Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-29 / 146. (1184.) szám

A francia parlamentet egy félévre elnapolják! Útban a kormány diktatórikus hatalma — Uj tárgyalások Amerikával Benes igazi Locarnója Az illetőség és állampolgárság tízezrek­re súlyosodé problémáját végre megoldotta kisebbségi politikánkuak egy tagadhatatlanul zseniális koncepciója, amely a jogfosztás or­voslását junktimba tudta állítani a legégetőbb állami problémák megoldásával- El kell is­mernünk, hogy a jogelismerés e nagy hord­erejű aktusában cselekvőleg vett részt a vég­re belátásra ébredt cseh közvélemény, mely­nek legsovénebb pártjai is a hontalanok ja­vára döntöttek. Csupán Benes Ede szükebb társasága, a nemzeti szocialisták zárkóztak el mereven ettől a becsületes lépéstől és en­nek a szociális igazságtevésnek az érvényesü­lésétől. Benes politikája nemcsak a fórumon, de a közbenső stációkon, a bizottságokban is megpróbálta az összes gáncsvetéseket, hogy a biztosan előrelendülő javaslatot megrekessze a külügyi retortákban. Ez a sanda törekvés azonban nem sikerült, mért a legintranzigen- sebb cseh nacionalisták is a politikai becsület kérdésévé tették ennek a nyolcesztendős ki­sebbségi váltónak a föltétien honorálását és két ízben is leszavazták a különböző manő- .verekkel próbálkozó Benest. A plénumban sem volt senki, aki e leg­elemibb jog érvényesülése elé gátat mert volna vetni, egyedül Hrusovszky Tgor ur, Benes balkeze kezdett ellene szélmalomhar­cot, amikor szánalmas filippikájában, a ma­lomalatti diplomácia alantas érveivel oppo­nálta meg a javaslatot és beszédében élesen pointirozta, hogy ez a jogelismerés Benes in­tenciói ellenére s általok parrirozhatatlan nyomásra történik s ők ahhoz hozzá nem já­rulhatnak. Benes miniszter bizonyára nagyon hálás parlamenti famulusának ezért a pro- nonszirozott szituációért és legszebb sikerei közé könyvelheti el azzal a 14 szavazattal együtt, amely — Juriga találó megjegyzése szerint — a szavazásban Benes igazi „több­ségedként jelentkezett. A parlament pénteki szavazásának kon­zekvenciái önként kínálkoznak. A magyarság ma már tisztán láthatja, hogy ki állott a leg- könvörtelenebbül és a legelvakultabb gyűlöl­ködéssel legelsőrendii állampolgári jogai ér­vényesülésének útjában. De tisztán láthatja Európa egész közvéleménye, hogy a való élet­ben hogyan fest Benes locarnói politikája, amikor a garanciaszerződések fenhangon tett megajánlása után már az első lépésnél is ne­met tudott mondani egy agyonsanyargatott kisebbségnek- És láthatja Középeurópa köz­véleménye, hogy micsoda erkölcsi erőt és konszolidációs tartalmat jelent ennek a poli­tikusnak a koncepciója, amelyet a kisantan- ton keresztül a középeurópai politika tenge­lyébe igyekezett állítani. Benes itt belül már elvesztette a játsz­mát. Mert nem volt véletlen, hogy parla­menti tábora mindössze 14 szavazatra izolá­lódott: az agráriusok után a nemzeti demok­raták követelik a fejét, szóval a csehszlovák politika leglángolóbb sovinizmusától terhes csoportjai, amelyek immár keserű gúnnyal és Benes régi presztízsét megcsufoló leki­csinyléssel nézik, hogy a külügyminiszter meddig űzi a maga játékait. Mert már szinte tragikomikus az az agónia, amelybe Benes külpolitikájával együtt belekerült és szánal­mas az a mindenáron hatalmon maradni aka­rás egy olyan külügyminiszter részéről, aki­nek már szinte elkopott frázisává vált a de­mokrácia örökös fennen hangoztatása. Mert hogyan tudja összeegyeztetni a demokráciá­val és az alkotmányos éi zéssel a külügymi­niszter ur azt a kirívó valóságot, hogy az or­szág közvéleményének 90 százalékban való ellenefordulását sem tartja elegendőnek ah­hoz, hogy távozásával levonja helyzete kon­zekvenciáit és ne iparkodjék a tiszteletre­méltó hradzsini orvos injekcióival meghosz- szabbitani politikai életét, amelyre már Kö- zépeurópának semmi szüksége, amely­nek itt benn már semmi létjogosultsága és semmi gyökere és amelynek kilobbanásától várja ma már mindenki a külső és belső konszolidációt, a becsületes béke alapjain építő uj külpolitikát és az igazi Locarnót. Paris, junius 28. A francia politikai kö­rökben úgy hírlik, hogy az utóbbi napokban kimagasló politikai személyiségek, különö­sen a baloldali pártok köréből, Briandhoz és Caillauxhoz demarsot intéztek, amelyben azt kívánják, hogy a kormány ne kérjen pénzügyi vagy politikai tekintetben teljes hatalmat, mivel a baloldali pártok sok hive elvi okokból kénytelen lenne ezt a teljes hatalmat a kor­mánytól megragadni. Ehelyett Briand a ka­marától azt kívánhatja,' hogy hat hónapra napolja el magát. Ebbe a megoldásba a balodali prátok 1' _ .a- gyobb része belemernie és igy megmenekít nének attól az ódiumtól, hogy a baloldali pár­tok is hozzájárultak a kormány diktatórikus hatalmának megadásához, a valóságban pedig a kormány elérné célját, mert ezen hat hónap alatt valóban diktátori hatalom lenne a kezében. A Quotid:en azt állítja, hogy Robineau- nak a francia bank kormányzói állásából való távozása után Aupetit, a bank vezérfő titkár is beadja lemondását. A jobboldali lapok azt állítják, hogy több igazgató Caillaux állás­pontjával szemben való tiltakozásának jeléül szintén benyújtja lemondását. Mindezideig azonban ilyen demisszió nem következett be. Caillaux vasárnap este hosszas tárgyalást folytatott Brianddal és közölte vele a kor­mánynyilatkozat pénzügyi részének végleges szövegét, amelyet a két pénzügyi államtitkár­ral dolgozott ki. A baloldali körökhöz közel­álló Paris Soir azt írja, hogy a kormánynyilat­kozatban az a határozott akarat jut kifejezés­re, hogy oly gyorsan, amint lehetséges, áttérjenek a frank stabilizálására. Prága, junius 28. Iíodzsa Milán volt földművelésügyi mi­niszter a cseh-német vámtöbbségről és an­nak jövőjéről nyilatkozott a Bohemia szer­kesztője előtt s többek között ezeket mondta: — A vámtöbbség a koalíciós kormány bukása után azért jött létre, mert a cseh és szlovák szocialista pártok nem akarták tá­mogatni azt a gazdasági politikát, amelyet a mi termelésünk megkövetel. Csehszlovákia az utóbbi években na- gyonis egyoldalúan a szocializmus és a fogyasztás iránya felé orientálódott. A jelenlegi mezőgazdasági válságot éppen ez idézte elő, ami rákényszeritett ben­nünket arra, hogy a szociális és fogyasztási faktorokkal igazságos egyen­súlyba hozzuk a termelési tényezőket. Ezt a feladatot részben a vámtöbbség hajtot­ta végre a gazdaságpolitikai rekonstrukció­val. A vámtöbbség egyidejűleg a kongrua- kérdést is rendezte. Tévedés volna azt állí­tani, hogy a kongruatörvény az úgynevezett klerikalizmusnak ellenszolgáltatását nyújtot­ta volna. Valamennyi fennálló egyház pap­jainak fizetésről1 dezése természetes kiegé­szítése egy nagy szociálpolitikai műnek. Nem tagadom azt sem, hogy a kongrua­Caillaux a washingtoni és a londoni adóssági megegyezést a stabilizáció főpilléreinek te­kinti. Ami a washingtoni megegyezést illeti, a kormány nem fogja kívánni a Kamarától a szerződés azonnali ratifikálását, mert Cailla­ux, mielőtt a szerződés a parlament elé kerül­ne, Amerikából uj hitelek formájában kom­penzációkat fog kívánni, amelyeket a frank stabilizálására fordítanak. Az Egyesült Államok hajlandók ilyen hi­telek nyújtására, Caillaux azonban nemcsak ’géretet kíván, hanem Washington formális be­leegyezését várja. Ebből a célból már a legközelebbi na­pokban újabb tárgyalások indulnak meg Was­hingtonnal. Caillaux uj delegációt küld az Egyesült Álla­mokba, amelynek élén Bokanowski állana. Bokanowskinak a megbiztása nagy feszült­séget idézett elő a francia sajtóban. A Joumál szerint Bokanowski nemcsak az uj Hiteleket fogja kívánni a frank stabilizálása céljából, hanem a klauzula törlését is az adósságok konzerealizálásának lehetősége szempontjá­ból. Caillaux a kormánynyilatkozat további részében hangoztatja, hogy nem fog uj inflációhoz nyúlni. A kormánynyilatkozat továbbá bizonyos adó­könnyítéseket is kilátásba helyez, különösen az értékadó és jövedelmi adókra vonatkozó­lag. Binet radikális földmivelésügyi miniszter a gabonaárakkal való spekulációra való te­kintettel, amely a gabonanemüekben folyton növekvő hosszt idézett elő, a párisi termény- tőzsdét ideiglenesen bezárja. rendezésnek politikai céljai vannak. A kongnia kiindulási pontját képezheti az egyházpolitikai viszonyok céltudatos rendezésének, amelynek konszolidálásá­ra eddig nagyon keveset tettek, bomlasz- tására ellenben annál több történt. — Bizonyos polgári politikai nézeteknek megvalósulása — mondta Hodzsa — ellen­állásra talált és ezen ellenállás módszerei nemcsak a parlamenti formákat veszélyez­tetik komolyan, hanem magát a parlamentet és a parlamentáris demokráciát is, amelye­ken a mi egész politikai exisztenciánk nyugszik. Kétségtelen, hogy egész állami életünk­re kihatóan fontos jelenség az, hogy a parlamentarizmusunk ellen intézett tá­madásokat teljes eredménnyel vissza­vertük. Hogy parlamentarizmusunk vé­delménél a német agráriusok és keresz­tényszocialisták is közreműködtek, ez természetesen előidézte a cseh, szlovák és német együttműködést is. Minden­esetre nem akarok és nem is tudok hall­gatni arról, hogy a vámtöbbség szolidá­ris fellépése a parlamentarizmus védel­mében bizonyos mértékben politikai jel­leget is kapott. Á csehszlovák politika utolsó két hónapja bebizonyitotta, hogy a csehek, németek és szlovákok együtt­működése a konstruktív politikában, , még ha csak gazdasági és szociális kér- j dések körül is, már nem utópia és még } abban az esetben sem szabad hajó- | törést szenvednie, ha a tények azt kíván- : nák, hogy ez az egyszerű taktikai kap- \ csolat politikai egységgé forrjon egybe. 1 — Ez a tény a csehszlovák állami gondolatnak tekintélyes politikai és erkölcsi nyereséget hozott, de morális nyereséget hoz az itt élő németek részére is, akik az utóbbi hetekben néhány komoly lépést tet­tek, hogy a mi állami politikánkban érvény­re jussanak. — Tudom, hogy a cseh—szlovák—német együttműködés nyomában szemrehányások esnek a polgári pártokkal szemben, úgy né­met, mint cseh és szlovák oldalon. De állí­tom, hogy abban az esetben, ha a cseh és né­met szocialisták között hasonló együttműkö­dés jöhetett volna létre, azt ezek a pártok is óriási és zseniális eredménynek minősítet­ték volna az államra nézve. Azt is tudom, hogy egyes komoly cseh politikai csoportok hallani sem akarnak a cseh-német együtt­működésről. Én azonban azon a véleményén vagyok, hogy a cseh táborban csak addig lesz ilyen engesztelhetetlen irány, amíg ez a né­met táborban is létezik. — A nagy politikai szükségesség az ál­lam és a nép érdekében megköveteli, hogy a kölcsönös férfias megértés pszichológiai processzusát siettessük. A vámtöbbség erre vonatkozólag már sok pozitívumot ért el és nagy eredmény már az is, hogy egyáltalá­ban létrejött és hogy nemcsak egyes komoly törvényjavaslatok nagy harcában, maradt meg, hanem közösen győzött a gazdasági haroban és végül a parlament és parlamen­tarizmus rendjéért való harcban is. Szüneteinek a cseh-német tárgyalások? Német lap a lex Szent-Ivány létrejöttének előzményeiről Prága, junius 28. A cseh és német agráriusok, valamint a cseh néppárt és a német keresztényszocialis­ták közötti tárgyalások a múlt hét folyamán rendszeresen folytak. E héten azonban félbe­szakították a tanácskozásokat, mivel Spina dr. pihenés céljából Tátralomnicra utazott. Értesülésünk szerint ezeket a tárgyalásokat augusztusban ismét folytatni fogják. A tárgyalások kézzelfogható eredmé­nyeinek legjobb bizonyítéka, a cseh és német lapok megállapítása szerint, az állampolgárság törvényének megszava­zása. A Morgen ezzel kapcsolatban a következőket írja: — Szent-Ivány József képviselő, a ma­gyar nemzeti párt vezére, ezen törvény keresztülviteléért erős harcot vívott és sikerült neki a német agráriusokat rá­bírni, hogy a fedezeti javaslatok meg­szavazását az állampolgársági törvény megvalósulásától tegyék függővé. A cseh agrárpárt egyik vezére a tárgyalások folyamán kénytelen volt becsületszavát adni, hogy a fedezeti törvények után azonnal letárgyalják az állampolgársági törvényt. A cseh sajtó vasárnapi számaiban úgyszól­ván valamennyi vezércikk a cseh-német- magyar többség kérdésével foglalkozik. Hodzsa a vámtöbbség állandósulását nőm tartja utópiának As exminissf@r bizakodó hangú nyilatkozata a polgári pártok együttműködéséről Mai ssámunk <BO atoal ^ éVf# 146# SZÓm " ****** " 1926 junius 29 icirniiiiiTTí riirTTTirro'TnrjTiinfiirFTHTiTiiirTi^ i’i111 \mmmm Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovejiszkói és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: 77*7, * *7 * ~ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOlltlKCLl nCLpiLCLpjCL hivatal: Prága H., Panskául 12/111.—Te­havonta34Kc. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURÁNYl LÁSZLÓ Iefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom