Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-17 / 159. (1197.) szám
Mai liánunk le oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre ICO, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1 *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nOpUcipjCL Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GtiZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága ü., Panská ul 12/III. —Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Iparcskongresszus előtt A szlovenszkói és ruszinszköi egyesült iparosok országos szövetsége kongresszusra hivía össze a két országrész őslakos iparosságát. Ez a politikától teljesen távol álló, tiszta gazdasági szervezet a kongresszust bejelentő fölhívásában oly sötét színekkel festi meg Sziovenszkó és Ruszinszkó kisiparosságának gazdasági helyzetét, hogy e helyzetkép mellett nem haladhatunk el szó nélkül. Az elkeseredésnek a fölhívás soraiból sötét komolysággal kicsendülő szavai előtt a kormányhatalom birtokosai sem foghatják be fülüket. A fölhívás szerint az orvoslásnak, a szlovenszkói iparpolitika egészségesebb útra térésének itt van a tizenkettedik órája! A további halogatás az állam helyesen felfogott érdekei szempontjából is beláthatatlan következményekkel járhat! A hatalomnak Sziovenszkó életkérdéseivel szemben eddig kényelmesen közömbös urai most még azzal a kifogással sem térhetnek ki az iparostársadalom megmozdulása elől, hogy ismét csak egy „államellenes" politikai párt „államellenes" politikai akciójáról van szó. Az „állam ellenesség", az „irredentizmus" artatlan rémképei a legutóbbi esztendő politikai és gazdasági létharcában különben is még madárijesztésre gém alkalmas agyagbábuknak bizonyultak, amelyek összeomlottak az első igazi politikai erőmérkőzés füzében. Sziovenszkó gazdasági problémáit nem lehet többé egy-egy barátságos vállveregetés- sol elintézni s magyar, német, szlovák és ruszin iparosaink azzal a halálosan komoly elszántsággal vonulhatnak föl Késmárkra, hogy a kormányzatnak pusztulásukat előkészítő iparpolitikájával szemben megfélemlítést és meghátrálást nem ismerve élesen szembe- száJinak. A jámbor kéréseknek, a lealázó könyörgéseknek az ideje lejárt már. Sziovenszkó és Ruszinszkó kisiparosai oly értékes, „első- osziályu" államientartó elemei ennek az országnak, hogy bárgyuság volna részükről továbbra is jajgatva ugyan, de összetett kezekkel tűrni gazdasági életereik további sorvasztását. Mindaz, amit 1919 óta iparosaink ellen hivatalosan és nem hivatalosan elkövettek itt, az a legelitélendőbb politikai és nemzet- gazdasági erkölcstelenség volt. A történelmi országok iparának erősítése érdekében halálra ítélték ezt a polgári társadalmunk gerincét alkotó, pótolhatatlanul értékes nép- osztályt A történelmi országok ipara Szlo- venszkóval és Ruszinszkóval szemben az állam részéről minden téren kiváltságokat élvez s a történelmi országok határt nem ismerő, kegyetlen gazdasági önzését istápoló kormányzat hét esztendő alatt semmi intézkedést nem tett a köztársaság nyugati része és keleti részei között fönnálló termelési különbségek kiegyenlítésére. És eddig hiábavalónak bizonyult a 6zlovenszkói és ruszinsz- kói különböző érdekképviseleteknek a kor mánynál tett minden, az orvoslást, az egyenlő elbánást követelő lépése. Hasztalan történt szövetkezett ellenzéki pártjaink részéről is az állandó tiltakozás a modern kor történelmének legigazságtalanabb, országrészek kizsákmányolására épített gazdasági politikája ellen. Az ótátrafüredi, pöstyéni, kassai és ungvári közösbizottsági üléseken Sziovenszkó és Ruszinszkó iparosságának szószólói részéről ismertetett sérelmek változatlanul fönnállanak ma is. Még mindig nem szállították le az ötven százalékkal magasabb szlovenszkói vasúti szállítási díjtételeket; még mindig nem ré- szesitik a szlovenszkói és ruszinszköi ipart az őt megillető aranykulcs szerint az állami k ¥iSágesemények Caillaux teljes győzelmét segítik elő A fáradt parlament — A b&igga példa Jótékony hatása — A pénzügyi törvény a bizottság ©lőtt Paris, julius 16. Caillaux pénzügyi törvénye, mely egyúttal a kormánynak megadandó teljhatalmat is tartalmazza, hosszabb huzavona után ma délelőtt végre a kamara pénzügyi bizottsága elé került. A törvénynek két cikkelye van. Az elsőben feljogosítják a kormányt, hogy 1927 január elsejéig, azaz hat hónapig, minden pénzügyi kérdésben rendeletekkel kormányozzon. A teljhatalmat egy függelékben pontosan körülhatárolják. A második cikkely arról szól, hogy minden rendeletet hat hónap után ratifikálás céljából a parlamentnek mutassanak be. Caillaux pénzügyi programját csak a négy függelékben fejti ki. Ez a program beható adóreformot, számos takarékossági rendszabályt, a kincstár talpraállitását és a valuta stabilizációját jelenti be. A pénzügyi bizottság tagjainak csak a mai délelőtt áll rendelkezésükre, hogy a javaslatot felülbírálják. Délután a pénzügyminiszter maga jelenik meg a bizottság előtt és javaslatát behatóan megmagyarázza. Ka a bizottság hamar végez a javaslattal, akkor a plénum már a jövő hét elején megkezdheti a vitát. Ha minden a kormány kívánsága szerint történik, akkor Caillaux javaslata a jövő hét folyamán törvényerőre emelkedhetik és a kamara végre megkezdheti a szabadságát. A kamara vakáció vágya és az a körülmény, hogy a képviselők nem szívesen vennék, ha most a nyár derekán, közvetlenül a szabadság előtt uj válság támadna, nagyban megerősítik a kormány helyzetét és valószínűvé teszik, hogy a javaslatnak meglesz a többsége. Ezenkívül Caillaux a jövő héten a parlamentben már a kétségtelenül kedvező londoni szerződéssel is operálhat Nagyon kapóra jött a kormánynak a belga frankesés orvoslása is. A francia kamara tagjai hosszabb idő óta figyelik Belgiumot s hajlandók követni az ottani frankmentő módszereket. Mint ismeretes, a belga kainara hathónapi teljhatalmait szavazott meg a királynak a pénzügyi szanálás érdekében és az is bizonyos, hogy ez a teljhatalom rögtön éreztette jótékony hatását s a belga frank emelkedni kezdett. A szerencsés belga példa szintén elősegíti Caillaux sikerét. A bejelentett takarékossági rendszabályokat a tegnapi minisztertanács máris elhatározta. Egyhangú határozat folytán uj hivatalnokokat Franciaországban többé nem neveznek ki, sőt minden igyekezettel azon lesznek, hogy a francia hivatalnoki kart arra a létszámra csökkentsék, amelyen az 1914-ben állt. Részletes fölvilágosiiásra szorul ezek után — írja a Károd — Klofács, Patejdl és Tomasek lánai látogatása az elnöknél. Her- ben leleplezése fényt dérit a Gajda-afférra is. Alfonz és Primo de Rivera elutaznak Franciaországból Páris, julius 16. Primo de Rivera má Calaisba utazik, ahol megvárja a Lordonból visszatérő spanyol királyt. Calaisból a diktátor és a király egyenesen Spanyolországba utaznak, anélkül, hogy Párist érintenék. Paris, julius 16. Csütörtök este a francia- országi spanyol nagykövetségen pompás fogadtatás volt a marokkói szultán tiszteletére. A művészi est befejezése után Quiones de León párisi spanyol nagykövet lakásán intim vacsora volt, amelyen a Párisban időző ma- rokkői szultán, Doumergue, Briand, Primo da Rivera és Jordana tábornok vettek részt. Masarylt diktatúrám kívánják a cselt specialisták Herben ti?, ssensáeiés ellik© a Márodnl Prácé-ban a baSoidat puccsterveirő! — ,Ha Masaryk akarná, régen megcsinálhatta volna* Prága, julius 16. A belpolitikai helyzet elmérgesedésének kezdetétől a' cseh nemzeti demokraták és részben a cseh néppártiak is nyílt támadást kezdtek a Hradzsin, sőt magának Masaryk- nak személye ellen is. Állandóan azt hangoztatják, hogy a Hradzsin a szocialisták politikáját támogatja és ezek nyomására akarja lehetetlenné tenni a szélső nacionalista vezéreket is. Kramarék állításait sokban igazolja most Herben János dr.-nak a Národni Práce- ban irt cikke. Eszerint Masaryk elnök ellen jobboldalról már az uj államalakulat előtt óriási intrikák folytak. Az intrikákat 1918 december 21-ike után is tovább szőtték, ami- ko” Masaryk mint az uj köztársaság megválasztott elnöke tért vissza Prágába. Az aknamunka olyannyira elmérgesitette a helyzetet, hogy Masaryk elnök 1926-ban — irja Herben — kénytelen volt visszautasítani a hazugságokat. A szokolkongresszüs volt Masaryk legnagyobb elégtétele. Akinek ez sem volna elegendő bizonyíték, az láthatta, hogy északcsehországi utazása alatt milyen ovációkban részesítették a polgárok Masarykot. Már régéta sokan kérlelik az elnököt — folytatja Herben —, hogy Pilsudsky len- 1 mintájára uj forradalmat hajtson mert az ö diktatúráját kívánják! A balgák! Ha Masaryk akarná, már régen megcsinálhatta volna. Azonban semmi sem áll távolabb Masaryk leikétől, mint az ilyen csinyek. Hiszen megvan a cseh állam cseh mi.észterekkel: mit akartok még többet? A fascista Károd ehhez a cikkhez a következőket fűzi: íme, itt a bizonyítéka annak, hogy még az elnök barátai és a hradzsini körök is forradalomtól tartanak. De ez a mozgalom természetesen a baloldali pártoktól indulna ki. szállításokban, ami csak munkabérekben kifejelve évenkint 500 millió korona veszteséget jelent a két országrészre nézve; még mindig nem egységesítették Sziovenszkó és Ruszinszkó érdekében az adótörvényeket; még mindig nagyobbak a szociális terhek nálunk, mint Csehországban és még mindig nem kapnak iparosaink jogos panaszaikra érdemleges elintézéseket. Ezeknek a panaszoknak és sérelmeknek fölsorolását órák hosszat folytathatnék. A késmárki kongresszusra iparosaink ily súlyos panaszok terhével vonulnak föl. Sok ilyen kongresszus volt már Szlovenszkón és egyik sem tudta megtalálni a módját a kedvező változás kikényszerítésének. A mostani kongresszus azonban lényegesen megváltozott viszonyok között ül össze. Az a szloven- szkóellenes, soviniszta kormányzati rendszer, amely halálra ítélte iparunkat, összeomlott s a mérséklet útjára kényszerült cseh polgári pártok a leendő kormányzati többségek megalkotásánál és fontartásánál reá fognak szorulni azoknak a nemzeti kisebbségi és szlovenszkói őslakos pártoknak a jóakaratára, amely pártokhoz iparosaink kilencvenAmundsen , .■ ünnepélyes fogadtatása Oslóban Oslo, julius 16. Roald Amundsen és tár-i sai ma délelőtt ragyogó időben megérkeztek a norvég fővárosba. A kikötőhelyen óriási tömeg fogadta őket. A kamara elnöke maga ment a. híres utazók elé s nagy beszédben üdvözölte őket. Amundsen meginduítan vála-: szolt az üdvözlésekre. A város csaknem valamennyi épkézláb polgára talpon volt, hogy, a nemzet nagy fiát láthassa. Végig az ezrek álltak s ünnepelték a sarkutaz ókat,- akik a kidiszitett és föllobogózott városnegyed delien át egyenesen a királyi várba hajtattak. Ott Amundsent és társait a király meg a trón-* örökös üdvözölte. Amundsen visszaadta a királynak azt a zászlót, amelyet a király é- ki- rályné az utazás megkezdése előtt adtak neki, A király Wistings kapitányt a szent Olaf-rerxí parancsnoki keresztjével tüntette ki, az ex-i pedició többi résztvevője pedig a lovagi ke- resztet kapta meg. (Amundsen már régen birtokában vari a legnagyobb norvég kitünte-i tésnek.) Az utazók végül a Grand Hotelbe hajtattak, ahol a néptömeg a késő délutáni’ órákig ünnepelte őket. Amundsennek md-i untalan meg kellett jelennie a szálloda erké-: lyén, hogy válaszoljon a tömeg ünneplésére. Ma este a város legnagyobb sportegyesülete a Hotel Bristolban óriási estélyt ad a sarki repülők tiszteletére. Wefring tér mondja a nagy beszédet. Az ünnepségen az olasz, az amerikai és a svéd követek is részt vesznek. Holnap, Amundsen 54. születésnapján, az Akershus erődben népünnepély lesz melyen Fritjoff Kansen mondja az iin- nepi beszédet. Egy magyar állampolgárt öt évre ítéltek Moszkvában Moszkva, julius 16. A legfelsőbb szovjet- bíróság 5 évi fogházra ítélte Visny Károly magyar állampolgárt, a budapesti rendőrség állítólagos agentprovokateurjét. A vádirat szerint Visny Magyarország számára kémkedett volna Oroszországban. kilenc százaléka is tartozik. Minden alapja megvan tehát annak a föltevésnek, hogy iparosaink követelései most nem fognak hiába elhangzani s jogos törekvéseik politikai szervezettségünk segítségével már a közel jövőben érvényesülni fognak. A lapunk és pártjaink által képviselt szlovenszkói és ruszinszköi magyar közvélemény a legmelegebb rokonszenvvel kiséri iparosaink öntudatos megmozdulását és jövőjükért folytatott súlyos küzdelmeikhez a magyarság többi társadalmi rétegei is a tökéletes szolidaritást ajánlják föl.
