Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-17 / 159. (1197.) szám
2 Essr'sffsrstaaBwi Ruszinszkói Levelek I. Ruszinszkó iskolai ügyosztályának korifeusai — Simek éppúgy, mint Simecsék — jobb ügyhöz méltó szorgossággal gondoskodnak arról, hogy „érdemeiket** az unalomig kürtöljék világgá a kormány „kitartott1* lapjaiHogy ennyi meg annyi iskolát nyitottak a „fölszabadított** Ruszinszkóban az utolsó hét év alatt, ennyi meg annyi milliót költöttek a népművelésre! Bölcsen elhallgatják, hogy ez összeg jelentős része destruktív és elnemzetlenitő aknamunka finanszírozására fordi ttatott és fordít tátik ma is,.. A létesített iskolák száma mellett elfelejti kitüntetni a Civ. Sprava a leépített osztályok mennyiségét, az exponált s definitive kinevezett cseh tanítók számán kívül meg kellene emlékezni a szélnek eresztett őslakos tanítók tekintélyes kontingenséről, a „fölöslegesekéről is! Ruszinszkó taniíóképezdéiben „numerus clausus** van, uj erőket föl nem vesznek (ha aútóChtonok!), de rövid (igaz, hogy velőtlen!) kurzusokkal tucatszámra képesítik a tapasztalatlan cseh tanítókat a „meg nem felelő** őslakos tanítók helyébe. i Az őslakosság iskoláira költött százezrek mellett elhallgatja, Uzshorod hány milliót költ cseh iskolák szervezésére olyan falvakban, hol egyetlen cseh nemzetiségű tanuló sincsen. A kulturjogait követelő őslakos deputá- cióknak a minisztérium parancsát mutatják: ,.seirit“. spórolni, de továbbfolytatják a dena- ciönálizációs céllal Ruszinszkóba vezényelt cseh tanítók dupla fizetésének kiutalását. Ruszinszkóban, Középeurópa kellős közepén, a XX. században, az iskolaügy tekintetében „autonóm** területen, az iskolaköteleseknek több mint 20 százaléka nem jár iskolába, mert nincs iskolája, nincs tanítója, legszükségesebb ruhája. 22.076 gyermek van iskola nélkül, ami „előttünk és az egész müveit világ előtt szégyenfolt marad az egész cseh nép, Hüsz, Kömén íusz és Masaryk népének történelmében** — fejezi be a „Ruszkaja Zemlya** julius 8-iki vezércikkét: „Fájdalmas és szégyenletes!“ Ruszinszkónak egyetlenegy iskolája van a süketnémák számára, de ott sem anyanyelvükön tanitják á szerencsétlenekét. A debi- lek, imbecillek stb. testileg-szellemileg abnormálisok szakiskolák hiányában; vagy kóborolnak, vagy ballasztjai normál iskoláknak. Az iskolát nem látogatók felét a szülők reménytelensége, az őslakosság szomorú tapasztalata adja: „az én Ivánom úgysem kapna helyet, állást!...“ — mondja a kérdőre vont szülő. „Föld, barom nélküli nép, melynek sorsa uzsorások kezében van, kiknek kénye-ked- vétől függ teljesen, — szisztematikusan ivás- lioz és erkölcstelenséghez szoktatott nép, melyen senki nem segíthet, sem a pap, sem a biró, — zsarolja és sértegeti minden hivatalnok, melyein senki a Világon Segíteni nem akar, ennek a népnek fokozatosan mind mélyebbre és mélyebbre kell sülyednie anyagilag és erkölcsileg, mig végleg el nem ttinik“ — írja Ruszinszkó népérői Egán, a Felvidéki kirendeltség agilis feje. És ma? Az Erdős Kárpátok déli lejtőin tengődik a 160 milliós orosz nép maroknyi része. Földje Tirollal, Schwarzwald-dal vetekszik, valaha Európa minden természetimádója megfordult benne, valaha „bécsi** bútort hajlítottak 6000 négyzetkilométert elfoglaló erdeiből, ma duvad garázdálkodik bennük. Ebből, de csak ebből van elég. Az Urnák 1922. esztendejében Ruszinszkó fővárosának utcáin is patrollok védték az ordasok ellen a polgárságot. Mi volt s mi van a Verchovinán? Elmondom. Podkárpátszkij. Általános textilszírájk Lengyelországban ? Varsó, julius 16. A bialystocki textilipar sztrájkja egyre élesebb formákat ölt. Most már úgy látszik, hogy az általános sztrájk kikerülhetetlen. A textiliparosok beleegyeztek a 12%-os béremelésbe, de a munkások 37— 50%-ős emelést kívánnak. A sztrájkvezétő- ség felszólította a vidéki munkásszervezeteket, hogy csatlakozzanak e sztrájkhoz. XX Nincs az áz izgalmas rrgény, fantasztikus film, amely felérne a Brekin vonzó előadásával, xx Szenzációs a Kis Bréhm illusztrációs anyaga! xx A ma embere nem nélkülözheti Brehm bálba UH aű müvét! Donét, a sienátus aleinöfce a v&mtöbbséatöl varia az állam politikai és gazdasági gyógyulását A Prát?© Lidii híradása a cseh-német egyezkedésről — Donét nyíl* állásfoglalása a vámtibbség állandósítása mellett Prága, julius 16. Az utolsó parlamenti események, amelyek a koalíciós többség megbuktatásával egy ad hoc polgári többség kialakulásához vezettek, még mindig élénken foglalkoztatják a pártsajtót és a különböző pártgyüléseket. Rendkívül sok a kombináció, természetesen konkrétumokról még nem lehet szó, mert a polgári pártok tárgyalásai hivatalosan még nem kezdődtek meg. A különböző pártgyülése- ken elhangzott beszédekből azonban arra lehet következtetni, hogy a polgári pártok mindegyikében megvan a hajlandóság a további együttműködésre. Ezzel a lehetőséggel a szocialisták is számolnak, akik óriási sajtókampányt kezdtek a polgári pártok ellen. Még az internacionális alapon álló szociáldemokraták is a nemzeti sovinizmus magas lovára ültek. Úgy a német, mint a cseh szocialisták szemére vetik a polgári pártoknak, hogy a nemzeti öntudat és a nemzeti érdekek elárulásával gazdasági érdekközösségbe léptek a németekkel és ma- gyarökkal. A cseh szociáldemokrata Právo Liduban Bechyne pártja szempontjából a ieg- pesszimisztikusabban ítéli meg a helyzetet. A Právo Lidu újabban azzal agitál, hogy a vámtöbbség a cseh kisebbségek ellen dolgozik. Rámutat arra, hogy a szocialisták annakidején a cseh kisebbségi kérdést iskolakérdésnek tekintették és főfeladatul a nemzeti öntudat fejlesztését tűzték ki. Most azonban a polgári vámtöbbség a katolikus papok segítségével a kisebbségi iskolák ellen kezd dolgozni. A cseh kisebbségekét az á veszély fenyegeti, hogy mihelyt a lakók védelméről szóló törvényt hatálytanitják, a német bür- zsoák kilakoltatják a cseh bérlőkét és illetőségi helyükre toloncoltatják. Ezzel szemben a cseh polgári pártok, a nemzeti demokraták kivételével, nyíltan hangoztatják a többi nemzetiségi polgári párttal való együttműködés szükségességét. Donát, a szenátus alelnöke, aki ismeretes vámkezdeméryező javaslatával siettette az uj parlamenti konstellációt, e napokban választói előtt minden rezerváltság nélkül megállapította azokat az irányelveket, amelyek alapján a vámtöbbség megalkothatja parlamenti és politikai programját. Donát visszatekintett a politikai eseményekre és megállapította, hogy az állam az elmúlt nyolc év alatt a konszolidáció magas fokát érte el, de első perctől kezdve ez a konszolidáció két betegséget hordott magában. Az egyik politikai, a másik pedig gazdasági betegség. Politikai betegségnek tekinti a szlovák nemzet nagy részének elutasító magatartását a cseh nemzettel szemben és a csehszlovákiai németek millióinak hideg viszonyát a köztársasághoz. Az agrárius párt, mint a mezőgazdák képviselete most áthidalta ezt a szakadékot, amely a szlovák néppártiakat elválasztotta a cseh agráriusoktól és a cseheket a német parasztoktól. A párt egy frontba állította mindazokat, akik az államért dolgozni akarnak, legyenek azok akár csehc akár szlovákok, akár pedig németek és magyarok. Nyolc év óta először jelentkezett munkára a két legerősebb német párt: a Bund dér Land- Wirte és a keresztényszocialista párt. A két legerősebb szlovák párt, az agráriusok és a néppártiak akik a szlovákok 90%-át képviselik, együtt akarnak haladni, és dolgozni az állam érdekében. Ez egyet jelent a németek és szlovákok külföldi agitáöiójának megszüntetésével. — A gazdasági betegség abban rejlik — mondta Donát — hogy a megengedett mértéken túl gazdálkodtak, anélkül, hogy tekintetbe vették volna azt, hogy egy eladósodott államot örököltünk. Számtalan intézményt, fölösleges iskolákat építették és még ott is bevezették a nyolc órái munkaidőt, ahol az tárthatalan. Ennek természetes következménye az elviselhetetlen adóteher és a pénzhiány. Ezt az állapotot akarja most megjavítani az uj polgári többségA vámharc nemcsak harc a vámokért, hanem harc valamennyi adó]izéid gazdasági felszabadításáért. A vámgyözelem Vérielen forradalmat jelent az állam életében. A szükség arra tanította a német és szlovák parasztókat, hogy elválaszthatatlan frontot kell alkotniok a cseh paraszttal. — Mi uj államalkotó többséget alapítottunk — fejezte be Donát beszédét — s ezt a tizenkettedik órában hoztuk létre. Ennek a hónapnak kezdetével életbelépett a munkásbiztositás, amely az egész gazdasági életre milliárdos megterhelést jelent. Meg van győződve arról, hogy ezt a törvényt rövidesen módosítani kell. Aztán jön majd az adóreform, a költség- vetés, amelyek keretében a pénzügyminiszter kénytelen lesz a kiadási tételeket fokozatosan leszállítani. A kormányrendszernek meg kellett változnia mert e kérdések rendezésének útjában álott. Dohát tehát a legerősebb cseh polgári párt nevében egész nyíltan és minden titkolózás nélkül bejelentette, hogy a régi koalíciós többség visszaállitásiról szó sem lehet, mert az politikailag és gazdaságilag is az állam kónszölídációjá- Hah az útjában állott. A polgári pártok közötti tárgyalásokról különböző hírek látnak napvilágot. A Právó Lidu állítólag teljesén megbízható helyről azt a hírt kapta, hogy a németek már konkrét formában 'rogyottak a csehekkel a kormány többségbe való belépésről. A cseh pártok ugyan egészükben elutasították a németek követeléseit, de hajlandóknak nyilatkoztak arra, hogy a követelések egyes pontjairól kűlön-külön tárgy alj áriak. Máris. kiegyeztek a németek az iskólakérdésben. Ez állítólagos egyezség szerint az iskola- ügy terén visszaállítják át 1920. évi állapotot. Ami pedig a földreformot illeti, azt írja a Právo Lidii, hogy a németek a lakosság arányához képest jutnak majd földhöz. A tisztviselői kérdésben megjegyeztek-, hogy néhány vezető helyre német nemzetiségű magasrangu hivatalnokot fognak kinevezni. A cseh agráriusok végül a német iparospárt követeléseit is hajlandók honorálni a szociálbiztositási kérdésben. Ez a híradás természetesen csak kombi- náciöhak tekinthető, de minden esetre jellemző, hogy a cseh szociáldemokraták kénytelenek magük beismerni azt, hogy a polgári pártok á megegyezés útját egyengetik és komolyan dolgoznak a további együttműködés érdekében. Syrovy a Gajda-iigyről Prága, julius 16. Gajda tábornok, vezérkari főnökhelyettes szenzációs ügyével már a parlamenti tényezők is foglalkoznak. A Národ értesülése szerint Syrovy nemzetvédelmi miniszter e napokban behatóan tanácskozott erről a vám- többség véderőbizottsági tagjaival. A legionárus Národni Osvobozeni fölveti a kérdést, hogy lehet-e Gajdát politikai tábornoknak tekinteni vagy sem. A. lap végül is tényekkel bizonyítja, hogy Gajda több Ízben politikai tevékenységet fejtett ki s éppen ezért lehetetlenné tette magát egy köz- társasági hadsereg legfontosabb pozíciójában. A néppárti Lidové Listy az afférral kapcsolatban azt állítja, hogy Syrovy a szocialisták nyomására lépett föl Gajda ellen. A láp ebből azt következteti, hogy a szocialistáknak még ma is óriási hatalmuk és befolyásúk van. Ennék a hatalomnak a likvidálása lesz a legközelebbi jövő feladata. 1920 Julius 17, szombat. Az első magyar cserkésznagytáborban Megyeri tábor, julius 16. A júliusi nap perzselő sugarai köszöntének. Napfény, derű, mosolygás, mintha az ég is részt kérne a nagy örömből: ünnepre készülődik az egész magyarság és vele együtt egész Európa. A gyönyörűen fejlődő magyar cserkészet, amely rövid pár év alatt meghódította nemcsak az egész országot, hanem a koppenhágai nemzetközi versenyen. a harmadik helyet nyerte el harmincnégy nemzet közül Amerika és Anglia után: most mutatkozik be teljes nagyszerűségében. Komoly cserkészfiuk várnak az újpesti vasúti állomáson, omnibuszon visznek ki a táborba. Az utón biriklijárőrök, küldöncök száguld óznak, menetelő csapatok haladnak el harsogó trombita- szóval. A káposztásmegyeri dombokon város épült, lem kőpaloták, henye bérházak, hanem sátrak. Olyan ez a tábor, mint Attiláé, a hun királyé: „Az erőnek szolgál kirepitő fészkűi, nem a gyávaságnak biztos menedékül**. Ma körülbelül 5—6000 cserkész sürög-forog a sátorváros utcáin, amelyek a magyar történelem nagy alakjairól vették nevüket. így látunk: Szénit István-, Szent László-, Béla király- stb. utcákat. Holnap már 10.000-en lesznek a fiuk! A főbejárat előtt autók, kocsik tömege várakozik. Tisztelgés. Jó munkát, fiuk! Honnét jövök. Kérdezik. Felülről, Szlovenszkóból. Legalább hirt vihetek a hazaiaknak, hogy van még itt pezsgő élet, fiatal erő, romlatlan ifjúság. Szembe tűnik rögtön a legmagasabb dombon az elnöki sátor; vele szemben óriási zászlórúd emelkedik, mellette fakereszt. Ez a tábor szive; hatalmas haranglábon két vadonatúj harang ragyog felénk. A vidéki csapatok aátorsorai között jutok el a „Magyar Cserkész**, a magyar ifjúság lapjának szerkesztőségéhez. Itt működik a tábori sajtó, fürge küldöncök száguldoznak ide-oda a hírekkel, parancsokkal. Hozzák a nyomdából a cserkészuj- ság első számát; lázasan lapozzák a fiuk; ez már itteni munka, a Nagytábor munkája. Tovább megyünk. Büffék, konyhák épülnek lázás gyorsasággal a domboldalon, holnapra itt ifi megindul az élet. A parancsnok-sági irodában hihetetlen forgalom; a vid'éki csapátok vezetői jelentkeznek. Molnár Frigyes, az agilis külügyi parancsnok, altig győzi á munkát. Látogatók, gondos mamák nyitnak be, keresik fiacskáikat, az őriálló fiuk igazítják őket útba. Olyan az . egész, mint egy villámgyorsan perdülő napsugaras film. Igen, igen.: film! A tábor egyik völgyében ott áll á tábori -fiioZl, ahöl minden este mozielőadás szórakoztatja a fiukat, — nétói messze tőle a tábori szihMz,; átólélytóek sziiftpadón 14-t ől kezdve színdarabokat mutatnak be a tábor műkedvelői. A parancsnoki sátor előtt régi ismerős üt a váltamra: Sik Sándor, a kitűnő költő, a Nagytábor elnöke. Tőle tudom meg, hogy a külföld is tömegesen tódul a Nagytáborba. Itt vannak az osztrákok, 14-én jöttek az olaszok; két csapat, a nemzeti és a katolikus szövetség részéről. Jönnek az angolok; Baden-Powell, a világ főcserkészének helyettese: Lord Hampton vezeti őket. A nemzetközi oserkészbizottság nevében Emniérich Teubner jön BécsbŐl. Megérkeznek a birodalmi németek, nagy tömegbén a lengyelek, svájciak, dánok. Külön érdekesség gyanánt egy dán leánycserkészcsapat. Még a messzi Izland szigetéről is ellátogatnak a cserkésztestvérek. Nagy számmal várjak a törököket, akiket a török testnevelési államtitkár vezet. A bolgárok 100-an érkeznek, i-gy akarnak a törökökkel együtt -tanúságot teníii á turáni testvériség mellett, a bolgár fötsérkész vezeti őket. Megígérték részvételüket a franciák, hinduk, japánok is. Búcsúzom Sóik Sándortól; még odakiáltom neki: találkozunk a tábortűznél, szeretnék beszélgetni vele, mit üzen a szlovenszkói magyar ifjúságnak? Lassan leszáll a nap, aranysugarai megtörnek a Duna tükrében. A budai hegyek sötéten emelkednek ki az alkonyat ragyogó pompájából. Kürtszó, ének zend-üí felénk; majd megkondul áhítattal a tábor nagyharangja. Szózata végigszáll eíer és ezer magyar cserkész szivén. Úgy érzeim, hogy áthatol hegyen-völgyön, száz határon, megremegteti az otthómnaradottak lelkét is. Üzenetet visz: a inagyar föld, a tn-agyar lélek sohsetm múló szeretették Olvedi László. — Csoritoch hercegprímás szerdán utazott el Amerikából. Budapestről jelentik: Csernoch János hercegprímás kábeljelentés szerint julius 14-ikén indult Newyorkból a „Berengária** gőzössel vissza Európába, ahová július 25-ikón érkezik meg. Közvetlen elutazása előtt meglátogatta a detroiti, clevelandi és washingtoni magyar katolikusokat. A úiágyar egyhátfejedeímet mindenütt a legmelegebb ünneplésben részesítették. Rozsnyói vasas-gyógyfürdő és hidegvíz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely, Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, ifiigraíne, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, recönvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő középén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű száüüódai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32.— Ke, - * Posta, távú de, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgai jj F3irdőig£5Zjjíilósájg»
