Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-22 / 140. (1178.) szám
ma ■ ,4 esflSOBoaiiBsnna ^mCÜU/v‘iA&T£AR-HlEUiAE A janicsáron Kiirtásának centenáriuma Egy hatszáz- és egy százéves évforduló Junius 18-án volt száz esztendeje annak, liogy a török tönénelem legfényesebb napjainak a hősei, a janicsárok befejezték félévezredes pályafutásuk történetét s örökre letűntek arról a színpadról, amelyen elsőrendű szerepet vitt a törökség általuk s amelyen mind kisebb súlyú helyi hatalommá hanyatlott Törökország az ő eltűnésük után. 1326 az az esztendő, amikor Orchan' török szultán megszervezte az első janicsár hadsereget és 1826-ban került a sor arra Hogy a szultánság támaszát alkotó janicsárságot fel kell oszlatni, mert ereje már magát az államot fenyegette. Amilyen regényes a történetük, olyan volt megszületésük is 1326-ban, amikor I. Ozmán meghalt, Alaedinnek kellett volna elfoglalni a tróut, ő-azonban lemondott róla öccse, Orchan javára; magának csak az iskolák és a nép dolgainak az intézését tartotta meg, a szultáni trónt pedig harcias öccse foglalta el. Orchan szultán alighogy elfoglalta trónját, a rendszertelen és nem zsolddal, hanem szabad rablással és kitelepítésekkel javadalmazott török hadsereg magvául megalapította a janicsár hadsereget. Keletkezésük újszerűségét nevük is mutatja: jani-tseri, uj katonák. Eredetileg önkéntesek közül válogatták ki őket előkelő családok erőteljes fiaiból, az évszázadok során azonban ez a rendszer megváltozott és a janicsárokat a meghódított országok keresztény iíjaiból válogatták össze. Az egykorú történetírók szerint azért, mert a janicsárok voltak kitéve a legtöbb veszedelemnek és a bölcs szultánok a török helyett inkább a törökké nevelt idegeneket állították a legtüzesebb csatasorba. Éredekes, hogy a meghódított városok keresztény ifjainak a janicsárok közé való besorozása milyen túlzottan tapintatos formában történt. Ha a városon átvonuló janicsár tiszt megtudta, hogy egy keresztény családnak jóvágásu fiai vannak, megjelent a fiú szülei előtt s rendkívül udvariasan megkérte őket, hogy fiaikat bevehessék janicsárnak. Ha pedig az apa vagy az anya ellene akartak szegülni ennek a kérésnek, a janicsár tiszt a törvényre hivatkozott és a lehetőség szerint tapintatos eljárással magával vitte a kiszemelt ifjakat. Ezeket a fiatalembereket azután az adsemi- olani kaszárnyába vitték, ahol hat évig nevelték őkét a katonáskodásra. Ez az idő elegendő volt arra, hogy jó harcosok s hü mohamedánok váljanak belőlük. Szinte csodálatos, hogy ez a hat év mennyire átformálta a janicsárjelöltek lelkét, mennyire beléjük iktatta azt a konzervatív szellemet, amely talán legfőképen a török nép sajátja. Fövegükön rávarrott nemezdarabot hordtak, emlékezetéül annak, hogy az első janicsárok az őket először megáldó Bektas sejk fezének darabjait magukkal vitték a csatába. S másban is hü őrzői voltak a törökség hagyományainak. A történetírók nem tudnak rá példát, mikor engedelmeskedett egy janicsár a honvágynak vagy hogy felébredt volna bennük gyermekkoruk parancsoló emléke, szokása. Büszke, öntudatos emberek voltak; eleintén különálló előkelő osztály, de később valóságos állam az államban. S e büszkeségre megvolt minden ok: Orchan szultán utódjai mind vallották, hogy a janicsárok .a szultán családjához tartoznak. A jólét, az előkelő állás, a nagy hatalom — nagyon gőgössé tette a janicsárságot s ez is lett a vesztük. Ha gyönge, vagy ha tulszigoru császár került a trónra, nem titkolták elégedetlenségüket, úgy, hogy a szultánok önkényeskedésre hajló hatalmuk ellensúlyozására külön gárdát, a baltaksi testőrséget szervezték személyük védelmére a janicsárok esetleges nyílt engedetlensége ellem. Erre először 1623-ban került sor, amikor 11 Ozmann került a trónra. Ez a 18 éves császár elődei szokása szerint nagy ajándékot, hárommillió arany dukátot adott a janicsároknak trón- ralépése alkalmából, de ez nem akadályozta meg a janicsárokat abban, hogy nyíltan ellene forduljanak, egyszerűen csak azért, mert a fitalal szultán szigorú büntetéseket Ígért azoknak, kik a Korán ellenére bort ittak. A fiatal szultán megkísérelte, hogy gárdájával szembeszálljon a janicsárokkal, ezek azonban nyílt lázadással feleltek, győztek 6 fejét vették a szultánnak, a nagyvezérnek és egész udvaruknak. Közben a török szultámok hóditó politikája szükségessé tette a janicsárok hadtestének egyre nagyobb szaporítását. Számuk végül a negyvenezret is meghaladta, ámde számukkal és erejükkel vakmerőségük is nőtt. Egyre nagyobb veszedelmet jelentettek a birodalomra és magának a szultánnak hatalmára is. Ez volt az oka, hogy a XVIII. századtól kezdve több szultán kísérelte megtörni a janicsárok garázda hatalmát. Némelyik maga is rajtavesztett, de egyiknek sem sikerüli. 1826-ban azonban fordulat következett be. II. Mahmud szultán elrendelte a török hadsereg újjászervezését. A janicsárok eleinte belenyugodtak az uj rendbe s csapataik jelentékeny része részt is vett a újfajta katonai gyakorlatokon 1S26 junius 12-én. Két nap múlva azonban a gyakorlatok fárasztó hatása alatt kedvük megváltozott. E napon váratlanul fellázadtak, megrohanták Konstantinápoly házait, rabolni és gyújtogatni kezdtek, másnap, 15-én a nagyvezérnek és más főembereknek fejét követelték. II. Mahmud szultán ekkor kibontatta a próféta zászlaját és 1:1- tüzette az Ahmed, mecsetre. Egész Konstantinápoly, sőt a janicsároknak egy csoportja is a próféta szászlaja alá sereglett, körülzárta a janicsárokat és véres harccal viszszaszoritotta őket kaszárnyáikba. Ekkor a kaszárnyákat rájuk gyújtották. Több mint nyolcezer janicsár pusztult el a tűzben, a többit a felháborodott lakosság felkoncolta.. Junius 17-én a szultán rendeletet adott ki, amely feloszlatta a janicsárságot, nevüket átok alá helyezte és a megmenekült janicsárokat had- biróságilag halálra Ítélte. így pusztult el ötszázéves fennállás után ezelőtt száz esztendővel a világtörténelem egyik legvitézebb, de legkegyetlenebb katonai szervezete. Ruszinszkó autonómiáiét év végéig meg keli valósítani Az amerikai ruszinok nem zetközi akcióra készülnek TJngvár, junius 21. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az amerikai ruszinok Zsatkovics exkormányzó visszatérése óta állandóan figyelemmel kisérik Ruszinszkó autonómiájának vajúdó problémáját. A Ruszinszkó átformálására irányuló kormányakciók minden esetben fokozottabb mértékben készítik elő azt a törekvést, melynek célja, hogy Ruszinszkó autonómiájának ügyét nemzetközi fórumok elé vigye. Az amerikai ruszinok akciójának alapja a Zsatkovics exkormányzó szenzációs röpiratában foglalt tényeken nyugszik, melyeket letagadni, vagy semmiseknek nyilvánítani ma még nagy szerencsétlenség volna. Az amerikai ruszinok az utóbbi napok politikai eseményeinek hatása alatt ismét felszólították a ruszinszkói ruszin politkusokat, hogy a széleskörű autonómia megvalósításából nem szabad engedniük, amennyiben az amerikai ruszinok csak ez év végéig várnak a ruszinszkói autonómiának megvalósítására. Ha eddig az autonómia életbe nem lép, nemzetközi akcióba fognak, hogy azt a prágai kormánytól kikényszeritsék. Ezzel szemben az amerikai ruszinok üzenetére vonatkozólag a kormányzóság félhivatalos szócsöve a többek között megjegyzi, hogy „az autonómiára vonatkozó üzengetésekből sem autonómia nem lesz, sem pedig gazdasági jólét nem fog fakadni". Az amerikai ruszinok ismételt akciójára adandó szokásos és hivatalos válaszok rendszerint és feltűnően hangoztatják, hogy az amerikai ruszinoknak nincs joguk Ruszinszkó belügyeibe avatkozni. Ezzel szemben cáfolatul mindenkor leszögezhető az a tény, hogy a csehszlovák kormány az amerikai ruszinoknak Ruszinszkó belügyeibe való beavatkozási jogát nagyon is elismerte akkor, amikor azok a csehszlovák köztársasághoz való csatlakozást kimondották. E szerzett és elismert jogot az amerikai ruszinok hát év alatt el nem veszíthették, pláne ha arról önmaguk le nem mondtak, hanem azt kifejezetten és ismételten hagoztat- ják. Zsatkovics Gergely volt kormányzónak Amerikában megjelent szenzációs röpirata első összefoglaló dokumentuma annak, hogy c. amerikai ruszinoknak igenis, joguk van Ruszinszkó autonómiájának követelésére. Mivel pedig semmi remény nincs arra, hogy a prágai kormány ez év végéig Ruszinszkó autonómiáját tető alá hozza, az amerikai ruszinok kénytelenek lesznek nemzetközi akciójukat megindítani. ISTENEK NYOMÁBAN __________ * -n A legenda Luxor, áprilisban. A legenda tulajdonképpen máj elindult, a legendák természete szerint abban a pillanatban, mikor a fáraó-isir feltalálásaikor Lóid Carnavont mérges moszkitócsipés érte, elindult abban a pillanatban, amikor Lord Carnavon Deir el Babaritban a hevenyészett sátorban meghalt. Valamelyik Luxorban időző amerikai újságíró megtele- grafálta lapjának a hirt s két hét múlva az egész világ tisztában volt vele, hogy a fáraók sírját nem bolygathatja büntetlenül kiváncsi emberi kéz, a holtak istenei megbosszulják magukat s aki Tut-ank-Amon koporsóját feszegeti, az hirtelen halállal maga is átköltözik Osiris birodalmába. Lord Carnavon halála után ugyan Carter és társai viruló egészségben kipucolták a sirt, elvitték a koporsókat, leküldték a kincseket Kairóba, anélkül, hogy a résztvevőik közül valaki is műsoron kivül elpusztult volna; de a legenda ettől függetlenül már elindult, egyidejűleg a Tut- ank-Amon divattal, s körülbelül másfélévig nem múlt el hét, hogy krakói, londoni vagy tokiói illusztrált újságokban föl ne bukkant volna valamely Tut-ank-Amon fotográfiával kapcsolatban a legenda egy zöngéje, ami mintegy sejtelmesen aláfestette ezt a világ- eseményt, valami kacér misztikummal locsolta meg a lankadó világszenzációt, az egyiptomi kormány őszinte örömére, amely évente vígan zsebelte be a többmillió fontokat az amerikai snobok és turisták érdeklődéséből. A legenda tetszetős volt, holdfény volt benne, Nilus volt benne, négyezer éves halott fáraó volt benne, titokzatos Istenek voltak benne s a végén egy óriási üzlet volt benne, egy igazán amerikai méretű bluff, mint sok minden, ami Tut-ank-Amonnal egybefügg. Arról, hogy a Királysírokat tudományos alapon 150 esztendeje nyitogatják olasz, francia és angol kutatók, hogy körülbelül harminc ilyen sirt nyitottak fel ez idő alatt tudósok, akik aztán viruló egészségben élték le életüket az emberi kor végső határáig — és tudósok általában sokáig tudnak élni —, hallgattak a Tut-ank-Amon krónikások; a legenda lassan alakult s 1926 januárjáig lassan már el is aludt. Akkor következett be, egyidejűleg az utolsó szarkofág felnyitásával, az a két esemény, ami most már hitelesítette és lepecsételte a legendát s átutalta a nagy és akkreditált világbabonák sorába: a röntgenező ötvös és Benedite professzor halála. * A röntgenező orvos esete közismert: a múmia átröntgenezésére hivatták le Luxorba, Carter házába; előkészületek közben megsebezte a röntgensugárral egyik ujját és néhány, nap múlva irtózatos kínok között meg is halt. Ezt a hirt a legenda lankadt szárnyai lelkesen kapták föl és röpítették széjjel a világba. Néhányhetes ujságkam- pánynak megvolt az a hatása, hogy a turisták Newyorkból dűlni kezdtek Egyiptomba s mikor Carter rövid várakozás után érintkezésbe lépett angol és francia röntgenkapacitásokkal, akiket felszólított, hogy vitorlázzanak le Luxorba s világítsák át Tut-ank-Amon csontjait, sorra lemondó válaszokat kapott. Tény az, hogy nem akadt röntgenkapacitás Európában, aki vállalkozott volna a múmia átvilágítására; hogy a múmia ma sincs még megröntgenezve; ott fekszik, mint egy szomorú őskori állat, Carter üvegszekrényében, és őrzi sovány csontjai sovány titkait; s a végén Carter, aki jóban van a múmiával, maga lesz kénytelen megtanulni a röntgenezés mesterségét, ha Tut-ank-Amon beleiről megbízható fotókra akar szert tenni. Két héttel megérkezésem előtt ütötte meg a guta Luxorban Benedite professzort, a kitűnő egyiptológust, a Louvre egyiptomi osztályának vezetőjét; ez a hatvanon felüli tudós ötvenfokos márciusi hőségben végeztetett ásatásokat Biban-el-Mouloukban s egy forró délben a sziklák között megütötte a guta. Hogy Benedite professzor halálának mi köze volt Tut-ank-Amonhoz, azt józan emberi ésszel nehéz lenne összeadni; de egy francia tudós halála Luxorban nem olyan esemény, ami mellett szó nélkül haladhatnának el az érdekeltek, s ha egy öreg régészt Tut-ank- Amon sirja közelében — mert Benedite professzor csakugyan ott dolgozott — megüt a guta, akkor a halál oka minden luxorvidéki halottkém előtt kézzelfogható és világos: Tut- ank-Amon. Tut-ank-Amon tehát megbosszulja magát mindazokon, akik sirja titkait, a séta-botokat és edényeket napfényre hozták. Tut-ank- Amon ujjai hosszúak, a világsajtó ujjai még hosszabbak s a Tut-ank-Amon-propaganda ujjai a leghosszabbak. * A legendák vagy szépek vagy ostobák, iüáo junius ü2, kedd. de mindenképpen legendák: ezt mondtam magamnak, mikor első este, a Tut-ank-Amon sírnál lerótt látogatásom után, hazatértem a hotelbe s nem valami kellemesen éreztem magam. Ebből a kellemetlen közérzésből éjszakára tisztességes és magas láz lett s a hőmérő ezt az éjszakát követően három hétig úgy ugrált, ha a kezembe vettem, mint egy bolha. Ez nem volt semmi különös, csak egy finom és kellemes láz, ami nem jár következményekkel, ahogy erről Kairóban az orvos biztosított; egy egyszerű afrikai láz, aminek egyetlen gyógyszere van: el kell hagyni Afrikát s akkor elmúlik ... De nekem még dolgom volt Afrikában és a környező vidékeken s ezért nem voltam hajlandó elutazni; a láz szépen jött velem Assouanba, elkísért a sivatagba, Szudán határáig, velem volt Kairóban, átkisért a Szuezi-kanálison, eljött Palesztinába és Szíriába s csak Konstantinápoly körül unta meg hetek múlva a vándorlást és egy reggel nyom nélkül elköszönt. Ez egy egyszerű láz volt, mint az orvos kissé lenézően megjegyezte, odalenn vannak sokkal különb lázak; jó, kiadós déli lázak, sárgák és váltók, amik lemarják a húst és a bőrt, mint a vitriol; de ez, ez csak egy egyszerű moszkitóláz volt, ami egy apró csípés következménye; nem malária, annál sokkal veszélytelenebb, enfin, egy láz . . . Enfin, ezt a lázat szépen elhoztam magammal Tut-ank- Amontól s vittem magammal hetekig; nincs természetesebb, mint egy ilyen egyszerű láz, amit igazán könnyen meg lehet kapni, ha először jár valaki Biban-el-Moulouk körül, ahol sok a moszkitó. Én soha nem gondoltam erről a lázról semmi rosszat, néha szinte jólesett, hideg jeruzsálemi éiszakákon, ha fütött egy kicsit; s Jeruzsálemben, ahol minden embernek van, volt, vagy lesz maláriája, szégyeltem is magam ezzel a banális lázzal, ami ott szóra sem érdemes. Az egész Tut- ank-Amon legenda persze szamárság; de ha a sir körül mégis lázt kapna valaki, a legokosabb elutazni, vagy nem törődni az egészszel. Vannak, akik chi-nint szednek ellene, vagy nem utaznak el Bi-ban-el-Mouloukba. Márai Sándor. mntmmmmBmmmaammmmsammmaBBBammaamBmaamBBaamBmsmmmm A magyar zászló használatának kérdése Erdélyben Bukarest, junius 21. A magyar zászló használatának kérdése miatt vita támadt a román pártok között, mert több román politikus aggályosnak tartja azt, hogy hivatalosan megengedjék az erdélyi magyaroknak a magyar zászló használatát. Goga Oktavián belügyminiszter a kérdésről a következőképen nyilatkozott: — Az emberi szabadságjogok értelmében mindenkinek meg van a joga ahhoz, hogy saját zászlóját használhassa. A szászok zászlójukat minden módosítás nélkül használhatják, mert hiszen Németországtól igen messze vannak és igy nem kell tartani irredentizmustól. Magyarország ellenben közvetlen szomszédunk és a magyar zászló ügye ezért egészen másképpen áll. A magyar zászlón különben is rajta van a Szent István koronája és éppen ezért megoldást keresünk, hogy a kérdést véglegesen megoldhassuk. Szerintem a döntés a parlament joga. Ha a magyar zászlóra nézve nem volna* lehetséges olyan döntés elérése, amely a magyar zászló használatát megengedi, meg kell tiltanunk az összes külföldi zászlók használatát, mert igazságtalanság volna megtagadni az egyiktől azt, amit másoknak megengedünk. Felhívás az elbocsátott magyar vasutasok, postások, jegyzők, tanítók és vármegyei alkalmazottakhoz A magyar nemzeti párt képviselői klubjának hosszú és fáradságos munkával sikerült végre az elbocsátott magyar közalkalmazottak ügyének rendezését a megoldás útjára terelni. Minthogy az elbocsátottak kérvényeit a magyar nemzeti párt maga fogja alaposan megindokolva megszerkeszteni és az illetékes miniszterekkel együttesen letárgyalni, felhívom az összes szlovenszkói és ruszinszkói magyar elbocsátott közalkalmazottakat (vasutasokat, postásokat, jegyzőket, tanítókat stb.), hogy folyó évi július hó 15-ig személyi és családi adataikat, lakóhelyüket és elbocs altatásukra vonatkozó minden adatot levélben, vagy levelezőlapon hozzám terjesszék be, Érsekújvár—Nové-Zámky, Városháza címre. Oly községekben, ahol sok az elbocsátottak száma, ezen adatokat összegyűjtve egyszerre küldjék be. Prága, 1926 junius 17. Holota János nemzetgyűlési képviselő. Utánnyomás tilos Újdonság! Fontos Dohányzóknak! Aitísepíon Szájvíz. Or. Werzon. Biztos szer a dohányzás leszokására. Egy üveg ára Kö 35 — (egy kara) Naponta postai szétküldés. Főlerakat: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. Ügynökök kerestetnek!
