Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-30 / 170. (1208.) szám
» Mai számunk 19 oI«8al V. évf. 170. (1208) szám ■ Péntek ■ 1926 julius 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCLpÍlo.pj(l Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefen: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Orosz építés vagy orosz rombolás A lapok mind több és több hirt hoznak a moszkvai zavaros állapotokról s ma már megállapíthatjuk, hogy az egyesült szovjetköz társaságok fővárosában nagyobb bajok vannak, mint a nyugateurópai parlamenti nyelvben ,kormányválságnak" nevezett egyszerű folyamat. Zinovjev bukása lényegesebb, mint Trockij tavalyi kegyvesztése volt, s a Dzerdzinski titokzatos halála óta egyre tartó gyilkosságok, letartóztatás internálá- sok; deportálások jelei a belső knizisneh.. A jelek szerint Moszkvában komoly konfliktus támadt a reális államhatalom és az orosz szovjet eszméjét hordozó harmadik internacio- náté között. Eddig a harmadik internacionálé és az orosz kormány jóformán egynek számitottak. A népbiztosok kormánya praktikus függeléke volt ennek az internacionálénalí, s a valóban kormányon lévő személyiségek nemcsak hogy az internacionálé tagjai, hanem egyúttal annak szellemi' letéteményesei voltak. Lenin megteremtette a kommunista világnézetet, párthiveivel hatalomra segítette a nagy eszmét, a nagy eszme a harmadik internacionálé szervezetében inkarnálódott, amely harmadik internacionáléból azután kiváltak egyes kormányzásra alkalmas egyének, akik a meghódított orosz birodalomban az átszervezés, majd a közigazgatás, majd a külső-belső föntar- tás és gazdagítás és lendítés nehéz funkcióját végeztéik. Ez utóbbiak a lakósság és az állam jólétének előmozdítása érdekében törvényszerűen praktikusabban gondolkoztak, mint a III. inter- nacionálé vezetőségében lévő eszmei emberek és fanatikusok. Az orosz állam vezetői egyrészt szükségesnek látták az úgynevezett „államkapitalizmus" megteremtését, mert csak az állam gazdagságával és fölszereltségével tudták stabilizálni a helyzetet, másrészt, ugyancsak a helyzet stabilizálása érdekében igyekeztek külső békét biztosítani a birodalomnaK, ^ 1 kereskedelem, az ipar, a közlekedés „avult" formáival burzsoa-szerii rendezett viszonyba lépni a világ államaival. Egyszóval, az orosz szovjetállam vezetői megelégedtek a jelenlegi orosz status quoval, elsősorban ennek megszilárditásán fáradoztak. Hogy ez a megszilárdítás a külső körülmények következtében nem mehetett másként, mint bizonyos burzsoa-rend- szer szerint, arról valóban nem ők tehettek, hanem Európa, Amerika s a többi külső polgári hatalmasság. A józan konzerválás eszméjét a harmadik internacionálé nem fogadhatta el. Ő elvi alapon állt, ő az egész világot meg akarta váltani, világforradalomra törekedett, lazított, agitált, rombolt. Amig tehát a harmadik internacionálé azonos vol a kormánnyal, a népbiztosok gyakran kellemetlen dilemmába keveredtek, mert_a harmadik internacionálé emberei tetteikkel meghazudtolták építő, s igy konzerváló, lerakódó, szilárdító munkájukat. Élénk példa volt erre a hírhedt angol Zinovjev levél esete: mig Csicserin a bákitésen fáradozott Oroszország fölépítésének és jólétének jegyében, addig Zinovjev a világforradalom jegyében mindent elrontott. A már építeni és a még rombolni akarók ellentétének egyszer ki kellett robbannia. Ugy- látszik, a kirobbanás most történt meg. Csicseri- nék alkotó reális munkája összeütközött Zi- novjevék elvi, forradalmi törekvéseivel. Nem tudjuk, kik fognak győzni, vájjon az orosz kormányon lévő emberek, vagy a harmadik inter- nacionálé, de a harc utáni utak már belátha- tók. Ha a mérsékelt praktikus elemek győznek, akkor az orosz kormányhatalom elválik a harmadik intemacionálétól. Azaz függetlenné válik az eszmei gyámkodástól, s csinálhatja azt, amit akar. Esetleg akár a polgári rendszerhez is visszatérhet, esetleg más pártokat alakíthat, esetleg nyu- gateurópai stilusu hatalmassággá változtathatja Szovjetoroszországot. Ebben az esetben a konszolidáció valósággá válik, Oroszország kapui megnyílnak, s nem áramlanak többé szédületes veszedelmek Moszkvából Európa felé, mint eddig. Ha a párt győz, akkor Oroszország célja továbbá is az európai proletárság felbujtása marad, s a harc még fokozottabb mértékben fog dühöngni mint eddig. Elképzelhető egy harmadik lehetőség is: a két ellentétes nézet belső harcot teremt Oroszországban. Uj, belső forradalmat, mely az eddigi eredményeket tönkreteszi, s uj borzalmakba rántja az éppen eleget szenvedett egyszerű orosz népet. Azt pedig senki sem mondhatja meg, nogy mi támadhat ebből az esetleges uj forradalomból. A Gajda-affér világbotránnyá dagadt A bécsi Abend szenzációs cikke: „Gajda ist ein Spion“ A ffascisfiák diplomáciai közbelépés* követeinek Csernytől Holnap este fascista nép gyűlés tüntet Gajda mellett A nemzetvédelmi miniszter szabadságra ment, vagy pedig szabadságolták? Prága, julius 29. A Gnjda-afiér most már végérvényesen világbotránnyá dagadt. A vezérkari főnök körüli sajtópolémia Prágában az utóbbi napokban alábbhagyott, annál erősebb támadások jelentek meg azonban a külföldön. Egyes bécsi, berni, iondoni és párisi lapok oly vehemensen rávetették magukat erre a legnagyobb középeurópai botrányra, hogy Gajdát nyíltan kémnek deklarálják. E külföldi sajtókampányt valószínűleg egyes prágai körök irányítják. A nemzeti demokrata sajtó nyíltan Benest vádolja azzal, hogy ö az egész Gajda-ellenes komplott értelmi szerzője. A külföldi sajtókampány ma éles visszhangot keltett Prágában. A Národni Listy esti kiadása háromhasábos fényképmásolatban hozza a bécsi Abend címoldalát, melyen öles betűkkel áll az első cikk elme: „Gajda ist ein Spion“. A lap energikusan fölhívja a miniszterelnököt, hogy diplomáciai utón szerezzen elégtételt a vezérkari főnök becsületének és a hadsereg tekintélyének megsértéséért. A nemzetvdelmi minisztériumnak egyes jobboldali lapok állítása szerint ma délután kellett volna kihirdetnie a sajtó képviselői előtt a Gajda-ügy vizsgálatának végleges eredményét. A Národ csalódással állapítja meg, hogy a végleges és gyors elintézés helyett az intéző körök a nemzetvédelmi minisztert szabadságra küldték s ezzel az ügy újabb halasztás fog szenvedni. r. Nagy íöltünést kelt Prágában Karlik J. dr.-naik, a cseh munkapárt egyik tagjának röpirata, melynek cime: „Gajda esete". Karlik védelmébe veszi Gajdát Kratochvil volt őrnagy súlyos vádjai ellenében s ő nevezi meg Gajda titkos ellenfelének — Benest. A világbotrány azzal fenyeget, hogy hullámai a prágai utcákra is ki fognak csapni. A nemzeti demokrata párt ma fölhívást közöl, melyben fölhívja híveit egy Gajda mellett tüntető népgyülésen való részvételre. A gyűlést pénteken este fél nyolckor tartják a Zsófia-szigeten s szónokai csupa közismert fascisták, igy elsősorban Hlavacsek főtitkár, aki nemrég tért vissza Olaszországból, és Biebl, orosz légióbeli őrnagy. Ugyanebben az időben a Havlicsek-íéren a kommunisták fognak tartani tiltakozó népgyülést Rákosi Mátyás volt népbiztos mellett. Ez a két harcias gyűlés alighanem vissza fogja idézni Prágában a májusi utcai tüntetések forró hangulatát. A szenzációs ügyről a következő részletes tudósításokat kaptuk: Hivatalos jelentés A Cseh Távirati Iroda jelenti: Gajda tábornok ügyére vonatkozólag jól informált helyről közük, hogy az adminisztratív utón foganatosított tónyrögzitő eljárás első szakasza befejeződött. Hátra van még néhány utólag bejelentett tanú kihallgatása, akik jelenleg nem állhatnak a vizsgálat rendelkezésére. Ezért a tónyrögzitő eljárás, mely különben a legnagyobb sietséggel folyik, még egy időre elhúzódik. Kralik röpirata Az átférnek uj fordulatot adott Karlik J. dr. most megjelent röpirata. Karlik orosz legionárus volt, később pedig Gajda adjutánsa. Politikailag a nemzeti munkapárthoz tartozik, azonkívül munkatársa volt a Národni Osvobozeninek, melytől azonban — mint írja — a lapnak Gajda-ellenes hajszája miatt megvált. A röpiratban megállapítja, hogy a Gajda-eset világhíressé tette Csehszlovákiát, de ez nagy ártalmára van az államnak és a hadseregnek. Benes mindig Gajda ellenségei közé tartozott. Benes légionárius lapja, a Národni Osvobozeni volt az első sajtóorgánum, amely Gajda tábornokról közölte a kémkedésről szóló konkrét gyanút. Ennélfogva éppen a légionárius szövetség hivatalos orgánuma volt a közvetlen kezdeményezője és okozója Csehszlovákia európai botrányának. Ezután Karlik próbálja leleplezni Gajda vádlóit, Boucek dr. ügyvédet, Kratochvil volt légionárius őrnagyot és a tábornok volt tiszti szolgáját, Szolovjevet. De ezek a bizonyítékok csak ezt a három embert támadják és semmivel sem védelmezik vagv igazolják Gajdát. ^ , Stribrny és Klofács Végül Karlik kitér a cseh nemzeti szocialista párt belső botrányára is. Szerinte a züllés azzal kezdődött, hogy Stribrny nem volt hajlandó odaadni magát a technikai ob- strukoióra, mig Benes szárnya az egységes szocialista front mellett agitált. Benes a maga realistapárti kohorszával megkezdette a párt szétbomlasztását. Ennek főeszköze Stribrny mindenáron való lehetetlenné tétele. Karlik állítása szerint Klofács szenátusi elnök Tryba brünni bőrgyógyász professzortól igazolványt kért arról, hogy Stribrny parali- zisben szenved. Klofács bizonygatta előtte, hogy saját maga látta Amerling dr.-nál a vérvizsgálatot, mely konstatálta nála a vér- bajt. Tryba professzor erre kiállította a kért iratot. Valójában azonban Amerling sohasem vizsgálta meg Stribrnyt s igy Klofács szenátor állítása nem bizonyul valónak. Később — írja Karlik — Tryba profesz- szor a cseh szocialista párt két tagja előtt kijelentette, hogy nem adta volna ki az Írást Stribrny paraliziséröl, ha Klofács szenátor nem közölte volna vele, hogy ez államérdekben történik s az egész ügy felől Benes miniszter érdeklődik. Karlik felszólítja Benes és Klofács sremélyét, hogy az ügyet a nyilvánosság előtt tisztázzák, illetve indítsanak sajtó- pört ellene, hogy a törvény előtt igazolhassa be, kinek van igaza. A Národ harcias cikke A Národ ma esti kiadásában a Gajda-ügy vizsgálatáról a következőket Írja: Ahelyett, hogy minden intrikának radikálisan és energikusan véget vetnének, melyek a lakosságot tovább is izgalomban tartják és a hadsereg kárára vannak, a nemzetvédelmi minisztert szabadságra küldték 8 a Gajda-ii^y, döntésében újabb halasztás történt. Ez az ismert halogató taktika, amelyekhez azok hajlanak, akik nem tudják miképpen jussanak ki a zsák- J utcából s mégis mindenáron erőlködnek, I hogy elérjék zavaros céljaikat. A kom- ] plott akciójában uj szakasz kezdődik. 1 IJjabb intrikák léptek működésbe. El- I tűrik, hogy a külföldön a mi vezérka- j runk főnökét kémnek, Redlnek, hazaárulónak stb. címezzék. Ilyen botrány még nem volt nálunk. A botrány nem lehet közömbös a kormány fejének, főleg nem akkor, amikor a fontos katonai ügyekben a nemzetvédelmi miniszter helyettesíti, aki ebben a nehéz és fontos pillanatban — bizonyára nem a saját jóakaratából — utazási szabadságra ment és nincs kéznél, hogy a más államok történelmében is páratlan afférben a nemzeti párt képviselői beszélhessenek vele. Cserny miniszterelnök ur! ön felelős, mint a kormány feje államunk jó nevéért, a hadsereg becsületéért s az ország nyugalmáért- Kötelessége önnek, hogy ebben a csúf és aljas eszközökkel vezetett kampányba beavatkozzék s éles karddal vágja ketté az alantos pletykák gordiuszi csomóját s haladéktalanul világosságot teremtsen, informálja a közvéleményt, az ártatlanoknak elégtételt szerezzen s a bűnösöket néldásan megbüntesse. | Molnár Béla j Gálszécsről táviratozzák: Molnár Béla volt magyar nemzetgyűlési képviselő szerdán este 7 órakor váratlanul elhunyt. Temetése szombaton délután lesz. Bámatkönny harmatozza szemeinket, amidőn e helyen arról kell megemlékeznünk s attól kell búcsúznunk, aki még néhány hónap előtt maga is számtalanszor megszólalt lapunk hasábjain, hogy egy emberöltőre visszatekintő munkás életének tapasztalataival járuljon a szlovenszkói és ruszinszköi magyarság kálváriás sorsának irányításához. Ismét megfogyatkoztunk, árvábbak lettünk, sorainkat elhagyta parnói Molnár Béla, akit munkáséletének hatvanadik évében az Ur váratlanul magához szólított. Molnár Béla tevékeny, agilis politikai s publicista működésének méltatására távolról sem elég egy rövid kis újságcikk, mert hiszen az ő saját publicisztikai munkássága kötetekre becsülhető. Ifjú korától kezdve szinte predesztinálták őt a politikai pályára nagy közjogi ismeretei, melyeket a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán szerzett. Államtudományi tanulmányai elvégzése után beutazta Olaszországot, Franciaországot és Angliát, elsajátította eme nemzetek nyelvét, valóságos hangyaszorgalommal tanulmányozta a külföldi államok közjogát s az amerikai államok alkotmányát éppen olyan jól ismerte, mint a hatvanhetes magyar-osztrák kiegyezés és a csehszlovák államot létrehozó békeszerződések intézkedéseinek legaprólékosabb részleteit. Ezzel az óriási közjogi tudásával, nagy általános műveltségével a legalaposabban készült közéleti szereplésére. Külföldi tanul- mányutjairól hazatérve rövidesen mandátumot vállalt a szabadelvű pártban s ezt a mandátumot csaknem két évtizedig viselte. Majd midőn elbúcsúzott a budapesti parlamenttől, hatalmas közgazdasági, elsősorban is mezőgazdasági és szőlészeti szakismeretei révén a magyar kormány megbízta a tokajhegyaljai szőlő- és bortermelés kormánybiztosságának megszervezésével, melynek élére szintén ő került. Ebben az állásban találta az államfordulat is. As ílíajwJordukttal a magyarságra mért
