Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-29 / 121. (1159.) szám

Hlinka hadüzenete Magyarországnak SzvalopSuk szobrát Pozsony piacára — „Ha a magyarok vissza akarják állítani a régi Magyarországot, úgy mi visszaállítjuk a Nagy-Morva birodalmat" A régi osztrák nyugdíjasok ügye a képviselőház előtt A legközelebbi plenáris ülés junius 1-én lesz Prága, május 28. A parlament mai üjése a legteljesebb ér­dektelenség mellett, szürke csendben folyt le. Napirendjén csak a nyugdíjasok ügyében Rómában és Bécsben kötött szerződések rati­fikálása, valamint a régi osztrák-magyar tar­tozásokra vonatkozó olasz—csehszlovák szer­ződésről szóló javaslat második olvasása és néhány mentelmi ügy szerepelt. Az ülés ele­jén kiosztották a kongrua-javaslatot, amelyet a szlovák és cseh néppárton kiviil még a cseh agráriusok, a cseh nemzeti demok­raták, a cseh iparospárt, a német keresz­tényszocialisták, a német agrárpárt, a né­met iparospárt és a magyar nemzeti párt írták alá. Félkettőkor nyitotta meg Malypetr elnök az ülést. Hajn, Hrusovszky, Csűrik és Hnidek kép­viselők előterjesztik az 1922 április 6-án Ró­mában és 1923 november 30-án Bécsben kö­tött nyugdijszerződéseket. Jung, német nemzeti szocialista az első szónok. Szakszerű bírálat alá veszi a javas­latot- Majd a német elbocsátott vasutasoknak helyzetéről beszél s kéri a kormányt, hogy legalább végkielégítéssel segítsenek sanyarú helyzetükön, ha már teljesen kizárták őket a nyugdíjból. Feierfeil, német keresztényszocialista Benes politikáját veszi bonckés alá. Mihelyt Európa valamely állama Német­országhoz barátságosan közeledik, mind­járt ott terem Csehszlovákia külügymi­nisztere, hogy ezt megakadályozza, vagy legalább is Németországot befeketítse. Ugyanez a németellenes gyűlölet vezeti a kormányt is a nyugdíjügyek rendezésénél. A német nyugdíjasok, akik pedig saját hibá­jukon kívül kerültek csehszlovák fenhatóság alá, itt éheznek ,mert minden indokolás nél­kül elcsapták őket. Módosító javaslatot nyújt be. Griinzner, német szociáldemokrata ugyan­csak több módosító indítványt tesz. Horpinka, német nemzeti: Jellemző a kormány munkájára, hogy négy évvel később ratifikálja Csehszlová­kia azt a nemzetközi szerződést, amelyet már 1922-ben kötöttek meg. Ez is mu­tatja, mennyire szivén viseli ez az állam saját állampolgárainak érdekeit. A javaslat ellen fog szavazni. Ezután Dostalek alelnök, aki közben át­vette az elnöklést, bejelenti, hogy a napirend hátralevő részét a parlamenti bizottságok munkái miatt ma nem tárgyalják le, hanem az ülést berekesztik. A nemzetgyűlés legközelebbi ülése ked­den, junius 1-én délután négy órakor lesz­Visszafelé sült el az irredenta vád Az alsógyörödi plébános rágalmazói a pozso­nyi törvényszék előtt — A P. M. H. tudósitójától — Pozsony, május 28. Jónás Imre alsögyö- rödi plébános ellen a nagyszombati püspök­séghez feljelentést adott be Yelecki János alsógyörödi lakos és négy társa. A feljelen­tésben a legkülönböző váddal illették Jónás Imrét, aki a keresztényszocialista pártnak reprezentánsa a környéken. Szokás szerint azt is felhozták ellene, hogy a szlovákság ellensége, nem akar a falu­ban szlovák istentiszteletet tartani és nagy „irredenta", aki kijelentette, hogy a csehszlovák állam nem fog sokáig fennállani és végül azt írták róla, hogy a zsupán kezébe letette a fogadal­mat azzal, hogy egy éven belül megtanul* szlovákul, de a fogadalmát nem tartotta be. A nagyszombati apostoli adminisztratura a vizsgálatot meg is indította a meghurcolt plébános ellen, de a felhozott vádakat alaptalanoknak találta és felszólította a plébánost, hogy bíróságnál keressen elégtételt rágalmazói ellen. Jónás Imre a nagyszombati járásbíróságon meg is tette a feljelentést, de a járásbíróság fölmen­tette Veleckiékat azzal az indokkal, hogy „jóhiszeműen" jártak el. Jónás plébános nem hagyta annyiban a dolgot és felebbezett a pozsonyi törvényszék­hez, amelynek felebbvitéli tanácsa Vojtissek dr. elnökletével ma tárgyalta az érdekes port. Jónás Imre magánvádlót Chmielovszky József dr. ügyvéd képviselte. A törvényszék úgy határozott, hogy a járásbíróság Ítéletét feloldotta és uj tárgyalás megtartására utasította a nagyszombati járásbíróságot. Hlinka András, a szlovák néppárt vezé­re, Amerikába való utazása előtt interjút adott a Národni Listy munkatársának és töb­bek között ezeket mondotta: — Amerikában fölvilágosítom a szlová­kokat a csehszlovák állam helyzetéről és elő­adásaimnak mottója lesz: a csehszlovák köz­társaság jóléte. Szeretem az államot, hiszen annak megvalósításáért egész életemen át dolgoztam. Amerikában nem egy klikk nevében fogok beszélni, mint ahogy ezt Srobár tette, hanem föl akarom világosítani az amerikai szlovákokat, hogy mit jelent a csehszlovák állam nekünk szlovákoknak. Különösen figyelmeztetni fogom őket Dvorcsákék és Jehlicskáék veszélyes agitációjára, akik a magyarok és lengye­lek szolgálatában vannak. Ezután hangsúlyozta, hogy ő és az egész szlovák néppárt helyteleníti Jehlicska és Dvorcsák áruló ténykedéseit, sőt elítéli őket, mert a csehszlovák államban semmi létjogo­sultsága nincsen a szlovák irredentizmusnak. Szlovákok és magyarok szlovákoknak a magyarokhoz való viszonyát Csernova irányítja. Csernova minden szlováknak intő mementója. A magyaroknak semmi joguk nincsen Ma­gyarország integritásának visszaállításá­ért harcolni, nekünk ellenben kötelessé­günk gondoskodni arról, hogy a nagy Prága, május 28. A legionárusszövetség a cseh nemzeti szocialistákkal és cseh szociáldemokratákkal óriási tüntető gyűlést rendezett a fascizmus ellen. A Zsófia-szigeten körülbelül 30.000 ember akart bejutni a nagy terembe, úgy hogy a szónokok egyszerre három helyen is beszéltek. Sovinizmus és nacionalizmus A teremben az első szónok P a t e j d 1 legionárus képviselő volt. Beszédében foglal­kozott a fascisták legutóbbi gyűléseivel, me­lyeken Masarykot, Benest és a legionáruso- kat támadták. A fascistákat mozgalmukban támogatja a Národni Listy. Amit a fascisták nacionalizmusnak mon­morva birodalom tradíciója a mi népünk emlékezetéből el ne tűnjön. Ez nem a csehszlovák nép imperializmusa, hanem tanulságos tradíció arra, hogy még a magyarok középeurópai bejövetele előtt megvolt a saját államunk. Amig Budapesten irredenta szobrokat állítanak föl, nem élhetünk abban az optimizmusban, hogy a magyarok meg- békülnek sorsukkal. A kormány gondos­kodjék arról, hogy Pozsonyban Szvato- pluk szobrát fölépítsék, amely a legal­kalmasabb felelet volna a magyarok ré­szére az ő budapesti irredenta szobraik­ért. Ismételten figyelmeztetjük a kor­mányköröket, hogy külpolitikánk a ma­gyarok előtt vissza ne vonuljon és mind­addig no engedjen, amig azok a cseh­szlovák állam tényével meg nem békiil- nek. Ha a magyarok vissza akarják állí­tani a régi Magyarországot, úgy mi visszaállítjuk a Nagy Morva Birodalmat! A magyarok előtt megfutamodni a leg­nagyobb gyávaság volna. Végül azt üzente Kramarnak, hogy tartsa to­vábbra is szemelőtt a szlovák ügyet, mert ő tudja nagyon jól, hogy a szlovákoknak szük­ségük van elsősorban egészséges nemzeti szellemre, amely nem hajol meg a magyar irredentizmus előtt. A Národni Listy munkatársának beszél­getését fentartással és minden kommentár nélkül közöljük. danak, az valójában a sovinizmus, mely- lyel eddig az összes sovén államok tönkrementek. A nacionalizmus — mint Masaryk mondja — a nemzet iránti sze- ->’etetet jelenti, de nem ellenségeskedést a többi nemzetekkel szemben. Mi legio- nárusok — jelentette ki Patejdl — en­nek a pozitív nacionalizmusnak vagyunk a hívei. A fascizmus és kommunizmus pedig betegségei a demokráciának. Végül felszólította a nemzeti demokratákat, hog„ nyilatkozzanak a fascizmushoz való ál­láspontjukról. Ha ők a fascizmus mellé áll­nak, úgy a nemzeti demokratákat egyszer- smindenkorra törölni kell az államalkotó pártok sorából. Klofács beszéde A követke:." szónok Klofács szenátu­si elnök volt, aki elsősorban fölhívta a kormányt, hogy méltón bün­tesse meg a fascistákat a köztársasági elnök, Benes és a legionárusok elleni támadásaikért. (Közbekiáltás: Mire való a köztársaság védelméről szóló tör­vény?) Nálunk a fascizmus anarchia. Egyes kalandorok a nemzeti és gazda­sági rend rovására forradalmat akarnak előidézni. Még nem elég világos, ki a vezérük: Kor- dács-e vagy a nemzeti demokraták? (Közbe­kiáltás: Kramar és Dyk!) Arra kell vigyáz­nunk, hogy a mi jó hírnevünket csirkefogók tönkre ne tegyék. Ha a fascisták a Német Házba betörnek, azzal ártanak a nemzetnek és az ország­nak, me:t Európa külföldi újságírókkal ellenőriz­tet bennünket, akik innét szétküldik a hí­rünket. Mikulicsek kommunista képviselő vala­mit a tömegbe kiabál. Egy csoport körülveszi őt és ki akarja dobni. Élénk kontroverzia támad, mig végül Tomasek és Bechyne kép­viselők karonfogják Mikulicseket és a szóno­ki tribün mögé ültetik. Klofács végül az elnök iránti hűség hangoztatásával fejezi be beszédét. (Szűnni nem akaró éljenzés.) A fascisták és a kisebbségek A harmadik szónok Bechyne szociálde­mokrata volt, aki a német kérdéssel foglal­kozott. A fascisták szemükre vetik a néme­teknek, hogy szemtelen módon németül mer­nek beszélni. De mit csináljunk velük? Hi­szen mi akartuk őket az államunk részére s most talán a Moldvába dobjuk őket? Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy 80 milliós nemzet a szomszédunk, amely német. A fascisták, akik az állampuccsot a kato­nasággal akarják végrehajtani, elfelejtik, hogy a hadsereg egyharmada német és magyar. Milyen bizalommal viseltessünk mi azonban egy kormánnyal szemben, amelynek kikül­döttje a fascista gyűléseken büntetlenül tűri az uszításokat és olyan kijelentéseket, hogy majd találnak egy olyan lámpa­vasat, amelyen Benes és felesége lógni fog. Ezután Sychrava, a legionárusszövetség elnöke, egy fascistaellenes határozatot olva­sott fel, amelyet az óriási embertömeg egy­hangúlag elfogadott. Soukup súlyos kirohanása Mussolini ellen A szabad ég alatt Soukup szociálde­mokrata szenátor élesen támadta Mussolini fascizmusát, akit a világ legnagyobb banditá­jának nevez s aki szavai, szerint paralitikus deliriumában egy második Néró szerepét akarja játszani. Csehszlovákiának vigyáznia kell arra, hogy ez a Néró egész Európát lángba ne borítsa. Végül figyelmeztette a fascistákat, hogy jövő hét hétfőjén ne merje­nek a Zsófia-szigeten újabb gyűlést tartani, mert ez csúnyán fog végződni. Tüntetések Prága utcáin A gyűlés után az óriási ember tömeg a Veneel-térre vonult. Valóságos forradalmi kép volt az, amikor a sok ezerre rugó tömeg a nemzeti és a munkáshimnusz eléneklésé- vel a Vencel-szobor elé került, ahonnét Soukup és Dávid beszéltek. Beszédeiket állandóan éljenzéssel szakította meg a tömeg. Éltették a demokráciát, Masarykot és tüntet­tek a fascizmus és Kramar ellen. Amikor a Národni Listy szerkesztőségének közelébe értek, egy csoport be akart hatolni oda, azon­ban az erős rendőrkordon visszaszorította őket. A késő esti órákban ugyan néhány fascista Mussolinit és a fascizmust is éltette, de ezeket a fiatalembereket csakhamar el­csitították. Az utcasarkakon kisebb perpat­varok támadtak, az erős rendőrkészültség azonban azonnal széjjelválasztotta a vesze- kedoket, úgy hogy komolyabb incidensre nem került sor. A Vencel-téren elhangzott beszédek után egy kisebb tömeg, nagyobb­részt kommunista diákok, újból a Národni Listy ellen vonult. A rendőrség erre elzárta az utcát és éjfél felé ismét nyugalom és csend uralkodott a Vencel-téren. Az ásványvizek gyöngye KOSYTNÍCA Étvágygerjesztő és kStlinö tidítö asztali itai, megszünteti a gyomorégést. A fascistaellenes szervezetek óriási tömegtüntetése Prágában A légionáriusok, esek nemzeti szocialisták és esek szociáldemo­kraták együttes gyűlése a Zsófia-szigeten — Kommunista inci­dens a Národni Listy szerkesztősége előtt 1926 május 29, szom r>at. ........... . - — 3 Korfanty, a németüldözés ás a korrupció hőse A lengyel Barte£-kormány Intézkedése a sikkasztó sziléziai szabadsághős ellen — A pápa áSsiásái küldi Bartelnek és Pilsudskinek — kaicevski volt hadügyminiszter a börtönben Varsó, május 28. Kakovski lengyel bibornok tegnap érkezett vissza Rómából. A bibor- nok magával hozta a pápa áldását Bar tel miniszterelnöknek. XI. Pius pápa évekkel ez­előtt hosszú időt töltött Varsóban mint pápai nuncius s igy igen jól ismeri a lengyel viszonyokat. A pápa sokra becsüli Pilsudskit s Kakovskival folytatott beszélgetéseiben több Ízben kijelentette, hogy a marsall az egyetlen ember, aki Lengyelországot jobb jövendőbe vezetheti. Pilsudskinak ugyancsak elküldte pápai áldását. A pápa magatartása valószínűen óriási befolyással lesz a vallásos lengyel ncpre, a jobboldalra is s igy nagy mértékben hozzá fog járulni a lengyel belviszonyok konszolidálódásához. Varsó, május 28. Hivatalosan jelentik: Az állami Sziléziai Bankban 1925 novemberé­ben rovancsolást tartottak s ez alkalommal kitűnt, hogy a pénzintézet elnöke, Korfanty képviselő, a bank pénzéből negyed millió zlotyt saját céljaira vett föl. A Földművelésügyi Bank, amelynek hatáskörébe tartozik a Sziléziai Bank is, már akkor fölszólította Korfanty képviselőt, hogy mondjon le az elnökségről. Korfanty ezt máig nem tette meg s a korrup­ciót üldöző Bartel-kormánynak meg a Pilsudski-puccsnak kellett eljönnie, hogy a volt hős pénzügyi machinációiról lerántsák a leplet. A tegnapi minisztertanács elhatározta, hogy Korfantyt, ha kell, akár erőszakkal is eltávolítja a bank elnökségéből s ugyanakkor ki­zárják őt az állami bányák intézőbizottságából is. Korfanty, aki mint szegény ember kezdte meg pályafutását, má egyike Szilézia leggazdagabb urainak. t A hadügyminisztérium irodája közli, hogy Malczewski tábornok, volt hadügyminiszter ellen megindították az eljárást. A tábornok az elmúlt varsói események alatt leszaggatta a régi kormánynak nem engedelmeskedő tisztek és katonák válláról a disztinkciókat és a nemzeti sasjelvényt, azonkívül megalázó módon sértegette a tiszteket, mig a katonákat tettleg inzultálta. Mindezek a cselekedetek a katonai büntetőtörvény 121. és 122. para­grafusába ütköznek. Fegyelmi szempontból elhatározták Malczewski azonnali internálását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom