Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-10 / 153. (1191.) szám

>^llI%Jí *%» Jb Mai uánwnk 10 ol«Bal ^ 193 ^t9^ Si4m " SMW>>at " 1926 ÍUÜUS 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 1G0, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Itc A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai TLCLpilcipjCL Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ ' FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II*, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/IÜ. —Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Nia élei simái a francia kamara CaSHsux ®séS$p©i — L&sKJonban kisérik as fassfesésS — & nagy $zóa©k©k napja & Paris, julius 9. León Blum tegnapelőtti beszéde oly nagy visszhangot keltett a fran­cia közvéleményben és annyira megváltoz­tatta a kamara Ítéletét, hogy Caillaux pénz­ügyminiszter szükségesnek látta, hogy szán­déka ellenére tegnap ismét fölszólaljon és megcáfolni igyekezzék a szocialista vezér ér­veit. A kamara nagy figyelemmel hallgatta végig Caillauxot, aki izgatottan és alig palás­tolt elfogódottsággal lépett a tribünre. León Blumoí tájékozatlansággal vádolta, de egy­két tételben igazat adott neki és utalt a rend­kívül súlyos pénzügyi helyzetre. így többek között bejelentette, hogy az imitáció bizonyos fokig tényleg elkerül­hetetlen. Beszédének legnagyobb részét a szocia­listák vagyoni eadási rendszer éhek kritikája alkotta s e részben nagy sikert is ért el a parlamentben, mely túlnyomóan ellenzi a va- gyonleadás tervét. Caillaux utalt a közép európai államokra , elsősorban Csehszlovákiára, ahol a va- gycnleadás nőm sok eredménnyel járt. A szanálás külföldi kölcsönök felvétele nél­kül elképzelhetetlen és minden más mód eredménytelenül fog végződni. Caillaux beszédét a ház figyelemmel hall­gatta végig és tagadhatatlan, hogy Caillaux- nak újabb sikere volt- A beszéd után az ülés­terem kiürült és az egyes szocialista szóno­kok jóformán üres padok előtt mondták el többé-kevésbé érdektelen és egyoldalú inter­pellációikat. A ma éjjeli döntés előtt A pénzügyi vita tegnapi harmadik nap­jának mérlege határozottan a kormány ja­vára billen. A reggeli sajtó, igy elsősorban a szocialistákhoz közelálló Quotidien önzetlenül bevallja, hogy Caillaux beszéde mindenkiben mély benyomást keltett. A jobboldal szintén meg van elégedve. Számításba kell venni ugyan, hogy a pénzügyminiszter helyzete teg­nap aránylag könnyű volt, mert a kamara nagy többségével egyértelműen ítélhette el a szocialisták vagyonleadási tervét, de a tegnapelőtti depresszió után ez a siker is számottevő. Komollyá csak ma válik helyzete, amikor a jobboldali nagy ellen­játékosok kezdik meg pergőtüzüket. Ál­talában a vita mai negyedik napját befe­jezésnek tekintik és úgy hiszik, hogy a végső eredmény a kormány javára fog kiütni. Egyelőre még nem sikerült elosz­latni a washingtoni szerződés ellen irá­nyuló rossz hangulatot, de az előjelek szerint e kérdésben sem kerül sor ko­moly ellentétekre. E kérdés tárgyalását különben elnapol­ják. A radikáls párt tegnap este frakciőülést tartott, de nem tudott egységes álláspontra jutni. Malvy képviselőt, aki meggyőződéses hive a kormánynak, megbízták azzal, hogy a vita mai napján három kérdést intézzen Briandhoz és Caillauxhoz. A három kérdés a következő: í .Milyen mértékben akarja a kormány a közvetett adókat felemelni. 2. Mit ért a kormány a kívánt teljhatalom alatt. B. Mi­lyen megszorításokat léptet életbe a kor­mány a washingtoni szerződés tekinteté­ben. A kamara négy középpártja, azaz Lou- cheur radikális baloldala, Le Troquer füg­getlen baloldal köí$s AfólM£S tartottak s a közös plattformról tárgyaltak, amelyen a kormánynak közös bizalmi javas­latot tehetnének. Az ülésen megjelent összes képviselők véleménye szerint a kormány fel­adatát okvetlenül meg kell könnyíteni s csak a washingtoni szerződés tekintetében ugyan­csak némi kisebb módosításra van szükség. Egyelőre a négy párt között nem történt végérvényes megegyezés. A reggeli sajtó véleménye szerint min­den Marin kis parlamenti csoportjától függ. A kormány eddig 200—230 szava­zatot biztosított önmaga számára, de ez a szám nem elég a teljhatalom megszava­zására. Marin csoportjának néhány kép­viselője bizonyosan a kormány mellett fog szavazni, a kormány szempontjából azonban szükséges, hogy es a csoport teljes egészében mellette foglaljon állást. A mára jelentkezett szónokok, igy Tar- dieu, Marin, Bokanowski és De Wendel teg­nap este közös értekezletet tartottak, hogy megállapodjanak parlamenti szereplésükre nézve és a megvilágítandó problémákat meg­osszák egymás között- így elkerülhetővé vá­lik, hogy a szónokok ismétlésbe essenek s a vita lényegesen megrövidül. Beavatott körök szerint legkésőbb ma éj­jel szavazásra kerül a sor. Elsősorban Caillaux bizalmi indítványáról döntenek s csak ezután bocsátják a ház elé Caillaux törvényeit. Végül a teljhatalmak megsza­vazása következik, valószínűleg már csak a szombati ülésen. Calllaisxnak szerencséje van a londoni tárgyalásokon A párisi reggeli sajtó örömmel állapítja meg, hogy a francia-angol adóssági tárgyalá­sok az utóbbi napokban igen kedvező stá­diumba jutottak. Caillaux előreláthatóan szombaton, vagy legkésőbb vasárnap Londonba utazik, hogy befejezze a megbeszéléseket. Persze előbb a francia kamarának el kell fogadnia törvényeit. Beavatott körök szerint a franciák évente 12 H millió fontot fognak fizetni, de az első években moratóriumot kapnak. Ezenkívül sikerült bizonyos bizton­sági klauzulákat elérniük. A Matin opíimisz- tikusan foglalkozik a kérdéssel és szerinte az uj londoni szerződés könnyen bázisát alkot­hatja az uj washingtoni tárgyalásoknak és engedményeknek. Arra nincs remény, hogy a Berenger-szerződés tartalmát megváltoztat­ják, de lehetséges, hogy Franciaország kéré­sére Amerika egy-két magyarázó francia nyilatkozatot elfogad és legalább kezdetben megkönnyíti a fizetségeket. Londoni ijedelem a latin valuták esése miatt London, julius 9 .A tegnapi frankesés, amely magával rántotta az olasz lírát is, a Daily News szerint a londoni Cityben komoly aggodalmakra adott okot. A múlt héten még nevetségesnek tűnt fel egyesek jóslata, akik a font árfolyamát 200 frankig látták emel­kedni, most azonban ez a hihetetlennek vélt esemény a belga frankra vonatkozóan már be is következett. Franciaország, Belgium és Olaszország valuíakrizise veszedelmet jelent egész Európára nézve. Amint ez a három állam tényleg komoly szándékot mutat valutájának szanálására, An­glia és Amerika okvetlenül segítségére siet. A Times szerint csak az szükséges, hogy Pá- risban végleg rendezzék a külföldi adósságok ügyét s azonnal szó lehet kölcsönökrök A Star szerint a frank mostani zuhanását is az okozta, hogy Parisban erélyesen kikeltek a washingtoni szérződés ellen. fi ért nem került a magyar Beszere­lési emlékirat a népszövetség elé Nagyarorsxág a Eiisantant lefegyverezését, vagy pedig saját hadseregének is megfelelő kifejlesztését kívánta London, julius 9. A Daily Telegrapth diplomáciai levelezője, aki állandóan igen jól informált a külpolitikai kérdésekben, szenzációs cikket közöl a magyar frankaffér utóhullámainak hirtelen elsimulásáról A lap szerint a francia kormány és a kisantant kormányai csak akkor állot­tak el a frankaffér népszövetségi szóvá- tételétől, amikor a magyar kormány hajlandónak mutatkozott visszavonni a népszövetséghez intézett leszerelési em­lékiratát, amelyben Franciaországra és a kisantantra nézve súlyosan kompro­mittáló adatok voltak. így a genfi leszerelési vitában ez a magyar emlékirat nem is került szóba, holott hatá­rozottan elhatározó irányt adott volna a fej­leményeknek. Az angol lap szerint a ma­gyar emlékirat abból indul ki, hogy az igazi leszerelésnek általánosnak kell lennie és meg kell szüntetni a felfegyverzett győzők és a ^fegyverzett semlegesek közt lévő kü­lönbséget. Ha nem igy lesz, akkor a felfegy­verzett győzők előbb-utóbb megunják a le­szerelést s mivel elegendő erő áll rendelke- sükre, bármikor szétszakíthatják az esetleg elfogadott határozatokat. Magyarország arra kéri a népszövetsé­get, hogy vagy fegyverezze le a kisan- tantot, vagy engedje Magyarország had­seregét is megfelelően kifejleszteni. Ezenkívül minden állam belügye az, hogy miként rendezi a ^t^i szpjg^ati id#t éj| az általános hadkötelezettséget, vagy pedig a népszövetség ellenőrzése terjedjen ki épp úgy a legyőzőitekre, mint a győzőkre. A ma­gyar hadsereg ma például 35 Ya ezer ember­ből áll s 105 ágyú és 125 gépfegyver áll ren­delkezésére, mig a kisantant hadseregeinek békeereje 530.000 ember, 3750 ágyú, 6400 gépfegyver, 190 tank, 110 páncélautó és 510 repülőgép. A három utolsó fegyvernem be­vezetését egyáltalán megtiltották Magyar- országnak. Alfonso Costa kegyvesztett lett Lissabon, julius 9. Az uj portugál kor­mány elmozdította állásából Alfonso Costat, a portugál népszövetségi delegáció elnökét. Ugyanekkor megvonták tőle a követi jogo­kat is. A párisi, a római, a hágai és a madri­di portugál követeket is visszahívták. A por­tugál külpolitikában általános reorganizáció várható. 370c000 rubel az angol bányamunkásoknak Moszkva, julius 9. A szakszervezetek központi tanácsa újabb 370,000 rubelt utalt át a sztrájkoló angol bányamunkásoknak. Ez az összeg a szovjet szakszervezeteinek állan­dóan befutó önkéntes adományaiból került ki. Az orosz központi tanács ezekben a na­pokban táviratot kapott Angliából, melyben az angol bányamunkások végrehajtó bizott- kjfeje^i feöszpnejét az orojz támogatásért. „Lássa a világ és ítéljen,; V. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A prokla­máció szövegét, amely 1919 augusztus 12-én kelt és amelyet Takács Bazil, a központi Ruszin Nem­zeti Tanács titkárának adott át Zsatkovies, szóról- szóra közli a röpiratban. Magyar fordítása a kö­vetkező: „A Központi Ruszin Nemzeti Tanácsnak Uzhorod. Dr. M asaryk elnök úrral való több konfe­rencia után, van szerencsém értesíteni Önöket, hogy a csehszlovák kormány engem nevezett ki az Autonóm Ruszin Direktórium elnökévé. A Direktórium rajtam kívül négy tagból fog állani, akik rövid időn belül ki lesznek ne­vezve. A Direktórium tagjai Henneque tábornok­kal egyetértésben fognak működni államunk azon részeiben, ahol a csehszlovák köztársa­ság hatóságai nem igazgatnak és pedig addig az ideig, amíg a békekonferencia államunk több ügyében végérvényesen nem dönt. Ezen ügyek elintézése után, a békekonferencia ha­tározatának megfelelően, a csehszlovák köz­társaság elnöke kinevezi az autonóm Ruszin Állam első kormányzóját. Ekkor állapítják meg a szlovákok és ruszinok közötti határt. Államunkhoz fognak véglegesen tartozni: Szepesmegye lublói járása, Sáros és Zemplén megyék északi része, Ungmegye északi és ke­leti része, egész Sereg, Máramaros ér. Ugoesa. Az általunk követelt területek mindaddig semlegesek maradnak, amíg népszámlálást nem tartanak és pedig ruszin és csehszlovák tagokból álló bizottság vezetése alatt. Ungmegye semleges részét a mi hatósá­gaink fogják közigazgatni. A Ruszin Állam nyelvi, iskolai, egy­házi és minden belső ügyben önálló lesz. Nemzetgyűlése Uzhorodon lesz! Azonkívül a prágai parlamentben képviselői lesznek. Kénytelen vagyok hivatalos ügyekben azonnal Amerikába utazni és azért is, hogy az amerikai ruszinok és közietek a minél előbbi anyagi és erkölcsi együttműködés bizto­sítva legyen. A közöttünk és a románok közötti hatá­rokat a békekonferencia még nem állapította meg. Zsatkovies“ Zsatkovies tehát a hátrahagyott proklamáció megírása után Amerikába utazott. Utazásának eredményéről röpirata a következőket tartalmazza: 1919 szept. 15—16-án Homestedben az am. ru­szinok kongresszust tartottak. Ezen a kongreszuson személyesen számoltam be a proklamációról és a többi ügyekről. A kongresszus az előirt tervet jóváhagyta. Az 1919 augusztus 12-én kelt prokla- mációt az amerikai újságok ékkor szóról-szóra le­közölték. Prágába való visszatérésem után 1919 október 13-án, a fent említett kongresszus jegyzőknyvét, úgyszintén a kongresszus által jóváhagyott beszá­molómat, valamint az amerikai újságok példányait személyesen adtam át Masaryk elnöknek. Amint értesültem arról, hogy a Direktórium tagjainak kinevezése még nem történt meg, legazonnal tiltakoztam, az elnök azonban arról nyugtatott meg, hogy minden rendben lesz! Sok vizet zavart Ituszinszkó átalakulási évei­ben az a bizonyos „General Statútum'*, amelynek a nyilvánosságra hozott részei mellett voltak bizal­mas pontjai. Erről a fontos okmányról Zsatkovies a követ­kezőket mondja el: A „Podkarpatska Rus szervezésének Általá­nos Szabályzatát** (Generális Statútum) a minisz­tertanács 1919 november 12-én fogadta el és 1919 november 18-án hozta nyilvánosságra. A Generális Statútum nemcsak a közönség előtt nyilvánosságra hozott részből, de ténylegesen a követke­zőkből állott: 1. Generális Statútum a nyilvánosság részére. 2. Az Autonóm Direktórium szabályzata és jogai. ----­3. Azon tisztviselők jegyzéke, akik a kineve­zésénél és elbocsátásánál a Direktóriumnak vétő joga volt. A fent említett „szabályzat és jogok“-nt és „tisztviselők jegyzékéit a kormány nem küldöttei i » » I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom