Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-21 / 115. (1153.) szám

2 'tít^3«íM'A^A<S^AR.-HTRIjAP 1926 május 21, péntek. Osusky párisi csehszlovák követ Magyarország pénzügyi ellenőrzésének megszüntetéséről A kisantsnt június elsején foglal állást a kérdésben — A magyar kormány előkészületei Kész az uj kongruaja vaslat? A képviselőház szociálpolitikai bizott­sága gyorsított tempóval folytatja a tisztvi­selőjavaslat tárgyalását s a tegnapi nap folya­mán már az 165. §-hcz ért. A német szociál- demokrták és kommunisták által benyújtott módosítási javaslatokat a többség elutasította. Vitás még mindig a 211. §, amely a kongnia rendezéséről szól. Egyes lapjelentések sze­rint valószínű, hogy a korigruát kiveszik a nagy tisztviselőja- vaslatból és külön törvénnyel fogják ren­dezni. Ebben az ügyben Cserny miniszterelnök tárgyalásokat folytat Srainek néppárti ve­zérrel és Tomasek szociáldemokrata, vala­mint Franké nemzeti szocialista ülnbelnökök- kel. Félhivatalos jelentés szerint a kongrua- rendezésről már el is készült az uj tör­vényjavaslat. A hir természetesen még megerősítésre szorul. A szociálpolitikai bizottság egyelőre félbeszakította munkáját s csak jövő hét kedd­jén ül ismét össze. A munka megszakításá­nak az az oka, hogy a pénzügyminiszter által a cukor- és szeszadó felemeléséről benyújtott tör­vényjavaslat körül nehézségek támad­tak, mert a cseh agrárius párt is ellenzi a két törvényjavaslatot. Englis pénzügyminiszter a legközelebbi szociálpolitikai bizottsági ülésen expozét fog mondani. Parlamentáris körökben ettől a be­szédtől a politikai helyzet lényeges tisztulá­sát várják. Az iglaui „nagy irredenta" a bíróság előtt Iglau, május 20. Hónapokkal ezelőtt nagy garral Írták a cseh soviniszta lapok, hogy Iglau vidékén óriási irredenta mozgalmat lepleztek le s a társaság fővezérét, Göth Ignác szaktanítót több társával együtt letartóztatták. Az ügyészség a rendörvény alapján i, emelt vádat ellenük, azért, hogy külföldi ! német lapoknak fényképeket és híreket ! adtak át és ezzel az állam létét veszé­lyeztették 8 — mint a vádirat mondja — főtörekvésük volt a szudéta német vidék elazakitása a köztársaságtól A tárgyalás három napig tartott, tegnap késő este ítéletet hozott a bíróság, amely szerint Göth tanítót a rendtörvény 17. paragra­fusa alapján bűnösnek mondta ki s egyhó­napi szigorított elzárásra ítélte, a bünte­tést azonban két évre felfüggesztette. A többi vádlottat teljesen fölmentették. Az ítélet indokolásában kimondja a bíró­ság, hogy az iglaui német egyesület külföldön államellenes működést fejtett ki és Göth ta­nító ezen külföldi irredenta szervezettel ösz- szeköttetésben állott. Göth védője, Randa dr., volt nemzetgyűlési képviselő az Ítélet ellen felebbezett, az ügyész pedig úgy Göth elitélé­se, mint a többi vádlottak fölmentése miatt semmiségi panaszt jelentett be. Budapest, május 20. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A legközelebbi három hét legfontosabb eseménye Magyar- ország számára minden bizonnyal a népszö­vetségi tanács júniusi ülésszaka lesz, ame­lyen arról a kérdésről döntenek, hogy megszüntessék-e Magyarországon a pénz­ügyi ellenőrzést vagy sem. E kérdésben a népszövetségi tanács dönt felső fórumon, de mindenkor a uépszövet- ség pénzügyi bizottságának javaslatára, melyben a tanácstagokon kívül a kisantant is teljes számban képviselve van mint érdekelt fél. A Magyarország párisi tudósítója, Osusky dr. párisi csehszlovák követhez fordult akis­antantnak ebben a kérdésben való állásfog­lalására vonatkozólag Búd János pénz ügy mini szter Osusky párisi csehszlovák követ nyilatkozatával kapcsolatban kijelentette, hogy magától értetődő dolog, hogy a magyar kor­Newyork, május 20. A pennszilvániai re­publikánus szenátusi választásokon William Ware ragyogó győzelmet aratott ellenfelein. Ennek a győzelemnek azért van óriási jelen­tősége, mert rávilágít arra az érdekes és európai szempontból szinte érthetetlen ellen­tétre, amely ma az amerikai politikai életnek jóformán főrugója. Ware a szenátorjelöltek között az egyet­len „nedves" volt s az az Ígérete segí­tette győzelemre, hogy a szentáusban az alkoholtilalom ellen fog küzdeni. Coolidge elnök és Mellon államtitkár Ware egyik ellen jelöl tjét, az ugyancsak köztársasá­gi Pepper szenátort támogatta, aki a világ- biróság mellett küzdött, de aki hallgatagon „száraz" volt, azaz az alkoholtilalom mellett foglalt állást. A harmadik jelölt Pinchov, Pennszilvá- niának eddigi kormányzója, megsemmi­sítő vereséget szenvedett, elsősorban azért, mert vad hive az alkoholtilalomnak. A szenátorválasztással egyidejűleg tartották meg az állam kormányzójának választását is s a lakosság túlnyomó többségben Beitlemanj jelöltre szavazott, aki szintén „nedves" s aki­mány kéri a pénzügyi ellenőrzés megszünte­tését. Erre vonatkozólag ugyanis a szanálási törvény is intézkedik. Almássy László, az egységes párt ügyvezető- elnöke Í9 nyilatkozott a kérdésről. A pénzügyi el­lenőrzés megszüntetése nem olyan dolog — mon­dotta —, amelyet máról-holnapra meg lehetne va­lósítani. A miniszterelnök urnák természetesen először szállítania kell azokat a javaslatokat, ame­lyeket a népszövetség márciusban kívánt. Elsősorban be kell fejezni a költségvetés tár­gyalását a kitűzött határidőn belül. Továbbá az egyesitett apropriációt, valamint a pénzin­tézeti központról és a postatakarékpénztár re­formjáról szóló törvényeket. Ezek után lesz a miniszterelnök abban a helyzetben, hogy a népszövetségnél a pénzügyi ellenőrzés meg­szüntetését kérhesse. A Magyarország értesülése szerint Búd János pénzügyminiszter május végén utazik le Gen.fbe, hogy a népszövetségi tanács ülésszakának meg­kezdése ellőtt egyes genfi gazdasági szaki ér! iakka'l megbeszéléseket folytasson. nek választási jelszava szintén egyedül az alkoholtilalom elleni küzdés volt. E választások eredményét Amerikában úgy tekintik, mint a prohibició elleni nyílt hadjárat megkezdését. A szokásos pártellentétek teljesen elsimultak s az egyetlen döntő momentum, amely a vá­lasztásokon szerepel, a nedvesség vagy a szárazság. Bizonyos az is, hogy a kon­gresszus novemberi választásain a prohi­bició kérdése fogja a döntő szerepet játszani. Newyork állam kormányzója, Smith szenátor, tegnap szintén aláirt egy nyilatkozatot, mely az őszi választásokat összeköti azzal a nép­szavazással, amely arról dönt, vájjon az egyes államok szuverén jogának ismerik-e el a szabad és a megtiltott italok osztályozását vagy sem? Egyes lapok azt állították, hogy a pennszilvániai választásoknál az alkoholüzle­tek óriási pénzösszegekkel dolgoztak s ezért a washingtoni szenátus elhatározta, hogy a választás eredményeit vizsgálat tárgyává te- J szí. Dawes egy bizottságot nevezett ki, amely I a nyár alatt tisztázza az ügyet. Az amerikai politika alapvető kérdése: nedvesek vagy szárazok Előkészületek az őszi választásokra — Egy penszilvánial választás tanulságai — Alkoholtilalom, vagy alkoholéivezés ISTENEK HARCA FANTASZTIKUS REGÉNY Irtás LÁZÁR ISTVÁN (16) — Én? Isten ments! Hogy gondol ilyet, Bettsy néni? Azt a kicsi, sárga ördögöt... — Nem ördög az. Lángész ... — Overton is az!-— Tudom. De lásd, jobban kedvelem azt a kis japánt... — Miért? — sértődött meg a lány. — Mintha jobb ember volna ... — Mondja, kedves Bettsy néni, mi kifo­gása lehet Overton ellen? — S ni, — mosolygott a nénike jósá­gosán. — Szép és derék ember, csak ... — Vagy nem jó? — Dehogynem. Gyöngéd és figyelmes, de.. — Látom, nem kedveli... — Mondom, azt a japánt jobban szeretem.--De miért? — Mert több szive van ... — Jobban szeret engem, mint Overton? — Jobban. — Nem vagyok gésa, — nevetett indula­tosan. A gésáknak is van szive ... — Én más vagyok. — - Látom--­— Szomor.au érint, hogy Overtont nem szereti, nénikém. _ Szeretem, csak aggódom, hogy több esze van, mint szive ... — Ez a jó. — Jobb a másik ... — Vagy azt hiszi, hogy nem szeret ő en­gem? — Szeret. — Gazdag sem vagyok annyira, hogy ér- d bői jegyzett volna el...- Érdek mindenütt van. Még a legideáli­sabb szerelem sem mentesül tőle. — És mi itt az érdek? — Atyád. — Nem értem, Bettsy néni! — Megmondhatom. Overton magasabb cé­lokra törekszik... — És ez gyönyörű vonás benne. — Csakhogy a te édesatyád szellemi kin- c-eiből akarja fölépíteni a maga dicsőségét... — Hogyan? — ámult rá a leány. — Hi­szen az én apám tudása mindenkié .... — A tudás az övé, csak az eredménye a másé. — A tudomány világkincs! — Igen, csakhogy Overton az atyád szár­ír iák az erején akar fölemelkedni. Hiszen jól van. A tudományos kutatások eredményei csakugyan az emberiséget illetik, de mégis kü- lc "hogy Overton ... — Overton atyámnak a jobb keze! — Jó, jó ... De ne feledd el, hogy Mutsu- hito Dsaint atyád is többre becsüli. — Lehet, de Overton jobban szereti atyá­mat. ő nem hagyja el---­— Az a kis japán sem ment volna el, de te megsértetted. — ö sértett meg. Micsoda vakmerőség! Ha meggondolom, hogy egy ilyen emberfigura megkérte a kezemet... — Ha majd megéred az én időmet, meg- t u, hogy a férfiban mindig a lelket kell szeretni. Én is voltam csitri lány... — Csalódott? — csillant rá szép szeme gú­nyosan. — Mindenki csalódik, — sóhaj tóttá Bettsy néni. — Későn látjuk be, hogy tévedtünk. — Én nem, én nem fogok csalódni, — uj­jongott Alioe boldogan. — Meglátja, kedves Bettsy néni... — Úgy legyen! — csókolta homlokon. — Csak az álmoktól óvakodj. — Mutsuhito Dsain? — Igen, — komolyodott el a nénike. — ő csakugyan eljön hozzád ... — De hiszen csak álom! — Az álmok többnyire valóságok. Száz ál­munk közül kilencven megtörténik. Tudod-e, mi az az asztrál? — Hallottam valamit... — Az asztrál a mi benső énünk, illetve a lelkünk burka. Kiszáll belőlünk, mikor testi álmunkat alusszuk, és fölkeresi azt, akire gon­dolunk. Akit szeretünk. Mutsuhito Dsaiu aszt- rálja jár hozzád éjjelente ... — Ne rémítsen meg! — Nincs, mitől félned. Elhozza az 5 sze­remét és könyörög... — Könyörög, — rezzent össze a leány. — Csókot kér ... — De nem adok! — nevetett didergésen. — Mert nem szereted. Ha szeretnéd, meg- csOKolnád, mint Overtont... A leány szeme kerekre nyílt. — Most jut eszembe! Mull éjjel eljött és szerelmet vallott nekem. Forgószél közepében állott és onnan kiabálta ki boldogtalanságát. Szí ' ott lángolt a homlokán... Jött Overton is, jött és viaskodni kezdtek. És a kicsi, sárga ördög leverte Overtont... Bettsy néni figyelmesen hallgatta. A kisebbségi kérdés a prágai magyar főiskolai hallgatók szabadegyetemén — Flachbarth Ernő dr. előadása — A MAKK szabadegyetemének tegnapi előadá­sán Flachbarth Ernő dr.. a magyar ellenzéki pár­tok központi irodájának kiváló igazgatója, tartott előadást a kisebbségi problémáról. A prágai ma­gyar diákság, amely az egyelem padjairól kike­rülve, szlovenszkói magyarságunk vezetője lesz, mély érdeklődéssel figyelte az. előadó szavait, mert igen jól tudta, hogy a jövő és az önfentarfási küzdelem, szempontjából elsőrendű fontosságú a kisebbségi kérdésnek, a m i sorsunknak, pontos ismerete. Sehol Csehszlovákiában nincs iskola, nincs fórum, ahol a fiatalság felvilágosításit kapna arról, hogy tulajdonképpen riíi a kisebbség, mi a feladata, mi a joga s a támadások, zaklatások, rab­lások rohamában milyen nemzetközileg garantált jogokra támaszkodbatik magyarsága, nyelve, va­gyona és léte megmentése érdekében. Flaobbarth Ernő dr. évek óta behatóan tanulmányozza ezt a kérdést s a nagy praktikus tapasztalatokon kívül, amelyeket állása, külföldi utazásai 'és szlovenszkói kapcsolatai biztosítottak számára, kitűnő elméleti felkészültségre is szert tett a kérdés tanulmányo­zása közben. A tegnapi előadáson érthető, világos szavakba foglalta mondanivalóját s a diákságnak maradandóan megmagyarázta a kérdés nagy prin­cípiumait. Okvetlen hasznára lesz a jövő generá­ciónak ez a fölvilágositás s mi csak helyeselni tud­juk a MAKK intencióit, amikor lehetővé tette, hogy a diákság a tegnapi előadáshoz hasonló nívós fej­tegetésekkel közelebb férkőzzék egy-egy jelentős életproblémánkhoz. A nagy számban egybegyült közönség melegen megtapsolta a kitűnő előadást, amelynek lényegét az alábbiakban hozzuk. Előadásában a múlt év őszén Genfben tartott kisebbségi kongresszusból indult ki, amely meg­mutatta az egész világnak, hogy a 40 milliónyi ki­sebbségek kívánságait komolyan kell venni. Tör­ténelmi visszapillantást nyújt ezután. Eötvös Jó­zsef „A XIX. század uralkodó eszméinek befolyá­sa az álladalomra" oimü müvében a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméje köré csoporto- sitja azokat az ideákat, amelyek az elmúlt század­beli emberiséget mozgatták. Ezek közül az eszmék közül a liberalizmus bizonyos mértékig háttérbe szorult, a demokrácia fénye is kezd már az utóbbi években elhalványulni, a nemzetiségi eszme azon­ban ma is egyre emelkedő tendenciát mutat és a szociális probléma mellett a mai társadalomnak legfontosabb s legsürgősebben megoldásra váró kérdése. Sőt talán még a szociális problémánál is — Mutsuhito Dsain tovament a forgószél­ben. Láttam az útját. Korbácsolta az óceánt. Rettenetes volt! Overton a földön feküdt, az­tán fölkelt és nőni kezdett. Magasabbra nőtt, mint a torony, de csak nőtt, nőtt, mig a felhő­kig ért, a Mutsuhito Dsain után nyúlt harago­san ... — A lelkek harca — bólintott Bettsy né­ni. — És? — Messze, a horizont alján Mutsuhito Dsain is fölmagaslott. Sárga gigász. Villámok csapdostak a tenyeréből... Iszonyú volt az ar­cai Kinyújtotta karját a tenger fölött. Ször­nyűség volt, ahogy birkózott a sárga és a fehér óriás ... Mit jelent ez? — Finom az idegzeted, — tűnődött el a néni — és megérzi a jövendőt . . . Nagyon aggódom. Brinkley Overtonnal belépett. — Gratulálj vőlegényednek — szólt a lá­nyához sugárzó arccal. — Megoldottuk a pro­blémát! Alice boldogan nyújtotta csókra a homlo­kát. — A készülék is munkában van, — újsá­golta Brinkley professzor. — Egy hét múlva már többet mondhatunk. Overton megdöntötte a gázok extenziós törvényét! Tudjátok-e, mit jelent ez? Hadüzenet a Tudománynak ... — És a militarizmusnak! — hajolt meg Overton. Brinkley hevesen bólogatott.- Háború esetén a világ leghatalmasabb fegyvere van a kezünkben! — tüzelt a szeme. -- A világ összes nagyhatalmai ellen is meg­védhetjük Amerikát... (Folyt, kö?.) így fiatalít és szépít a t Corall-créme Gorall-puder Cdraii-szappan Föler&kat a £. S. R. részére: Vörös Rák gyógytár, Bratislava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom