Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-26 / 118. (1156.) szám
1926 május 26, szerda. 9 ^P*WUt/V\AfiiíAR-HIRLAE Kö2X»AZ-I>AS,Á<GP . Júniusban a búza vámmentes, a rozs vámja kisebb Prága, május 25. A gabonavámok, a rozs kivételével júniusban változatlanok maradnak. A búza továbbra is vámmentes marad, mint májusban, mivel az ára a prágai, briinni és pozsonyi terménytőzsdén április 10-től a mai napig 1.80 koronán alul nem volt. Sőt valószínű, hogy árfolyama még emelkedni fog. Árpára és takarmányra sem fog a vám júniusban változni, mert az árak az elmúlt időben éppen olyanok voltak, mint a májusi vámkivetés előtt. A rozs vámja ezzel szemben csökken, mivel a három mértékadó terménytőzsdén április BO-ától a mai napig 125 koronán felül jegyzik. Ezért tehát a vámja júniusban métermázsánként 11.60 korona az eddigi 17.40 koronával szemben. Ugyancsak a rozsliszt vámja is kisebb lesz és pedig 16 korona a májusi 24 koronás tétellel szemben. Az árpa malomíermékeinek vámjai nem változnak ,a buzatermékek pedig továbbra is vámmentesek lesznek. A nyugdíjintézet átszervezése és a nyugdíjbiztosítás reformja Prága, május 25. 1923-ban — mint ismeretes — a nyugdíj- biztosítás reformjának céljából külön bizottságot alakítottak a népjóléti minisztériumnál. Ez a bizottság bárom albizottságot létesített, melyek közül elsőnek hatásköre a nyugdíjbiztosításra, a másiké a betegsegélyezésre, a harmadiké a munkanélküliek biztosítására terjedt ki. A nyugdíjbiztosítási albizottság már teljesen elkészült munkájával. Letárgyalta a nyugdíjbiztosító intézet átszervezésének kérdését, de egyes pontokban megegyezésre nem tudott jutni. így fel kellene oszlatni az eddigi országos intézeteket, amelyek a biztosítottakat nemzetiség szerint vették fel és helyettük országrészes biztositó intézetek létesítendők. Eddig hat ilyen intézet működött, a reorganizálás esetén csak három maradna meg. A biztosítás jövedelmi határa volt 9000 korona. Az alkalmazottak szervezeteinek képviselői azt javasolták, hogy a jövedelmi határ 40.000 korona legyen, mig a munkaadók 12.000 koronát javasoltak. Valószínű, hogy a kettő között választanak és 18 ezer korona lesz a jövedelmi határ. A fizetési osztályok rendszere, értesülésünk szerint megmarad, csupán egyes tételeket emelnek fel. Magyar mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállítás Komáromban Komárom, május 25. Ez év augusztus 15—22-ig nagyszabású kiállítás lesz Komáromban, mely a mezőgazdaságot, ipart, háziipart és népviselet öleli fel. A kiállítást a magyar nemzeti párt mezőgazdasági és ipari szakosztályai rendezik. Az eddigi kilátások és jelentkezések szerint a kéllitás oly nagyméretű lesz, hogy az messze felül fogja múlni a hasonló városokban rendezni szokott kiállításokat és teljes mértékben eléri az országos kereteket. Ezt elősegíti az a körülmény, hogy Komárom a délszlovenszkői magyarlakta vidék központjában fekszik, a magyarság legnagyobb kulturcentruma és gyülekező helye. A látogatottságot azonban emelni fogja az is, hogy a kiállítás tartama alatt szakelőadásokat, versenyeket stb. rendeznek s ugyanekkor tartják meg az úgynevezett „Magyar Búcsút” is, mely már az elmúlt években évente 15—20 ezer embert vonzott a városba, mely szám most még tetemesen emelkedni fog. A kiállítás csoportbeosztása a következő: 1. Mezőgazdasági termelés. 2. Kertészet. 3. Tejgazdaság. 4. Halászat. 5. Méhészet. 6. Mezőgazda- sági gépek és szerszámok. 7. Mezőgazdasági ipar, 8. Mezőgazdasági segédanyagok ési termelési eszközök. 9. Mezőgazdasági hivatalok, iskolák, egyesületek és szövetkezetek. Ipar és kereskedelem: 1. Ipari termékek szakonként csoportosítva. 2. Árukiállitás. 3. Kortörténeti kiábitás. Háziipar és népviselet. A kiállítás csoportbeosztása hatalmas anyagot ölel fel, de a szakkiállításokon kívül mindenkit különösen érdekelni fog a rendezőségnek az az intézkedése, hogy ipar- és kereskedelmi kortörténeti-, és háziiparviseleti kiállítást rendez. Az ipar és kereskedelmi kortörténeti országos kiállítás kívánja felölelni azokat az emlékeket, (a céhek korából jegyzőkönyvek, céhlevelek, okmányok stb.) melyek mindezideig tömegesen rejtőznek iparos és kereskedő családjaink fiókjaiban. A háziipari kiállítás a szlovenszkói magyarság gyönyörű szép, sokfelé még kevésbbé ismert házüparát a népviseleti kiállítás a magyar községek népviseletét, a tervek szerint életnagy- ságu bábukon fogja bemutatni. Mindezek olyan kiábitások, melyek ezideig egy-két kisebb helyi jellegű kiállítástól eltekintve egyáltalában még nem rendezi ettek s igy méltóan fogják felkelteni mindenki érdeklődését. Ha mindezekhez hozzávesszük a nagyvonalú mezőgazdasági és ipari kiállítást, úgy természetesnek kell találnunk, hogy ennek a várakozásokon felül sikerülniök kell. . A rendezőség ezúton is felkéri azokat az iparosokat és kereskedőket, kik kortörténeti anyaggal rendelkeznek és azokat kiállítani szándékoznak, hogy ezt a kiállítandó tárgyak megnevezésével együtt a kiállítási irodának Komárom, Jókai-utca 16, mielőbb jelentsék be. A mezőgazdasági munkásnak is érdeke az agrárvám. A különböző szocialista és a kommunista sajtó és pártgyülés-agitáció hangosan hirdeti, hogy az agrárvám csak a gazdák zsebét tömi, hogy annak a mezőgazdasági munkások csak káros következményeit érezhetik. Erre a politikai frázisra alaposan rácáfoltak maguk a csehországi mezőgazda- sági munkások, mennyiben az elmúlt napokban az országos munkaügyi tanácsnál az 1926 évi bérek tárgyalása alkalmával a mezőgazdasági munkásság képviselői bemutatták azt a memorándumot, amit a kormányhoz és a parlamenti klubokhoz intéztek és amelyben vámvédelmet követelnek a mezőgazdaság számára. A csehországi cseh és néniét mező- gazdasági munkások ebben a memorandumban egyértelmüleg elismerik, hogy a mező- gazdaság súlyos helyzetben van és hogy ezt különösen a közép- és a kisbirtokosok érzik. Ebből a súlyos helyzetből folyik a mezőgazdasági üzemeknek a bérredukcióra nézve vonatkozó kívánsága, amelyet a mezőgazdasági munkások nem teljesíthetnek, de szükségesnek tartják a kormány figyelmét felhívni arra, hogy a mezőgazdasági üzemeken segíteni kell, hogy ezek képesek legyenek a munkások bérigényeit kielégíteni. Rámutatnak arra, hogy a munkásságot a legsúlyosabban nyomja az, hogy a marha- és gabonaárak csökkenése ellenére az élelmiszerek kiskereskedelmi ára nem csökkent és hogy az igy keletkezett nyereség a közvetítő kereskedelem és felelőtlen spekuláció hasznára szolgál. A mezőgazdasági munkásságnak ezt a memorandumát az agrárvámkérdés megítélésénél nem szabad figyelmen kivül hagyni. Ez a memorandum bizonysága annak, hogy a mezőgazdaságban foglalkozással biróknak minden rétege egyformán érzi a mezőgazdaság súlyos helyzetét és hogy nincs az a párt- politikai jelszó, amely éket merhetne abba a harmóniába, amelyet a legreálisabb munka, a föld munkája teremt meg és amely összehangolja a birtokosnak és a mezőgazdasági munkásnak gazdaságpolitikai álláspontját. A ruszinszkói nagyipar válsága. A dolhai vasgyár négy hónappal ezelőtt beszüntette munkáját, aminek következtében kétszáz munkás elvesztette keresetét. E napokban tanácskozást folytattak Ungvárott a munkások és munkaadók kiküldöttei és megállapították, hogy a gyár nem képes dolgozni, mert tartozik a betegpénztárnak, a nyugdíjintézetnek s ezek lefoglalták a keresetet. Megegyeztek azonban abban, hogy a munkásság ellenőrzi majd a cég bevételeit. Ezen tárgyalások alapján a munkát csütörtökön újból megkezdték. Hasonlóan kritikus a helyzet a polyánai vasmüveknél, amely cég teljesen elvesztette romániai piacát- A cég elhatározta, hogy termékeinek árait leszállítja és junius elsejével felbontja a kollektív szerződéseket. Júniustól kezdve az eddigi 150 százalékos drágasági pótlék helyett csak 125 százalékot akar a munkásoknak fizetni, ami a munkabérek 10 százalékos leszállítását jelenti. A vámtörvény végrehajtási rendeletének kidolgozási munkálatai serényen folynak a pé iz- ügyminisztérium illetékes ügyosztályában. A rendelet azonban a fokozottabb előkészítés dacára sem léphet a jövő év elején életbe, mert a hátralévő nagy anyag feldolgozása legalább még másfél esztendőt igényel. így a javaslatot csak 1928. január elsején emelik törvényerőre. A szlovenszkói faipar tiltakozása a fürészeltfa behozatala ellen. A szlovenszkói faiparosok és kereskedők országos szervezete május 27-én Zsolnán rendkívül közgyűlést tart, amelyen tiltakozni fognak a fűrészelt fának Lengyelországból és más államokból való behozatala ellen. Fokozódik az érdeklődés a magyar gyapjú iránt. A világpiacon a gyapjuárak emelkedőben vannak, a két tábor közül tehát, amelyik nagyobb csoportja a gyapjuárak további emelésén dolgozik, a hosszpárt győzött és hiába erőlködik a besszpárt a tengerentúli tenyésztők és az angol bankok visszaverték a támadást- A szeptemberi londoni árverésen fog a két érdekeltség ismét megütközni, mert akkorára, tiszta képet nyernek az ausztráliai termelés méreteiről. Egyelőre a júliusi gyapjuárverésekre biztosítottnak látszik a szilárd irányzat. Magyarországon a finom keresztezéseket erősen keresik és főképp a hazai, de a német és a cseh gyárak már az idei hozamnak több mint a felét fölvásárolták. Csehszlovákiába a múlt hónapban 100.00 kiló magyar gyapjú ment ki 25—26.000 és az uradalmi tételek 28—32.000 koronás áron. Németországba és Olaszországba együtt szintén százezer kiló magyar gyapjút vittek és az elsőrendű uradalmi tételekért a németek 35 ezer koronát is fizettek, sőt még ennél drágább ártól sem riadtak vissza. Az olnnitzi kereskedelmi kamara ünnepe. Olmützből jelentik: Az olmützi kereskedelmi kamara pünkösd vasárnapján ünnepelte 75 éves fennállását. Az uj kamarai elnök, Mlcoch képviselő üdvözölte Peroutka dr. kereskedelemügyi minisztert és a közigazgatási hatóságok jelen volt kiküldötteit. Peroutka minisztert megválasztották a kamara levelező tagjának és díszoklevelet adtak Procházka és Ziegel alelnököknek, valamint több kamarai tagnakA Középszlovenszkói Villamos r.-t. Besztercebányán az elmúlt évről 1,101.618.71 korona hasznot mutat ki, ebből a számadási évre leir 728.635.96 koronát, a községi tartalék- alapra pedig 18.649.14 koronát ad. A részvénytársaság igazgatótanácsa 2 százalékos osztalék kifizetését ajánlja, azaz 10 koronát részvényenként, összesen 290.000 koronát. Az igazgatótanács tagjainak pedig kifizet 16-784 korona 22 fillért, a felügyelőbizottságnak 3000 koronát, jótékony célra 3000 koronát, úgy hogy a jelen évre aktívumnak áthoz 22.900.25 koronát. A handlovai kőszénbánya r.-t. Pozsonyban kimutat az elmúlt évről 2,401.706.31 koronát, valamint az 1924. évről 71.650.19 korona aktívumot, az össztisztahaszon tehát 2 millió 373.361.56 korona. A bányákat 7,859.186.06 koronában értékelték a mérlegben s az épületeket és gépeket 29,739.677.90 koronában, a telket 318.949.23 koronában, a fa- és szénállományt 2,090.614-76 koronában, a pénzintézeteknél elhelyezett betétek értéke 4,477.474.22 korona, a részvénytársaság értékpapirainak értéke 290.493.45 korona. „Növényvédelem.” A Budapesten megjelenő ilyen cimü mezőgazdasági szemle legújabb' száma értékes közleményeket tartalmaz. Sántha László dr. a szőlő peronoszpórája és a szőlőmoly elleni védekezést ismerteti. A havi szemle érdekes cikkeket közöl a virágok trágyázásáról, a kerti növények, vélemények helyes kezeléséről és minden a mezőgazdasági szakmába vágó aktuális kérdésről. Megrendelhető Budapesten, Rákóczi-ut 51. IV. 5. alatt évi 60 koronáért. — A kereskedők tiltakoznak a nyugdíjbiztosítás drágasági pótlékai ellen. Az Ob- chodny Listy irja: A kereskedők állandóan panaszkodnak az üzleti rezsi emelkedése miatt, amely a nyugdíjbiztosítási illetékek drágasági pótlékai nyomán még elviselhetetlenebbé vált. Hivatkoznak arra, hogy a drágasági pótlékoknak semmi jogosultságuk nincs, hiszen az életszükségleti cikkek indexe bizonyítja, hogy a drágaság nem emelkedett. A nyugdíjbiztosító intézet a drágasági pótlékokra vonatkozóan a következő álláspontra helyezkedik: Az 1921. évi augusztus 22-iki törvény vezette be a 300 százalékos drágaság! pótlékot séaz 1926. évi február 19-iki 29. számú kormányrendelet jogosította fel a nyugdíjintézetet arra, hogy az 1925-ben ki-, fizetett pótlékokat a munkaadók között aránylagosan feloszthassa. A munkaadóknak nincs joguk ezt a pótkivetést a munkásoktól levonni. Tekintettel arra, hogy állandóan szaporodik azok száma, akiknek igényük van a drágasági pótlékra, állandóan növekszik az az összeg is, melyet a munkaadók között felosztanak. Az árindexnek igy semmi befolyása nincs a drágasági pótlékokra, mert az elmúlt évbeli kifizetések nyomán alakul. Ha figyelembe vesszük azt, hogy 1920-ban csak 1 százalékos, 1921-ben 4 százalékos, 1922-ben 4.5 százalékos, 1923-ban 7.25 százalékos, 1924- ben 10 százalékos és 1925-ben 13.5 százalékos volt a pótlékoknak magassága, úgy a munkaadókra háruló terhek ellen az üzleti világnak energikusan tiltakoznia kell. Teljesen lehetetlen állapot az, hogy ezen az utón tovább haladjanak, mert a mai gazdasági viszonyok mellett a kereskedelmi világ oly terhekkel küzd, amelyeket növelni képtelenség. A kereskedők nem értik azt, hogy miért gyűjt alapokat a nyugdíjintézet, amikor a drágasági pótlékok kifizetését teljes egészében a munkaadókra háritja át. A drágasági' pótlékok tekintetében a nyugdíjtörvényt módosítani kell. A módosítás előmunkálatai ' már folynak és egyes hirek szerint az uj nyugdíjtörvényt már julius 1-én szeretnék életbeléptetni. A mai politikai helyzet mellett nem lehet hinni ennek a hirnek és nem lehet bizni abban, amivel a kereskedőket megnyugtatni igyekeznek, hogy t i. ebben az esztendőben történt utolsó Ízben a drágasági pótlék kivetése a munkaadókra. A magyar nemzeti párt ipari és kereskedelmi szakosztálya tárgyalás alá vette a kereskedőknek ezt a sérelmét és felhívta erre a sérelmes állapotra a párt törvényhozóinak figyelmét. Már csak Csehszlovákiában és Magyarországon tilos a nyersbőrkivitel. Az osztrák kormány a napokban kelt rendeletével felszabadította a nyersbőrkivitelt. Eszerint az európai államok közül már csak Magyarországon és Csehszlovákiában van érvényben a kiviteli tilalmi rendszer. Magyarországon most a mezőgazdasági érdekek bevonásával mozgalom indult meg, amely az országban fel nem használható nyersbőrfajtákra akarja • a kiviteli tilalom felfüggesztését elérni. Román dernars a prágai kormányhoz. A román kormány demarsot intézett a csehszlovák kormányhoz, mert a csehszlovák kereskedelmi minisztérium beviteli igazolványhoz kötötte egyik legújabb rendeletével a román agrártermékeknek Csehországba való bevitelét. A csehszlovák kormány szerint erre az intézkedésre azért volt szükség, mert Romániából sok idegen, különösen magyar eredetű terméket vittek be Csehországba. + Kedvtelen a prágai tőzsde. A háronmapl szünet után a prágai tőzsde természetszerű kedv- teleuséggel nyitott. A korubremin ma leadásokul eszközölt, úgy, hogy az irányzat is elgyöngült. Azonban a legtöbb érték a stagnáció következtében 'jegyzésre sem került. Egyedül C9ak a beruházási piacon uralkodott barátságos hangulat, ahol az állami papírok szilárdultak. így a beruházási és lisztkölcsün 20. az 5.5%-os IV. államkölcsön 25, a 6%-os 15, a 4.5 és 3.5%-os IV. államkölcsön és a népszövetségi kölcsön 10 fillérrel javultak. — Az ipari piacon általános gyöngülés volt észlelhető. 'Gyöngültek: Walter 31, Berg—Hűtlen 30, Prágai 'Gőzhajózás és Sehoeller 20, Rézmüvek és Marsner 15, Prágai Vas 12, Nyugateseh Szén 9, Cseh Szén 9, Cseh Cukor 7, Skoda 6, Briinni Gépek, Cseh Kereskedelmi, Heraydh, Austsigi Vegyi 4, Poldi és Riinghoffer 3 koronával. Javultak: Königshofec 21, Koüni Szesz 7 és Kolini Műtrágya 5 koronával. — A bankértékek közül a Zsivno 3, a Cseh Untion és Kereskedelmi, valamint a Prágai Hitel 1 koronával estek. Bécsi és jugoszláv tibrek csak csekély mértékben hanyatlott ak. — Ex étákban üdettelen- ség uralkodott. + A rágai devizapiacon szilárd irányzat uralkodott. A francia frank 10.05, a belga 8.25 koronával javult. Varsó szintén 5 koronás nyereséget jegyezhetett fel. Milánó 2 koronával gyöngült. + A prágai terménytőzsdén kenyérmagvakban csekély kinálat mutatkozott A búza 3 koronával szilárdult. Árpa és rozs hasonlóképpen tartott volt. Zab változatlan, tengeri tartott, takarmányfél ék szilárdak. + A prágai fatőzsdén ma gyöngébb volt a látogatottság. Nagyobb kinálat csak fenyőfajtákban volt, azonkivü! ajánlottak: bányafát, hosszfát, komlókarót, puha és kemény tűzifát, valamint ugyanolyan fűrészelt anyagot. Kereslet mutatkozott puha és kemény gömbié, faragott tölgyfa és hosszfa iránt. + A prágai cukorpiac ma nyugodt volt. Nyers- t'ukorjegyzés Aussig loko és kikötő 153.75. + A pozsonyi terménytőzsdén ma barátságosabb hangulat uralkodott. Tudósítónk telefonjelentése • szerint a következő árakat jegyezték: Búza 203—210, rozs 130—135, takarmányé ipa 100—110, sörárpa 145—155, zab 147—149, tengeri 108—110, köles 105—110, borsó 150—165, fehér bab 110—115, mák 1050—1100, itakarmányvetőmag 800—900, aszalt szilva 550—650, burgonyákeményitő és -liszt 230—235, 00-ás búzaliszt 335—345, rozsegyenliszt 200—205, rizs 280—285, korpa 85—90, sertészsír 1475—1480, szalonna 1200—1350, zsupszalma 28— 30, alomszalma 15—18, lóhere plombáit 1800— 2000, lucerna 1500—1600. Egyéb áru változatlan. + A budapesti értéktőzsdén ma tartózkodó irányzat uralkodott. A vásárlási kedv hiánya folytán csak egyes értékekben volt forgalom, amelyek egynéhánya emelkedő irányzat mellett érvényesült, így például az Általános Kőszén 25.000 koronás nyereséget jegyezhetett fel. Barátságosan alakult a kulissz is, ahol az államvasuti és a Nova-részvé- nyök szilárdultak. Ganz—Danubius ellenben 30.000 és Koburg 50.000 koronával gyöngült. Az üzlet zárlatig szűk keretek közt mozgott. Egyes, a CsTK- ban nem jegyzett értékek közül a Moktár 153, Lőrinci 31, Rószvénysör 648, Féltén 910 ezer magyar koronát jegyzett.-f A mai budapesi terménytőzsde — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti — tartott volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavi- déki búza 435, rozs 230, takarmányárpa 250, sörárpa 325, zab 272.5, tengeri 205, korpa 177 ezer magyar korona. + Csöndes a bécsi tőzsde. A mai tőzsdén rezervált hangulat uralkodott és az üzlet szűk keretek között mozgott. Egyedül a járadékkullisszban folyt élénkebb üzlet. Korlátban csönd uralkodott. + Szilárd a berlini tőzsde. A mai tőzsde a háromnapos szünet ellenére bizakodó hangulattal nyitott. Több külső körülmény hatott kedvezően, azonkívül a francia és belga frank tartott volta is jó hatást idézett elő,. A forgalom középpontjában a festékipari papírok állottak, amelyek 5 százalékkal szilárdultak. Igen szilárdak voltak a mouíán- értékek is. Az utótőzsdén a bizakodó hangulat tartott. A komáromi iparkiállitás. Komáromi tudósítónk jelenti: Pünkösd ünnepén nyúlt meg a komáromi járási általános ipartársulat segéd- és tanonc- munkak iá Ilit ása, amelyen 280 kiállító vett részt. A kiállítás ünnepélyes keretekben, nyílt meg és azon képviseltette magát a kereskedelemügyi minisztérium Novotny Riohárd járási főnökkel, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara pedig Liska mérnök, előadó-titkárral. Az Iparoskor dalköre énekszáma vezette be az ünnepséget és elhangzása után Bol- doghv Gyula ipartársulati elnök üdvözölte a hatóságok képviselőit formás beszédben és a kiállítókat buzdítva, szép beszéddel nyitotta meg a kiállítást. A szűk helyre való tekintettel a kiállítást csali csoportonként lehetett megnézni a többszázfőnyi közönségnek. A kiállított segéd- és tanene- munlka az ipaT nagy fejlettségéről tanúskodik és meglepően szép és ügyes kivitelű munkáik egész tömege van a kiállításon, amelynek rendezése Ivánfy Géza ipartársulati titkár és Czirja Kálmán jegyző ízlését és tudását tükrözi viasza. Nagyon érdekes a régi céhek emlékeinek kiállítása, amelynek keretében a komáromi muzeum is bemutatta gazdag ipartörténeti anyagának egy részét. A kiállítással kapcsolatban megjelent Ivánfy Géza szerkesztéséiben a Kiállítási Újság változatos és ór- d ekes tantail ómmal.
