Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-30 / 170. (1208.) szám
2 ^T^^ÍV\a<^APl-H1RI)AP csapásból s kábulatból ő tért magához az elsők között, akik tudatára ébredtek aunak, hogy a magyar közélet régi vezetőire háramlik az immár szlovenszkóivá és ruszinszkóivá vált magyarság vezetésének a kötelessége. Jóllehet súlyos betegsége már az államfordulat idejében erősen megviselte, saját személyét nem kiméivé kért s kapott szót az országos keresztényszocialista párt megalapításában és megszervezésében. Vétenénk azonban Molnár Béia emléke ellen, ha azt mondanék, hogy ő kizárólag pártember volt: miként más nagyjaink is, mindenkor és mindenütt a szlo- venszkói és ruszinszkói magyarság békés együttműködését hirdette és ha meggyőződött arról, hogy a saját, pártjában belül valami visszásság adódott elő, ő s az ő puritán becsületessége szállt a legélesebb harcba a tisztulásért. A gálszécsi kúria gyászt öltött. Nagy s egy jogi szemináriumnak is díszére váló könyvtárában felvágatlanul maradtak a világsajtó legújabb neves szociális, közjogi, politikai és közgazdasági müvei, Könyvszeretetét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még közvetlenül a halála előtti napokban is több könyvet rendelt a külföldi kiadóknál. Óriási olvasottsága mellett távolról sem volt szobatudós, ellenkezőleg, ami értékeset, hasznosat tauult, azt azonnal továbbadta hírlapi cikkekben, tanulmányokban. Publicisztikai tevékenységéről nem kell külön írnunk, hiszen lapunk olvasói előtt Molnár neve igen ismeretes volt. A közjogi és közgazdasági tudomány mellett elég ideje akadt a művészetek ápolására is. Ö maga kiváló zongorajátékos volt. Molnár Bélának körünkből való eltávozását nemcsak a politikusok gyászolják meg: Nesztorukat vesztették el benne a vadászok is- Szenvedélye volt ez a nemes sport, amíg betegsége ágyhoz nem kötötte. Még élete de- lelőjén egy baleset következtében elvesztette egyik szeme világát s a másik szeme is erősen meggyengült, ennek ellenére hét vármegyében nem akadt hozzá fogható céllövő. Egyéni s jellemvonásai közül legalább kettőről kell megemlékeznünk. Azt mondják, hogy aki sokat jár idegenek között, az maga is bizalmatlanná válik mindenkivel szemben'. Molnár Béla megőrizte fajának azt a szép tulajdonságát, hogy házának ajtaja tárva-nyitva állt az idegen előtt, asztalánál meleg vendégszeretetre talált mindenki, akit csak hirből is ismert, de ünnepszámba ment az a nap, amikor egy-egy politikus, publicista vagy újságíró kopogtatott be ajtaján. Nekünk, újságíróknak talán azért oly nehéz is búcsúznunk tőle, mert társunknak, barátunknak tartotta s vallotta magát s aki otthon, családja körében is annyi szép órát szerzett nekünk, midőn meglátogattuk. Másik nemes tulajdonsága az aranyos jókedv, derült kedély, melyet sem a kor, sem betegsége nem volt képes elpusztítani. Ez az örökös tréfás jókedv — komoly kérdéseknél — a szatírába csapott át néha azonban a maró gúny is előkerült. Molnár Béla. a politikus, a publicista, a zenebarát, a híres vadász nincs többé. Ellensége nem volt s ha politikai ellenfele akadt, az is bánatos szívvel áll meg koporsója mellett, mert mindenki tudja, érzi, hogy benne a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság igazán hivatott vezetőinek egyikét vesztette el. A mexikói kulturhafc elkerülhetetlen A kormány szigorú intézkedésekre határozta ben — Egy katolikus papot Ncwyork, julius 28. A mexikói kultúrharcnak állítólag már egy halálos áldozata is van. Amint Nochisten városából jelentik, a lakosság a város polgár- mesterét meglincselte, mert az a város katolikus plébánosának letartóztatását rendelte el. Más jelentések szerint a polgármester a plébánost agyonlövette. Eddig még az egyik jelentés sem nyert hivatalos megerősítést. A mexikói kormány még nem határozott abban a kérdésben, vájjon az uj egyházi törvények végrehajtása ellen kiadott pásztorlevél miatt hazaárulás cimén vád alá helyeztesse-e az érseket. Mindazonáltal az érsek tudomására hozták, hogy bármely percben bíróság elé kerülhet. él magát a katolikusok ellenállásával szem- állitólag agyonlőttek A kormány elhatározta, hogy a templomokat, amelyeket a papok el fogna hagyni, azonnal kisajátítja és iskolákká, vagy könyvtárakká fogja átalakittani. Ez a kormányhatározat válasz akar lenni arra az egyházhatósági intézkedésre, amely az uj egyházi törvények végrehajtása elleni tiltakozás kifejezéseként a templomokban minden egyházi funkciót felfüggeszt. A kormány határozata értelmében a lefoglalandó templomok képeit és műkincseit a nemzeti múzeumban fogják elhelyezni. A katolikus asszonyok nyiltlevelet intéztek a köztársasági elnök feleségéhez, amelyben arra kérik, hogy az elnöknél eszközölje lei a fenyegető egyházi színak és kultúrharc békés megelőzését. „Demokratikus munkatöbbség“ — mindennemű diktatúra ellen A MasBnec jelentése szerint a vámtöbbség „demokratikus munka- többsége" áltandésul — Az uj többség programja az általános szanálás lesz — A Ceskoslovenská Republika a magyar nemzeti párt megnyeréséért Prága, julius 29. A Nasinec mai száma képviselői körökből autentikusnak látszó híradást közöl a polgári többséget előkészítő tárgyalásokról. A lap érdekes kombinációiból kiemeljük a kővetkezőket: — A cseh és német agrárpárt vezetői energikusan haladnak előre a vámtöbbségi politika utján s arra törekszenek, hogy a vámtöbbséget őszre felújítsák és kimélyitsék. Mihelyt a szocialisták a csehszlovák többséget nemzetgazdasági kérdések miatt szétrobbantották, a német polgári pártoknak nyomban kötelességükké lett, hogy a szocialistaellenes többséget lehetővé tegyék és példát adjanak arra, hogy a német pártokkal is lehet kormányozni. A másik oldalon a nemzeti szocialisták nevében Stribmy kijelentette, hogy a párt nem lép be a többségbe, — igaz ugyan, hogy e tekintetben még ki kell várni a párt legközelebbi kongresszusát, amelyen titkos szavazással uj központi bizottságot választanak. — Bechv- ne pedig a szociáldemokraták nevében nyilatkozott, hogy azok a kormánnyal szemben a párt ellenzékben maradnak. Bechyne a párt ellenzéki taktikájával szeretné megmenteni a szociáldemokrata párt exisztenciáját és visz- szaszerezni annak régi erejét még a köztársaság csehszlovák nemzeti jellegének rovására is. I Ennek következtében a vámtöbbség őszre minden valószínűség szerint felujul. Valószínű, hogy ez a többség a költségvetés és az adóreform többsége lesz. Hogy a többség igyekezni fog-e uj kormányt alakítani a mostani hivatalnokkabinet félre állításával, az még egyelőre bizony- talan és német pártok békülékenységé- töl függ. Nincs kétség abban, hogy a demokratikus munkatöbbség létrejötte mindenfajta diktatúra ellen irányulna, jöjjön ez a törekvés akár a szocialisták, ,okár a fascist.ák oldaláról és a nemzet- gazdasági és a pénzügyi szanáló politika hangsúlyozásával a köztársaság külső s belső konszolidálását eredményezné s biz- tositand a szociális és gazdasági fejlődés további nyugodt menetét. Ha a demokratikus munkatöbbség erős kézr zel fogja meg ezt a feladatot, amely éppen úgy aktuális a köztársaságban is, mint az ösz- szes többi európai államban, úgy ez a köztársaságra nézve jelentékeny nyereséget jelentene. A Ceskoslovenská Republika mai száma reagál a Pozsonyban megjelenő magyarfaló Národni Denik c. lap vezércikkére, melyben a Derik élesen állást foglal a magyaroknak a kormánytöbbségben való részvétele ellen azzal az indokolással, hogy az a szlovák népben visszatetszést szülne akkor, amikor a legnagyobb szlovák néppárt, a Hlinkapárt még el1926 julius £0, péntek. lenzékben van. A prágai félhivatalos vérthetet- lennek találja a N. D. állásfoglaláséi, mert — mint írja— \ először is egyelőre szó sincs a magyarok részvételéről a kormányban, másként meg, ha szó lesz róla, úgy egyidejűleg a lu- dákok részvételének kérdésével együtt fog felmerülni. A Národni Denik ezt egész jól tudhatja. A szlovák nemzeti pártra való hivatkozás inkább hazafias szertimentalizmus, semmint konkrét politika. A szlovák nemzeti párt ezzel kapcsolatban tekintetbe sem jöhet azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs parlamenti képviselete. Különben magának a pártnak a vezetői és sajtóorgánuma sem nyilatkozott eddig a magyarok (esetleges) részvétele ellen a kormányban és aligha is fognak nyilatkozni, ha a helyzetet reálisan és politikus szemmel ítélik meg. Kétségkívül érdeke a szolvenszkói konszolidációnak, hogy a magyarok, amennyiben hajlandók az aktív munkára, szintén hozzáengedtessenek a munkához. Csak az lehet más véleményen, aki a szlovenszkói viszonyokat nem ismeri. A Národni Dennik — folytatja a félhivatalos — rátámad a „Slovákra", mert az helyesli a magyarok állásfoglalását Ez alkalommal azonban igaza van a Slováknak. Különben e kényes kérdésben tegnap megmondtuk: A magyaroknak a pozitív munkában való részvétele lesz a próbakő azon szlovák politikusok próbaköve képességeinek vizsgája, akik a politikai munka csúcsát az üres és henye zsivaj- gásban látták. Fontos tanácskozás Lanában A Pilsenben megjelenő szociáldemokrata Nová Dóba azt Írja, hogy Lanában Masaryk elnöknél ezen a héten fontos tanácskozások folynak. Az elnök magához kérette a volt nemzeti és a mostani cseh polgári koalíció pártjainak legtöbb vezérét. A tárgyalások az Őszi parlamenti ülésszakkal kapcsolatos kérdésekre terjeszkednek ki. Ezzel kapcsolatban egyes lapok azt a kombinációt hozták, hogy őszre uj választások elrendelését tervezik. A Nová Dóba értesülése szerint ezek a hírek alaptalanok. Smith főbiztos bucsujelentése Budapest, julius 29. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Smith Jeremiás volt népszövetségi főbiztos ma tette közzé huszonötödik és egyúttal záró jelentését A1 szokásos sablonos jelenés után óva inti a nemzetet a túlzott költekezéstől. Megállapítja, hogy a népszövetség megoldotta a pénzügyi problémát, most az országnak meg kell oldania a közgazdasági kérdést. Helyes gazdálkodás mellett a békebeli állapotok visszatértét jósolja. Végül háláját fejezi ki a népszövetségnek a támogatásért, amelyben őt részesítette. Egyben a magyar kormánynak és a magyar nemzetnek is hálás köszönetét fejezi ki a vele szemben tanúsított szives előzékenységért Hivatalnok Irta: Falu Tamás. Már tizedik éve szolgálta Kéry Péter az államot ugyanabban a községben, ahová kinevezték. Alacsony, szélesvállu, nehézjárásu ember volt s hegyes fekete bajuszával látszott védekezni a sima arc divatja ellen. Nem szerette az újításokat, a botját addig hordta, amig olyan rövidre kopott, hogy már nem esett jól vele járni. Kalapot sem vett minden esztendőben s rossz nyelvek szerint Ferenc József- kabátját még arra az érettségire csináltatta, melyen elbukott, hogy végleg leszoruljon a tudományos pályáról. A társadalmi ranglétrának nem a legfelsőbb fokán állott a tízezer lelket számláló alföldi községben. Sokan álltak fölötte s ha kilépett az utcára, sok embert kellett köszöntenie. Magának s a hivatalának élő ember volt, csak a véletlen szeszélyeskedésével lehetett megmagyarázni, hogy mégis gyorsan talált élettársat. Hivataloskodása ötödik évében megnősült. Két gyerek tette hangosabbá otthonukat. Már a gyerekek miatt sem volt kedve el- járogatmi hazulról. Nagyszerűen eljátszoga- tott velük. Nem kivánta az urak kegyes leereszkedéseit, vállveregetését, kitüntetésnek szánt megszólításait. Az egyszerű, zajtalan élet rabja volt, el sem tudta képzelni, hogy más életmód mellett is lehetnek megelégedett emberekA hivatalos lap egyik száma mégis megzavarta. Egy dunántúli városkában üresedett meg az övéhez hasonló állás. Erre hirdettek pályázatot. —- Itt lehet tisztaság, csend és béke! — mondja rajongva a feleségének. — Mindig az volt a vágyam, hogy a Dunántúl élhessek. Ott egész mások az emberek. Jók, becsületesek, intelligensebbek. Én pályázok. Jó lesz, mit szólsz hozzá? A felesége vállat vont. A költözködésre, a csomagolásra, a törékeny edényekre, az ilyen alkalmakkor előfordulni szokott lopásokra gondolt. Az első pillanatban nem érzett nagy lelkesedést. — Nem akarod? — De, csak pályázz, ha jónak látod. Ila neked jó lesz, nekem is jó lesz, meg a gyerekeknek is. Másnap reggel legszebb betűivel megírta a kérvényt s bevitte a főnökének. — Pályázok, — mondta egy kicsit elfo- gódva. — Tudom, hogy ajánlással méltőzta- tik felküldeni a minisztériumba. Nagyon kérem, kegyeskedjék úgy ajánlani, hogy sikerre számíthassak. A főnök feltette pápaszemét, végigolvasta az írást, látszott, hogy nem a szövegen, hanem valami máson gondolkozik. Láthatólag nem örült a dolognak. — Nézze, Kéry — mondta mély hangon —■ én nem értem magát. Vándorolni akar? Asszonnyal, gyerekekkel akar vándorolni? Bizonytalanba menni? És őszintén szólva, maga nekem a jobbkezem. Én ilyen hivatalnokot, mint maga, nem találok egyhamar. Maga már itt van reggel nyolckor s nem nézi az órát, mikor a hazamenés ideje közeleg. A méltőságos elnök ur évről-évre megdicsér a statisztikáért, amiért viszont én dicsérem magát. Gondolja meg a dolgot, Kéry- Remélem, hogy maga itt nagvobb karriert fog csinálni, mint a Dunántúl. Vagy van talán valami különösebb oka, ami miatt el akar innen menni? — Nincs, kérem alásan. Csak úgy rámjött. És régi vágyam .. — Eh, — legyintett a főnök, — nincs értelme ennek az áthelyezésnek Vonja vissza a kérvényét. — Már ne tessék haragudni, kérem szépen, — nyögte Kéry, — de én mégis beadom. Lehet, hoov nem helyeznek át, hadd legyen eggyel több kérvény odafenn. És meghajlás után kijött a szobából. A főnök megint feltette a pápaszemet s gondolkozás nélkül irta a kérvény hátára: „Kéry Péter a legjobb munkaerő a hivatalban. Nehezen pótolható s áthelyezése nagyobb zökkenőket idézne elő az ügymenetben." Kéryt tehát nem helyezték át. Tudta, hogy honnan fuj a szél. Elment a kedve a hivataltól. Kiesett belőle egy lendítő kerék, mely eddig buzgalomra hajtotta. Sőt egy kicsit hanyagolni is kezdett. Másoknál ez nem volt feltűnő, de nála ez mindjárt feltűnt. Nyolc óra helyett negyedkilenckor sietett a hivatalba s a hivatalos óra elérkeztekor úgy lecsapta a tollat, mint a többiek. Most már nem hozatta fel délelőttönként a sört szobájába, ha néha megszomjazott, hanem leszaladt, mint a kollégái s a mellé osztott kis Írnok ugyancsak úgy hazudott a főnök urnák, mint mikor a többiekről volt szó: — Azonnal jöm Kéry ur, csak leszaladt az irattárba. A sötét, örökké hűvös, pókhálőerdős irattár volt mindenkinek a takarója. Néhány hónap múlva uj pályázatot olvasott Kéry, ugyancsak a Dunántúl egy kis városára vonatkozólag. Ide is szívesen elment, volna. Be is adta újra a kérvényt. A főnök morcosán fogadta. Megforgatta a kérvényt, megvizsgálta az elején, hátulján. Rendben volt.-- Jól van, Kéry, majd felterjesztem. Kéry azonban már nem bízott senkiben. Egy napi szabadságot, kórt, hogy a méltőságos urnái tehesse alázatos tiszteletét és támogatását kérje. Mikor bebocsátást nyert a méltőságos úrhoz, ez felütötte fejét az iratokból s mereven ránézett: — Tessék. — Kéry Péter vagyok, kérem alássan, aki áthelyezést... — Igen, igen, tudom, hisz emlékszem magára. Valamikor maga volt a legjobb munkaerő a hivatalban- Megütközéssel hallom azonban, hogy az utóbbi időben egészen megváltozott, hanyag lett, későn jár be, korán megy el s nem dolgozik már olyan lelkesedéssel- Megmondom nyíltan, hogy kérvényét nem támogatom. Az áthelyezés bizonyos tekintetben jutalmazást jelent, erre a jutalomra pedig maga — sajnos — nem méltó. Szedje össze magát, emberelje meg magát újra, barátom, akkor azután, a jövőben el fogja érni célját. Biztosítom. Kéry kitámtorgott a szobából. Az előszobában már arra sem tudott visszaemlékezni, hogv ugyan köszönt-e a méltőságos urnák, amikor kijött. — Jól van, — nyelt egyet. Megesik néha a vonaton, hogy a mozdony nagyot lök a kocsikon s a hálókból lepotyognak a podgyászok- Mindegyik a másik oldalra esik. De az utasok ismerik holmijukat, felveszik s visszateszik a régi helyükre. Kéry is fölszedte a megrázkódtatás folytán lehullott lelki podgyászait, visszatette mindegyikét a régi helyére és még egyszer mondta: — Jő! van, igy is jól van. MaradokNem dolgozott a régi lelkesedéssel, de nem is Volt hanyagsággal vádolható. Átlag- hivatalnok lett. És nem kért többé áthelyezést. Mert nem tudta, hogy a hivatalnoki pálván azok érnek el legtöbbet, akiket sem korholni nem kell, sem dicsérni nem lehet.
