Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-19 / 187. (1225.) szám
6 Csütörtök, 1926 augusztus 19. „A cserkészet válsága4 Hozzászólás Győry Dezső körkérdéséhez Kaptuk a következő levelet: Kedves Szerkesztő Ur! B. lapjuk augusztus 14-iki szá mában Győry Dezső igen érdekes problémát vetett fel. ő ezt a cserkészet válságának nevezi. Mivel ő is irja, hogy „a válaszok közérdeklődésre tarthatnak számot“, hiszen ez a kérdés nem csak a szlovenszkói cserkészek nagy részét fogja -érdekelni, hanem sok-sok mást is, engedtessék meg, hogy egy-két szempontból én is rávilágítsak a dolog lényegére. Győry Dezsőnek igaza van abban, hogy nagy változásokat hoz be „a fiatalember életébe" a cserkészet, „amely uj életet, uj társadalmat, uj embereket akart a földre". Igaza van abban is, hogy a cserkészet nagyobb élmény volt számára, mint sok más dolog. Igaza van, mert tényleg minden szivvel-lélekkel, magát odaadó cserkésznél igy van ez, de csak az első időben. Hogy miért, arra rátérek később. És végül igaza van még abban az egyben is, hogy megszűnt cserkész lenni akkor, amikor puskát adtak a kezébe, hogy az olasz cserkészekre lőjjön. — De Győry Dezső nem a lényegnél fogta meg a kérdést- Mert az igazság az, hogy a cserkészet „nem tisztán ifjúsági mozgalom s hatása nem szűnhet meg a kamaszévek bevégzésével". A cserkészet nem hozhatott újat, mert mindazok, amiket Baden Povell „Scouting fór boys“-ában lefektetett, örök eszmék; a forma volt csak uj, a foglalkoztatás nagyszerűen, zseniálisan elgondolt megvilágítása. A cserkészet nem azt jelenti, hogy ne adjam át magam a megfelelő korban azoknak a gondolatoknak, amelyek nélkül az a kor csonka és gyerekes. A cserkészet nem azt jelenti, hogyha jön a „vers", ne éljek abban is és ha jön a nő, ne találjam meg benne azt, amit kell. Mert a lényeg a fontos. A lényeg pedig azt mondja: a cserkészet abban a korban, mikor a fiatalembernek legnagyobb szüksége van vezetésre, megfogja annak a kezét, aki hozzájön és leköti a gondolkozását, hogy ferde irányokba ne terelődjön. Ellátja fanatizmussal úgy, hogy előtte tényleg nincsen más, mint a cserkészet. Ez igaz, tapasztalásból tudom szintén. De most jön a tévedés. Győry Dezső azt irja, hogy fontosabb, mint a haza, az Isten és a szerelem. Nem! A cserkészet már a kamaszkorban ezeknek a szolgálatába állítja a fiút, mert nem magáért van, hanem az Istenért, a hazáért és az emberiségért. Azt nevezik jó cserkésznek, aki ezekkel szemben teljesíti a kötelességét. Akinek több az a játék, amelyet az őrsi órán játszanak, mint — mondjuk — a tűzvésznél való segítés, akinek tizenötéves korában több egy csók, mint az őrsi óra, az nem igazi cserkész. És mivel, mint mondtam, nem önmagáért van, átviszi ezt agondolkozást a férfikorba is. Azt a gondolkozást, hogy ezeknek a szolgálatában álljon mindig. I Valljuk meg őszintén és nyíltan, itt két dologról van szó: az emberiségről és a szerelemről. Az emberiség Győry Dezső cikkében, mint világháború szerepel. Szabad-e nekem puskát emelnem arra, akiről fiatalkoromban azt állították, hogy cserkésztestvér. Vagy, sza- bad-e nekem félrelöknöm valakit az útból, ha az én boldogulásomnak ellent áll. Igen, ez a probléma. De erre nemcsak a cserkészet adja meg a feleletet, hanem valami más is. És ha mégis oda került a sor, hogy puskacső előtt kellett állni, az nem a cserkészet hibája, hanem a világé. Vis major, amelyeket éppen a cserkészet akar kiküszöbölni, de hiszen, hosszú az ut odáig, ameddig valamit megváltoztatni lehet és én azt hiszem, az alig húsz éves cserkészetnek elég az a bizonyíték, hogy ezrek állnak a háta mögött olyanok, akik már régen kikerültek a kamaszkorból. A másik a szerelem. Ez nem probléma a cserkészet szempontjából. Természetes, hogy nem tartom jó cserkésznek a fent említett fiút- De ha mégis megtörténik, föltéve, hogy komolyabb eset nem fordul elő: azért Ju- venius. De az a dolog, amiről Győry Dezső beszél, egészen más. A cserkészet nem akarja és nem akarhatja azt, hogy bezárkózott fabábu, érzésnélküli követői legyenek. Nem akarja és nem is kívánhatja, mert nem szólhat bele abba, ami feltartózhatatlanul megjön. És nem is állhat ellent olyan dolgoknak, amelyekkel szembeszállni őrültség volna, hiszen akkor uj embereket, uj világrendet kellene a földre teremteni. A cserkészet hatása tehát nem szűnik meg azért, mert „uj eszmék szálltak a levegőben", nem szűnhet meg, mert nincs miért? És éppen abban van meg a nagy ereje, hogy — amint azt a „Magyar Cserkészvezetők könyvében" olyan szépen lefektették — „megtisztítja a szerelmet, ezt a szól attól a sok salaktól, amely ráragadt." Sokakat hallottam már öregcserkészek láttára hangosan felnevetni: „Ezek még mindig játszanak?!" Pedig nem játék. Ha nem is adom oda magamat teljesen, értem ezalatt azt, ha folyton foglalkozom aztán is fiukkal és élénk részt veszek minden megmozdulásban, ha nem is járok el a élet sok gondjai között minden összejövetelre, azért még lehetek és maradhatok jó cserkész, még pedig öregcserkész. Sőt még tovább megyek. Á családi élet sem gátolja meg azt, hogy ne éljek azok szerint a „törvények szerint", amelyeket életem alapjául elfogadtam és amelyekre fogadalmat tettem. Mit fog ez jelenteni a családi életben? Erőt, becsületességet, tisztaságot és azt az úgynevezett reális idealizmust, amely kemény ököllel, de töretlen szemekkel megy neki a viharoknak. Elhiszem, lesznek közben bukások, tévedések, sőt örökre elesések, de ez mind nem változtat a dolgon. Akik pedig inevetnek, azok azon találnak furcsaságot, hogy egyes külsőségekben a férfikor cserkészete (nevezzük igy) nem változott. Ez is tévedésAz öregcserkészeknek és véncserkészeknek egészen más programjuk van, mint a fiataloknak. Az öregcserkész egyetemi hallgatót a maga társadalmának közepébe állítja, az öregebbet, az iparost, vagy hivatalnokot, szóval azt, aki már kellős közepét járja az életnek, szintén úgy állítja be a maga társadalmába, hogy annak hibáit, ferdeségeit észrevegye és igyekezzen rajta segíteni. Tehát a cserkészet ebben a korban teljesen a szociális gondolat szolgálatába áll. Egyben értek csak teljesen egyet Győry Dezső cikkével: programot, tervet kell kidolgozni! \ Ez még megoldásra vár. Mert hiába van meg papíron elgondolva a jó hatás, az eszme, minden országnak speciálisan kell ezt megcsinálnia. Igen, ez a probléma: a foglalkoztatás elgondolása, az eszme szoros megrögzítése. Még egyet. Győry Dezső szerint ez a cserkészet válsága, holott azt elismeri, hogy ha a férfikorra nem is hat ki, a kamasznak nagy segítőtársa. Ha ez igy van, akkor nem lehet válságban a mozgalom, hiszen az emberi élet egy olyan korszakában volt segítő, amely a jövendő fejlődés szempontjából okvetlenül fontos, hiszen a férfi csiráit rejti magában. De nem igy van. Amikor lépten- nyomon találkozom emberekei, akik már régen járják az életet, nem is nevezhetők gyerekeknek és élettartalmat ad nekik ez a mozgalom, addig nincsen válság. Fogadja Szerkesztő*' ur a sorok közléséért hálás köszönetemetMárkusfalva, aug. 18. Arady Zsolt. Á szociáldemokraták csúfos kudarca Munkácson Botrányba fűlt Necsaszék munkácsi gyűlése i s — A kommunisták által megzavart gyűlést a rendőrség feloszlatta Munkács, augusztus 18. (Saját tudósítónktól.) A csehszlovák szociáldemokrata párt hetekig tartó reklamiro- zás és agitáció „eredményedképpen vasárnap délelőtt Munkácson a városi színház előtt népgyülést tartott. A népgyülés közönsége mintegy ezer főre becsülhető kommunista és polgári elemből verődött össze, a szociáldemokrata pártot csakis az elnökség tagjai képviselték. A viharosnak Ígérkező gyűlés megnyitása után Necsas szoc. dem. képviselő próbált szerencsét. Beszédében neki-neki szaladt a magyar nemzeti pártnak, nagy bünéül rótta fel annak az agrárvám és kongrua megszavazását; majd fölhívta a munkásságot az „egységfront" megalakítására. Beszédét a kommunisták állandóan gúnyos közbeszólásokkal zavarták. Hogy beszédét súlyosabb rendzavarás nélkül befejezhette, annak az volt az egyszerű oka, hogy csehül beszélt s igy senki sem értette. Annál nagyobb vihart váltott ki Bállá beregszászi párttitkár beszéde. Alig jutott szóhoz, máris reprodukálhatatlan kifejezések röpködtek a levegőben. Necsas izgatottan ugrott fe helyéről és rendet igyekezett teremteni. Közbelépésére teljes erővel kitört a botrány. A kommunisták vad tumultusából Necsas felé ilyen kiáltások röpködtek: — Hazug gazember! Bakkancscsaló! Fogja be a pofáját! Becstelen piszok! Necsas kétségbeesetten válaszolgatta: — Szent-Ivány.i ék gyűlését zavarjátok, ne az enyémet! A nagy zűrzavarban Bállá ilyesfajta kijelentést tett: — A magyar világban a szegény ember még tiszta feleséget sem kaphatott, mert az uraké volt minden nő! A bődületes mondásra kórusban zúgták a kommunisták a méltó választ: — Pusztuljon onnan, maga marha! A zaj óriási volt. A kommunisták Ho- rovitz párttitkárt, saját szónokukat követelték. Majd belementek abba, hogy előbb a szociáldemokrata szónokok beszéljenek s azután Horovitz. Necsas szavát adta erre. Miután az elnökség Horovitzot később sem engedte beszélni, a tumultus és az orditozás egyre nagyobb volt. Végül is a rendőrség megjelent, Horovitzot letartóztatták és a gyűlést szétoszlatták. Necsas és kisérete a tömeg szidalmai között hagyták el a gyűlés színhelyét, a kommunisták pedig rázendítettek az internacio- náléra. Necsas csúfos sikerű körútja tehát Munkácson is a legteljesebb fiaskóval végződött. Látogatás a méteres szakállu fakirnál Ali Bendil, a rejtett tudományok nagymestere, m egjósolja a fehér emberiség rettenetes pusztulását s fülem hegyéről olvasott le titokzatos jeleket — Egy félóra a gangesi szent tyúkok és krokodilusok hajlékában — A P. M. H. eredeti tudósítása — Kassa, augusztus 17. Szeretem a nagyssakállu jövendő mondókat s ezért fölkerestem a jelenleg Kassán működő indiai fakirt, a bölcs Ali Bendilt a Central Hotelben lévő lakásán. A fakirok mesterségével nem foglalkozom s igy egész nyugodt lelki ismereti el kopogtattam be Ali Bendilhez, akiről előzőleg a városban igen sok rosszat hallottam. — Szép kis fakiír az az ember, — mondotta valaki nekem. — Vagyok én is olyan fakir, mint Ali Bendil. Sohasem volt ez a fakir Indiában, egész biztosan tudom, hogy egy csehországi fakir... Amikor beléptem hozzá, Ali Bendil éppen a kislányát tanította írni a feleségével együtt. A fakir nem ült tűkön, nem nyelt kardokat, nem vagdalta le a lábujjait, ellenben elegáns külsejű, harmincöt év körüli, fekete körszakállas örmény kereskedő benyomását keltette. Verne Gyula regényillusatrá- cióin látni ilyen férfiarcokat. A felesége: egy végtelen okos szemű, sáfrányhaju, remek testű, né- met-cseh keveréknek látszó, életerőtől ragyogó fiatalasszony, anyás gyöngédséggel simogatta gyönyörű kislányuk aranyfürtös fejét. Kedves hangulatú családi kép volt. öt perc alatt megérttettem velük, hogy lelkesedem az asztrológiáért. A fakirék erre határozottan fölmelegedtek. Ali Bendil hosszú előadást tartott a mágiáról, a budinzmosról és legfőképpen az asztrológiáról. Az asztalra rakta az idevonatkozó szakirodalmat német kiadásban, kilőszámra és olyan őszintén és meglepő intelligenciával magyarázott. meg mindent, hogy egész elcsodálkoztam. — Hogyan tett szert az okkult tudományok ilyen alapos ismeretére? — kérdeztem a szurésszerűi'! mestert. Ali Bendil belémosolygott a méteres szakállába s hamfeitafclan Indiai nyugalommal szól ott: I — Családunk évszázadok óta foglalkozik a titkos tudományokkal, atyám, nagyatyám és többi őseim már mind képzett indiai okkultisták voltak. — Családjuk nem csehországi származású? — vágtam hirtelen közbe. A fakir arcán egy izom sem rándult meg, csak a feleségével váltott egy mélységes megvetést sugárzó tekintetet. — Származásom és őseim, bocsánat, magánügyem, — felelte gúnyos hidegséggel és láttam rajta, hogy a skorpiók és az oroszlánok^ vermébe kívánt ebben a pillanatban. Gyorsan meghátráltam, mert észrevettem, hogy Ali Bendil práfét a szok ál 1 ából a dzsungelek tigriseinek tüzszeme fúródik felém s a hátam közepén a gangesi szent krokodilus vészes lehelete borsódzik. — Meglát a szemével. — gondoltam, de azonnal megnyugodtam, amint a padlón álló békés spirituszgyorsfőzőt és a reggeli után fenmaradó üres tojáshéjjakat megláttam, a fakir és családja tejet és tojást reggelizett, az ablakpárkányon nagy tányér málna állott, az asszonynak finom toalettkészlete bájos rendetlenségben hevert a mosdón és az éjjeli szekrényen, a békésen egymáshoz simuló családi ágy fejénél szelíden csillogott a fakir feleségének aranykeresztje, Ali Bendilók kifogástalan utipodgyásza a jómódú üzletemberek szolidságáról, takarékosságáról és tisztaságáról beszélt. Nagy zavarba jöttem, hogy hogy kérjek én ezektől a derék polgári utasoktól a régi indiai tanulmányok alapján horoszkópot? — Nagyságos asszonyom szintén indiai? — kérdeztem ártatlan arccal. A falrímé, igazi bécsi asszontipus, olyan jót kacagott a kérdésemen, hogy a tisztes Ali Bendil- nek is előkerült a jókedve és hármasban olyan jót Magyar, román, angol stb. utlevél- vizumok megszerzését, valamint idegen « állampolgárok lejáró útleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggé: eszközli a Prágai Magyar Hirlap kiadóhivatala. hahotáz'tunk, hogy a kis hotelszoba egész belé- remegett. — Drága mester, árulja el nekem, hogyan lehetne könnyen elsajátítani az önök tudományát, bevallom, rendkívül tetszik nekem. — Nehéz dolog, — felelte higgadtan Alá. — Csehszlovákiában rajtam kívül nincs több indiai asztrológus. Romániában sincs, Lengyelországban sincs, Németországban mindössze egy érdemel említést, — a többiek lent vannak Indiában. — Kegyed indiai csehszlovák állampolgár? A fakir és felesége rémülten összenéztek. — Ön csak a profán oldaláról látja a világi dolgokat — mosolygott szomorúan a fakir —, de sokkal boldogabb és megelégedett lenne, ha belé tudna merülni az okkultizmusba. Én budhista vagyok s igy kétszeresen érdekelnek a titokzatos hatalmiak. — Tegyen valami égi jelt, — kértem a derék férfiút. — Ön igen sokat kíván, — felelte Ali mester. — Bűvös erővel rendelkezem, de vallásom tiltja, hogy ezt olyan mértékben felhasználjam, amely a közönséges emberi erőt meghaladja. Ehelyett inkább horoszkópokat állítok össze. Az emberek legtöbbször hálásak nekem és kevés kivétellel, meg vannak elégedve. A gyógyításhoz szükséges mágikus erővel is rendelkezem, de ezt sem igen gyakorolom, mert meggyűlne a bajom az orvosokkal. Az életfelfogásom az, hogy csak annyit keresek, amennyi a szerény mególihetésünkhez és gyermekem neveléséhez szükséges. Több pénzre és vagyonra nincs szükségem. Egyéb örömömet megtalálom az okkultista tudományokban, amelyekbe feleségemet is teljesen beavattam s be fogom avatni gyermekünket, önök, világi életet élő emberek ezen mosolyogni fognak, mi nem haragszunk ezért, mert mi igen jól tudjuk, hogy az egész bűnös fehér emberiség halálra van ítélve s nemsokára elkövetkezik a csodás és évezredes álmát alvó Kelet világhatalma. Más világ lesz az, más emberekkel. Ne haragudjon, hogy mi indiaiak nem adunk kezet. Megmagyarázom, hogy miért. Önök az érintésükkel is zavarják a mi belső énünket. Európa és India nagyon messzire esnek egymástól... Nekünk fa- kiroknak különösen zárkózottaknak kell lennünk s vigyáznunk kell, hogy a rossz lelkek érintése által ne legyünk tisztátalanokká. Sokat és színesen mesélt még Ali Bendil, majd megmondta egyszerű rámnézéssel, hogy hol és mikor születtem, milyen vagyok, milyen volt az életem. Egy szót sem hazudott, pedig a tenyeremet sem nézte meg, az írásomat sem látta, csak a születési adataimat kérdezte. Hogy ezt hogy csinálta, azt nem tudom, kedvesen fecsegett e a szép szőke fakimé mindenben kontrázott neki. A fülem hegyéről olvastak le bizonyos jeleket és némely dolgokról a körmöm vastagsága szerint informálódtak. Rejtélyesek kóklerok és nagyszerűek voltak. Kézfogás nélkül, de igen meghatóttan lebegtem ki az indiai interjú végeztével a szobából. A fakir barátságos talizmánként két kukuricaszemmel ajándékozott meg a gangesi szent tyúkok elemózsiájából ... A portásnál ennek dacára megnéztem a vendégkönyvet. Oh, szent krokodilusok! Ali Bendil, az indiai fakir, Jurko Volosnik néven volt bejelentve ... Bekény László. A nemzetközi diákszövetség kongresszusa Prágában Prága, aug. 18. Ma nyitották meg ünnepélyes keretek között a nemzetközi diákszövetség nyolcadik kongresszusát Prágában. A megnyitáson jelen volt Krcsmár dr. iskolaügyi miniszter, a prágai kongresszus protek- tora, aki a csehszlovák himnusz eléneklése után a kongresszust angol, francia és cseh nyelven megnyitotta és a kormány nevében üdvözölte. Útána Baxa dr. Prága város polgármestere a város, Petr dr. egyetemi rektor az egyetem nevében mondott üdvözlő beszédet. Utánuk a diákszövetség elnöke beszédében vázolta a szövetség programját, amely szerint a szövetség politikamentes nemzetközi diákszervezet s feladatául tűzte ki a világ minden nemzete diákifjuságát a kölcsönös megbecsülés alapján a békés együttmuukál- kodásra tömöríteni. Ebben a szellemben működik a Confederation Internationale des Etudiants (a nemzetközi diákszövetség) a népszövetség és a nemzetközi numkahiv dal intencióinak megfelelően a világbéke erősítése érdekében. A prágai nemzetközi diák- kongresszust. augusztus 19—28-ig tartják meg. Megjelent 36 állam különböző diákszervezetének 231 képviselője. Az idei kongresszus fog dönteni a görög és amerikai diákszervezeteknek a nemzetközi diákszövetségbe való felvételéről. A kongresszus keretébe kirándulásokat és sportversenyt is rendeznek. A mai ünnepélyes megnyitóülésröl üdvözlötáv- iratot. küldtek a köztársaság elnökének— Amerikában rohamosan nő a bűnözők száma. Csikágóból jelentik: Az amerikai bankok az illinoisi bankszövetség vezetőjének adatai szerint az 1924-ik évben bankcsalások és rablások következtében 3.620,600.000 dollárt vesztettek. A bűnözések az Egyesült Államok .területién az utolsó 35 évben tizenkétszeres on n öv eked tek.
