Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-23 / 164. (1202.) szám

"»K«íAI-i V »A<S¥AR-H1R'j 1926 julius 28, péntek. A magyar cserkészállam Megyeren Irodalom, művészet, közgazdaság, egészségügy stb. a Nagytáborban A Nagytábor közepén, egy domb teljén áll a sajtósátor, itt van a „Magyar Cserkész" szerkesz­tősége. Óriási forgalom, telefon bereg, jönnek a fiuk húzzák a kéziratokat, gyűlik az anyag a tábor: újság számára. Farkas Gyula, a sajtófőnök, alig győzi a munkát Hihetetlen energiával dolgozik, irányit. (Farkas Gyulának, mint ifjúsági Írónak a nevét ismerik egész Európában; „Forrongó lelkek" c regényét németre, finre, svédre letörd:* itták). Mellette van Radványi Kálmán, a magyar cserké­szek finomlelkü költője, a „Zászlónk" szerkesztő­je, azonkívül a munkatársak egész serege. Ahol valami esemény készül, azonnal ott teremnek, je­gyeznek. fülelnek. Innét történik a magyar és a külföldi sajtó informálása is. A művészetet Márton Lajos, a kiváló festőmű­vész képviseli. Kicsi alakja állandóan ott van mindenütt, hóna alatt a rajzalbum. Valóságos gyűjteményt rajzolt már össze a táborban. Rajta kí­vül egy csomó fiatal, most készülő cserkész „mii- vész", akik szintén nagy talentummal forgatják a ceruzát. Nagy apparátussal működik a cserkészszinház, ^melynek nézőterére kb. 5—6000 ember fér. Hang­versenyek, cserkészszindarabok, szavalatok teszik a műsort változatossá. Tegnap nyílt meg a kiállítás. 58 csapat részé­ről 1800 tárgy képezi az anyagot, valamennyi cser­kész kézügyességi munka. Érdekesek a most folyó „kerületi tábortüzek" amelyeket egy-egy vidék cserkészcsoportja rendez. Itt is van értékes műsor: ének, zene, szavalat. Ezeken résztvesznek a külföldi csapatok is, a pesti kerület 19-iki tábortüzénél egymásuián szerepelt a magyar, bolgár és a dán énekkar. Hogy ez meny­nyire elősegíti a kölcsönös megértést, szeretetet, arról beszélni fölösleges. Egy széttörhefetlen nem­zetközi szolidaritás fejlődik ki a fiuk lelkében. A Nagytábor gazdasági ügyeit is kizárólag cserkészek intézik. Az egész hatalmas apparátust 8 fiú vezeti, nyomát sem találjuk itt a közhivata­lokban szokásos copfos bürokráciának. Ebben a tekintetben tanulhatnának a „nagyok" a „kicsi­nyektől". Néhány éredekes adat a Nagytábor életéből: az élelmezés óriási méretű, naponként elfogy 4200 kg. kenyér, 4200 liter tej. Az egész táborozási idő alatt: 4000 kg. cukor, 26000 kg. hús, 3000 kg. zsir, OOüO kg. szárított tészta; zöldfőzelék, gyi'unöK- 40- <0 ezer kg. •A fejenkénti élelmezés átlag 15—17 ezer ma­gyar koronába kerül. A kiadások kitesznek 4 milliárd 200 millió koronát. A bevételek: egyrészt a fiuk járulnak hozzá a táborozás költségeihez, másrészt nagyobb adományokat kapott a tábor a főváros, a kormány és egyes magánosok, intézetek részéről. Jövedelmi forrás még a nyolcezer koronás belépti dij, ame­lyet a nagyközönség fizet. A megnyitás napján hatezer látogató volt, 17-én, szombaton, tizezer, vasárnap huszonötezer. Kell a tábornak: 25 vagon fa, 8 vagon szalma, 300 darab huszszemélyes sátor, 210 ősi sátor tiz személy részére, azonkívül 500 kis sátor. A vörös- keresztes sátor 64 személyes. A csapatok kb. 150 tonna podgyászt hoztak magukkal, vonaton, kocsin, autón. A főváros és a megyeri tábor közötti közleke­dés hajón, autóbuszon és omnibuszon törtéhk. A forgalom óriási. A tábor dombok alatt húzódó or­szága egy nagyváros mczgalmas, színes képét mu­tatja, autótülkölés, sziréna, a látogatók zsibon- gása, kürtszó, a menetelő csapatok éneke. A MFTR hat hajót állított be eredetileg a forgalomba, ma már huszonöt hajó jár állandóan Budapest és Me- gyer között. A villamostársaság is szaporította já­ratait. Ezernyi közönség jön azonban gyalog is, hiszen a távolság a villamosmegálló és a tábor között mindössze két és fél kilométer. Érdemes feljegyezni, hogy Budapest megte­kintésére 4000 vidéki cserkész jelentkezett, ezek a táborbontás után fognak a fővárosba menni. Cserkészek vezetik a Nagytábor cukrászdáját is, a „Hangya" szövetkezet cserkészcsapata. Fagy­laltot, frissítőket, süteményt árusítanak a fiuk. A forgalom óriási. Nagyban működik a tábori mozi, szintén cser­készek vezetésével. A magyar cserkészszövetség filmcsoportjának külön kinoriportere dolgozik a Nagytáborban, készíti állandóan a cserkészfilmet, eddig már 2400 méter van belőle. A fiuk minden este nagy gyönyörűséggel tapsolnak — saját maguknak. A cserkészfilmen kivül bemutatásra kerülnek kacagtató burleszkek és preri-filmek, különösen Tóm Mix a fiuk kedvence. A látogatottság igen nagy: 4500—5000 ember van állandóan az előadá­son, tehát egész Magyarországon a tábor mozija a legnagyobb. Helyisége egy völgyben van, aréna- szerű, teljesen szabad, nyitott. A cserkészfilmet ősszel a Star filmgyár fogja forgalomba hozni. Impozáns a Nagytábor vöröskeresztes kór­háza. Szóld Endre dr., az Illésklinika mütőorvosa a vezető (szintén cserkész!) A kórház két nagy helyiségből áll, az első a „fogadó", gyógyszertár, mütő, a másik nagyobb helyiség a kórterem 12 ággyal, 2 hordággyal. A felszerelés mintaszerű. Minden ragyogó, tiszta, hófehér. Súlyos esetek eddig egyáltalában nem fordultak elő. Itt lehet említést tenni a vöröskereszt első- segélyhelyről, ahová a könnyű esetek tartoznak. Itt folynak az elsősegély-versenyek egy tábori or­vos vezetése alatt, a döntőbírók jelenlétében. Né­hány kérdés: hogyan kell kezelni a vérző vég­tagot? hogyan járunk el üzemi baleseteknél, amed­dig a mentők megérkeznek stb. A versenyzők életkora 11—18 év. Az eredmények nagyon jók, különösen a gyakorlatiak. Teljes erővel megindultak a cserkészverse­nyek. Az I II. oszt. próbáról beérkezett 5 Uh írásbeli dolgozat, mindegyik fiúnak 10—14 kérdésre kel­lett felelnie a próbál: anyagából. Néhány verseny: táborépités, ebben különösen a szombathelyi „Ha­ladás" tanonccsapat tűnt ki, ezenkívül van tábor- építés célszerűsége, tábor csinossága, tábori rend és a többi. A vízből való mentési verseny abból áll, hogy kötelet kell dobni 15—20 méterre a vízben álló alakra. Mennyi idő alatt tud valaki mentésre ké­szen a vizbe ugrani, mennyi idő alatt ér a ful­doklóhoz, hogyan hozza ki, milyen a vontatás minősége, gyorsasága, a parton az első segély? Folynak a I. vetkező versenyek: lasszódobás, éjjeli nyomkeresés, térkép- és megfigyelési ver­seny: két szabálytalanul öltözött cserkészt kellett, lefülelni a fiuknak. Másfél perc alatt behozták őket a parancsnokságra. Vannak tanfolyamok is a versenyekkel kap­csolatban: telefon, természetrajzi, elsősegély, úszó, evező, növénytani, meteorológiai, geológiai, cél­lövészeti tanfolyamok. Gyönyörű eredményt Ígérnek a vivóverse- nyek: a 11-es Bocskay-csapat (Budapest) a közép­iskolai tőrvívás bajnoka. A Nagytábor vezetősége a következőképen ta­gozódik: a legfőbb vezetés a táborparancsnok és táborelnök kezében van. Minden cserkészkerület­nek van táborfőnökségük. Minden kerületnek van postája, telefonja. Van tábori telefonközpont is. * íme: néhány száraz adat a megyeri Nagytábor életéből. Ezek a számok beszélnek: a magyar ifjú­ság tetterejét, életrevalóságát hirdetik. Lélekkel kell nézni a rideg számokat és akkor azok többet jelentenek számunkra puszta statisztikánál. Uj életet., uj ifjúságot ígérnek. Hinnünk kell ebben az ígéretben! Megyeri tábor, julius 19. őlvedi László. Milyen pályára lépj en a magyar if j uság? A Prágai Magyar Hírlap nagy ankétja a pályaválasztás kérdéséről I. Szabad pályákra! Irta Flachbarth Ernő dr. A magyar ifjúság elhelyezkedése egyike a magyarság legnehezebb problémáinak, még pedig nemcsak az utódállamokban, de az anyaországban is. Az embernek sokszor kétségbe kell esnie, ha látja, hogy mily rette­netes nehézségekkel kell megküzdeniök az életbe lépő magyar ifjaknak. Végzett jogá­szok, végzett mérnökök és végzett tanárok hónapokig, gyakran évekig is kénytelenek kilincselni, mig végre sikerül egy 800—1000 koronás állást szerezniük. E szomorú jelenségek a legszorosabb összefüggésben állanak a nagy nemzeti kata­sztrófával. Ezelőtt egy nagy ország hivatalai és gazdasági vállalatai állottak nyitva a ma­gyar ifjúság előtt, ma ellenben csak egy kis állam hivatalai és gazdasági üzemei nyújta­nak ily elhelyezkedési lehetőséget. Az utód­államok tisztviselői állásai a magyar ifjúság szempontjából alig jönnek tekintetbe s amióta az ipari vállalatok és pénzintézetek is többé-kevésbé függő helyzetben vannak az államtól és a cseh nagytőkétől, e téren is napról-napra rosszabbak a kilátások. Ezeken az okokon kivül az általános gazdasági de­presszió is nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar ifjúság jövője oly sötétnek tű­nik föl sokak előtt. Ily körülmények között a legjobb akarat­tal sem lehet az ifjúságnak más tanácsot ad­ni, mint azt, hogy lehetőleg szabad pályára menjen. Nyisson ügyvédi vagy mérnöki iro­dát, maradjon otthon atyja gazdaságában, vagy üzletében, csak a tisztviselői pályára ne készüljön. Nemcsak magának, de a nemzet­nek is ezzel teszi a legnagyobb szolgálatot. A magyar társadalom igen nagy fogyatékossá­ga volt a múltban, hogy nem volt egy nyugat­európai értelemben vett független, vagyonos, müveit és a nemzetben gyökerező polgári osztálya. Meg vagyok győződve róla, hogy a forradalmak viharai nem tépázták volna meg a magyarságot annyira, ha a szélsőséges irányzatok egy öntudatos polgárságot talál­nak szemben magukkal. Középosztályunk egy nagy részét a tisztviselők alkották, akiknek nemzeti érzése, egyéni becsülete, nagyon ke­vés kivételtől eltekintve, a legnagyobb tisz­teletet érdemli, de hát a hivatalnok legelső kötelessége, hogy felettesei parancsát telje­sítse, engedelmeskedjék a kormánynak'^ amelytől léte és jövendője függ. A jelszó tehát az legyen: az ifjúság sza­bad pályára készüljön. Legyen ügyvéd, or­vos vagy mérnök, ha anyagi viszonyai meg­engedik és van tehetsége hozzá, de ne röstel- jen elmenni kereskedőnek, gazdának vagy iparosnak sem. Ma már vége annak az idő­nek, amikor a szigorú apák azzal ijesztettek rá a fiacskájukra, hogy suszternek adják, ha nem tanul. Ezzel nem azt akarom mondani, mintha az iskolai kiképzésre szükség nem volna. Mentői képzettebb és tanultabb vala­mely gazda, iparos vagy kereskedő, annál nagyobb előnnyel indul neki a gazdasági versenynek és annál jobb helyet fog kivívni magának a társadalmi életben. Bárcsak mi­nél több érettségizett vagy egyetemet végzett ember működnék gazdasági pályán, tudom, hogy társadalmunknak nagy hasznára válná­nak. Annyira természetes, sőt elcsépelt igaz­ságok ezek, hogy bizonyításuk fölösleges szószaporitás volna. Az azonban nem árthat, ha újból és újból rájuk mutatnak, mert — sajnos — az emberek éppen a közkeletű igazságok ellen szoktak legtöbbet vétkezni. II. A magyar anyák jogos aggodalmai — Levél a szerkesztőhöz — Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Nem tartozom ugyan a pesszimisták tá­borába, de amikor a szlovenszkói magyar ifjúság pályaválasztási kérdéséről van szó, hát elfogja lelkemet a keserűség, mert e^re a kérdésre csak szomorú reménytelenséggel vonogathatjuk a vállunkat. Nem azért írom ezeket a sorokat, mintha életrevaló jótanács- csal tudnék szolgálni, de valamiképp úgy ér­zem, hogy a szlovenszkói magyar anya szive — külön-külön és mindannyié együt* zokog bennem, — tehetetlenül zokog bennem: a gúzsba kötött Fájdalom! A pályaválasztási tanácsadó nagyon he­lyénvaló, de csak ott, ahol megvan az érvé­nyesülés lehetősége. Hiába látjuk el tanács­csal az egyetemekre készülő ifjúságot, hogy lépjen az orvosi, jogi, mérnöki, gazdasági vagy hivatalnoki stb. pályára, sajátítsa el az államnyelvet tökéletesen, ha azután minden felkészültsége, rátermettsége ellenére: a ma­gyarság bűnével meghendikepelve indul az élet harcába és ezért sehol sem tud elhelyez­kedni. Az ifjúság útját tehát úgy kellene egyen­getni, hogy az érvényesülés nehézségein se­gítsünk. Mert a mai körülmények között a magyar ifjúság jövője teljesen kilátástalan. Az úgynevezett szabad pályákon máris ész­lelhető a tulprodukció. A magyar iskolák legnagyobb részéi államosították s a párhu­zamos magyar osztályokban, amint látjuk, csak magyarul is beszélő szlovák tanerőket alkalmaznak. Ugyanez áll egyéb állami és városi hivatalnál is. Az ifjúságnak tehát nem csupán tanács­ra, de első sorban segítségre van szüksége. Itt jogosan csak az állhat elő pályaválasztási tanáccsal, aki biztosítani tudja, hogy a taná­csolt pályán boldogulhat is az ifjúság! Magam is három felserdült gyermek anyja vagyok s nagy tehetségű fiam jövője rengeteg gondot, sok álmatlan éjszakát -Joz. Mindannyian dolgozunk a magyar jövendő­ért és gyermekeink jövője érdekében sem­mit sem tehetünk! Bocsássa meg az anyának, mélyen tisz­telt Szerkesztő Ur, ezeket a keserű sorokat. Nem szokásom levelekkel molesztálni a szer­kesztőségeket, de a jelen esetben egy ellen­állhatatlan kényszer hatása alatt csele­kedtem. Kiváló tisztelettel vagyok Szerkesztő Ur kiváló lapjának hűséges hive és olvasója Pozsony, 1926 junius 28-án Limbacher Rezsőné. — Megalakult a magyar nemzeti párt szinai szervezete. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: Az abauji Szína község­ben vasárnap alakították meg a magyar nemzeti párt helyi szervezetét. Az alakuló értekezleten Scholz körzeti titkár ismertette a párt programját. A helyi szervezet elnöké­nek Hámoszkv Pált választották meg. aki be­szédében köszönetét mondott a pártnak a gaz­dák érdekében kifejtett munkájáért Mit jelentett Chicagónak az eucharisztikus világ- kongresszus ? Chicago, julius hó. Chicago, a máékor gabonatőzsdéjéről híres vá­ros, egy hétig a világ központja volt. A hárommi- liós lakosú város közel egymillió vendéget látott Mai között, akik a világ minden részéből idese- reglettek a hatalmas eucharisztikus demonstrá­cióra. És a protestáns Amerika ezt nem vette kihí­vásnak, hanem mindenképpen segítségére volt Mundeleíri’ György chicagói biboros-érseknek és a vezérkarának. Sokan ezt egy anti-bolsevista tünte­tésnek is vették. És valóban, kétséges, vájjon meg tudták volna-e rendezni manapság akármelyik eu­rópai nagyvárosban ezt a nagy ünnepséget ennyi­re zavartalanul és méltóságteljesen. * Tiz kardinális vett részt a kongresszuson, kö­zel egy hatoda a biborosi kollégiumnak. A négy amerikai bibornokon kivül a többi hat Európa különböző országaiból kerekedett fel a nagy útra. A nagy amerikai lapok riportereinek érdekes cse­megéül szolgáltak. Legnépszerűbb volt talán Iror- ság prímása, O’Donneli bíboros, akinek természe­tes, száraz humora, sok derűs sziporkát szórt szer- te-stójjel. Csernoch János hercegprímás eleinte varsói érsekként szerepelt a lapokban, csak mi­kor Sefbeck chicagói magyar főkonzul többizben írásban felvilágosította tévedésükről, tértek át a „Gran", vagy Esztergom latin nevének, Sztrigo- niának alkalmazására. A hercegprímás, mint rangban legidősebb bí­boros, mindenkor és mindenhol a pápai követ után szerepelt. De óriási jelentőségű volt az a Ha­talmas vívmánynak tekinthető esemény, midőn - chicagói Stadionban tartott szentmisék harmad..: nar^ji a százezernyi tömegek előtt magyar nyelvű szentbeszédet tartott. Az angol, francia és német világnyelvek mellett egyedül a magyar volt, ame­lyik a nagygyűlés plénuma előtt szóhoz jutott. Hogy mit jelent ez, elég, ha felemlítjük, hogy se olasz, se spanyol beszéd nem hangzott el az össz- gyüléseken, holott Olaszország és Spanyolország katolikusai mellett a sokmilliós délamerikai álla­mok lakói is e két nyelvet beszélik és nagyobbá- ra katolikusok. A magyar hercegprímás beszédét, természetesen, szintén szerte-széjjel vitte a rádió a világ minden részébe. Mundelein kardinálisról elnevezett és Chicá- gótól mintegy 40 kilóméternyire fekvő Mundelein- parkban, hogy a nagy hódoló körmenet volt, és ahol a kongresszus ünnepélyes berekesztése tör­tént, mintegy hét-nyolcszázezer főre rugó tömeg gyűlt egybe. A forgalmat négy vasúttársaság kö­rülbelül ötpercenként indított vonatai bonyolítot­ták le. Természetesen sokan autójukat használták, ezek parkolási céljaira 1200 holdas területet hasí­tott ki a rendezőség. Ám az előre számításba vett 80.000 autó helyett csupán csak (!) 55.000 gépko­csi igényelt várakozó helyet. Mundelein bán mintegy 1200 esetben kellett első segélyt nyújtani a külön erre az alkalomra felállított szükségkórháznak és első segélyállomás­nak. Egyik eset sem volt súlyosabb. * Amerika ezúttal is szolgált szenzációkkal. A Stadionban tartott elsőnapi szabad ég alatti nagy­misén 62.000 gyermekből álló kórus szerepelt. A fehérruhás, sárga szalagokkal ékesített gyermek- had nagy, sárga tulipánokkal teleszórt mezőhöz hasonlított. Minden hivatalos tényező természetesen támo­gatta a kongresszust. Coolidge elnököt Dawis munkaügyi miniszter képviselte, Illinois állam üd­vözletét Small kormányzó tolmácsolta. A vendég­látó város gazdag bőkezűséggel diszitette föl az összes forgalmasabb utcákat. Jóleső látvány volt a Stadion árbócrudjain a címeres magyar lobogó, avagy az utcák zászlóerdejében a piros-fehér-zöld- színék. v Chicagő rendőrfőkapitánya, hogy a Stadion fe­lé hömpölygő emberáradatot lehetőleg minél ke­vesebb jármű akadályozza, a kongresszus hetére a „loop“-ot, vagyis a belvárost elzárta a kocsiközle­kedés elől. Csupán a legszükségesebb jármüvek­nek volt szabad erre a területre bejutni. A rend­őrséget 500 uj emberrel erősítették meg. Hogy pe­dig a nagyon elfoglalt kardinálisokat a közleke­dési szabályok ne késleltessék, minden kardinális autója előtt állandóan egy motoros rendőr haladt, akinek szirénája figyelmeztetésül szolgált a rend­őrőrszemek részére, és vagy azonnal utat biztosí­tottak a gépmüvek áradatában, vagy respektálták az előkelő vendég immunitását és dacára a forgal­mat szabályozó fényjelzőik „tilos" szignálja elle­nére, a kardinálisi autó részére szabad volt az ut. Hogy a kongresszusra milyen távoli világré­szekről is jöttek zarándokok, bebizonyítja Uj-Zee- land aggastyán érseke, aki mintegy 70 napi vizen és szárazon tett utazás után érkezett Chicagóba. Az Egye sült-A llam ok bevándorlási hatóságai­nak munkásságát erősen próbára tették a nagy na­pok. Nem tréfa, valóban megtörtént, hogy sokan erre az alkalomra lestek, mint amikor könnyen csempésződhetnek be az Egyesült. Államok terüle­tére. így, egy Szerbiából érkezett zarándok csoport 160 tagja közül csak tiz volt valóban kongresszusi résztvevő, a többi, és közöttük vagy 60 zsidó, sót egy rabbi is, ilyen módon gondolta az ígéret föld­jére. való bejuthatását. Ellis Islandon tovább azon­ban nem juthattak. A fényes erkölcsi hatástól eltekintve, Chica­gónak anyagi haszna is volt, mert enyhe számí­tással az egymilliőnyi résztvevő legalább ötven­hat vanmilliónyi dollárt hagyott emlékül. H. F. dr. xx Rendelje meg a magyar gyermekirodalom kincsesházát, az „Ifjúsági könyvtár" első kötetét 12 koronáért könyvosztályunknál. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom