Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-17 / 159. (1197.) szám

Mai liánunk le oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre ICO, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1 *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nOpUcipjCL Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GtiZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága ü., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Iparcskongresszus előtt A szlovenszkói és ruszinszköi egyesült iparosok országos szövetsége kongresszusra hivía össze a két országrész őslakos iparossá­gát. Ez a politikától teljesen távol álló, tiszta gazdasági szervezet a kongresszust bejelentő fölhívásában oly sötét színekkel festi meg Sziovenszkó és Ruszinszkó kisiparosságának gazdasági helyzetét, hogy e helyzetkép mel­lett nem haladhatunk el szó nélkül. Az el­keseredésnek a fölhívás soraiból sötét ko­molysággal kicsendülő szavai előtt a kor­mányhatalom birtokosai sem foghatják be fülüket. A fölhívás szerint az orvoslásnak, a szlo­venszkói iparpolitika egészségesebb útra térésének itt van a tizenkettedik órája! A további halogatás az állam helyesen felfogott érdekei szempontjából is beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat! A hatalomnak Szio­venszkó életkérdéseivel szemben eddig ké­nyelmesen közömbös urai most még azzal a kifogással sem térhetnek ki az iparostársa­dalom megmozdulása elől, hogy ismét csak egy „államellenes" politikai párt „állam­ellenes" politikai akciójáról van szó. Az „állam ellenesség", az „irredentiz­mus" artatlan rémképei a legutóbbi esztendő politikai és gazdasági létharcában különben is még madárijesztésre gém alkalmas agyag­bábuknak bizonyultak, amelyek összeomlot­tak az első igazi politikai erőmérkőzés füzé­ben. Sziovenszkó gazdasági problémáit nem lehet többé egy-egy barátságos vállveregetés- sol elintézni s magyar, német, szlovák és ru­szin iparosaink azzal a halálosan komoly el­szántsággal vonulhatnak föl Késmárkra, hogy a kormányzatnak pusztulásukat előkészítő iparpolitikájával szemben megfélemlítést és meghátrálást nem ismerve élesen szembe- száJinak. A jámbor kéréseknek, a lealázó könyör­géseknek az ideje lejárt már. Sziovenszkó és Ruszinszkó kisiparosai oly értékes, „első- osziályu" államientartó elemei ennek az or­szágnak, hogy bárgyuság volna részükről to­vábbra is jajgatva ugyan, de összetett kezek­kel tűrni gazdasági életereik további sor­vasztását. Mindaz, amit 1919 óta iparosaink ellen hivatalosan és nem hivatalosan elkövettek itt, az a legelitélendőbb politikai és nemzet- gazdasági erkölcstelenség volt. A történelmi országok iparának erősítése érdekében ha­lálra ítélték ezt a polgári társadalmunk ge­rincét alkotó, pótolhatatlanul értékes nép- osztályt A történelmi országok ipara Szlo- venszkóval és Ruszinszkóval szemben az ál­lam részéről minden téren kiváltságokat él­vez s a történelmi országok határt nem is­merő, kegyetlen gazdasági önzését istápoló kormányzat hét esztendő alatt semmi intéz­kedést nem tett a köztársaság nyugati része és keleti részei között fönnálló termelési kü­lönbségek kiegyenlítésére. És eddig hiába­valónak bizonyult a 6zlovenszkói és ruszinsz- kói különböző érdekképviseleteknek a kor mánynál tett minden, az orvoslást, az egyen­lő elbánást követelő lépése. Hasztalan tör­tént szövetkezett ellenzéki pártjaink részéről is az állandó tiltakozás a modern kor törté­nelmének legigazságtalanabb, országrészek kizsákmányolására épített gazdasági politi­kája ellen. Az ótátrafüredi, pöstyéni, kassai és ungvári közösbizottsági üléseken Szioven­szkó és Ruszinszkó iparosságának szószólói részéről ismertetett sérelmek változatlanul fönnállanak ma is. Még mindig nem szállították le az ötven százalékkal magasabb szlovenszkói vasúti szállítási díjtételeket; még mindig nem ré- szesitik a szlovenszkói és ruszinszköi ipart az őt megillető aranykulcs szerint az állami k ¥iSágesemények Caillaux teljes győzelmét segítik elő A fáradt parlament — A b&igga példa Jótékony hatása — A pénz­ügyi törvény a bizottság ©lőtt Paris, julius 16. Caillaux pénzügyi tör­vénye, mely egyúttal a kormánynak meg­adandó teljhatalmat is tartalmazza, hosszabb huzavona után ma délelőtt végre a kamara pénzügyi bizottsága elé került. A törvénynek két cikkelye van. Az elsőben feljogosítják a kormányt, hogy 1927 január elsejéig, azaz hat hónapig, minden pénzügyi kérdésben rendeletekkel kormányozzon. A teljhatalmat egy függelékben pontosan körülhatárolják. A második cikkely arról szól, hogy minden rendeletet hat hónap után ratifikálás céljá­ból a parlamentnek mutassanak be. Caillaux pénzügyi programját csak a négy függelék­ben fejti ki. Ez a program beható adórefor­mot, számos takarékossági rendszabályt, a kincstár talpraállitását és a valuta stabilizá­cióját jelenti be. A pénzügyi bizottság tagjai­nak csak a mai délelőtt áll rendelkezésükre, hogy a javaslatot felülbírálják. Délután a pénzügyminiszter maga jelenik meg a bizott­ság előtt és javaslatát behatóan megmagya­rázza. Ka a bizottság hamar végez a javaslattal, akkor a plénum már a jövő hét elején megkezdheti a vitát. Ha minden a kor­mány kívánsága szerint történik, akkor Caillaux javaslata a jövő hét folyamán törvényerőre emelkedhetik és a kamara végre megkezdheti a szabadságát. A kamara vakáció vágya és az a körülmény, hogy a képviselők nem szívesen vennék, ha most a nyár derekán, közvetlenül a szabad­ság előtt uj válság támadna, nagyban meg­erősítik a kormány helyzetét és valószínűvé teszik, hogy a javaslatnak meglesz a több­sége. Ezenkívül Caillaux a jövő héten a parlamentben már a kétségtelenül kedvező londoni szerződéssel is operálhat Nagyon kapóra jött a kormánynak a belga frankesés orvoslása is. A francia kamara tagjai hosszabb idő óta figyelik Belgiumot s hajlandók követni az ottani frankmentő módszereket. Mint ismere­tes, a belga kainara hathónapi teljhatal­mait szavazott meg a királynak a pénz­ügyi szanálás érdekében és az is bizo­nyos, hogy ez a teljhatalom rögtön érez­tette jótékony hatását s a belga frank emelkedni kezdett. A szerencsés belga példa szintén elősegíti Caillaux sikerét. A bejelentett takarékossági rendszabályokat a tegnapi minisztertanács máris elhatározta. Egyhangú határozat foly­tán uj hivatalnokokat Franciaországban töb­bé nem neveznek ki, sőt minden igyekezet­tel azon lesznek, hogy a francia hivatalnoki kart arra a létszámra csökkentsék, amelyen az 1914-ben állt. Részletes fölvilágosiiásra szorul ezek után — írja a Károd — Klofács, Patejdl és Tomasek lánai látogatása az elnöknél. Her- ben leleplezése fényt dérit a Gajda-afférra is. Alfonz és Primo de Rivera elutaznak Franciaországból Páris, julius 16. Primo de Rivera má Calaisba utazik, ahol megvárja a Lordonból visszatérő spanyol királyt. Calaisból a diktá­tor és a király egyenesen Spanyolországba utaznak, anélkül, hogy Párist érintenék. Paris, julius 16. Csütörtök este a francia- országi spanyol nagykövetségen pompás fo­gadtatás volt a marokkói szultán tiszteletére. A művészi est befejezése után Quiones de León párisi spanyol nagykövet lakásán intim vacsora volt, amelyen a Párisban időző ma- rokkői szultán, Doumergue, Briand, Primo da Rivera és Jordana tábornok vettek részt. Masarylt diktatúrám kívánják a cselt specialisták Herben ti?, ssensáeiés ellik© a Márodnl Prácé-ban a baSoidat puccsterveirő! — ,Ha Masaryk akarná, régen megcsinálhatta volna* Prága, julius 16. A belpolitikai helyzet elmérgesedésének kezdetétől a' cseh nemzeti demokraták és részben a cseh néppártiak is nyílt támadást kezdtek a Hradzsin, sőt magának Masaryk- nak személye ellen is. Állandóan azt hangoz­tatják, hogy a Hradzsin a szocialisták politi­káját támogatja és ezek nyomására akarja lehetetlenné tenni a szélső nacionalista vezé­reket is. Kramarék állításait sokban igazolja most Herben János dr.-nak a Národni Práce- ban irt cikke. Eszerint Masaryk elnök ellen jobboldalról már az uj államalakulat előtt óriási intrikák folytak. Az intrikákat 1918 december 21-ike után is tovább szőtték, ami- ko” Masaryk mint az uj köztársaság megvá­lasztott elnöke tért vissza Prágába. Az akna­munka olyannyira elmérgesitette a helyze­tet, hogy Masaryk elnök 1926-ban — irja Herben — kénytelen volt visszautasítani a hazugságokat. A szokolkongresszüs volt Ma­saryk legnagyobb elégtétele. Akinek ez sem volna elegendő bizonyíték, az láthatta, hogy északcsehországi utazása alatt milyen ová­ciókban részesítették a polgárok Masarykot. Már régéta sokan kérlelik az elnököt — folytatja Herben —, hogy Pilsudsky len- 1 mintájára uj forradalmat hajtson mert az ö diktatúráját kívánják! A balgák! Ha Masaryk akarná, már régen megcsinálhatta volna. Azonban semmi sem áll távolabb Masaryk leikétől, mint az ilyen csinyek. Hiszen megvan a cseh állam cseh mi.észterekkel: mit akartok még többet? A fascista Károd ehhez a cikkhez a kö­vetkezőket fűzi: íme, itt a bizonyítéka annak, hogy még az elnök barátai és a hradzsini körök is forradalomtól tartanak. De ez a mozgalom természetesen a baloldali pártoktól indulna ki. szállításokban, ami csak munkabérekben ki­fejelve évenkint 500 millió korona vesztesé­get jelent a két országrészre nézve; még mindig nem egységesítették Sziovenszkó és Ruszinszkó érdekében az adótörvényeket; még mindig nagyobbak a szociális terhek ná­lunk, mint Csehországban és még mindig nem kapnak iparosaink jogos panaszaikra érdemleges elintézéseket. Ezeknek a pana­szoknak és sérelmeknek fölsorolását órák hosszat folytathatnék. A késmárki kongresszusra iparosaink ily súlyos panaszok terhével vonulnak föl. Sok ilyen kongresszus volt már Szlovenszkón és egyik sem tudta megtalálni a módját a ked­vező változás kikényszerítésének. A mostani kongresszus azonban lényegesen megválto­zott viszonyok között ül össze. Az a szloven- szkóellenes, soviniszta kormányzati rend­szer, amely halálra ítélte iparunkat, össze­omlott s a mérséklet útjára kényszerült cseh polgári pártok a leendő kormányzati többsé­gek megalkotásánál és fontartásánál reá fog­nak szorulni azoknak a nemzeti kisebbségi és szlovenszkói őslakos pártoknak a jóakara­tára, amely pártokhoz iparosaink kilencven­Amundsen , .■ ünnepélyes fogadtatása Oslóban Oslo, julius 16. Roald Amundsen és tár-i sai ma délelőtt ragyogó időben megérkeztek a norvég fővárosba. A kikötőhelyen óriási tö­meg fogadta őket. A kamara elnöke maga ment a. híres utazók elé s nagy beszédben üdvözölte őket. Amundsen meginduítan vála-: szolt az üdvözlésekre. A város csaknem va­lamennyi épkézláb polgára talpon volt, hogy, a nemzet nagy fiát láthassa. Végig az ezrek álltak s ünnepelték a sarkutaz ókat,- akik a kidiszitett és föllobogózott városnegyed delien át egyenesen a királyi várba hajtattak. Ott Amundsent és társait a király meg a trón-* örökös üdvözölte. Amundsen visszaadta a ki­rálynak azt a zászlót, amelyet a király é- ki- rályné az utazás megkezdése előtt adtak neki, A király Wistings kapitányt a szent Olaf-rerxí parancsnoki keresztjével tüntette ki, az ex-i pedició többi résztvevője pedig a lovagi ke- resztet kapta meg. (Amundsen már régen birtokában vari a legnagyobb norvég kitünte-i tésnek.) Az utazók végül a Grand Hotelbe hajtattak, ahol a néptömeg a késő délutáni’ órákig ünnepelte őket. Amundsennek md-i untalan meg kellett jelennie a szálloda erké-: lyén, hogy válaszoljon a tömeg ünneplésére. Ma este a város legnagyobb sportegyesülete a Hotel Bristolban óriási estélyt ad a sarki repülők tiszteletére. Wefring tér mondja a nagy beszédet. Az ünnepségen az olasz, az amerikai és a svéd követek is részt vesznek. Holnap, Amundsen 54. szüle­tésnapján, az Akershus erődben népünnepély lesz melyen Fritjoff Kansen mondja az iin- nepi beszédet. Egy magyar állampolgárt öt évre ítéltek Moszkvában Moszkva, julius 16. A legfelsőbb szovjet- bíróság 5 évi fogházra ítélte Visny Károly magyar állampolgárt, a budapesti rendőrség ál­lítólagos agentprovokateurjét. A vádirat sze­rint Visny Magyarország számára kémkedett volna Oroszországban. kilenc százaléka is tartozik. Minden alapja megvan tehát annak a föltevésnek, hogy ipa­rosaink követelései most nem fognak hiába elhangzani s jogos törekvéseik politikai szer­vezettségünk segítségével már a közel jövő­ben érvényesülni fognak. A lapunk és pártjaink által képviselt szlovenszkói és ruszinszköi magyar közvéle­mény a legmelegebb rokonszenvvel kiséri iparosaink öntudatos megmozdulását és jövő­jükért folytatott súlyos küzdelmeikhez a ma­gyarság többi társadalmi rétegei is a tökéle­tes szolidaritást ajánlják föl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom