Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-21 / 115. (1153.) szám

1926 május 21, péntek. ^I«GAI-A\AGVATi-HrRTjAT> 3 fontosabb, mivel az, emberek csak akkor foghat­nak hozzá a gazdasági bajok megjavításához, ha nemzetiségük miatt gazdasági hátrányok nem érik őket. Coudenho've-Kalergi Páneurópája egyszer, egy-két évszáíad múlva talán meg fog valósulni, azonban ennek is előfeltétele az, hogy a nemzeti­ségi kérdést előbb megoldják. A háború után az uj államok határainak meg­vonásánál nem annyira a nemzetiségi, mint inkább a sztratégiai, imperialisztikus és gazdasági szem­pontokat tartották szem előbt és Európa térképe ma is egészen más, mint amilyennek természetes nemzetiségi határok esetén lennie kellene. Ezzel azonban nem azt akarjuk mondani, mintha az ál­lamhatárok megvonásánál csupán a nemzetiségi szempontokra kellene tekintettel lenni, hanem az érdekelt lakosság akaratára, a földrajzi, közleke­dési és gazdasági viszonyokra, valamint a törté­nelmi fejlődésre is. Nemzetiségi határok szerint nem is lehet beosztaná Európa térképét, mert mint például a Szepessóg és a Bánát tarka-barka etno­gráfiái térképe mutatja, a néprajzi határokat még a legkitűnőbb tudós sem tudná pontosan meg­vonni. Ez az oka annak, hogy kisebbségek mindig lesznek. Ezután részletesen ismertette Európa külön­böző államainak nemzetiségi statisztikáját s arra a következitetésre jutott, hogy a kisebbségi kérdés Közép- és Keleteurépában centrális jelentőséggel bir, azonban a nyugati államokban is nagyon nagy bonyodalmakat idézhet elő. Egyedül Svájc az az állam, amelyben a különböző népek békés egyet­értésben élnek egymással. A kisebbségi kérdés veszéllyel fenyegeti Európa békéjét, ha a kisebbségek jogos kívánal­mait ki nem elégítik. Ennek a veszélynek megelő­zése volt a kisebbségi szerződések feladata. Felemlíti a bécsi szerződésnek Lengyelor­szág autonómiáját biztosító zárócikkelyét és a san- stefanói békét, amelyekben a jelenlegi békeszerző­dések anyagi rendelkezéseinek csiráit már meg­találjuk, majd részletesen ismertette a kisebbségi szerződéseknek redelkezéseit. Ezeknek hibáit ab­ban látjuk, hogy egyfelől csak a Danzig—Passau— 'Brenner-vonaltól keletre lakó minoritásokra vonat­koznak, másfelől pedig nem tesznek különbséget az egyes kisebbségek között. Pedig mentői szá­mosabb valamely kisebbség, mentői nagyobb a kultúrája, mentői fejlettebb a szociális struktúrá­ja és mentői hosszabb ideje lakik telepedési terü­letén, végül mentői közelebb fekszik anyaországá­hoz szükségképpen, annál több jogot fog magának követelni. A szlovenszkói és ruszinszkői magyarságnak csupán annyi joga van, mint a Macedóniában la­kó kucooláhoknak, pedig ez a magyarság Európá­nak egyik legnagyobb és legfejlettebb kisebbsége. Hivatkozik arra, hogy Észtországban a lakosság­nak alig néhány százalékát kitevő németségnek kulturális autonómiája van; Finnországban pedig a finn mellett a svéd is államnyelv, noha a své­dek a lakosságnak csupán 10 százalékát alkotják. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarságnak pedig még a kisebbségi szerződésekben biztosított jo­gait sem adják meg. A kisebbségi szerződéseket mindaddig papirrongyoknak fogják tartani a ha­talmak, amig a köztudatba át nem megy az a fel­fogás, hogy a kisebbségeket meg kell védelmezni a többség önkényével szemben. Mint ahogy a lel­kiismereti szabadság a vallásszabadságot biztosí­tó westfáliai béke után is csak századok múlva lett élő valósággá, úgy a kisebbségek szabadsága is C9ak hosszú idő múlva fog teljesen érvényre jutni s megvalósulni. A magyar ifjúság fontos fel­adata, hogy behatóan foglalkozzék a kisebbségi kérdéssel, hogy néhány év múlva, amikor nem­zetének szellemi vezetője lesz, meg tudja védel­mezni és gyarapítani is tudja nemzeti kisebbsé­günk jogait. — Eperjes magyarsága magyar színésze­tet követel. Értesülésünk szerint Eperjesen a magyar nemzeti párt kezdeményezésére akció indul meg annak érdekében, hogy en­gedtessék meg a magyar színtársulatnak, hogy Eperjesen magyar előadásokat tarthas­sanak. Az akciót az eperjesi zsidó nemzeti kisebbség is támogatni fogja. Az eperjesi ma­gyarság azzal okolja meg kívánságát, hogy a magyar színjátszás ellen semmi kifogás sem emelhető a hatóságok részéről akkor, amikor a számszerűleg kisebb zsidó és ruszin kisebb­ségek számára a hatóságok a szinjátszási en­gedélyt megadják és amikor Eperjesen zsidó és ruszin színtársulatok szerepelhetnek. Mussolini fölajánlotta a magyar Iráni Zitának? Paris, május 20. A párisi lapok fantasztikus hirt közölnek Mussolini olasz miniszter­elnöknek Zita éjkirálynővel folytatott tárgyalásairól. E hírek szerint Mussolini és egy elő­kelő politikai személyiség az olasz kormány megbízásából tárgyalásokat folytatott Zita ex- királynéval és felajánlotta neki Olaszország segítségét, hogy a magyar trónt Ottó fia szá­mára megszerezhesse. Mussolini állítólag azt üzente Zitának, hogy Ottó azonnal elfoglal­hatja a magyar trónt, ha trónrajutása után aláírja a garanciaszerződést Olaszországgal a tiroli határ érintetlenségére vonatkozólag. Zita az ajánlatot nem fogadta el, mert helye­sebbnek tartja, hogy fia trónralépóséhez bevárja a kedvezőbb időket Az Ullstein-lapok nyomán a budapesti lapok közül a Pesti Napló is közli a hirt, azzal a megjegyzéssel, hogy a jelentést a legnagyobb óvatossággal és kétkedéssel kell fogadni és csak mint fantasztikus kuriózumot említi meg. Fascista bemutatkozó Prága utcáin A prágai fascisták esti gyűlése — Támadó hangok Masaryk realista hívei és Benes ellen - Éltetik a fascista voltát tagadó Gajdát — Hadüzenet a kommunistáknak, németeknek és zsidóknak A prágai fascisták ismét gyűlést tartottak tegnap este a Zsófia-sziget nagytermében, amely zsúfolásig megtelt. A fascisták átvették az olaszok allűrjeit és a régi rómaiak szoká­sát utánozva kézemeléssel üdvözölték egy­mást. A beszédeik tenorja: féktelen dema­gógia. A gyűlésről mindenkit erőszakkal tá­volítottak el, aki a szónokok ellen mukkanni mert Benes nem „felszabadító" A nemzeti fascistaközösség direktóriumá­nak nevében Cservenka dr. beszélt, aki ki­jelentette, hogy a nemzeti érzést a háború előtt sem a szocializmus, sem a realizmus, sem pedig a zsidóság nem táplálta. A régi nemzeti szocialista párt a szoko- listákkal és légionáriusokkal együtt vív­ta meg eredményes harcát, de — Benes nélkül. Azoknak pedig, akik a háború és a forrada­lom után azt hirdették, hogy ők szabadítot­ták fel a nemzetet, nincs joguk beszélni. A felszabadítók egyedül a légionáriusok Gajda tábornok vezetésével. (Éljenzés.) Ma Prágában a régi osztrák politikát folytat­ják és Bécset áthozták Prágába. A bolseviklekkel orosz módsze­rekkel fogunk leszámolni. Az alkotmányt úgy kell berendezni, hogy ebben az államban a csehek legye­nek az arak. Urak legyenek nemcsak magában az állam­ban, hanem a gyárakban és a mezőkön is. Gondoskodunk a zsidók kiutasításáról Zastera dr. a sajtót támadja és a rea­lista pártokat, amelyek aláaknázták az álla­mot. Bizik a hadseregben, Gajdát nem a fascista pártnak, hanem a cseh nemzetnek adta a sors. Bechyne ellen nem kell Gajda tábornokot védelembe venni és a fascisták nagyon jól tudják, hogy ma olyan atmoszférában élünk, amely csak a háborút eredményezheti. Svoril a német és zsidó kérdésről be­szél. A zsidókat a németekhez számítja, mert nem lehetnek hűek ehhez az államhoz. A fascisták majd gondoskodnak arról, hogy az Ausztriából, Magyar országból és Lengyelországból bevándorolt zsidókat kiutasítsák a köztársaságból. Svoril hangsúlyozza, hogy már sikerült neki ezen a héten az első zsidótranszportot Pros- nitzban a határra szállítania. Az utolsó szónok D u s e k dr. prágai ügyvéd volt, aki a fascizmus szervezetéről szólt s kijelentette, hogy a fascisták nem elő- fogata a nemzeti demokratáknak, hanem egyedül haladnak és csendesen szervezked­nek. A Vencel téren éltetik Gajdát A gyűlés után a rendőrségnek több he­lyen be kellett avatkoznia a fascisták utcai tüntetése ellen. így egy nagyobb tömeg a cseh Nemzeti Szinház elé vonult, ahonnan azonban erős rendőrkordon a mellékutcákba szorította vissza az egyenruhás fascistákat Rövidre rá a Vencel-téren szent Vencel szob­ra előtt körülbelül ezer tüntető gyűlt össze, éltették a fascizmust, a hadsereget és Gajda tábornokot. Egy fascista nagyság szónoklatba kezdett, de a rendőrség megakadályozta a rögtönzött gyűlést és ezt a tömeget is szétoszlatta. Ma délután elhangzott a vádbeszéd a frankhamisitási biinpörben Végleg befejezték a bizonyítási eljárást — Windischgratz a Mészáros tanárnak küldött levélről Budapest, május 20. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A frankpör mai tárgyalásán az elnök bejelentette a biróság határozatát, amelynek értelmében a bizonyí­tás kiegészítésére vonatkozó indítványok kö­zül csak néhánynak adott helyt. Elrendelte ugyanis a vádlottaknak újból való kihallgató-, sát egyes, még tisztázásra szoruló kérdésre vonatkozólag. A védők kiegészítő indítványaik vissza­utasítása miatt semmiségi panaszt jelentet­tek be. A biróság ezután megkezd: a bizonyítás kiegészítését és újból Windischgratz Lajos herceget hallgatja ki. Töreky tanácsnelnök Windischgrátzhez: A hamis frankok gyártását ezzel az akcióval befejezettnek tekintették? Vagy készültek újabb akcióra? Windischgratz: Az akció mindenesetre befejeződött. Remélem azonban, fognak akadni emberek... Elnök (félbeszakítja): Ne méltoztassék ilyen értelemben nyilatkozni. Azt kérdez­tem, ezzel az akcióval lezárták-e a hamis fran­kok készítését? Windischgratz: Igen. Hiszen, elpusztítot­tunk mindent Elnök: Még mielőtt kipattant az ügy, már elpusztítottak bzoinvcs dolgokat. Ezekkel az eszközökkel nem lehetett esetleg folytat­ni az akciót? Windischgratz: Nem, ezzel a felszerelés­sel nem. Nádosy és Gerő Windischgrátzhez hason­lóan befejezettnek mondják az akciót. Windischgratz újból nyilatkozatra je­lentkezik s kijelenti, hogy a oerlmi követség­nek sejtelme sem volt Jankovichnak arról a tervéről, hogy fél négjeggyel küld fiatalem­bereket oda, mig a névjegy másik fele a kö­vetségen lett volna. Ez különben is Jankovich ideája volt. A térkép, int. hivatalnokait kérdezi ez­után újból az elnök, vájjon parancsszóra cse­lekedtek-e. A válaszok ezúttal is merően, el­lentmondanak egymásnak. A védelem által bejelentett néhány ta­nút hallgatja még ki a biróság, akik egybe­hangzóan azt vallják, hogy Baross és Szört- sey kijelentették, hogy a frankhamisih'ány'j- kat a Nemzeti Szövetség helyiségében csak addig tűrik, amig sikerül nekik az akciót le­szerelni. Néhány ügyirat fölolvasása után a tör­vényszék a bizonyítási eljárást befejezett­nek mondja ki. Az elnök engedélyével Win- dischgrátz kijelenti, hogy most jutott tudo­mására, hogy a Konstantinápclyba iudaló re­pülőgép egyik utasánál tegnap egy általa Mészáros tanárhoz irt levelet foglallak le. Közli, hogy ez a levél még abból az időből szArma- zik, amikor öt őrizetbe vették. Minthigy Mészáros számos oly fontos adat birto­kában van, amely reá nézve elsőrangú jelentőséggel bir, összeköttetést keresett vele, hogy nyilatkozatra bírja. Sztrache Gusztáv kir. főügyész uejelen­ti, hogy a rendőrséghez május 17-én névtelen feljelentés érkezett, amely Bulissa Rezsőt bűntény gyanújával terhed. A iiuutju/ •— i összefüggésbeu nincs azzal, amiért m-.t r.t el­járás folyik. Ezért tartóztatta fel a . endt'rség Bulissát útjában és ezért foglalta le iratait. Auer Pál, a francia bank jogi képvise­lője bejelenti, hogy néhány nappal ezelőtt felkereste őt Bulissa Károly dr., Mészáros 1a- nár ügyvédje. Bulissának akkor említette, hogy a franciák lemondanak Mészárossal szemben minden kártérítési igényükről, ha Mészáros őszinte vallomásával hozzájárul a frankaffér teljes tisztázásához. Ebben az ér­telemben akart írni Doucet-nek, a Konstanti­nápolyban időző francia rendőrtisztviselőnek. Nem tudta azonban, hogy Bulissa más levele­ket is visz magával Mészáros tanárhoz. A védelem újabb indítványt nyújt be an­nak tisztázására, hogy tulajdonképpen milyen okmányokat akar Windischgraetz herceg Mé­szárostól elhozatni. A törvényszék azonban ezt az indítványt elutasítja és a bizonyítási eljárást véglegesen befejezettnek mondja ki. A tárgyalást délután négy órakor folytat­ják, amikor Sztrache Gusztáv dr. kir. fő­ügyész mondja el vádbeszédét. uánér Béla visszaadta védői megbízatását Dánér Béla dr. a mai nap folyamán Írás­ban bejelentette Windischgraetz hercegnek, hogy védői megbízatását visszaadja. Rémregénybe illő kaland a párkányi éjszakában A párkányi közjegyző kemény koponyája —» Három fejszecsapást kibírt és megszalasztotta támadóit — A P. M. H. tudósítójától — Komárom, május 20. A párkányi állami közjegyző, Kopták József dr. veszedelmes kalaudon ment át március 17-én. A köjegyzó legényemben, es­te vendéglőben vacsorázik és utána kávébáz- ba szokott menni. Két munkanélküli munkás, Prkoray Ferenc és Tóth Béla., mindenáron pénzt akartak szerezni — állítólag, hogy családjukon segítsenek — és elhatározták, begy egy este betörnek a közjegyző lakásá­ba. ahol sok pénzt sejtettek. Ez meg is történt már:ius 17 én, a lakás­ba álkulccsal behatoltak, de közben a házi­gazda megjött a kávéházból. Amikor a köz­jegyző szobájába benyitott, a t-ötétben három baltacsapás érte a fejét. Megtűri: i ekkor a negyedik csapás a vállán találta, az ötödik pedig a sötétben az ajtó ragasztóját érte. A közjegyző nem vesztette el lélekjelen­létét, a baltát kicsavarta a betörő kezéből és azzal hadonászni kezdett, ami annyira zavar­ba hozta a betörőket, hogy az ablakon át el­menekültek. Erre a közjegyző az utcára ment, ahol lármát csapott. Az elillant betörők a fejszét, az egyik sapkáját és a kabátját is otthagyta és így a csendőrök előkeritették a tetteseket, akik most álltak a komáromi esküdtszék elé, ahcl betöréses rablás bűntettével vádolta őket az államügyész. A vádlottak közül Pokorny mindent be­ismer és Tóth Bélára hárítja a felelősséget, aki valósággal unszolta őt a tett elkövetésére. Tóth Béla nyomorával védekezik. A rablásról nem akarnak tudni, csak lopást ismernek be. A sértett elmondta a hátborzongató este történetét és előadja, hogy az eset után nem feküdt ágyba és nem is engedte a fejsebeit összevarni, mert a varrást később fájdalmas módon távolit- litják él. A vád és védelem meghallgatása után a feltett kérdésekre az esküdtek súlyos testi sértés bűntettében mondták ki bűnösnek a vádlottakat és Pokornyt egy évi, Tóth Bélát másfél évi börtönre Ítélte a törvényszék. — A magyar nemzeti párt népgyüíése Madáron. A magyar nemzeti párt sajtófőnök­sége közli: A komáromi körzet rendkívül si­került népgyülést tartott az elmúlt napokban Madar községben, ahol Koczor Gyula nem­zetgyűlési képviselő és Kalitza Sándor köz­ponti titkár jelentek meg. Koczor Gyula kép­viselő az általános politikai helyzetet ismer­tette, szólt az adózás sérelmeiről és meggyő­zően fejtegette az agrárvámok fontosságát a magyar gazdatársadalom szempontjából. — A szlovenszkói és ruszinszkói refor­mátus lelkészek Kassán május 26-án, szerdán országos konferenciát fognak tartani. Ugyan­azon a napon délelőtt 9 órakor ünnepélyes istentisztelet lesz a református templomban, ahol az alkalmi beszédet Páióczi-Czinke Ist­ván püspök, a kiváló egyházi szónok fogja tartani s a zempléni papok énekkara is közre fog működni. Az istentiszteleten bizonyára Kassa város intelligens közönsége is nagy számmal fog résztvenni. Megelőző estén 7 órakor az Egyetemes Református Konvent fog ülésezni. I Dr. Pick Imre I kórházi orvos yA röntgen, kvarc és diathermia Intézete | Léva, Teleki-utca 15. sz. | Telefon 75. \ □ i A legmodernebbül falsze- <2 relt röntgen Intézet, a be- \ tegségek megállapításán \ kivUl felületes és mély the- K ráplát (gyógykezelés ) Is | eszközöl — DIathermláJa y krónikus nöl betegségek és > mindennemű reumatikus ^ fájdalmak gyógykezelését | eszközli 5096 ^ i ' D ! $ DéIszIovanszkó legmodernebből ^ $ felszerelt közegészségügyi intézete i

Next

/
Oldalképek
Tartalom