Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-13 / 155. (1193.) szám
1926 julius 13, kedd. ^I^GüMA\A!Gá£ARHIRIiAE ^fcwBWnanroinwiMii xx Magneto-terápiás kezelés (Wunder- lichné) A. llubin volt prágai és bécsi klinikai orvos intézetében Bártia-iürdön (Bardiov-ku- pele) megkezdődött. Kezelés naponta délelőtt 9—12-ig, délután 2—6-ig bejáró betegeknek is5553 — A köztársasági elnök Keletcsehország- ban. Masaryk elnök szombaton kezdte meg keletcsehországi útját. Vasárnap Joseístadban ragy ünnepségekkel fogadták, ahol az elnök Syrovy nemzetvédelmi miniszter kíséretében katonai szemlét tartott. Josefstadtból Járomiéba ment, majd onnét Skalicba. — A bolgár király Csehszlovákiába jön. Szófiából jelentik: Boris bolgár király vasárnap reggel a keleti expresszel külföldre utazott. A király elsősorban Magyarországra és Csehszlovákiába utazik, ahol családjának birtokai vannak. Utazásának semmiféle politikai jellege nincsen s az uralkodó mindenütt a legszigorúbb inkognitóban fog szerepelni. — Gregoroviís Lipót interpellációja a negyedi Rákóczi-ünnepély betiltása ügyében. A negyedi és farkasdi Rákóczi-ünnepájyneií vasárnapi számunkban ismerteiéit sérelmes betiltása ügyében Oregorovits L:pót keresztényszocialista párti nemzetgyűlési képviselő és társai interpellációt intéztek Szlovenszkó teljhatalmú miniszteréhez. Az interpelláció nyomatékosan rámutat arra a tényre, hogy a vágsellyei kerületi főnök betiltó végzésének indokolása minden törvényes alapot nélkülöz és nem egyéb a magyar történelem egyik kimagasló egyénisége ünneplésének megakadályozására irányuló rosszakaratú ürügynél. Az interpellálok kérdezik a minisztertől, hogy hajlandó-e felülvizsgálni a pozsonyi zsupaná- tusnak a vágsellyei kerületi hivatal betiltó végzését jóváhagyó határozatát, hajlandó-e engedélyezni a farkasdi és negyedi Rákóezi-ün- nepélyt és hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy hasonló esetek a jövőben meg ne ismétlődhessenek. • !' S»* — Eltemették Szabó Dezső édesanyját. Kolozsvárról jelentik: Tegnap temették el özvegy Szabó Józsefnét, Szabó Dezső édesanyját. A temetésen óriási közönség vett reszt; az erdélyi magyarság minden rétegé képviseltette magát a közszeretetnek Örvendő nagyasszony utolsó utján. Özvegy Szabóné haláláról és munkás életéről lapunk más helyén számolunk be. — A magyar nemzeti párt ismét megjelenteti a Barázda cimti hetilapot A Barázda cimü politikai és gazdasági hetilap a múlt év eleje óta szünetelteti megjelenését és a magyar romzeti párt hivatalos hetilapjaként a Magyar Újság pénteki számához mellékelt Magyar Falu cimü mellékletet kapták a párt tagjai tagilletmény gyanánt. Mint értesülünk, a közeljövőben a Magyar Újságnak ez a hetimelléklete megszűnik és a Barázdát ismét megjelenteti a magyar nemzeti párt. A Barázda, mint agrárpolitikai, mezőgazdasági es kisipari hetilap fog megjelenni 8—12 oldal terjedelemben és mivel e lapot a párt összes tagjai tagilletmény gyanánt kapják, kétségtelenül ez a hetilap lesz Csehszlovákiában a legnagyobb példányszámban megjelenő magyar sajtótermék. A Barázda a politikai kérdéseken és a pártügyeken kivül bőven fog foglalkozni mezőgazdasági szakközleményekkel is és hivatalos orgánuma levz a párt mezőgazdasági szakosztályának. A lapnak minden számában iparos és ke re időrovata is lesz, amelyet a pá t ipán é+ kei esküdéin:. szakosztálya szemeszt. A lapon Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő neve szerepel majd, mint a lapot reprezentáló lapvezér s a főszerkesztő Fodor Jenő lesz, a párt mezőgazdasági szakosztályának ügyvezető elnöke. A lap kiadója Kocor Gyula nemzetgyűlési képviselő. A Barázda megjelenési helyét Komáromból Pozsonyba helyezte át. — Újabb jelentkezések a magyar ujság- irószindikátusba. Berkesné Palotay Boris (Kassa) és Bohrandt Lajos (Eperjes) a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának tagjai közé való fölvételüket kérték. — Halálozás. Bécsből jelentik: Dr. Kul- ka Hugóné, született Geiger Aranka életének 29. évében, négy esztendős boldog házasság után jobblétre szenderült. Az elhunytban bécsi szerkesztőnk felesége, Szemere Pálné nővérét gyászolja. — Az újságírók és a szociális biztosítás. A Csehszlovák, Német és Magyar Újságírók Szindikátusának együttes bizottsága, mely Schönbaum dr.-ral együtt hivatva volt az újságírók szociális biztosítására vonatkozó törvényjavaslat tervezetét előkészíteni, előzetes tárgyalásait befejezte. A bizottság egy kérdőív kibocsátásában állapodott meg, melyet az újságírók szindikátusaik utján e napokban fognak kézhez kapni. A Csehszlovákiai Magyar Uj ságirők Szindikátusának titkársága a napokban küldi ki tagjainak e kérdőíveket. Azon hivatásos újságírók, akik a szindikátusnak nem tagjai, a kérdőivekért személvesen forduljanak a színeiké tus titkárságához, Praha, Vsehrdova u. 3- III. em. Olasz csapatok Albániában Uj forradalom Durazzóban és Valonában - Nemzetközi bonyodalmak előtt Róma, julius 12. A miniszterelnök elhatározta, hogy három hadihajót Albániába vezényel. Albániában ugyanis uj forradalom tört ki. Ahmed Zogu kormánya Bibra katonai kerületből visszavonta a kormánycsapatokat, Durazzo és Valona kikötőit pedig védelmi állapotba helyezte. Az albán kormány beleegyezésével az olasz csapatok partra szállnak Durazzóban, hogy védelemben részesítsék a törvényes kormányt a felkelőkkel szemben. Beavatott körök szerint, ha az olasz csapatok tényleg partra szállnak Albániában, akkor ez nagy nemzetközi bonyodalmakra adhat okot, mivel nem valószínű, hogy Mussolini katonái később önként elhagyják az albán területet, amelyre már régóta pályáznak. Pfeiffer Miklós dr. kanonok a Nemzetközi Katolikus Szövetségről Beszélgetés az IKA keleléurópai elnökével — Világmozgalom a „modern problémák vallássrlcölcsi alapon való megoldására“ — A P. M, H. eredeti tudósítása — A Ne^iSatközl Kaio;ikus Szövetség, az „IIvA, augusztus 10—15-én tartja hatodik , évi kongresszusát a svájci Einsiedelnben. Minthogy az IKA igen érdekes világmozgalom az égető modern problémák vállaáserk. alapon való megoldására, felkerestük az IKA keleteurópai elnökét, Pleiffer Miklós dr. kassai kanonokot, Fischer-Colbrie Ágostonnak, Kassa elhunyt nagy püspökének tizenkét éven át volt könyvtárosát, majd oldalkanonokját és nem egy tudományos kérdésben munkatársát, hogy tekintettel a közeledő IKA-kongresszusra, nyiltakoz- zon az IKA céljairól és munkásságáról. Pfeiffer Miklós dr. a legnagyobb készséggel állott rendelkezésünkre és megadta a kívánt tájékoztatást. — Az IKA célja — mondotta Pfeiffer kanonok — ápolni azt a nagy kapcsolatot, mely a katholikus tan egységes volta folytán a külöra- böző országok és népek katholikusai között van és a modern kor nagy problémái (főleg a nemzeti, nemzetközi és szociális problémák) megoldására gyümölcsöztetni: azon tudatban, hogy ezzel az emberiségnek szolgálat tétetik. — Miben áll az „IKA" fömüködése? —r Az „IKA“ főmüködése nemzetközi kongresszusok rendezése, melyek közül most lesz a hatodik. Az első egy egész szerény összejövetel volt 1921-ben Grácban, a második már jóval nagyobb 1922-ben Luxemburgban, A harmadik — ismét nagyobb méretű — Konstansban, a Boden- tó partján 1923-tban. Ezen Eischer Colbrie Ágost dr. mint diszelnök személyesen is résztvett. Hasonlók ép, de mind tágabb körben fejlődött az 1924. Iuganói és az 1925. évi oxfordi kongresszus, melyen nemcsak egész Európából, de az összes öt világrészből voltak kiküldöttek. — Kik állanak a mozgalom élén? — Az „IKA“-naik egy nemzetközi elnöksége van, mely a következőkből áll: W. Amold zugi (Svájc) tanár, Eroeste Vercesi dr., olasz pap-uj- sághiró, Commendatore G. de Noaillat, a Sociéte du Régne Social du Christ elnöke (Paray-le-Mo- nial, Franciaország, Mgr. dr. Ildefonso Montero Diaz, toledoi kanonok, az „Óra et Labora“ c. hatalmas sajtóvállalat igazgatója, C. Mayr, t. b. főtitkár (London), Dr. Dóka zürichi szerkesztő, kongresszust titkár, "végül csekélységem. Minő viszonyban van az „IKA“ más vallásunkkal és más világnézetitekkel? — Sohasem hiányoztak másvallásu, vagy más világnézetű érdeklődők az „IKA“ kongresszusairól és ezt annyival is könnyebben tehették, mert hisz az „IKA“ kongresszusok hangneme nem ag- resziv és harcias, hanem egyszerűen közvetlen világossággal fejti ki a modern problémákra alkalmazott katholikus elveket. Az összes becsületes gondolkozásu, jószándéku embereknek világnézeti külömbség nélkül vannak nagy közös feladataik. Még több közös feladatot fognak találni azok, kiknek a pozitív Isten-hit, s még inkább, kiknek a krisztusi eszmék közös nagy szellemi kincsét képezik. De ennél is sokkal mélyebbreható kultur- munkát végezehetnek azok, kiket a katholikus hitegység, a múlt és jelenkor nagy katholikus bölcselői, hittudósai és pápái által hatalmas rendszerben f oglalt tanok is egybekapcsolnakj mely tanok a modern világproblémák megoldására is biztos útmutatást nyújtanak. — Az „IKA“ kiváltképen ez utóbbi körben találja sajátlagos feladatait. Foglalkozik-e az „IKA" politikával? — A maga részéről csupán elvi színvonalon akar maradni. Ezért a konkrét napi politikát ösz- szejövetelein a legszigorúbban kerüli. —■ Van-e egy ily „IKA" kongresszusnak konkrét haszna? — Igen. Egyrészt előadásaival a modern problémák megoldására szolgáló katholikus elveket mélyíti és terjeszti. Másrészt alkalmat ad arra, hogy oly nemzetek katholikus egyéniségei, mely nemzetek különösen a világháború óta mereven elzárkóztak egymással szemben, közös eszmecserére jöjjenek össze, egymást személyesen megismerjék, becsülni tanulják és ezzel közös nagy feladatok felismerésére és munkálására jussanak. —Mutatkozik-e eredmény a gyakorlatban? — Az „IKA“-mozgalomban több év óta a legaktívabban veszek részt, s e mozgalmat a legapróbb részletekig figyelem. Tagadhatatlan, hogy a nemzetközi és egyéb nagy feladatokra nézve a kiilömböző ország kath. lapjaiban és szervezeteiben ma mindinkább gyakori és fokozott mértékben tapasztaljuk azon elvek hangoztatását, melyek néhány éve még csak az „IKA“ kongresszusain szoktak elhangzani. — Melyek ezek az elvek? —■ A lényegük tulajdonkép az emberi szolidaritás (kölcsönösség, egymásrautaltság) azon nagy tanai, melyeknek legmélyebb vallásböicseleii rugója annak elismerése, hogy kivétel nélkül minden ember egy közös mennyei Atya gyermeke és Krisztusban testvérünk. — E tanok alkották az eszmebeli és lélektani előfölstételét annak, hogy a népvándorlás a legkiilömbözőbb barbár népei az egységes keresztény Európa kulturközösségévé fejlődjenek. — Hogyan alkalmazhatók az elvek a mai korra? — Á modem nemzeti, nemzetközi, szociális és egyéb problémák megoldására kétféle kísérlet van. Az egyik a kíméletlen, önző harc. Ez pillanatnyi eredményeket hozhat ugyan, de a kölcsönös gyűlölet oly atmoszféráját teremti, mely mindenki elleni harcát idézi elő és ezzel a teljes anarchiát s kultúránk pusztulását. — A másik megoldási mód a krisztusi elveknek, főleg a szeretetnek és igazságosságnak alkalmazása a nemzeti, nemzetközi és szociális életre is. Ez saját jogaink védelmét mások jogának tiszteletben tartásával a legőszintébben harmonikus párhuzamban akarja ápolni. Pillanatnyilag járhat áldozatokkal. De csak ez ápolhatja sikerrel az emberek, népek és társadalmi csoportok békés együttélését. — Ezen irányban — melynek nemzetközi téren legmélyebb művelői Aquinoi Szét Tamás, Viktória Ferenc és Sua- rez Ferenc, — például saját népem, saját hazám szeretete és más nép jogainak tiszteletben tartása között nem csak, hoy ellentét nincs, hanem szervesen egymáshoz tartoznak. — Mi lesz az einsiedelmi VI. „IKA“-kongresz- szusnak feladata? —. Krisztus társadalmi királyságáról, azaz a krisztusi elveknek a társadalmi és közéletben való érvényesüléséről fog az einsiedelmi kongresz- szus. szólni: Meyenberg luzernin kanonok és főiskolai tanár, a svájci katholikus élet egyik vezető egyénisége Krisztus királyságáról fog értekezni a Szenlirás alapján; Claverie, fribourgi egyetemi tanár arról fog beszélni, hogy Krisztus tekintélyének elismerése mily hatással van az emberi tekintélyre; Ebers kölni egyetemi tanár Krisztus tekintélyéről az elmúlt korok nyilvános életében fog értekezni; Eberle bécsi szerkesztő Krisztusról az állami életben; Dóka zürichi szerkesztő Krisztus elveiről a nemzetközi életben, Müller antwerpeni főiskolai tanár Krisztus elveinek szükségességéről a gyarmatosítás kérdésében; Waitz feldkirchi püspök a krisztusi elvekről a sajtóban fog értekezni. Bekény László. Katii. Fiuiniernátus, Kosloe, Komenského 6. Kívánatra prospektust küld. 5472 — Gazdát cserélt Barlangliget fürdő. Barlangliget fürdőt és a Késmárki Itató szállót megvette Zeleny gyógyszerész és Beck Endre dr. orvos. Az uj tulajdonosok a Késmárki Itató-szállót szanatóriummá alakítják át. — Egy erdélyi menekült gimnazista kalandos vállalkozása. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Kovács János erdélyi menekült ma bejelentette a főkapitányságon, hogy 15 éves Lajos nevű fia eltűnt hazulról. Az ábrándos lelkű gimnazista búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben bejelenti, hogy Bukarestbe megy a román királyhoz. „Meg akarom kérni a királyt, hogy ne bántsák magyar véreinket, akik még most is román uralom alatt nyögnek' — Írja a levélben. —■ Amit a felnőttek nem tudtak elintézni, megpróbálom én, mert nem hiszem, hogy a román királynak olyan rossz szive volna, hogy ne hallgatná meg egy 15 éves gimnazista alázatos könyörgését"- A rendőrség megindította a nyomozást, mert nem hiszik, hogy a fiú Budapestről elutazott volna, nem volt ugyanis nála sem pénz, sem semmiféle értékesíthető ékszer. — Halálos fürdés- Nyitrai tudósítónk jelenti: Romját határában a megáradt Nyitra vizében tegnap délután Vavro Ilonka tanítónő többekkel fürdött. Fürdés közben a tanítónő úszni nem tudó. nővérét a sebes folyású víz elragadta. Veszedelemben forgó nővére után úszott a társaság több tagjával együtt a jó úszó hírében álló tanítónő, aki azonban a hideg vízben görcsöt kapott és elmerült. Hosszabb keresés után már csak holttestét sikerült kihúzni a vizbőL A bártfai nemzetközi sakkverseny. Bártfán julius hó 18-ikával olyan sakkver- seny veszi kezdetét, amely méltán fogja az egész sakkvilág érdeklődését erre a bájos szlovenszkói fürdőhelyre irányítani. A versenyen 12—14 nagynevű -matador vesz részt. A versenyzők névsora igy alakul: Kosztics Jugoszfávia, Tartakower dr. Paris, Janow- sky Paris, Réti Köln, Walter Pozsony, Colle Belgium, Balog dr. Románia, Schultz Prága, Chodera Prága, Sterk Budapest, Asztalos dr. Szerajevó, Seitz Augsburg. A verseny iránt óriási érdeklődés mutatkozik és a külföldi sajtó is több tudósítóval képviselteti magát. — Cseh megállapítás a cseh fascizmusról. Horsky Rudolf dr., az ősz cseh pap Kordács érsek lapjában, a Cechben cikksorozatot kezdett írni arról a kérdésről, hogy van-e jövője a köztársaságban a fascizmusnak. Első cikkében rámutat arra, hogy a fascizmus kérdésével foglalkozni kell, mert az itt van és naponta erősödik. Megállapítja, hogy a cseh fascizmus egyáltalában nem az olasz fascizmus importálása, hanem ez magától nőtt ki, mivel erkölcsileg, politikailag és nemzetgazdaságilag a köztársaság helyzete egyaránt egészségtelen. Ha végignéz a fascisták vezérein, úgy azt látja, hogy ezek mind intelligens emberek és nincsen egyetlenegy sem közöttük, aki a háború alatt meggazdagodott volna, nincs közöttük egyetlenegy uzsorás sem és nincs közöttük egyetlenegy sem, aki az állam költségén villát építtetett volna magának. E megállapítás után arra a kérdésre, hogy van-e a fascizmusnak jövője itt, azt feleli Horsky dr.: „Hogyha ezek az urak, akik a fascizmust vezetik, tényleg át vannak hatva a nemzet és az állam iránti szeretetüktől és Palacky Riegcr nyomdokain fognak haladni, akkor magukkal rántják a polgárság óriási tömegét és a fascizmusnak ez esetben jövője lesz— Egy tátrai gyógyszerész nagysikerű gyógy szertalálmánya. Eichner Dezső dr. Tát- ralomniei fürdő gyógyszertárának tulajdonosa Tátra-Novamel néven olyan kitűnő gyógyhatású szirupot állított elő, amelyet a hivatalos orvosi körök a divatos francia szirupoknál sikeresebb gyógyhatásúnak ítéltek. A betegse- gélyző pénztárak és állami gyógyházak már rendeletet is hoztak, hogy a külföldi gyártmányok helyett a sokkal jobb Tátra Novamel sirupot használják. A Tátra Novamel szirup melyet a tüdő és légzőszervek megbetegedésénél használnak nagy sikerrel, rendkívül olcsó. Negyedkilogrammos üveg ára Kcs 14.—. — Három hidat ragadott magával a megáradt Nyitra. Nyitrai tudósitónk jelenti: Az újabb nagy esőzések következtében a Nyitra folyó ismét több helyen kilépett medréből és nagykíterjedésü területeket öntött el. Privigye és Nagybélic környékén a meg- dagadt folyó három fahidat sodort el. Az eddigi és a legújabb árvíz által okozott kár ezideig nem lett pontosan felbecsülve; hozzávetőlegesen a kár azonban oly nagy, hogy felér az évtizedek óta tervezett, de mindig elhalasztott folyószabályozási munkálatok költségével. A nyitramenti községek most ismét erélyesen sürgetik a szabályozás mielőbbi megkezdését. Szanatórium CAR1TAS I Brafislava, Torisa-u. 18/b Sebészet / Nőgyógyászat £. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 55— 65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti I osztály (Both dr). ), oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona, II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető | orvos: FRANKENBERGER dr, egyetemi tanár. Az intézet főorvosa : BOTH JÁNOS dr, egyetemi tanársegéd operatőr. REZU CH A LAJOS dr, igazgató. ! __________ r XX Exkurziák Baba üzemébe. A Bat‘a üzemeket meglátogató tanulmányi kirándulások mind gyakrabbá válnak. 1926 junius végéig 113 exkurzió látogatta meg a Babaüzemeket 5145 résztvevővel. A legtöbb kirándulást középiskolások tették (42 kirándulás 1996 résztvevővel, legnagyobbrészt kereskedelmi akadémiák és kereskedelmi iskolák, továbbá 16 továbbképző tanfolyam 542 résztvevővel); 5 tisztviselőszervezet (118); 4 tanítóegyesület (125); 25 különböző sport-, cserkészegyesület, pártszervezet és fürdővendégek 984 résztvevővel. Átlagban véve egy hétre 5 kirándulás esik 200 résztvevővel. Minden exkurziót a gyár egy szakembere vezeti végig az üzemeken s a gyár gondoskodik a résztvevők ellátásáról is. Ezenkívül számos neves szakember és rém egy külföldi kereskedelmi misszió is felkeresi Baba üzemeit.
