Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-04 / 150. (1188.) szám

% Mai sxámunk 16 ©Mai éVf'l50' ^l88^ Mám " VMÍrMlk " 1926 *Ul'US Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és ruszinszköi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre76, havonta26Ke;külföldre: i-,-j -j • 12, D. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, politikai napilapja hivatal: Prága H., Panská ul 12/IIt. — Te­havonta34Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ lefon:30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha Magyar várak Irta: Turáni Komárom ősi és méreteiben még ma is impo­záns várában a csehszlovák katona az ur; a Vág- völgyónek és Garamvölgyének számos sziklavára, Kraszna-Horka és zólyomi várak csak régi elmúlt, messze szállt idők romantikájáról mondanak néma 6 mégis oly beszédes mesét és én nem is ezekről a régi magyar élet itt maradt nagy emlékeiről aka­rok beszélni; hanem magyar várakról, amelyek még élnek, amelyek a mieink. Mieink! — nem tudom biztosan, mennyi belő­lük igazán a mienk, mert ezek is fogynak, mint fogy Szlovenszkón a magyarság létszáma, a magyar kézben lévő föld, a magyar gyárak, a magyar ipa­rosok cégtáblái s a magyar kenyér. A nagy, történelmi várakat elvette tőlünk a •őrs zord keze s nekünk csak kicsiny, apró ments­váraink maradtak. "Ezekben az apró, kis mentsvá­rakban folyik a nemzeti védelem harca, mert szlo- venszkói magyar életünk egy védőharc a létért, amelyben minden talpalattnyi hely, amely a láb megvetésére alkalmas, egy védősánc s minden ma­gyar udvar egy kis erőd. A magyar állami élet megszűnte után a ma­gyar szellem bevonult, összehiuzódott a magyar kézben lévő intézményekbe. A magyar kézben lévő földbirtok, a magyar kézben lévő gyártelep, a ma­gyar földműves udvara s a magyar iparos műhe­lye mögé zárkózott a magyar élet. Itt-ott társadal­mi alakulatok, kulturális egyesületek s politikai pártok tevékenységében még lángra lobban a ma­gyar élet tüze; de hsa itt elégett a lángba vetett rő- zse, úgy annak parazsát ki tartja fenn izzónak. A magyar család, a család otthona, munkaköre, mun­kahelye, vagy üzleti, vagy gazdasági elhelyez­kedése mind megannyi kis vára magyar világunk­nak s ezekben a kis várakban őrzik a magyar élet tüzet, hogy parazsa soha ki ne aludjon. E várak tartása, birtoka a mi létkérdésünk, ha nincs magyar család, nincs magyar földművelés, nincs magyar ipar, nincs magyar munka, ha mind­ez hiányzik, nincs magyar közgazdaság s nem le­hetnek magyar pártok. Mert neon a pártok az élet- rekel'tői a nemzeti életnek, hanem megfordítva, a nép nemzeti élete hívja életre a pártokat, amelyek azután, ha igazán a nép a termőtalajuk, irányítják a nemzeti életet­Egy nemzet, ha önálló állami életet élhet s intézményeit minden akadály nélkül fejlesztheti, könnyen elmegy kérdések és problémák mellett, amelyek a nemzeti élet mélységeibe visznek, mert nem érzi szükségét a védelemnek, biztosítva érzi azupremáciáját s az állami intézményeken keresz­tül mindig előtte áll a zavartalan nemzeti fejlődés látszata. Addig egy idegen nép hatalma aiá ke­rült nemzetnek megnő a lelkiismerete, keresi, ku­tatja a nemzeti élet lehetőségét annak gyökeréig e az önvédelem szüksége problémákat állít eléje, amelyeket egy önálló állami életet élő nemzetnek nem kell respektálnia, de a nemzetiségnek ezeket észre nem venni, ezek mellett elmenni: bűn, me­lyet követ a biinhődés. A nemzetiség, mikor saját nemzeti életének további biztosítása végett elmélyed létének nagy kérdésében s nélkülözi az állam ezirányu támo­gatását, sőt legtöbbször szemben találja magát az államhatalmat gyakorló nemzet soviniszta gyűlöle­tével — nem talál más támaszra, mint önönmaga erejére. Észreveszi, hogy itt nincs más mód, : unt felszínre hozni mindazt a belső értéket, amely szá­zadokon át nemzedékről-nemzedékre elraktározó­dott a nemzeti lélek benső rejtekóbe s annak ész­revétlenül alapkarakterét adta; ezeket az eddig rejtett értékeket kell közkinccsé tenni, hogy érezze minden tagja fajának, hogy mi testvérek vagyunk, testvérei vagyunk egymásnak, de nem mától kezd­ve, hanem egy ősi vérünk, egy lelkűnknek alap­vonása s testvérekké tett már régen a múlt, de ezt csak most vettük észre. Az önvédelem frontja tehát önönmagunkban alakul ki 8 végigvonul az egész nemzetiség életén, láthatatlan lánccal fűzve egybe annak minden egyes tagját. S több-kevesebb öntudattal megindul az ellenállás nehéz és sokszor sikertelen munkája. A mi életünkben is igy van s bizony nagyon sok helyen adott már fel állásokat, várakat a gyenge­ség, kishitűség és félelem. A mi nemzeti életünk­nek is ott vannak a maga kis várai. Várak voltak a magyar birtokosok nagygazdasá­Németországban parlamenten kívüli kormányzás következik őszig nem fordulnak a birodalmi gyűléshez — Hindenburg uj levele és következményei Berlin, julius 3. A szociáldemokrata párt elutasító határozata után előrelátható volt, hogy a kormány visszavonja a fejedelmek végkielégítéséről szóló törvényjavaslatot s igy menti meg saját, esetleg a parlament sorsát. Már tegnap beszámoltunk arról, hogy a pillanatnyi körülmények között lehetetlen a birodalmi gyűlés feloszlatására, vagy akár­csak a kormány lemondására gondolni, mivel az ily döntő lépések veszedelmesen kaotikus állapotot teremtenének Németországban. Hogy senkinek eszébe ne jusson a ház föl- oszlatását vagy a kormány lemondását köve­telni, Hindenburg köztársasági elnök teljes súlyával a mai állapot fentartása mellett nyi­latkozott s levelet irt Marx kancellárnak, melyben előre kijelenti, hogy a ház feloszla­tásába vagy a kormány lemondásába semmi esetre sem egyezne bele. Ily körülmények között minden a régi­ben marad. A birodalmi gyűlést elnapolják. A kulisszák mögött megindulnak a tárgyalá­sok a rétez helyzet esetleges kiegyensúlyo­zására. Nagy remény a megegyezésre persze nincsen. A ma reggeli sajtó akarva, nem akarva tudomásul veszi a fait accomplit, de a jobboldali lapok váltig hangoztatják, hogy az, ami most történt Németországban, egyenlő a parlamentarizmus csődjével, mert bizonyos, hogy Marx nem úgy kor­mányoz, ahogy a birodalmi gyűlésnek tetszik, hanem a népképviselők meg­kérdezése nélkül, sőt akarata ellenére, vagy pedig kénytelen huzni-halasztani a lényegbe vágó, fontos ügyeket. A birodalmi gyűlés még egy-két másodlagos törvényjavaslatot intéz el, azután szabadság­ra megy. A vámtörvény és a végkielégítési törvény késő ősz előtt nem kerül napirendre, ősszel persze ismét megindul a küzdelem s ismét kitör a már évek dhw tttrtó harc az életképes parlamenti többség megteremtése érdekében. Ismét arról lesz szó, vájjon pol­gári blokk, a nagy koalíció, a kisebbségi koa­líció, vagy pedig a jqhboidal Németországban. őket és nem zálogosítják el a vasutakat, ■ vagy más állami monopóliumokat. Az állam azonnal megszünteti a francia bank' előlegszámlájának igénybevételét. Az eddig fölhasznált előlegeket részletekben vissza­fizetik. Végül a szakértők a washingtoni pénzügyi szerződés azonnali ratifikálását ké­rik, mert az eljövendő hitelek főkritériuma az Egyesült Államokkal való zavartalan jó viszony föntartása. London, julius 3. A Daily Telegraptí diplomáciai levelezője jelenti, hogy Caillaux azonnal a francia parlament elnapolása után Londonba jön, ahol tárgyalni fog Churchillal Franciaország angliai adósságainak rendezé­séről. I iMIIÜ i III ■ II I Perzsa katonai lázadás London, julius 3. A Reuterügynökség ieherá- ni jelentés szerint Salmasban, 50 mérföldnyire Tebistől, föllázadtak a perzsa csapatok. Megölték parancsnokukat és a karavánutakon Erzerumból Khoy felé vonultak, ahol a helyőrséggel megerő­södtek és tovább vanultak Maku felé. Ott ismét erősítéseket szereztek s kifosztották a várost. Tebizből erős csapatosztagokat küldtek ki, hogy a felkelőket leverjék. Khorosanban is lázadás ütött ki. A fővárosból 1200 embert küldtek ki ennek a felkelésnek leverésére. Örök földrengés Szumafrában London, julius 3. Szumatra szigetén a föld­rengések egyre tartanak. A lakosság között a minduntalan ismétlődő földlökések következtében nagy pánik tört ki, amely sok helyütt valóságos vallási őrjöngéssé fejlődött. Padang városa a tiz napos földrengés alatt jóformán teljesen elpusz­tult. Egyetlen ház sem áll épen, a lakosság pedig a vidéki őserdőkbe menekült. Franciaország is uj valutát kap CaillauK szanálási tervének részletei — UJ adók, később uj valuta Páris, julius 3. A pénzügyi szakértők lá­zasan dolgoznak a francia szanálási terv el­készítésén. Hivatalosan csak ma este vagy hétfőn reggel készül el a terv, de már eddig is számos autentikus részlet szivárgott ki Caillaux uj elgondolásából és pénzügyi pro­gramjából. A szakértők jelentése a tulajdonképpeni jelentésből és számos függelékből, statiszti­kából áll. A tulajdonképpeni jelentés három fejezetre oszlik: költségvetés, kincstár és sta­bilizálás. A költségvetési fejezetben kijelen­tik, hogy a pénzügyi egyensúlyt mindenáron szigorúan meg kell őrizni. Ehhez az egyen­súlyhoz föltétlenül szükségesek az uj nagy adók. 1926 második félévében a main kívül még négy milliárdnyi adó kell, 1927-ben pedig 7 milliárddal több, mint a mai rendszer mellett várható. A forgalmi adót még ezidén 3 milliárddal fölemelik, úgyszintén a vasúti tarifát' is és bevezetik a közlekedési adót, mely körül­belül 25%-os lesz s végül az államháztartás­ban is nagy megtakarításokat eszközölnek. Ez-ukivül egy úgynevezett „cirkulárkasszát“ teremtenek, melyben állandóan négy mdl- liárdnak kell lennie. Ezt az összeget az azonnali külföldi kölcsönből teremtik meg s a költségvetés, a Dawes-javaslat és a dohány- monopólium jövedelméből táplálják. Ez a pénztár minden 14 napban nyilvánosságra hozza egyenlegét. A legfontosabb probléma a stabilizáció. A szakértők terve szerint a francia valuta megszilárdításának folyamata több részlet­ben történik meg. Az első rövid időszakban, az úgynevezett előstabilizációban, a deviza­piacra gyakorolt előnyös hatások után meg­állapítják a végérvényes stabilizációs árfo­lyamot. A második időszakban a francia bank aranykészletének és a külföldi kölcsönöknek segítségével alátámasztják a megállapított stabilizációs árfolyamot, azaz megtörténik a tulajdonképpeni stabilizáció. A harmadik időszakban végre megtörténik a stabilizációs állapot törvényes ratifikálása, azaz uj valu­tát teremtenek, fölszabadítják a tőkeforgal­mat s olyan gazdasági politikába kezdenek,' amely a kikerülhetetlen kamatokat könnyen előteremtheti. A szakértők jelentésének egyes érdekes részei a következők: Minden intézkedést a francia bank tudtával és beleegyezésével vé­geznek. A külföldi kölcsönök a lehető leghosz- szabb lejáratúak lesznek, de csak a fran­cia bank aranykészletével garantálják Szakítás előtt Anglia és Görögország London, julius 3. A Daily Telegraph diplo­máciai levelezője jelenti, hogy a jelenleg London­ban folyó angol—görög adósságrendező tárgya­lások kritikus stádiumba kerültek. A legnagyobb nehézség abban van, hogy Görögország ugyan­olyan egyhe elbírálást követel, mint amilyen eny­he elbírálásban Olaszországot részesítették a híres Volpi-Churchill szerződésben. Felhőszakadás, árvíz mindenfelé Miskolc, julius 3. Borsodban, Abaujban és Zemplénmegyében tegnap egész nap fel- hőszakadásszerii eső pusztított. Miskolc több utcája víz alá került. A Cigánytelep lakóit ki kellett lakoltatni, mert a viz alámosta a há­zak alapjait s bedőléssel veszélyeztette. A megáradt Szinva-patak különösen a felsővá­rosban okozott nagy károkat. Lillafüred uj parkja is viz alá került. Belgrád, julius 3. Az esőzések folytán megáradt folyók és a zivatarok pusztításairól csak most folynak be a jelentések. 50 ember lett áldozata a villámcsapásos felhőszakadá­soknak, 100 ember pedig a megdagadt folyók hullámaiban lelte halálát. A Duna és mellék­folyói az ország területén még folytonosan áradnak. A többi folyók mentéről már lassú apadást jelentenek. gai a latifundiumokon, sajnos, a földreform végre­hajtása s tulajdonosaik kishitűsége együttvéve el­érte azt, hogy ezen várak védelme ma már nem probléma: mert el veszteik. Várak voltak s részben azok még a magyar emberek birtokai, amelyek főleg a volt magyar ne­messég kezén voltak és vannak. A gerinctelen meghunyászkodás és kishitűséggel párosult féle­lem itt is már sok várunkat átjátszotta a hatalom kezébe, de itt még vannak végváraink, amelyek védelme kötelez mindnyájunkat s kötelezi elsősor­ban tulajdonosát. A tulajdonos saját anyagi érde­kén felül nemzeti hivatást tölt be, amelyért felel nemzetének, magának és majdan utódainak. Egy ilyen birtok elidegenít őse idegen, más nemzeti­ségű egyénnek súlyos nemzeti bűn és egy vár ka­pitulációja. Várak a magyar kisgazdák kisgazdaságai s a magyar érzelmű munkások szerény portái, amig kitartanak nemzeti érzésük mellett. Tombolhat a közélet piacán az idegen hatalmi mámor, amíg ezer meg ezer száma van a falusi magyar porták­nak, addig nem vész el a magyar éleit. De itt is őrködni kell a vártán, mert a súlyos gazdasági vi­szonyok s a csábitó uj dogmák már sok ilyen ma­gyar őrhelyet vettek hatalmukba s az ilyenek ránk nézve elvesztek. Várak voltak — kell úgyszólván mondanom — a magyar kézben lévő gyártelepek, mert ma már könnyű megolvasui nemcsak a magyar kéz­ben maradottakat, de egyáltalán azokat, amelyek kéménye füstölve hirdeti még a munka diadalát; a legtöbb pusztulásra ítélve áll és várja az idők változását. Várak az iparosok műhelyei, ahol magyar szó van otthon s vár minden pozíció a közéletben, amelyet magyar embernek sikerül elnyernie úgy, hogy nem jelenti nemzetisége feladását. Ezek a várak, amelyek tartják a magyar élet frontját; a hatalom, kezében tartva a gazdasági élet gyeplőjét, sokszor gázol, tipor óriási károk mellett ebbe a frontba s a magyar életnek napról- napra vannak elesettjei. Azt mondják, fogyunk s mindinkább kisebb a kitartás. Nem szabad fogy­nunk és ki kell tartanunk! A történelemben népék és nemzetek példái igazolják, hogy nem vesz el az a nemzet, amely önbizalmát el nem vesztette. Tudnunk kell valamennyiünknek, hogy minden ingó, vagy ingatlan birtok magyar kézben, minden pozíció magyar ember kezében nemzeti érték, amelynek elveszte nemcsak az én veszteségem, hanem a nemzeté is. Nincsenek hatalmas eredetük, csak kis váraink képletes értelemben. A nagy erő­dök elestek, tartsuk meg kis várainkat legalább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom