Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-29 / 169. (1207.) szám

2 1986 inlhis 89, ciMrttk. Bulgária jobb Időket remél A politikai belezet kifogástalan, a gazdasági ellenben kritikus Qsszel u| választás lesz — Két és félmillió angol font kölcsön a menekültek számára Fedor Miklós beszámolója Szepes- olasziban Szepesolaszi, julius 28. Az országos keresztényszocialista párt vasárnap délelőtt szépen sikerült körzeti nép- gyűlést tartott Szepesolaszin, amelyre a vidé­ki pártszervezetek tagjai is fölvonultak s ame­lyen Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő politikai beszámolót mondott Kalckbrencer Hugó dr. helyi pártelnök szlovák, német és magyar nyelvű üdvözlő és megnyitó beszéde után Fedor Miklós képvi­selő hatalmas szlovák nyelvű beszédében részletesen foglalkozott az aktuális politikai és gazdasági kérdésekkel. Az őslakosság legele­mibb létérdekeit veszélyeztető adósérelmek és a tisztviselőkérdés letárgyalása után áttért a felekezeti iskolák ügyére. Az országos kér. szoc. párt nevében követeli a kötelező vallás­oktatás föntartását, követeli a felekezeti isko­láknak megfelelőbb állami segélyezését s ál­talában követeli a felekezeti iskoláknak az állami iskolákkal való teljes egyenjogúságát. A közönség zajos helyeslése mellett követelte a felekezetnélküli tanítóknak és tanároknak Szlovenszkóból való azonnali eltávolítását is. Majd áttért az állampolgársági és illetősé­gi kérdésre. Rámutatott arra a szembeszökő igazságtalanságra, hogy amig harminc-negy­ven esztendeje itt lakó és adát fizető őspol­gároktól megvonják az illetőséget és állampol­gárságot, ugyanekkor a Boszniából, Dalmáciá­ból, Bukovinából és Ausztriából ideözönlött jövevények — akik a múltban azt sem tudták, hogy létezik-e ez a földrész a világon — sza­badon választhatnak itt községi illetőséget és senki sem vonja kétségbe állampolgárságu­kat. Végül a népszerű képviselő óva inti a Szepesbégen élő három nemze­tet, a szlovákot, németet és magyart, hogy ne ugorjának be idegen uszitóknak, akik egymás ellen izgatják őket, csak azért, hogy az ezer éren át egymás iránti meg­becsülésben és szeretettben élő őslakos­ság közé éket verjenek, gyengítsék an­nak ellenálló képességét. Mint testvérek éltünk eddig együtt — úgy mond — a mi sorsunk most is közös és összefogva kell együtt küzdentirk jogaink ki­vívásáért. A Hlinka-párt igen rosszul teszi, hogy nem keresi és nem istápolja az ittlakó há­rom nemzetiségű őslakosság barátságát, amelynek támogatása nélkül sohse fogja ki­vívni az autonómiát. A lelkes helyesléssel és szűnni nem aka­ró tapssal fogadott beszámoló beszédet Fe­dor Miklós röviden magyarul is megismé­telte. Duhony Béla és Derfényi körzeti titkár hatásos beszédei után a népgyülés emelke­dett hangulatban végétért. Kara Kemál, Kemál pasa legnagyobb ellensége öngyilkos 2et£ Konstantinápoly, julius 28. A Kemál pasa el­len alakult szín imái összeesküvés fejének általá­ban mindig Kara Kemál török politikust tekintet­ték. Az Összeesküvés biinpörében Kara Kemált ín contumaciam halálra ítélték. Most Konstanti­nápoly egyik külvárosában sikerült lakóhelyét kinyomozni, de abban a pillanatban, amikor a detektívek lakásába hatoltak, hogy elfogják, Ka­ra Kemál öngyilkosságot követett el. Törvényerőre emelkedett az uj angol bányarend London, julius 28. Az alsóház 312 szavazat­tal 125-tel szemben harmadik olvasásra is elfo­gadta a bányák reorganizációjáról szóló törvény- javallatot. Baldwin bányásztörvénye igy törvény­erőre emelkedett Beavatott körök szerint az uj törvény hamarosan véget fog vetni a három hó­napos bányamunkássztrájknak. Szófia, julius. A belső nyugtalanságok káros szelleme, amely hosszú időn át dúlt Bulgáriában, töké­letesen elpihent. Több mint egy esztendeje, hogy a politikai biztonságot, néhány bandabe­törésen kívül, semmi sem zavarta meg. Az ál­lambiztonság megszilárdulása magával hozta a jogrend teljes helyreállását. A jelenlegi re­zsim vezetőférfiai az utóbbi évek alatt Na­póleonnak azt tételét tartották szem előtt, hogy „Célúi qui sauve sa patrie ne viole aucun loi“ (aki a hazát megmenti, nem sért semmi törvényt). A cél eléretvén, fölösleges­sé vált a tétel további alkalmazása. Elérkezett a kormányzati módszerek gyö­keres átalakításának ideje s ezért még ez év­ben ki fogják írni az uj választásokat. A mos­tani nemzetgyűlést tudvalevőleg az 1923 őszi választás hozta össze, amelyet a szeptemberi polgárháború után tartottak. Megérthető, hogy a szomorú polgárháborúból eredő bosszuér- zés nemcsak a választásoknál nyilvánult meg, hanem bevonult a nemzetgyűlésbe is és jó ideig befolyásolta annak működését. Most azonban, amikor a politikai helyzet teljesen egészséges, szabályosan választott nemzetgyű­lésnek kell alakulnia. A kormánykörök is így gondolkodnak s a választásokat a jeleulegi miniszterelnök, Lyapcsev vezetése alatt no­vember végén, vagy december elején meg fogják tartani. Az ellenzéki pártok már hozzáfogtak az előkészületekhez. A parasztpárt jobb szárnya Malinov demokrata pártjával akar együttmű­ködni, a szociáldemokraták pedig a feloszla­tott kommunistapárt tagjait iparkodnak meg­nyerni. Köűttük középuton állanak a radiká­lisok. A tulajdonképpeni parasztpárt — a bal­oldali parasztszövetség — és a Radoszlavov- Toncsev-féle egyesült nemzeti liberálisok meglehetős passzíven viselkednek. Noha a pa­rasztság nagy része még mindig erősen ra­gaszkodik az előbbenihez, a párt alkalmas vezető hiányában tartózkodó álláspontra he­Pozsony, julius 28. A lapokban a sok árvizjelentés között alig jutott néhány soros említés a csilizközi árvíz­katasztrófáról. Pedig Csilizköz az elmúlt hetek esőzés folytán oly talajvizet kapott, hogy nagy része teljesen viz alatt áll és a termés úgy­szólván mind elpusztult. Eddig a hivatalos tényezők is alig érdeklődtek e területek sor­sa iránt s csak éppen e napokban mozdult meg a hivatalos apparátus, hogy megállapít­sa e szinmagyar vidék pusztulásának méreteit. Az árvikárosultak jajszavát meghallotta Gregorovits Lipót keresztényszocialista nem­zetgyűlési képviselő s az elmúlt napokban Uhrovitz Vendel dr. dunaszerdahelyi körzeti pártelnök és Böhm Rezső országos pártfőtit­kár kíséretében végigjárta az árvizsujtóttá vi­déket, hogy közvetlenül szerzett tapasztalatai alapján eljárhasson az illetékes kormányha­tóságoknál a pusztulás szélére sodort lakosság sürgős fölsegélyezése érdekében. A körút egyik résztvevője a következők­ben ismertette a helyzetet lapunk munkatársa előtt: — Dunaszerdahelyről a Böös felé vezető utón mindenütt nagy tavak csillának elő, az országút mentén a kaszáló rétek, a búzater­mő földek, a kukoricatáblák alja mindenütt meg-megcsillan a napsütésben, jelezvén, hogy minden vízben áll. Az utón tovább haladva, beérünk Böösre. Itt éppen miniszter fogadta­tásra készülnek. Fellobogóztatták a községet, lyezkedett. A nemzeti liberálisoknál viszont, akik egyébként jelentős szerepet játszhatná­nak, a belső súrlódások az egész pártot bom­lással fenyegetik. Jellemző tünete a bolgár po­litikai életnek, hogy a pártokban nincs igazi egység és egymásután frakciókra szakadnak. Ami az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét illeti, az valóban nem örvendetes. Krízisről lehet beszélni, amelynek fő­okai: a szörnyű pénztelenség, a jóvátételi ter­hek következtében szükségessé vált adőmeg- terhelés, a zsoldos hadsereg és a menekültek, akik Trákiából, Macedóniából, Dobrudzsából jöttek át s akiknek a száma a félmilliót meg­közelíti. A pénzszűke nagyságát mutatja, hogy a magánkölcsönök kamatlába 30—40 száza­lékra emelkedett. A munkátlanok számát a menekülteken kivül a körülbelül 40.000 főnyi orosz emigráns is növeli. Egyetlen mentsége a két és félmillió angol font-kölcsön, amelyet a menekültek helyzeté­nek javítására a kormány a Népszövetség hoz­zájárulásával egy angol bankcégtől föl­venni akar. Elvben már engedélyezte a Nép- szövetség a kölcsönt, föltételei azonban még nincsenek megállapítva. A kibocsátás valószí­nűleg nem lesz több a 82-es árfolyamnál, a ka­mat pedig aligha kevesebb 10 százaléknál. Biztosítékul az állam egyelőre a gyufa- és £ szeszmonopoliumot köti le, lehetséges azon­ban, hogy más jövedelmi forrásokat is le kell kötni. A kölcsönt kizárólag csak a menekültek javára fogják felhasználni: ellátják őket szán­tófölddel és a szükséges felszereléssel. A Bol­gár Nemzeti Bank, amelynek pénztárába ke­rül a két és félmillió angol font, a kölcsönt ar­ra is kihasználni szándékozik, hogy még két­milliárd papirlevával szaporítja a bankjegy- forgalmat, úgy hogy összesen 10 milliárd lesz forgalomban. A pénzszaporitás föltétlenül jő hatást fog gyakorolni a gazdasági és pénzügyi helyzetre. Általában remélik, hogy az ország nemcsak a politikai, hanem a gazdasági téren is jobb napokat fog látni. P. W. holott gyászlobogót tűzhettek volna ki. Ünnepséget készíttetett a nácselnik, pe­dig borús arcú magyarok járnak-kelnek mindenütt s nem egy magyar szemében köny ül, mikor rátekint elpusztult földjére. Komoly segítség­re van itt szükség, nem ünnepségre és szónok­latokra. — A falutól jobbra nekiindulunk a Tejke dűlőnek. Amerre a szem ellát, mindenütt viz és pusztulás. Baka felé még egy néhány holdnyi búza lábon áll, de onnan aztán végeláthatatlan messzeségben újból csak viz és pusztulás. A gátat szeretnék elérni, de nem lehet, mert az országúton tengelyig süpped be az autó a feláztatott ataljba. Körülnézünk és elszomo­rító látvány tárul elénk: a elhagyatott házak falait s az udvarokon maradt házieszközöket térdig érő viz nyaldossa . . . — Visszafordulunk és Nagyvarjas felé hajtunk. Itt még szomorúbb a kép. Az egész vidéket teljesen elöntötte a viz. Ami búzatermés megmaradt, az is mind a földön hever, beiszapolva és elpusztítva, a kukoricalevelek elsárgulva, a krumpli elrot­hadva, a muhar elázottan a földre verve fek­szik a viz itt a gazdasági udvarokba is felha­tot. Itt-ott a földek szélét legallérozták s mu­tatóba egy-két keresztet is látunk. Itt annyi­ban nyújtottak segítséget, hogy a víz tovább hatolása ellen katonák ideiglenes védgátakat emeltek; aminek azonban az volt a káros kö­vetkezménye, hogy az egész határ még in­kább viz alá került. Nagyvarjas után már földet sem látunk, csak vizet. — Itt át kell szállni kocsira. Az utón ha­ladunk a töltésre sa Duna mentén áttekintjük a nagy árterületet, a faluszigetet, amely a ré­gi és az uj védőgát között fekszik. Itt is végeláthatatlan a vieömeg, mely a szélben úgy hullámzik, mint egy nagy tenger. Kilenc házból áll a falu szigete és épp déli 12 felé haladunk arra, amikor megcsendül a ha­rangláb harangja és szavával segítségkérőén bejajongja az egész vidéket. — Letérünk a védgátról a rendes útra, hogy közelebbről megnézzük az időközben lé­tesített ideiglenes védgátat. Itt mindenütt az országúton hol térdig, hol kötésig ér a viz s a lovak csak nagynehezen húzzák ki a homok- futó kocsit. Egyes helyeken már apadás állott be, de mégis mindenütt bokáig ér a viz. — Az ideiglenes töltésnél látjuk, micsoda emberfeletti munkát végzett a falu lakos­sága, hogy meggátolja a viz rombolását. Tulnan a gátról egyméteres viz ágaskodik, hogy átcsapjon, de a gát megakasztja. Megke­rüljük az egész faluszigetet, a szomorúságnak és kietlenségnek e temetőjét s újból az or­szágúton Böös felé haladunk. — Böösről a Duna védgátjai felé indu­lunk. Itt is ugyancsak az az elszomorító lát­vány tárult a szemünk elé, sőt fokozottabb mértékben. Csiliznyáradra érkezünk. Itt már a falu is vízzel van körülvéve s az országútin is széles patakban folyik az ár. Csiliznyárad zászlódiszt öltött, pedig az egész falu képe olyan, mintha tatárjá­rás dúlt volna. Alig látni egy-két lelket, mindenki otthoD ül elszomorodva, kétségbeesve a jövő fölött. Megszólítunk egy gazdaembert, kérdezzük, hogy tovább haladhatunk-e ezen az utón? — „Még Szapig, onnan az urak nem me­hetnek tovább, mert 80 centis a viz az utakon Medve felé-“ Kérdésünkre, hogy volt-s itt a miniszter, — azt válaszolja: „hát hiszen volt, de csak biztatott, ígért és odébb állt. Nem nézte meg földjeinket, csak az országúton ha­ladt autójában.*' Csak Szapig mehettünk az országúton, ott le kellett térnürk egy mellékutra, Medve fe­lé. Medve környéke is egy vizáztatta puszta* ság, bár néhol a búzatermés megmaradt Innen már csak nagy óvatossággal folytatható tűk utunkat. Jobbról is, balról is az ut mentén hullámzó víztömeg. Jobbról megpillantjuk a falu népét, amint derékig álló vízben szedi a kalászokat, balról meg csónakkal közelitik meg a megmaradt búzatáblát. Az egyik gazda szívesen vállalkozott vezeté­sünkre, habár térdig kellett gázolnia vízben. A szennyes áradat már az autóba is becsap, Végre átjutunk az utón keresztülfolyó vizmo- sásoc és megérkezünk Balonyba. — Ez a falu szenvedett legtöbbet az ár­víztől. 3000 hold termőföldből 2000 hold teljesen viz alatt van. » Három hétig meg se volt közelíthető a falu, legföljebb csónakkal. A veszély kezdetén a falu népe belefogott a védőgát emelésébe, hogy a határban megvédje földjeit. Már köté­sig ért ugyan a viz, de a falu népe kötésig vizben állva harminchat órán át szakadatlanul éjjel-nappal emelte a védgátat, amely két nap múlva el is készült és a termőföldnek nagy részét meg is mentette; de csak néhány nap­ra, mert utána az egy éjszakán át tartó esőzés meglazította az ideiglenes gátat s reggelre a méter magas víztömeg rázúdult a földekre, mezőkre, mindent elpusztítva, ami útjába akadt. — Kegyetlen csapás érte ezt a falut, pedig még rém is heverte ki a két év előtti árvizet. Akkor is elpusztult itt minden. A hatóságok ugyan egy évre rá kiutaltak valami 35.000 ko­ronát, ami nevetségesen kevés segítség volt Egyet azonban a hatóságok nem felejtettek el. Kivetették a földadót s a jövedelmi adót 1924- re is, mintha mi sem történt volna s a feleb- bezések dacára is még mindig fennáll ez a követelés. Ilyen atyai gondoskodással viselik Végig a csilizközi árvizterületeh Az országos keresztényszocialista párt vezetői végigjárták az árviz­suj tóttá szinmagyar vidéket — Az árviz és a talajvíz mindenütt elpusztította a termést — Ahol nincs ezidén aratás! — A hatóság segítés helyett miniszteri fogadtatást rendez — A P. M. H. munkatársának jelentése — A Csfzi Jód-Brómos Gyógyvíz Átdolgozza az organizmust, mert vérképző, idegerősitő, az anyagcserefcrgalmat élénkítő hatása van — Érelmeszesedés, golyva (Struma), csont-, izületi-, mirigy-, idegbajoknál, hüdéseknél, izzadmányok, bőrbajok, köszvényes lerakodások, gyomorsav túltengés stb., stb., eseteiben kiváló gyógyhatású — Otthoni kúrákhoz: Csízi-viz, Hygiea Jód-Fürdősó és Jód-Gyógyszappan beszerezhető az összes ásványvíz üzletek, gyógytár- és drogériákban, esetleg rendelhető a forrásnál és részletes felvilágosítással szolgál Gyermekek csont, izületi és miriflybajaiiiál specifikom. Fürdőigazgatóság Csízfürdőn-Cízkupele, z. xvm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom