Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-08 / 105. (1143.) szám

4 1926 május 8, szombat. I és Ausztriában terjesztették volna a ha­misítványokat. A terjesztők egy részét Ferdinandy aján­lotta, aki azonban kikapcsolódott az egész ügyből, a többieket pedig Heder hozta. Az elnök kérdésére, hogy mit közölt ezekkel az emberekkel, kijelenti, hogy a köz­léseket Jankovich intézte. Mikor esküt tettek, csak annyit említet­tek nekik, hogy hazafias ügyben kell . nekik bizonyos ténykedést kifejteniük. A további instrukciókat azután Jankovich- tól kapták. Elnök: Jankovichtól és Rábától? A herceg: Igen. Elnök: Tudja az eskü szövegét? Windischgraetz: Pontosan nem tudora- Körülbelül annyi volt, hogy semmit el nem árulnak és a teendőiket megbízhatóan fogják végezni. Az elnök további kérdéseire elmondja, hogy Jankovich ezredtársa volt. Mikor az ügyet elmondta neki, az ezredes mint haza­fias ember nagy lelkesedéssel csatlakozott hozzá. Feladata csak annyi volt, hogy kivi­gye a hamisítványokat. Értékesítem azokat azonban neki nem lett volna szabad, még a koffert sem lett volna szabad felnyitnia. A hamisítványok értékesítése csak külön ren­delet alapján történhetett volna meg. Elnök: Milyen igazolvánnyal utazott ki Jankovich? Windischgraetz: Kuririgazolvánnyal és a saját útlevelével. Elnök: Hogyan szerezte az igazolványt? Windischgraetz: Én kértem rá Nádosyt. Elnök: Kinek az eszméje volt, hogy ő mint kurír menjen ki? Windischgraetz: Erre nem emlékszem, Nádosy beszélt arról, hogy ő elintézi az ügyet. Elnök: Volt-e megállapodás arról, hogy a befolyt pénzeket hogyan számlázzák? Windischgraetz: Jankovich eszméje volt, hogy ezeket az összegeket a postatakarék­pénztárhoz kell küldeni. Elnök: Jankovich azt vallotta, hogy az értékesítéssel megbízottak az elért eredmé­nyekhez képest bizonyos jutalomban fognak részesülni­Windischgraetz: Lehet, azok, akik sike­resen működtek volna és híven teljesítet­ték a kötelezettségeiket, esetleg jutalmat is kaptak volna. Elnök: Ki finanszírozta az ügyet? Windischgraetz: Részben én. Az összeg nagyságára azonban pontosan nem emlék­szem. Megközelítőleg kilene és félmilliárdot költött erre a célra. Felsorolja, hogy körülbelül milyen ösz- szegeket vett fel különböző időkben kölcsön­ként különböző pénzintézetektől. A technikád dolgok beszerzését Gerő intézte. Én adtam rendelkezésére a pénzt és ő számolt el 'nekem vele. A forgalombahozatal költségeit Jan­kovich kapta meg. Az összeg nagyságára azonban nem emlékszik. Nádosyről annyit vall, hogy az országos főka- | pitány, aki neki régi barátja, már 1922-ben, az ak­ció elején be volt avatva a dologba. Több ízben be­szélt vele az ügyről. Az 5 személyét láttam — mondja — a legmegfelelőbbnek arra, hogy az el­lenőrző szerepét vállalja. Hazafias akció volt, ti­tokban kellett mindent tartani, hogy visszaélés ne történhessék s erre ő volt a legnagyobb garancia. | Különben is az akcióért a felelősséget csak a haitő- | ságok tudtával vállalhattam, ezért kellett Nádosy | az egész ügyhöz, hogy ne történhessék az akció kapcsán olyasvalami, ami az ügyet büntetőjogi szempontról zavarhatná. Rábáról beszél még ez­után, aki szántén mindenbe be volt avatva, mert ■ állandóan személye mellett tartózkodott. • Vallomása után szembesítik a herceget Nádo- syval, akinek a vallomáshoz csak csekély meg­jegyzése van. Utána Hajts Lajos vezértanácsnokot hallgatták ikd. ő is hangoztatja, hogy csak azért csatlakozott az ügyhöz, mert látta, hogy az teljesen önzetlen, ideális, hazafias célokért kezdődött. Ezért nem is tett jelentést felettes hatóságainak. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy ki adott utasítást arra, hogy a munkálatokat a térképészeti f intézetben folytassák, kijelenti, hogy nincs abban a helyzetben, hogy erre megfelelhessen. Vallomása után szembesítik Nádosyval és Windischgrátzcel, majd az elnök a tárgyalást hol­nap délelőttre napolja el. Marokkóban ma döntő offenziva kezdődik A spanyolok 50.000 embert vetnek sarcba— Abd el Krim is támadásra készül A csizi jód-bróm kúrákról Irta: Pazar László fürdőorvőte. A természet hatalmas gyógytényezői, a fürdőik, a gyógyforrások iránt tavasszal a nagyközönség részéről is nagyobb lévén az érdeklődés, megkísérelem, hogy majdnem három évtizedes orvosi prakszisom tapaszta­latai alapján a csizd jód-brom kúrákat megis­mertessem. A csizi kúrák, általában véve a gyógy­források fürdőkurája két részre oszlik, u. m. az ivókúrára és a tulajdonképpeni fürdőku- rára. Bátran hozzátehetjük, hogy egy igazi fürdőkuránál szükség van arra is, hogy a beteg hosszabb ideig megszokott környezeté­ből ki legyen ragadva, hogy nyugodt pihenés és orvosi felügyelet mellett pár hetet az egészségnek szentelhessen. Az ivókúra, vagyis a csizi jód-brom- konyhasós és erősen radioaktív gyógyvíznek gyógyhatása abban áll, hogy a beteg a gyógy­vizet mint természetes gyógyszert az orvos által előirt mennyiségben fogyasztja el. A jódnak nemcsak a mai viszonyok kö­zött, de a régebbi időben is nagy fontosságot tulajdonitottak, különösen az anyagosere fo­kozása szempontjából, mert jód-bromos vi­zünk nagy rádium tartalmánál fogva az anyagcsere forgalmát sokszor hihetetlen nagy mértékben fokozza s a szervezetben lerako­dott kóros anyagot kiküszöbölésre készteti s ezáltal a szervezetet tehermentesíti. Jód- bromos vizünk, melynek konyhasó tartalma is tetemes, a gyomorba jutva onnan igen ha­mar felszivódik, a gyomrot fokozott munkára serkentve a táplálkozásra is igen nagy befo­lyással van. A szervezetbe ily módon bejutott parányi jód-brom mennyiség a viz jelenté­keny rádium tartalmával kombinálva az idegrendszerre előnyös befolyás gyakorol, A helyesen alkalmazott fürdői kezeléssel, az avval kapcsolatos ivókúrának a hatása már az első napokban kezd érvényesülni: a bete­gek nyugodtabbak lesznek, jobban táplálkoz­nak, élénkebbek stb. Fürdőkben a fürdői kezelésnek minden fajtája alkalmazásra kerül. Meleg, langyos kádfürdők, forró fürdőik esetleg izzasztással kombinálva, szénsavas fürdők, kádfürdők és szakképzett személyzet által végzett hideg vizkura. Légfürdő, napfiirdő stb. stb. Azon betegségek, melyek fürdőnkbem gyógykezelésre kerülnek: az ütőérelmesze­sedés minden alakja, görvélykór, csontizület és mirigyek görvélyes bántalmai, köszvény, idült rheuma, angolkór, a legkülönbözőbb idegbántalmak, legyenek azok a központi idegrendszer bántalmai, női betegségek s vé­gül a golyva, mely ellen az utóbbi időkben nagy sikerrel alkalmazzuk gyógyfürdőnket. Ami a vérbajt, a syphilist illeti, avval mi már nem igen foglalkozunk, hozzánk csak már a különböző kúrák után kimerült bete­gek jönnek üdülésre és hogy a szervezetük­ben felhalmozott sok gyógyszer, mely a be­tegség kórokozóinak elpusztítására kebelez- tetett a szervezetbe, gyógyvizünk nagy anyag­csere élénkítő hatásánál fogva azokat a le- tepert beteg anyaggal együtt a szervezetből kiküszöbölje és ezáltal az egeszseges vér és nedvképződésnek helyet adjon. Meg kell még említenem, hogy régi ta­nítómesterem néhai Báró Korányi Frigyes orvosprofesszor, aki vizünknek igen nagy hí­ve volt, oly betegségek tárgyalásánál, me­lyeknél a csizi jód-bromos víznek alkalma­zása indikált volt, mindig nyomatékosan megjegyezte, hogy a csizi vizre az emberiség 90%-ának feltétlenül szüksége van, Elmondhatjuk, hogy csizfürdő egyébb be­tegségektől eltekintve az idősebb és fiatalabb generáció speciális fürdője, mert mig az idő­sebb generáoiának az érelmeszesedéssel ter­helve nagy szüksége van arra, hogy a vér­edényeit felfrissítse, puhává, ruganyossá te­gye, addig a fiatal generáciának nem is em­lítve a gyermekbetegségek utáni utóbaj okát, a vérszegénységet, igazán szüksége van a osont és vérképzésre. Fogadják meg szülők jótanácsomat, itassák a csizi vizet — ha oda­haza is gyermekeikkel, tartassanak évente egy-kétszer csizi kúrát, meggyőződésem, hogy sok görvélykóros megbetegedést, mi­rigybajt előznek meg vele, de ettől eltekint­ve, ha a gyermek erős csontozattal, friss, jó vérrel lesz ellátva, más ragályos betegségek­kel szemben is ellentállóbbá iesz. Végre meg kell említenem a csizi viz ivókúrájának előnyeit más jódbrómos gyógy­szerekkel szemben, ami abban áll, hogy a természet által adott vízben a gyógyténvezök bár csekélyebb mennyiségben, de olyan ösz- szetételben vannak, hogy azt a szervezet könnyebben és hatásosabban doWm fel tehát a gyógy ha tás, habár lassúbb, ‘ nein von maga után jódiizmust és jődnáthát. Madrid, május 7. Mivel a francia-spanyol békedelegátusok és Abd el Krim megbízot­tad között nem került megegyezésre a sor, ma éjszaka 12 órakor megszűnik a fegyver- szünet. A béketárgyalások csődjét elsősor­ban arra vezetik vissza, hogy Abd el Krim nem hajlandó szabadonbocsátani a hadi­foglyokat, habár Aserkane riff delegált erre ígéretet tett. Az uj spanyol támadás, amely küszöbön áll, valószínűleg gyors eredmény­nyel fog járni, mert a hadvezetőség kellő időben tette meg a legBzélesebbkörü intéz­kedéseket. A párisi reggeli sajtó szerint az offen­ziva már ma megkezdődik. Tegnap távirati utón megadták a főparancs­nokságnak a szükséges instrukciókat. Abd el Krim is készen áll a támadásra. Egyes hír­adások szerint a riff vezér ma hajnalban ál­talános támadást tervez, hogy megelőzze az európai hatalmakat. A franciák és a spanyo­lok azonban résen állnak és semmiképpen sem engedik meg, hogy Abd el Krim meg­előzze őket. San Jurio tábornok tegnap Alhu- cemasba érkezett s megtette a támadáshoz szükséges előkészületeket. A spanyol offen­zívat 50.000 ember kezdi meg. Ebből a szám­ból 20.000 ember Alhucemas körül van össz­pontosítva, 15.000 Melillánál és Tetuánnál áll, a többi pedig az összeköttetést tartja fönn. A ceutai kikötőben 12 spanyol hadihajó és három kórházhajó állomásozik. A nyitrai bírósági járásban megfojtották a magyar kisebbséget Szeptember elsején kondul meg a lélekharang a magyar kisebbség felett — Nem lehet magyarul tárgyalni a bíróság előtt — A P. M. H. tudósítójától — rovatokat magyar nyelven közöljek velük. Az erről kiadott rendelet szeptember else­jén lép életbe, akkor kondul meg a lélek­harang a nyitrai bírósági járás magyar nyelvhasználata fölött. A kiadott rendelke­zés, .mely újból megnyirbálja a magyarság jogait, élénk visszatetszést keltett, annál is inkább, mert az oly sokat hangoztatott megértés he­lyett a magyar kisebbség újabb jogfosz­tását jelenti. Ez a,rendelet is csak egy állomás az egy­mást érő jogfosztások tudatos és kíméletlen politikájában, mellyel a magyarság éietérde- keit veszélyeztetik. Nyiíra, május 7. A pöstyéni járásbíróság megszervezésé­vel a nyitrai törvényszék kerületiét súlyos csonkítás érte. Nyitra tiltakozása ellenére a nyitrai bírósági járástól számos ma­gyar községet szakítanak el. Gi‘>.es, Kosztolány, Kólón, Zsére, Bábinda, Kis- és Nagykin, valamint Kalász községeket elvették a nyitrai bírósági járástól s he­lyükbe a nagy táp olcsányi járásból szá­mos szlovák községet csatoltak. Ezzel a nyitrai bírósági járás elvesztidiusz- százalékos magyar kisebbségét és a járásban és városban lakó magyar felek a jövőben nem tárgyalhatnak magyar nyelven és nem kívánhatják, hogy a bírósági hatá­Ötvenkét csehszlovák ezres kalandja A Prágába felvitt rongyos ezresek titka — Szereden napfény derül egy régi sikkasztásra — A P. M. H. tudósítójától — Pozsony, május 7. Schmidt József szenei hentes ez év ja­nuárjában tizenhat darab oseh ezresbankót vitt fel Prágába a Bankhivatalihoz becserélés végett. Az ezresek rongyosak voltak, mintha föld alól ásták volna elő. A Bankhivatalban gyanús volt a dolog és értesítették a szenei osendőrséget, amely kihallgatta Schmidt Józsefet, aki a ki­hallgatás alkalmával vérömlést kapott és meghalt. A tizenhat ezres titkát tehát a sírba vitte, de a csendőrség nem nyugodott bele a dologba, tovább nyomozott, mert alapos volt a gyanú, hogy az ezresek egy régi, 1922-beli sikkasz­tásból valók. Ekkor történt, hogy Pailák Jó­zsef, a nagyszombati Koburgmüvek szolgája, Schmidt rokona, 150.000 koronát sik­kasztott. A főtárgyaláson váltig azt hangoztatta, hogy a pénzt, amíg az utszéli árokban elaludt, le­lopták kerékpárjáról. Háromévi fegyházra ítélték és a büntetést Illaván ki is töltötte. A csendŐTség gyanúja alapos volt. Ma arról értesítették szűkszavú táviratban a pozsonyi államügyészséget, hogy Szereden sikerült ötvenkét darab gyű­rött, rongyos ezrest Pailák hozzátarto­zóinál megtalálni. Az ügyészség valószínűleg a pör ujraf el véte­lét fogja indítványozni, hogy a megtalált ez­reseket a törvényszélk elkobozhassa. Egy kommunista leány ha Iáira ítéltette édesatyját Funtikov kaukázusi köztársasági elnök ellen a leánya tett feljelentést — Szenzációs pör a szovjetbiróság előtt kötelességemet teljesítem még az apám­mal szemben is. Az apám agyonlövetett 26 ártatlan embert, ezért meg kell bűnhődnie! Azt hitték, hogy a tárgyaláson magába- száll és visszavonja a szörnyű vádat, sőt ma­guk a bírák is többször figyelmeztették: — Jól fontolja meg vallomását, mert apja élete*függ tőle! A leányt azonban ej sem tántorította meg és mindannyiszor igy felelt: — Bűnös tehát megérdemli a sorsát! Ezek után egészen biztos volt a halálos ítélet, amelynek kimondása után drámai jele­net játszódott le. Az elnök ezt kérdezte az el­ítélttől: — Folyamodik-e kegyelemért? — Nem kell kegyelem! — válaszolt. — Ha a saját leányom megtagad, kiért éljek? Végezzenek ki, de minél gyorsabban. Egy ár­tatlan áldozattal több, vagy kevesebb, ez már nem számit! Védőügyvédje azonban ennek ellenére kegyelmi kérvényt nyújtott be és biztosra ve­szik, hogy elmarad a kivégzés. Funtikov Szonja, akihez hasonló kigyólelkü némhert még a francia forradalom sem termelt, még a szovjethivek körében is gyülőltté tette nevét. Riga, május 7. j Egy heti tárgyalás után hozta meg a ba- kui forradalmi törvényszék az Ítéletet Funti- kovnak, az egykori kaukázusi köztársaság volt elnökének ügyében, akit azzal vádoltak, hogy 26 szovjetbiztost agyonlövetett A pá­ratlanul izgalmas tárgyalás, amelynek folya­mán Funtikov leánya volt a koronatanú apja ellen, azzal végződött, hogy Funtikovot halálra Ítél­ték. A szovjetbiztcsok tömeges kivégzése ak­kor történt, amikor az angol csapatok bevo­nultak Bakuba és Funtikov azzal végekezett, hogy az angol parancsnok lövette őket agyon, neki semmi része nem volt ebben a gyászos ügyben. Az egy hétig tartó tárgyalás folya­mán sok tanút hallgattak ki, akik részint a vádlott mellett, részint ellene vallottak és sorsát a saját leánya, Szonja döntötte el. Ez a 17 esztendős ragyogó szépségű leány egyik a legfanatikusabb bolsevikek­nek, ő volt az, aki apja rejtekhelyét el­árulta és aki följelentést tett ellene. Elnöknője a bakui ifjú kommunistáknak és amikor szemére hányták, hogy apját vérpadra juttatja, cinikusan igy válaszolt: — Én elsősorban kommunista vagyok és — Budaörsi gyermek a prágai gyermekmen- hely Annuskája. Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy a prágai gyermekim enhelyen egy Wéber An­na nevű 8 éves kis magyar leányt vettek gondo­zásba, aki rejtélyes és érthetetlen módon került Prágába és aki azt sem tudta megmondani, hogy a szülei hol laknak. A hirt a budapesti lapok is át­vették és ennek alapján tegnap — amint budapesti szerkesztőségünk jeleníti — a főkapitányságon je­lentkezett Wéber Jozefin, egy budaörsi kisgazda felesége, aki a felmutatott fényképben határozottan felismerte két évvel ezelőtt eltűnt kislányát. Wébe- rék ugyanis két esztendővel ezelőtt a Gyermek­védő Liga utján Sárospatakra küldték nyaralni a kis Wéber Amnuskát, a kislány azután Sárospatak­ról megszökött és két éven át kóborolt. Szülei már azt hitték, hogy meghalt és hogy sohasem fogják az életben látni. A budapesti rendőrség most ezen az alapon táviratot küldött a prágai gyermekmen- * élvre a nyomozás eredményéről, azzal az értesí­téssel, hogy a búdrörsi szülök elutaznak hiányu­kért, hogy végre hazahozhassak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom