Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-29 / 121. (1159.) szám
1926 május 29, szombat ^Pl®<SMÍV\AfiÍáARHIRIiAB 14 §t@r@siféüifsi<icialis%a párt egyházpolitikai programja Az óiáSraíűredí pár^szetőségi ülés határozatai — A keresztényszocialista pártsajtó ügye Ólátrafüred, május 2S. Tegnapi számunkban beszámoltunk a keresztényszocialista párt ez évi első p átevezek őség; üléséről, s teljes egészében közöltük Szü lő Géza dr. elnöknek nagyhatású megnyitó bőssé lét. A napirend első pontjaként a pvt sojlákér- dése szerepelt, amelyet Böhm Rudolf aiolt elő. Beszámolt arról, hogy a végrehajtó oiso'íság hátára a ía szerint márciusban méginlult a nórt sz’ovák hivatalos lapja, a „Vola-L MiT' Nyilrán. A keleti vidékről való tagok hozzászólása után Szüllő elnök fölajánlotta, hogy keleten is hasonló jellegű lapot indítsanak. A megjelentek köszönettel vették ezt tudomásul, de úgy oldották meg a kérdést, hogy egyelőre a „Vola-Ludu“ marad továbbra is a párt egyetlen szlovák-nyelvű lapja és a szerkesztésben a keletiek Ígéretük szerint tevékenyebb szerepet fognak betölteni. A német sajtóra vontakozóan az egybegyűltek tudomásul vették, Lágy az előkészületek megtörténtek az uj német hetilap kiadására, melyet „Das Volk“ ci- men Pozsonyban fog megjelentetni a párt. A sajfókérdés legfontosabb fázisát tárgyalták meg ezután. Tudvalevő dolog, hogy a választások óta a kassai „A Nép" cimü hetilap lett a párt központi hivatalos közlönye. A végrehajtó bizottság februári ülésén elvben úgy határozott, hogy a lapot Kassáról Pozsonyba helyezi át. A bizottság javaslatát többek hozzászólása után úgy módosították, hogy az „A Nép“-et továbbra is Kassán fogják szerkeszteni, azonban a párt Pozsonyban uj hetilapot indít. Ez a lap a párt hivatalos központi közlönyeként, fog szerepelni. A Ruszinszkóban megjelenő „Határszéli Uj- ság“-ot illetően úgy határozott a pártvezetőség, hogy annak fennmaradása, ilíetve az „A Nép“-el való fúziója ügyében a ruszinszkóiakra bízza a döntést. A sajtókérdés Jefárgyalása után Jabloniczky János dr. képviselő beszámolt arról, hogy a „Concordia" uj beltagjai március 15-én átvették a nyomdát. A pártvezetőség ezt örömmel vette tudomásul és ama reményének adott kifejezést, hogy a vállalat az uj beltagok (Bittó Dénes, Gre- gorovits Lipót, Jabloniczky János dr.) vezetése alatt ismét eléri régi teljesítő képességét. Franciscy Lajos dr. szenátor ezután részletes javaslatot terjesztett az ülés elé egyházpolitikai kérdésben, melyet a pártvezetőség egyhangú helyesléssel fogadott el. A javaslat a következőképpen hangzik: „Az országos keresztényszocialista párt az egyházpolitikai ügyekben változatlanul ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, melyet a párt képviselői és szenátori klubja a parlament megnyitásakor, múlt évi december hő 18-án a képviselőházban és a szenátusban előterjesztett nyilatkozatban körvonalazott. Tiltakozik a párt ezúttal is az egyház és állam elválasztása ellen és kívánja, hogy amennyiben az egyház és az állam közötti viszony rendezésre szorul, az a két tényező közös és egyetértő megállapodása utján vitessék keresztül. Kívánja és újra sürgeti a párt az Apostoli Szentszék és a csehszlovák állam közötti diplomáciai viszony helyreállítását és ebből kifolyólag tiltakozását fejezi ki a Husz- napnak a kormány részvételével történő tüntető megölése ellen, mint amely az ország 80 százalékát alkotó katholikus lakosság vallásos meggyőződését és érzéseit sérti és a pápai nuncius távozására okot szolgáltatott. Követeli a jogtalanul lefoglalt egyházi birtokok visszaadását annak az interpellációnak értelmében, melyet e tárgyban pártunk elnöke és társai a kormányhoz bunyujtottak. Az igazságos és a méltányosság követelpié- nyének tartja a párt a lelkészt kongnia rendezését olyan mérvű állami segélyezéssel, hogy a lelkészek illetményei a mai életviszonyoknak megfeleljenek és törvénnyel szabályoztassanak. Ami különösen a kath. papság kongruáját illeti, e tekintetben a párt magáévá teszi a szlovenszkói kath. lelkészek zsolnai gyűlésének határozatát, melyhez a püspöki karnak a gyűlésen jelenlévő megbízottjai is hozzájárultak. A hitvallásos és nemzeti iskolaügyért, mint elsőrangú kullurérdekért a párt tovább is teljes erejével fog küzdeni. Követelünk a kisebbségek létszámának megfelelő számú iskolát, még pedig minden fokon, tehát főiskoláikat és tanitóképzőintézeteket is, mindkét nemű tanítójelölteknevelésére. Tiltakozunk aflr hitvallásos iskolák államosítása ellen. Az 1 országos keresztényszocialista párt az államosítást abban az alakban sem fogadja el, amennyiben csak az iskolák tanítóit akarják államosítani, mert ez a nem állami ta nitói kart függetlenségének attól az utolsó ma radványától is megfosztaná, melyet eddig még sikerült megőriznie. Követeljük a kormány által jogellenesen lefoglalt katholikus gimnáziumok visszaadását, hogy ezek az intézetek alapításuknak és jellegüknek megfelelő módon szolgálhassák a nevelés érdekeit. Az igazságosság és méltányossággal ellenkezőnek tartja a párt a kormánynak azt az eljárását, hogy a hitvallásos és általában a nem állami működő és nyugdíjas tanítók illetményeit inindezideig nem egészítette ki az állami taniiók illetményeivel egyenlő összegre, annak ellenére, hogy az 1919. évi 274. úgynevezett paritásos törvény a kormányt erre felhatalmazza. Ennek a jogtalan állapotnak megszüntetését a párt a törvényhozás egyik legsürgősebb feladatának tekinti. Megdöbbenéssel kell megállapítanunk, hogy a kormány a készülő tisztviselői törvényjavaslatban a tanitói illetmények uj szabályozását a nem állami tanítókra ki nem terjesztette. A párt minden erejét latba veti, hogy a törvényjavaslatból, annak tárgyalásánál ezt a kiáltó igazságtalanságot kiküszöbölje". A sikerült pártvezetőségi ülés után Szüllő Géza dr. országos elnök, Böhm Rudolf főtitkár ra] körútra indult a Szepességben az ottani pártszervezetek meglátogatása céljából. Az országos elnököt Grosschmid Géza dr. szenátor is elkísérte. később Fedor Miklós képviselő is csatlakozott hozzájuk. A szlovenszkói és ruszinszkói lelkészek kongresszusa Kassán Százötven [elkéss gyűlt össze a kongresszuson — Megtárgyalták a református egyház összes aktuális kérdéseit — A P. M. H. kiküldött tudósítójától — Kassa, május 28. A szlovenszkói és ruszinszkói református lelkészek május 26-án és 27-én nagyf-ontosságu országos gyűlést tartottak, amelynek jelentőségét fokozta az a körülmény, hogy azon a három református püspökön s több magasrangu egyházi funkcionáriuson kívül, 150 lelkész jelenít meg s Így ez a gyűlés az egyetemes református lelkészi kar egyház- politikai irányának egyedül kompetens kifejezője. A gyűlés legjelentősebb mozzanata kétségtelenül annak leszögezóse volt, hogy a leiké szi kar helyesli az egyetemes kőnvent poprádi határozatának olyan értelemben történt megváltoztatását, illetőleg magyarázatát, amely szerint most már a csehszlovák kormánnyal való békés megegyezés lehetősége elöl egyházi részről minden akadály elhárult. A lelkészek nagygyűlésén nagy értékű elvi és gyakorlati előadások hangzottak el, amelyekről a következőkben számolunk be: Az ünnepi istentisztelet A kongresszust május 26-án reggel 9 órakor ünnepélyes istentisztelet vezette be. P. Czinke István püspök tökéletes igehirdetői művészettel fejtette ki a lelkészi karra váró nagy feladatot: a lelki éhség kielégítését. A magyar nemzet élélét mindig a nép mentette meg és vitte tovább a fejlődés utján. A népből kerültek ki a református egyház hithü elemei is. Ezt a népet kell az evangélium kenyerével úgy táplálni, hogy visszanyerje azt a boldogságot, amikor újból énekelni s dalolni fog s letargiájából újra életkedvre támad. Mindent elveszthetünk, de ha a népet megtartjuk az evangélium szellemében, mindent visz- szanyerhetünk. A püspök gyönyörű beszéde igazán lelki élmény volt s a közönség megrendülve hallgatta véig. A felsőzempléni lelkészi énekkar precíz betanulásban Rossini és Kreutzer egy-egy remek darabját mutatta be. A tisztikar megválasztása Istentisztelet után P. Czinke István püspök, mint a konvent lelkészelnöke, megnyitotta a nagygyűlést s elrendelte a lelkésztestület tisztikarának megválasztását. Az egyhangú választás eredményeként Idrányi Barna abauji esperest elnökké, Sörös Béla losonci theológiai igazgatót titkárrá, Magda Sándor dr. estesért és Peleskey Sándor viski lelkészeket jegyzőkké választották. Ezután P. Czinke István püspök indítványára a nagygyűlés a következő táviratot intézte a köz- társasági elnökhöz: „A szlovenszkói és ruszinszkói református lelkészek kassai országos nagygyűlése mély tisztelettel és hódolattal üdvözli elnök urat, reá Isten áldását esdi." Üdvözlő táviratot küldtek még Szlovenszkó teljhatalmú miniszteréhez és Ru- szinszkó kormányzójához. Idrányi Barna elnöki székfoglalójában fogadalmat tett, hogy tehetségét, munkáját mint elnök is lelkésztestvérei javára fogja szentelni. Az állam és az egyház közti jogviszony szabályozása Az elnöki megnyitó után ugyancsak Idrányi Barna tartott élénk figyelemmel kísért előadást az állam és az egyház közötti jogviszony rendezéséről. Sörös Béla, Patay Károly, Horváth Győző, P. Czinke István, Czeglédy Pál, Bartók Béla és Stunda István hozzászólásai után a nagygyűlés a következő javaslatot fogadta el: A Szlovenszkó és Ruszinszkó területén működő református lelkészek országos gyűlése a ref. egyetemes egyház érdekében feltétlenül szükségesnek látja és kívánja, hogy az 1923. évi lévai zsinaton meghozott egyházi törvények az 1924. évi december 29-én tartott tanácskozáson megindult elvek szerint az államkormánnyal való előzetes megállapodás után megerősittessenek és életbelépjenek. A tárgyalás körébe bevonandó az állampolgárság ügye és pedig úgy a jelenleg hivatalban álló lelkészek, segédlelkészek és tanítókra, mint a jövőben hivatalba lépőkre nézve. A theológiai oktatás kérdése rendezendő, hogy a lelkészhiány pótlása biztosítható legyen. Idetartozik úgy a szlovák, mint a magyar tannyelvű felekezeti iskoláink re!, tanítókkal való betöltésének lehetősége s ebben az irányban az államkormány megnyugtató intézkedése. Az országos lelkészi nyugdíjintézet működésének lehetővé tétele a megielelő államsegély biztosításával. E célból az egyetemes konvent által as 1923. évben az államkormányhoz beterjesztett nyug- dijintézeti normálköltségvetés és matematikai mérleg megbirálása és helybenhagyása. Mindezen kérdések megnyugtató letárgyalására az orsz. gyűlés az egyetemes konventet, valamint a kormánytényezőket felkéri. Végül kimondja az országos lel- készgyülés, hogy a csehszlovák köztársaság iránti hűség, az állampolgári lojális magatartás tekintetében minden tagjáért felelősséget vállal. Ezzel szemben teljes bizalommal számit az államkormány részéről a ref. egyetemes egyház iránti jóakaratu elbánásra. A gyűlés bevonandónak mondta ki a tárgyalás körébe az 1919—20. évi elmaradt segélyek ügyét, az adócsökkentési segélyek folyósításának kérdését és az iskolák megszüntetésének eljárását. Az egyház és az Iskola A második előadást Boros Kálmán kamosai lelkész tartotta az egyház és az iskolák címen. A régi s az uj iskolai törvények között sok az elöntőt, az állami hatóságok intézkedései következtében az ellentétek még növekednek is s emiatt úgy az iskolafenitartő egyházakra, mint a tanítókra nagyon sok kellemetlen, sőt végzetessé válható kár következett be, amelyeket feltétlenül ki kell kü- szöbölmi. Patay Károly, P. Czinke István, Vass „TERRUZZO" Márványmozaiklap - miikö és cementárugyár SchmSdl és Nagy lutenec. ▼ Gyárt: Egy- és többszínű márványmozaiklapokat és cementlapokat, mükőlépcsőket, sírköveket és szegélyeket, már- ványzuzalékot többféle színben, márványkőport és márvány lisztet. Ádám, Csekes Béla hozzászólásai után a nagygyűlés kimondotta, hogy fölkérd az egyházi kerületeket s az egyetemes konventet, hogy az iskolai szabályrendeleteket a mai kornál megfelelő módon dolgozza át és adja ki s fölkéri a kerületek és a konvent utján a kormányt olyan rendelet kiadására, hogy a tanfelügyelőség, a törvénynek megfelelőleg, a presbitérium utján érintkezzék az iskolákkal. A nagygyűlés elismerését fejezte ki az egyházihoz hü tanitói karral szemben. Az egyfeázalkotmány védelme Péter Mihály gálszécsi lelkész a pátens korának egyháztörténeti tanulságai címen a történetíró lelkiismeretességével mutatta be azt a kort, amelyben a ref. egyház nagy vezér emberei, főleg Révész Imre debreceni lelkész, hatalmas munkával akadályozták meg azokat a szándékokat, amelyek az egyház alkotmányát akarták megsemmisíteni. A példa követésére hívja fel a lelkészi kart, mert a mai generációnak is bő alkalma nyílik az egyházalkotmány védelmére. A tudós lelkész előadását nagy tetszéssel honorálta a nagygyűlés. Bucsy Gyula ruszinszkói missziós lelkész a gyülekezeti hitépitésről tartott igen értékes előadást. Czeglédy Pál garamsallói lelkész a lelkészeik anyagi helyzete és állami segélyezése cimü előadásában a lelkészek megélhetésének alapföltételeiről a gyülekezet áldozatkészségének felkeltését és ébrentartását jelöli meg. Agyagássy Sándor dr. a lelkészi kar problémáiról sok értékes gondolatot vetett fel, amelyek megvitatását a jövő évi nagygyűlésre hagyták. A lelkészképzés Magda Sándor dr. osicseri lelkész a lelkész- képzésről beszólt. Egyenkint foglalkozik azokkal a kifogásokkal, amelyeket egyesek a theológiai szeminárium létesítése ellen még ma is emelnek s azokat megcáfolja. A losonci szemináriumban szerzett tapasztalatai megfelelnek a leikészkép-zésről vallott eszményeinek. Ezután ráirányította a gyűlés figyelmét a lelkészképző szeminárium szellemi és anyagi kifejlesztésének lehetőségeire. Az országos gyűlés Bért ók Béla püspöknek és Sörös Béla theológiai igazgatónak a theolőgi-a felállítása és fenntartása körül kifejtett munkásságukért hálás köszönetét fejezte ki. A református lelkészek állampolgársága Isaák Imre va járni lelkész, a „Ref. Egyház és Iskola" szerkesztője, a „Református lelkészek illetősége és állampolgársága" kérdéséről ado.t elé. Ismertette az 1886. évi XXII. t.-cikket, az 1920. övi 236. sz. alkotniánytörvényt, az azt kiegészkő 1886. évi 222. sz. birodalmi törvényt, a vonatkozó köz- igazgatási bírósági döntvényeket és miniszteri rendeleteket. Ezeknek alapján megállapítja, hogy a lelkészeken a kormányintézkedések és az ál lampolgársági iigy politikum szempontjából való kezelése nagy sérelmet ejtett. Kimutatja a szóbanforgó törvények alapján, hogy az 1910. január 1. előtti illetőségű lelkészek illetőségére a közigazgatási bíróság ismert döntvényé nem is vonatkozhatni, mert a 233. sz. törvény csak az 1910. január 1-ei dátumot ismeri. Kimutatja ezután azokat az érveket, amelyeknek alapján kétségtelenül megállapítható a református lelkészek illetősége és állampolgársága. Az országos gyűlés elfogadta az előadónak az: a javaslatát, hogy a hivatalos egyházi hatóságot kérje' fel a kormánnyal való tárgyalás során annak k eszközlésére, hogy a lelkészek állampolgársága a törvény széllé mének és a magyar joggyakorlatnak megfele lőleg rendeztessék. Felkéri az országos gyűlés a parlamenti képviselők és szenátorok klubjainak elnökségeit, hogy a lelkészek állampolgársága kérdéséiben a kormányt jobb belátásra bírni s általában az állampolgárság törvényeinek humánus rendezese által a lelkészek állampolgársági kérdését közmegnyugvásra elintézni szíveskedjenek. A hozzájuk intézendő memorandum megszerkesztésére Isaák Imrét kérte fel a gyűlés. őrömmel vette tudomásul a nagygyűlés a Ref. irodalmi Társaság azon bejelentését,, hogy kéthetenként megjelenő gyülekezeti hitépi-tő szaklap fog megjelenni „Próféta" cirnen. amely kézirat gyanánt csak a lelkipásztoroknak fog járni s anyagot fog szolgáltatni a hitépitő munkához. A lelkészek kongruarendezésére nézve kimondotta a nagygyűlés, hogy a hivatalos :mohán leközölt törvényjavaslatot teszi magáévá, j Az egységes palást és papi süveg viselésére vonatkozó javaslatot a gyűlés elfogadta. A gyűlés májú* 27-én déli 12 órakor ért \vg>‘ ftkoetl wÉ» Praha II, Jindrisská 16 szállítja önnek az igazi kézzel varrott budapesti cipőt. ______ _______ 4 4
