Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-05 / 102. (1140.) szám

6

1926 május 5, síerda.

— A Karitasz működése Nagytapolcsányban. Bubnics Mihály jelenlegi rozsnyói püspök kezdeményezésére alakult meg az ínséget szenvedők felsegélyezésére a keresztény Karitasz, amely nagyszabású segélyakciót létesített egész Szlovenszkón. A Karitasz egyesület NagytapolcSányban szép működést fejt ki. Az őslakosság nyelv- és valláskülönbség nélkül lelkesen karolja föl e jótékony akciót. Ez tette lehetővé, hagy a húsvéti ünnepekre száz szegény családnak oszthatott ki élelmiszert és kilencvenöt családot segélyeztek ruhaneművel. Ezenkívül négy helybeli orvos: Eisdorfer, Adda, Frid- rioh és Verő doktorok ingyen rendelnek a Karitasz betegei részére és Lénárt dr. meg Terlandai dr. ügyvédek ingyenes jogvédelmet nyújtanak: a Karitasz gyám olt jainak.

Zathureczkv gyógyszerész és Mecsir dro- guista nagobb adománnyal járultak az akcióhoz. A Karitasz munkáját lelkesen karolták föl a nagytapolcsányi urihölgyek, akik minden nemes mozgalomnak áldozatra kész támogatói.

— A szlovenszkói tűzoltók kongresszusa.

Zsolnáról jelentik: Május első két napján közgyűlést tartottak Szlovenszkó összes tűzoltó csapatjai és az országos tűzoltó egyesület. Vasárnap reggel zeneszó mellett vonult fel a zsolnai lakosság szives fogadtatása mellett a tűzoltóság. A főtéren Schmied Mirosláv beszélt a tűzoltókhoz. A közgyűlést a városháza nagytermében tartotta, ahol Zsolna városbi- rája üdvözölte őket. A közgyűlésen Némák Béla országos tűzoltóparancsnok elnökölt s üdvözölte a vágaljai kassai és zólyommegyei küldöttségeket, valamint Cserny dr.-t, a teljhatalmú minisztérium képviselőjét. Ezután az évi jelentések következtek, majd választásokra került a sor. Tiszteletbeli parancsnok lett Némák Béla, helyettese Schmied Mirószláv— Kitűzték a rimaszombati érettségiterminusokat. Rimaszombati tudósitónk jelenti: Az iskolaügyi referátus a rimaszombati állami magyar reálgimnázium ezévi érettségi vizsgálatainak terminusait a következőképpen tűzte ki: Írásbeli vizsgák május

14—15, szóbeli vizsgálatok napjai pedig június 18 és 19. A tanügyi kormányt Hatala József dr. országos főigazgató képviseli a vizsgákon.

Ne vegyen rádiót, alkatrészeket, minden egyéb hozátartozót, mielőtt nem érdeklődött az „Amperednél, Bratislava, Grössling-utca 16. Telefon 20—11. Kérjen ajánlatot..

Kötélhalálra Ítélték a saint-gillesi Borgia Lukréciát

A tömeggyilkos betegápolónőnek az emberölés volt a szenvedélye — Tizenegy ápoltját

tette el méreggel láb alól

— Cionisták szervezkedése Komáromban. Ko máromi tudósítónk jelenti: Vasárnap délelőtt tartotta a cionista zsidóság Komáromban szervezkedését, amelyet a Vigadó termében maiimé vezetett be. Vajda Andor dr. ügyvéd üdvözlése után Sípos Leó dr. pozsonyi ügyvéd, a cionizmus egyik szlo- vemszkói előharcosa tartott előadást és beszédét figyelemmel hallgatta meg a cionizmus mozgalmával nem rokonszenvező zsidóság is, amely szintén nagy számmal vonult fel. Este a katonatiszti kaszinó termében volt az alakuló gyűlés, amely elnökké Büchler Emil dr.4, titkárrá Rauchwerger mérnököt, pénztárossá Bárdos Jenő gyógyszerészt, ellenőrökké Vajda Andor dr. ügyvédet és Weisz János mérnököt, jegyzővé Sdhwartz Lászlót választotta meg. A választmány Abelesz Ernő, Berger F. Vilmos, Földes Mór, Fried Frigyes, Honig Alfréd, Rausöher Zsigmond dr., Taub Márk, Vajda Andor dr. és Wimterstein Izidorból alakult meg. Az agitá- aíós bizottságba hölgyeket választottak.

— Nagy építkezések Komárom-Ujvárosban. Komáromi tudósítónk jelenti: A magyar kormány Komárom-Ujvárosban, mely a békeszerződés következtében oly sokat szenvedett, nagy középitkezésekkel kíván a lakosság segítségére sietni. Most engedélyt adott két nagyobb épületnek, az államrendőrségi, pénzügyőri és vámőrségi épületeknek felépítésére. A két épület emeletesre épül és mintegy másfél milliárdba kerül. Az épit kezés még a nyáron elkezdődik és az őszön befejezést is nyer. Ugyancsak megkezdik a legközelebbi betekben az állami tisztviselő- házak építését is. Tárgyalások folynak a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal az állami polgári fiúiskola építésére vonatkozólag is.

— Hetvenegy millió aranykorona hitelt kap a magyar mezőgazdaság. Budapestről telefonálják Búd János pénzügyminiszter az egyik amerikai nagybank vezérigazgatójától ma levelet kapott amelyben arról értesítik a minisztert, hogy az ame ritkái kölcsön kihelyezése teljes sikerrel járt és már május első felében a pénzt át is utalják Magyaron szagra. Tudvalevőleg a magyar mezőgazdasági lii tel érdekében zálogleveleket helyeztek el az amerikai nagybankoknál. Körülbelül 25 millió aranykorona értékű záloglevél talált Amerikában elihe lyezésre. Előzőleg már 24 millió aranykoronát sikerült az angol piacon is elhelyezni. A kormány a költségvetés keretében 22 millió aranykoronát bocsátott a mezőgazdasági• hitel rendelkezésére. Esze ránt a mezőgazdasági hitel az amerikai és az angol piacok bevonásával 71 millió aranykorona fölött rendelkezik. Ez az összeg valószínűleg ki fogja el' giteni a mezőgazdasági hitelt igénylők legmesz szebbmenő igényeit is.

Nimes, május 4.

Egy- elvetemedett gonosz asszony büupörél kezdte tárgyalni a nimesi esküdtszék zsúfolt terem előtt, amelynek közönsége izgatott kíváncsisággal szegezi szemét a vádlottnőre. Mi lakik ebben a sötét lélekben, amely a bűnt macáért a bünér* szerette? Egy eset kivételével, :öbbi gyilkosságában semmi érdek nem vezette; se pénz, se szerelem, sem bosszúvágy. Ölt, hogy öljön S annál súlyosabb a bűn, mert éppen azokat pusztította el, akiknek az egészsége, élete az ő gondozására volt bízva. Scierri Antoinette a vádlott asszony, aki

betegápolónő volt és sorra mérgezte a betegeit.

A gonosztett, helyesebben a gonosztettek sora, nagy feltűnést keltett felfedezése idejében s az érdeklődés most fokozott mértékben támadt fel, amikor a tömeggyilkos ápolónő bírái elé került. Hiszen az ügy nemcsak bűnügyi, de lélektani szempontból is érdekes és rejtelmes.

Scierri Antoinette olasz származású, aki 1924- ben költözött Franciaországba és Saint-Gilles városkában telepedett le. Múltját a francia ható ságok előtt ma is homály födi. De sok jel vall arra, hogy ez a múlt is sötét foltokkal van tele s

az asszony lelkén több véres bűn száradt. Saint-Gillesben a jövevény egy Rossignol nevű férfivel élt közös háztartásban. Egyre azzal dicsekedett a városbeliek előtt, hogy a háborúban egy egész kórház állott vezetése alatt. Szép asz- szony, de megjelenésében, tekintetében van valami démoni, valami visszataszító, úgyhogy mindenütt bizalmatlanságot keltett és na g-y nehezen sikerült csak neki, hogy mint ápolónő keresse a kenyerét.

Történt aztán, hogy Scierri Antoinette egyik szomszédnője, özvegy Marié Oudon asszony, hirtelen megbetegedett, de betegsége csak könnyebb természetű volt. Scierri asszonyhoz fordult, aki el is vállalta ápolását.

A. beteg pár nap múlva meghalt. Végrendeletének felbontása élénk meglepetést keltett. Csekély vagyonkáját Scierri asszonyra hagyta, hálából az önfeláldozó ápolásért, amiben őt részesítette. A gondolat, hogy az öregasszony talán nem természetes halállal múlt ki, akkor fel sem merült. Különös véletlen, hogy néhány nap múlva Oudon asszony halála után a város két tekintélyes kereskedője, a Lachapelle testvérek is megbetegedtek. Ágyukhoz is az ápolónőt hiv. Iák, annál inkább, mert hiszen más betegápoló nem is volt Saint-Gillesben. Nem telt bele nyolc nap s

az ápolónőnek ez a két betege is meghalt.

Az orvosi vizsgálat a halál okául mérgezést állapított meg

és elég csodálatos, hogy még akkor sem gondolt senki az ápolónő bűnösségére. Azt mondták, hogy a két testvér husmérgezés áldozata lett.

Pár hónap múlva Scierri asszonyt özvegy Martinénéhoz hívták. A szerencsétlent ugyanaz a sors érte, mint a méregkeverő két előző áldozatát. A fiatal asszony súlyos mérgezési tünetek között kiszenvedett. Még akkor sem gyanakodtak az

ápolónőre. Úgy látszik azonban, hogy barátja, Rossignol, bele volt avatva üzelmeibe, mert a gonosztevő jónak látta őt örökre elnémítani. A makkegészséges férfi hirtelen meghalt, de a vizsgálatnak nem sikerült kideríteni a halál okát. Az orvosok nem tudták biztosan, hogy méreg ölte-e meg.

Még két élet esett a gonosz asszony szörnyű gyilkos szenvedélyének martalékául. Égy fiatal viruló leány és egy 76 észtendős agg nő. Mindkettőjüket Scierri asszony ápolta és

mindketten egy nap haltak meg.

Ekkor Henry Clausel doktor, akit az utolsó percben az agg nő haldoklóágyához hívtak, rendkívül gyanúsnak találta a dolgot. Nem engedto a holttestet eltemetni, hanem elszállittatta Nimesbe a törvéryszéki orvostani intézetbe. Ott aztán kiderült, hogy

az öregasszony halálát is méreg okozta,

48 óra múlva a méregkever önöt letartóztatták.

i^Most aztán kivilágosodott a rejtély, hogy ke riilhette el Scierri asszony eddig is megérdemel* sorsát? Az olasz nőt az egész kis babonás hely ség boszorkánynak tartotta és attól féltek, ha fel jelentik, akkor még inkább kiteszik magukat bosszuállásának. A bíróság előtt a méregkeverőnő mindent tagad, de időközben a holttesteket felboncolták és

mindegyik belső részeiben 'ugyanannak a méregnek a nyomaira akadlak és ebből a méregből a gonosztevő lakásán is nagy készletet talált a házkutatás. Az orvosok az* hiszik, hogy egy beteg idegzetű nőről van szó s persze védője is ezt igyekszik róla bebizonyítani.

A lélektani rejtélyre a tárgyalás során sem derült világosság. A méregkeverőnő rideg közömbösségbe merülve ült a vádlottak padján, mintha nem is az ő sorsáról volna szó. Csak néha-néha cikázott fel szemében egy-egy vad, indulatos sugár.

Az ügyészség tizenegy gyilkossággal vádolta, de bizonyosan nem lehet megállapítani: hány

gonosztett terheli a lelkiismeretét? Csak három esetet, ismert be: a vele közösháztartásban élő

Rossignol vasesztergályos, egy öreg asszony és egy fiatal leány megmérgezését. Az elnök kérdésére, hogy miért ölte meg élettársát, igy felelt:

— Megvert. S én akkor megfogadtam,

hogy ezért meg kell halnia.

A többi gyilkosságának nincs semmi magyarázata, mert áldozatai mind földhözragadt szegények voltak; a pénzvágy tehát tetteiben nem. játszhatott szerepet. Veleszületett kegyetlensége lehetett csak gonosztetféínek a rugója. Az elnök a tárgyalás folyamán nem türtőztethette magát e megjegyzéstől:

— Hihetetlen, mennyi romlottság és kegyet lenség lakhatik eg ynő szivébeu! S a legcsodála itosabb, bőgj7 ön négy gyermek anyja!

A bíróság halált mondott a méregkeverö asszony fejére,

aki arcizmainák egyetlen rándulása nélkül vette az ítéletet tudomásul. Csak egyet bólintott 'rá.

A kettétörött mankó Pöstyén gyógyhatásúnak beszédes jelképe. A valóságban a gyógyulók mankójukat nem törik el, hanem a pöstyéni mankómuzeumnak ajándékozzák biztató buzdításul a szenvedők részére. Tavasszal kiváltképpen kedvezők a kuraered- mények. Az árak olcsók. Kérjen prospektust a fürdőigazgatóságtól.

— Máriavölgyi zarándoklat. A pozsonyi keresz- tényszocialis'ták magyar osztálya május hó 16-án tartja Pozsonyból Máriavö-lgybe a minden évben szokásos Vll-ik fogadalmi zarándoklatát, amelyre minden keresztény katolikus hívőt nemzetiségi különbség nélkül tisztelettel meghív. A zarándoklat sorrendje a következő: 1. Reggel 145 órakor sz. áldozás a kapucinus templomban. 2. Gyülekezés éa indulás a kapucinus templomból reggel 5 óraikor.

3. Megérkezés Mária-Völgybe délelőtt 9 órakor. 4.

10 órakor szentmise a lourdesi Mária-barlangnál. Tartja Koperniczky Ferenc dr. pozsonyi nagyprépost. 5. Magyar ünnepi beszéd a lourdesi barlangnál. Tartja Gregorovits Lipóf jőkai plébános, nem- zetgy. képv. 6. Német ünnepi beszéd a szent kuitnál. Tartja ft. Hladik Ágoston. 7. Szlovák ünnepi beszéd a templomban. Tartja ft. P. Bemardin kapucinus házfőnök. 8. Délután 2 órakor litánia a templomban. 9.34 3 órakor indulás vissza Pozsonyba.

10. Megérkezés a mélyüli kápolnához este 148 órakor. Itt menetrendezés. 11. Ilt csatlakoznak hozzánk Pozsony keresztény egyesületei és ünnepi fo gadtatásban részesítenek. 12. 8 órakor diadalmai bevonulás zeneszóval, fáklyákkal és gyertyákkal a városba a kapucinus templomba és itt áldás-oszlás.

A zarándoklat vezetésére az előkészítő bizottság tudvalévőén Gregorovits Lipóf jókai plébános, nemzetgyűlési képviselőt kérte föl, aki a megbízatást el i® vállalta.

— Meglopták a tenniszpályán. Pozsonyból jelentik: Madarász Emília pozsonyi háztartásbeli leánytól a PÁC tenniszpályáján ellopták ' a ridiküljét 4800 koronát érő ékszerrel.

— Keppich dr. Cottage-Szanatórinma, Bratislava, Védcölöp-ut 47. (a Kecske-kapunál), sebészeti betegek részére. Telefon 14—76

— Kirakatverseny Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: A Komáromi Keres- ; kedők Testületé május 1- és 2. napjain kira- ’ katversenyt rendezett, melyben számos ke- I reskedőcég vett részt. A zsűriben Ghyczy Já- í nos dr.-né és Rauscher Zsigmond dr.-né vet- \ tek részt és ítéletük alapján a verseny elsp J diját a Braun Adolf és Fia divatáru nagykereskedés, a második dijat a Spitzer Sándor, i a harmadikat az Adler Adolf és Fia cég alkalmazottai nyerték el.

— Kereskedők, iparosok, kisemberek 1 adókérdései. Az adókérdések ma nemcsak i az államnak, de minden egyes adózónak legfontosabb problémái, mert az exisztenciát érintik. Az országos keresztényszocialista párt pozsonyi helyicsoportja belátva ezt, előadásainak sorozatába előadást illesztett be az adókérdésről. Ez az előadás május 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a primás- palota tükörtermében. Mint előadó Bertha Géza dr., a párt egyik ügyésze szerepel, aki magyar és német nyelven fogja ismertetni különösen a kereskedőket, iparosokat és kisembereket érdeklő adókat, ezeknek az adóknak kivetését, esedékességét és a használható jogorvoslatokat. Az előadásra a párt meghívja tagjait és szívesen látják ott a tagok által bevezetett vendégeket is.

Ma este találkozunk a

BA-TA-KLAN-ban

Václavské námésti, Hotel Adria

Ott játszik a híres Mózsi Károly cigányprímás

Kitűnő magyar fajborok. Elsőrangú kiszolgálás, Máriákéit árak

— Előadás a rádióról Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi

rom. kát. főgimnázium dísztermében rendkívül sikerült előadást tartott ifj. Mezey János a rádióról, melynek világos elméleti részét a saját maga szerkesztette rádiókészülékkel illusztrálta és bécsi, valamint budapesti hangversenyeket mutatott be. A szép előadás nagy sikert aratott.

— Robbanás a szállóban. Pozsonyból jelenti tudósítónk: A Dax-szállóban tegnap

este az egyik vendég: Jircs József vizet melegített a gázrezsón. Miután önműködő gyújtójával nem sikerült meggyujtania, égő cigarettát tartott oda. A gáz felrobbant és Jircs arcát összeégette. A mentők bevitték az állami kórházba. Sérülése súlyos.

— Séta közben lopták meg. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Popper Emil kereskedelmi utazótól a Halaszkapu-utcában séta közben ellopták 450 koronát érő óráját és láncát.

— Marólúgot ivott egy hároméves pozsonyi kisfiú. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Hulárszky Terézia pozsonyi mosónő tegnap elment hazulról s egyedül hagyta otthon három kis gyermekét. A felügyelet nélkül maradt gyerekek eleinte csendesen játszadoztak) Az egyik hároméves kisfiucska a tűzhelyen fazekat fedezett fel s mivel kiváncsi volt tartalmára, felágaskodott s levette a fazekat. Folyadék volt benne, amit a gyerek felhajtott. Ekkor jött haza a mosónő. Ijedten kapta ki kisfia kezéből a fazekat, mert marólúg volt benne. Késő volt már. A gyermeket súlyos belső égési sebekkel szállították be a gyerekklinikára- Most élet-halál közt lebeg.

— „Segítsetek, hogy visszakaphassam szememvilágát“ címen megindított gyűjtésre újabban az alábbi adományok érkeztek: M. B. Varin 15, Jézus nevében 10, Kázmér Tamás 10, Rábely Etta 20, Szent Antal nevében M. I. 5, St. O. dr. Zsolna 11, Kovács Alajos, Negyed 20, Gödör Gyuláné 20, Vecsey G. 10, „Híradó" utján 50, Hubert Henrik és neje 25, Németh Ödönné 85, Muliczky István, Besztercebánya 20, Halecius Kálmán 10, V. G., Le- voca 20, Szent István nevében 35, Beskó Ferenc 20, Szathmáry Jenő 10, Z. J. 10, Winter Imréné 50, Egy anya adománya 20, Rud- nyánszky Titusz dr. 10, P. N. Páduai szent Antal nevében 20, Hlavica Doly 20, Batta Pál dr. 25, N. N., Aranyosmarót 25, Egy katolikus család 20, Szent József nevében 10. Összesen: 556 korona. A gyűjtés eddigi eredménye 2468 korona. Gyűjtésűnket ezzel befejeztük. A gyűjtött összeget a mai nap folyamán a szerencsétlen fiatalember rendelkezésére bocsátottuk. A nemes adakozók fogadják ezúton meleg és hálás köszönetünket- Az országos keresztényszocialista párt nevében Vo- szatkó János főtitkárhelyettes, Pozsony, Hosz- szu-utca 23. II.

A káromkodásról

A történetírók feladata megállapítani, hegy különleges magyar szokás-e a káromkodás. Kutatják jobbra is, balra is, pedig tudjuk, hogy Szent István is hozott már törvényt a káromkodom ellen. Akkor különösen az istenkáromlókat értették ezzel a gyűjtőnévvel. A századok folyamán sok káromkodó magyar ember került a bírói szék elé és Makoldy Sándor-dr. adta elő a Magyar Néprajzi Társaság felolvasó ülésén, hogy nemes Eger városában még az ezerhétszázkilenc- venedik s nem tudom hányadik évben is folytattak le és fejeztek be borzasztó ítélettel egy káromkodás! pert. Egy hevesmegyei parasztember átalkodott meg nagyon a káromkodó kedvében, a „teremtését" szidta gyakran ennek meg annak kocsmában és egyebütt. Ezért bírói szék elé állították s .a bölcs törvényszék, aminthogy ebben a gyakran ismételt szidalomban a teremtő, igy tehát egyben a vallás gyalázását látta, a megátalkodott bűnöst, elrettentő példát statuálandó.

hóhérbárd állal való halálra, azt megelőzőleg pedig káromkodó nyelvének kitépésére ítélte.

Makoldy Sándor dr., ki ezt a címét adta előadásának: „A káromkodás elterjedése és bün'.é- tése hazánkban 1850-ig".

Az első kérdés, melyet felvetett előadásában, az volt, hogy

a káromkodás a magyarságnak turáni bölcsőjéből sárjadzoll-e,

avagy az európai népekkel való későbbi érintkezéseiből tapadt-e reá? Ebben a tekintetben a jogtörténelem téves útra terelte a kutatást, mert elősegítette azt a feltevést, hogy az istenkáromlás az ezt a vétséget kimondottan először büntető 1563, törvény kora előtt ismeretlen volt a magyarság előtt és hazánkba török közvetítés, vagy valamely újabb keletű eretnekség (manicheizmus) által jutott.

A káromkodásnak török eredetéről való feltevés gyenge, mert a török effélére sohasem vetemedik s nem szidta Krisztust sem, kit egyik prófétájának tisztel. Az eddig ismert első károm- kodási formula, melyet János minorita magyar alakjában Nagy Lajos vitézeinek egy 1355-t svájci hadjáratából tartott fent. számunkra s mely kurafiaknak szidja a svájci németeket, nem az istenkáromlások sorába tartozik.

Kézav krónikája után, melyben az nugsburgi csata után kivégzett hősök káromkodásáról beszél („blasphemati", ami már istenkáromlás ís lehet), a szóbanforgó vétség első említésével először I. Endre 1047. parancsában találkozunk, mei;-r nemcsak a hamis istenek tiszteletét és bálványozását tiltja el, hanem az Istennek és a szenteknek szidalmazását is bünteti épp olyan módon, min* Szent Istvánnak a keresztény vallás megtartásáról hozott törvénye, mely eddig az istenkáromló büntetésére is törvényes alapot nyújthatót!. A istenkáromlási szólásoknak tengelyét a régi st, tumokban is az ördögadta, ördög*eremtette, teh olyan kifejezés teszi, melyben a középkorn;