Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-28 / 120. (1158.) szám

1926 május 28, péntek. Június elsején szenátusi ülés Prága, május 27. A szenátus plenáris ülését junius elsején 'délután négy órára hívták egybe. Az ülés na­pirendjén szerepel a büntetendő cselekmé­nyek elévüléséről szóló kormányjavaslat és néhány mentelmi ügy. A magyar nemzeti párt szenátorai s az agrárvámok Pozsony, május 27. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: Egyes lapoknak a szenátus ama ülésé­ről szóló tudósításai, amelyen a Donát-féle agrárvámjavaslatot megszavazták, arról szá­molnak be, hogy a magyar nemzeti párt sze­nátorai a szavazástól tartózkodtak. Ezekkel a híradásokkal szemben tény az, hogy Körinek Lajos, a magyar nemzeti párt listáján meg­választott szenátor, a Donát-féle javaslat sza­vazásánál jelien volt és a javaslat mellett sza­vazott. A magyar nemzeti párt többi szená­torai a jelzett ülés előtti napon megkérdez­ték a klub elnökségét, szükség van-e arra, hogy az ülésen résztvegyenek s amikor a klubelnökségtől azt a választ kapták, hogy az agrárvámok javaslata számára az ő szava­zataik nélkül is biztosítva van a többség, el­utaztak Prágából, hogy más fontos politikai tanácskozáson vehessenek részt. A magyar nemzeti párt ismételten leszögezi az agrár­vámok kérdésében elfoglalt határozott állás­pontját, amely nem lehet más, mint az ag­rárvámok behozatalára vonatkozó javaslat erőteljes és meggyőződéses támogatása. A lovaglókosztüm — Edgár? — Hallom, szivem. — Édes Edgár, szanatóriumba kell men­nem. — Már megint? Még négy hete sincs, hogy hazajöttél a szanatóriumból. — Édes Edgár, a múltkor fogyni akar­tam, most azonban hízni szeretnék. — Te — hízni szeretnél? ... — Ne csodálkozz —- hízni akarok, mert szeretnék lefogyni. — Az embernek bele kell őrülni ebbe! — Nem, édes Edgár, az embernek ebbe csak bele kell nyugodni... Oh, hát te soha­sem fogod megérteni, hogy a nő azért akar fogyni, hogy aztán hízni akarjon és azért akar hízni, hogy megint lefogyhasson. És amikor a nő fogyni akar, akkor tulajdon­képpen hizni szeretne és megfordítva: ha hízni akar, akkor tulajdonképpen fogyni sze­retne. — Most már igazán nem tudom, mit akarsz?... — Édes Edgár, egy hátaslovat akarok. Lovagolni szeretnék, hogy lefogyjak, de eh­hez előbb meg kell híznom. — Egy valamirevaló hátaslő milliókba kerül. — Tudom ... Ha a hátasló olcsóbb lenne, nem lenne vicc lovagolni. — Tizenöt millióért jobb vicceket is tu­dok... És mi lesz, ha lefordulsz a lóról? — Ne félj, édes Edgár... Az ember nem azért tart hátaslovat, hogy lovagoljon, hanem hogy gyalog sétálhasson mellette. — És ha elfáradsz? — Leülök a Stefánia-uton egy padra és a lovat magam előtt fel és alá sétáltatom. — Nem, mindez oly érthetetlen. — Pedig nem is érthetetlen, csak elő­kelő. — Ez — előkelő? — Édes Edgár, te csak nemrég lettél milliárdos és te nem tudod még, hogy igazán előkelőnek csak azt tartják, aki minden élvezetet megengedhet magának, de minden élvezet mellett fáradtan elsétál. — Ezt még kevésbé értem — de legyen a kedved szerint. — Edgár . •. édes Edgár. — Szivem, te még valamit akarsz! — Édes Edgár, egy autót is akarok. — Talán csak egy soffőrt... — Edgár, ne tréfálj... Egy autót aka­rok, hogy kiautózhassak a Stefánia-utra, ahol a lovam és a lovászom vár. — Szivem, egy félóráig akarsz a Stefá­nia-uton egy pádon ülni és előkelőén fáradt­nak látszani... És ehhez egy szanatórium, egy ló, egy lovászgyerek, egy autó és egy soffőr kell neked­— Édes Edgár, ne filozofálj... És ha most bem égy a városba, szólj be a szabó- nőmhöz, hogy siessen a lovaglőkosztümmel. — Pá, szivem ... Most már mindent ér­tek ... Lynkeusz. — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának hivatalos helyisége Prága, TII., Vsehrdová 3, III. em. alatt van. Minden leveleziés Ternyei László ügyvezető titkár nevére cimzendő. Hivatalos órák naponta 3-tól 6-ig. v. 'oiMgaBüi: van nrm A riffkaiiilok végleges összeomlása Az elfogott &hd el Krím Jövendő sorsa — öröm Franciaországban A marokkói nemzetközi kalandorok leleplezés© London, május 27. Mint előrelátható volt, Abd el Krim hősies ellentállása összeroppant az egyesült francia—spanyol hadak nyomása alatt. Tegnap a riff vezér, aki a spanyolok gyarmati haderejét 1925 elején megverte s azután a franciákat is több Ízben szorongatott helyzetbe hozta megadta magát Steeg marokkói francia kormányzónak. Egyelőre nem tudni, mi a nagyhatalmak szándéka. Bizonyos, hogy Abd el Krim meg­adásával a marokkói harc befejeződött- Ami­kor a franciák legújabb offenzivájuk alatt el­foglalták Abd el Krim utolsó stratégiai pont­jait, nyilvánvalóvá lett, hogy a riff vezér szá­mára nincs menekülés. Abd el Krim 300 fran­cia foglyot, köztük 40 európait átküldött a szö­vetségesek táborába, majd kijelentette, hogy családjával együtt kényre-kedvre megadja magát az európaiaknak. A Morningpost üd­vözli Franciaországot és Spanyolországot ma­rokkói sikerük alkalmával s a harc befejezé­séből azt következteti, hogy Franciaország pénzügyi nehézségei most már tetemesen meg fognak javulni. A Times elitcli Abd el Krim európai tanácsadóinak működését, mert bizonyos, hogy ezek a kalandorok személyes vagy politikai érdekek miatt állandóan visz- szatartották Abd el Krim-et a béke megkö­tésétől. E sötét személyekről most lehuíl a lepel, a franciák megállapítják kilétüket és valószínű, hogy el fogják nyerni méltó bün­tetésüket is. Paris, május 27. A lapok fezi jelentése szerint a francia hadvezetőség rendeletet adott ki az összes francia őrségekhez, ame­lyeken a fogoly Abd el Krim keresztül fog haladni, hogy a riff vezért fogadják úgy, mint ahogy az Franciaország egy hősi, levert ellenfelét megilleti. Beavatott körök szerint Abd el Krim a szerdáról-csütörtökre virradó éjjelen halad' keresztül az első francia vonalon. Abd el Krim kapitulációja nagy elégtételt váltott ki ÓtátraJüred, május 26. Az országos loeresztényszocd&ljista párt kedden Ótátraíüreden nagyfontosságu pártvezetőségi ülést tartott, amelyen a párt életéiben felmerült összes problémák megvitatásra kerültek s rendkívül je­lentős határozatokat koztak. A gyűlést Szüllő Géza dr. elnök nagyszabású beszéddel nyitotta meg, amelyben részletesen ismertette a párt féléves po­litikai munkáját, programját, legközelebbi célkitű­zéseit. A beszédet aktuális vonatkozásai miatt tel­jes terjedelmében közöljük: Mélyen tisztelt Pártvezetőség! Az ősszel lezajlott választások után ez az első alkalom, amikor immár újból egységes lobogó alatt gyűlik össze pártunk legmagasabb tényezője, az országos pártvezetőség. Ezt az alkalmat felhasz­nálom arra, hogy mindenekelőtt köszönetét mond­jak mindazoknak, akik a választások alkalmával az összetartozandó ságinak és az önzetlenségnek gyönyörű példáját adva, a párt diadalát meg tud­ták teremteni^ köszönetét mondják különösen azok­nak, akik a választási hadjárat alatt időt és fáradt­ságot nem kiméivé propagálták a keresztényszocia­lista párt elveit s ezzel el tudták érni azt az ered­ményt, hogy a súlyos megpróbáltatások ellenére b dacára annak, hogy a párt két tűz közé szorítottál!, a belső válságtól eiemyedt erőkkel tudott csak a harcban részt venni, mégis meg tudta őrizni bir­tokállományát, sőt pozícióját nem veszítve a par­lamentben, az ország sorsának intézésében ugyan­annyi hellyel szerepel, mint amekkora erővel in­dult a hat év előtti választások után az elveiért való harcba. A választások vihara elült. A pártban lecsendesedtek az ellentétek és én, mint a párt országos elnöke, azt hiszem, va­lamennyiünk nevében beszélek, ha a béke jobbját nyújtjuk mindenkinek s nem akarunk egyebet, mint hogy mindazok az elemek, akik a keresztény- szocialista párt elveiben látják a politikai erők tö­mörülésének leghelyesebb útját, azok múltat fe­ledve, együttesen támogassák elveinket, azt az el­vet, amelynek két pillére van: keresztény és nem­zeti. a francia sajtóban. A gyarmati béke most már biztosítva van. Egyelőre még sok dolog lesz s a francia—spanyol együttműködésre sohasem volt nagyobb szükség, mint most, de komoly veszedelmek már nem fenyegetik a békét. A francia és a spanyol kormányoknak uj intézkedéseket kell íoganaíositaniok, me­lyek a rii'fkabilok újabb támadását minden időre lehetetlenné teszik. A Petit Párisién szerint Abd el Krímnek nern engedik meg, hogy mohamedán ál­lamban telepedjék le, hanem Franciaor­szágba szállítják, ahol élete végéig mint száműzött fog élni. Mielőtt azonban uj la­kóhelyén letelepedne, kötelezik arra, hogy megjelenjék a marokkói szultán előtt s teljes hódolatát fejezze ki. A lapok továbbá azt is hangsúlyozzák, hogy a kommunisták és a pangermánok re­ményei, amelyek Marokkóban nagy francia kudarcot vártak, nem teljesedtek. A leg­újabb harc bebizonyította, hogy ámbár Fran­ciaország 1,700.000 halottat vesztett a hábo­rúban, mégis kellő eréllyel tudja megvédel­mezni határait. Madrid, május 27. Sanjurjo spanyol főpa­rancsnok elutazása előtt Mellillában fogadta a lapok tudósítóit s közölte velük, hogy a ma­rokkói háború befejezettnek tekinthető. Adb el Krim nem a spanyol és a francia csapatok elől menekült, hanem saját párthívei elől, akiknek bosszújától félt. A szövetséges hatalmak most már nem vele tárgyalnak a békéről, hanem az egyes törzsek kaidjaival. A legutóbbi hivatalos je­lentések a csapatok uj akadálytalan előnyomu­lásáról számolnak be. Bocoya törzse, amely Abd el Krim hadseregének alapját alkotta, szintén megadta magát. A marokkóiak össze­omlása hamarább történt meg, mint ahogy a franciák várták. Igaz, hogy az európai hatal­maknak több mint 80.000 katonájuk küzdött Abd el Krim ellen, de Abd el Krim letörése mégis csak a nagyfokú belső egyenetlenke­désekre vezethető vissza­A párt országos politikát folytat Amikor megtiszteltek azzal, hogy a párt elnö­kévé megválaszt öt iáik, nem volt módomban ismer­ni sem a pártnak beléletét, sem megmérni az ab­ban rejlő erőviszonyokat. A lefolyt hat hónap alatt minden igyekezetemet arra szenteltem, hogy ma­gamat az ügyeikbe beledolgozzam s immár nyugodt lélekkel mondhatom, hogy a tapasztalatlanságon túl vagyok és beszámolhatok önök előtt arról a te­vékenységről, amiit ezideig elvégeztem és arról az irányról, amit a jövőben követni akarok. Amikor megválasztottak elnöknek, első programmom a& volt, hogy nem vicinális politikát, hanem országos politi­kát akarok folytatni és kifejtettem azt, hogy a mi sajátságos helyzetünk következtében nálunk a párt nem öncél, de eszköz, eszköz arra, hogy létünk alapjában megtámadott lelki, nemzeti és gazdasági erőink érdekében a pártszempontofcon felülemelkedve küzdjünk jo­gaink elismeréséért bent és a külvilágban egy­aránt. Külpolitikai munka A külpolitikai helyzetét illetőleg tisztelettel je­lentem, hogy a múlt év októberében részt vettem a Géniben összehívott nemzetközi kisebbségi kon­gresszuson, amely kongresszusnak összehívását hárman: egy olaszországi szlovén, egy lettországi német és én, szlovenszkói magyar, eszközöltük. Az egész világra kihatólag értékes csoporttá szerve­ződtünk, hiszen 50 milliónyi kisebbséget képvisel ez a kongresszus, amelynek elnökségébe engem egyhangúlag beválasztottak. Ennek a kongresszus­nak keretén belül módomban van nemzetiségi kisebbségeink sérelmeinek ügyei­vel behatóan foglalkozni. Ugyancsak jelentem azt, hogy ez év márciusában részt vettem a népszövetségi ligának genfi gyűlé­sén, valamint magánál a népszövetségnél is eljártam az illetőségi kér­désnek tisztázása végett s oda most junius 5-én elutazom. méltatlanságok meg nem sziintettetnek, sem megnyugvás, sem béke, sem konszolidáció nem lehet. Géniben hirdettem azt, hogy mi kisebbségek va­gyunk a világ kitagadottjai és senkinek nem nehe­zebb a helyzete, mint azoknak a kisebbségeknek — s ide tartozik a magyar is —, amelyek nemzeti ön­tudatukban már odáig fejlődtek, hogy nemzeti ál­lammá tagozódtak, saját sorsuk fölött maguk dön­töttek s most idegen impérium alá szorittatra, két­szeresen érzik a fájdalmát egyrészt régi hazájuktól való elszakitottságuknak, másrészt az uj állam ke­retébe szorittatva, a megnemértésnek. Hirdettem azonban ott is és hirdetem itthon is, hogy nekünk küzdelmeinkben soha magunkat elra­gadtatni nem szabad, soha a jog útjáról letér­nünk nem szabad. A lojalitás teljességével, de a lojalitás teljességéhez ragaszkodva, kérlelhe­tetlenül kell mindig és mindenben követel­nünk jogainkat, soha meg nem ijedve és meg nem alázkodva, mindig jogosan, a hatalommal szemben is hivatkozva arra, ami bennünket megillet. Én teljes mértékben helytelenítem a tyúkszemre való hágás kicsinyes politikáját, valamint helyte­lenítem azt is, ha valaki a törvény keretén tul- menni akarna; mert nincs más, csak a jog, amely tud érvényesülni fizikai erők nélkül is, hiszen ez a jognak szelleme. Ahogy a kisebbségi konferen­cián Genfben nem engedtem meg azt, hogy azon olyan kisebbségek is részt vegyenek, amelyek minden felelősség tudata nélkül, mint emigránsok idegen államban tömörülitek össze, úgy itt sem akarok megengedni semmi olyan tö­rekvést, amely a törvénynek, a létező jognak bárminemű megsértését jelentené. A külpolitikában nekünk egy célunk kell legyen: követelni a jog alapján azt, hogy a békeszerződések intenciója szerint a nemzeti­ségi egyenlőség itt, Európa közepén, megte­remtessék. A kicsinynek legyen annyi joga, mint a nagynak és érvényesüljön az igazi demokratikus szellem, amelyet Wilson akart megteremteni, de amelyet maga Wilson temetett el akkor, amikor a gyűlö­lettől vezetett békeszerződések atyjává lett. Szlcvenszkó közjogi autonómiája A belpolitikát tekintve, pártunknak célja evi­dens és vüágos. Mi szigorúan a közjogi autonómia alapján álló ke­resztény párt vagyunk, amelynek első princí­piuma az, hogy Szlovenszkó a szlovenszkóiaké. Éppen ezért a párt nemcsak a magyar vidékekre szorítkozik, hanem magában foglalja a szlovák, német és ruszin osztályokat is, mert hiszen, ha Sziovenszkó a szüovenszkőiaké, akkor ez nem tisz­tán csak a magyaroké, de nem tisztán c-sak a szlo­vákoké, ahogy ezt a Hlinka-párt hirdeti. A kereszténység s nem a felekezetiesség szelleme A politikában két ut lehetséges. Vagy a meg­alkuvások politikáját lehet folytatni, vagy nyit irányban egyenesen, követve a célt, a teljes negá- oió álláspontját lehet elfoglalni. A politika a cél­szerűségnek a tudománya. Adott esetben az egyik, más esetben a másik ut lehet a helyes, de sohasem szabad felejtenünk egyet: a príncipiumot. Pninci- piis obsta! Engem politikámban az vezet, hogy az adottságokkal mindig számolok, de mindabban, ami magáit az elvet, a princípiumot illeti, abban intranzigens vagyok. Nem tranzigeálok a közjogi autonómia követelésében, nem a nemzeti érzés és kultúra kiépítésének a követelésében, valamint nem tranzigeálok hitemnek, vallásomnak és a krisztianizmus eszméjének védelmezésében. Itt is világosan precizirozva a krisztianizmus szelleme és nem a feLekezetiesség szelleme lengi át minden cselekedetünket s igy sem a íelekezetiségnek, sem a faji gyűlöletnek a magunk elveit átengedni nem hagyom. És amikor ezeket az elveket újból hirdetem, fájdalommal veszem észre, hogy Szlovenszkóm oly sokan még mindig nem értik törekvéseinket és igen sok erőforrás kihasználatlanul tesped. Vilá­gosan beszélek: nagyon sok tényezője a régi poli­tikai életnek abszentálja magát mindenből, én ezeknek szeretném felrázni a lelki ismeret ét, rámu­tatni arra, hogy mi a célja pártunknak s kérni azt, hogy a nehéz viszonyok közepette vállaljanak po­zitív munkát, vagy ha ettől fáznak, úgy legalább a pártba való egyszerű beiratkozással s bizonyos anyagi erőknek hozzánk juttatásával tegyék lehe­tővé, hogy megvalósíthassuk elveinket, amelyek lehetetlen, hogy ne rezonáljanak azok lelkében, akik osüggnek a múlton és remélnek a jövőben is. Vannak sokan, akik idegenkednek tőlünk, mert azt hiszik, hogy mi a vallási gyűlölet terjesztői és az ultramontanizinus csukásai vagyunk. Vannak sokan, akik azt hiszik, hogy mi nem egyforma mértékkel mérünk a magyarnak, szlováknak, né­metnek és ruszinnak. Ezekkel a gondolatokkal szemben legfőbb érv a keresztényszocializmusnak teljes programja, amely hirdeti azt, hogy mind­annyian Isten teremtményei vagyunk. Földi 'por­hüvelyünk lehet különböző, de a lelkünk az Isten­nek a lehellete, amely mindenkiben egyenlő és mindenkiben isteni. Mi a lelkek nemesítését s ez­által a szeretetnek meofc,T">rr’*ését munkáljuk, mert bármely teóriáját olvasom is a szociálpolitikának, fél egészen a legszélsőbb és legvadabb kommunista tanokig is, át vagyok hatra annak a tudatától, hogy megnyugvást a világban — és végül is min­den teóriának a béke és boldogság megteremtése a végső célja — nem adhat más, mint a krisztusi tanítás teljessége: a szeretet, a megértés, a meg­bocsátás és a béke. Az őslakos pár? ok ejfyiSftes mnstkája Azzal egészen tisztában vagyok, hagy egy po­litikai párt elvett nem csők hirdeti, hanem igyek­szik azokat valóra váltani. Nekünk azonban Cseh­Szüllő Géza dr. az országos keresztányszocíalista párt munkájáról A keresztényszoclalisfta pártvezetőségi Illés OíáSrafürsdan — A párt külpolitikai munkája a kisebbségi sérelmek megszüntetéséért — A belső munka célja Sziovenszkó közjogi autonómiájának kivívása A kisebbségi kérdés megoldása nélkül konszolidáció nem leket 3 Mindezen külföldi irtaimon szerzett tapaszta­lataimat leszűrhetem abban, hogy a világ jóindulata kezd megnyilatkozni, a bosz- szuállás szelleme kezd elpihenni, mert lassan rájön a világ arra, hogy a kisebbségekkel mél­tatlanság történt és mindaddig, a-uig ezek a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom