Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-30 / 170. (1208.) szám

» Mai számunk 19 oI«8al V. évf. 170. (1208) szám ■ Péntek ■ 1926 julius 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCLpÍlo.pj(l Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefen: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Orosz építés vagy orosz rombolás A lapok mind több és több hirt hoznak a moszkvai zavaros állapotokról s ma már megálla­píthatjuk, hogy az egyesült szovjetköz társaságok fővárosában nagyobb bajok vannak, mint a nyu­gateurópai parlamenti nyelvben ,kormányválság­nak" nevezett egyszerű folyamat. Zinovjev buká­sa lényegesebb, mint Trockij tavalyi kegyveszté­se volt, s a Dzerdzinski titokzatos halála óta egy­re tartó gyilkosságok, letartóztatás internálá- sok; deportálások jelei a belső knizisneh.. A jelek szerint Moszkvában komoly kon­fliktus támadt a reális államhatalom és az orosz szovjet eszméjét hordozó harmadik internacio- náté között. Eddig a harmadik internacionálé és az orosz kormány jóformán egynek számitottak. A népbiztosok kormánya praktikus függeléke volt ennek az internacionálénalí, s a valóban kormá­nyon lévő személyiségek nemcsak hogy az in­ternacionálé tagjai, hanem egyúttal annak szelle­mi' letéteményesei voltak. Lenin megteremtette a kommunista világnézetet, párthiveivel hatalom­ra segítette a nagy eszmét, a nagy eszme a har­madik internacionálé szervezetében inkarnálódott, amely harmadik internacionáléból azután kiváltak egyes kormányzásra alkalmas egyének, akik a meghódított orosz birodalomban az átszervezés, majd a közigazgatás, majd a külső-belső föntar- tás és gazdagítás és lendítés nehéz funkcióját végeztéik. Ez utóbbiak a lakósság és az állam jó­létének előmozdítása érdekében törvényszerűen praktikusabban gondolkoztak, mint a III. inter- nacionálé vezetőségében lévő eszmei emberek és fanatikusok. Az orosz állam vezetői egyrészt szük­ségesnek látták az úgynevezett „államkapitaliz­mus" megteremtését, mert csak az állam gazdag­ságával és fölszereltségével tudták stabilizálni a helyzetet, másrészt, ugyancsak a helyzet stabili­zálása érdekében igyekeztek külső békét biztosíta­ni a birodalomnaK, ^ 1 kereskedelem, az ipar, a közlekedés „avult" formáival burzsoa-szerii rendezett viszonyba lépni a világ államaival. Egy­szóval, az orosz szovjetállam vezetői megeléged­tek a jelenlegi orosz status quoval, elsősorban ennek megszilárditásán fáradoztak. Hogy ez a megszilár­dítás a külső körülmények következtében nem mehetett másként, mint bizonyos burzsoa-rend- szer szerint, arról valóban nem ők tehettek, ha­nem Európa, Amerika s a többi külső polgári hatalmasság. A józan konzerválás eszméjét a harmadik internacionálé nem fogadhatta el. Ő elvi alapon állt, ő az egész világot meg akarta váltani, vi­lágforradalomra törekedett, lazított, agitált, rom­bolt. Amig tehát a harmadik internacionálé azonos vol a kormánnyal, a népbiztosok gyakran kellemetlen dilemmába keveredtek, mert_a har­madik internacionálé emberei tetteikkel megha­zudtolták építő, s igy konzerváló, lerakódó, szilár­dító munkájukat. Élénk példa volt erre a hírhedt angol Zinovjev levél esete: mig Csicserin a bá­kitésen fáradozott Oroszország fölépítésének és jólétének jegyében, addig Zinovjev a világforra­dalom jegyében mindent elrontott. A már építeni és a még rombolni akarók ellentétének egyszer ki kellett robbannia. Ugy- látszik, a kirobbanás most történt meg. Csicseri- nék alkotó reális munkája összeütközött Zi- novjevék elvi, forradalmi törekvéseivel. Nem tudjuk, kik fognak győzni, vájjon az orosz kor­mányon lévő emberek, vagy a harmadik inter- nacionálé, de a harc utáni utak már belátha- tók. Ha a mérsékelt praktikus elemek győznek, akkor az orosz kormányhatalom elválik a harma­dik intemacionálétól. Azaz függetlenné válik az eszmei gyámkodástól, s csinálhatja azt, amit akar. Esetleg akár a polgári rendszerhez is visszatér­het, esetleg más pártokat alakíthat, esetleg nyu- gateurópai stilusu hatalmassággá változtathatja Szovjetoroszországot. Ebben az esetben a konszo­lidáció valósággá válik, Oroszország kapui meg­nyílnak, s nem áramlanak többé szédületes ve­szedelmek Moszkvából Európa felé, mint eddig. Ha a párt győz, akkor Oroszország célja továbbá is az európai proletárság felbujtása marad, s a harc még fokozottabb mértékben fog dühöngni mint eddig. Elképzelhető egy harmadik lehetőség is: a két ellentétes nézet belső harcot teremt Orosz­országban. Uj, belső forradalmat, mely az ed­digi eredményeket tönkreteszi, s uj borzalmakba rántja az éppen eleget szenvedett egyszerű orosz népet. Azt pedig senki sem mondhatja meg, nogy mi támadhat ebből az esetleges uj forradalomból. A Gajda-affér világbotránnyá dagadt A bécsi Abend szenzációs cikke: „Gajda ist ein Spion“ A ffascisfiák diplomáciai közbelépés* követeinek Csernytől Holnap este fascista nép gyűlés tüntet Gajda mellett A nemzetvédelmi miniszter szabadságra ment, vagy pedig szabadságolták? Prága, julius 29. A Gnjda-afiér most már végérvényesen világbotránnyá dagadt. A vezérkari főnök körüli sajtópolémia Prágában az utóbbi napokban alábbhagyott, annál erősebb támadá­sok jelentek meg azonban a külföldön. Egyes bécsi, berni, iondoni és párisi lapok oly vehemensen rávetették magukat erre a legnagyobb középeurópai botrányra, hogy Gajdát nyíltan kémnek deklarálják. E külföldi sajtókampányt valószínűleg egyes prágai körök irányítják. A nemzeti demokrata sajtó nyíltan Benest vádolja azzal, hogy ö az egész Gajda-ellenes komplott értelmi szerzője. A külföldi sajtókampány ma éles visszhangot keltett Prágában. A Národni Listy esti kiadása háromhasábos fényképmásolatban hozza a bécsi Abend címoldalát, melyen öles betűkkel áll az első cikk elme: „Gajda ist ein Spion“. A lap energikusan fölhívja a mi­niszterelnököt, hogy diplomáciai utón szerezzen elégtételt a vezérkari főnök becsületének és a hadsereg tekintélyének megsértéséért. A nemzetvdelmi minisztériumnak egyes jobboldali lapok állítása szerint ma délután kellett volna kihirdetnie a sajtó képviselői előtt a Gajda-ügy vizsgálatának végleges ered­ményét. A Národ csalódással állapítja meg, hogy a végleges és gyors elintézés helyett az intéző körök a nemzetvédelmi minisztert szabadságra küldték s ezzel az ügy újabb halasztás fog szenvedni. r. Nagy íöltünést kelt Prágában Karlik J. dr.-naik, a cseh munkapárt egyik tagjának röpirata, melynek cime: „Gajda esete". Karlik védelmébe veszi Gajdát Kratochvil volt őrnagy súlyos vádjai ellenében s ő nevezi meg Gajda titkos ellenfelének — Benest. A világbotrány azzal fenyeget, hogy hullámai a prágai utcákra is ki fognak csapni. A nemzeti demokrata párt ma fölhívást közöl, melyben fölhívja híveit egy Gajda mellett tüntető népgyülésen való részvételre. A gyűlést pénteken este fél nyolckor tartják a Zsófia-szigeten s szónokai csupa közismert fascisták, igy elsősorban Hlavacsek főtitkár, aki nemrég tért vissza Olaszországból, és Biebl, orosz légióbeli őrnagy. Ugyanebben az időben a Havlicsek-íéren a kommunisták fognak tartani tiltakozó népgyülést Rákosi Má­tyás volt népbiztos mellett. Ez a két harcias gyűlés alighanem vissza fogja idézni Prágá­ban a májusi utcai tüntetések forró hangulatát. A szenzációs ügyről a következő részle­tes tudósításokat kaptuk: Hivatalos jelentés A Cseh Távirati Iroda jelenti: Gajda tábornok ügyére vonatkozólag jól informált helyről közük, hogy az adminisztratív utón foganatosított tónyrögzitő eljárás első szaka­sza befejeződött. Hátra van még néhány utó­lag bejelentett tanú kihallgatása, akik jelen­leg nem állhatnak a vizsgálat rendelkezésére. Ezért a tónyrögzitő eljárás, mely különben a legnagyobb sietséggel folyik, még egy időre elhúzódik. Kralik röpirata Az átférnek uj fordulatot adott Karlik J. dr. most megjelent röpirata. Karlik orosz legionárus volt, később pedig Gajda adjután­sa. Politikailag a nemzeti munkapárthoz tar­tozik, azonkívül munkatársa volt a Národni Osvobozeninek, melytől azonban — mint írja — a lapnak Gajda-ellenes hajszája miatt megvált. A röpiratban megállapítja, hogy a Gajda-eset világhíressé tette Csehszlovákiát, de ez nagy ártalmára van az államnak és a hadseregnek. Benes mindig Gajda ellenségei közé tartozott. Benes légionárius lapja, a Ná­rodni Osvobozeni volt az első sajtóorgánum, amely Gajda tábornokról közölte a kémke­désről szóló konkrét gyanút. Ennélfogva éppen a légionárius szövet­ség hivatalos orgánuma volt a közvetlen kezdeményezője és okozója Csehszlová­kia európai botrányának. Ezután Karlik próbálja leleplezni Gajda vádlóit, Boucek dr. ügyvédet, Kratochvil volt légionárius őrnagyot és a tábornok volt tiszti szolgáját, Szolovjevet. De ezek a bizonyíté­kok csak ezt a három embert támadják és semmivel sem védelmezik vagv igazolják Gajdát. ^ , Stribrny és Klofács Végül Karlik kitér a cseh nemzeti szo­cialista párt belső botrányára is. Szerinte a züllés azzal kezdődött, hogy Stribrny nem volt hajlandó odaadni magát a technikai ob- strukoióra, mig Benes szárnya az egységes szocialista front mellett agitált. Benes a ma­ga realistapárti kohorszával megkezdette a párt szétbomlasztását. Ennek főeszköze Stri­brny mindenáron való lehetetlenné tétele. Karlik állítása szerint Klofács szenátusi el­nök Tryba brünni bőrgyógyász professzortól igazolványt kért arról, hogy Stribrny parali- zisben szenved. Klofács bizonygatta előtte, hogy saját maga látta Amerling dr.-nál a vérvizsgálatot, mely konstatálta nála a vér- bajt. Tryba professzor erre kiállította a kért iratot. Valójában azonban Amerling sohasem vizsgálta meg Stribrnyt s igy Klofács szenátor állítása nem bizonyul valónak. Később — írja Karlik — Tryba profesz- szor a cseh szocialista párt két tagja előtt kijelentette, hogy nem adta volna ki az Írást Stribrny paraliziséröl, ha Klofács szenátor nem közölte volna vele, hogy ez államérdekben történik s az egész ügy felől Benes miniszter érdeklő­dik. Karlik felszólítja Benes és Klofács sremélyét, hogy az ügyet a nyilvánosság előtt tisztázzák, illetve indítsanak sajtó- pört ellene, hogy a törvény előtt igazol­hassa be, kinek van igaza. A Národ harcias cikke A Národ ma esti kiadásában a Gajda-ügy vizsgálatáról a következőket Írja: Ahelyett, hogy minden intrikának radikálisan és ener­gikusan véget vetnének, melyek a lakosságot tovább is izgalomban tartják és a hadsereg kárára vannak, a nemzetvédelmi minisztert szabadságra küldték 8 a Gajda-ii^y, döntésében újabb halasztás történt. Ez az ismert halogató taktika, amelyekhez azok hajlanak, akik nem tudják miképpen jussanak ki a zsák- J utcából s mégis mindenáron erőlködnek, I hogy elérjék zavaros céljaikat. A kom- ] plott akciójában uj szakasz kezdődik. 1 IJjabb intrikák léptek működésbe. El- I tűrik, hogy a külföldön a mi vezérka- j runk főnökét kémnek, Redlnek, hazaáru­lónak stb. címezzék. Ilyen botrány még nem volt nálunk. A botrány nem lehet közömbös a kor­mány fejének, főleg nem akkor, amikor a fontos katonai ügyekben a nemzetvédelmi miniszter helyettesíti, aki ebben a nehéz és fontos pillanatban — bi­zonyára nem a saját jóakaratából — uta­zási szabadságra ment és nincs kéznél, hogy a más államok történel­mében is páratlan afférben a nemzeti párt képviselői beszélhessenek vele. Cserny mi­niszterelnök ur! ön felelős, mint a kormány feje államunk jó nevéért, a hadsereg becsü­letéért s az ország nyugalmáért- Kötelessége önnek, hogy ebben a csúf és aljas eszközök­kel vezetett kampányba beavatkozzék s éles karddal vágja ketté az alantos plety­kák gordiuszi csomóját s haladéktalanul világosságot teremtsen, in­formálja a közvéleményt, az ártatlanoknak elégtételt szerezzen s a bűnösöket néldásan megbüntesse. | Molnár Béla j Gálszécsről táviratozzák: Molnár Béla volt magyar nemzetgyűlési képviselő szerdán este 7 órakor váratlanul elhunyt. Temetése szombaton délután lesz. Bámatkönny harmatozza szemeinket, ami­dőn e helyen arról kell megemlékeznünk s attól kell búcsúznunk, aki még néhány hónap előtt maga is számtalanszor megszólalt la­punk hasábjain, hogy egy emberöltőre vissza­tekintő munkás életének tapasztalataival já­ruljon a szlovenszkói és ruszinszköi magyar­ság kálváriás sorsának irányításához. Ismét megfogyatkoztunk, árvábbak lettünk, sorain­kat elhagyta parnói Molnár Béla, akit mun­káséletének hatvanadik évében az Ur várat­lanul magához szólított. Molnár Béla tevékeny, agilis politikai s publicista működésének méltatására távolról sem elég egy rövid kis újságcikk, mert hi­szen az ő saját publicisztikai munkássága kö­tetekre becsülhető. Ifjú korától kezdve szinte predesztinál­ták őt a politikai pályára nagy közjogi isme­retei, melyeket a budapesti tudományegye­tem jogi fakultásán szerzett. Államtudományi tanulmányai elvégzése után beutazta Olasz­országot, Franciaországot és Angliát, elsajátí­totta eme nemzetek nyelvét, valóságos han­gyaszorgalommal tanulmányozta a külföldi államok közjogát s az amerikai államok al­kotmányát éppen olyan jól ismerte, mint a hatvanhetes magyar-osztrák kiegyezés és a csehszlovák államot létrehozó békeszerződé­sek intézkedéseinek legaprólékosabb részle­teit. Ezzel az óriási közjogi tudásával, nagy általános műveltségével a legalaposabban készült közéleti szereplésére. Külföldi tanul- mányutjairól hazatérve rövidesen mandátu­mot vállalt a szabadelvű pártban s ezt a man­dátumot csaknem két évtizedig viselte. Majd midőn elbúcsúzott a budapesti parlamenttől, hatalmas közgazdasági, elsősorban is mező­gazdasági és szőlészeti szakismeretei révén a magyar kormány megbízta a tokajhegyaljai szőlő- és bortermelés kormánybiztosságának megszervezésével, melynek élére szintén ő került. Ebben az állásban találta az államfor­dulat is. As ílíajwJordukttal a magyarságra mért

Next

/
Oldalképek
Tartalom