Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-29 / 146. (1184.) szám

1926 junius 29, kedd. 3 Ruszínszkóban hetvenezer hold áll víz alatt A ruszinszkói hatóságok gondatlansága miatt a folyók évröl-évre nagy károkat okoznak Megsemmisült a takarmány pusztul az állatállomány Ungvár, junius 27. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A szlovenszkói és ruszinszkói nyáreleji katasz­trofális árvizek között súlyos következmé­nyeiben a Laboré áradása az első helyre ke­rült. Vajántól Deregnyőig és a környező köz­ségek határáig mindenütt elpusztult a szénatermés. Ennek követ­keztében katasztrofális veszedelem fe­nyegeti az állatállományt is. Egyedül a Lónyai-uradalomban 38 vagon szé­natermelés lett az áradó viz martaléka. Hozzá­vetőleges becslés szerint 20 hold tengeri, vagy 16 hold burgonya és ugyanennyi buzavetés vált értéktelenné az uradalomban. Ez azonban csak egy uradalom vesztesé­ge, amelyhez hozzájárul a gazdák ezreinek óriási kára, ma még föl nem becsülhető ér­tékben. Deregnyő és Kisráskó határában ugyanis óriási kiterjedésű legelők vannak, amelyek a nyáron át több ménest és gulyát táplálnak. A legelőket most vastag iszapréteg boritja, amely alatt a fü rothadásnak indult. Ezekből a le­gelőkből csali az ősszel lesz használható zöld felület. Addig pedig a marhák tízezrei az éhhalálnak vannak kitéve, mert sehol sincs takarmány fel­raktározva. Ha a kormány sürgősen be nem avatko­zik és nem siet a szorongatott kisgazdáknak segítségére, ez a vidék, amely egész Keletszlovenszkó- nak és Ruszinszkónak éléstára, helyre­hozhatatlan károkat szenved, amelyeket éveken át nem tud kiheverni. A kár ugyan már eddig is rendkívül nagy, mert az állatok tömegesen hullanak el a takarmányhiány következtében, de a gyors beavatkozással a nagyobb katasztrófát el lehetne hárítani. Eatasztrófális károk a Szörnyén Beregszászi tudósítónk jelenti: A hetekig tartó esőzések a szemyei vetésekben kataszt­rófád károkat okoztak. A burgonya és a ten­geri teljesen megrothadt. Beregujfalu és Nagybereg gazdái a napokban kérvényt nyúj­tottak be a pénzügyigazgatóhoz az adó el­engedése ügyében. A katasztrófát a csatornák teljes gondózat- lansága idézte elő, mert a nem tisztított csatornákban nem foly­hatott le az esővíz és igy az amúgy is nedves talajban a vetemények feltétlenül tönkremen­nek. A csatornák tisztításának ügyében sür­gős hatósági intézkedésekre van szükség. A keresztényszocialista képviselők interpellációja Fedor Miklós keresztényszocialista kép­viselő és társai interpellációt terjesztettek be a földművelésügyi és pénzügyminiszterhez a királyhelmeci, gálszécsi, nagymihályi és nagykaposi járások árvizsujtotta közsé­geinek sürgős segélyezése tárgyában. Az interpelláció kifejti, hogy a három hét óta tartó esőzések következtében a Latorca, Ung, Laboré, Bodrog és Tisza környé­kén elterülő községekben az árvíz körülbelül 70.000 katasztrális hold területet öntött el és a gazdatársadalom ezen a vidéken ret­tenetes nyomornak néz elébe. Az árvíz több milliós kárt okozott. A szántóföldeknek kö­rülbelül egyharmada, a kaszálóknak és lege­lőknek 90 százaléka áll viz alatt. A gálszécsi járásban Zemplén, a nagymihályiban Imreg, Oborin és Bis, a királyhelmeciben Boly, Baty- tyán, Zétény, Véke, Szolnocska, Bodrogmező, Rád, Bodrogszentmária, Bodrogvécs, Szomo- tor, Szinyér, Pálfölde, Kisujlak, Kaponya és Lelesz, a nagykaposi járásban pedig az Ung és Laboré melletti összes községek hatalmas károkat seznvedtek. Az elárasztott helyeket helyenként más­félméteres viz boritja és a viz harminc nap múlva sem tér vissza medrébe. A takarmány tehát elpusztult, a legelők mé­telyesek lesznek. Ezért a takarmányhiányon kívül veszedelmes mételykor is fenyegeti a gazdák állatállományát. Az interpelláció megállapítja azt, hogy a gyakori katasztrofális áradások oka tisz­tán a hatóságok negligenciájában kere­sendő. A hatóságok a rakoncátlan folyók medrét az államalakulás óta nem tisztították. A folyók medencéje tele van iszappal és homokkal és ha 3—4 napos eső van, a folyók rögtön kilépnek medrükből. Különösen a Latorca és Bodrog okoznak ál­landóan nagy veszedelmeket. Az interpellálok tehát felszólítják a kor­mányt, hogy a szükséges intézkedéseket azonnal léptesse életbe. Küldjön ki bizott­ságokat a károk megállapítása és összeírása céljából. Gondosokodjon a kárt szenvedett gazdák takarmányszükségletéről. Rendelje el azonnal a folyók medrének kitisztítását, A kárt szenvedett községek lakósságát részesít­sék adóelengedésben, vagy az adók befize­tésére a gazdák hosszúlejáratú kamatmentes kölcsönt kapjanak és a földmiveseknek gyorssegélyt utaljanak ki. ,A cseh nemzettöbbsége Benes ellen van' Klofácsék küldöttsége Masaryknál Cserny és Benes együttes távozását kívánta — A Národni LSsty újabb rohama a külügy­miniszter essen Prága, junius 28. A cseh nemzeti szocialista párt végre­hajtó bizottságának legutolsó határozata ér­telmében háromtagú küldöttséget menesztett a köztársasági elnökhöz, hogy Benes viszo­nyát a hivatalnokkormányhoz végleg rendez­zék. A küldöttség, amelynek tagjai Kloiács szenátusi elnök, Tucny és Franké képviselők voltak, vasárnap délelőtt jelentkezett kihall­gatáson a köztársasági elnöknél. A tanácsko­zások eredményeiről még hivatalos jelentést sem adtak ki, de ez már úgysem változtat a helyzeten, mert hiszen Masaryk elnök a Národni Osvobozeninek adott interjújában is kifejezte, hogy Be­nes maradását a kormányban feltétlenül szükségesnek tartja. A nemzeti szocialista párt végleges dön­tést csak holnap hoz ebben a kérdésben s po­litikai körökben nagy érdeklődéssel várják ezt a döntést, mert Klofácsék az egyszer zsák­utcába kerültek. Az olmützi Pozor, amely most a nemzeti szocialista párt Stribrny-féle szárnyának a hivatalos lapja, erről a kérdésről igen érde­kes cikket közöl, amelyből arra lehet követ­keztetni, hogy a párt nem is Benes fejét kö­veteli, hanem rajta keresztül Cserny minisz­terelnök távozását. — Az egész ügy — Írja a Pozor — nap- ról-napra bonyolultabb- Benes tagja a kor­mánynak, tehát úgy alkotmányilag, mint po­litikailag felelős annak ténykedéseiért, vagyis Benes felelős az adók felemeléséről szóló kormányjavaslatokért is, amelyek ellen párt­ja szavazott. Mihelyt a nemzeti szocialista párt követelte Cserny kormányának a lemon­dását, ezzel egyúttal Benes lemondását is kö­veteli. A párt tehát nem járna el logikusan, ha nem ragaszkodna Benes lemondásához. Ha a párt viszont nem akarja azt, hogy úgy tűnjön fel az egész dolog, mintha csak szemre dolgozna a Cserny-kormány ellen, akkor tényleg le kell mondatnia Benest a miniszteri tárcájáról. Benes esete azonban már a pártkeretek határán kívül esik. Most tehát olyan kom­promisszumot keresnek — fejezi be a Pozor — hogy Csernyt is eltávolithassák. A nem­zeti szocialisták ezzel a kéréssel mentek az elnökhöz. A jelszavuk tehát ez: Cserny Benessel és nem Benes Cserny nélkül. A Národni Listy estilapja újabban meg­állapítja Masaryk elnök nyilatkozatával kap­csolatban. hogy a külügyminiszterrel szemben a nemzeti szocialisták is ellenzékben vannak, de nem személyi okokból. A nemzeti demok­raták azért harcoltak Benes politikája ellen, mert nem tudtak egyetérteni vele sem a te- scheni, sem pedig a jávorinál kérdésekben s nem helyeselték Oroszország elismerésére irányuló kísérleteit sem. A lap azon a véle­ményen van, hogy az elnök ebben a kérdésben rosszul van informálva, ha a Benes elleni politikát a személyes bosszú, jellegének tünteti fel. A nemzet többsége — írja a Národni Listy — Benes ellen van. A legnagyobb cseh párt, az agráriusok sajtóorgánuma, a Venkov éppen a legutolsó belpolitikai eseményekkel kapcsolatban szin­tén arra a következtetésre jutott, hogy Be- nesnek távoznia kell. A cseh pártok többségének azt az állás­pontját a köztársasági elnöknek a Národ­ni Osvobozeni vasárnapi számában meg­jelent nyilatkozata sem változtatja meg. A Národni Listy cikke bizonyára vissz­hangot fog kelteni a Benes-ellenes kampány­ban. Calllaux az ul Necker Franciaország búcsút vesz a parlamentarizmus illúziójától — Mik a kilátásai Briand tizedik kormányának? Prága, junius 28. Franciaország politikai és gazdasági illúziói után most a parlamentarizmus illúziójától vesz búcsút. Franciaország legöregebb parlamenti em­bere, aki már tizedszer alakított kabiuettet, csak gúnnyal és keserű szarkazmussal beszél a francia parlamentarizmusról. Hogyan is lehelne ezzel a parlamenttel kormányozni, amelyiknek nincsen állandó többsége, amely ilyen nagy nemzeti krízis közepette is a pártpolitikai és klikkhatal­mat félti. Ha a jobboldal a tökét akarja védeni, a baloldal szocializálását emleget, ha az egyik a közvetett adókat akarja emelni, a másik a köz­vetlen bevételeket kívánja fokozni. Ilyen körül­mények között egy év óta valami hét pénzügymi­nisztert és egy csomó törvényjavaslatot emész­tett fel. — „A kormány eleven mutatja be önöknek a csecsemőt, de mire újra visszakerül hozzá, — a gyermek már halott", mondotta Bri­and, a maga szokott fanyar gúnyával és az uj Briand kabineti feje fog még más szarkasztikus kijelentéseket is tenni és a kijelentéseket intéz­kedések és tettek is fogják követni. Briand meg fogja kezdeni a demokratikus diktatúra korszakát. Van a kabinetiben egy másik ember is, aki en­nek az uj baloldali polgári diktatúrának a ve­zére lehetne: Caillaux, a parlamenti radikaliz­mus talán világszerte legtipikusabb alakja, aki most a gazdasági krízis hatása alatt még szigo­rúbb diktatórikus módszereket hirdet, mint ami­lyeneket Poincaré, a francia parlamentarizmus egy másik oszlopa kívánt megvalósítani a maga decret-loi-iban (rendeletileg való kormányzás.) Caillaux a diktátor Ama nevezetes parlamenti ülés alkalmával, amelyen Briand elhatározta kormánya lemondását, rögtön Caillauxra gondolt a pénzügyminisztériumi tárcával kapcsolatosan. Jelenleg azonban a helyzet még sokkal sú­lyosabb, mint egy év előtt volt és ez uj Necker második vis&ajövetele a krízis csúcspontját jelenti. j Caillaux el van szánva, hogy diktatórikus utón | igyekszik Franciaországot szanálni. Kezében akar­ja tartani a francia adminisztráció egész gépeze­tét, elsősorban azonban rendőrségét és hadsere­gét. Caillaux számit arra, hogy Franciaországra a nélkülözés, a drágaság, talán a munkanélküliség, a sztrájk és forradalmi zavargások korszaka fog el­következni. és az uj Necker el van szánva arra, hogy nem engedi a nagy forradalom hagyományainak meg­ismétlődését és ha kell, lövetni fog a zavar­gókra. Franciaország elérkezett a polgári dik­tatúra etapjához. A francia pénzügyi probléma Franciaország szanálni akarja önmagát. A háború utáni elhibázott békepolitikáért, mely ir­tózott a szigorú adók megszavazásától és a jóvá­tétel! politika hibáiért kell most fizetnie. Az idő azonban nem alkalmas arra, hogy a politikai hi­bákért a számonkérés elkövetkezzék. Most arról van szó, hogy egy nagy nemzeti erőfeszítéssel megmentsék az országot, amely a nagy veszedelmek pülanataiban bámulatos erőkifejtésre képes és még igen gazdag erőforrásai és eddig elhanyagolt tartalékai vannak. A belső kölcsönök ügye Tény az, hogy a pénzügyi probléma rendkí­vül nehéz és bonyolult. A budget ugyan már hely­re van állítva, de a frank további sülyedése min­dent illuzórikussá tehet. Ezt a sülyedést tehát minden áron meg kell akadályozni, nem egy brüszk stabilizálás, vagy még kevésbbé egy re- valorizáció utján, hanem bizonyos nyugalmi hely­zet teremtésével. Ehhez azonban elsősorban a roppant súlyos külső és belső adósságok rendezé­se szükséges. Franciaország a. háborús erőfeszí­tést pénzügyileg úgy oldotta meg, hogy belső kölcsönt bocsátott ki. Ez a politika most meg­bosszulja magát. Valahányszor egy ilyen kölcsön esedékessé válik, a francia pénzügyminisztérium falai valósággal beleremegnek. Eleinte rejtett inflációból próbáltak ezen segíteni, de most min­denki, vagy majdnem mindenki tisztában van az­zal, hogy az infláció a legveszedelmesebb altató- szer. Most május közepén volt egy ilyen esedé­kesség, amelyet Perret szerencsésen megúszott, de már is fenyeget egy újabb dátum. Vájjon hogyan fogják ezt megúszni? Caillauxnak már régtől fogva van erre egy prepozíciója. Abból kiindulva, hogy a belső kölcsönt szolgáló kincs­tárjegyek fizetési eszközül elfogadhatók Francia- országban, azt a merész tételt állítja fel, hogy ezek a forgalomban levő kincstárjegyek ugyan olyan értékűek, mint a bankjegyek, más szóval, Caillaux a kincstári jegyeket be akarja vonni és tulajdonosadat papírpénzzel kifizetni. Ez az u. n. „egyetlen piafond“ (piafond unique) elmélete, amely egy újabb, utol­só, de hatalmas inflációt jelentene. Ez azonban veszedelmes dolog, és lehet, hogy Caülaux egy újabb tervet fog elfogadni, amely a kényszerkölcsön alakjában fogja megszabadítani a francia kincstárt a belső adósságok roppant terhétől. Aki azonban tudja, hogy Franciaország­ban minden utcaseprőnek, minden zsellérnek és munkásnak a tárcájában vannak ilyen bonok, az meg fogja érteni ezeknek a pénzügyi intézkedé­seknek előre kiszámíthatatlan hatását. A külső kölcsönök rendezése Ugyan ilyen súlyos, vagy talán még sokkal súlyosabb a külső adósságok kérdése. Francia- ország, amely valamikor a világ pénzügyi tarta­léka volt, rendkívül elszegényedett. Az Orosz­országba ölt milliókból, úgyszólván semmit sem kap vissza. Az egész francia politika arra volt felépítve, hogy Franciaországnak a külső adós­ságait a Németország által fizetendő jóvátételi összegek fogják fedezni. Amióta azonban Német­országot „dawis“-olták, azóta Franciaország nem számíthat arra, hogy a jóvátételi összegekből ha­marosan nagyobb pénzt lásson. Angliának és Amerikának pedig asztronómiai összegekkel tar­tozik. Az a megállapodás, amit Déranger francia követ kötött Amerikával, olyan súlyos terheket ró generációkra és generációknak generációira, hogy a francia politikusok nagy része pártkülönbség nélkül, vonakodik hozzájárulni. Azonban oly nagy az amerikai pénzvüág ereje, hogy a washingtoni megállapodások ratifikálásának megtagadása a frankot teljesen védtelenné tenné a newyorki tőzsde ellenséges magatartásával szemben, aminek — ehhez kétség nem fér — az lenne a következ­ménye, hogy a frank, amely jelenleg 13 centime- ot ér, csakhamar 0 alá siilyedne. Az uj kormány­nak legfontosabb feladata tehát ennek a szer­ződésnek a ratifikálása lesz, akármilyen népsze­rűtlen is az, hogy az után egy nagy külföldi köl­csönnel igyekezzék a frankot tartani és nemzet- gazdaságát egyensúlyba hozni. Ez a külföldi kölcsön is azonban igen keserű pirula lesz a gloire győzelmes nemzetének, a newyorki és londoni börzék caudiumi igáját magára venni. Uj külpolitikai tervek Franciaország azonban nagy pénzügyi áléit- sága mellett is, külpolitikailag igen érdekes ter­vekkel foglalkozik. Miután katonai és diplomá­ciai hegemóniájára vonatkozó tervei már pénzügyi gyengesége miatt sem sikerültek, Franciaország most az európai szolidari­tás uj nagyszabású külpolitikáját ké­szíti elő. Azonkívül a francia külügyminisztériumban a szellő igen határozottan fuj egy német gazdasági közeledés irányában. Egyelőre francia és német nagykereskedőkből egy tanulmányi bizottság alakult, a két ország gazdasági működésének előkészítésére. Ezek után, ha kételkedéssel is le­het fogadni, mégis felemlítjük azt a hirt, hogy Csicserin a nyár folyamán Párisba jön, ahol nemcsak az orosz—francia kölcsön tárgyalásait fogják újra felvenni, hanem állítólag egy olyan szerződés megkötése is szóba kerül, amilyet leg­utóbb a németek kötöttek az oroszokkal és amely a franciáknak nyersanyagot és piacot biztosítana. Sőt egyesek úgy tudják, hogy Franciaország ki akarja sajátítani !««*/)w német kancellárnak egy német—francia—orosz együttműködésre vonat­kozó régi tervét. ügy látszik tehát, hogy a pénzügyi szanálás elsőrendű feladata mögött Franciaország nagy külpolitikai terveket is érlel egy kompakt száraz­földi egység összehozására, hogy igy egy angol­szász pénzügyi nyomásnak ellentállhasson és uj diplomáciai helyzetet teremtsen sajátmaga szá­mára. Földrengés a Földközi tenger medencéjében London, junius 28. Kairóból jelentik, hogy az obszervatórium szombat este heves földrengést észlelt, amelynek rengési középpontját nem tudták megállapítani. Egyiptom több részében heves lö­kések voltak érezhetők. Ugyancsak szombaton este Malta szigetén is földrengés volt, mire a la­kosság pánikszerüleg menekült a városból, károk azonban nem történtek. Athéni jelentés szerint Görögországban is több földrengést észleltek. Szombat este 10 órakor egy nagyobb földlökés, amely 5 percig tartott, Kréta szigetének főváro­sában több házat szétrombolt. Sokan megsebe­sültek. A muzeum jelentékenyen megsérül1-. Rho- dus szigetén több faluban jelentékeny károk tör­téntek. A világítótorony összeomlott. Róma, junius 28. Szombaton este S óra 50 perckor Sicilia szigetén egy 20 másodpercig tartó rengés vonult végig, amelyre rövidebb rengés következett. A lakosságban nagy pánik kelt. lábra, kár azonban nem történt. A rengés egészen az olasz partig érezhető volt. Ha olcsón és jól akar étkezni, keresse lel Vesnika étiemét ? Prága i RuSova 5. (a Jindfis..kú u<ca sarkától a második ház) Elsöoszlályu 3 fogásos ebédmenü 8.50 Ké — Tctszéssze- rinti választással 4 fotfásos esti-souper 10— Ké — Magya­rok találkozóhelvo Újdonság! Fontos Dobányzdknak! intisepíoi Szájvíz. Dr. IVerzon. Biztos szer a dohányzás leszokására. Egy ttíeg ára K6 35.— (egy kara) Naponta postai szétküldés. Főlerakat: Vörös Rák gpgytár, Bratislava. Ügynökük kerestetnek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom