Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-18 / 186. (1224.) szám

Szerda, 1926 augusztus 18. Az állampolgárságért folyamodók figyelmébe Az országos ke resztén yszoclalista párt köz­pontja az állampolgárság elnyerésére vonatkozó­lag a következő tudnivalókat közli: Szükséges okmányok. A csali szlovák törvé­nyek .és rendeletek tárában 152. szám alatt 1926. évi julius hó 1-én kihirdetett alkotmánytörvény 2. §. 4. bekezdése értelmében az állampolgárság elnyeréséhez a következő okiratok beterjesztése szükséges: 1. A kérelmező eddigi illetőségének igazolása (illetőségi bizonyitvány, domovsky list). 2. A kérelmező születési bizonyítványa. 3. Házastársának születési bizonyítványa. 4. Házassági levél. 5. A kiskorú gyermekek születési bizonyít­ványai. 6. Lakásbizonylatok 1906 január 1-iől számít­va a mai napig (amennyiben a kérelmező ezen idő alatt szüleivel együtt lakott, úgy erről az időről ezek ittartózkodását igazoló lakásbizonyitványokat kell csatolni). 7. Igazolása annak, hogy ^tartózkodásának esetleges megszakítása nem önszántából történt (katonai szolgálat, hadifogság, vagy átmenetileg kenyérkereseti célból, pld. vándormunkás ese­tében). 8. Sajátkeziileg aláirt nyilatkozat arról, hogy 1906 január 1. óta Csehszlovákián kívül sem ál­lampolgárságot, eeui illetőséget nem szerzett. 9. Kérvény, melyben a fenti törvényre való hivatkozással a csehszlovák állam polgárai közé való felvételért folyamodik. Magyarázatok. Azon esetben, ha a kérelmező a fent jelzett okmányokat bármily okból beszerez­ni nem tudja, a kérelem beterjeszthető, de meg kell jelölni azon körülményeket (például tanukat), amelyek a kívánt körülmények igazolására alkal­masak. A hiányosan felszerelt kérvényeket a 4. §. 3. beik. értelmében a fél a hiányok pótlása céljából visszakapja és ezek beszerzésére három havi idő éli rendelkezésére. Ha a kiegészített kérvényt ezen határidőn belül vissza nem terjeszti, azt vissza- vontnak tekintik, azonban a kérelem később újból beadható. A törvény szerint, ha a. vissza nem vont kér­vényeket a beadástól számított két éven belül el nem intézik, a kérelmező automatikusan elnyeri a csehszlovák állampolgárságot, amiről ennek ké­relmére a hatóság is igazolványt tartozik kiállí­tani. Bővebb felvilágosítással a párt országos köz­pontja (Pozsony, Hosszu-utca 23. sz. a.), a kassai (Fő-utca 12. sz. a.) és a nagyszöllősi főtitkárságai, továbbá az összes körzeti titkárságok szolgálnak, amelyek a kérvények elkészítésénél is segédkezet nyújtanak. A párt körzeti titkárainak címei: Poőr Ferenc, Szene, Kís-utca 6. és Galánta, Tvamskó S. házában. Cséfay Géza, Nyitra, Kaszalova-u. 41. Csaposa Ferenc, Léva, Ladányi-u. 14. Énekes László, Somorja és Szeoit.mihályfa. Mészáros József, Párkány, Godó-féle vendéglő (lakhely Érsekújvár). Zalezsák József, -Komárom. Iíj. Ferenczi Károly, Dunaszerdahely, Áru­csarnok épülete. Sohindler Lajos, Érsekújvár, Kisfaludy-u. 3. Reidhel Kálmán, Ipolyság (Okolicsányi dr. ügyvédnél). HaJéeius Kálmán, Bésztéroebánya. Ravasz István, Szepsi, Olvasókör helyiségében. Derfényi János, Iglő, Masarykov riadok 48. Rovó Gyula, Eperjes, Sladkovicova 11. Derfinyák Gusztáv, Királyhelmec, Mokry-fóle házban. Gazsovszky Gyula, Gálszécs, Rév dr. irodá­jában. Kemény Géza, Rozsnyó. Zemlényi Gyula, Rimaszombat, Koháry-u. 21. Nagy Iván dr., Losonc, Kollár-u. 4 Szántó László, Munkács. A kérvény mintája: ^ Tekintetes ZSUPÁNI HIVATAL • Alulírott (kérelmező neve, foglalkozása) .... ..............ezidőszerint..............községi lakos, aki 18 . . év...........hó . . napján ...................közr 6égben {...........ország ................megye) szület­tem, a csehszlovák törvények és rendeletek tárá­nak 152-ik számában 1926. évi julius hó 1-én ki­hirdetett alkotmánytörvéuy alapján ezennel ré­szemre a csehszlovák állampolgárság adományo­zását kérem. Kérelmemet a csatolt bizonyifványok és ok­mányok támogatják. . . . drb. melléklettel. Tisztelettel (sajátkezű aláirás) A 8. pánt alatt jelzett „nyilatkozat" mintája: NYILATKOZAT Alulírott ezennel kijelentem, hogy 1906 ja­nuár 1. óta a csehszlovák köztársaságon kívül sem állampolgárságot, sem illetőséget nem szereztem. ............ 1926 .... hó . . napján. (sajátkezű aláírás) Csehet faragnak Tolsztoj dédunokájából A négyéves kis Szergejt a zsizskovi közgyám egy cseh családnál helyezte ftl — Anya nélkül, apa nélkül, de hazafias szellemben Prága, augusztus 17. Néhány nappal ezelőtt jelentettük, milyen különös jogi harc folyik a nagy Tolsztoj déd­unokájáért, a négyéves kis Bakovsky-Tolsztoj Szergejérí, akit a biróság szülei házasságának érvénytelenítése után törvénytelennek minő­sített és ezzel anyja, Vera Iljinyisna Tolsztova grófnő gondozására bízott, Bakovsky azonban megfelebbezte az ítéletet és tovább harcol a bigámiává minősített jugoszláviai házasságá­nak, illetve atyai jogainak elismeréséért. Bakovsky nem várta be a pör elintézé­sét, hanem abbeli agodalmában, hogy a gróf­om Franciaországban elrejti tőle a gyermeket, maga szöktette el a kisfiút és Újvidékre ké­szült elköltözni vele. A zsizskovi járásbíróság azonban augusztus 13-án rendőri karhatalom- asszisztálása mellett bírósági végrehajtóval vétette el a kis Szergejt és ideiglenesen Hugó Slipka zsizskovi köz­gyám gondozására bízta. Az érdekes bí­rósági meghagyás egyik indoka az volt, hogy a gyermeket atyja egy Wendler nevii németül beszélő nőnél helyezte el, márpedig a kis Szergej németül nem ért. A gyám intézkedésére a fiú, amint a Ceské Slovo mai délutáni kiadása jelenti, je­lenleg már egy cseh családnál tartózkodik. Slipka közgyám cseh nemzeti szellemű polgári nevelést akar Tolsztoj dédunokájának biztosítani. Ezt a szempontot, — irja ez a „szocialista" lap — Bakovskynó Tolsztoj Vera nem respek­tálta, mert sohasem mutatott rokonszeiivet a mi nemzetünkhöz és országunkhoz. Ezzel a megállapítással helyezzük a szerencsétlen és ártatlan gyermek legutolsó esetét a való megvilágításba. A cseh sajtóra nézve jellemző, hogy még ezt a családi tragédiát is nemzeti színekkel festi alá. Ezzel próbálja szentesíteni azt az eljárást, hogy a kis Szergejböl gyámsági felügyelet mel­lett előre jó csehet faragjanak, még mielőtt a bíróság megszüntetné orosz nemzetiségű anyjának kizárólagos szülői jogait. Ez pedig egyelőre nagyon kérdéses dolog, sőt nem is valószínű. Eddig a bírósági ítélet a házasság érvény­telenítésével az anyának adott igazat s igy Vera Tolsztova, a nagy Tolsztoj unokája, egé­szen joggal tiltakozhatik az ellen, hogy anyjá­tól és apjától megfosztott gyermekét idegen környezetben csehhé neveljék. Amig pedig a pör eldől, addig a kis fiú nélkülözheti az any­ját és csak vendég gyanánt láthatja az apját. A szent hazafiasság nevében. Kassán lesz a szlovenszkói és ruszinszkói katolikus legényegyesületek központja Az Országos Katolikus Tanács Tost Barna ka ssai prépost-plébánost bízta meg a szervezés­sel — Tizenhat város kiküldöttei vesznek részt a mai kassai alakuló gyűlésen Kassa, augusztus 17. Az Országos Katolikus Tanács már hosz- szabb ideje foglalkozott a katolikus ifjúsági egyesületek kérdésével s legutóbb tartott ülé­sein úgy határozott, hogy Kassán megalakít­ja a szlovenszkói a ruszinszkói Katolikus Le­gényegyesületek központját. A katolikus ta­nács elnöke, Bubnics Mihály rozsnyói püspök már hónapokkal ezelőtt értesítette Tost Barna kassai prépost-plébánost, a kassai legény­egyesület elnökét, hogy a katolikus tanács határozata szerint a katolikus legécyegyesü- letek központját, mely eddig Budapesten volt, Szlovenszkő és Ruszinszkó részére Kassán lé­tesítik s a központ megszervezésének mun­kálataival a tanács Tost Barnát bízza meg. Tost Barna prépost-plébános Bubnics püspök megbízása alapján még márciusban hozzálátott az előmunkálatokhoz s érintkezés­be lépett a Szlovenszkó és Ruszinszkó terü­letén működő Legényegyesületekkel. Duna­szerdahely, Eperjes, Ungvár, Komárom, Léva, Pozsony, Besztercebánya, Nyitra, Trencsén, Rozsnyó, Érsekújvár, Hcmonna, Nagymi- hály, Kisszeben és Körmöcbánya városokban már a háború előtti időkből léteznek legény­egyesületek. Tost Barna felhívására csaknem minden helyről örömmel jelentették be a le­gényegyesületek a közös munkában való rész­vételüket s igy az előkészítő bizottság a köz- porti szervezet megalakítása céljából augusz­tus 17.-ére Kassára hívta össze a szlovenszkói és ruszinszkói teatvéregye nleteket. A mai alakuló gyűlést a kassai Legény­egyesület nagytermében tartják meg. Ez alkalomból fölkerestük Tost Barna prépost- kanonokot, a szervezkedés agilis mozgatóját, akinek a katolikus ifjúsági mozgalmak terén gyönyörű múlt áll a háta mögött s megkér­deztük, hogy nyilatkozzon az országos jellegű mozgalomról. Tost Barna az ő rendkívül le­bilincselő s nyájas modorában vázolta a szer­vezkedés céljait s erről, valamint az előkészí­tő munkálatok eredményéről a következőket mondotta: —- Bubnics püspök ur, a katolikus tanács elnöke részéről engem ért a megtisztelő meg­bízatás, hogy a legényegyesületek, illetve a katolikus ifjúsági egyesületek központi szer­vezkedését előkészítsem. Nagy és nehéz fel­adat volt ez, de örömmel jelenthetem, hogy egyesületeink megértve a szervezkedés fontos­ságát, siettek segítségemre lenni. Szloven- szkó és Ruszinszkó katolikus legényegyesüle­tei csaknem kivétel nélkül bejelentették csat­lakozásukat s remélem, hogy a mai alakuló gyűlésünkön már a jövő nagy munkájának első alapköveit rakjuk le. — A szlovenszkói és ruszinszkói katoli­kus ifjúság nevelése és foglalkoztatása főleg a Kolping Adolf által létesített katolikus le­gényegyesületekben történik s hogy minő szép eredménnyel, azt mutatja például a komáro­mi, érsekujvári, kassai, rozsnyói stb. egyesü­letek társadalmi és kulturális téren kifejtett tevékenysége, melyet egy egységes szervezet keretében ifjaink még hathatósabban fognak kifejteni. Itt rá kell mutatnom arra, hogy nem uj egyesületek létesítéséről van sző, hanem a már meglévő erők fejlesztéséről és azoknak folytatólagosan kiépítendő egységes szerve­zetéről A kassai központ kiépítését a tanács külön adminisztrációval óhajtja megvalósíta­ni s itt meg kell emlékeznem Kmetz György és Listyák Jenő segédlelkész urakról, akik munkámban hűséges segítőtársaim s akikkel együtt a legszebb reményekkel tekintünk a szervezés előhaladása felé. Ambíciónkat és munkakedvünket fokozza a tény, hogy az Országos Katolikus Tanács éppen Kassát sze­melte ki a szervezkedés központjául s hogy az egyik legrégibb és legszebb múltú Legény­egyesület falai közül indul meg az egységes szervezkedés munkája. B. L. Borzalmas gyilkosság! dráma a gömörmegyei Klenóc határában Egy notórius tolvaj üldözése közben agyonlőtt e&y háromgyermekes családapát — A lakos­ság meglincselte a gonosztevőt Rimaszombat, augusztus 17. A gömörmegyei Klenóc község határában levő Feketeréten borzalmas rablómerénylet tör­tént Buhr János szlovák gazda tanyáján. Amig a ház népe a cséplés körül volt elfog­lalva, Belkó István 21 éves, többszörösen bün­tetett előéletű tejti-i származású fiatalember észrevétlenül belopózott a házba és pénz után kezdett kutatni. Az egyik asztalitokban körülbe­lül 150 korona készpénzt talált, amivel nem igen volt megelégedve és ezért nagyobb zsákmány után kutatott, csakhogy eredménytelenül. Kutatás közben észrevette, hogy a falon egy kétcsövű va­dászfegyver lóg. Leemelte és mert tölteilen volt, addig kutatott, mig töltényeket talált, mire a fegyvert megtöl'.ölle. Javában motoszkált a házban, amikor a ház népe visszatérőben volt. Belkó megneszeite a vesze­delmet és kiugrott az ablakon. A szobába első­nek a gazda 27 éves fia, Buhr János lépett be, aki a rendetlenségből rögtön észrevette, Hogy idegen garázdálkodott a házban. Azonnal üldö­zőbe vette a gyorsan menekülő suhancot, többen csatlakoztak hozzá és üldözni kezdték a Klenóc irányába menekülő' betörőt. Már-már beérték, ami­kor a mindenre elszánt Belkó, látva azt, hogy nem menekülhet, hirtelen megállt, hátrafordult és a vadászfegyvert rácmel- ve üldözőire, megállj-t parancsolt. Az üldözők között legelsőnek a fiatal Buhr sza­ladt, a vakmerő betörő az ő mellének irányí­totta a fegyvert: — Megállj, vagy belédlövök, ordította. Az öreg Buhr arra biztatta fiát, hogy ne ijedjen meg, csak rontson neki a tolvajnak, meri tudta azt, 5 ——n i ■■■iii.iium.iuum hogy a vadászfegyver: töltetlenül hagyta a falon. Ebből következett be azután a végzetes szeren­csétlenség. A fiatal Buhr, aki derék, szorgalmas gazda­ember és három kis gyermeknek atyja, az öregnek biztatására elszántan rohant Belkónak. Az nyugodtan célzott és amikor üldözője kö- zelebé ért megnyomta a ravaszt. Hatalmas dörrenés reszkellette mc$*a levegőt, kétségbeesett sikoltás hallatszott és a szerencsétlen fiatal gazda az éles serélektől találva véresve bukott le a földre. Az'első pillanatban mindenki dermedlen állott meg, a gyilkos ezt a pillanatot kihasználta és to­vább menekült. A kiomló vér az üldözőket ret­tenetesen felbőszítette és most már elkeseredet­tebben folytatták az üldözést. A hajsza, egész Klenóc községbe tartott és a menekülő ,gyilkos, hogy életét megment­se a csendőrök karjába rohant. Az üldö­zök bosszúját azonban nem tudta elke­rülni, mert egy pillanat alatt valósággal meglincselték. Karók, botok zuhantak a fejére, öklök, pofonok érték a végső kimerültségig meghajszolt Belkó Istvánt, úgyhogy fejéből vastag sugárban ömlött a vér. A klenóciak is beállottak a támadók közé, vasvillőkkal szurkáltak az elvetemült merénylő­be, aki hangosan jajgatott. A csendőrök szinte tehetetlenek voltak a népharaggal szemben és csak nagy nehezen tudták megmenteni az agyonveréstöl. Bevitték egy pincébe és telefonon értesítették a nyustyai csendőrséget, amely Valach dr. kör­orvossal csakhamar autón érkezett a helyszínére. Ekkorra már Buhr Jánost is beszállították a községbe és a súlyosan sebesült embert a körorvos kötözve be, majd azonnal autón beszállí­tották a rimaszombati kórházba, ahol Mráz dr. igazgató főorvos nyomban meg­operálta. A szerencsétlen gazda állapota azonban válságos. A meglincselt gyilkost a csendőrség a nyustyai állomásra kísérte be é? a délutáni vonattal be­hozták Rimaszombatra, ahol az ügyészség fog­házába szállították. A klenóci falurossza notórius bűnöző, akit rablás miatt már többször elítéltek és hosszabb időket töltött javítóintézetekben. Legutóbb a rimaszombati törvényszék ítélte rablásért kél- és félévi börtönre. Ennek a büntetésnek kétharmadát ^öltötte le és azután feltételesen szabadlábra helyezték. A klenóci dráma ügyében Studihrah dr. ügyész és Vlasák bíró vezetik a vizsgálatot. Az első kihallgatás alkalmával , az elvetemült gonosztevő cinikusan val­lotta be bűnét é3 azt mondotta, hogy csak lopni akart. A véres szenzáció óriási izgalmat váltott ki Klenóc és Nyustya vidékén. A csepeli robbanás ügyében a vizsgálatot a katonai ható­ságok folytatják Budapest, augusztus 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A csütörtök esti borzalmas robbanási katasztrófa ügyé­ben tovább folyók a vizsgálat. A rendőri 'és katonai vegyesbizottság ma délelőtt az eddigi vizsgálat eredményéről jelentést tett Vass József minószterelmökbelyettesnek. A robba­nási szakértők megmaradtak amellett az állí­tásuk mellett, hogy öngyulladás esete nem foroghat fönn és ezért a katonai hatóságok vették át a nyomozás vezetését. Hivatalos je­lentést a további nyomozás érdekében eddig nem adtak ki. — Fedor Miklós interpellációja a va- gyondézsma-tulfizetések ügyében. Fedor Miklós karesztényszocialista nemzetgyűlési képviselő sürgős kérdést intézett a pénzügy- miniszterhez a vagyondézsma és az értéknö­vekedési adók behajtásánál előfordult túlfize­tések elszámolásának ügyében. Ilyen túlfize­tések főleg utlevélváltással kapcsolatban tör­téntek s a túlfizetéseknek más adónemek ja­vára való elszámolásánál az érdekelt adózó­kat rendszerint különböző sérelmek és ka­matveszteségek érik. Az interpelláló képvi­selő kéri a minisztertől, hogy rendeletileg szabályozza a túlfizetések sürgős elszámolá- ,sának igazságos módját. — A Szent István-napi nagy előkészületek. Budapesti szerkesztőségünk jelenti 'telefonon: A Szent István-napi ünnepségek előkészít ősé vei meg­bízott bizottság teljesen elkészült munkájával. A fővárosba nagyszámú vidéki vendéget várnak, kik­nek elhelyezése céljaira 'húszezer szoba áll a ren­dező bizottság rendelkezésére. — Nem halasztják el az Eskiitt-iigy tárgyalá­sát. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ismeretes, hogy Esküit Lajos ügyét a budapesti törvényszék szerdára tűzte ki tárgyalásra. Esküit a napokban felesége utján kérvényt intézett az igazságügyniini'Sztónumhoz, hogy a törvényszéki tárgyalást halasszák el. Értesülésünk szerint a tár­gyalást mindamellett a kitűzött napon meg fogják tartani. Esküit különben az utóbbi napokban kü­lönösen zavarosan viselkedik fogságában. Kér­vényt nyújtott be nemrégiben, hogy szüntessék meg ellene az eljárást és adjanak neki mandá­tumot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom