Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-28 / 120. (1158.) szám

1926 május 28, péntek.-KeKmiV^feR-HifcMe 5 Gyógy javallatok (írók — egymás között.) Trencsénteplic, május vége­Az írók trencsénteplici konferenciáján a figyelmes fürdőigazgatósdg a, tárgyalóterem hosszú zöld asztalára mindenki elé, egy régi- kiadású, díszes fürdő prospektust és egy ce­ruzát tétetett. Gondolta, hogy lesznek, akik még itt sem tudnak leszokni az Írásról. Négy­öt résztvevő tényleg jegyzett is, a nagy több­ség azonban csak firkált. (Rossznyelvek sze­rint: hűek maradtak önmagukhoz.) Külön­böző és fantasztikus ábrákat rögtönöztek maguk elé s e díszes ábragyüjteményben késökori kutató nyíllal átlőtt szívtől egészen a kampóskeresztig mindenfajta ábrázolatot megtalálhat. Néhányon csak a prospektus képeit és vonalközeit satírozták, mely tény valaha kétségtelenül fantáziájuk határolt és ke­véssé színes voltára enged majd következte­tést. A? értelmes szavakat jegyző négy-öt résztvevő közül hátimnak a feljegyzései szo­rosan az értekezletre vomt: ziak. A negyedik szerelmes szavakat jegyzett egy G.-vel kezdő­dő urhölgyhöz. A bűnjele i főként szonett-tö­redékek, emellett vallásos hitről tanúskodó egyébb mondatok láthatók. Eredetük nehezen állapítható meg. Származhatnak őszinte zsol­tárokból, valamely német u\v állásos fiatal is­meretlen vériéiből, de Erdős René legutóbbi regényéből is. Az ötödik jegyezgető töredék-mondatait ül adjuk. A motorikus erőkről melyek öt e jcgynrgetésekre indították, ezek az észlele­teink vannak: Fiatalember. Erős megfigyeleképerség, amely azonban sokszor vészit intenzitásából a fiatalember sokirányú érdeklődési, képessé­ge folytán. Ilyenkor a fejét is kapkodja. Mere­ven' néz percekig valakit, aztán egyszerre kapja a fejét másvalakit e s most már azt nézi •merezen. Egy kicsit újságíró. A porspektust lapozgatta s a „Gyógy jav állatok'" c. rovatnál hosszabban időzött. E régies cím után hiányje­let tett. Ezt tett a könyv utolsó, tiszta oldalára it. Csendesen elmosolyodott, miközben felfül­lel a tárgyalást, félszemmel a prospektust fi­gyelte s mindkettőt egyforma pontosan értet­te. Mosolygott; egyrészt, mert az egyik előadó éppen azt fejtegette, hogy az egyesületnek kétmillió csehszlovák koronára van szüksége és nem egymillióra, mosolygott másrészt, mert a prospektust negyven évvel ezelőtt nyomtat­ták, a jó, régies és meggondolt korban, amikor is nem volt túlságosan fontos, hogy megért­sék. Anélkül is elmentek fürdőre az emberek. Tehették és Trencsénteplic jóhire, függetlenül a későbbi irókonferenciától, már akkor meg volt alapozva. A „Gyógy jav altatok" c. rovat sem igényelt hát születésekor magának túlsók világosságot. Annyit mgfigy élőké pes fiatalunk mégis megértett belőle, hogy a felsorolt na­gyon sokfajta betegség mind meggyógyítható a fürdőn. Ekkor tette a két hiányjelet és küz­dő kollégái iránt érzett kétségtelen szeretettől indíttatva az utolsó tiszta oldalra a következő­ket jegyezte: — Az én gyógyjavoMataim: 1. Ez a fürdő pompásl hely. Itt Írónak is előnyösen lehet élni. Érdemes. Ahová belép, mindjárt felfedezik, ahol felfedezik, mindjárt tokaji asszuval kínálják. Itt találtuk a legol­csóbb penziórendszerü ellátást a világon. Gyógyjavallatom, amely a termeszetnyujtotta eme előnyök figyelembevételével fogamzott meg bennem, a következő: Mindenik kolléga két hónapig legyen köteles ezen a helyen tar­tózkodni. A két hónap után nyilatkozatra szo­rítandó, hogy vájjon továbbra is maradni akar-e, vagy pedig elmegy haza havi 400 kor. jövedelemmel ölelkező otthonába. Ha marad­ni akar, adassák neki további egy évre tartóz­kodási engedély, havi 800 kor. zsebpénz és pincefelügyeleti jog. Az egy év után is tovább- maradók tiszteletdijképpen lakályos kis vil­lát kapjanak, havi 1600 kor. zsebpénzt és autótartási jogot. Két év után az autó tulajdon­jogát, magát a Grand Hotelt, a szép hegyeket és az egész horizontot. Ezen gyógyjavallat cél­ja: A két hónapi próbaidő után ittmaradók valószínűleg még hosszabb ittartózkodásra is elszánják magukat, és feltétlenül egészen ki­gyógyulnak. Ha akad olyan (ökör!) aki a két hónap után hazamenni akar és nem maradni, menjen! Az csak Írjon tovább, amennyi be­lefér (vagy amennyi kijön belőle!) Át olyan úgyis gyógyíthatatlan! 2. Az ittmaradó Írók naponkinti megfilr- rdésre legyenek kötelezve. így egyrészt, mivel mezülenül kell egymás előtt mutatkozniok, őszinteségre szoktathatok, másrészt naponkint nyílik majd alkalmuk meglátni, hogy milyen csúnyák. Végül pedig ez az intézkedés (a mos­tani megfürdés tapasztalatai szerint, amikoris különböző ürügyekkel sokan meglógtak s csak öten fürödtünk) az itt,maradás mailett való döntés súlyosan akadályozó körül­ményeként szerepelhet. 3. Kedves kassai kollégánk, Árpád feltét­lenül tagjává választandó ai irodalmi bizott­ságnak. Ezen gyógyjavallat várható eredmé­nye: Ebben a bizottságban annyi zöldséget kell majd végigélveznie, hogy végül is megun­dorodva gyógyul ki vegetarianizmusából. 4. Kedves beregszászi kollegánk, Miska, abban az esetben, ha a két próbahónap után maradásra szánja magát, a fürdő hölgyvendé­gei mellé rendelendő ki szakreferensnek. Ha még azután is ir erotikát, mint túlzó és meg­rögzött theoretikus és gyógyíthatatlan, azonnal hazaküldendő. 5. Ehhez kapcsolódó pótgyógyjavallat: A „Szedjetek szét csillagok" c. nagysikerű drá­ma jelenlevő Írója nyomban utasítandó erre a címváltoztatásra: „Szedjetek szét hölgyeim!" — Ezután a megfigy elök épe s fiatal fel-, jegyzései megszakadtak. Az értekezletet be­zárta az elnöklő Feri szavaiba súlyosodé közakarat. Mindenki nagyon éhes volt, el kel­lett menni vacsoráim, minek következtében ezek a gyógyjavallatok sem előterjesztésre, sem tárgyalásra nem kerülhettek. Ez magya­rázza pótlólagos nyilvdnossigrahozatalukat. (dl) Merénylettervek Pilsudski ellen A Jobboldali pártok machinációi — Ha a marcalit nem választják meg, kiüt a lengyel polgárháború Varsó, május 27 Süni fátyol fedi a job- oldali pártok készülődését a május 31.-i elnök­választásra. Varsóban a lehető legellentéte­sebb hírek keringenek és az amugyis izgatott hangulatot legújabban több állítólagos me­rényletterv hire izgatja. Egy Pilsudski ellenes lap tegnapi számá­ban véletlenszerűen megemlítette, hogy a közeli napokban merénylet készül Pilsud­ski ellen. Ez a hir lázba hozta a fővárost s a hatóságok megtettek minden óvintézkedést. Igen sok olyan felelőtlen egyén is van. akik a nemzet- gyűlés ülését lehetelenné akarják tenni s nyug­talanságot szándékoznak teremteni az elnökvá­lasztás napján. Csak a baloldali pártok han­goztatják nyíltan, hogy okvetlenül Pilsudski mellett szavaznak. A parasztpárt egy hivata­los párthatározatban többek között a követke­zőket mondja: Pilsudski jelölésének kudarca véres nyug­talanságot és biztos polgárháborút okozna az országban, Pilsudski maga továbbra is kitér a nyilt válasz elől s azt sem tudni, vájjon elfogadia-e az elnökséget, ha megválasztják. A középpár- tek, amelyeknek elhatározásától Pilsudski el­nöksége függ, mély hallgatásba merülnek. Döntő üléseket csak szombat estére és vasár­napra terveznek s addig, mig ez a pártülés nem hoz pontos eredményeket, senki sem nyilatkozik a tervekről. Valószínű, hogy a középpártek külön jelöltet állítanak föl, aki­nek nevét azonban csak a nemzetgyűlés ülé­sét megelőző éjszaka, vagy csak az ülés kez­detén hozzák nyilvánosságra. Annyi azonban biztos, hogy a jobboldal, eltérőleg eredeti szán­dékától, résztvesz a parlament ülésén, nem tartózkodik a szavazástól, hanem ellenjelöltet állit föl. A Witos-pártban és a nemzeti pa­rasztpártban a képviselők szavazatiszabadsá­got kapnak. Ennek következtében lehetetlen előre látni a választás eredményét. Az egész játékban világos a tendencia: a jobboldali pártok nem akarják a baloda- li pártokat tájékoztatni magatartásukról, hogy ezek ne tehessenek ellenintézkedé­seket. A Bartel kormány diktaturaterve kevés visszhangot talál a parlamenti pártokban. Pil­sudski maga nem nyilatkozik, de bizonyos, hogy szievesen látná, ha a viszonyok konszo­lidálódása érdekében a pillanatnyi nehézsé­geket diktatúra nélkül lehetne megoldani. A szociáldemokraták továbbra is kitartanak a diktatúra gondolata mellett, de már bizonyos korlátozásokat tesznek benne, amennyiben a megválasztott elnök teljhatalmát csak a költségvetési és gazdasági kérdésekre terjesz­ti ki. „Késsel a tuberkulózis ellen"! Brauer professzor, a hamburgi egyetem világhírű tanára, Trencsénteplicen nyilatkozott az uj sebészeti módszerekről — A német tudósok Budapestre utaztak — A P. M. H. kiküldött munkatársától —■ Trencsénteplic, május 27. A hamburgi klinika balneólógiai tanul- mányutján Brauer professzornak, a ham­burgi egyetem világhírű tanárának s a ham­burgi klinika igazgatójának vezetésével mintegy hatvan német és külföldi tudós, szá­mos asszisztens és orvostanhallgató járta be a szlovén szikéi fürdőket. A tanulmányozók a tátrai fürdők megtekintése után Trencsén­teplic, majd Pöstyén fürdőket ejtették útba, ahonnan Budapestre utaztak, hogy Korá­nyi Sándor professzort hatvanadik születés­napja alkalmából üdvözöljék. A tanulmányul célja a volt magyar­országi fürdők megtekintése volt Trencsénteplioen általános feltűnést kel­tettek a vendégek: a férfiak arcán szinte ki­vétel nélkül ott díszelgett a német egyetemi polgárok büszkesége: a Burschenschaftok­ban szerzett kardvágás. Beszélgetés Braner professzorral Brauer tanár a tüdőbetegségek sebészeti kezelésének úttörője és előharcosa. ö tulaj­donképpen a tuberkulótikus megbetegedések sebé­szeti gyógyításának tudományos meg­alapítója s az ő kísérletei és munkálatai alapján hono­sították meg ezt a nem is olyan régen még képzelheteflennek tartott gyógymódot a többi német klinikák, amelyektől azután immár átvették a világ összes orvosi intézményei. Felhasználtuk tehát Brauer profes­szor itteni tartózkodását, hogy ezirányu mun­kásságára és eredményeire vonatkozó kérdé­seket intézzünk hozzá. Késsel a bacillusok ellen — Ehhez a kérdéskomplexumhoz tulaj­donképpen három probléma tartozik. Első­sorban pedig az akut tüdöüszök és ttidőgenyedés kezelése, amelyet a betegség fészkednek fel­nyitásával, úgynevezett pneumotomiával megoldottunk, a második a légcsőtágulás kezelése. Ennek a problémája még ma sin­csen teljesen megoldva, miután ez a beteg­ség a maga sokszer ti megnyilvánulásaival még Igen sok esetben ellenállónak mutatko­zik minden orvosi beavatkozással szemben. Á harmadik és legfontosabb kérdés a tüdőtuberkulózis sebészeti kezelése. Erre először Torlannie és Murphy utaltak, de tudományosan tulajdonképpen a hambur­gi klinika alapozta meg. A hamburgi kliiftkáról indult el világ­hódító útjára a therakoplasztika, amelyet más elnevezéssel és csekély módo­sításokkal az összes német klinikák csak­hamar átvettek. A tüdősebészet legfontosabb módszereit tüdőcollopsterápia néven foglal­tam össze. Ezekhez a metódusokhoz tartozik újabban a mellhártya egyik felének mester­séges bénitása is, amelyet szintén a hambur­gi klinika kezdeményezett. Mindezeknek a módszereknek egy a céljuk: a tuberkulózisban megbetegedett tüdőt nyugalomba hozni. A kezelés egyik fajtája a pneumotorax (lég­mell), vagyis levegő fujtatása a mellhártya lapjai közé. Uj sebészeti módszerek — Komplikáltabb esetekben folyamo­dunk a thoraka plantikához, mely néha igen terjedelmes mellhártyarész kioperálásából áll. Ezek a gyógymódok már közkincseivé váltak az orvostudománynak. Természetesen állandóan újabb és újabb technikai lehetősé­get találunk. A legutóbbi időben nagyszerűen fejlődött ezeknek a műtéteknek kozmetikus megoldása. Csak nemrégiben mutattam be két betege­met, közülük egyik, igen terjedelmes műtét után, ma mint koncerténekesnő arat sikere­ket, mig a másik, bármilyen hihetetlenül is hangzik — mint tornatanárnő működik. A sebészeti tuberkulőziskezelés határai­ra és eredményeire vonatkozólag a követke­zőket mondotta Brauer tanár. — Mindezek a gyógymódok csak az egyoldalú tüdő tuberkulózisnál jöhetnek tekintetbe. Szükséges, hogy a be­tegnek még elegendő tartalékereje legyen és a betegség ne legyen előrehaladott, stádium­ban. Ha a műtéti beavatkozás kellő időben történik és helyesen hajtjuk végre, úgy az operáció veszélye minimális és teljes biztonsággal számíthatunk tökéletes gyógyulásra, de legalább is igen nagymérté­kű javulásra. MindezelCPiem optimista véle­kedések, hanem statisztikailag bizonyítható tények. Kész a jugoszláv-francía szövetség Paris, május 27. A Petit Párisién értesü­lése szerint Briand miniszternők és Nincsics jugoszláv külügyminiszter között uj tárgyalá­sok folynak, melyek a jugoszláv-francía véd­és dacszövetség végleges megállapítását sza­bályozzák. Bizonyos, hogy a közeljövőben a szerződést aláírják. Nehézség a két állam kö­zött már nincs, mert Nincsics legutóbbi párisi utazása minden kényes pontot tisztázott. A román választások eredménye Bukarest, május 27. Bár a tegnap lefolyt választások pontos statisztikáját még nem ál­lították össze, a választás átlagos eredményé­ről mégis megközelítő képet lehet már al­kotni. Eszerint a szavazatok megoszlása nagy­jából a következő: az ókirályságban a kor­mánypárt a szavazatok 75 százalékát, a libe­rálisok a szavazatoknak 8, az egyesült pa­raszt és nemzeti párt a szavazatok 15 százalé­kát kapta. Erdélyben a szavazatok megosz­lása a következő: a kormánypárt 70, a liberá­lisok 20 és a parasztpárt 5 százalékát érte el a szavazatoknak. Besszarábiában a kormány­pártra a szavazók 70, a parasztpártra pedig a szavazók 30 százaléka szavazott. Bukoviná­ban a kormánypárt az összes szavazatoknak 70 százalékát, a parasztpárt 25, a kisebb pár­tok pedig a szavazatoknak 5 százalékát kap­ták. A belügyminisztérium számításai szerint a végeredmény körülbelül a következőképp alakult: a kormánypárt kap 290 mandátumot, a liberálisok 18, a nemzeti és parasztblokk 76, Cuza pártja pedig 8 mandátumot. A szo­cialisták és a kommunisták valószínűleg egy mandátumot sem nyernek. Milyen volt az iglói diákélet? Az iglói diákéletről tulajdonképpen a közvéleménynek tiszta képe nincsen. Akik az iglói gimnáziumot látogatták, az ottani ok­tatási rendszert, a tanárokat a tanítványok­kal és a tanulótársakat egymásközt összefűző meghitt barátságot oly természetesnek talál­ták, hogy ezeket másként el sem tudják kép­zelni. Akik pedig más intézetekből kerültek Iglóra, azokat talán éppen ez okból elfogul­taknak kell tartanunk. Az bizonyos, hogy az iglói gimnáziumban nem egyes férfiak, ha­nem családok nevelődtek. Az apa odahozta a fiát, ahol őt oly szeretettel oktatták és ahol oly felejthetetlen kedvesen töltötte a diák­éveit. Sőt gyakori eset volt, hogy a nagyapa ugyanabban a padban ült, ahol kis unokája most kezdte meg a tanulást. Számos ma közismert családnak a ki­emelkedése az iglói gimnáziumban kezdő­dött. Amikor a szerény földműves vagy kis­iparos szülők nagy megerőltetéssel, még in­kább hathatós stipendiumok segítségével az iskolába vihették a fiukat. Itt nem hallották azt a tanulók, hogy magadnak, nem az isko­lának tanulsz, hanem már eleve úgy folyt az oktatás, hogy az életre neveljenek. A taná­rok kitapogatták a gyermekek tehetségét, hajlamát és ezeket jő irányban kifejleszteni törekedtek. A munka megbecsülése és sze- retete, az el nem csüggedés bármi sors alatt: voltak a vezéreszmék, amelyeket ezer példá­ban látott és hallott a tanuló. Az iglói diákélet különlegessége már a beiratkozásnál kezdődött. Amikor Fischer Miklós igazgató bevezette a személyi adato­kat az intézet nagykönyvébe, akkor a visz- szatér őkkel elbeszélgetett a vakációról, az elmúlt évről; az újaknak a családi körülmé­nyeit tudakolta ki. Távozáskor minden ta­nuló kis cédulát kapott, amelyre tanárainak a neve volt feljegyezve. A tanárokat azután meg kellett látogatni. Amig az igazgatói be­szélgetés 5—10 percig tarthatott, addig az egyes tanároktól félórán belül alig lehetett megszabadulni. Addig el nem engedte a ta­nár uj növendékét, amig nem érezte, hogy a tanuló meghittséggel és bizalommal viselte­tik iránta. Különleges volt az oktatási mód is. Geyer G. Gyula, Marcsek Andor, Roth Már­ton tanárok, akik a természetrajz egyes ágait tanították, egy-egy délután maguk köré gyűjtötték az osztályt és vezették ki a he­gyekbe. Ott a természet ölén szedték a növé­nyeket, az ásványokat, a bogarakat s ott a diákok közvetlen tapasztalata mellet^ magya­rázták meg különleges sajátosságaikat. Min­den tanuló természetesen gyűjteményt ké­szített magának s az iskolai előadás már csak összefoglalása volt a látottaknak. Pákh Károly, Vandrák Gyula a történél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom