Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-03 / 173. (1211.) szám
2 1926 augusztus 3, kedd. ■ ........ ... ■ '■""."gil'ggl ..... Szüllö G éza a vámkérdésről, a magyar kisebbség nemzeti politikájáról és a magyar-csehszlovák viszonyról Az országos Etereszfényszocialisfa párt elnöke Gastelnben nyilatkozott a budapesti Ujslinak — Nem közömbös előttünk az, hogy mit tart rólunk mint kisebbségről a külföld — Magyar- ország és Csehszlovákia között „szerelmi házasság nem lesz, de raisonházasság lehet" Interpelláció a vallásoktatásnál mutatkozó tarthatatlan állapotok miatt Prága, augusztus 2. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: Richter János szenátor és társai interpellációt intéztek az iskolaügyi miniszterhez, amelyben felvetik azt a kérdést, van-e tudomása a miniszternek arról, hogy a pozsonyi „Skolsky Referat“ Szolvenszkóban a vallásta- nitást több helyen rendeletileg úgy rendezte be, hogy négy, öt, sőt hat osztály tanulóit egyszerre egy tanteremben kell tanítani és igy is csak kétszer hetenként egy-egy óra alatt? Minthogy a vallástanitás ilyetén módja eredményében közel jár ahhoz az állásponthoz, amely a vallástanitást teljesen eltörli, minthogy az első osztályú tanuló szellemi fejlettsége nem azonos a negyedik, vagy magasabb osztályú tanuló szellemi fejlettségével, igy tehát az első és negyedik, vagy magasabb osztályú tanulóknak a vallástan egy és ugyanazon anyaggal egyszerre nem, hanem csak a szellemi fejlettséghez mérten felosztva tanítható sikerrel, minthogy a vallástanitás szüksége kétségtelen, de azt hetenként két órában eredményesen elvégezni nem lehet, minthogy a „Skolsky Referál" tendenciája nyilván vallásellenes, az eljárási módja pedig rosszhiszemű, mert ravaszul, elburkoltan cselekszik: kérdezzük a minisztert, hajlandő-e rendeletileg azonnal intézkedni, hogy Szlovenszkóban az elemi és középfokú iskolákban egyaránt a vallás a jövő iskolai évtől kezdve oly módon és mértékben taníttassák, amily módon és mértékben tanittatik Európa minden müveit nyugati államaiban, amely államok a valláserkölcsi nevelés államfentartó jelentőségéről meg vannak győződve? Hajlandő-e elrendelni, hogy már most az 1926 szeptemberében kezdődő iskolai évben és azután tovább folytatólag Szlovenszkó összes alsó és középiskoláiban a vallás heti két órában és pedig minden osztálynak külön-külön taníttassák? Avagy azonosítja magát a Miniszter Ur a „Skolsky Referát erkölcstelen és vallásellenes eljárásával? A nyugdíjtörvény módosítása Prága, augusztus 2. A nyugdíjtörvény módosításának munkáját az illetékes minisztériumok kiküldötteiből alakult bizottság befejezte s elaborátumát már be is nyújtotta a népjóléti minisztériumnak. Azon személyek betegbiztosítási kérdését, alak a nyugdíjbiztosítás alá esnek, valószínűleg csak a parlamenti pártok előzetes döntése után fogják elintézni. Budapest, augusztus 2. A budapesti „Újság" munkatársa fölkereste Gasteinbari Szüliő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőt, az országos keresztényszocialista párt elnökét és nyilatkozatokat kért tőle a csehszlovák belpolitika aktuális kérdéseire s a Csehszlovákia és Magyarország közötti viszony további alakulására vonatkozólag. Szüllö Géza nagyjelentőségű nyilatkozatai során a következőket mondotta: — A vámkérdés nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Kétoldalú szerződésről lévén szó, mérlegelni kell a gazdasági viszonylatokban mind a két szerződő félnek érdekeit s ezek számbavétele mellett köte- lességszerüen figyelembe veendő a politikai vonatkozás, mert a vámszerződés tarifális része csupán eszköz, a cél maga bizonyos gazdasági és politikai helyzetnek a megteremtése. — Egy7 percig sem tévesztem szem elől, hogy a csehszlovák külpolitikának egyik része a kereskedelmi politika s a csehszlovák külpolitikának minden célja odairányul, hogy brutális egoizmussal csak a maga érdekeit védelmezze meg. — A csehszlovák állam akkor teljes, Jüa gazdaságilag megerősödik s konkurrenseit, vagy gazdasági erőit hátráltató ellenfeleit elgyengíti. Egyrészt igyekszik tehát maga részére a legteljesebb előnyöket kihasználni, másrészt törekszik elnyomni mindazokat, akik az Ő teljes szabadságát gyengitenék. Csehszlovákia gazdaságilag nem konszolidált még minden izében, mert a gazdasági krízis következtében fejlett iparának kihelyező piaca nincs, agrikulturája pedig az agrárreform következtében hanyatló tendenciát mutat. Mind a két körülmény elégedetlenséget teremt s ennek eloszlatására egyrészt a kivitel könnyítése, másrészt az agrárérdekek kielégítése képezi a kormány célját. Emellett vámuniós törekvései is varnak, de e célkitűzésekhez a kormánynak nincs többsége, sőt a parlamenti viszonyok odafajultak, hogy csak hivatalnokkormánnyal tudnak operálni. — A tagadhatatlanul ügyes külügyminiszter, Benes, átlátva a nehézségeket, a közgazdasági előnyök előtérbe állításával meg tudta találni az útját annak, hogy a csehországi németek agrárgondolkozásu részét rá tudta venni, hogy gazdasági szempontból nézzék a csehországi konszolidáció útját s igy gazdasági nézőponttá terelte át a parlamentben lévő pártokat s ezáltal többséget tudott a parlamentben a kormány részére teremteni. Hogy ez sikerült, annak egyik oka, hogy a német nemzeti párt s ennek vezetője Lodgmann a parlamentből kimaradt, vagyis kimaradt az, aki a nemzetiségi elvet fölébe helyezte a gazdasági szempontoknak. — Az én pártom első feladatának tekinti, hogy a magyar fajt, mint nemzetiséget a maga nemzeti öntudatában fentartsa. Ez pedig nem attól függ, hogy Csehszlovákiában a búza hány fillérrel drágul, hanem attól, hogy mennyire bírja a magyar kisebbség az őt természetesen asszimilálni alcaró állammal szemben nemzeti öntudatát fentar- tani. Hogy egy faj el ne nemzetietlenedjék, ahhoz kell, hogy fenmaradását külpolitikailag biztosítsa olyan kisebbségi szerződések által, melyek garanciákat foglalnak magukban az in- korpoláló állammal szemben, másrészt azáltal, hogy a fajnak önálló állami életet élő részével a szellemi kapcsolatot zavartalanul fenn tudja tartani, hogy igy nemzeti öntudata s az egymásrautaltság gondolata el ne enyész- szen. Más szóval: a nálunk lévő magyar kisebbségnek nem közömbös, hogy milyen erős Magyarország s az sem, hogy róla, mint nemzeti kisebbségről mit tart a külföld. — Ha a magyar kisebbség a maga szavazatával elvi kérdésekben a cseh kormányt támogatja, akkor a külföld előtt nem tudja komolyan azt mondani, hogy panaszai vannak az ellen a régimé ellen, amelyet különben támogat, mert azokat nem hiszik el 9 ha a magyar kisebbség olyan javaslatokat pártol, melyek a magyar állam gazdasági érdekeit támadják, akkor a saját húsába vág, mert a magyar nemzeti kisebbség ereje egyenes arányban áll a magyar állam erejével. — Még azt is számba vettem, hogy már a békeszerződés óta akarják Magyarországot szántó-vető állammá minősíteni, hogy legyen csendes és méla, s ipari és kereskedelmi prosperitásának elnyomásával csak szántó-vetővé aka’ják tenni, hogy legyei azáltal szegény. — A cseh vámok abban különböznek a iwgyar vámtarifától, hogy amig Magyarország a termeiéül védő vámtételeket állított fe!, melyek mellett meg van adva az alku tél- jón lehetősége, ad Lg Csehszlovákia az agrárvámoknál minimális tételekkel dolgozik. Ezeknél a lisztre vonatkozó meg nem változtatható n 'iumális vámtétel a maga magasságával ipnvx.’ja, hogy a cél' vagy a magyarországi ögé^ii lisztipar megö-ése s ezzel az ottani búzaárak lenyomása, ami Magyarország gyengítését jelenti; vagy okot keresni a vámháboru- ra,>#iely ugyancsak Magyarország gyengülését vonná maga után. — Ami már most a Csehszlovákia és Magyarország közötti viszonyt illeti, ennek — természetszerűleg a szomszédságra való tekintettel — nem szabad ellenségesnek lennie. A korrekt viszonyhoz hozzátartozik elsősorban a tapintat. Sem Magyarországtól, sem mi tőlünk, magyar kisebbségtől nem kívánhatja •józan ésszel senki, hogy a változott viszonyokat hozsannával üdvözöljük. Ha Csehszlovákia a tapintat útjáról le nem tér, s azt a provokatív módot, melyet eleinte próbált, beszünteti; ha az államban lévő 'magyar nemzetiségek érzékenységét a törvények keretein belül megérti; ha a kisebbségi szerződésekben lefektetett elvet követi: akkor a békés együttélésnek az élet követelményei szerint való lehetősége fennáll. Szerelmi házasság nem lesz, de raisonházasság lehet, s ez rendesen tartósabb, bár sokszor az ész szokott hamarabb elmúlni. Hogy itt magunkról mint kisebbségről és Magyarországról is beszélek, teszem azért, mert nem jogi, de politikai fogalom egy nemzet és egy nemzetiség, melynek attitűdjei vannak. Elvégre, ha Magyarország látja, hogy az ő vérét képviselő kisebbséggel az azt inkorporálő állam jól bánik, akkor más az érzése, mintha tapasztalná, hogy azzal rosszul bánnak. Gyakorlatilag is döntő fontossága van ennek, mert Csehszlovákia akarja a nemzetközi konferenciák és a népszövetség által egyre javait középeurópai vámuniót, de ezt mindaddig, mig a politikumok megoldva nincsenek, csak gazdasági alapokon megteremteni nem lehet, mert ne feledjük, hogy minden állam erkölcsi organizmus, ahol a morális szempontnak még nagyobb szerepe van, mint a gazdasági résznek: lévén a nemzeti és hazafias érzés alapja — nem a materializmus. — Végül a csehszlovák politika. Hát ennek fejlődési útja nagy nehézségeket jelez. m m Egy pohár pezsgő Irta: Erdődy Mihály I. Mihály, az inas, kezében a tálcával, éppen be akart nyitni a hallba, amikor a pálmagrupp mögött egy sötét árnyék ijesztett rá. — Csitt! «— Ki az? Mihály csak meresztette a szemét. — Csakugyan. Most ismerem meg magát. De hát hogyan kerül ide, mondja Torkos ur? — Egy szót se ... És a fülébe súgta: — Én ... itt... ma ... meghalok, Revolvert húzott ki a zsebéből. Megmutatta. Aztán gyorsan visszatette. — Igen ... ma, itt, ezen a helyen ... Mihály felkacagott: — Ostobaság! Amiért Elza kisasszony férjhez megy, még nem esik ki a világ feneke. Combház, ha leszakad, lesz más ... — Mihály... — és remegő kezét az inas vállára tette, — Mihály, el ne áruljon az Istenért. Ha már az életem nem sikerült, legalább a halálom legyen szép ... Nézze, ez olyan regényes lesz ... itt, ezen a helyen ... amíg odabenn a menyasszony egészségére isznak ... — Kedves Torkos ur, várja meg legalább, amig elmondják a pohárköszöntőt... Ne rontsa el a hangulatot. — Jól van, várok. — De :tt, az előszobában nem maradhat. \ vendégek közé nem engedhetem. Menjen be addig az én szobámba. Ott, az a tapétás ajtó balra... Siessen, nehogy meglássa valaki. Én azonnal jövök ... II. — Egy poháT pommeryt! És Mihály nyújtotta is. a poharat. Torkos életében még nem ivott pezsgőt Ez a gyöngyöző aranyszőke ital kísértésbe hozta. Utána nyúlt. — Igyék. Csak bátran. Egy hajtásra kiitta az egészet. Valami édes kábulat fütötte ót egyszerre vérét. Az arca kigyult. A szeme megfényesedett. Szája szélén a fanyar vonalak eltűntek. Homloka kisimult. Szinte ragyogott. • — Elza ... Elza ... Ezt ismételgette mint valami refrént, amelyhez a 6zive ütötte a taktust. Úgy érezte, mintha az élet orcheszíterében ülne és csupa muzsika szállna mindenfelé... A bánat hegedűi elcsendesedtek, friss meleg fuvolák trillája zengett, kacagott. És hirtelen egy ötlert szaladt át agyán. — Mihály! ha igazán részvéttel van irántam, tegyen nekem egy szívességet. Mihály összehúzta szemöldökét. — Ha teljesíthetem ... — Ne féljen, — nyugtatta meg Torkos, —• eszembe sincs meghalni most. Élni akarok! Élni... élni... Hozzáhajolt. — Nézze, az előbb, ahogy ott a pálma mögött elrejtőztem, egy-két elejtett szóból megtudtam, hogy egy vendégre várnak még, valami amerikai milliárdos fiára, akit még itt senki sem ismer személyesen... — Csak az édesapját, Mr. Berry Johnt. — Igen, igen ... — Régi barátja a háznak. Tulajdonképpen a meghívás neki szólt, de az öreg kimentette magát és igy hát csak a fiát várják, Mr. Berry Fredet. De most már ő sem jön. Éppen e percben kaptuk ezt a táviratot. Mivel fel vagyok hatalmazva az üdvözlő táviratok felbontására ... — Nem jön? Csakugyan? Izzott Torkos száján a kérdés. — Itt a távirat. Most akartam bevinni éppen. A fiatal milliárdost üzleti ügyek tartják távol és sajnálatát fejezi ki, hogy az eljegyzési lakomán nem vehet részit. — Mihály, ide hallgasson! Mr. Berry Fred azonnal itt lesz. Sőt, már meg is érkezett. Jelentse be. — Megérkezett? — Igen. — Hogyan? — Mr. Berry Fred én vagyok. — Maga? — Miután a milliárdos fiát itt senki sem ismeri, a vendéglátó szívességet helyette majd én fogom igénybe venni. Felállt. Kiegyenesedett. Kezét végigsimitotta kölcsönkért frakkján. És olyan mozdulattal, mely minden kétséget eloszlat, adta ki a rendelkezést. — Jelentse be Mr. Berry Fredet. Siessen, a vendégek már türelmetlenkednek .., III. Fred mindenkit elbájolt kedvességével. El voltak ragadtatva tőle. De legfőképpen Elzának tetszett — Olyan ismerős maga nekem. Mintha már láttam volna valahol. Fred nem jött zavarba. Hirtelen átvillant emlékezetében az a néhány szinházi este, amikor a nézőtéren, felvonásközben magára irányította Elza figyelmét és az a néhány koncert, amikor a foyerben találkozott a tekintetük. Egyéb emléke nem volt Elzától. Arról, hogy valaha is közelébe is férkőzhessen, álmodni se mert. Most aztán egy pohár pommery kárpótolta mindenért. Egy pillanatra megszédült, a rajtakapás Damoklesz-kard- ját érezte a feje fölött, de a pezsgő meglelte a hatást. És egy született milliárdos természetességével felelt: — Alighanem összetéveszt. Múlt héten érkeztem meg kaliforniai gyarmatunkról. — Tudja, maga egészen kedves fiú. És szinte már kezdem sajnálni, hogy menyasszony vagyok. Kár, hogy nem foglalkozhatom magával annyit, amennyit szeretnék. A vőlegényem máris görbe szemekkel nézi ezt a bizalmaskodást... Fred azonban nem hagyta abba az ostromot. Lesz, ami lesz. Üsse a kő! Ha rosszul végződik a dolog, itt a zsebében a revolver. Egy durranás és elintéz mindent. Neki nincs mit veszíteni. Hiszen úgyis meghalni jött ide. Hát hadd legyen ez a gyönyör agóniája. A mámor hattyúdala. Már éjfélre járt, amikor a ház úrnője bizalmasan közölte férjével, hogy kileste, amikor Fred a szalonban, a függöny mögött, megcsókolta Elza nyakát. És Elza alig ellenkezett. — Elza okos leány, — hagyta helyben az apa. — De Fred szemtelen — vélekedett a mama. — Az attól függ, hogy Frednek milyen szándékai vannak. Ha sejtelmem nem csal, Fred látogatása nem is annyira nekünk, mint inkább Elzának szél... — Mondtál valamit. ——b—1—bwwsmmmm A Csíii Jéd-Brómos Gyógyvíz I Átdolgozza az organizmust, mert vérképző, idegerősitő, az anyagcsereforgalmat élénkítő hatása van — Érelmeszesedés, golyva (Struma), csont-, izületi-, | mirigy-, idegbajoknál, hiidéseknél, izzadmányok, borbajok, köszvényes lerakodások, gyomorsav túltengés stb., stb., eseteiben kiváló gyógyhatású — g I Otthoni kúrákhoz: Csízi-viz, Hygiea Jód-FUrdősó és Jód-Gyógyszapjmn beszerezhető az összes ásványvíz üzletek, gyógytár- és drogériákban, esetleg rendelhető I a forrásnál és részletes felvilágosítással szolgál Gyermekek csont, izületi és mirigybajainál specifikum. Fürdőigazgatóság Csfzfürdőn-Cízkupele, 1. xviii. 1 ______________________________________________________________________.___________t _____________________‘______________________'____________.. ,
