Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-11 / 154. (1192.) szám
1926 július 11, vasárnap. 11 Észrevételek az uj állampolgársági alkotmánytörvényhez Irta: Gergely Albert dr. (Munkács). Megindultak a különböző lapokban a reflek- ciók az uj állampolgársági alkótmánytörvényre. Minden észrevétel más-más hiányt, hibát és rejtett veszélyt fedez fel benne. Maga a Prágai Magyar-Hírlap nyitotta meg a gravamenek zsilipjét az uj törvény szövegének közlésével együtt nyújtott magyarázatával és a magyar nemzeti párt ugyanakkor közölt deklarációjával. Most, hogy elvégeztetett e nagy mű, hogy a képviselőház és szenátus már elfogadták a törvényt, nincs értelme a rekriminációknak, most már várni kell a jobb jövőre, amikor a nemzetgyűlés által elfogadott deklarációk alapján az egész köztársaságra kiterjedő egységes állampolgársági törvény ki fogja küszöbölni az állam egyes részeit érintő sérelmeket. Addig is azonban a magyar honatyáknak a velők szövetkezett német képviselőkkel és szenátorokkal mostani politikai beilleszkedésükben gondosan kell érvényesitenlök poliiikai befolyásukat arra, hogy az uj törvény végrehajtási rendelete törvény-szerkezeti precizitással pótolja a törvény hiányait, kiküszöbölje annak egyes félreértésre, vagy rosszakaratú magyarázatra alkalmas kitételeit addig is, míg az alkotmány-törvény 4. §-ának igazi értelme szerint, hogy „a csehszlovák köztársaság állampolgársága egyetlen és egységes", az általános állampolgársági törvényt megalkotják, a Szlovénszkóban és Rosziuszkóban e kérdésben felkorbácsolt elégedetlenség megszűnjék és a lelkek kivétel nélküli konszolidációja megteremtessék. Már a törvény szöveg, közlésekor adott magyarázatban kilátásba helyezte a P. M. H., hogy egyes törvénytételek a végrehajtási rendeletben nyernek kiegészítést és Törköly József dr. szenátor beszédében említi, hogy a végrehajtási rendeletre vonatkozó javaslatot terjesztett elő, ám ne álljanak meg a papirbiztatásnál, hanem a végrehajtási rendelet végleges megszövegezéseig 'éber figyelemmel tevékenykedjenek a jó munka létrehozásában. A belügyminisztériumban bizonyára egy komoly és tudós jogász kap megbízást a végrehajtási rendelet előkészítő munkájára, szlovenszkói és ruszin ;.zkói nemzetgyűlési tagok szegődjenek hozzá munkatársakul, hiszen e partikuláris törvénynek csak ránk vonatkozó normáit csak ők értik és érzik legjobban és az előkészítést végző tudós jogász bizonyára szívesen fogadja a tapasztalat jogászait munkatársakul. Nem ismerem a Törköly dr. javaslatát, ezért engedtessék meg nekem, hogy a 8-szakaszos törvény szövegének sorrendjében a végrehajtási rendeletbe beveendő tételeket szerény véleményem szerint leadjam. Valószínűleg több találkozó pont lesz bennük Törköly dr. javaslatával, de a többoldalú megvilágítás nem árt. A törvény 1. §-ához: a) Ez a törvény nem vonatkozik azokra a szlovenszkói és ruszinszkói lakosokra, akik a csehszlovák köztársaság ezen területrészének valamely községében a folytonos 4-évi lakás mellett folytonosan, tehát 4 éven át történt községi pótadó, vagy egyéb községi járulék fizetésével, vagy közmunka teljesítésével a község terheihez 1910. január 1-je előtt hozzájárultak és ezáltal az 1886. XXII. te. 10. §-a alapján ama köz- séi illetőséget már megszerezték és az 1920. április 9-iki 236. sz. alkotmánytörvény 1. §-ának 1. pontja alapján már csehszlovák állampolgárok. Ezzel sok állampolgár kétsége lesz eloszlatva, akik a belügyminiszter 38/1925. és 15.234/1925. sz. körrendeletéi alapján illetőségük és igy állam- polgárságuk elismerését már elnyerték, amely kör- rendeletek a szlovenszkói teljhatalmú minisztériumot és a ruszinszkói polgári kormányzóságot utasították, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság legutolsó és nyilvánvaló jogi tévedésből hozott 16455/1923. számú határozatát ne vegyék figyelembe és erre az alájuk tartozó közigazgatási alsóbb fokú hatóságokat oktassák ki, vagyis, hogy az illetőség elismerésében csupán a négy évi folytonos lakás és négy évi folytonos hozzájárulást vegyék irányadóul és a legfelsőbb közigazgatási bíróságnak jelzett határozatában kifejezett azt a véleményt, hogy az 1886. XXII. te. 10. §-a alapján hallgatólag szerzett illetőséghez még ennek 1910. január 1-je előtt történt kérelmezése, az erre még akkor hozott határozat és erről az előbbi illetőségi helyet képező község értesítése volt szükséges, ne kövessék. b) Ama kitétele az 1. §. első bekezdésének, hogy az állampolgárság megadására igényük van azoknak, akikkel szemben „nincs igazolva, hogy ez alatt az idő alatt valamely az említett területen kivid fekvő községben szereztek volna illetőséget, vagy állampolgárságot Csehszlovákián kivül“ úgy értelmezendő, hogy e nemleges körülményt nem a kérvényező tartozik igazolni, hanem a kérvény adatai alapján a belügyminiszter a törvény 4. §-ának 4. bekezedése szerint szükség esetére maga szerzi be az ezekre szóló bizonyítványokat. c) Az 1. §. 3. bekezdésének az igény kizárására okot adó estek közül az a) pontban jelzett, a csehszlovák köztársaság biztonsága ellen elkövetett büntetendő cselekmény igazolásánál csak ily cselekményért hozott jogerős bírói ítélet szolgál; a b) pont szerinti önkéntes eltávozás a csehszlovák köztársaság területéről és az ellenséges érzület tanúsítása csak kétségtelen bizonyitékok alapján érvényesíthető; a c) pont alatt jelzett jogerős kiutasítás csak azokkal szemben szól, akik e törvény életbelépte előtt utasitattak ki jogerősen; az e) pontban megjelölt, az 1918. évi 64. sz. törvény 2 §-a szerinti engedelmességi fogadalom letevésének megtagadása és az, hogy e miatt nem lehet meghagyva szolgálati helyén és e miatt nem lett később sem átvéve, csak az annak idején felvett lr italos jegyzőkönyvvel, illetve a szolgálatból elhívná'ári és újra felvételi okiratban e jegyzőkönyv alapján föd ént megái lapít ágával érvényesíthető. A törvény 3■ §-4h.os; Ez a §. vollaképen ellenkezik a -törvény 1. g-ának ama kiiinüulö motívumával, hogy akik 1910. január 1-je előd legalább 4 évig megszakítás nélkül Szlovenszkó vagy Ru- szinszkÖ valamely községében laktak, azok bírnak igénnyel az állampolgárságra, mert ez óz egyedüli mód már az 1920. évi 236. törvény 14. §-áuak tárgyát képező kétséges illetőséget kizárja és téves a 3-ik §-nak az az intézkedése, hogy az állampolgárság megadásával egyidejűleg a belügyminiszter a 236/1920. sz. törvény 14. §-ának elvei alapján határozza meg az illetőségi helyet; e §-bán egyszerűen csak azt kellett volna kimondani, hogy az ádam- polgárságot nyert egyen azon község illetőségébe tartozik, amelyben való 4 évi folytonós tartózkodását az állampolgárság elnyerése alapjául igazolta. Most már a Végrehajtási rendeletben csak ugv reparálható e tévedés, hogy kijelenti, mikép az állampolgárság megadásával egyidejűleg, vágy a 4. §. 5. bekezdése szerinti tanúsítvány kiállításával egyidejűleg külön kiadott határozatban a belügyminiszter első sorban ama községben határozza meg az illetőséget, melyet a kérvényező 4 évi foly- totonos lakása helyéül igazolt és netaíáni kétség esetén az 1920. évi 236. törvény 14. S-ának elvei alapján máshol. A törvény 6. §-dhoz: E § ama meghatározása, ; hogy akik az uj törvény alapján nyertek állam- | polgárságot, úgy tekintendők, mintha ezek 1918. ! október 18-ika óta már csehszlovák állampolgárok ! volnának, az 1920. évi 236. sz. törvény 1. §-ának 1. ! pontjában jelzett állampolgárság joghatályával bir. Ennek a megállapítása azok javára szükséges, akik a jogfolytonosságból a saintgermaini és trianoni szerződések alapján egyéb igénnyel búrnak. Végül kiemelendő a végrehajtási rendeletben, hogy tekintettel arra, mikép az uj törvény szerint megadott állampolgárság a saint-gérmaini és trianoni szerződések és az 1920. évi 236. törvény 1. §-ának 1. pontja szellemében megadottnak tekintendő és nem esik a nyilván idegén állampolgárok által kért csehszlovák állampolgárság kategóriájába: az uj törvény alapján benyújtandó kérvények és mellékletek bélyegkötelesek, mert hiszen az 1886. XXII. te. 10. §-a alapján szerzett illetőség megállapítása iránt beadott kérvények is bélyegből elesek, azonban az állampolgárságot nyertek mentesek az 1925. évi 53. sz. törvény 2. §-ának 2. bekezdésében előirt illeték alól. Egyéb aprói ék osságokra nem tartom szükségesnek az energia kihasználását, ezeket a praxis önmagától fogja a józan jogi felfogás széliemében megoldani. Pozsonyban elfogták a szélhámosok Fregoliját Hét név alatt rsaJí végig két országot Pozsony, július 10. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi állam- rendőrségnek ma egy régóta körözött, veszedelmes szélhámost sikerűit lelepleznie. Az illető ellen Micsudik József pozsonyi kőműves tette az első följelentést. E följelentés szerint. egy magát Schillernek nevező egy Fi Mi- csudiktól ellopta illetőségi bizonyítványát s ennek alapján mint Micsudik József fölvétette magát betegként a pozsonyi állami közkórházba. Innen tizenkét nap múlva Merész Flórián vasúti ellenőr kétezer korona értékű ruhájával megszökött. A kórház följelentése után megindult nyomozás azzal a meglepő eredménnyel járt, hogy7 az illetőségi bizonyítványt lopó SchuUer alias Micsudik Herceg Artúr néven már a pozsonyi törvényszék fogházában ül és hogy az illető a törvényszéki fogházban is hamis nevet használ. Tényleges neve Bődé István, aki Dunáföldváron 1889-ben született s eredeti foglalkozása szerint földműves volt. — Az áruló illetőségi bizonyítvány A nyomozás adatai szerint Böde István már közel két évtized óta folytatja szélhámoskodását s állandóan cserélgette hamis neveit, így többek között hol Hutyadi Artúr, hol Tóth János, hol Badvaif.ec Rezső, hol Kápolnai Pál, hol Doktor Ottó néven szerepelt s foglalkozását is állandóan váltogatta. Egyszer mérnöknek, máskor fogtechnikusnak adta Iá magát; néha megelégedett egyszerű pa- léri hivatással. A sok nevű Böde István lelkiismeretét a csalások hosszú sora terheli. A budapesti büntető járásbíróság már 1907-ben hat hónapi fogházra ítélte el, majd 1913-ban az egyik magyarországi hadbíróság öt évi börtönre ítélte. Büntetésének letöltése előtt azonban a börtönből megszökött, mig 1925-ben ismét hadbíróság elé került Magyarországon s most két és félévi fegyházra Ítélték el. Rövidesen a fegyházból is sikerült elszöknie s ezután már két ország rendőrségei h;'rf" ték. Ez év május 18-án a szlovenszkói Nagy- megyeren tartóztatták le s igy került a pozsonyi törvényszék fogházába. Radics István egyik wáiságb©8 a másikba sodterla Jugoszláviát Március éta nSff&ss myugalera a Jugoszláv belpolitikában — A hor- vát parasztpárt vezére hallgatást ágért, de egyre beszél — Pa» skset ssját pártja járatja le Bolgrád, julius 10. Pasios Nikola volt miniszterelnök, Jugoszláviának tagadhatatlanul ma is politikai vezére, Karlsbadban üdül, nyaral, idehaza pedig egyre súlyosabb felhők tornyosulnak a belpolitika egén. A legsúlyosabb jelenség az a szakadás, ami még Pasics itthon létekor tört ki a hatalmas és megingathatatlannak látszó radikális pártban. Ez a párt, amely másfél évvel ezelőtt 142 képviselővel vonult be a választások után a parlamentbe, forma szerint csak 10 vagy 12 tagot veszített ugyan eddig, azokat, akik a komoly ok nélkül kizárt Jovanovics Ljubával elhagyták, a valóságban azonban ma nincs több hive Pasics- nak a parlamenti klubban, mint annak legfeljebb egyharmada. A többiek úgynevezett ifjú radikálisuk s közelebb állanak Uzunovics miniszter- elnökhöz, aki inkább vonzódik a modern politikát követelő Jovanovicshoz, mint a konzervatív Pasios nagy szerb politikájához. A látszólag egy párt két frakciója között tulajdonképpen élet-halál-hare folyik, ami csak legutóbb hagyta el kulissza mögötti medrét, a belgrádi községi választások kapcsán. A korteskedésben a belügyminiszter tüzzel-vassal és teljes hivatalos apparátusával le akarja törni a Pasicshoz szító régi városi rezsimet és ezt a küzdelmet, amely vasárnap véres verekedésben csúcsosodott ki, ügyesen használja fel a kormányból kiszorított Radics István, nyíltan és titokban szítván a tüzet. Radics, bár a kormányból történt egészen önkéntelen kilépése után, sőt még inkább akkor, amikor unokaöccsét, Pavle agrár- minisztert is kilépésre kényszer ítélték, a kormánykoalícióban mutatkozó zavarok elkerülése végett megigérte, hogy visszavonul és nem beszél többet. A parasztvezér ugyanis sohasem beszél úgy, ahogyan a pártjának a politikája, a kormányban léte megkívánja, hanem a pillanatnyi hangulat hatása alatt nagyon is ellenzékieskedik. Vannak sokan hozzáértők, akik épp az ellenkezőjét állítják ennek, hogy tudniillik éppen ez a politikája, a legnyilvánvalóbb destrukció. Amikor Radics kibuktatta a kormányból Sztojadinovics pénzügyminisztert és ezzel kapcsolatosan Radics Pavle is kimaradt Uzunovicsnak április óta harmadszor vagy negyedszer rekonstruált kabinetjéből, akkor a kormányban levő két párt megegyezett, hogy Radics István nyaralni megy és nem tart népgyüléseket. Két ilyen gyűlést engedélyeztek még a számára, Pazován és Zomborban, hadd beszélje ki magát. Pazován bombát dobtak rá, Zomborban nem jutott szóhoz, elkeseredetten nekivágott Dalmáciának és alig egyhavi pihenő után azzal lepte meg barátait és ellenségeit, hogy sorba járva a dalmát tengerpart helyeit, egyik népgyülést a másik után rendezi. A hangulat izzó, az olasz szerződések forrongásba hozták a tengerpart lakosságát, mert különösen a nettunói megállapodás nagyon alkalmas arra, hogy tönkretegye Jugoszlávia halászatát, tengermelléki kereskedelmét és iparát és éppen ezért kellett hirtelen-váratlan a parlamentet is elnapolni. Radics tehát nagyon ügyesen, nagyon taktikusan ezt az időpontot választotta ki arra, hogy végre akcióba lépjen és — nem a mindig kárhoztatott szerződések ellen beszélt, hiszen a belgrádit már meg is szavazta a pártja a szkupstinában, hanem Szimonovics szociálpolitikai minisztert támadta. Most Sziinonovieson a sor2 őt akarja ki- j Milyen idő várható? Ma kissé lehűlt a levegő. A hömérsáklctki*.iüM:ség az eddig meleg Középeurópa és relatíve bűvös .Nyugat cs Délnyugat között kiegyenlítődni látszik és Délnyugatról hűvösebb légáramlat indult még mifelénk. Szombaton több helyütt nagyobb zivatarok voltak. A hőmérséklet maximuma Aussigban 29, Prágában 27, Kassán 28.16, Losoncon 27.15. Pozsonyban 25.18 és Ungvárotí 39.16 fok Celsius volt. Vasárnapra és hétfőre tartós meleget jelentenek, csekély nyugati széllel és helyenként kisebh-na- gyobb csapadékkal. emelni a kormányból, mert nagyon is közel áll Pasicshoz, viszont a kormánnyal szemben fedezte magi' azzal, hogy legalább tessék-lássék megvédte a nettunói szerződést. Ezer baja van a kormánynak, községi, választások, árvíz, radikális veszekedés, népszerűtlen olasz szerződések, bolgár és albán bandák betörései, agrárbajok és korrupciós bajok, bizonyosan szívesen feláldozza Szimonovicsot Rádiósnak egy kis támogatás ellenében. Radics pedig nem nyugszik, a szociálpolitikai miniszternek, aki szerinte „nem kultur emberi', mennie kell, s utána több is jön talán: a most Prágában időző Szrszkin tör vény egységesítő és MMetics dr. közegészségügyi miniszter és azután, ha a kimondott Pasics-barátoklól megtisztult a kormány, akkor vagy visszamegy ő és az unokaöccse, vagy ráér őszre támadni az ölaíjz szerződéseket. Addig van idő. uiinmmutomuo-jmk . cumwírjanwwaywnJVTO*rwr.w tt.^a1 lux-—vr*tm Ujabh negyven őslakost törűlteka komáromi választók névjegyzékéből Komárom, julius Í0. (Saját tudósítónktól.) A komáromi járási felszólamlási bizottság tegnapi ülésén hat- vankilenc komáromi őslakosnak a vili -Mi névjegyzékbe való fölvétel iránti kérelmét tárgyalta. A bizottság elnöke, Fodor Adolf dr. szolgabiró azon indokolással, hogy egyes kérelmezők nem csehszlovák állampolgárok és hogy egyesek kérvényei nem felelnek meg az előirt formaságoknak, negyven kérelemnek elutasítását javasolta. A hivatalos javaslattal szemben Mészáros Károly bizottsági tag bizonyította - zt, hogy a kifogásolt kérelmezők valamennyien évtizedek óta komáromi lakosok és tiltakozott az ellen, hogy a magyar illetőségi törvénnyel ellenkező eddigi helytelen g; latot az uj állampolgársági törvény meghozatala után is folytassák. Követelte a kérelmezőknek a választói névjegyzékbe való felvételét. '-S Dénes Emil szociáldemokrata a felvétel ellen, Steiner Gábor kommunista pedig a felvétel mellett szólalt föl. Majd szavazásra kerülvén a sor a felvétel ellen öten s a felvétel mellett négyen szavaztak. A csehszlovák és a szociáldemokrata szavazatok igy ismét negyven őslakost fosztottak meg választói joguktól. Az eset a város közönsége körében méltó fölháborodást keltett. Az ügy azonban még nincs befejezve s végső fokon a választási bíróság fogja eldönteni azt, hogy 30—40 éve Komáromban Lakó adófizetőket ki lehet-e zárni a legelemibb állampolgári jog gyakorlásából. Lebontották Kossuth Lajos newyorkí lakóházát Newyork, julius 8. Az uj világ metropolisa egy históriai nevezetességű házzal lett szegényebb. West 14. utcában lebontották a 128. számú épületet, a régi Douglas-palotát, amelyben annak ura, William Douglas skót nemes vendégül látta Kossuth Lajost, amikor emigráciős utján Newyork ha érkezeit. A palota, amely most a Salvation Army tulajdona volt, 1840-ben épült és a skóciai Boscobel-Housenak, a Do- uglas-család tengerentúli ősi kastélyának pontos kópiája volt. Híres és A nyes össze jőve Lelek zajlottak le falai között a Kossuth Lajos tiszteletére rendezett fogadáson kívül is. The- odore Roosewelt itt nőtt fel később és a világhírű Metropolitan Museum of Altnak hat éven keresztül ez volt az otthona. 1879-1 en zülleni kezdett a híres épület. Népszerű muia- tóhelv lett belőle, amelyben sört és whiskyt mértek ki poharanként a miit mellett és lészeg párok profanizálták atmoszí’éiáj ít. A Salvation Army 1907-ben vette meg az épületet és emberbaráti munkájának szolgálatával expiálta a benne lezajlott orgiákat. A bábom alatt katonaklub lett belőle. A múlt évben tűzvész pusztította el egész belső berendezését. Az újjáépítés annyi költségbe kerti4 volna, hogy lebontása mellett döntőitek. Modern épületet fognak helyébe emelni.
