Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-15 / 157. (1195.) szám
2 1926 julius 15, csütörtök. Churchill elismeri, hogy engedett Caillaunital* A pénzügymanászter londoni sikere a párisi sajtóban — Churchill alsóházi nyilatkozata Fedor Miklós kei. szoe. képviselő beszámoló kőrútja a Murányvölgyében Jolsva, julius 14. Fedor Miklós keresztényszocialista nemzetgyűlési képviselő gömöri beszámója során vasárnap Nagyröcét és Jolsvát látogatta meg. A beszámoló pártgyülést Nagyrőcén a városi vendéglő nagytermében szépszámú hallgatóság előtt Ladák István vashegyi elnök nyitotta meg. Utána Fedor Miklós képviselő először szlovák, majd magyar nyelven beszélt. Beszédében rámutatott arra, hogy az őslakosságot nemcsak a hallatlan adókkal, hanem vámokkal, kiviteli tilalmakkal és egyéb terhekkel juttatják a tönk szélére s kényszerűik kivándorlásra. Ugyanekkor az itteni ipart, kereskedelmet és munkaalkalmat tönkretevő vállalatok állami támogatásban részesülnek. Jogainkért és kenyerünkért elszánt küzdelmet kell folytatnunk s a jobb jövő elérése céljából az egész őslakosságot egy táborba kell egyesítenünk. A lelkes helyesléssel fogadott beszéd után Derfényi János szepességi titkár szólalt föl s ő is az őslakosság gazdasági természetű sérelmeivel foglalkozott és többek között kitért a szociális biztosítás kérdésére is. A jól sikerült gyűlés után Fedor képviselő és a jelenlevő pártvezetőségi tagok kocsikon Jolsvára mentek át. Páris, julius 14. A francia sajtó ma reggel már kissé hűvösebben ir Caillaux londoni sikeréről, de azérí a lapok még mindig hangoztatják, hogy az angol adósságokban történt megegyezés, döntően megjavíthatja a frank helyzetétMáig az a vélemény kristályosodott ki, hogy a megegyezés leglényegesebb pontja az. amelyben Anglia kötelezi magát, hogy Franciaország fizetségeit Németország fizetségeitől teszi függővé. Párisban úgy fogiák fel ezt a pontot, mint az adósságok áthárítását a német birodalomra s igv nagyon meg vannak elégedve Caillaux munkájával. A jobboldali sajtó hidegebben ir, de nem talál kivetnivalót a megegyezésben. Az Echo de Paris szerint az egyetlen előny az. hogy biztonsági klauzula vitája a londoni precedens után is aktuális marad a szövetségesek között. Ugyanazon a módon, mint a londoni megegyezés történt, meg kell változtatni az amerikai szerződést is, s ba ez sikerül, akkor komolyan lehet beszélni a frank szanálásáról. A francia közvélemény Churchill angol pénzügyi államtitkár tegnapi alsóházi nyilatkozatával is meg van elégedve. Churchill lojálisán elismeri, hogy Anglia engedett Franciaországnak. Snowden interpellációjára válaszolva kifejtette, hogy a megegyezés mindaddig lehetetlennek látszott, amig nem sikerült a biztonsági klauzula kérdését rendezni. Francia- ország ©nélkül a pont nélkül semmiesetre sem egyezett volna ki s könnyen olyan kezekbe sodródott volna, melyek párisi uralmát a City sem nézhetné szívesen. Churchill a munkáspárt aggodalmaira kijelentette, hogy a szerződésnek az a része, melyben a francia fizetségeket a német fizetségektől teszik függővé, még nem jelenti a kölcsön áthárítását Németországra. „Lássa a vilii és Ítéljen P VIII. Jolsván a fürdő zsúfolásig megtelt nagytermében a pártgyülést id. Mikulás János elnök nyitotta meg. Fedor Miklós képviselő szlovák és magyarnyelvű beszédében részletesen foglalkozott az illetőségi és állampolgársági sérelmekkel, az elbocsátott közalkalmazottak és nyugdíjasok ügyével s élesen bírálta a kormányzat szlovenszkóellenes gazdasági politikáját. Ravasz István központi titkár és Derfényi körzeti titkár általános helyesléssel fogadott beszédeik után a népgvülés lelkes hcngidat- ban véget ért. Az állampolgárságért folyamodók figyelmébe! ^ (E. S. 0.) Mivel az uj állampolgársági törvény szerint az állampolgárság megadása fölött a prágai belügyminisztérium határoz, a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Központi Irodája kötelességének tartja közölni a közönséggel, hogy ezekben az ügyekben készséggel jár közbe a belügyminisztériumnál és kéri a feleket, hogy azonnal, mihelyst kérvényüket a zsupáni hivatalok Prágába fölterjesztették, ezt közöljék a Központi Irodával, hogy interveniálhasson a kérvény mielőbbi kedvező elintézése érdekében. Mindenféle tanáccsal és útbaigazítással is szívesen szolgál az iroda. A Központi Iroda cime: Prága II., na Poriéi 14. szám. Mezzanin. A tanügyi kormányzat merénylete a munkácsi keresA második pont Csehszlovákiának azon kötelezettségéről szól, mely szerint „a Ruszinországban lévő tisztviselőket, — amennyiben csak lehetséges — ezen terület lakói sorából fogja kiválasztani." A negyedik pontot azért idézi Zsatkovics, mert abban Ruszinszkónak a prágai parlamentbe küldendő képviselőnek jogairól van szó. E pont szerint a kiküldött képviselőknek nincs szavazati joguk „olyan közigazgatási ügyekben, melyek a Ruszin országgyűlés hatáskörébe tartoznak." Zsatkovics szerint tehát: a „locaI“ szót bel- ügynek kell értelmezni. 16 képviselő és 8 szenátor Podkarpatska Rusnak — írja tovább Zsatkovics — mint az a 4. paragrafusban említve van, joga van megfelelő képviseletre, tehát 16 képviselőre és 8 szenátorra, nem pedig 9 képviselőre és 4 szenátorra, amint ezt a csehszlovák alkotmány, egy olyan alkotmány, melyet az én megkérdezésem nélkül, illetőleg bármelyik reprezentáns, vagy reprezentánsok tudta nélkül készítettek és elfogadlak előírja. Zsatkovics polemizál A röpirat további részeiben Klofács szenátorral polemizál, kijelenti, hogy . — Kétségen felül áll, hogy Podkarpatska Rus az egyházi ügyekben teljesen autonóm, és azért a prágai kormány ezen ügyben nem rendelkezhetik semmiféle joghatósággal és nem fogadhat el semmiféle ideiglenes és állandó törvényt, amely az egyházi vagyon birtoklását érintené, amint azt Klofács szenátor és mások nyíltan keresztül akarták vinni. — Klofács szenátornak a szenátusban elhangzott nyilvános kijelentését illetőleg, hogy az én kijelentésem „csehszlovák-ruszin foederáeió“ ellenkezik az alkotmány feltételeivel, csak annyit óhajtok mondani, hogy ha Podkarpatska Rus megkapja mindazt, amire a békekonferencia határozatai és tárgyalásai alapján fel van jogosítva, akkor nem véve figyelembe azt, hogy milyen lesz a Csehszlovák—Podkarpatska Rus unió neve vagy cime, az tényleg foederáció lesz. Zsatkovics nem személyeskedik A röpirat végén az exkormányzó a személyi ügyekről írva. a következőket jelenti ki: — Készakarva kihagytam ezen leírásból (röp- iratból) az összes személyi ügyeket, mivel ez- időben egyedüli szándékom becsületesen és igazságosan bemutatni a Csehszlovákia és Pod- karpa'ska Rus egyesülésének alapvető tényeit és nem kívánom befeketíteni senkinek sem a nevét és jellemét, akár mennyire megérdemelné is. Finálé Az exkormányzó a röpiratot egyetlen mondattal zárja le, de ebből az egyetlen mondatból is ki- érzik, hogy a ruszin nép jövőjéért dolgozó amerikai ügyvéd végtelen csalódással távozott el arról a területről, amelyet felszabaditottnak hitt és amelynek rövid ideig első kormányzója volt. Utolsó mondata a következő: „Nemcsak mint ruszin és szláv, de mint a csehszlovák köztársaság barátja is szilárdan hiszem, hoy a csehszlovák köztársaság kötelezettsége, nemcsak a tisztesség és igazságosság nevében, hanem a csehszlovák köztársaság jövendő boldogságának és megerősödésének érdekében is, haladéktalanul megadni Podkarpatska Rusnak a teljes autonómiád becsületes és igazságos határokkal. Kelt Uzhorodon, 1921 április 11-én G. J. Zsatkovics Podkarpatska Rus kormányzója Hogy mentette meg tábornok hétezer autótaxival Párisi és Franciaországot A marnei csata valódi története — Gallieni, Páris volt parancsnoka, halála után legendás hős Franciaorszgáhan és hirneve Szent Genovéva hírnevével vetekszik — Clemencau és Joffre aknamunkája a hős ellen, aki 1914-ben állítólag uj Napóleon akart lenni — Egy misztikus lelkesedésül szoborleleplezés — A P. M. H. tudósítójától. — kedeimi akadémia ellen (Saját tudósitónktól.) A ruszinszkói tanügyi kormányzat, csak rendkívül hosszú utánjárás után és nehézségek árán engedélyezte a munkácsi magyar nyelvű kereskedelmi akadémiát. A város lakossága óriási anyagi áldozatokat is hozott, mig az akadémia mostani palotáját felépítette. Alig félév múlott el, hogy az akadémia uj épületébe költözött, a ravasz tanügyi kormányzat máris el akarja vágni a magyar tanintézet életét. A tanügyi referátus ugyanis az akadémiára való felvételt felvételi vizsgához köti, nem elégszik meg a középiskola negyedik osztályának bizonyítványával. Most újabban pedig rendeletileg parancsolta meg, hogy csak olyan tanulókat vehet fel az igazgatóság, akiknek középiskolai negyed osztályú bizonyítványukban egyetlen elégséges osztályzat sincsen. Ennek az ukáznak eredménye, hogy 42 jelentkező magyar tanuló közül csak kettő ütötte meg a mértéket és most az a veszély fenyegeti az akadémiát, hogy azt tanulóhiány miatt fogják bezárni. A tanügyi kormányzatnak ugylátszik ez a célja. A magyar szülők nagyarányú akcióra készülnek a sérelmes ügyben. Páris, julius 14. Páris ma egy újabb szoborral gyarapodott: Gallieni tábornok szobrával. Páris megmentőjének az ércalakjával. A pacifizmust hirdető köztársaság minden ünneplő pompáját felvonultatta a leleplező ünnepségen: ércsisakos századokat, aranysipkás marsallokat, dübörgő kerekű ágyukat, csillogó ba- jonetteket, sortüzekef, mindent, ami 1914-ben nem ünnepies parádé, de véresen és veszedelmesen komoly valóság volt. Az akkori fejveszettség, izgalom és kapkodás, ma ünnepies ceremóniává higgadt, kicsiszolt és kiegyensúlyozott magasztaló beszédekké ünnepiesedett az 1914. őszén az ellene megindult rágalom áradata, s ma a hazafiasság minden szép jelzőjét ráaggatták a halott generális emlékére, akit életében az ourcqui győzelme után, amellyel Párisi és az egész Franciaországot, megmentette a német inváziótól, a francia vezérkar és a francia kormány minden módon igyekezett elgáncsolni, mert nagyon féltek attól, hogy esetleg egy második Napóleon szerepét szándékozik eljátszani. Gallieni generális ma legendás hős lett és szent Genovéva mellé emelkedett. Mindakettőben Páris megmentőjét tisztelik a franciák, az egyik Attilától mentette meg a várost, a másik a németektől. Sőt Gallieni több lett, mint szent Genovéva, ő nem egy legenda szülte szent, ő a hitetlenek csodálatát is bírja, ő a hitetlenek szemeláttára csinált csodát, most, alig pár évvel ezelőtt. A kétségbeesés napjai Párisban. Madagaskar, Indokína, Tunisz és Marokkó után, ahol energikus — sőt véres — keze diadalmasan lobogtatta a francia trikolórt, Párisban találta őt a háború kitörése. A már nyugdíjazott generálist hirtelen Páris katonai parancsnokává nevezték ki. Két héttel később a német lovas járőrök Chautilly utcáin vágtattak a sasos zászlóval, alig harminc kilométernyire Páristól. A francia kormány elmenekült Párisból, a város maga zsúfolva menekültekkel, mindenütt felfordulás, zűrzavar, fejveszettség. A Marne mellett a németek ellenálhatat- lanul egyre jönnek, a Montmarlreon már hallani lehetett az ágyudörgést. Joffre és á francia vezérkar kétségbesetten tanácskozik Páris kiürítéséről, hisz szerintük a várost nem tehetett védeni, mert nem volt elegendő katonaság, sem muníció. A németek ezen a szeptemberi napon — 12-én — már itt álltak Paris határában a Marne mellett, a rézsisakos ulánusok lovai szü- gyig gázolták a folyó vizében ott, ahová alig pár héttel azelőtt a párisiak vasárnap délutánonként csónakázni jártak ki. Minden elveszettnek látszott. A párisiak pakoltak, elkeseredetten, kétségbeesve, reménytelenül. A bűvös erejű plakát. A legnagyobb zavarban, a legnagyobb demo- ralizációban megjelent Páris falain Gallieni generális spártai hangú kiáltványa, amely lelket öntött a reménytelenekbe. A kemény, katonás, egyszerű szavak visszaadták az önbizalmat,- megacélozták a lankadó kitartást s Páris hinni kezdett. S Gallieni még az éjszaka folyamin a vezérkar akarata ellenére saját felelősségére megtelte az intézkedéseket Páris védelmére. A boulevardokon összeszedték az autotaxikaf, a civileket puskával s töltényekkel fölszerelve, az önkénteseket s minden épkézláb katonát a taxikra rakatott. A háború fúriává változott kokottok adták a lelkesedést az ijedt s megrémült katonaságok, akik az autókra kapaszkodva mint a háború lobogóhaju fúriái süvöltözték és üdvözölték a borii ok elleni gyűlöletet, a remegő, félelmetes és kétségbeesett éjszakába. Reggelre a Marne partján Kluch ulánu- saival szemben ott állt ötvenezer elkeseredett ember, a semmiből odaleremtöd- ve, nem várva s meglepetésszerűen. Páris utolsó ötvnezer férfia, akik fegyvert tudtak fogni s akik mögött az izgalomban és kétségek között remegő Páris zsolozsmázott a félrevert haran- gu templomokban. Az utolsó ötvenezer ember s utánuk semmi, csak kétségbeesés. Mit tud hétezer autóin •?'. És Gallieni generális, terve, minden katonai számítás és minden stratégiai tudomány ellenére sikerült. A németek megtorpantak. Amint a német memoárokból látható, a i németek nagy tartalékokat sejettek e mö« / gött az ötvenezer ember mögött. Egy fél- j millió katonát még. Pedig nem volt semmi mögöttük, csak kezüket tördelő öregek, kisirt szemű asszonyok, éhes gyermekek és \ hétezer autotaxi. Hétezer autotaxi! Hétezer autotaxi, aminek a segítségével, Gallieni úgy tudott operálni az ötvenezer emberével, hogy az legalább ötször annyinak látszott. Az ezredeket órák alatt tudta az egyik helyről a másikra dobni. A németek túlerőt sejtve visszavonultak. S az ágyuszót e napon hallották utoljára a Montmarteon. Párist megmentette Gal- iiéni. A bordeauxi kormány gyávasága. A következő napon újabb plakátok jelentek meg Páris falain. De ezek már nem Galliéni plakátjai voltak. Joffre jelentette Páris népének a nagy diadalt, a marnei gloiret. És a hivatalos jelentések még csak a nevét sem említették a Párisi megmentő generálisnak, az újságokból pedig a cenzúra mindenntinnen kihúzta és kitörölte a nevét s az ő bravúrját hirdető és dicsérő cikkeket. A francia vezérkar és kormány megijedt Gallienitöl, féltek, hogy ki akarja használni a dicsőségét, féltek az ambíciójától, féltek, hogy az elnöki székbe akar beülni. Clémenceau, aki tigrisfogait csak akkor kezdte mutogatni, államcsíny tervezésével vádolta, amit különben csak azért csinált — amint később kiderült — hogy a bordeauxi kormányt megijessze és előkészítse magának az utat,Vivianin keresztül a miniszterelnökségre. Galliéni akkor a félelmetes katona és politikus hírében állott, aki a diktatúrát akarta a republikára erőszakolni. Félt tőle a bordeauxi kormány és a vezérkar, mert a hatalom akkor tényleg nagyon könnyen teljesen az ő kezébe kerülhetett volna, ha a közvélemény úgy kívánja. Jött. Viviani, a bordeauxi kormány meg- j bukott, Galliéni hadügyminiszter lett, Franciaország túl volt az első ijedségen és az első veszedelmen s lassanként megtudja a francia nép, hogy nem is Joffre a híres máméi győző, hanem Galliéni. Hirneve szárnyat kapott, nimbusz övezte a nevét. De ő ennek már semmi hasznát sem vette, 1916. elején meghalt. Ma a szobra előtt a hivatalos francia köztársaság megadta azt a tiszteletet, amit életében nem adott meg neki olyan mértékben, mint ahogy azt kiérdemelte, attól tartva, hogy nem jó republikánus. A nép már régen bálványai közé sorozta s a novét Páris patrónusaival együtt emlegetik. Ma ez a bálvány szobrot kapott s a lábainál ott volt egy- rakáson 41 megtépett francia trikolor, a marnei, Párist megmentő csatában résztvett negyvenegy francia ezred zászlója ... Brughardt Aladár. Rozsnyói vasas-gyógyfürdő és hidegvíz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely, Kolnawa-R«»s$nir6' tSilevensikó) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger szinc felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz, -r— Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32.— Ke, — Posta, távírda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál , a Fürdőigazgatósátr.- ■. . ■ r ..XCi.
