Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-19 / 187. (1225.) szám

Csütörtök, 1928 augusztus 19. ^rsgai-Macc^arhirlae 5 verek íerde állványáról és ő kegyesen leszervu- szolva elbocsátott. Azóta kezdett a háborúban élni, a kávéházi nemtudók kiröhögték vagy vitat­koztak vele, mig megunták és megszokták. Té­bolypalotát emelt magának, nem látott és nem ismert senkit, ki tudja, nem élt-e boldogabban, mint azok, kik tébolypaloiája falain kívül re­kedtek? Katona lett, generális, aki délutánonként ki­járt a vonathoz. Ott állt a perron rácsánál és ha a kalauzok indulást jeleztek, kezét emelte ő is és kegyesen intett: — Mehet! És a vonatok megálltak és indultak, ahogy királyian rendelkezett. Különös, hogy a leszálló iskclásgyerekek nem nevették ki, hanem komo­lyan szalutáltak. Néha elnéztem őt az állomáson. Eszembe jutott egy Thomas Mann-i mondás: az uralkodó fenség rendelkezik, pedig mintha csak a vonathoz járna ki, mindig pontosan meghatá­rozott időben, hogy füttyjelzésre kezét - emelje: mehet a vonat. A vonat azonban elindulna akkor is, ha nem emelné a kezét. De mi a különbség? Thomas Mann hercegének gesztusa tudatos, ő érzi, hogy becsapja magát, az én szegény bará­tom azonban igazi herceg volt. A vonat mehet. Ez egyszer fölült rá és el­vitte őt is. Egri Viktor. Megalakult a Kát. Legényegye­süieíek Országos Szövetsége Kassa, augusztus 18. (Saját tudósitónktól). A szlovenszkói és ru- szinszkói katolikus legényegyesületek központi szövetségének megalakítása céljából Kassára összehívott országos előkészítő értekezlet augusz­tus 17-én tartotta első ülését a kassai katolikus legényegyesületben. Az értekezleten úgyszólván képviselve volt Szlovenszkó és Ruszinszkó min­den legényegyesülete. Többek között jelen vol­tak: Horny Oszkár (Ungvár), Skálák Ágoston (Besztercebánya), Puskeilef Károly (Körmöcbá­nya), Stevik József (Körmöcbánya), Schnitzler Sándor (Pozsony), Schütze Ödön (Kisszeben), stb.. A rendkívül lelkes hangulatban induló érte­kezletet Tost, Barna kassai prépost-plébános, a központi szervezkedés ügybuzgó irányítója üd­vözölte. Indítványára az előkészítő értekezlet országos szerve­zőbizottsággá alakult át, melynek elnö­kévé egyhangú lelkesedéssel Tost Bar­nát választották. Tost Barna behatóan ismertette a szervezkedés célját, felolvasta Bubnics püspöknek ebben a kér­désben hozzá intézett levelét s bejelentette a beérkezett csatlakozó táviratok és levelek alap­ján, hogy az összes szlovenszkói és ruszinszkói legényegyesületek vezetőségei a legmelegebben üdvözlik a szövetségi megalakulást s bejelentik az itt összegyűlt szervezőbizottság határozataihoz való hozzájárulásukat. A beérkezett levelekből megállapítható, hogy a katolikus legényegyesületek, amelyek a ma­gyar éra alatt általános virágzásnak örvendtek, a forradalmi időkben s az államalakulás után szá­mos mesterséges akadályok által gáncsoltattak nemes működésűkben s csak hosszas küzdelmek után sikerült az egyesületekre rossz szemmel néző rendszerrel megértetni, hogy a legényegye- sületek kizárólag a vallás-erkölcsi nevelés szol­gálatában állanak. A szervezőbizottság megálla­pította, hogy a működő legényegyesületeken kívül sok helyen életre kell kelteni a meglé­vő, de alvó egyesületeket, s e célból felkéri a püspöki kaid, hogy intézzen felhívást az összes városokhoz. A bizottság egyhangúlag kimondotta a „Szlo­venszkói és Ruszinszkói Katolikus Legényegye­sületek Országos Szövetségiének Kassa központ­tal való megalakulását. Többek hozzászólása és indítványai után elfogadták a szövetségi alapsza­bályokat, melyeket egyházi véleményezés céljá­ból Bubnics püspöknek küldenek el s őt kérik meg, hogy az alapszabályokat a teljhatalmú mi­nisztériumhoz is benyújtsa. Az országos szervezőbizottság ezután a le­gényegyesületek érdekeinek hathatós védelméről tanácskozott s foglalkozott többek között a le- gényegyesiiletek és az orol-egyesületek viszo­nyával és megállapodott abban, hogy legköze­lebb arról fognak tárgyalni, hogy miként lehetne az orol-egyesüleíeket is belevonni a szövetségbe. Horny Oszkár mély háláját fejezte ki az elő- készitőbizottság nevében Tost Barnának, aki a legnagyobb szeretettel fogta a kezébe az orszá­gos szervezést. Tost Barna meghatottan köszönte meg az üdvözlést s kérte a megjelent egyesületi elnökök megértését és támogatását és ezzel az előkészitőbizoltság ülését bezárta. A sikerült bizottsági ülés után Tost Barna látta vendégül a megjelent delegátusokat s a sajtó képviselőit. (b. I.) — Titokzatos letartóztatás Ungváron. Ruszin­szkói szerkesztőségünk jelenti: Hétfőn nagy ria­dalmat okozott az ungvári korzón egy ukrán emigráns, akit detektívek leptek meg és tartoz­tattak le. A letartóztatott kétségbeesetten kiabált és kérte a rendőröket, hogy bocsássák szabadon. A detektívek azonban kocsiba ültették és a rend­őrségre hajlottak vele. Már huszonnégy órája ült a titokzatos idegen a rendőrségen, de elfogatásá- nak okairól semmi sem szivárgott ki. A rend­őrség az újságíróknak minden felvilágosítást megtagadott. A fantázia tehát szabadon működött és a legképtelenebb hírek keltek szárnyra. Az elfogott állítólag az ukrán Prosvitának vezető tagjai közé tartozik. Az elfogatás különben ukrán körökben nagy idegességet keltett. A népsi@¥@tség @$gi CSBésszakának előkészületei Újabb intrikák Németország belépésének akadályozására Az angol kormány hallgat Berlin, augusztus 18. Berlinben teljes nyugalommal ügyelik azt a vitát, amely a népszövetség tanulmányozási bizottságának egybehivására vonatkozólag kifejlődött. Meg vannak győződve arról, hogy az újonnan felmerült nehézségek csak a népszövetségnek árthatnak, nem pedig Németországnak. A „Temps“-nek azt a törekvését, amely- lyel a népszövetségi tanácstagságra vonatko­zólag létrejött megegyezést felborítani igyek­szik, motívumaiban nem egészen értik meg. Ugylátszik, hogy a Tempó kizárólag Lengyel- ország külpolitikai érdekeinek szócsövévé vált, mert mindazt, amit újabban Németor­szág ellen ár, kizárólag Lengyelország érde­kében irja. London, augusztus 18. A hivatalos kö­rökben még mindig mély hallgatásba burkolóznak az angol kormány elfoglalandó magatartása kér­désében. A „Daily News“ szerint ha már már két rossz között kell választani, tehát Németor­szágnak a népszövetségbe való belépése vagy Spanyolország kilépése között, akkor inkább Spanyolország menjen. Az olyan beállítást, hogy Anglia uj in­trikákat kezdett, melyeknek az a célja, hogy Spanyolországnak és Lengyelországnak ál­landó tanáostagságot biztosítson, visszautasít­ják. Azt hangoztatják, hogy Németország belépése és állandó tanács- tagságának biztosítása olyan fontos ér­dek, amely mellett minden más szem­pontnak háttérbe kell szorulnia. Berlin, augusztus 18. A „Lokal-Anzei- ger“ jelenti Géniből: A tegnapi napon Genf- be érkezett von Moellendorf alállamtitkár és von Bülow titkos tanácsos, hogy a leszerelési bizottsági gazdasági albizottságának tárgya­lásaiban részt vegyenek. A „Vossische Zeitung" szerint a nép- szövetség titkársága felkérte Soederblom up- salai érseket, hogy szeptember 15-én a nép- szövetség teljes ülésének prédikációt tartson. A béke nagy ünnepe Bienrille várának tövében A francia katolicizmus hitvallása a béke és az emberszeretet mellett — Az arrasi püs­pök s a szabadgondolkodó Buisson kézszoritása Páris, augusztus 18. Tegnap este Biervillében ünnepélyes keretekben nyitották meg a hatodik nemzetközi békekongresszust, ötezernél többen jelentek meg. Az ünnepi kongresszust a szabad­ban, az úgynevezett béketáborban tartják. A dejeuner után, amelyen 3000-en vettek részt, az est beáltával hosszú fáklyásmenet vo­nult a szabadtéri színházhoz, ahol a megnyitó­beszédet mondották. A menet élén a népszövet­ség hatalmas kék zászlaját vitték, ezután a kon­gresszuson résztvevő 30 nemzet zászlóvivői kö­vetkeztek. A menet élén haladt a kongresszus szervezője, a francia keresztény szocialista moz­galom megvetője, Marc Segnier szenátor, továbbá az emberi jogok ligájának elnöke, Ferdinand Buisson és Mons. Julién arrasi püspök. A megnyitó beszédet Marc Segnier mondotta és ez a beszéd lelkűk mélyéig meghatotta a résztvevőket, annyi grandiózus gondolatot tartal­mazott és olyan hévvel volt elmondva. Ezután Paimlevé külügyminiszter íkabinettfőnöke üdvö­zölte a kormány nevében a kongresszust és fel­olvasta Painlevé sürgönyét, amely a ma legfontosabb feladatának Európa szellemi felszabadítását és újjászületését jelöli meg. A megnyitó est szenzációja a háborúban elpusz­tított területek püspökének, Julién arrasi fő­papnak emelkedett szellemű, filozófiai mélysé­gekben gazdag beszéde volt, amely teljes egy órán át tartott, de mélységével teljesen lebilin­cselte a hallgatóságot. Ennek a beszédnek kijelentései messze meghaladták azokat a kereteket, ame­lyeket a katolikus egyházfők békemegnyi­latkozásaiban idáig tapasztaltak. Témája a humanitás szeretete volt, de ez a be­széd több, mint egyszerű ünnepi szónok­lat, politikai érték is, a hivatalos fran­cia egyház autentikus állásfoglalása az emberiség békéjének megvalósítása ér­dekében. Amikor a régi szabadgondolkodó és szabadkő­műves Buisson a püspök szavainak végeztével odament, a szónokhoz és könnyes szemmel kö­szönte meg a nyújtott lelki élvezetet, ez a tény az estély nagy jelentőségének szimbólikus meg­koronázása volt. Ezután Platz dr., a bonni egyetem tanára emelkedett szólásra és a kongresszus főfeladatá­nak a béke morális és szellemi utegyengetését jelölte meg. Bergsírásser dr. bonni egyetemi ta­nár szintén a német nép békekészségét hangoz­tatta. A két német professzort, akik francia földön, francia nyelven tettek tanúságot az emberiség testvérisége és a béke sze­retete mellett, frenetikus tapsviharral üdvözölték. Sir Dickinson, a népek barátságának létrehozá­sára lakault világszövetség anglikán püspök-tit­kára, az angol nép nevében tett hasonló nyilat­kozatot, mig a belga kiküldöttek nevében Car- noy szenátor beszélt. Ezután az emberi jogok ligájának elnöke, Ferdinand Buisson beszélt. Amikor a szabad­gondolkodásnak leghíresebb francia apostola ki­jelentette, hogy minden szót aláír, amit Julién püspök elmondott, a püspök felkelt helyéröl és a tömeg óriási ovációja közben Buissonhoz lépett, hosszan, melegen kezet szorított vele. A fáklyák lobogó világossága mellett festői volt ez a jelenet. A német vándordalosok a békekórust éne­kelték el és ezzel a mélyhatásu megnyitó ün­nepség bezárult. A hírek szerint Nitti volt olasz miniszterel­nök, az európai béke nagy hive és propagátora is megérkezik a kongresszusra. Egy cseh és egy orosz robbantotta föl a csepeli lőporraktárt? Zimmerer hentessegéd szenzációs vallomása két titokzatos idegen beszélgetéséről — Egy kecskeméti kávéházban harmincezer l^pronát kapott az orosz emigráns egy bizonyos elvégzendő munkáért a csehtől, miközben Csepelt emlegették — „Ha sikerül, úgy Szobon, ha nem sikerül, úgy a Kassa-Oderberg-miskolci vonalon találkozunk" Budapest, augusztus 18. (Budapesti szer-i kesztőségünk telefon jelentése.) A csepeli rettenetes robbanás okának kiderítése iránt még mindig a legnagyobb eréllyel folyik a nyomozás. Ma délelőtt ez ügyben szenzációs beje­lentés történt a rendőrségen. Megjelent Zim­merer Ede budapesti hentessegéd s bejelen­tette, hogy a csepeli robbanás ügyében ada­tokat bocsáthat a rendőrség rendelkezésére f amelyekből esetleg a szerencsétlenség okát is ki lehet deriteni. — Az elmúlt hét szerdáján Kecskemétre utaztam a hajnali vonattal. A vasúti kocsiban mellettem két idegen férfi ült, akikkel ké­sőbb beszédbe elegyedtem. Kiderült, hogy volt orosz tiszt az illető, a másik pedig a ba­rátja. Megérkezvén a kecskeméti állomásra, elváltunk egymástól. Én a városban dolgai­mát intéztem el, majd egy kávéházba tértem be, ahol megreggeliztem. Nagy meglepeté­semre itt találtam úti-társaimat is. Közvetlen közelükben álló asztalhoz telepedtem le s igy megfigyelhettem, hogy mit beszélgetnek. Orosz utitársam oroszul beszélgetett, a másik férfi pedig csehül. — Mint volt orosz hadifogoly értek oro­szul s igy azt is meghallottam, amint az orosz azt kérdezte a csehtől, hogy el­hozta-e a pénzt. — A cseh azt válaszolta, hogy igen, de csak akkor kaphatja meg, ha a munkát elvé­gezte. Erre az orosz mellére ütött s büszke hanghordozással mondta: Becsületszavamra mondom, a munka meglesz, csak a pénz hiányzik hozzá! Arne Borg — Bár halkan beszélgettek tovább, — folytatta a hentessegéd bejelentését — mégis jól hallottam a folytonos ingerült válaszokat, hogy a pénzt csak akkor adhatja oda a cseh, ha a munkát elvégezte. Erre az orosz dühö­sen rácsapott az asztalra s azt mondta, hogy jó, de ha nem kap pénzt, akkor a dolgot nem lehet megcsinálni. ’ következő mondataikban tisztán hal­lottam, amint Csepelt emlegették. — Erre jobban áthajoltam hozzájuk, de ők figyelmesek lettek s hirtelen angolra for- ditottáik a szót. Tizennégy évig éltem a hábo­rú előtt Amerikában, igy az angol nyelvet is tökéletesen bírom, úgy hogy a két idegen to­vábbi beszélgetését is megértettem. Az orosz igy szólt: , Vagy pénzt adsz, vagy nem csinálok semmit! Van két emberem, akiknek egyenként tiz-tizezer csehszlovák koro­nát kell adnom! — Van nálam 30 ezer cseh korona, —• válaszolta erre a cseh. Ezzel elővette tárcá­ját és átadta a pénzt az orosznak. — Mikor az orosz a pénzt megkapta, — fejezte be Zimmerer szenzációs bejelentését, fizettek és eltávoztak a kávéházból. Kint autó várt rójuk. Én is utánuk siettem s még a be­szállásnál hallottam, amint az orosz odaszólt társának: Hogyha sikerül a dolog, úgy pénte­ken Szobon, ha pedig nem nem sikerül­ne, akkor a Kassa-oderbergi—miskolci vonalon találkozunk. — Akkor nem tulajdonítottam nagy fon­tosságot az ügynek, csak érdekelt a rég nem hallott beszéd. Amikor azonban értesültem a csepeli katasztrófáról, összefüggést sejtet­tem a két esemény között s ma is az a véle­ményem, hogy a két idegen a merényletet beszélte meg. A rendőrség most ebben az irányban is a legnagyobb apparátussal megindította a nyomozást. Az Európa-bajnokságokai Arne Borg világrekordja nyitotta meg Budapest, augusztus 18. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Ma délután három órakor óriási és előkelő közönség je­lenlétében nyitották meg az Európa-uszóbaj- nokságokat. A közönség sorában megjelentek Horthy kormányzó és József főherceg csa­ládja, valamint Klebelsberg Kunó gróf kul­tuszminiszter és már előkelőségek. Horthy kormányzó magyar, olasz és német nyelven üdvözölte a versenyzőket és köszönte meg Dormandy Géza ezredesnek, a MUSz és Bergwall svéd kiküldöttnek, a Nemzetközi Úszó Szövetség nevében tartott beszédét. A versenyt az 50 méteres meghivási ver­sennyel kezdték. Győzött: Gáborffy NSC 28.4 mp., 2. Magyar MTK 28.8, 3. Polly olasz 29 mp alatt. Ezután került sor az 1500 méteres baj­nokság I. előfutamára. Startoltak: Arne Borg svéd, Halasy magyar, Autós csehszlo­vák, Rademacher J. német. — Arne Borg azonnal az élre megy és előnyét végig meg­tartja. A távon a következő részletidőket éri el: 50 m 29, 100 m 1:06, 400 m 5:06.2, 500 m 6:28, 800 m 10:31, 1000 m 13:15 és 1500 méter 20:04.8 világrekord! Második: Rademacher J. 22:34.02. 150 méterrel verve. Harmadik: Halasy 22:54.6 magyar re­kord! Az uj világrekordot a magyar közönség tomboló tapssal fogadta. Lapzártakor a má­sodik előfutamot bonyolítják le. xx Tapsifüles nyuszika megható történetét ki­csinyek és nagyok örömmel olvassák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom