Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-20 / 161. (1199.) szám
1926 julius 20, kedd. 'TOJSUM-Ma^AU-HTULV. 3 Szlovenszkó és Ruszinszkó iparosainak nagy találkozója Késmárkon Koczor Gyula képviselőt az iparosszövetség elnökévé választották meg — A vasárnapi iparoskongresszus — A német és magyar iparosok közös fronton Késmárk mozgalmas napjai — Kiküldött munkatársunk jelentése — ^ Késmárk, julius 19. Az ipar és kereskedelem klasszikus földjén, Thököly Imre nagy történelmi múltra visszatekintő városában mozgalmas ünnepi napok zajlottak le. A fényes sikerű német mezőgazdasági és ipari kiállítás utolsó napjaival egyidejűleg Szlovenszkó és Ruszinszkó iparosai itt tartották meg országos szövetségük évi közgyűlésével kapcsolatos országos kongresszusukat. Iparosaink nagyjelentőségű tanácskozásain a két országrész minden vidéke képviselve volt s résztvettek pzokon a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok több törvényhozója mellett a történelmi országok német iparosságának kiküldöttjei is. A német iparosok kiküldötteinek jelenlétét és fölszólalásait örvendetes eseménykényt üdvözölhetjük, amely nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a történelmi országok németsége Szlo- . venszkó és Ruszinszkó őslakosságával a politikai egyiitthaladás mellett a gazdasági együttmuKödés utjain is találkozott. Késmárk városának históriai falai között különösen vasárnap színes, nyüzsgő élet zajlott. A kiállítás utolsóelőtti napja messzi vidékek közönségét vonzotta ide. A rendes és különvonatok kora reggeltől délig folytonosan ontották magukból at embereket s az utcák és a kiállítási helyiségek egész nap zsúfolva voltak. A hölgyek nyári toalettjeinek tobzódó szintengerét sokszáz ünnepi tűzoltó- egyenruha is tarkította. Az iparoskongresz- szussal egyidejűleg ugyanis országos német tüzoltókongresszusnak is színhelye volt a város. A kongresszus programjához tartozó nagyszabású tűzoltási gyakorlatok a napnak érdekes látványosságai közé tartoztak. Az iparosszövetség közgyűlése A vasárnapi iparoskongresszust megelőzőleg szombaton délután a szlovenszkói és ruszinszkói iparosok országos szövetsége tartotta meg tisztújító évi közgyűlését. A közgyűlésen huszonnégy ipartársulat kiküldöttei vettek részt. Pintér János szövetségi elnök mv-^yitó beszédében melegen üdvözölvén az ország minden részéről egybesereglett kiküldőiteket, röviden ismertette a szövetség multesz tendei működésének jelentősebb eseményeit. Bejelentette többek között, hogy a szilák iparosoknak Turócszentmártonban székelő Jednotájával a fúziós kísérletek meghiúsultak. Rámutatott arra a sajnálatos tényre, hogy az ipartársulatok és általában az iparosok a szövetséget nem részesítik kellő támogatásban s ez a legfőbb oka annak, hogy a szövetség megfelelő eredményeket nem képes fölmutatni. Amikor elnöki tisztjéről leköszön, olyan személyiséget kíván utódjául ajánlani, akinek nagy közéleti tekintélye, páratlan agilitása és jelentős összeköttető m a szövetség további működésének eredményességét biztosítani tudják. Ezt az embert ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képds: .- ben látja s kéri a közgyűléstől egyhangú megválasztását. A közgyűlés a lelépő elnököt ünnepelve, ifj. Koczor Gyulát egyhangú lelkesedéssel a szövetség elnökéül választotta meg. Miután Koczor Gyula képviselő lelkes éljenzés közben az elnöki széket elfoglalta, Uhri- nyák Lajos dr. szövetségi titkár előterjesztette a szövetség működését ismertető évi beszámolóját. A jelentéshez Katrics munkácsi ipartársulati titkár szólt hozzá s Ruszinszkó autonóm helyzetére hivatkozva kifogásolta azt, hogy a szövetség címében a „ruszinszkói" sző is szerepel. A fölszólalásra Koczor Gyula elnök válaszolt s hivatkozott arra, hogy a szövetségnek kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabálya értelmében joga van ezt a címet használnia és tény az, hogy Ruszinszkóban is vannak a szövetségnek jelentős számban tagjai. A pénztári jelentést Szontagh Sándor pénztáros terjesztette elő. E jelentésből a közgyűlés megdöbbenéssel értesült arról, hogy a szövetségnek az elmúlt évben összes bevételei csak 27.000 koronát tettek ki. Természetes az, hogy ily csekély anyagi eszközökkel országos szervezetet nehéz föntartani. A múlt esztendei bevétel arányában állapították meg az újabb évi költségvetést is, ami ellen Ivánffy Géza komáromi ipartásulati titkár szólalt föl és fölhívta a társulatok kiküldőt-* teit, hogy társulataikon belül erőteljes mozgalmat indítsanak a szövetség intenzivebb támogatása érdekében. Reini'iger József so- morjai ipartársulati titkár a szövetség szócsövének, a Közérdeknek nagyobb támogatására hívta föl a társulatok figyelmét. A tisztikar megválasztására kerülvén a sor, társelnöknek egyhangúan Buchner Béla kassai iparost, továbbá alelnököknek Boldoghy Gyula komáromi és Helyei Gyula kassai iparosokat választottók meg. Majd ifj. Koczor Gyula mondotta el nagyszabású elnöki székfoglaló beszédét, amelyben elsősorban köszönetét fejezte ki a vele szemben megnyilvánult egyhangú bizalomért. Iparostársai részéről a meghívást parancsnak tekinti s annak, nagy elfoglaltsága dacára, eleget tesz. Reméli, hogy Isten és iparostársai segítségével az uj tisztikar képes lesz megfelelni a reá várakozó nagy feladatoknak. Kijelenti, hogy elnöki tisztét sohasem fogja pártoélok szolgálatába állítani és nem is fogja azt eltűrni, hogy bárki is a szövetségen belül bármilyen pártpolitikát űzzön. „A szövetségen kívül •— úgymond — uaindenki kövesse igaz meggyőzőoesét, itt azonban egyedül és kizárólag az iparosság érdekében kívánunk és kötelességünk dolgozni, ennek a munkának szolgálatába kell tehát állítanunk minden erőnket és tehetségünket s félre kell tenni mindent, ami szétválaszthat." A szövetség fennállását és fejlesztését szükségesnek tartja. Az iparosságnak feltétlen érdeke, hogy legyen egy minden befolyástól mentes, független szervezete, mely akkor is hallatja szavát, mikor azt a kötelező egyesületek nem tehetik. A szövetséget úgy képzeli el, mint az iparosság erős, tettre kész táborát, mely tárgyilagosau, komolyan, minden demagógiától mentesen, de a leghatáso- zottabb formában felfelé és lefelé képviseli és védi az iparosság érdekeit, azokért a legélesebb harcra kész anélkül, hogy a mások jogos érdekeit sértené. Az iparosok nem léphetnek az osztályharc útjára, mert boldogulásukat csakis az összes társadalmi rétegekkel való békés együttélésben találhatják meg s írős a hite, hogy osztályharc nélkül is érvényesítAz országos Az országos kongresszus vasárnap délelőtt fél 11 után a késmárki iparosok és kereskedők székházában kezdődött meg. Az elnöki asztalnál a következők foglaltak helyet: Ifj. Koczor Gyula elnök, Pintér János, a szövetség volt elnöke, Beck Viktor, a késmárki ipartársulat elnöke, Egri Ferenc, a magyar nemzeti párt szenátora, Fedor Miklós, az országos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője, a német iparospárt képviseletében Mayer József nemzetgyűlési képvihetik jogos követeléseiket, ha meg lesz ben nük a kellő erő, összetartás és sz.vós kitartás. A kisiparosság legnagyobb részében mr egy hitet vesztett, önmagában nem dizó, jövőt nem remélő tömegből áll, amelyet felrázni, amelybe uj biza ni erős hitet önteni, áldozatkészségét fölébreszteni és a közösség érdekében munkára serkenteni a szövetségnek lesz a hivatása. Bármennyire megbecsüli és értékeli is a hivatalos ipartársulatok működését, erre a hivatásra csalás egy, az iparosság akaratából és áldozatkészségéből felépült szabadszervezet alkalmas. Nem akar a jövő lehetőségeinek elébe vágni, de a mai helyzetben a legbarátságosabb együttműködés melleit szükségesnek tartja a Jednotától való különállást. A nyelvi nehézségektől eltekintve is komoly okok szólnak a különállás fenntartása mellett. A szlovák iparosok, mert nem érzik, nem tudnák legjobb akaratuk mellett sem teljes valójában felfogni a nem szlovák iparosok helyzetének súlyos voltát s e mellett viszonyaink nem konszolidálódtak még annyira, hogy iparosaink mindenütt és minden téren a teljes egyenjogúságot élvezhetnék, teljes megértéssel találkozzanak. így azután a magyar iparosság n den rosszakarat feltételezése nélkül is legfeljebb csak csendes asszistens lehetne a tiszta szlovák jellegű Jednotában, minden téren háttérbe szorulna, jogos igényeit nem érvényesíthetné. Ezért van szükségünk nemcsak Önmagunk, hanem az össziparosság érdekében is a különállásra. Reméli, hogy ezt a Jednota vezetősége is honorálja és igy nem lesz semmi akadálya a megértésnek és az eredményes együttműködésnek. Nem barátja a hangzatos programútoknak s egyszerűen abban foglalja össze programját, hogy „dolgoznunk kell és dolgozni akarunk". Legfőbb feladat a kisiparosság megszervezése, hogy a szervezett erőre támaszkodva a szövetség megfelelő súllyal léphessen fel a mindent megölő adórendszer megváltoztatásáért, a kivetéseknél az igazságos képviseletért, a forgalmi adó átalányozásáért, a közszállitüsok mindeD protekciót kizáró kiadásáért s általában, hogy a kisiparos elhanyagolt semmibevett volta megszűnjön s ugyanazon állami gondoskodásban és egyenlő elbánásban részesüljön, mint az állam polgárainak bármely más rétege. Lehetővé kell tenni a mesterek és segédek továbbképzését. Erőteljes mozgalmat kell indítani, hogy az'állam a kisipari hitel- és nyersanyagbeszerző szövetkezetek alapításáról és segélyezéséről gondoskodjék, miután a kisipar egyik legnagyobb baja a tőkehiány. Beszéde végén utalt az uj ipartörvény 52. §-ának 3. bekezdésére, amely lehetővé teszi azt, hogy a kisiparos re csak saját készítményét árusíthassa. A kisiparosok anyagi helyzetükön lendíthetnek azzal, ha bizonyos mértékben kereskedők is lesznek s ezt a gondolatot minden iparostársa figyelmébe ajánlja. Az általános figyelemmel kisért és lelkes helyesléssel fogadott székfoglaló beszéd után a közgyűlés véget ért kongresszus selő, Belőczy Sándor Késmárk polgármestere, Gócs megyei főjegyző a kormány és a zsupán képviseletében, Sebeczky mérnök, a közmunkaügyi minisztérium pozsonyi referátusa nevében, Kudelka Ferenc brünni ipari főtanácsos a történelmi országok német iparos- szervezetei képviseletében, Svehla referens a postaügyi minisztérium képviseletében, Mar- kovics János kamarai tag a kassai kereskedelmi és iparkamara képviseletében, végül Palecskó, a késmárki pénzügyigazgatóság kirendeltségének vezetője. A magyar sajtót a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének két tagja képviselte. Üdvözlések A kongresszus megnyitását megelőző üdvözlések során Beck Viktor, a késmárki ipar- társulat elnöke német nyelven meleg szavakkal köszöntötte a kongresszus résztvevőit, a késmárki iparosság nagyrabecsült vendégeit. Majd Belőczy Sándor késmárki városbiró a város egész polgársága hevében szlovákul, németül és magyarul szeretettel üdvözölte a kongresszust, Isten áldását kérte annak nehéz munkájára s azon reménységének adott kifejezést, hogy iparunk mai sötét helyzetéből ismét föl fog emelkedni és ismét virágzani fog. Zuber Oszkár mérnök a késmárki kiállítás rendezőbizottsága nevében szólalt föl s üdvözölte az ipar ősi földjén az ipar szebb jövőjéért küzdő szlovenszkói és ruszinszkói iparosságot. Ifj. Koczor Gyula elnök szólal fel ezután s úgy az iparosszövetség, mint az egybehívok nevében üdvözli a kongresszus résztvevőit és hálás köszönetét mond Késmárk ipartársula- fának, Késmárk város vezetőségének és a kiállítás rendezőbizottságáiKik a szívélyes fogadtatásért. Üdvözli a kormány, a hatóságok és testületek képviselőit. Különös melegséggel köszönti Mayer József képviselőt és Kudelka Ferenc főtanácsost, akik a történelmi országok német iparosainak képviseletében jelentek meg. Végül üdvözölte Egry Ferenc szenátort, Fedor Miklós képviselőt és a sajtó képviselőit. Megnyitó beszéde során az elnök örömmel állapítja meg, hogy a kongresszuson 37 ipartórsulat nevében 75 megbízott jelent meg. s ebben a nagyarányú érdeklődésben örvendetes jelét látja annak, hogy iparosságunk, már kellő mértékben méltányolja a szervezettség nagy jelentőségét. Végül indítványozza, hogy a kongresszus üdvözlő táviratot küldjön a köztársasági elnökhöz ? e táviratban kérjék az iparosság jogos törekvéseinek támogatását. Az indítványt a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Mayer József, a Bund dér Landwirtei nemzetgyűlési képviselője tolmácsolja ezutáu a történelmi országok német iparospártjának testvéri üdvözletét s utalva a német iparosszervezetek eredményes működésére, figyelmébe ajánlja Szlovenszkó iparosainak is azt, hogy csakis erős szervezettséggel segíthetünk bajainkon. Markovics János kamarai tag a kassai kereskedelmi és iparkamara nevében üdvözli a kongresszust. Utána Fedor Miklós keresztényszocialisfa nemzetgyűlési képviselő örömmel üdvözli az iparosság öntudatra ébredését és segítségét ajánlja föl a tisztességes kenyérért harci frontba álló őslakos iparosság küzdelméhez. Az üdvözlő beszédek után elnök a tanácskozások vezetésére Beck Viktort és Pintér Jánost, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Uhri- nyák Lajos dr.-t és Reininger Józsefet kérte fel. A kisiparosok adóséreímei Napirendre térve Vitovszky József (Losonc) megtartja érdekes előadását az iparosság legfájdalmasabb problémájáról, az adókérdésről. Megdöbbentő példákkal jellemzi az önálló kisexisztenciák elpusztítására alkalmas mai adózási rendszer igazságtalanságait. Előadása végén a legégetőbb adósérelmeket összefoglaló memorandumát és határozati javaslatát terjeszti elő és a losonci iparosok nevében indítványozza, hogy a memorandumot egy háromtagú küldöttség utján mielőbb juttassák el a pénzügyminiszterhez s a küldöttség tagjai élőszóval is igyekezzenek a minisztert a helyzet tarthatatlanságáról meggyőzni, Fischgrund, Eperjes; Keil Zsigmond, Svedlér; Zsihovszkv József, Gálszécs; Helyei Gyula, Kassa; Katrics, Munkács; Wirth Gyula, Kassa; Tóth István, Szepsi; Egry Ferenc szenátor és Ivánffy Géza, Komárom föl- szólalásai után a kongresszus Vitovszky József javaslatait espdianguan elfogadja s a miniszterhez kiküldött bizottságba Egrv Ferenc szenátort, ifj- Koczor Gyula és Fedor Miklós képviselőket és Vitovszky Józsefet választja be. Bete^segélyző és szociális biztosítás Uhrinyák Lajos dr. szövetségi titkár szakszerű előadásában a munkások betegsegélyezéséről és az önálló keresetűek szociális biztosításáról. szóló törvényeket ismertette s ráAugusztus 15-töl nagy kedvezmény. CSÍZI-JÓD-BRÓM-FURDO Legerősebb lőd-brőmes források Nyitva október 11-1 Érelmeszesedés, Neurasthenia, Golyva (Struma), a csontok, ízületek és mirigyek megbetegedéseinél, angolkór, a központi idegrendszer betegségei, hüdések, izzadmányok, börbajok, köszvényes lerakodások, a gyomorsav túltengése és általában az anyagcsere forgalom zavarainál kiváló gyógyhatású. Meleg szénsavas fürdők. Hidegvíz és izzasztó kúrák, fénykezelés (quarz) stb. — NAPI ELLÁTÁS szobával együtt 30.- Kc.-tól — Teljes felvilágosítással szolgál a r» i ••• _______j Gy ermekek speciális fürdője. íivnagositassai szolgai A fíirdöigazgatóság, CsízfürdöCiz-kupele, z. XVlil.
