Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-29 / 169. (1207.) szám

^ Mai ssámunk 1o otdal SZ6m * * 1926 ^Ul'US ^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nO.pilo.pjCL Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hirlap, Praha Poincaré Franciaország helyeslése mellett kezdi meg munkáját 358 képviselő a kormány mellett, 131 ellene — A kommunisták obstrukciója A négyszázéves Mohács A centennáriumok korában a magyar nemzet egy újabb centennárium megünneplé­sére készül. Mig az előző esztendők centen- náriumaiban a nemzeti önérzet és a nemzeti büszkeség magaslatáról a halhatatlanjaink­ban megdicsőülő, a teremtő, alkotó erejű nemzeti géniuszt ünnepeltük, addig most az örök magyar fájdalom mélységes völgyeiből a nagy nemzeti katasztrófák inkarnációját va­rázsoljuk könnyekkel ünneplő szemeink elé. Augusztus 29-én négyszáz esztendős év­fordulója lesz annak, hogy „nemzeti nagy­létünk nagy temetője Mohács". A négyszáz év előtti első Mohács fájdal­mas emlékét egy második Mohács szörnyűsé­ges árnyékában fogja ünnepelni a Mohácsok nemzete. Mohács ünneplésére sohasem volt oly összhangzó lelki felkészültségünk, mint épp manapság. A fájdalmas visszaemlékezés ünneplő so­rozata Magyarországon már julius 20-án kez­detét vette. Julius 20-án indult el Budáról a húsz éves korában már teljesen ősz, gyer­meki termetű Lajos király a nemzet szine- javával Mohács felé, az országot és a müveit nyugatot megsemmisitéssel fenyegető török ellen. A legszerencsétlenebb uralkodó és a halálra elszánt magyar sereg végzetes útja az ókori pannóniai légiók utján vezetett vé­gig. A magyar Hadtörténeti Muzeum kikül­döttei most végigjárják ezt a felvonulási utat « az utmenti községekben emléktáblákat fog­nak elhelyezni. Az emlékektől szegélyezett ut a nemzet kálvária-utja lesz, ahová nekünk, kisebbségi sorsban élő magyaroknak is legalább lélek­ben el kell zarándokolnunk. A mi kálváriás, golgotás sorsunk ott kezdődött négyszáz év előtt a mohácsi csatamezőn s a magyar vég­zetnek Mohácstól Trianonig vezető kereszt­utca mindenkinél jobban a miénk. Lehetetlen meg nem látnunk Trianonban a magyar történelem mohácsi fejezetének megismétlődését. Mohács után is részekre ta­gozódott a nemzet. Mohács után is uj fenható- eágok alá kerültek a magyarlakta föld egyes részei. De amint Mohács után sem veszett el a nemzet, úgy nem fog elveszni Trianon után sem. A Mohács utáni évszázadok beigazolták a magyar nép életrevalóságát, tanúbizonysá­got tettek a nemzet elpusztíthatatlan őserejé­ről, amelyet a fegyverzajos évszázadok után az irodalom, a művészet, a tudomány, az ipar, a politika és a szellemi élet minden terén az egyik legeurópaibb kultúra alkotó energiájá­nak ismerhettünk fel. Trianon után is élünk és magyarok mara­dunk. Bármily nehéz életkörülmények közé sodort ismét történelmünk végzete, érezzük magunkban ezt az elpusztíthatatlan őserőt, amely a pusztulás romjai fölött ismét életet hirdető virágokat fog fakasztani. Az első Mohács tanulságait tartsuk sze­münk előtt a második Mohács után is. Higy- jünk abban, hogy, amint az első Mohácsnak hivatása volt a magyarság történelmében, úgy magyar történelmi hivatása van Trianon­nak is. Higyjünk abban, hogy, amint Mohács után is jövője volt a magyar nemzetnek, Tria­non után is jövőnk és hivatásunk van. És higyjünk abban, hogy nagy nemzeti és törté­nelmi hivatásunknak több részre osztva is meg fogunk tudni felelni. Ha ez a hit termékenyíti meg a mohácsi centennárium ünneplését, jól fogunk ünne­pelni és újabb erőt fogunk tudni meríteni a jobb jövő fölépítésének szívós kitartást, fá­radhatatlan munkakedvet kívánó nehéz mun­kájához. Paris, julius 28. Mint előrelátható volt, Po'ncaré tegnap nagy sikert ért el a kama­rában. Amikor az interpellációk elnapolása érdekében fölvetette a bizalmi kérdést, 858 képviselő a kormány mellett, 131 pedig a kormány ellen szavazott. A miniszterelnök erre azonnal bemutatta pénzügyi ajánlatát, amely elsősorban az uj bevételi források megteremtéséről szólott. A kamara ezután 418 szavazattal 31-gyel szemben kimondotta a pénzügyi javaslat sürgősségét. Maga az ülés igen viharos volt. Már ami­kor Raoul Peret, az uj jobboldali házelnök, ünnepélyesen bevonult, nagy zajongás támadt a szélső baloldalon. Amikor pedig Poincaré a kormánynyilatkozat fölolvasásába kezdett, a 26 kommunista képviselő jóformán mondatról' mondatra éktelen zenebonával kisérte fejte­getéseit. A frarcia kommunisták ez alkalommal ugyanazokat az obstrukciós fegyvereket használták, mint Csehszlovák kollégáik: csapkodták a padok födelét, fütyültek és kereplőkkel zavarták a rendet. Peret elnök hiába akart csendet teremteni. Amikor a jobboldal és a középpártok ellen- tüntetésekkel igyekeztek letörni a kommu­nisták obstrukcióját, az utóbbiak fölállottak s elénekelték az internacionálét, melyet a ház többi tagjai állandó „fuj“-jal kisértek. Poincaré kormánynyilatkozata rövid volt. Vázolta azokat a rendkívüli állapotokat, amelyek hatása alatt az uj kormány létre­jött. A kormány tagjai a nemzeti megértés reményében találtak egymásra s egyetlen gondolatuk a francia valuta megmentése volt. Minden miniszter kötelességének tartot­ta a közjóiét érdekében lemondani külön Bécs, julius 28. (A P. M- H. bécsi tudósítójától.) Zinow- jew szenzációs eltávolítása az orosz szovjet éléről még mindig élénken foglalkoztatja a diplomáciai köröket. Ugylátszik Zinowjew eltávolítása mégis szakadást jelent a kommu­nista mozgalomban és nem lehetetlen, hogy az orosz szovjet csakhamar nagy belső har­cok színhelye lesz. Erre következtethetünk legalább is a következő nyilatkozatból, ame­esziméiről és szükségesnek tartotta a nemzet megmentése céljából az össze­fogást. Lehet, hogy a jövőben ismét széj­jel mennek, de addig, mig a pénzügyi szanálás nem történt meg, egy vélemé­nyen és közös erővel akarják kikerülni a fenyegető veszedelmet. A kormánynyilatkozat után a pénzügyi ter­vek bemutatására került a sor. Poincaré sze­rint a pénzügyminisztériumnak három fő feladata van: a költségvetés kiegyensúlyozá­sa, a törlesztésre szoruló adósságok azonnali amortizációja és a külföldre menekülő tőke visszaszerzése. Az 1926-os költségvetés bizo­nyos utólagos hiteleket kíván, amelyek meg­teremtésére uj adók szükségesek. Az adó­rendszerre vonatkozóan Poincaré terve azo­kat a módokat tartalmazza, melyeket az el­múlt napok folyamán már vázolt, :nk. A sajtó Poincaré mellett Egy-két túlzó jobboldali laptól eltekintve a ma reggeli sajtó nyugodtan és elismerőleg nyilatkozik a kormány tegnapi győzelméről. Csak arra mutatnak rá a lapok, hogy Poincaré pénzügyi terveinek gyorsan és föltétlenül hatniok kell, nehogy a népben mindinkább erősbödő adóellenes irány­zat lábrakaphasson. A nép elégedetlensége bizonyos körülmé­nyek között a kabinet bukását is előidéz­hetné. A Quotidien szerint a pénzügyi bizott­ság fogadja el azonnal ezeket a terveket, mert minden huza-vona csak ártalmas lehet a francia pénzügyek számára. Az előjelek azt mutatják, hogy a szocialistákon kívül a Poin- caré-kormány sehol sem ütközik komoly el­lentétekbe. lyet egy ueves szovjetdiplomata tett a na­pokban bizalmas baráti körben. — Zinowjew ugyan az orosz politikai életben bukott ember, — kezdte a bolse- viki diplomata — azonban továbbra is elnöke a III. internacionále végrehajtó bizottságának. És ebben naírv veszély rejlik. Zinowjew ugyanis ura a kommunista Internacionale hatalmas apparátusának, amelyben az orosz kommunista párt csak egyszerű tag, habár a legerősebb az összes tagok között. Zinowje- wet a III. internacionále éléről csak az ösz- szes állambeli kommunista pártok többsége távolíthatja el a következő kongresszuson. Félő azonban, hogy az európai és amerikai kommunista pártok továbbra is kitartanak Zinowjew mellett. Ennek a helyzetnek következményei be- láthatatlanok lennének. Megkezdődne a harc Szovjetoroszország és a III. interna­cionále között, ami belátható időkre a kommunizmus végleges kompromittálá- sát és bukását jelenthetné. Zinowjew megbuktatása tehát igen komplikált és roppant nagy jelentőségű dolog. — Zinowjew mindig azt hirdette magá­ról, hogy ő Lenin szellemi örököse. Állan­dóan forradalmakra és háborúkra töreke­dett, nem akarta belátni, hogy itt az ideje, hogy Oroszország kibéküljön a többi államok­kal és ezáltal hitelhez jutva, konszolidálód­jék. Zinowjew háborút akart viselni min­denkivel és szembe szállott az úgynevezett államkapitalizmus képviselőivel: Csicserin­nel, Rykovval és Stalinnal. — Zinowjew volt Oroszország rossz szel­leme. Állandóan keresztezte Csicserin ak­cióit. Emlékezetes a londoni Zinowjew-levél botránya, amely Macdonald bukását és az orosz-angol viszony elmérgesedését idézte elő. Amikor Franciaország és Oroszország kö­zött a viszony annyira megjavult, hogy Kraszin Párisba utazott követként, rög­tön az első napon Párisnak is meg volt a maga Zinowjew-botránva, amelyet ügy­nökeivel rendeztetett. — Állandóan zavarokat csinált a közép­európai kommunista pártokban is. Vezéreket elcsapott és vezéreket kreált, ő küldötte Ma­gyarországra Rákosi Mátyást is és Kun Béla is az ő kreatúrái közé tartozik­Mindent összevéve Zinowjew volt eddig a rossz szelleme Szovjetoroszországnak. Ha sikerül őt a III. internacionále éléről is el­távolítani, úgy talán meg lehet valósítani az együttműködést a kommunisták és a szociál­demokraták között, szóval meg lehet csinál­ni az egységes munkásfrontot, mert Szovjet­oroszország mai vezérei már nem töreked­nek az egész világ forradalmositására. Ha azonban továbbra is a III. internacionále el­nöki székében marad, úgy ez a bolsevizmus bukását és Szovjetoroszországban a teljes fel­fordulást fogja eredményezni. Avarescu olaszországi útja Bukarest julius 28. Avarescu tábornok miniszterelnök augusztus elején Olaszország­ba utazik. Egy olasz fürdőhelyen tölti három­hetes szabadságát, ez idő alatt Rómába is el­látogat, hogy a Vatikánnal tárgyalásokat foly­tasson a konkordátum megkötésére vonatko­zólag. Az Adverul szerint a miniszterelnök a király olaszországi útját készíti elő, aki szep­tember folyamán személyesen fogja aláirni a konkordátumot, amely alkalommal a Vatikán­ban pápai áldásban fog részesülni. Avarescu Mussolinivel is tárgyalni fog az olasz-román viszony kiépítéséről. Nem lesz szlovenszkói pótlék Prága, julius 28. A cseh sajtó már napok óta közöl híreket a szlovenszkói vasutasok tiltakozásairól a tisztviselőtörvény azon in­tézkedése ellen, hogy a Szlovenszkóra expo­nált cseh alkalmazottaktól megvonja a szlo­venszkói pótlékot. A lapok igyekeztek ugy föltüntetni a dolgot, mintha a szlovenszkói vasutasok egyetemlegesen követelnék ennek az igazságtalan pótléknak a fen tartását. A minisztertanács most foglalkozott a kérdés­sel és ugy döntött, hogy a „slovenská vy- hodát" egyszersmindenkorra megszünteti. Uj orosz forradalom előtt? Zinovjev bukásának következményei — Agapovot meggyilkolták Zi növi evet és Laszevicet a Cseka őrzi — Kamenev Is bukik? Varsó, julius 28. Moszkvából érkezett jelentések igen zavarosnak mondják az ottani helyzetet. Agapovot, a kommunista központi végrehajtó bizottság tagját ismeretlen tette­sek meggyilkolták s ez a gyilkosság összefüggésben áll azzal a forradalmi mozgalommal, amelyet Zinowjew a szovjet mai vezetői ellen tervezett s amelyet az utolsó pillanatban sikerült leleplezni. Zinowjewet lakásán internálták és a Cseka detektivjei szigorúan őr­zik. Laszevicet, aki szintén a Zinowjew-féle mozgalomban vett részt, letartóztatták és a parancsnoksága alatt álló ezredeket az Ural vidékére küldték. Beavatott források szerint Kamenevet szintén fölmentik eddigi állásától, mert ő is közel állott a Zinowjew-féle mozgalomhoz. Eddig ellenőrizhetetlen hírek szerint Dzerdzinski hirtelen halála ugyan­csak összefüggésben áll az utóbbi napok moszkvai eseményeivel. Jelentettük, hogy Dzerdzinski, a Cseka volt vezetője egyes hírek szerint nem természetes halállal múlt ki, hanem meggyilkolták. Éppen az ő meggyilkolása vezetett az ellentétek kirobbanásához és Zinowjew elítéléséhez. Varsóban meg vannak győződve, hogy a legutóbbi oroszországi események súlyos következményekkel fognak járni és a kommunista pártban hosszú idő óta lappangó ellentéteket kirobbantják. Egyelőre nem tudni, mennyire hitelesek ezek a varsói jelentések, de bizonyos, hogy Zinowjew bukásának súlyos politikai következményei lesznek. Egy bolsevik! diplomata nyilatkozata Zinovjev bukásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom