Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-03 / 173. (1211.) szám
3 1936 augusrfns 3, fcedtí. -PI^<íMt/V\AfiYaR-HTRIiAS Egy anarchista sikertelen merénylete Primo de Rima ellen A büntetett előéleti! Domingo Torrente SarcelónSban tért dobott a diktátor autójára — A második autó legázoSfca a merénylőt Általános anarchista offenziva Spanyolországban? Paris, augusztus 2. Primo de Rivera spanyol diktátor ellen szombaton este Barcelonában merényletet követtek el. A merénylő, a barcelonai Domingo Torrente, éles tört dobott a" spanyol miniszterelnök autója után, a tőr azonban nem talált s megakadt az automobil hátsó karfájában. Perpignanból a következő részleteket jelentik: Este fél nyolc körül a diktátor automobilján a pályaudvar felé tartott, hogy az éjjeli gyorsvonattal visszatérjen Madridba. Autóját egy másik gépkocsi követte, amelyben a miniszterelnök kísérői, több polgári és katonai személyiség ült. Körülbelül 300 méterre a pályaudvartól hirtelen egy harminc év körüli ember tolakodott a tömegen át az úttest felé, de mivel a miniszterelnök autója igen gyorsan haladt, nem érkezett kellő időben az ut közepére. Amikor látta, hogy az autót nem érheti el s nem ugorhat rá, zsebéből tört rántott s erőteljes lendülettel az automobil után dobta. Látszott, hogy a merénylőnek nagy gyakorlata van a tőrdobásban, ez alkalommal azonban a kés nem tehetett kárt a félig elzárt automobil utasaiban s megakadt a hátsó karfán, melybe körülbelül 12 centiméter mélységig belefuródott. A tömeg azonnal a merénylőre akart rontani, de ebben a pillanatban szintén nagy sebességgel megérkezett a második autó, mely nekiszaladt a merénylőnek és földre rántotta. Primo de Rivera csak most, a tömeg lármájától figyelmeztetve, fordult hátra. A mellette ülő ur megmutatta a fegyvert, mellyel az életére törtek. A miniszterelnök kézbefogva s hosszú ideig nézte a tört, majd a tömeg üdvrivalgása között kiszállt autójából s gyalog folytatta útját a pályaudvarig. A hazautazás incidens nélkül történt meg. Primo de Rivera kocsijában a diktátoron kívül két magasabb tiszt és a barcelonai kikötő királyi oiztosa ült. Ezeknek szintén nem történt bajuk. A merénylő 34 éves, Do- mingp Torrentenek hívják és a rendőrség azonnal megindított nyomozása megállapította, hogy büntetett előéletű anarchista, aki egy rendőrprefektus elleni támadásért egyszer máT hat évi fegyházra volt Ítélve. A merénylet után a második autó oly irammal rohant rá, hogy leesett s a kocsi kerekei felső combját két helyen is eltörték. Eszméletlen álla- ' pótban a közeli kórházba szállították. Amint magához tért, azonnal vallatni kezdték, de egyelőre minden felvilágosítást megtagadott a merénylet okairól vagy esetleges bűntársairól. Loüdoni jelentések szerint a merényletnek komolyabb következményei lehetnek, mert csak jeladás volt a diktatúra elleni általános anarchista támadásra. Spanyolországgal minden külföldi telefon- és távirati összeköttetés megszakadt. Hir szerint a madridi kormány kérlelhetetlen eréllyel szándékszik fellépni az országban tartózkodó nem kívánatos elemek ellen s a sorozatos merényletek vagy kellő időben fölfedett merénylettervek következtében általános országos razziát tart a kormányellenes elemek fölkutatására. A rendőri műveleteket maga Primo de Rivera fogja ellenőrizni, aki vasárnap sértetlenül Madridba érkezett Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarsága Molnár Béla temetésén Az egyetemes magyarság gyászának impozáns megnyilatkozása Fleischmann Gyula dr. és Péter Miklós búcsúztatták el a nagy halottat Kiküldött munkatársunk távirati jelentése A csehszlovák köztársaság azon az alapon épült fel, hogy a cseh és a szlovák faj, egy. !Mint ilyen egységes faj, messzemenőleg nagyobb hányaddal teszi nemzeti állammá a köztársaságot, mint aminő helyzet volt nemzeti szempontból Ausztriában vagy Magyarországon, s ezáltal a kisebbség; kérdés jobban lesz megoldva, mict a Habsburg monarchia alatt volt, úgyhogy Európa közepén meg lesz a kívánatos nyugalom. E helyett kiderült, Rogy a cseh és szlovák nem egy faj, vagyis a köztársaságban a nemzeti állam lehetősége nincs meg, tehát ez is olyan nemzetiségi állam, mint a Habsburg-monarchia volt, de — annak tradíciói nélkül. A helyzet eszerint rosszabb, mint volt. A Habsburg-monarchiában nem voltak visszafejlesztett fajok, melyek azelőtt már nemzeti államot élők lettek volna, mig a a csehszlovák köztársaságban vannak. Ez pedig veszedelmesebb, mert nagyobb feszitő erővel bíró tényező, mint egy egyszerű ethnográfiai faj. Ezeket csak egy módon lehet együtt tartani: abszolút becsületes demokráciával, ahol a jog nagysága döntő, nem pedig, hogy az a nagyok joga-e. Több száz ember halála egy tropikus viharban London, augusztus 2. NasSau városában julius 31.-én éjjel heves vihar tombolt, mely óriási károkat okozott. A forgószél áldozatainak száma több mint háromszáz, de 400 újabb emberről egyelőre hiányzik minden jelentés. Az orkán száz hajót megsemmisített. A kárt 8 millió dollárra becsülik. A szivacshalász flotilla szerencsére nem ment tönkre, mert a 400 hajó a vihar alatt véletlenül biztos és védett helyen tartózkodott. Kiáradt a Poprád Poprád város kültelkei, Teplic, Szepesszom- bat és Hunfalva víz alatt Poprád, augusztus 2. A napok óta tartó folytonos esőzések következtében a Poprád város kültelkei, a Huszpark, a sportpálya s a keményítőgyár teljesen viz alá kerültek. A tűzoltóság azonnal akcióba lépett s a zsilipeket mindenütt kinyitotta. Reggelre ugyan ismét apadni kezdett a folyó, úgyhogy a lakások ismét hozzáférhetővé lettek, azonban a partmenti földeken még most is félméteres viz van. A nagy áradás következtében Teplic, Sze- pesszombat és Hunfalva számos telke 'és háza is viz alá került. A Poprád folyó szabályozása már évek óta tervbe van véve, eddig azonban az illetékes körök mindeddig halogatják a munkát. A folyó szabályozása az egész környékre nézve életszükséglet. És éjfél után a mama boldogan hozta a hirt, hogy Elza és Fred titokban már megegyeztek. A partit fel kell bontani. Valami ürügyet kéne kitalálni Ha Elza a vőlegényétől visszavehetné a szavát, Fred azcamal megkérné a kezét. — Mégis' csak más egy amerikai milliárdos, mint egy eladósodott szolgabiró, — lelkendezett a mama. És kezdték tárgyalni a dolgot. Hosszas eszmecsere után végre úgy döntöttek, hogy nincs más hátra, minthogy Fred megszöktesse a menyasszonyt. Illetve a menyasszony Fredet. IV. Az autó már Kőbánya felé robogott, amikor Fred az ülőpáma fölött megfogta Elza kezét. Reszketett. A foga is vacogott — Elza ... Hallgasson rám ... — Mi lelte magát? — ijedezett a leány. — Olyan különös. Mintha egyszerre megváltozott volna. Rá se ismerek magára. A keze... hogy remeg... Kérem, ne ijesszen meg, kedves Fred... Figyelmeztetem, hogy ez nem igazi szöktetés..- Maga szavát adta, amerikai becsületszavát, hogy úgy fog viselkedni, ahogy az egy gentlemanhez illik. Fred homlokán már a hideg verejtékezett. A hajpali szél kifújta fejéből az egy pohár pommery utolsó mámorát is. Ami izzó kábulat volt benne, elszállt és szája szélére visszamjzolódtak a fanyar vonalak. Fredből egy csapásra Torkos lett megint. Lélekzete elakadt. A szive úgy vert, hogy majd kiszakadt. — Mr. Berry, nem értem önt... Torkos kezébe temette arcát. És zokogott. Görcsös sirás rázta a testét. Elza felugrott. Megállította az autót — De kérem, Fred ... És Torkos elmondott mindent, A kijózanodott emberek keserűsége égett a száján. Nem hallgatott el semmit. Az egész szivét kiöntötte, felsebzett élete minden gyötrődését, a szédült álmait, az egész muzsikát, mely a nyomorát zengte át, az egész ájult gyönyört, a kölcsönkért frakkot, a revolvert, mindent... ' Elza dacos haraggal mérte végig. Aztán intett a soffőmek, hogy forduljon vissza. Torkos kitántorgott az autóból. Egyedül maradt az országúton. Tompa kábult- sággal nézett a tovaszálló porfelhő után. Azíán a homlokára ütött. — Elhibáztam a dolgot. Még egy pohár pom- meryt kellett volna inni... Gálszécs, augusztus' 2. A sziovenszkói és ruszinszkói magyarság nagy halottját szombaton délután a magyar gyász impozáns megnyilatkozása mellett temettük el. A zuhogó eső dacára Molnár Béla kihűlt tetemeit óriási tömeg kisérte utolsó útjára. Ott volt Gálszécs és vidékének egész magyar társadalma, de ott volt méltó képviselettel Szlovenszkó és Ruszinszkó egész magyarsága is. , Az országos kér esz tényszocial ista pártot nagy küldöttség élén Wirth Gyula kassai ügyv. pártigazgatő és Fleischmann Gyula dr. főtitkár, a magyar nemzeti pártot Egry Ferenc szenátor és Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő, a magyar sajtót pedig Rácz Pál, a Prágai Magyar Hírlap ruszinsz- kói szerkesztője és több kassai ujságiró képviselte. Magyarországról jelen voltak a megboldogult barátai és volt politikai munkatársai közül Tomcsányi volt magyar kir. igazságügy m i niszter, Thuránszky magyarzempléni főispán, Bernáth alispán, Oláh dr. újhelyi törvényszéki elnök, Pintér újhelyi árvaszéki elnök, Holló dr. és Zalay Andor. A nagy magyar halottnak a csehszlovák hatóságok is megadták a végtisztességet. A polgári és katonai hatóságok részéről a koporsó közelében láthattuk Fábián gálszécsi kerületi főnököt, Evald dr. járásbirót, Nalep- ka referenst és Remenar alezredest. Táviratilag fejezték ki mély részvétüket Szüllő Géza dr. és Fedor Miklós keresztény- szocialista és Szent-Ivány József magyar nemzetipárti nemzetgyűlési képviselő, Tost Barna, Kassa város prépost-plébánosa, Flach- bartk Ernő dr., a Központi Iroda igazgatója, a Ragályi-Balassa és a Pósch család, Isaák Imre ref. lelkész és még nagyon sokan. A koporsót boritó rengeteg koszom között ott láttuk a család és a 'rokonok koszorúi mellett az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt, Gálszécs község, Gálszécs magyarsága, a gálszécsi lter.- szoc. párt, a Cseley, Novak, Palásthy, Oláh és Gombos családok, Fischer báró és az áldott- lelkü gazdájukat sirató cselédek koszorúit is. A fényes temetési szertartás után a ravatalnál az országos keresztényszocialista párt nevében Fleischmann Gyula dr. főtitkár a következő gyászb'eszéddel búcsúztatta el a párt és a magyarság nagy halottját: Fleischmann Gyula dr. gyászbeszéde Drága Nagy Halottunk! Nemcsak ez a nemesi kúria, nemcsak Gálszécs lakossága, hanem az egész .sziovenszkói magyarság gyászol ma Téged, akihez ma utoljára zarándokolhatunk el — rokonaid, jóbarátaid, volt fegyvertársaid, magyar testvéreid, — hogy elbúcsúznunk Tőled örökre és könnyeinkkel áztassuk virágokkal díszített ravatal ódáit. Te nemes magyar ur, fajodnak büszkesége, milyen sokáig dacoltál a kórral, amely már régóta sorvasztotta szervezeteidét s megakadályozott az utolsó években, hogy néped sorsának intézésébe erős kézzel nyúlj bele, — a kérlelhetetlen halálnak mégis meg kellett adnod magadat, el kellett válnod Ő9eid házától, kedvenc íróasztalodtól, szép orgonáiéi diói, amelyeknek pompájában e tavaszon utoljára gyönyörködtünk együtt s mindazoktól, akiket szerettél és akik szerettek, nagyraJbecsültek Téged. Földi lakodat fölöserélted egy szűk koporsóval és az élet izgalmas lármája helyett a kripta csöndjében fogod aludni örök álmodat. Egy nemes, mindenki által nagyrabecsült család elvesztette benned urát és a sziovenszkói magyarság. szegényebb lett egy elsőrangú vezéregyéniséggel. Politikai elveket kitűzni, politikai elvekért harcolni és ezekhez hűnek maradni, a magyar nemzeti ideálokért rajongain;, a magyar nemzeti becsület felett őrködni, tradíciókat védelmezni, a nemzet ellenségeit ostorozni, elvek fölött a szellem lovagias fegyveréivel csatázni, — ki volt ebben nagyobb Náiadnál, ki mérkőzhetett Veled, ki mutatott fel ragyogóbb példát ezen a téren, mint Te!? A sziovenszkói magyar történelem lapjain méltó helyet vívtál ki magadnak munkásságoddal, a sziovenszkói magyarságnak Írásaidban értékes kincset hagytál, politikai harcaidban pedig példát mutattál, hogy a magyar nemcsak karddal, hanem a szellem fegyvereivel is nagyszerűen tud verekedni. A harcos magyarnak, — S nem a kényelmes urnák, a Pafó Páloknak voltál Te tipusa. Azé a magyaré, aki egész lelkeddel csak a magyarságot szolgáltad s szived mindep dobbanása fajodé volt. Nem idealizállak halálod után, csali a való képet festem meg Rólad. Mindenki látott, amikor botodra támaszkodva mentél a közügyeket szolgálni, amikor sokszor fájdalmaktól gyötörve ültél íróasztalod inellett és küzködve vetetted papírra nehézkes betűidet, amelyekből mindig ragyogó szellemes írásaid, publicisztikai remekműveid tevődtek össze. Fizikai fájdalmaidat önmagad tetézted néped sorsa, jövője fölötti bánkódással és magam is sokszor voltam tanúja, amikor kettős szenvedés marcangolt: a gyilkos kór és közügyeink sivársága. Lehettek ellenségeid, de egyet mindenkinek el kell ismernie: a nemzeti lelkiismeret hangja senkinél sem szólalt meg erősebben, tisztábban, parancsol óbban, nemesebben, — mint Nálad, halott Barátunk, elköltözött Molnár Bélánk, Te pótolhatatlan értékünk! Sokat veszített Benned az egész magyarság és sokat, veszít Benned a mi pártunk, amelyben és amelyen keresztül Te mindig csak egyet,, a magyarság szent ügyét szolgáltad. Azt akartad, úgy láttad, hogy mi vagyunk a választottak, a hivatottak, akik erkölcseiben, hitében, nemzeti érzésében megtisztítjuk és megerősítjük népünket és megteremtjük a békét, egyetértést a sziovenszkói testvérnemzetek között. A bukásból kivezető, a feltámadás útja szerinted is a mi pártunk programja volt s ezért csatlakoztál a nagy összeomlás után Te, a tapasztalt politikus, a szellemes publicista, a nagytudásu független magyar — a mi pártunkhoz. A magyar G'énius újjászületését, a magyar Feltámadást, amelyért harcoltál, már nem érted meg. Kidőltél s a további munkát reánk, ittmara- dottakra bíztad. A Te testamentumod a mi programunk! A magyar jövő biztosítása még messze van, odáig még sokan fognak elhullani közülünk, — de ebben egységes lesz minden sziovenszkói. magyar s ezért együtt fogunk dolgozni mindnyájan, ahpgv azt Te megáimodiad e gyönyAü park öreg, terebélyes fái alatt. Elbúcsúzunk Tőled. Bár ma még nem tudjuk elhinni, hogy Molnár Béka nincs többé, hogy Írásait többé nem olvassuk és nem fogad többé bennünket ennek a háznak a kapujában a legszivélye- sebb, a legkedvesebb és legmagyarabb házigazda, — lassan mégis bele kell törődnünk a megváltoz- hatatlanba, hogy örökre elhagytál bennünket. A túlvilág titkait nem ismerjük. Nem tudjuk, vájjon fogsz-e álmodi valamit a csöndes kriptában. Mi gondolni fogunk Rád, ha Dargó felől felzug a szél, ha meglátjuk a gálszécsi határt, ha elmegyünk a kerted mellett, — és eszünkbe jutsz mindig. Te büszke, nemes lélek, aki a magyar történelem legsötétebb napja fban világítottál elénk szellemed fáklyájával. ■Legjobbjainkát igy veszítjük el egymás után s ,igy fogyunk mi napról-napra. De mi nem esünk kétségbe, nem csüggedünk el, mert mi hivő keresztények vagyunk, akik hiszünk egy Istenben és az örök Feltámadásban! Molnár Béla, drága nagy halottunk, Isten veled! * A temetőben A könnyekig megható, mély hatású gyászbeszéd és a gálszécsi egyesült énekkarok gyászdala után megindult a hatalmas menet a temető felé. Három templom kilenc harangjának bánatos búcsúszava kisérte a nagy halott utolsó földi útját. A súlyos rézkoporsót a Bessenyey-család férfitagjai, majd a Molnár-család legöregebb cselédei vitték a családi sírbolthoz. A sírboltnál a gálszécsiek nevében Péter Mihály gálszécsi református főesperes, a magyar nemzeti párt egyik vezető tagja, szívből jövő, kegyeletes, meleg szavakkal búcsúzott el Molnár Bélától, a nagy magyartól, akit a gálszécsi sírboltba az egész magyarság szeretete és áldása kisért. 3850 halott a Bahama-szigete- ken és Floridában Paris, augusztus 2. A New-York Héráid jacksonvillei értesülése szerint az elmúlt héten a Bahama szigeteken és Floridában dühöngő viharnak összesen 3850 emberélet esett áldozatul. Megkezdődött Assisi Szent Ferenc jubileumi éve Assisi, augusztus 2. A tegnapról mára virradó éjjel pont tizenkét órakor kezdték meg a tultömött san-rufinói dómban Assisi Szent Ferenc jubileumi évének ünnepségeit. A püspök éjféli misét mondott, melyet a mesz- sze vidékről egybesereglett tömeg áhitatosau hallgatott végig. Már napokkal ezelőtt megkezdődött a szegény falusi lakosság gyalogos zarándokút ja Szent Ferenc temploma felé s a távoli hegyek sziklái közül előjöttek a legszegényebb hegyilakók is, hogy úgy mint kétszáz évvel ezelőtt, szinte változatlan külsőségek között kérjék a szegények apostolának közbenjárását. Az oltárokat mezei virágok ékesítették, mert a szent csali ezeket szerette. Assisi túl van tömve idegenekkel. Amikor a város harangjai éjfélt harangoztak, megszólaltak a citadella ágyúi is, mig a sziklán épült templom felé zarándokló tömeg szűnni nem akaró üdvrivalgásban tört ki. Véges-végig fáklyások állottak az ut mentén s a processzióban egyházi és világi előkelőségek, a községek küldöttségei, a küLföldiek s a szegény hegyiajtó pásztornép egymás mellett vettek részt,
