Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-01 / 123. (1161.) szám
Pilsadskit elnökké választották, de a marsall nem fogadta el az elnökséget A szejm ma délelőtt 292 szavazattal 193-al szemben Pllsudskl elnöksége mellett foglalt állást — A marsall ellenjjelöltie Buinski gróf, poseni vajda volt — Rataj 12 óra 45 perckor bejelenti, hogy Pllsudskl nem fogadja el az elnökséget — Oriási izgalom a képviselők között — Holnap uj választás Varsó, május 31. Már reggel hét órakor gyülekezni kezdtek a képviselők és a szenátorok a szejm épületében. Különösen azoknak a pártoknak tagjai jelentek meg korán, amelyek még nem foglaltak állást az elnökjelölés kérdésében s határozatukat csak ma, közvetlenül az ülés előtt hozták meg. 9 órakor a parlamenti klubok befejezték utolsó tanácskozásaikat. Az ukrán és a fehérorosz klub elhatározta, hogy fehér lappal fog szavazni. A német képviselők megváltoztatták előbbi határozatukat, hogy a szavazástól tartózkodni fognak s Pilsudski támogatása mellett foglaltak állást. A nemzeti munkapárt nem állított jelöltet, de azt ajánlotta tagjainak, hogy szavazzanak Pilsudski mellett. A jobboldal három pártja: a néppárti szövetség (az úgynevezett nemzeti demokraták), a keresztény nemzetiek és a keresztény demokraták (Korfanty csoportja) Buinski Adolf gróf poseni vajda támogatását határozták el. Tíz órakor a nemzetgyűlés ülésterme az utolsó helyig megtelt. A diplomatapáholyban egyetlen hely sem állt üresen, az újságírók is sűrűn szorongtak tribünjükön s a miniszteri pádon csak Pilsudski hiányzott. A külföldi újságírók között nyolc, külön az elnökválasztásra érkezett amerikai újságíró volt. A külföldi újságírók számára a szejm épületében külön telefonállomást szereltek föl. Tiz óra öt perckor Rataj szejmmarsall megnyitja az ülést, majd a munkarend második paragrafusa értelmében kinevezi a jegyzőket és fölszólítja a titkárokat, hogy nevezzék meg a jelölteket. A jelöléseket a lengyel alkotmány értelmében írásban kellett benyújtani s a kérvényt legalább 50 képviselőnek kellett aláírni. E formalitások elintézése után Rataj ábécé sorrendben fölolvassa a jelölteket. Csak kettő van: Buinski Adolf és Pilsudski József. A szejmmarsall kinevezi a szavazatszedőket és megjegyzi, hogy a fehér szavazati lapok, valamint a más neveket tartalmazó lapok érvénytelenek. 11 óra 6 perckor befejeződött a szavazás. Rataj mégegyszer felszólítja a jelen nem levő képviselőket és szenátorokat, hogy szavazzanak, összesen csak 10 szenátor és képviselő hiányzott, de közülök is kettő kimentette magát. A hiányzók között van Witos exminiszterelnök. A szavazás után Rataj marsall 15 perces szünetet rendel el. Az ülés méltóságteljesen és komolyan folyt le. Egyetlen incidens sem történt. 11 óra 25 perckor Rataj marsall ismét megnyitotta a tanácskozást Megállapítja, hogy összesen 546 szavazati lapot adtak le, amelyek közül 61 érvénytelen volt. Az érvényes szavazatok száma tehát összesen 485. Az abszolút többség igy 243 szavazat. Pilsudski Józsefre összesen 292 szavazat, Buinski vajdára pedig 193 szavazat esett A lengyel köztársaság elnökévé tehát Pilsudski marsallt választották. A választás eredményének fölolvasása után Rataj marsall fölszólítja a szenátorokat és képviselőket, hogy ne hagyják el a szejm épületét, mert 12 órakor ismét megnyitja az ülést, hogy az uj elnök letegye az esküt. Ha az uj elnök nem fogadja el az elnökséget, akkor azonnal megállapítják az uj választás időpontját. 11 óra 30 perckor véget ért a nemzetgyűlés ülése. Rataj szejmmarsall 12 óra 45 perckor Bartel miniszterelnök jelenlétében közölte a lengyel sajtó munkatársai előtt, hogy Pilsudski marsall nem fogadta el az elnöki méltóságot. A marsall elhatározása megmásíthatatlan. Ennek következtében Rataj holnap reggel 10 órára ismét összehívja a parlamentet, hogy újra válasszon. Pilsudski elhatározása politikai körökben óriási izgalmat keltett. A marsall döntésének következményeit pillanatnyilag nem lehet áttekinteni. Pilsudski azzal okolta meg elhatározását, hogy véleménye szerint a választás eredményét jelző számok nem mutatnak megfelelő egységre s a megoszlott közvélemény nem teszi lehetővé az ország megtisztításának nagy munkáját. A marsall pedig az elnöki méltóság elfogadását a parlament egyhangú ítéletétől tette függővé. Pilsudski két uj jelöltet ajánl: Moszicki főiskolai tanárt, aki kémikus és Lembergben működik, azonkívül Zdziechowskit, a vilnai egyetem filozófiai tanárát, aki tudományos munkái révén köztiszteletben áll Lengyelországban. előzményei litikai élettől, nem fogadta el a jelölést, ámbár tagadhatatlan, hogy ő lett volna az egyetlen személy, akinek elnökségét esetleg Pilsudski és pártja is támogatták volna. A szélsőséges jobboldal erre csupán tüntetésből Buinski Adolf grófot, a poseni vojvodát jelölte. Buinski eddig még nem ismerte el a varsói kormányt s ő a poseni szeparatisták vezére. Nagyjelentőségű dolog, hogy a Witos-párt és a nemzeti munkáspárt, azaz körülbelül a teljes centrum elvált a jobboldaltól. A nemzeti munkáspárt fehér lapot ad le az urnákba, mig a Witos-párt elhatározta, hogy nem gör- dit akadályt Pilsudski megválasztása elé, mivel mint döntő középpártnak vállalnia kell a teremtett helyzettel járó felelősséget. Páris, május 31. A Journal varsói jelentése szerint a lengyel hatóságok egy üilsud- ski-ellenes összeesküvést fedeztek föl. A hatóságok kiterjedt intézkedéseket tettek és a szocialisták szakszervezetében is külön szervezet alakult, amelynek célja Pilsudski személyes épségére felügyelni. Csicserin és Stalin Mussolini meglátogatására készülnek London, május 31. A Daily Telegraph értesülése szerint Csicserin orosz külügyi népbiztos Stalinnal együtt a közeljövőben Olaszország meglátogatására készül. Az utazásnak az a célja, hogy kimélyitse az Olaszország és a szovjetunió közt levő gazdasági viszonyt és közvetítsen Angora meg Róma között. Oroszország ma nagyon jó viszonyban él Olaszországgal s szeretné, ha másik szövetségese: Angora ugyancsak megértő lelkekre találna a fascisták között. Lemond a svéd kormány Stockholm, május 31. A svéd kormány- krízis oly súlyossá vált, hogy a mostani szocialista kabinet kedden kénytelen lesz i eadni lemondását A kormánykrizist a Strika-bá- nyákban történt sztrájk és munkáskizárás idézte elő. Az állambizo'tság a sztrájk ügyér ben csatlakozott a munkanélküliek bizc ttságá- nak álláspontjához, azaz a kormány ellen foglalt állást, aminek következtében a m misztérium kénytelen lesz levonni a konzekvenciákat. Veszélyben a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati joga II. De nyüvánvaló törvénysértés számba megy a sérelmezett rendeleti intézkedés azért is, mert a saint-germaini szerződésbe, illetve az azt ratifikáló törvénybe ütközik. Az említett szerződés a csehszlovák köztársaság alaptörvénye s ezzel szemben minden ellenkező rendelet hatálytalan. Pedig ezen szerződés 7. §-ának utolsó bekezdése azt mondja, hogy: „Ha a cseh-szlovák kormány hivatalos nyelvet vezetne be, a más, mint osehnyelvü csehszlovák állampolgároknak illő lehetőség fog nyujtatni arra, hogy a bíróságok előtt saját nyelvüket úgy szóban, mint Írásban használhassák“. Hát ez a rendedet tényleg „illő lehetőséget" nyújt akkor, amikor szükség nélkül oly területátkapcsolásokat végez, amelyek 6 járásban megfosztják a magyar, német és ruthén nemzeti kisebbséget a nemzeti nyelv használatától a bíróságok előtt. Az az álindok, hogy a közigazgatási járást kívánták összhangba hozni a bírósági járással, hiábavaló, ezzel nem lehet senkit se bolonddá tenni. Ez csak a tervszerűséget, az előre megfontolt szándékot mutatja. Először megre- parálták nemzetiségi szempontból a közigazgatási járást 8 azután megtalálták ebben a „sük- eégét" annak, hogy a bírósági járás területét azonosítsák a közigazgatájsi járás területével, jóllehet tudták, hogy a nyelvhasználati jog általában a bírósági járások területéhez fűződik! ■Vagyis nagy ártatlanul megszüntették a nemzeti kisebbségek 20% számarányát. Ez a rendelkezés világosan ellenkezik az alaptörvénnyel s ezért 'érvénytelen is. A törvény- és alkotmánysértés, a nemzeti kisebbségek jogállapotának a megsértése, illetve az elnemzetlenitő törekvés konkrét tényei igazolva vaunak, tehát a kérdés az, hogy miként lehet a bajt orvosolni. Az orvosláshoz vezető törvényes utakat mind végig kell járni. Meg kell próbálni az igazságügyi kormányt kapacitálni arra, hogy hallgassa meg azon bírósági járásokban, ahonnan, a pánasz hangzik, a létező pártok vezetőit, a bíróságok vezetőit és az ügyvédszövetség osztályának vezetőit és amennyiben objektív és bizonyítékokkal megokolt nézetekkel találkozik, azok kellő megfontolása alapján adja ki a rendelet végrehajtásának az illető bírósági járásra vonatkozó felfüggesztését elrendelő végzését és készítse el a reparációt magában foglaló szervezeti törvényt s terjessze azt mielőbb a parlament elé! A nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői kíséreljék meg a személyes intervenciót a hivatalnokkormánynál és az igaz- ságügyminisztemél a rendelet megváltoztatása, érdekében. Mindazon járásokban, ahol jogos a panasz, a nemzeti kisebbségek politikai pártjai tartsanak gyűlést és a nyilvánosság előtt tárják fel a panasz jogosságát és hozzanak és terjesszenek az igazságügyminiszterhez és a parlamenthez olyan rezoluciókat, amelyek a gyors reparációit kérik. Mindazon községek, amelyekben a nemzeti kisebbségek a rendelet által végeredményben nyelvhasználati jogukban vannak megsértve, a községi képviselőtestületben hozzanak oly határozatot, amely azt kéri az igazságügyminisztertől, hogy a rendelet, végrehajtását addig, míg a szervezeti törvény meghozatik, függessze fel s erről a határozatról a parlament mindkét házát értesítse. Ha ez az igaz békés ut sikerre nem vezetne, ha a hivatalnok-kormány a nyilt törvénysértés dacára fenntartaná rendelkezését, akkor erősebb fegyverhez kell nyúlni! Junius 29-ig minden járásból, lehetőleg a nemzeti kisebbségi nyelv használati jogban megsértett községek részéről, de egyesek részéről vagy pl. az ügyvédszövetség illető osztálya részéről panasszal kell a rendelet ellen a legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz fordulni. A nemzeti kisebbségek törvényhozóinak be kell nyújtani egy indítványt, amelyben arra kívánják utasittatni az igazságügyminisztert, a miniszteri felelősség terhe alatt, hogy még a nyári ülésszakban terjessze be a bírósági szervezeti törvényjavaslatot, (amelyet már az alkotmány szerint rég be kelletett volna adni), úgyhogy a törvény sérelmezett bírósági járásokra vonatkoA választás Varsó, május 31. A lengyel fővárosban ma reggel tetőpontra hágott az elnökválasztás eredményét váró feszültség. Az utcák falait szocialista falragaszok borítják el, amelyeken a szakszervezetek és a Pilsudski-féle lövészszövetségek figyelmeztetik a nemzet- gyűlést, hogyha nem Pilsudskit választja elnöknek, akkor a tömeg újabb kitörésére számíthatnak. A szocialisták állandó készenlétben állottak és komolyan elhatározták, hogy ha a nemzetgyűlés provokálja a népet és nem Pilsudskit választja meg, akkor az utcára vonulnak. A rendőrség és a katonaság legmesszebbmenő intézkedéseket tett. A szejmépület környékén levő utcákat elzárta a forgalomtól. Mindenütt erős kordonokat vontak s a helyőrség állandó készültségben várta az eseményeket. A jobboldali pártok tegnap elhatározták, hogy Glombinskit, a nemzeti demokrata frakció vezetőjét jelölik Pilsudskival szemben- Ma reggel e szándékukat megváltoztatták és a monarchista keresztény nemzetiek ajánlatára Bobrsynski volt minisztert és galíciai helytartót állították jelöltjüknek. Bobrsynski azonban, aki hosszabb idő óta távol áll a pozólag a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jo-1 gát megőrizze. Az indítvány indokolásába bizonyítékokkal támogatva fel kell hozni az összes sérelmes területváltoztatásokat in concreto! Ez az indítvány azért is okadatolt lesz, mert a felhatalmazási törvény csak addigra engedi a rendeleti szabályozását a bírósági terület beosztásának, amíg erről törvény nem intézkedik. Hát intézkedjék a törvény. Ezt az indítványt min denképp tárgyalni kell a parlamentben, hogy az igazságiigy miniszier kénytelen legyen a parlament színe előtt az igazság mellett vagy ellen | állást foglalni s hogy állásfoglalása és indokolása a parlament jegyzőkönyvébe kerüljön a nemzed kisebbség törvényhozóinak állásfoglalásával és indokaival együtt, hogy amennyiben a .opará- ció ezen törvényes útját is elutasítaná a hivatalos kormányzat és a parlament többsége, ugv a csehszlovák köztársaság ezen legjelentősebb közokiratával felszerelten kereshessük igazságunkat a szabad népek és nemzetek köz* élménye előtt és a népszövetség előtti I Ha egy szabad és demokratikus köztársaságban nem lehet az általunk hirdetett azon igazságnak, hogy minden népnek meg koll adni a legteljesebb nyelvhasználati jogot a kőzetet minden terén a belföldi törvényes utakon é'*véu\ t szerezni, miután a rendelet a saint-germaini szerződés nyilt megsértését is tartalmazza, el kell hogy menjünk panaszunkkal a népszó-/o! ség céé, ahol lehetetlen, hogy nekünk igazságot ne szolgáltassanak! Mert az elnemzet lenit ést lehetetlen, hogy igazságként szentesítse a népszövetség. /glVrT* V Mai Mimiink 10 oldal O V. évf. 123. (1161) szám ■ Kedd ■ 1926 junius 1 oá SwjimiMiiiimmimii --------— nr——i — m—miimiiipi m El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzloveriSzkÓi és TUSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága ÍI„ Panska ulice negyedévre76, havonta26Kő; külföldre: 7V*7 * ’I ' ’ ^ emelet. Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOlltlKCLl napilapja. hivatal: Prága II., Panskául 12/III. —Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1‘20 Ke Felelős Jőszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ lefon:30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha