Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-30 / 122. (1160.) szám
10 1926 május 30, vasárnap. ^M<MvA^GítARHIRIiAE — Egyébként nagyon kedves, szép dolog volt a jubileum s hálás vagyok érte szülővárosomnak. A családom ősi, szabolcsi família. Ügyvédek, ügyészek, jogászok voltak csaknem mind. Nekem is annak kellett volna lennem. De sok jutott nekem az anyám természetéből, aki egyszerű asszony s ma is él és híres mesemondó hírében áll az egész vármegyében. Az ö gazdag szépségű meséin nőttem fel s ezek a mesék mozgatták meg nagyon fiatalon a telkemet. — Az első „irodalmi" sikeremet 14 éves koromban arattam. Apámmal ausztriai kiránduláson voltam s hazajövet cikket Írtam a Szabolcsmegyei Híradóba az adelsbergi cseppköbarlángról. Két év múlva, 16 éves koromban már megjelent az Ország-Világban regénymellékletként „Üres a fészek" cimü regényem. Itt kezdődött irói karrierem, midőn erről a regényről Beöthy Zsolt egészen váratlanul irt 15 soros kritikát. — Es Beöthy Zsolt jóindulatú kritikája akkor egyértelmű volt a beérkezettségge], S valóban néhány napra rá levelet kaptam a Budapesti Hírlaptól, amelyben Rákosi Jenő felszólított, hogy dolgozzam lapjának. —■ Ekkor 16 éves voltam, érettségi előtt levő diák. Hiába volt akkor már minden családi befolyás, legyek én is ügyvéd — a sorsom el volt döntve: még mielőtt letettem volna az érettségit, zsebemben volt a Debre- czeni Ellenőr szerződése s havi 50 forint fizetésért belső munkatárs lettem. Három hónapig voltam ott s máris felszívott engem is Pest . . . — Itt kezdődött irodalmi fejlődésem, amelyre érzésem szerint Gogol s esetleg Dickens hatottak a külföldiek közül a legerősebben. Azután már csak munka volt az életem. S az ma is. Most regényem készül, amely a mohácsi vész idejében játszódik. Az a célom, hogy ennek a kornak a történelem- hamisításait — megdönthetetlen kútfőrrások alapján — rektifikáljam. Megkísérlem, hogy a valóságnak megfelelő képet rajzoljak a történelem által hazug módon és méltatlanul gloTifikált Tomoriról és a szerencsétlen, kretén II. Lajos királynak az alakját is tisztán akarom látni s az olvasó elé állítani. Tavaly is Írtam Templáriusz cimen egy történelmi regényt, ami annak idején nagy forradalmat csinált, mert a tatárkorszak meghamisított történelmi igazságait a valóságnak megfelelően állítottam be. 3... Adyról kezdtünk beszélni. Krúdy Gyula. Mil-önösen a költő utolsó éveiben, jóbarátja volt Adynak. Ismeretes, hogy Ady utolsó! napjairól az „Elmúlt idők ködlovagjai" cimü sorozatban igen naturalista színekkel irt a költő elhanyagoltságáról, a rossz ápolásról, amelyben részesült stb. Erre a félig béllé- trisztikus, félig történelmi kritikaszerü megnyilatkozásra Ady özvegye, ma Márffy Ödönné igen éleshangu nyilatkozatban válaszolt, amelyben többek közt azt irta, hogy Krúdy az utolsó hónapokban nem is volt Ady betegágyánál, igy nem is irhát róla . . . Krúdy a nyilatkozatra nem válaszolt egyik lapban sem. En kérdeztem hát meg tőle, mi a megjegyzése az özvegy nyilatkozatára ? — Nem vitatkozom egy asszonnyal. Különösen ebben az esetben nem, amidőn Ady- uéuak megvan minden oka arra, hogy olyannak láttassa a helyzetet, amilyen az ő morális érdeke. Egy a fontos: .Ady nekem jóbarátom volt és én jobban szereim őt, mint a feleségét. S én láttam, hogy az asszony nem mindenben érti meg őt. Mi férfiak szolidáriA prágai ruagvar diákság szabad egy etem ének negyedik előadása nagy jelentőségű mozzanat a csehszlovákiai magyar uj nemzedék szellemi fejlődéstörténetében. Szvatkó Pál dr. Páneurópa ismertetése, mely objektív beállítottságában is meggyőzőerejü volt, uj eszmét kapcsolt a prágai magyar fiatalság gondolatkörébe s ezzel megindította azt a folyamatot, mely az egész köztársaság magyar ifjúságára hatékony prágai fiuk akaratából Páneurópa híveivé ragadja kisebbségi sorsa kárhoztatott nemzetrószünk jövő szellemi vezetőosztályát. Az örök ifjúság nem elágazik meg a jelennel. Rád ikálás sorsinegöldást akar és ösztönösen keresi azt a fikciót, melyet biztos célnak prójiciál- hat vágyai elé a jövőbe, hogy aztán minden köznapi gondolatában és eredményhajhászásában ezt a hőn óhajtott élet meg javul ást szolgálja. Fontos a szerepe az ilyen jövendő-ideálnak, mert történelmi értelmű haladássá mágnesezi az ifjúsági élet apró történéseit, melyek önmagukban bizonyára csak lokális érdeknek és kevés értékűek. Ha kutatni akarjuk, milyen jövőfikció hat csehszlovákiai magyar ifjúságunk életére, szomorú csodálkozással fogjuk tapasztalni, hogy a fiataloknál milyen nagy a bizonytalanság a jobb jövőt illetőleg. Nemes emberévzelmek, nagyon szép vágyakozások fakadnak ebből az ifjúságból, melyben az iskolai gyűlölködő megsanyarga- tás csakazértis intenzív szellemi életet provokál, de hiányzik még mindenhol az a praktikus ideál, mely az anyagi élet eszközevei ígéri az anyagi világ mégj avulását és valószínűségében a mindennapi életbe tudja oltani a humánus eszméket. Ifjúságunk helyes eszmeirányzata nem találta még meg azt a reális jövőábrát melyben diadalmas megvalósulásit szemlélhetnéKétségbevonhatatlan, hogy a szabad fejlődésben meggátolt és összenyomorgatott nemzeti kisebbség gondolatvilágához a megbukott, múlt vissaate- remtésének vágja áll a legközelebb, vagyis az a jövőfikció, mely voltaképpen az elveszett múlttal azonos. Igen ám, de ettől a gondolattól két ok távolítja el ifjúságunkat. Az idegen nemzeti tendenciájú állam keretein belül serdülő magyar uj generáció alapos bepillantást kapott a nemzeti illúziók kulisszái mögé: saját bőrén tapasztalta ki, hogy a nemzeti állam relatív igazság, az európai emberbajok részletmegoldása. Ez az ok a magyar állam aspiráció (irredentizmus) feltétlen helyességének tagadását eredményezi. Másrészt az itteni ifjúság valamilyen uton-módon belekerült a nagy embermozdulásokba s olyan társadalmi rendet áhit, mely minden ember közös nagy boldogságát, a sok relativitás helyett abszolút, jót ajándékoz a világnak. Ez már több a múlt tagadásánál. Ez a pozitív vágy teljes aktivitásra sürget egy uj alapozású jövő érdekében. Az irredenta jövő-fikciót fiatalságunk nem teheti magáévá, mert nemcsak hogy sak voltunk. A beteg Ady nekem sok mindenről beszélt . . . Maga elé nézett, elgondolkozott. Pillanatokig csend volt. Aztán újra elmosolyodott s csendesen jegyezte meg: — Különben, semmi sem fontos. író vagyok, Írtam Ady Endréről megemlékezést. Nem az fontos, hogy igaz legyen, hanem az, hogy szép legyen. S én tudom, hogy szép volt . . . Sándor Dezső. nem érzi feltétlenül igazságosnak, de különben is lökést kapott olyan kor felé, melyben az emberiség nem egymásra acsarkodó nemzeti államokban, de osztatlan egységben élvezheti az életet. A fiatalságot nemes vágyainak megfelelő egészséges jövő-képpel kell megajándékozni. Ha nem adunk reális célt a fiatalság nemes törekvései elé, akkor az impotens ábrándozás lejtőjére csúsztatjuk máskülönben épitő hatalmú energiáit. De milyen legyen az a jövő-fikció, melyet nyugodtam kapcsolhatunk fiatalságunk eszmevilágába, hogy nagy értelemmé, céltudatos haladássá összegezze a mindennapi apró eredményeket? A fiatalságnak olyan jövő-fikcióra van szüksége, mely nem megismétlése a múltnak, egészen más a beteg jel érinél, és teljes emberi sorsmegoldást: abszolút javulást hoz. Ilyen jövő-ideál: Páneurópa. (Páneurópa az általános emberi boldogság kívánságának csupán európai korlátok közé szorított elintézése, tehát nem végső megoldás. De a mi szemszögünkből a kontinentális béke és egyetértés létrejötte is mérhetetlen nagysága javulása sorsunknak). Szvatkó Pád dr. előadása fölismertette a csehszlovákiai magyar ifjúság prágai avantgarde- javai azt a praktikus jövő-ideált, mely lelkesíteni hivatott egy szomorú jelent élő és célkeresésben még bem eléggé reális, — de relatív értékű jövő-elképzelésekkel már el nem hódítható — fiatalságot. A mai rossz sorsból Páneurópa ugyanolyan energikus kiút, mint aminőt az irredentizmus ajánl. Elnyomásunk teljes megszűnését ígéri. Az előadó Kant történetfilozófiájából indult ki, mely szerint as emberiség fejlődésének útja az egyén egységétől és egyedülvalóságától az egész emberi nem egységéig és tömörüléséig vezet. Ez a fejlődés vezette az emberiséget az utolsó századok folyamán kikristályosodott nagyhatalmak egységéig. De a fejlődés néni áll meg: világhatalmak vannak keletkezőben. Amerikában kialakult az Egy esült Államok, ez a csaknem egy egész hatalmas földrészt egyesitő rilágbírolajom, keleten a sárga faj teremtett egységet, északon az orosz szovjet vezetése alatt tömörült, rengeteg nép s Nagy Britániából ugyancsak szédítő arányú világbirodalom keletkezett. Csak Európa, a hajdani korlátlan ur, * nem jutott előre. Itt állandóan az ellentörekvés érvényesül. A világháború megakasztotta a természetes egységesedés folj’amatát. Coudenhove-Kalergi gróf, a Páneurópa-mozgalom meggjTőző-szavú prepa- gátora tette tudatossá a gondolkozók előtt azt a veszélyt, mely egész Európát fenyegeti, ha népei továbbra is egymásra törnek. Az egyre erősödő világhatalmakkal szemben gyönge ás önmagában ■■naBCBBaiiiiiiiiMMiiwiwiwiiiiisiiii imnnn -■mbmuaimiimiwh—hm Páneurópa és a csehszlovákiai magyar ifjúság Szvatkó Pál dr. előadása a szabadegyetemen soha! ő most a megigazulás fényes tornj’a, rá csak I felnézni lehet és nem átlépni rajta! Átfonja testén kanjait, mintha erősen, elsza- ikithatatlanul rá akarná magát pántolni a magában ■hordott életire. Dél táján bejött az apja. Mütőköpeny volt rajta, üvegcsét, poharat hozott és rakosgatni kezdte orvosszereit egy kis asztalkán. Hétén felemelkedett. — Apus, azt hiszem, én itt alkalmatlan leszek, ha jönnek a betegeid! — Tudtukra adtam, hogy néhány napig nem rendelek! —- Hát... ez akkor mire? A kis asztalon már borszeszlámpa égett és valami keverék melegedett fölötte. — Ez neked. Beveszed, kapsz egy kis dörzsölést. és a»t fogod hinni, hogy csúnya álom volt az egész rosszukét. Egy hét múlva haza mehetsz, mintha mi sem történt volna! Szemét az asszony elé nyitotta és várta, hogy belecsorduljon a hála tekintete. De a könnyes asszonysaeraeket, amelyek olyanok voltak eddig, mint szépen érett, harmatos gyümölcsök, most egészen elborította az irtózat erjedése. Borzasztó! Ö leszakította leikéről ezt a szót: szeretem és rájuk bízta, mint. egy őrizni való kincset. És ők hogy értelmezték? Trágáran, léhán? Talán Így: én szeretkeztem, kiserkedtek rajtam a kéj kel erényei, kaparjátok le! Ilyenképpen érthették, mert arra gondolnak, hogy elvegyék tőle, amit ő egyetlen megigazulás- nak, .jóvátételnek gondol. Nem is birák, hanem gyilkosok! A borszeszláng ugv libegett az apja válla mögött, mint valami üdére szárnya. Egymásba csapta a kezeit, hogy a csontjai szinte átfurakodtak a busán. — Apám. nem, nem! Az apja azt hitte, hogy fél a műtét fájdalmaitól. Megsimogatta. — Hát nőm. Pihenj még, hogy nyugodtabb éis erősebb légy. És kiment. Hellén orvat osan, zaj nélkül öltözni kezdett. Feltűnés nélkül jutott ki a kertbe, onnan az utcára. Amint engedett az óvatosság feszültsége, újra felszabadult a félelme és körüksapkodta, mint valami szél által rángatott palást. És hová? Egy pillanatra visszanézett. A pirostégla kapuoszlopok gőgösen őrizték a kert szétterített zöld selymét, a lécek hegyei mind- megamm hűveljTk, amely gúnyolódva bökdös: — Éhe, ehet Oda nem. Még jó, hogy a podgyásza kint. maradt eddig az állomáson. Egyelőre az is irányt jelöl. Ki, a vasúthoz. Néhány házzal odébb lompos, fiatal kutya sütkérezett kereszt'befekve a gyalogjárón. Az asszony megbotlott a kutyában, miire az felkap ózott és riadtan menekült. Helénben mégis az az érzés támadt, hogy ő az üldözött, a kutya M- kielimpáló barna talpai mintha felé irányzott golyók lennének, hogy leüssék lábairól. Futva ért ki az állomásra. Körül akarta magát bástyázni a csomagjaival, de a málházó türelemre kérte: — Hamarosan elintézem, csak tessék megmondani, hová irányítsam? Az asszony felkiáltott: — Hová? Hisz' éppen ez az! Mondja meg maga, hová! A málházó csodálkozva nézett rá, aztán összesúgott a hivatalnokkal. Több fej fordult felé és borzasztó volt, a vasutasok sapkarózsája úgy vicsorgott rá, mint a halálfej. Neki vetette siető lábát a hegyoldalba vágott töltés mentén kanyargó ösvénynek. ■— Hová, hová? F/gy magas fenyőszálról zömök, fekele bogár hullott elibe. mint esrv vastag tintaosepp a toliból. — Aha, ne tovább, mert ez pont, — okoskodott.. — Ki irta? A természet s aki kormányozza: az Isten! Hát itt maradok! Testében megszűnt az üldöző fájdalom halogatása, nyugalmas fáradtságot érzett. A töltés alatt tarajos folyó sietett, — az asz- szony leült és belebámult a mélységbe. A víz szélén sárga góljrahirek áztak; mintha eltévedt csillagok lettek volna, amelyek második égboltnak nézték a folyó kékjét és idekivánosis- kodva, most örök könyezéssel bűnhődnek. A víz egyre-másra ráncolta fodrait. Helén úgy érezte, hogy a hullámok magukba szakgatják tagjait é« bóditó ringatással viszik. Megint magára ölelte a karjait és büszkén, diadalmasain felnevetett. — Ne félj, az emberek és a kultúra kidobtak minket, de itt a természet ura gondoskodni fog rólunk! Mélyen kihajolt, a víz fölé. — Nézd: csillagkoszorus bölcsőt nyitott neked a sziklában! Az állomásról emberek indultak a nyomában. — őrült — lihegett az egyik siető alak — halljátok, csillagokról beszél, nem az égen keresi őket, hanem a pocsolyában. De hamar, hamar, a kanyarodénál már látszik a vonat! Helén is látta a feketén felhozó szörnyet- Felállt és elibe nézett. — Már jöhetsz, úgy sem szállók fel rád, hogy megalázkodva csússzam vissza rajiad az emberek’ közé! Az Isten gondoskodott rólam, nézd: sár ezüst a bölcsőnk, mint a fejedelmeké és csillagokkal van körülkoszoruEva! A fekete szörny dacosan, ropog va lökd őst e előre óriáskarjait. Fent, a tornácán az ember észrevette az asszonyt, és az elibe síelőket, csikorogva akarta beleparancsolni a szörnyű karokba ellen f- állásáf. De már késó volt, elérték az asszonyt, fői- kapták és nagy lendülettel belevetették a csilla g- kosaoruü, sárezüst bölcsőbe. As eiőkeüő körök imsxaEonja Telefon 21.269. Prafea B?., VScIavské mám. 8. megbasonlolt Európa könnyen függő helyzetbe kerül a világhatalmiaktól, ami teljes véget vetne Európa eddigi vezet öszerepének. Megoldás csak egy van: álljon be Európa a négy világhatalom mellé ötödiknek. Vagyis: tömörüljenek az európai hatalmak egységbe, alkossák, meg Páneurőpát! Páneurópa, mint uj világhatalom, helyreállítja a világegyensulyt 8 ezzel a világ- békét biztosítja. A belső egyenetlenkedések eltűnése az európai népek békés boldogságát, hozza. Maguk a humánus eszmék nem tudják az emberi egységet megteremteni. A politikában csak a külső kényszerűség hatása alatt valósulnak meg a dolgok. Páneurópa gondolata nem uj, de ami régebben hiányzott: a megalakulást provokáló külső kényszerűség, az most megvan. Már ma is rettegünk a hatalmi kérdésben Nagy Britániáfól, gazdaságilag Amerikától, világnézetileg Oroszországtól és közszájon forog a sárga veszedelem. A külső kényszerűség el fogja előbbutóbb simítani a belső bajokat. Európa mai alapvető problémája — amelyet a többi négy világkatalom már régen megoldott — a nemzetiségi kérdés. De ba közös veszedelembe kerül a sok egymással marakodó nép: akkor ez a kérdés háttérbe szorul é3 összetalálkoznék, egységbe állanak az előbbi ellenfelek. Ez azt jelenti, hogy Páneurópában, mely a már létrejött világhatalmak kényszerítő határa folytán hamarosan megalakulhat, a mi sorsunk is jobbra fordul, mert amint sikerül egy olyan egységet teremteni, mely megszünteti az eddigi európai problémát és uj problémát tesz helyébe, azonnal megszűnik a nemzeti kisebbségek elnyomása. Mindenki szabadon gyakorolhatja nemzetiségét, mint ahogy a vallási kérdés sem okoz ma már zavarokat, mióta a nemzeti kérdésre nehezedett fősuly az európai történelemben. Az európai lélek különben is egységes és az európai népek összefogódzk odása már ezért is nagyon lehetséges. Coudenhove-Kalergi óvatos. Lassan, fokozatosan indul a cél felé. Kezdetben csak föderációt akar az államok közt a meglévő struktúrák meg- bolvgatása nélkül. Páneurőpát a gondolkozók, a politikusok, a népek és államok Vezetői készítik elő, de igazán csak a most serdülő fiatalság fogja tudni megcsinálni. Páneurópa olyan ideál, melyért minden ifjúnak küzdenie kell. Olyan idéal ez, mely erőt ad, mert erőt jelent, s nem elvont, hanem olyan, amely az ifjúságnak való: igazi hatalom, nagy energia. Elsősorban a kisebbségi sorsban szenvedő magyar fiú kötelessége a Páneurópa- eszme ápolása, mert Páneurópa az egyedüli olyan megoldása minden nemzetiségi bajnak, mely általános emberi szempontból is helyeselhető. Szvatkó Pál dr. szabad egjetemi előadását örömmel és lelkesedéssel fogadta a prágai magyar diákság. A prágai fiuk nemsokára hazamennek. Viszik az uj eszmét, a vigasztalást, a munkára bátorító jövő-ideált. A prágai Páneurópa- est odahaza, a megváltó tanácsokra váró kis diákoknál fogja csak megérlelni az igazi ered- mény-gyümölcsöket. Iiessler Edgár. Szünidei gyérre eküdülőtelep Ealatonszemesen Most lesznek a vizsgák, most. gondolkoznak a szülők, hogy hol van az a hely, ahová kiséret nélkül nyugodtan adhatják oda a gyermekeket üdítő pihenésre és nyaralásra. A mai nehéz idők és súlyos viszonyok behatással vannak a gyermekek egészségére és szervezetére, ezért a mai időben különösen szükséges az, hogy a kisgyermekeink egészsége érdekében mindent megtegyenek a szülők. Hisz hogy egy üdítő nyaralás a gyermekek egészségére milj-en nagy behatással van és megedzi egész életére, ezt fölösleges hangoztatni. Balafonszemesen a Bagolyvárban fenyvesek között lévő kertben gyermeküdülő telepet rendezett be dr. Keczéryné, Kohléner Erna dr. orvosnő, 15 gyermek részére, hová nyugodtan adhatják oda gyermekeiket az anyák, kik nem lehetnek a gyermekeik mellett a vakációban és akik viszont törődnek gyermekeik jövőjével és egészségével. Balatonszemesnek ózondus fenyőparkja, rádiumos homokos strandja van, a sekély viz, a nádmentes homok, a balatoni levegő különösen kiváló gyógytényezők azt egész tengeri gyógyfürdővé teszik. Az üdülőtelep ózondus fenyőérdő parkban közvetlen a Balaton partján van, ahol a magyar tengeri levegő, rádmmos homok, balatoni viz, szakszerű ápolás és kitűnő ellátás csodákat fog tenni. A vérszegény és gyenge, az iskolától kimerült és sápadt gyermekek csakhamar erőrekap- uak és duzzadó egészséget, nyernek. Az üdülőtelep junius 1-én nyílik meg ős 6—12 éves korú gyermekek részére lesz berendezve. Jelentkezéseket elfogad és prospektust, küld dr. Keczéryné, dr. Kohlener Erna, Szloven- szkó, Lucenec és junius 1-étől Balatonszemesen. 5443. Szerkeszti: Sziklay F e r e n c dr. Kéziratok a szerkesztő rímére: Kosiét Kassa, Éder utca 9. sz., küldendők.
