Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-30 / 122. (1160.) szám
1926 május 30, vasárnap ■ ^R&^rMAfcVAR-HIRLAB 11 Részvénytársasági alapon Irta: Vulpes. Jó néhány évvel ezelőtt valami osodahangu ausztráliai leányzóról volt szó a világsajtóban. Két unatkozó gentleman, vagy akár három, hallotta a csoda tünemény énekét, mire elkezdenek disku- rálni: — Aranybánya van ennek a nőnek a torkában, — mondta az egyik. — Ki kellene aknázni, — vélte a másik. — Részvénytársasági alapon, — tette hozzá a harmadik. És azon. mód megcsinálták a Societé anony- met. És kikópeztették a nőt. Csillagot neveltek belőle az énekművészet egén. És elkezdték aknázná. És mit tudom én? talán még most is aknázzák, ha azóta meg nem haltak ... így magában véve bolond az eset. Egy kőből nem lehet várost építeni, egy csillag még nem csinál csillagos eget, egy torok még nem aranybánya, legfeljebb egy ereoske benne. Az egy torok berekedhet, elromolhat, a gazdája férjhez mehet, vagy egyéb módon is meghalhat, vagy még rosszabbat ás csinálhat. És egyszerre csődbe megy az egész részvénykompánia. Ellenben nagyszerű vállalkozás volna nemzetközi, ruagytőfcéjü részvénytársaságot alapítani mindenféle talentum felkutatására és kiművelésére. A talentum, az igazi nagy tehetség rendszerint elég korán jelentkezik, többnyire már az iskolában, vagy az élet első lépései közben. A tanárok, a szülök, a környezetben megforduló emberek hányszor látok nagy rajzolói, tervezői, írói, zenész!, énekes, színész, szobrász, táncos tehetségeket, kereskedői, katonai, vagy számolóérzéket gyermekeikben és ifjú emberekben s ezek a néha kincselvet érő erők és tehetségek eltűnnek, elpusztulnak, elzüllenek. Akiből kitűnő festő lehetett volna, abból rossz kereskedőt, vagy kedvetlen mesterembert, vagy utolsó színészt csinálnak s akiből pompás zeneművész lehetett volna, azt felnevelik piktornak, vagy borbélynak. Még annak is rossznak. Mintha gyöngyöket tipornának a sárba. Mert az a pár garas hiányzott a kellő időben, amibe a kiképzés keTült volna, ezer és ezer esetleg fényéé pálya eltemetődik műhelyekben, bányákban, csapszékekben. Egy nagy, hatalmas, jól megszervezett ée okosan vezetett részvénytársaság nemcsak maga tudna kincseket szerezni, de a világnak is adhatna nagy írókat, művészeket, tudósokat, orvosokat, kereskedőket és tudja Isten még micsodákat. Mindenesetre képzett, tanult és müveit embereket. S menne az üzlet, mint. a karikacsapás. És jóformán rizikó nélkül. Akit az orvosok ép, egészséges, életrevaló embernek tartanak, akiben a hozzáértők értékes tehetséget fedeznek fel, abból kellő nevelés, képzés, oktatás tud valamit faragni. Valóságos felvirágzást jelentene művészetben, tudományban, iparban, zenében, irodalomban, ha tudatosan képeznék ki az arravaló, jól kiválogatott tehetségeket. Nem is volna tej, ha száz közül tiz-husz esetben nem is ütne be valami fényesen a vállalkozás. A hatvan is bőségesen meghozná a kövér kamatokat s a fölös negyvenet sem kellene félteni, mert valami minden emberből lehet s némi hasznot még a kevésbé sikeres vállalkozások is hozhatok. Főképp, ha nőről van szó. A nő már magában is pompás részvénytársasági bázis. Rendezzük be az életet részvénytársasági alapon... — Áthelyezték a prágai olasz követet. Pignat- ti-Morano gróf prágai olasz követet a római kormány Bembe helyezte át. — Ebi sajtófőnök üdvözlete a magyar újságírók szervezetéhez. A csehszlovákiai magyar újságírók szindikátusa pöstvéni megalakulásakor táviratilag üdvözölte Ebi Ferenc sajtófőnököt is. A sajtófőnök a mai napon a következő köszönőlevelet intézte Kasztor Ernő dr.-hoz, a szindikátus ügyvezető elnökéhez: „Szívből köszönöm azt a baráti üdvözletét, amelyet a magyar kollégák a szindikátus alakuló közgyűléséről küldtek. Szívből kívánok az újságírói szervezetnek szerencsét, sikert. Végtelenül örvendenék, ha munkájukban bárhol segítségükre lehetnék. Kollégiális üdvözlettel Ebi Ferenc sajtófőnök, a miniszterelnök sajtóosztályának főnöke". —■ Magyar sakkozó versenysikere Prágában. A Dobrusky sakkor nagy nyáYi versenyén az utolsó fordulón Vécsey Zoltán dr-, a P. M. H. szerkesztője, izgalmas küzdelemben megverte Skalicskát, a csehek párisi olimpikonját s igy 28 versenyző között az első helyre jutott. — Küldöttség Vass miniszterelnökhelyettesnél a Világ betiltása ügyében. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Világ betiltása ügyében ma fogadta Vass József dr. mmiszterelnökhelyettes Rákosi Jenő, Lenkey Gusztáv és Pakots József szerkesztőket. Vass József dr. kijelentette, hogy a Világ betiltása ügyében a miniszterelnöktől semmiféle instrukciót nem kapott, csak annyit, hogy a küldöttséget fogadja, ennek következtében nem is tehet semmiféle Ígéretet. Döntés osak akkor fog történni, ha Bethlen István miniszterelnök genfi útjáról hazatér. A küldöttség elhatározta, hogy táviratilag keresi meg a Genfben tartózkodó miniszterelnököt és tőle sürgős intézkedést kér a Világ uj-ból való megindítására vonatkozólag. A „köztársasági elnök" váltókat hamisított Váltóhamisítás, mint politikai szabadságjog Nagykapos, május 29. A furcsaságok világában nem a legutolsó helyet foglalja el Bés. Ez a zeinplérumegyei kisközség a Kapós körüli szép síkságon fekszik, lakói magyarok, akik nagy kedvelői a republikában élvezhető szabadságjogoknak, pláne, ha arról van szó, hogy e jogok révén valamelyes anyagi haszonra tehetnek szert. Ez a nagy felvilágosodás akkor köszöntött be a kis magyar faluba, amikor bizonyos agitátorok bevonultak oda és megalakították ott a ^köztársasági földműves pártot", amelynek elnökéül Kosz- tyó Jánost találták alkalmasnak. Mivel pedig Kosztyő János egyszerű földműves sorból a köztársasági földműves párt elnökévé avanzsált elő, a jó bésiek a magyaros rövidség kedvéért, egyszerűen csak „köztársasági elnök" néven titulálják azóta is. Ebiből a nagy és előkelő címből származott aztán minden rossz, ami most a hősiekre szakadt és majdnem a fél falut a törvény kezére juttatta. Kosztyó János uram ugyanis, mint elnök, jónak látta holmi anyagi eszközök igénybevétele után nézni. Evégből többed magával utrakelvén, felkereste Nagymihály városát, ott is a Tatra Bankába tért be és annak rendje és módja szerint négyezer koronákat vett fel — váltóra. Hogy készül Bcscn a váltó? No igen ... váltóra vették fel a jó bésiek ezt a -ÍOOO koronát, ezt a váltót azonban bizonyos „felségjogok" alapján a következőképpen készítette el a „köztársasági elnök" és vezérkara. Megvették a négyezer koronára szóló váltót. Alábamisitották egy pár jómódú gazdának a nevét. Ezzel a művelet első része befejeződött. Tudván azonban, hogy a bank osak községi bizonyítvány alapján fizeti ki az ilyen váltóra az összeget, közös akarattal és ékes fogalmazással községi bizonyítványt is szerkesztettek, írván: „Bés község elöljárósága ezennel igazolja, hogy nevezettek saját kezükkel írták alá a váltót és vagyonosak.. Igen ám, de a bizonyítványra pecsét is kellett. A kis társaság ezen sem akadt fenn. Mire való a marhalevél? Azon mindig akad egy-egy kék pecsét. Ezt a pecsétet megnedv^sitették é-s úgy ko- pirozták rá a bizonyítványra. Igaz, hogy a körirat visszafelé lett volna olvasható, de hát az olyan elmosódott volt, hogy sehogyan sem lehetett elolvasni. A bank beugrott a bizonyítványnak és kifizette a pénzt, amit aztán közös akarattal és kellő buzgó- sággal elmulattak. A példa ragadós Volt azonban a társaságban egy Búza András nevű lókupec. Agyalurtfejü ember, akinek a szájától félni kelleti. Ennek tehát egyezer koronát fizettek ki hallgatási dij ciánén. Búza Andrásról azonban szintén bebizonyult az a régi mondás, hogy borban az igazság. így ilyen boros alkalommal kibeszélte biz‘ őkelme a „köztársasági elnök" pénzügyi manipulációit. Amikor ennek neszét vették az érdekeltek, Iramarosan összeszedték a megfelelő összeget és sürgősen visszafizették a banknak. Nem úgy ám Búza András. Ö vérszemet kapva az első sikertől, hasonló módon más bankokba is elhelyezett ilyen „köztársasági módon" készült váltókat. Amikor aztán fizetésre került a sor, a megrémült család azonnal rendezte ezeket a „link" üzleteket. A korsó eltörik A vált őharnisitási mánia ekkora már valóságos lázzá növekedett a községben és a fenti módon készített községi bizonyítványokkal egész nyíltan operáltak az ad hoc pénzszerző társaságok. így kerültek el Szlovenszká Bankához is, ahol a fenti módszerrel 6000 koronát vettek fel. A községi bizonyítványt három bési legény csinálta, elfogadóként Nagy Istvánnak a nevét intók alá. Azután a bankba mentek vele. Ott azonban kevésnek találták az aláírókat. A társaság nem sokat skrupulizált, hanem mindjárt ott a bankban sorra Írták alá a bési nagygazdák neveit. Amikor a váltó lejárt, a bank felszólította Nagy Istvánt a váltó rendezésére. Nagy István azonban a legnagyobb bámulattal nézte a kezeirá- sát és eszébe sem jutott, hogy azt rendezze. A Slovenská Banka igazgatója ráeszmélve a szörnyű valóra, csendőrökkel jelent meg a faluban és az egész váltőhamisitási műveletről lerántotta a leplet. A kép megdöbbentő. Majd a fél falu érdekelt a váltóhamisításban, részben, minit tettes, részben, mint akinek a nevét felhasználták. A csendőrség a váltóhamísilókat letartóztatta és a kassal ügyészség fogházába kísérte. Jellemző, hogy a nép a pénzszerzés e módját egészen természetesnek tartotta és mindent a „köz- társasági elnökre" kent, akii azt szavalta, hogy a republikában minden szabad, már pedig ők „köz- társasági pártiak...“ A szegény bési magyarokat most a bíróság fogja felvilágosítani arról, hogy meddig is terjednek a republikában a szabadságjogok ... Hetvenegy kilogramm aranyat rabolt el a keleti expresszről egy nemzetközi kém Cinkostársát, a szép Langrange asszonyt négy évi fegyházra Ítélte a velencei törvényszék Velence, május 26. A velencei törvényszéknek egy a közelmúlt napokban hozott Ítéletével egyelőre . befejezést nyert a háború utáni évek egyik legérdekesebb bűnügye. 1922. karácsony estéjén egy magas- termetű, elegánsan öltözött, feltűnően szép bar- nahaju asszony sétált fel s alá izgatottan a velencei pályaudvaron. Az érdekes jelenség felkeltette a pályaudvar férfiközönségének figyelmét. A hölgy szemmelláthatólag a Konstantinápoly— párisi expresszre várt és mihelyt a vonat berobo- goit, azonnal odasietett ~ az első vagonhoz, az expressz poggyász-kocsijához, amelyből egy magastermetü férfi szállt ki. Az újonnan érkezett férfi a vasúti posta- hivatalnokok uniformisát viselte. A postahivatalnok azonnal odalépett a várakozó nőhöz, gyengéden átölelte, majd karonfogta és igy karba-kar hagyták el a pályaudvar épületét. Kis kézitáskáját a hivatalnok átadta az asszonynak. Félóra telt el, a postahivaitalnok visszatért és újra beszállt a poggyászkocsiba, a hölgy azonban a kis kézitáskával a kezében gyengéd búcsú után elindult a város felé. Akik a házastársaknak vélt pár érzelmes találkozását látták, persze nem sejtették, hogy ez az ártatlan jelenet a legvalcmeröbb és legnagyobbszabásu vasúti tolvajlás kivitelét jelentette. Másnap reggel a Símplon-expressz megérkezett Párisba. Néhány órával a vonat megérkezése után a francia hivatalnokok átvették a postát, levették a csomagokról a pecséteket és az ijedtségtől dermedten állapították meg, hogy a 44 zacskóban, amelyben a jelentések szerint részint rubelekben, részint rudakban aranynak kellett volna lennie, nem találtak mást, mint az olasz loko- motivok fűtéséhez használt brikett-szenet. A felfedezés után izgalmas hajsza indult meg a tettes után. A gyanú mindjárt, az olasz hivatalnok személyére terelődött, aki csak néhány nappal a tett elkövetése előtt érkezett Párisba, hogy átvegye a luxusvotuat postakezelői állását, melyre már hosszabb idő óta pályázott. Az uj hivatalnok magatartása már a lopás elkövetése előtt is felkeltette a vasúti személyzet figyelmét, mivel alig hogy berobogott a francia fővárosba a vonat, anélkül, hogy bárkinek is szólt volna, eltűnt a pályaudvar épületéből. Mindezek alapján kétségtelenné vált, hogy csak ő rabolhatta el a 71 kilogram, 185 gr aranyi aranyat. A nyomozás nemsokára eredménnyel járt. A rendőrségnek sikerült egy levelet elfognia. Ez a levél egy asszony címére szólt és tartalmából kiviláglott, hogy rubellekre és aranyrudakra vonatkozik. A címzett nem volt más, mint Margaruette Langrange, Párisban élő 35 éves asszony, aki — mint kiderült — a kérdéses napon tényleg Velencében tartózkodott. Tettestársa és egyúttal barátja, a modenai születésű, 39 éves Mario Aimaretti volt. Tizennégy napig tartózkodott Langrange Margaret Velecében. Teljes nyugalomban töltötte el az olasz városban napjait, majd a két hét leteltével szépen összecsomagolt és ismeretlen helyre utazott. Elutazása után a szobaleány a szekrényben takarítás közben húsz darab francia állami pecséttel ellátott vászonboritásu fadobozt talált, ezekben a dobozokban volt az elrabolt arany egy' része. A további nyomozás során még más cinkosokra is bukkantak. Kiderült, hogy Turinban is voltak segítőtársai^ igy a 62 éves Gianpauli nevű ószeres, valamint a 35 éves nizzai születésű Luccia Brunetti, aki szintén összeköttetésben állott a vakmerő banda fejével, Aimarettivel. A vizsgálat kiderítette, hegy Aimaretti személye már nem egyszer foglalkoztatta a különböző államok rendőrségeit. Ez az olasz ember mint nemzetközi kém volt ismeretes a bűnügyi krónikában és igen kalandos életet folytatott. Röviddel a rablás elkövetése után Berlinbe menekült, ahol álnéven igen fényűző életmódot folytatott. Nagyszámú szol- gaszemélyzeten kívül még egy külön titkár is tevékenykedett személye mellett. Berlinben el is fogták és elfogatása alkalmával teljes hidegvérrel vallotta be a rablás elkövetését. A kiadatási eljárás tartama alatt azonban sikerült a minden hájjal megkent goniOszt evőnek ismét megszöknie és azóta nyomaveszett. Csak annyit sikérült megállapítani, hogy Hollandiában, Törökországban és Oroszországban töltötte különböző nevek alatt napjait. Nemcsak ■ Aimaretti siklott ki a rendőrség kezéből, hanem Langrange Margaret tartózkodási helye is ismeretlen. Másfél évig várt a velencei törvényszék Langrange és Aimaretti elfogatására, de hiába és igy az elmúlt napokban tárgyalásra tűzték ki a szenzációs bűnügyet, amelynek csak másodrendű vádlottait állíthatták a bíróság elé. A vádlottak sorában Aimaretti két nővére is szerepel, akik közül az egyik azt állította, hogy halvány sejtelme sem volt a pénz bűnös eredetéről, miután fivére azt irta neki, hogy orosz bol- sevikiekt’ől szerezte a hatalmas összeget. A törvényszék in contumatiam Mario Aima- reftit 8 évi, Margareíe Langranget 4 évi fegyházbüntetésre ítélte. Aimaretti két nővére 2—2 évi börtönbüntetést kapott. A többi vádlottakat felmentették. — Pécsi Gusztáv dr. előadása Párkányban. Tudósítónk jelenti: A párkányi esperes! kerület róm. kát. tanítóságának május 27-én tartott é<vi értekezletén Pécsi Gusztáv dr. nagyölvedi plébános, híres természettudós természettudományos előadást tartott a megjelenteknek, akik melegen megtapsolták. — Meghalt Koessler János zeneszerző. Münchenből jelentik: Koessler János, a budapesti Zeneakadémia nagynevű tanára tegnap a München melletti Ansbachban meghalt. Koessler német származású volt, de hosszú idő óta működött Magyarországon s mint a budapesti Zeneakadémia tanára számos modern magyar zeneszerzőt nevelt fel. Az elhunyt 73 évet élt. Ismertebb munkái a „Szilveszteri harangok" és a „Szimfonikus változatok", valamint a „Münzenfrank" cimü operája. — Csepy Dániel ünneplése. Komáromi tudósítónk jelenti: Csepy Dániel ügyvéd, a Komáromi Első Hitelintézet ügyésze most töltötte be életének 80. évét. A Sport Egylet rendkívüli közgyűlésén ünnepelte illusztris elnökét, akit Geöbel Károly dr. igazgató üdvözölt és méltatta kiváló érdemeit. A Komáromi Első Hitelintézet, amelynek negyven éve jogtanácsosa szintén közgyűlésben méltatta kiváló főtisztviselőjének nagy érdemeit- Bálint István, a felügyelőbizottság elnöke mondott nagyszabású beszédet, amelyben Csepy Dániel nagy munkásságát ecsetelte, aki éppen az intézet alapítási évében, 1846-ban született. A közgyűlésen részt vettek Hubert Henrik, az intézet elnöke, Mussoni pozsonyi bankigazgató, Scbmidt Imre, a Jednota alel- nöke, Prüger Henrik és számos notabilitás. Este százteritékü bankett volt az ünnepelt tiszteletére, akit számos felköszöntőben üdvözöltek Hubert elnök, Ivánfy Géza felügyelőbizottsági tag, Schmidt Imre, Fülöp Zsigmondi bankigazgató és számosán. — Magyar szabadegyetem Prágában. A MAKK szabadegyetemének utolsó előadása június 2-án. szerdán este 7 órakor kezdődik a Klemeiilin.um (Óváros, Mária-tér) I. sz. helyiségében. Darvas János „A szép lélektana" címen ad elő. A MAKK választmánya felszólítja a prágai magyar bajtársakafe, jelenjenek meg az előadóestén s a magyar katonákat, a prágai magyaT kolónia minden egyes tagját, valamint a magyarajka, vagy magyarul is értő más nemzetiségüeket szívesen látja vendégül. — Magyar városok kiállítása. Budapestről jelentik: A legnagyobb magyar városok' egészségügyi kiállításon fogják dokumentálni nemsokára fejlődésük legújabb irányait. Elsősorban Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr és Szombathely mutatják be a tervezett, vagy már végrehajtott reformokat, szabályozásuk, továbbá a vízellátás, csatornázás, a világítás, fűtés, a kislakások, parkok s az egyes városi iparok terén. Egész anyaguk a budapesti Nemzetközi Embervédelmi Kiállítás keretében jut a közönség elé. — Hétfőn tárgyalja a budapesti ítélőtábla Ledéremé ügyét. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Lederer Gusztávaié gyilkossági ügyében hétfőn lesz a táblai főtárgyalás Káliay Miklós kúriai bíró elnöklete mellett. A tárgyalás valószínűleg csak két napot fog igénybe venni, úgy, hogy szerdán Ítélethirdetésre kerül a sor. A tárgyalás szenzációja lesz, hogy bizonyos körülményekre vonatkozólag szembesíteni fogják a halálraítélt Lederer Gusztávot feleségével s ettől a szembesítéstől a tény felderítésére vonatkozólag újabb bizonyítékokat várnak. — Fogházbüntetésre Ítélték a szlovák néppárt nyitrai titkárát. Nyitrai tudósitónk jelenti: A nyitrai törvényszék pénteken Vis- nyovszky Bélát, a szlovák néppárt nyitrai titkárát, egy Aranyosmaróton mondott beszéde miatt a rendtörvény alapján nyolcnapi fogházbüntetésre ítélte, de az enyhítő körülményekre való tekintettel az ítélet végrehajtását egy évre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. — Frohreich Ernő dr.-t a szegedi Csillag-börtönbe szállították. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az apósgyilkos Frohreich Ernő dr.-t, akit — mint ismeretes — a királyi Curia 12 évi fegyházbüntetésre ítélt, a szegedi Osillagbör- tönbe szállítják. Frohreich Szegeden fogja leülni fegyházbüntetését. — Técsőn márványemléiktáblát emeltek a református hősi halottaknak. TéerVől jelentik: Impozáns kereteK között leplezték le Técsőn a református templomiban a világháborúban elesett református , harcosok díszes márványemléktábláját. Az emléktáblát közadakozásból az elesettek hozzátartozói emelték. Hatvan név van a táblára felvétve s alatta a következő jelmondat: „Dicső halálotok: rettentő áldozat, Feledni titeket: örök bűn, kárhozat." Az ünnepségnek legmegkapóbb jelenete volt, amikor egy kicsiny badiárva remegő gyermekhangon mondotta el imáját az életük delén, tavaszán eltávozott hősi halottakért. — Magyar diáksegélyezés. A prágai MAKK választmánya 1926 nyári szemeszterére másfélezer koronát szavazott meg 13 segélyért folyamodó szegénysorsu diáknak. Az elintézett folyamodványokat és a kiutalt segélyt az egyesületi titkárnál (Kathona Tibor jogász, Óváros, Halstalská 39. I. em.) naponta d. u. 1 és 3 óra között lehet fölvenni. — Keppicb dr. Cottagc-Szanatóriuma, Bratísla- va, Védcölöp-ut 47. fa Kecske-kapunál), sebészeti betegek részére. Telefon 14—76.
