Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-02 / 148. (1186.) szám
^I^CAItAWrfíAR-HIRLSE 5 A népszSvefs-ig kontinentális szövetségekre kuil szét A kanadai miniszterelnök a mai rendszer eiien — Az angol domíniumok másfelé orientálódnak — A kontinentális tagozódás előtérben líwífus 2, péntek. Smith főbiztos elhagyta Budapestet Budapest, julius 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentóse.) Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos ma reggel hét órakor az orient ex- press-vonattal elhagyta Budapestet. Távozása előtt a sajtóban közzétett búcsúlevélben mond köszönetét Magyarország közönségének azért a szívélyes meleg fogadtatásért, amelybon őt budapesti tartózkodása alatt részesítette. Ott töltött idejére mindig örömmel fog gondolni,— írja a levélben. Az ország jövőjét a továbbiakban is mindig éber figyelemmel fogja kisérni s sok szerencsét kíván a nemzetnek. Meggyőződése, hogy Magyarország szép jövő előtt áll. Levele végén a sajtónak is meleg köszönetét mond a támogatásért Sziklaomlás Karlsbadban Karlsbad, julius 1. Ma éjjel egy óra körül az Imperiál szálló vendégei hirtelen óriási detonációt hallottak. Mint ismeretes, ez a szálloda egy magaslaton fekszik a város fölött. Az éjszaka folyamán a magaslatra vezető szerpentinut egy része beomlott és négy hatalmas sziklatömböt magával rántott a mélybe. A kőzuhatag néhány fát kitört, az utat járhatatlanná tette, de csodálatos véletlen folytán emberéletben nem tett kárt. Néhány , másodperccel az óriási tömeg lezuhanása előtt az Im- perial szálloda két automobilja haladt át azon az úttesten, ahol a beomlás történt. Az egyik kocsi vezetője megállt, mert egy hatalmas követ látott az utón. A követ félretaszitotta, majd folytatta útját telt automobilján, s alighogy a szálló kapujához ért, már hallotta a nagy zajt. Valósziir'i, hogy az ut közepén fekvő kő már az omladozó sziklafal egy része volt, s tényleg sorsszerű véletlen, hogy a megálló automobilt az első követ követő nagy tömeg nem rántotta magával a mélybe. Az Imperiál szállóba vezető ut járhatatlanná vált, de a szállodát, amely néhány száz méterre a beomlás színhelyétől massziv kőalapra épült, nem fenyegeti veszély. Református diákkongresszus Hanván és Csizfürdőn r Megkoszorúzták Tompa Mihály sírját | Kiküldött munkatársunk távirati jelentése Hanva, julius 1. Tompa Mihály falujára, a gömöri Han- vára nagy események köszöntöttek ismét. A nagy magyar költő sírját őrző szinreformá- tus község Szlovenszkó és Ruszinszkó minden részéből egybesereglett száz református lelkészt, teológust, világi egyházvezetót és egyetemi hallgatót lát ma vendégül. A díszes vendégsereg a három napos diákkonferencián vesz részt s a nevezetes alkalmat fölhasználja arra is, hogy Tompa Mihály emlékének kegyelettel áldozzon. A losonci református teológia által rendezett diákkongresszijűs résztvevői részben már kedd este megérkeztek. Az érkezők között ott vannak a rimaszombati és losonci református leányegyesületek tagjai is. Szerdán reggelre mindenki megérkezett s a reggeli áhitat után Tompa Mihály templomában kezdetét vette az első ülés. Az első előadó Sörös Béla teológiai igazgató, a konferencia rendezője volt. A kiváló szónok a szlovenszkói magyar kálvinizmus jelenjéről és jövőjéről kimagasló jelentőségű érdekes előadást tartott. A kálvinizmus itteni helyzetének, szervezeti fejlődésének és további feladatainak minden kérdését alapos szakszerűséggel és meleg keresztyén lélekkel taglaló előadása mély hatást gyakorolt mindenkire. Mélyen belevésődtek mindenki elméjébe például az ilyen klasszikus megállapítások: Nem fél kimondani, hogy igazi demokratizmus csak ott van, ab. >1 isten- félelem is van. Az élő Isten a világ legnagyobb hatóereje, stb. Az előadáshoz hozzászóltak Dusza János Pelsőc, Kenessey Kálmán ógyalla, Hor- kay László, Nyitray Dezső Sárospatak, Galambos Zoltán Komárom, Böjtbe Sáuócr és Sárga Imre Losonc. Ezután a kongresszus résztvevői Tompa !Mihály sírjához vonultak, amelyet Kövy Árpád losonci lelkész és teológiai előadó remekbe készült emlékbeszéde után Ilyeíalvi Vitéz Magda, Pályi Erzsiké losonci és Korádra Mária rimaszombati urileányok megk o- ruztak. A templomba visszatérve Kenessev 1 mán, a neves ógyallai csillagász érdekes előadást tartott a modern irodalomról és a kál- vinizmusról. A hallgatóság érdeklődését minden tekintetben lebilincselő előadás nyomán órák hosszat tartó élénk vita indult meo-. A vitában részvettek Gombos Ferenc Losonc, Galambos Zoltán Komárom, Szabó Béla, Bacsy Sándor, Tóth Ferenc, Horkay László és Kövy Árpád. Ebéd után a kongresszus Csizfürdőbe tette át székhelyét, ahol Kenessey Kálmán a világegyetemről és Kövy Árpád a sajtóról adtak elő. A rendkívül érdekes előadássorozat pénteken nyer befejezést. London, julius 1. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója ma nagy cikkben fejtegeti az angol domíniumok és elsősorban Kanada viszonyát a népszövetséghez, illetve a locarnói szerződéshez. A britt imrpérium egyos részei a közel jövőben úgynevezett birodalmi konferenciára gyűlnek ösz- sze, amelyen megbeszélik a további közös politika és a kontinentális magatartás részl'eteit. Néhány nappal ezelőtt Meigham képviselőt nevezték ki Kanada miniszterelnökévé s ez a kinevezés igen kétségessé tette Kanadának további magatartását. Meigham határozott híve a kanadai függetlenségnek s demokratikusabb értelemben fogja fel ezt a függetlenséget, miint liberális elődje tette. Már kétszer kijelentette a kanadai parlamentben, hogy véleménye szerint általános népszavazásra és uj parlamenti választásra van szükség, mielőtt egyetlen kanadai katonát az eljövendő háborúkon való részvételre köteleznének. A locarnói szerződés arra. kötelezi Angliát és domíniumait, hogy adott esetekben mozgósítsák hadseregüket, anélkül, hogy őket támadták volna meg. Kanadának nem érdeke, hogy mint harmadik, érdektelen fél, saját iniciati- vájából részt vegyen egy ilyen európai háborúban s alávesse magát a népszövetség Ítéletének. Egyes vélemények szerint a kanadai miniszterelnök nézete és a kanadai nép teljes szuverenitása ellentétben állnak a népszövetség 16. pontjával, amely tagjait bizonyos szankciók elvégzésére kötelezi. Ezzel szemben Kanadában úgy vélik, hogy a népszövetség nem parancsolhat, csak ajánlhat s igy a kanadai kormány megőrizheti teljes szabadságát. Anglia kénytelen lesz a jövőben jobban figyelembe venni domíniumainak érdekeit s a szigetek politikája mellett tiszteletben tartani például Kanada politikáját is. A diplomáciai tudósító hangsúlyozza, hogy beavatott körök újabban ismét sokat foglalkoznak a népszövet- * Pozsony, julius 1. Megbíztak és én elmentem megnézni azokat a helyeket, ahol születtem és éltem első ifjúságomat, azt a helyet, amelyre hajdan annyi undorral gondoltam, mondván: ezek kisvárosok, ez lehetetlen, visszamaradt nyárspolgári nép. szárnyalásszegő, szabadságölő, gerinctelen, ez elmaradt kicsinyes vidék, pedig annak, aki élni akar, Páris kell, Berlin kell, Amerika és Riviéra — vagy legalább is Budapest. Azóta, hej, sok minden revideáltatott s az évek kiölték a nagyvárosrajongásokat, kiölték a szélesvonalu hisztéria szeretetét és a lélekfalon évről-évre, napról-napra jobban domborodott ki a szülőföld és a közvetlen vidék szeretete- Ide zártak s akit ide zártak, megszerette börtönét. Lokálpatriotizmus? Jő! De a Vágvölgye szép, de ez a Kisalföld, ez a Mátyus földje, ezek az ősrégi városok, ez a józan, szorgalmas, láznélküli epikureista nép, a várak romjai, a Lipótvárról Zsolnára szaladó kettős, ragyogó, kanyargó merész vasúti vágány szépek s e helyek mind, kezdve Pozsonytól át a szőlős lankák ölén ringatott Szentgyörgyön, az ősi Barmon, a Kiskárpátok és a Mátyusiöld összeölelkezésénél fekvő Modoron, a sik Nagyszombaton, a hajdani Parva Román át az elegáns, szép és magyar Nyitráig, majd tovább az egyre szűkülő Vágvöl- gyön: a kellemes Pöttyén, a gazdag Vág- ujhely, Csák Máté Trencséne, gyönyörű Trencsén-Teplic s végül zárókőként Mikszáth és a kereskedelem Zsolnája, ma ez felejthetelen gmlék, lényeg, mennek minden megnyilatkozása érdekes és érdemes. A más színek világa Most itt ülök a pozsonyi kávéházban és arra gondolok, mit tapasztaltam összegezve és általánosítva utazásom alatt a vágvölgyi vasútvonal városaiban és vidékén. Bizonyos, hogy személyileg valami nagy-nagy melegség, ami visszamaradt bennem, csodálat, becsülés és megértés minden iránt, ami az itteni embereknek fáj, vagy kellemes. — Igen ám, — gondolom, — de mi ez az érzelem és mi ez a belső tapasztalat? Vagy legalább is: miből tevődik össze mindez? Itt is van mindenkinek keserve, baja s ha az ittlakő emberek szeretik is a nyugati Kárpátoknak gyönyörű vidékét, tagadhatatlan, hogy vannak gondjaik, bánataik. Elvégre egy évtizedes kataklizma után vagyunk és minden átértékelődött. Különösen itt, ahol annyira fordult a kocka, hajdani szabad királyi városok falvakká törpültek, büszke, uras vármegyékből ség kontinentális tagozó dósának tervével, meri szerintük ez az egyetlen mód, amely a fennforgó nehézségeket kiküszöbölheti. Amerika legújabban úgyis rohamlépésekben balad a pánamerikai szövetség Jelé s Kanadának legújabb magatartásából s az uj miniszterelnök politikai tendenciáiból is kitűnik, hogy ez az angol domínium szintén szívesebben helyezkedik el az amerikai koncepcióban, mint az európaiban, ahová semmiféle érdeke sem fűzi. Az angol lap szerint egyedül Ázsia okoz nehézséget, mert ött kevés olyan szuverén állam van, amely külön népszövetségbe tömörülhetne s az egyetlen lehetőség az? hogy erre az esetleges ázsiai kontinentális népszövetségre Anglia gyakorolja a döntő befolyást, mint az a hatalom, amelynek Ázsiában s Ausztráliában a legnagyobb érdekei vannak. A legbefolyásosabb angol külpolitikai orgánum cikke ismét rámutat a népszövetség nehéz helyzetére s teljes súlyával amellett az eszime mellett foglal állást, amelyet Coudenhove-Kalergi már régen prop:' ' " A spanyol király Londonban közvetít London, julius 1. A spanyol királyi pár Parisból jövet tegnap este a londoni Viktőria-pályaud- varra érkezett, ahol az angol királyné, a walesi herceg, a yorki herceg és Helry herceg fogadták. A Daily Héráid hangsúlyozza, hogy a látogatást hivatalosan magánlátogatásnak minősítették, de bizonyos, hogy Alfonzó mint Spanyolország követe jön Angliába és Angliát meg akarja nyerni annak a fölfogásnak, amelyet Spanyolország a népszövetség kérdésében követ. A király határozottan nagyhatalmi rangöt és igy állandó tanácstaggá got követel országának s ha ezt nem kapja meg, szintén a népszövetségből való kilépés mellett tör lándzsát. gyarmat lett, hajdani urakat lesenkiztek, hajdani senkiket fölurasitottak, ahol más vidékek támogatására fizetik a minden képzeletet meghaladó adót és ahol idegenek javára összeroppantottak ipart, kereskedelmet, ahol senki a régiek közül nem találja kényelmes helyét — mi van itt? Tehát a tapasztalatok. Először maga a vidék. Első tétel: ez a más színek világa. Agyonjártam rendeltetésem évei alatt ennek az államnak egyéb helyeit, Csehországot, Morvaországot, de valahogy a zöldnek ott más szine volt, az erdőknek más szaga, a hegyeknek más alakja, a városoknak más rendje, s az embereknek nagyon másfajta szabása. Lényegesen, döntően más. Nem azt mondom, hogy az itteni jobb vagy értékesebb, de határozottan más. S az is bizonyos, hogy ennek a másságnak kézzelfogható okai vannak, mert ez a terület itt egyszerűen más komplexumhoz tartozik, más fejlődése, sorsa, ideálja, Istene van, a dolog tehát világos. Egy-két adat: a történelmi országok hegységei őshegységek, szénhegységek, régebbiek, hatalmas gyűrődések, a Kárpátok ellenben eruptív, fiatal lánchegység s igy az alakjuk tetemesen más. Prága és országa kiesnek a Duna medencéjéből, kiesnek a Duna-klimából is s ezért például a Vágvölgyére sohasem mértékadó a prágai időjárás, hanem a bécsi vagy a budapesti. Az eruptiv hegységeknek flórája és faunája is más, itt több a lomberdő és a virág, kevesebb a fenyő, s a lomberdőkben több a fü, puhább a pázsit, leheverhetöbb a sok tisztás. A Kárpátokban kevesebb a bánya, kevesebb a füst s igy nem fekszik az a barna köd, vagy rideg feketeség erdőn, mezőn mindenütt, mint Csehországban. Prága körül a vidéken nagyon érezni az ipart, kemény, komoly gyári münkaszag terül el, veritékfátyol: ez már a valódi nyugateurópai agyoncivilizált terület, agyonvájt, agyonturt, agyonkormozott, mely Belgiumtól le egész az Appeninekig átvonul Lengvel- sziléziáig. Szlovenszkó ellenben más, üdébb s talán leginkább a középfrancia völgyekhez hasonlítható. A színek mások, az emberek is mások, könnyebbek, inkább epikureisták. vidámabbak. Ez is franciás. Nyugatszlovenszkó — Kelet- szlovenszkó Ahol én voltam: Nyugatszlovenszkó. ÉrA Vág birodalmában, Mátyásföldjének városaiban Európa egyik legérdekesebb vidékén — Három ssyelvtenger összeölelkezésénél — A nyugatszlovenszkó! ember karaktere Milyen problémákat láttam dekes, hogy a köztudatban 1918 óta földrajzilag mennyire megoszlott Szlovenszkó. Kikristályosodott egy keleti rész és egy nyugati rész. A kettő között határozottan vannak különbségek. A keletiben talán erősebb a vidéki magyar befolyás, több a zsentri, kevesebb az ipar ,könnyelműbbek a népek s ami a fő: messzebb esik a középeurópai centrumoktól. Nyugatszlovenszkó polgáribb, de józansága a német Meistersingerek, vagy a francia bourgeois vidám, szívesen borozó mégis-józansága, nyárspolgária- sabb, gazdagabb, földhöz ragaszkodóbb, keményfejübb. S ami a fő: Nyugatszlovenszkó s annak legtipikusabb része, a Vágvölgye, a Vág folyamvidéke feltűnően közel esik a nagy centrumokhoz: Bécs 100 kilométer, Budapest ugyanannyi s utóvégre Prága is közelebb van, mini Kassához vagy Ungvárhoz. Ez a közelség mindenben látszik, mert aki csak teheti, nagyon gyakran utazik e centrumokba s szívesen importálja az ott tapasztaltakat. (S ez is egy szinárnyalatkülönbség a történelmi országok és Szlovenszkó között: mig Prága önálló, kissé elmaradt, színtelen, tulegyszerü divatot és életmódot diktál környékének, addig Szlovenszkó Bécs és Budapest, a két déli város szerint él. És pedig Keletszlovenszkó inkább Budapest, Nyugatszlovenszkó pedig inkább Bécs szerint. Nyugatszlovenszkónak legnagyobb furcsasága az, hogy érdekes módon ékelődik három nyelvtenger: a német, a szláv és a magyar közé. Keletszlovenszkón csak két nyelv ölelkezik: a magyar és a szlovák — a szepes- ségi németség germán sziget, mely magába huzódozkodik s nem diktál iramot — Nyugat- ‘ szlovenszkó ellenben három teljes nyelve szféra érdekkörében áll. Ez fölöttébb érdekes helyzet, mert ahány nyelvkeveredés csak van Európában, mind két faj között történik csak s a hármas érintkezés egy-két svájci bérces, elválasztott helytől eltekintve a ritkaságok közé tartozik. Nyugatszlovenszkón, különösen, a déli részeken, de föl egész Zsolnáig (a városi polgárságban), mindenütt háromnyelvű- séget találunk. Példa Szentgyörgy, Bazin, Nagyszombat: húsz kilométernyire minden német, húszra minden szláv, húszra minden magyar s a nyílt, termékeny síkon pazarul egymásba ölelkezik a három óriás. Egyedülálló, nyugatszlovenszkói, jellegzetes fenomén ez! Hatása elvitathatatlan az ittlakó népre s a sokféleség gyakran nemzetiségi bizonytalanságig visz, melyben egyre fölhangzik az elátkozott Pókainé kérdés: melyiket szeressem, melyiket szeressemÉs a teljes képet megkapjuk, ha a hármassághoz hozzávesszük a zsidóságot, mely itt nagyon lényeges, nagyon erős, gazdag, müveit és őslakos, tékintve, hogy Magyarom szág legrégibb gettói éppen itt voltak: Vág* ujbelyen és Bazinban. A háromnyelvű emheí Ennyi általánosság után illik részletekről szólni. Nyugatszlovenszkón a lakosság katolikus. A szlovák lent alföldi, fönt átmeneti a túróéi, liptói hegylakókhoz, lent gazdag, fönt szegény, de mindenütt Hlinka-párti. Az őslakosság csodálatosan összetart, nem szereti az idegeneket, a Vágvölgyében nemzetiségi torzsalkodások nincsenek, csak a betolakodókat nem szívlelik. Senki, sem a magyarság, sem a németség, sem a szlávság, sem a zsidóság. A városok kispolgársága három nyelven beszél egyszerre, furcsa mis-más ez, de aki megszokta és megértette, annak pikáns, kellemes, minden speciális árnyalatot a maga nyelvén kifejező hangszer. Nyugatszlovenszkó szép, a Vágvölgye gyönyörű. A hegyek a Kisalföld gazdag síkságától fokozatosan emelkednek észak felé, a völgy szükül s Zsolna mögött a széles lapályról indult vasúti vágány belefut a Fátra és a Tátra nyomasztó kőbirodalmába. A vidék állandóan müveit volt, történelme gazdag. Hihetetlenül sok vár és várrom van ezen a vidéken. Pozsony vára után jön Vöröskő, Szomotány, Galgóc, Csejte, Temet- vény, Beckó, Trencsén, Skalka Podhrad, Hrcsó, Budatin, Liétava, végül Strecsnó és óvár. A vonat ablakából mind látni őket. S a fürdőhelyek száma is csodálatos: Szentgyörgy, Bazin, Pöstyén, Trencsénteplic, Be- lus, Rajec, Csaca mind ezen a vidéken fekszenek. A részletkérdésekről azonban később. Csak annyit akarok még mondani, hogy nagyon érdemes e városok és a vidék ügyesbajos dolgaival foglalkozni, mert e kis mikrokozmoszok tükrében a helyi specifikumokon és érdekességen kívül megtaláljuk az általános szlovenszkói problémákat is. a politikaiakat, a gazdaságiakat, a társadalmiakat, a nemzetiségieket egyaránt s talán magunkra ismerünk, talán használ a ,„gnóti szeauton“. S lehet, hogy az elmondottak folyamán kidomborodott elénk az ui alakulat is, a világháború és a háború utáni káosz katlanában kiolvasztott uj típus: a szlovenszkói magyar mentalitás, a szlovenszkói őslakos lélek. Kezdem nedig északon: Zsolnán, ahonnét lejövök ide, Szlovenszkó fővárosáig. SzYatkó Pál. j
