Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-29 / 121. (1159.) szám

Az erdélyi magyar párt győzelme Tizenegy magyar mandátum biztos, további négy valószínű Kolozsvár, május 28. A magyar pártra a mostani választások tekintélyes eredményt hoztak. A kormánypárttal kötött egyezmény alapján a magyar képviselői mandátumok száma 11—11-re várható, ami jelentős haladás a múlt nemzetgyűlés három magyar képviselőjével szemben. A székely megyékben az egyezményes lista győzött s ennek alapján Bethlen György gróf, Se- besi János, Laar Ferenc, Bernády György, Szoboszlóy László, László Dezső, Willer József, Török Endre és Ignác László számára biztosítottak kamarai mandátumot. A vegyes vármegyékben már nehezebb volt a helyzet. Nagyváradon Kotzó Jenő dr. mandátuma biztositottnak látszik. Szilágy- és Kolozsmegyékben a magyar jelöltek kiestek. Szatmármegyében Paál Árpád fellépése hozta meg a győzelmet. Aradmegyében Barec Béla dr. megválasztása bizonyos. Udvarhelynek valóssiniileg három magyar mandátuma lesz. Biharmegyében Weiss Endre dr., a Ke­leti Újság főszerkesztője megbukott, valószínűnek tartják azonban, hogy Goga Oktávián belügymi­niszter átengedi neki saját bihari mandátumát. Angol aggodalmak Egyiptom miatt Zaglul győzelme miatt „Anglia éléskamrája11 elszakadással fenyeget London, május 28. Angliában nagy fejtörést okoz Zaglul pasa döntő egyiptomi válasz­tási győzelme. Adli és Salvat pasák nem hajlandók átvenni a kormányelnökséget, úgy hogy a választások eredményeként tényleg nem marad más hátra, mint Zaglulra hízni a kormányalakítást. Ez azonban Anglia szempontjából igen veszedelmes. Lord Lloyd teg­nap hosszú audiencián volt Fuad királynál, akivel megbeszélte a helyzetet. A Daily Tele- graph tudósítója szerint az angol kormányzó igen nehéz és kellemetlen helyzetben van. Londonban tudták, hogy a választásokon &agT.i! pasának van a legnagyobb kilátása, de ily méretű győzelemre mégsem számítottak. Egyelőre azt sem tudni, vájjon Sivár pasa, az eddigi miniszterelnök, megvárja-e a parlament összeülését s csak aztán mond le, vagy pedig a választások után azonnal levonja a konzekvenciákat. A nemzeti vezetők minden­áron folytatni akarják régi, harcos politikájukat s Zaglul pasa nem hajlandó a koronával kiegyezni. A londoni lapokban még a szénsztrájknál is több szó esik az egyiptomi ese­ményekről, mert az angolellenes nacionalisták hatalomrajutásával ez az igen értékes gyarmat elszakadással fenyeget, vagy ha ennyire nem is kerül sor, az eljövendő bizony­talanság és nyugtalanság legalább is sok tekintetben befolyásolni fogja Egyiptom termelő képességét és a birodalom szempontjából való értékét. Paris és Madrid örömmámorban Abd el Krím meghódolása miatt Spanyol-francia konferencia Algecirasban vagy Malta szigetén — Primo de Rivera helyzete megerősödött — A spanyolok nem veszik zokon, hogy a riffvezér a franciáknak adta meg magát Abd el Krímről legutóbb sok fényűi ép érkezett Európába. Vala­hogy minden képen egyforma kifejezés ül a riff vezér arcán: komoly, lemondó szomorúság, mély belső intelligenciát jelenítő, mindentmegértő okos nézés — s az enyhén félreforditott fej, a táguló sze­mek, a vallásos körsaakáll, mintha nem is az európaverő szívós szabadsághőst, hanem a lágy keleti mesék selymes és álmodozó hősszerel­mesét ábrázolták volna. Elvégre azonban Marok­kó nincs keleten, sőt még inkább nyugaira esik, mint Páris vagy Madrid, s igy nem csodálható, ha Abd el Krím évekig jobban értett a katonai erényekhez, mint a két európai főváros népe. Piusztem maga volt ő, s kétségtelen, a máhdi óta az izlámnak nem volt hozzá hasonló vitéze. S szervezésben is csak a nagy angórai Kemál basa éri utol hitsorosai közül, ámde európai jelentőségében senki, ő volt az igazi Herakles, aki az A'tlaszhegységből valóban megrázhatta a vállain nyugvó világot, — legalább is Európát — e két nagyhatalomra volt szükség, hogy a húsz év óta súlyos kontinentális bonyodalmakat okozó nyugtalanítót megfékezzék. Most megadta magát. Hős volt, hősként bánnak vele. De minden el van intézve? Két probléma is fölmerült Abd el Krím történetének befejeztekor. Ez a Marokkó, mely immár tradicionális tűzfészke Nyugateuró- pának, Abd el Krím nélkül nem veszedelmes többé? Mi azt hisszük, továbbra is megmarad Erisz almájának, s elsősorban a két győző, akik oly barátságosan egyesitették tankjaikat és bom­báikat, a harc mezején, elsősorban ez a két-hű szövetséges fog nézeteltéréssel küzdeni a véres konc feloszlatásánál. S ha netalán tán ők meg­egyeznek, a tengerből fölmerül Albion, mint Ő3- régi marokkói jogigénylő. Vilmos császár ugyan nincs, mint a hajdani Algezirák idején, de van Mussolini, aki ugyancsak kardjára csap, ha Ma­rokkó föloszlatásáról van szó. Jól mondták a gö­rögök: Herakles világtartó oszlopai az Atlaszhegy­ségben vannak. Ez az első probléma. S a másik? Abd el Krím eltűnt, de az ébredő izlám benne is megmutatta, hogy a mohamedánokban uj ener­gia éled. Még él Zaglul pasa, még él a hellénverő Kemál, s mi lesz, ha nem elszigetelve, nem el­zárva, hathatós szövetséggel ők is a világba projieiálják ugyanazt az uj izlám erőt, melyet Abd el Krímben tanultunk meg tisztelni? A fascizmus * csütörtökön a késő esti órákban újra szerve­zetten jelent meg Prága utcáin. A Vencel-téren zajos jelenetekre, tüntetésekre is sor került, a különböző pártállásu s politikai felfogású cso­portok összekeveredtek, hevesen szidalmazták egymást, jelszavak röpködtek a levegőben, egyik csoport a fascista diktatúrát, a másik a kommu­nizmust, ismét a harmadik a nemzeti államot él­tette. Ricinusolajat senkinek a szájába nem ön­töttek, borsot senkinek a szemébe nem szórtak,, cenkiit meg nem lincseltek, a rendőrség gyors ás erélyes közbelépésével csirájában fojtott el minden zavargást. De a fascizmus mégis csak künn volF az utcán s már tömeget tudott meg­mozdítani, már politikai tényezőnek tűnt fel, amelyet kicsinylő mosollyal elintézni nem lehet. Komoly politikai orgánumok behatóan mérlege­lik a cseh fascizmus eshetőségeit, elég sűrűén hangzanak fel a szimpáitianyilatkozatok is s ha az olasz fascizmus genezisére gondolunk, meg kell állapitanuk, hogy a cseh fascizmus lehető­sége nem tartozik a lehetetlenségek birodalmá­ba. Az már nem ennek a szükreszabott cikknek feladata, hogy egy fascista diktatúra esélyeivel behatóan foglalkozzék, mi csak azt állapítjuk meg, hogy sem az államra, sem "a nemzeti kisebb­ségekre nem tartanók örvendetesnek a jobboldali diktatúra kísérletét. A cseh társadalom és politi­kai élet összetétele mellett még a polgárháború veszedelme is egészen közelfekvő, mig a kisebb­ségek teljes mértékében éreznek a sovinizmus­nak a gyakorlati téren még erősebb mértékben való erőszaktevéseit. Ki a felelő? azért, hogy a parlamentarizmus ma már annyira lejáratta magát, hogy nyiltan tehet dobálózni a diktatúrák eszméivel? Felelős az a kormányzati rendszer, amely a demokráciá­nak talmi értelmezésével nemcsak a nemzetisé­gek előtt, de a cseh tömegekben is lejáratta a parlamentárizmust. Egy meddő rendszer vonaglik a nézőtéren, amelynek ülései 111a már ritka­ságszámba mennek, amely egyetlen kérdést be­Páris, május 28. Á Joumál jelentése sze­rint Petain marsall Berthelottal, a francia külügyminisztérium főtitkárával, tárgyaláso­kat folytatott a riffterületek pacifikálásáról. Spanyolország és Franciaország a közeljövő­ben megkezdi Marokkó fölosztását. A legna­gyobb nehézséget a francia és a spanyol zóna elhatárolása, valamint a riffterületek fölött gyakorolt rendőri ellenőrzés problémája okoz­za. Valószínű, hogy. a nagyhatalmak a ben- szülöttekből rendőrosztagokat állítanak ösz- sze, amelyeknek vezetői spanyol tisztek lesznek. Mindezt a kérdést a közeljövőben egy Al- gezirasban, vagy Malaga szigetén össze­ülő konferencián intézik eh A Petit Párisién dicsérően emlékszik meg a spanyolok lojális és barátságos magatartá­sáról s reméli, hegy a mostani jő hangulat továbbra is megmarad és uj barátságos szer­ződésekre vezet a két állam között. Ugyan­ilyen értelemben ir a Gaulois is. A francia parlament tegnapi ülésén, amely pénzügyi te­kintetben kritikus volt a Briand kormány szá­mára, minden pártellentét dacára egység ural­kodott a marokkói kérdésben. A pártok egy­hangúan megelégedésüket fejezték ki a marok­kói hadvezetőségnek s köszönetét szavaztak csülettel meg nem oldott, hanem mindenben kompromisszumot keresett s ilyenkor boldog ön­teltséggel himbálta magát a biztonság érzetébe. Két problémája van ennek az államnak: a szo­ciális és a nemzetiségi s bizonyos, hogy ezt a két Spanyolországnak, hogy önzetlen és vitéz tá­mogatásával lehetővé tette a veszedelmes gyarmati háború gyors befejezését. Madrid, május 28. A kormány egymás­után kapja a szerencsekivánatokat, melyek mind a marokkói nagy győzelmet ünnepük. Primo de Rivera a hozzá jutott írásokat azon­nal továbbítja a marokkói sanyol főparancs­nokságnak. A spanyolok Abd el Krím meghódolását szerencsés eseménynek tekintik, de igen jól tudják, hogy a vezér letűnése még nem jelenti a marokkói kérdés teljes megoldását. Számos ujjitásra és nagy átszervezésre van még szükség, amig a riff terület végleg békés vidékké válik. — Primo de Rivera tábornok és miniszterelnök a következő írást intézte a marokkói havezetőséghez. „Abd el Krim megadta magát a franciák­nak. Egyetlen pillanatot sem akarok ve­szíteni, hogy a nagy siker alkalmával ns fejezzem ki Önnek, valamint a hadser nek és a flottának, a kormány és a ki­rály lelkes szerencsekivánatait. Néni hangol le bennünket, hogy Abd el Krim a francia főbiztosnak adta meg magát, m '*i szövetségesünk ezáltal megkapja jut u­problémát csak becsületes szándékkal s igaz de­mokráciával lehet megoldani. Amit azonban a parlament urai hét éven végeztek, az menthetet­lenül blamálta a parlamentarizmus s demokrácia tiszta ideáljait. mát loyális és viféz akciójáért. A franciák érdemeit elsősorban én ismerem el s re­mélem, hogy mindenki csatlakozik hozzám e nézetemben A spanyol lapok egységesen hangoztat­ják, hogy Abd el Krim kapitulációja sze né- lyes diadalt jelent Primo de Riverának, aki a hadsereget a végső győzelemre vezette s „kivágta az ország testéből a marokkói rá­kot, amely húsz év óta annyi gondot okozott Spanyolországnak. j Ricardo Gasset, volt liberális miniszter^ igy ir az Impercialban: „őszintén hódolnunk kell a hadsereg és a kormányelnök előtt, mert csak az ő kiváló tulajdonságainak kö-> szönhető a riffkabilok felett aratóit győze-t lem. “ — A többi lap szerint a legutóbbi ese- mények a legrózsásabb várakozásokat iá fölülmúlják. A riffvidékről letűnik a kegyet* len, hosszadalmas, kétségbeejtő s gyakran bar­bár háború, amely Európa kapuinál évtizedek óta kisértett. Abd el Krim személyesen fü* tötte a riffkabilok háborús törekvéseit s így letűnése valószínűleg hosszú békeidőUzakot jelent Marokkó számára. Mindennek dacára' még sok munka marad hátra s a spanyol nép<* nek továbbra is kellő óvatossággal kell foglal­koznia az északafrikai problémával. A kezdeményező bizottság elfogadta a vámjavaslatot Prága, május 28. A kezdeményező bizottság mai ülésén tár­gyalták az agrárvámjavaslatot Bubicky elő­adó a javaslat szükségességét hangsúlyozta, mig Chalupnik szociáldemokrata képviselő a kisebbségi előadó a javaslat ellen szólt mi­vel az maga után vonja az élelmiszerek drá­gulását. A szavazásnál Dubicky indítványát, hegy a vámjavaslatot utalják át a gazdasági bizottságnak 12 szavazattal 6 ellen elfogadták. Az indítvány mellett szavazott a magyar­német szövetség és a német keresztény- szocialista párt. A bizottság azonkívül tárgyalta Cseh dr. német szociáldemokrata képviselő javaslatát a nemzetiségi viszonyok rendezéséről és egy nemzetiségi bizottság fölállításáról. A vitát ebben az ügyben a jövő gyűlés­re halasztották eL Megszavazták a magyar költségvetést Budapest, május 28. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés ma délután megszavazta részleteiben is a jövő évi költségvetési javaslatot. Ezután Te- mesváry Gyula egységespárti képviselő elő­adó beterjesztette az egyesitett 1925—26. és 1926—27. évi appropriációs javaslatot, ame­lyet holnap kezdenek tárgyalni. Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök ma délután 4 órakor elutazott Búd János pénzügyminiszterrel Genfbe. Uj polgárháború Kínában London, május 28. A Chicago Tribüné pekingi jelentése szerint a nemzeti hadsereg 80 ezer embere Tatung közelében harcban áLl Yupejfu csapataival. Az eredmény még bi­zonytalan, mert Vupejfu nagy erősítéseket küldött hadseregének. A most uralmon lévő ügyes hadvezér maga kereste az ütközetet, mert 8, Hankau szoros vidéke, ahol a csata fo­lyik, igen kedvező számára, s különben is sietnie kellett, nehogy a nemzeti hadsereg végrehajtsa Tatung körül tervezett kon­centrációját. 24 mértföldnyire Pekingi )l dö­rög az ágyú s a harc zaját éjjel-napal halla­ni a fővárosba. — Ezzel az uj harccal az alig két hónap óta nyugodt kínai belpolitikai élet. ismét lángra lobbant s a véghetetlen p Igar- háboruk hosszú sorozatát egy uj véres had­járat gazdagítja. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzlovenSzkÓi és rUSZÍnSzkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Praga II., Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: j-.-r : „ '1 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOLltlKai napilapja hivatal: Prága 1L, Panská ul 12/III. —-Te­havonta34Kc. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ !efon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom