Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-30 / 122. (1160.) szám
jjB^MSMMWggggMa 1926 május 30, vasárnap. Mfc>BBüHB3—M—5MKHH—MBliMBB—9——M| I Törőkországi bérlethez, közel Konstantinápolyhoz, egy törökül beszélő, magyar gazda társat keres, aki egyébként a helyi viszonyokkal is ismerős. ■sr^o * « • •• rr* r iáink jovofe Egyik képviselőnk pünkösdi cikkében a reálpolitika fontos programpontja gyanánt azt jelöli meg, hogy parlamentáriusainknak ellenőrizniük kell, hogy az állami alkalmazottak sorában magyar nemzetiségünk számának megfelelő arányban van-e képviselve- Kimutatást kell a kormánytól erre nézve követelni és egyúttal állandóan odahatni, hogy az állami szolgálatba a mi gyermekeink is felvétessenek. Ennek a gondolatnak a nagy aktualitását az adja meg, hogy a szlovák néppárt most Pozsonyban internátust épit, mely 300 katolikus szlovák főiskolai hallgató befogadására készül. Ez a párt tehát már az egyetemi hallgatókat is megszervezi soraiban és ez a felnövő nemzedék lesz az, amely Szlovenszkón ki fogja verekedni maga részére a megüresedő állásokat és az azokat ellepő cseheket onnan fokozatosan ki fogja szoritani. nulniok azt is, hogy ha sokkal nagyobb munkaértéket képviselnek az átlagosnál, akkor lehetetlen őket elmellőzni a nagy versenyben, ahol ők erősen meghendikeppelve vesznek részt. A magyar társadalom pedig nem sokáig térhet ki az elől az elsőrendű kötelessége elől, hogy a magyar főiskolai ifjúság számára internátust létesit Pozsonyban, esetleg Prágában. Ez az internátus arra lesz hivatva, hogy a magyar tanulóifjúság szine-javát előkészítse a gyakorlati életre és ne engedje azt elkallódni, főleg pedig az a hivatása, hogy megtartsa magyarnak és a magyar társadalmi élet és közélet tevékeny munkásának. Ilyenkor, az iskolai év végén szükséges ezekről a tényekről gondolkodni és azokat, akik erre elhivatottak, gondolkozóba ejteni- Ezeken pedig — kimondjuk teljes őszinteséggel — elsősorban magyar parlamentáriusain- kat értjük. Alapy Gyula. Szlovenszkó legnagyobb üveg- és porcellániizlete Pausz T. Koiice, Főutca 19. sz. (Telefon 33.) 5300 A Rosenthal és Meissen porcellángyárak vezérképviselete. A magyar nemzeti párt tomsromi nagygyűlése A párt választmánya egyhangúlag az agrárvámok mellett foglalt állást — Szent-lvány József nagy beszéde-AP.M.H. tudósi tójától — hogy ennek helyességét be fogja bizonyitani a jövő. A kér. szoc. párt álláspontját tiszteletben tartjuk, de természetesen ugyanezt követeljük a magunk felfogása részére is. És igy addig is, mig az együttműködés útjait megtaláljuk, nincs más teendőnk mint jóakaratuan kisérni egymásnak jószán- déku munkáját. A magyar tömbökben a magyar tisztviselőket csaknem kivétel nélkül elbocsátották, talán a biróság az egyedüli terület, amelyet ez a nagy proskripció megkímélt, de ezt is csak azért, mivel nem volt magyar birájuk és előreláthatólag nem is lesz. Jellemző eset a tisztviselői létszámcsökkentésre egyik szin- magyar határvárosunk postája, amelynek magyar alkalmazottjait csaknem kivétel nélkül elbocsátották, de korántsem azért, hogy ezzel létszámot csökkentsenek, hanem azért, hogy éppen kétszerannyi cseh fiatalembernek csináljanak helyet, "úgy hogy a magyar közönség ezekkel az ifjú emberekkel alig képes magát megértetni. Komárom, május 23. A magyar nemzeti párt komáromi körzete csütörtökön délelőtt nagyjelentőségű gyűlést tartott, amelyen nemcsak a párt komáromi tagjai, hanem a környék szervezetei is nagy számban jelentek meg. A gyűlésen resztvettek Szent Ivány József, Holota János dr., Koczor Gyula és Füssy Kálmán képviselők, Richter János szenátor, Jaross Andor dr., Kukán Béla dr. és Bartal Iván, a párt országos alelnükei. A gyűlés megnyitása után Szent-lvány József emelkedett szólásra. Sok álmatlan éjszakájuk van most azoknak a magyar embereknek, akiknek gyermekei a középiskola utolsó éveit végzik. Naponta ezerszer is feltolul az az aggodalom: mi is lesz a gyermekekből? A kormánynál a magyarsággal szemben a legnagyobb animózitást tapasztaljuk, hiszen az még a meglevőktől is meg akar szabadulni a nyelvrendeletben követelt legújabb nyelvvizsga segítségével, amely állítólag ezek megrostálására lön abba felvéve. Ha a jelen ilyen kilátástalan, milyen lesz a jövendő? Azt tudjuk, hogy a felnövő magyar nemzedéknek az államnyelvet feltétlen el kell sajátítania, ha boldogulni akar és érdekében inkább az állna, hogy cseh vagy szlovák egyetemet látogasson, mint a német egyetemeket, amelyekkel szemben nem kisebb az animozitás, mint mi ellenünk. A cseh vagy szlovák nyelvvel felvértezve már jogcímet szereztek arra, hogy állami vagy egyéb közszolgálatban helyet kapjanak. Sőt, mi sokkal inkább célravezetőnek találjuk azt, hogy a felnövő nemzedék a szlovák egyetemet végezze el és itt Szlovenszkón keresse boldogulását. A mi fiainkkal egy-két ifjúsági szervezettől eltekintve, senki sem törődik, holott a magyar társadalomnak ezekkel szemben igenis súlyos kötelességei vannak. Ennek azonban még az alfájánál tartunk. A néhány párhuzamositott magyar középiskolával kapcsolatosan internátus, ahol a szegény és jeles előmenetelü tanuló támogatást találhatna, mindössze csak Kassán és Komáromban vannak diákjóléti intézmények, a többi mellett nincsen. Holott egy diákmenza felállítása a magyar társadalomnak elsőrendű kötelessége fiaival szemben. De kötelessége volna Pozsonyban is egy keresztény internátus felállítása a magyar ifjúság számára. Látjuk, hogy úgy Pozsonyban, mint Prágában a zsidó főiskolai ifjúság menzákkal és otthonokkal rendelkezik. A mi fiaink még jó tanácsot sem tudnak kitől kérni elhelyezkedésük felől. Szent-lvány József az agrárvámokról — A mai ülés összehívását -- mondotta — azok a nagyfcntosságu események tették szükségessé, amelyek döntő jelentőségű elhatározásra bírták a magyar nemzeti párt képviselői és szénát')ri klubját. A cseh púitok között az agrárvámok felvetőiével olyan ellentétek merültek fel, amelyek nyomán a kormányzó többség saraiban rendkívül feszült helyzet alakult. Az agrárvámok kérdése, eltekintve a gazdasági vonatkozásoktól, politikai kérdéssé nőtt. Mi a c^eh és német agrárpártok s a többi cJeh és szlovák polgári párt, továbbá a német kér. szoc. párt által is támogatott vámjavaslat mellett foglaltunk állást, illetve annak megszavazását határoztuk el Cselekedetünk okai felette egyszerűek. A mezőgazdák pusztulása a szemünk előtt folyik. Az állam gazdasági politikája az elbirha- tatlanságig emelte az adókat, a bitelv'szc- nyok lehetetlenül leromlottak. Mivel magyar népünk túlnyomó része földmiveiéiből él, kötelességünk megszavazni azt, hogy a búza és marha ára védelme elessék, hogy ezeknek ára emelkedjék, mert miből fizetjük az íidót, a kamatot, miből vásárolja a gazda szükségleteit, ha tovább tart ez a rendszer, amely mellett a gazda ráfizet minden mázsa búzára. Ha a í'Öldmivelő osztály pénz nélkül van, akkor pusztulásnak indul a kereskedő és iparos-osztály is. Mert ezt tudjuk és mert a választási küzdelmükben megígértük, hogy segíteni fogjuk a magyar népet, más választásunk nem lehetett, hogy az amúgy is programunkat alkotó agrárvámok behozatalát elősegítjük. A beterjesztett javaslat egyelőre csupán az elvet szögezte le, ameny- nyiben utasítást adott a kormánynak az uj vámtarifa kidolgozására. Ezzel a lépésünkkel a cseh szocialista frakciók, ..........h -.nét eg y esetleg alakulandó cseh kormányzó többségben megnehezítjük, illetve egy ilyen többség létrehozását akadályozzuk. Ez ebben a kérdésben a politikum. Kéri a választmányi tagokat, hogy e kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat fejtsék ki. A magyar kisgazdák az agrárvámok mellett Jaross Andor dr. széles keretekben fejtette ki, hogy itt nem csehszlovákiai, de Felette sürgősnek és szükségesnek találnék ilyenkor év végén a tájékoztatást magyar lapjainkban, hogy a pályaválasztás súlyos gondjaiban segítségére lennének az aggódó szülőknek és fiaiknak így tanácstalanul állnak a legtöbben, mert a prágai MAKK kivételével nincs hova fordulniok. A magyar ifjúságnak pedig a leikébe kell vésni azt az utravalót, hogy csak megfeszített munkával tud boldogulni ebben a köztársaságban, ahol a nemzeti egyenlőség elve csak az alkotmánylevél papirosán van meg, de a gyakorlatban ezt nem ismerik. Meg kell tacseh gazdasági politikát folytatnak. A cseh agrárpárt végül benyújtotta azt a javaslatot, amely lényegében megegyezik a Szent-lvány József és Mayer német képviselő benyújtotta javaslattal. Elvben hívei vagyunk a szabad- forgalomnak, de amig a cseh gyárakat agyontámogatják a vámokkal, a mi búzánkat is védeni kell a külföldi verseny ellen. Az agrárvám csak egy állomást jelent azon az utón, amely megtöri a csehszlovák köztársaság mai kormányzati struktúráját. Pintér Béla m' vardi, Nagy Bálint dunamocsi, Molnár Béla vágfarkasdi, Kovács Ignác baksai, Peczár Béla bősi kisgazdák felszólalásaikban mind az agrárvámok mellett foglaltak állást. Szent-lvány József a felszólalásokkal kapcsolatban kijelenti, hogy minden kérdést a párt nyilvánossága elé kíván bocsátani, mert tudja, hogy politikai irányának vannak ellenségei. Nemcsak a csehszlovák pártok részéről folik ellene akció, de amig ezek támadásait büszkén viseli, addig ha magyar részről éri támadás, azt a becsülete elleni támadásnak tekinti. Példákkal bizonyitja, hogy valótlanok azok az állítások, melyek szerint az agrárvám csak a nagybirtok érdeke. Kukán Béla dr. elnök ezután határozatiig kimondotta, hogy a törvényhozók az agrárvámok tekintetében elfoglalt álláspontjukkal hűen teljesítették kötelességüket a pártprogrammal szemben A keresztényszocialista párttal való együttműködés Kukán dr. ezután azt a kérdést veti fel, milyen stádiumban vannak azok a tárgyalások, amelyek a magyar nemzeti párt együttműködését kívánják megteremteni. Szent-lvány József az elnöki kérdésre igy válaszolt: — A kérdésre azonnal óhajtok választ adni. A kér. szoc. párttal való jóviszonyra törekszem és csak sajnálni tudom, hogy a kér, szoc. párt az agrárvámjavaslat ellen szavazott és nem volt velünk egy véleményen, holott elveivel ez nem ellenkezik és a párt híveinek jórésze földművelőkből, vagy a velük összekapcsolt érdekű társadalmakból kerül ki. A kér. szoc. párt tisztelt elnöke egyik legutóbbi nyilatkozatában mondotta, hogy velünk szlovenszkói közjogi politikai kérdésekben együttműködni nem tud, mert mi a németekkel vagyunk egy parlamenti klubba. Ezzel szemben áll az, hogy mi Szlovenszkó autonómiája alapján állunk, hogy mi ebből a nézőpontból határozhatjuk meg állásfoglalásunkat, mert minden ezzel vonatkozásba hozható kérdésben szabad kezet biztosítottunk pártunk törvényhozóinak. Mi a választóinknak munkát Ígértünk, ezt pedig csak akkor teljesíthetjük, ha nálunkná1 erősebb pártokkal kapcsolódunk össze s az a meggyőződésünk, hogy a kér. szoc. párt iránya, mely a szabad kéz mindenáron való biztosítása kedvéért ily szövetkezésre nem hajlandó, lassanként elszigeteli önmagát politikailag s akkor politizálása tényleg nem lenne egyéb korteskedésnél. Mi ezt nem akarjuk, mi nem a nép nyelvén beszélni, de a népért dolgozni akarunk és állítjuk, hogy erre adva van a lehetőség azon az utón, amelyen já- runkj amelyen eddig is sok erőt éreztünk és Képviselői beszámolók Richter János szenátor nagyszabású beszédet mondott az agrárvámok kérdéséről s részletesen ismertette a kongnia javaslat fontosságát. A nemzeti párt teljes erejét bocsátja az egyházpolitikai érdekek szolgálatába. Füssy Kálmán éles szavakban ostorozta a szocialista gazdálkodás gazdaellenes intézkedéseit. Holota János dr. az állampolgári s illetőségi sérelmekről beszélt, majd az elbocsátott tisztviselők szörnyű helyzetét ismertette. A községi autonómiák elleni merényletek a városi gazdálkodást csődbe kergetik. Koczor Gyula a kisiparosság sérelmeiről beszélt hatásosan. Othónapi fogházra ítélték a pozsonyi fakereskedők csalóját Holicsek János facér péksegéd, aki Dunaszer- dahelyen lókötést követett el — „Tessék elhinni bíró ur, a fakereskedők nagyon hiszé* kenyek“ — A P. M. H. tudósítójától — Pozsony, május 29. Pár hónappal ezelőtt a pozsonyi fakeres* kedők nagy izgalomban voltak. Majd minden nap furfangos csalóknak estek áldozatává. A csalás igy történt: Egy hang hívta fel telefonon a fakereskedőt és ismert pozsonyi polgár nevében tiz-tizenöt mázsa fát rendelt. A kereskedő le is szállította a fát, a ház előtt a titokzatos rendelő átvette, ledobáltat- ta a járdára, gavalléros borravalót adott a kocsisnak, azután szépen fele áron eladta a házmesternek. Majd mindegyik fakereskedő beugrott a szélhámosnak, akit csak hetek múlva tudtak kinyomozni a detektívek Holicsek János 27 éves facér pozsonyi péksegéd személyében. Kiderült a nyomozás során, hegy Holicsek Dunaszerdahelyen lopást is elkövetett. Egy falusi gazda a szerdahelyi vásáron betért egy korcsmába s felügyelet nélkül hagyott lovát és gyümölccsel telt kocsiját Holicsek elhajtotta. Kerékpáron üldözésére siettek, de mikor a szerdahelyi rendőrök utolérték, Holicsek a kocsit az árokba fordította és megszökött. Nyolc rendbeli csalás és a lókötés miatt került Holicsek ma a pozsonyi törvényszék Ne- cid-tanácsa elé. Azzal védekezett, hogy a munkanélküliség, a nagy nyomor késztette a csalásra. A cim és lakjegyzékből kereste ki áldozatainak, a fakereskedőknek a neveit és ugyaninnen azokét a polgárokét, akiknek nevében a farendelést eszközölte. A károsultak között van a Weinberger, a Winter, a Hoppé, a Mader, a Palléner cég. — Tessék elhinni, biró ur — mondotta — a fakereskedő urak nagyon naiv emberek. Mindjárt elhiszik, hogy valaki tényleg fát rendel! És küldik a fát, örülnek ha küldhetik... A biróság öthónapi fogházra Ítélte a furfangos csalót. — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának hivatalos helyisége Prága, III., Vsehrdová 3, III. em. alatt van. Minden levelezés Ternyei László ügyvezető titkár nevére cimzendő. Hivatalos órák naponta 3-tól 6-ig. m 4 I Olcsó előszezon Trencsénteplicen Lakás, ellátás május végéig; Kő 40-tól, tértijeg-yeknél 50 százalék kedvezmény. Trencsénteplic csúz, köszvény, neuralgíák, (Ischias) stb. kénes és iszapfürdő A legjobb klíma iitőérelmeszesedésnél. 5359
