Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-11 / 83. (1121.) szám
6 1926 április 11, vasárnap. Gyenge Annus polgármester szeretne lenni Budapesten Prágából Olaszországba, onnan Amerikába utazik. — Harminc estére meghívta a budapesti opera. — Beszélgetés a világhírű magyar művésznővel. Prága, április 10. A Cseh Nemzeti Színház hatalmas plakátokon hirdette a nagyjelentőségű esményt, hogy Anne Roselle, a new-yorki Ivíetropolitan-opera világhírű tagja három estén át vendégszerepei Prágában. A vendégszereplés kétharmadrésze már lezajlott. Anne Rosellenek, a tizenaégyesztendős korában Amerikába került Gyenge Annusnak hallatlanul nagy, őszinte és meleg sikerben volt része a ez a siker — ha ugyan lehetséges — minden bizonnyal még fokozódni fog ma este, amikor az Aida és a Bohémé Mimije után a Desdemonát fogja búcsúzéval énekelni az operáért rajongó prágai publikumnak. Gyenge Annust, vagy jobban mondva Anne Rosellet, hiszen az egész világ ezen a néven ismeri, Passage-szállóbeli lakásán fölkerestem, hogy megkérdezzem: mik a tervei, mit szól a prágai sikeréhez és mikor fog megint magyarul énekelni. A művésznő rendkívül szívesen fogadott. Meg 9em várta a kérdést, tüstént. beszélni kezdett. Látszott rajta, hogy tisztában van az interjúvoló újságírók követelményeivel. Németül mondotta, hogy nagyon örvend prágai sikerének, mert először életében énekelt olyan városban, ahol senkije sincsen, ahol egyetlen jóbarátja, vagy ismerőse sem volt a szinhazban és mégis nagy tetszéssel fogadták. Rosszul beszél németül, angolos kiejtéssel és keresi a szavakat. Szinte boosánatkérően mondja: „Ich habé erst jetzt ge- lörnt“. így mondja: gelörnt. Mosolyog hozzá, vidáman, amerikaiasan. Valamennyi hófehér foga elővillan bele. — Beszéljen magyarul, művésznő, hiszen én is magyar vagyok — mondom. Mire kerekrenyilt szemmel csodáikozóan néz rám: — Maga magyar----? ...hát Prágában magy arok is vannak? — kérdi. Megnyugtatom, hogy vagyunk egynéhányan, prágai magyarok, de mo9t már én kérdezek, hiszen azért jöttem. — Meddig marad Prágában? — Vasárnapig. Vasárnap továbbutazóm, még pedig úgy, hogy alig láttam valamit ebből a régi és érdekes városból. Ismerősök nélkül állok itten és senkim sincsen, aki egy kissé foglalkozott volna velem, aki kalauzolt volna, igy hát egyebet sem teszek, mint énekelek, vagy próbálok s azután itthon ülök a szállóban. Innen Olaszországba utazom. Milánóban, Rómában és Veronában fogom énekelni az ólasz repertoáromat. — Melyik a kedvenc szerepe? — Egyformán szeretem valamennyit. Nem mondhatok mást, hiszen egy tizenhétgyerekes anya is csak ezt felelheti, aiúit én. — Azzal a külömbséggel, hogy művésznőnek nincsen tizenhét gyereke — mondtam. Nem, C9ak egy tizennégyeves fiam van, akit Györgynek hívnak s akit mindennél, még a szerepeimnél is jobban szeretek. — Olaszországból merre megy újabb babérokért? — Olaszországból hazamegyek — Amerikába. Ott is vannak még elintézetlen kötelezettségeim, amelyeknek eleget kell tennem. — Hát az óhazába mikor tér vissza? — Nem tudom, mikor mehetek megint Pestre. Éppen ma kaptam Radnay igazgatótól meghívást a jövő óv januárjától májusig terjedő harminc vendégjátékra, de még nem tudom, engedi-e az időm. Minden esetre mindent el fogok követni, hogy eleget tegyek ennek a kérésnek,. mert Ma(I1AAÁÁAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAA11ÁÁAA mindenki csak SOaSpIorili és Tsa Jjatóütóöan vesz. Brailsiava, Raűftltná ui. Telefon 1020 és 236*. (EiitY v « v.vv v fifUMUf Tiimjtm gvarorságot, a szülőhazámat örökké fogom szeretni. — Jól érezte magát legutóbb Pesten? — Kitünően. Úgy éltem ott, mint egy kis király. Olyan szeretettel vettek körül a pestiek, hogy ÖTokre feledhetetlenné tették számomra azt a túlságosan gyorsan eltelt rövid időt, amit a körükben tötlthettem. — Miér nem marad ottan hosszabb ideig? — Nem tehetem, pedig, de szeretnek Pesten polgármester lenni, hogy egy kissé rendbe szedjem azt a tündéri szép várost, amely olyan nagyon el van hanyagolva az utolsó időben. — Más kívánsága nincsen? Kacagva válaszol: — De igen, szeretném, ha jót* ima rólam. És előzetes köszönetem gyanánt fogadja ezt a képet ... Gyönyörű fényképet vesz elő, s a hátlapjára gyöngybetükkel Írja a dedikációt: ___a prágai vendégszereplésem em lékéül... Anne Roselle. A távolbalátás problémája a megoldás küszöbén Belin proesszor a fényképek dróttalau továbbításának problémáját megoldotta — További kisérleiteiben a mozgófényképek távolbavitelével és a távolbalátás megoldásával • foglalkozik. Budapest, április 10. A magyar fővárosnak igen érdekes vendége van, Edouard Belin francia fizikus-tanár kísérletező gyáros. Belin nevét csak legutóbb kapta szárnyra a világhír, amikor a francia tudós az osztrák kormány meghívására berendezte a bécsi és gráci fénykép-te- legrafálási telepet, mely öt peTC alatt továbbította a fényképfelvételeket Belin munkája végeztével visszautazott Párisba, ahol a mozgófényképek telegrafálásrnak megoldásával foglalkozik és szerdán a Műegyetemi Rádió Klub meghívására Budapestre érkezett, hogy előadás keretében bemutassa munkássága eredményét. A fényképek távolba való átvitele — Az a nagy probléma, amellyel foglalkozunk. tulajdonképpen három részből áll. Az első a fényképek távolba való átvitele, a második a mozgófényképek telegrafikus továbbítása, a harmadik pedig a távolbalátás. Ezek közül az elsőt immár nyugodtan kiküszöbölhetjük a megoldásra váró feladatok sorából és pedig azért, mert immár megvan a megoldás. A fényképek telegrafálása dróton, vagy dróttalan utón, a tudomány számára nem probléma többé. Ami még hátra van, azok részletkérdések. A problémák laboratóriumi megoldása és gyakorlati érvényesítése hiánytalanul sikerült Ennek az eredménynek persze hosszú útja van. Az első kísérletező Baekewelle volt, aki 75 éve a kézírás dróton való továbbításával kísérletezett. Kora professzor 1907-ben 15 perc alatt továbbította VII. Eduárd király arcképét. Most már a probléma végleg meg- olu^uott s úgy lesz, mint a rádióval, a dróttalan fényképátvitel három év alatt a laboratóriumi kísérletből a társadalom szerves intézményévé válik. Belin készüléke Belin készüléke a következő: A leadó készülékben egy rézhengert alkáli bichromatos zselatin réteggel von be s erre exponálja az átviendő fényképet. Ez a zselatinréteg meleg vízben a szerint oldódik, amint azt több, vagy kevesebb fény érte. Ilyen módon tehát egy a fény erősségének megfelelő dombormüvet kap, amiért is ezt az eljárást relief-módszernek hívják. Már most ezt a dombormüvet keménnyé rögzítik s ezzel a hengerrel egy mikrofon membránjához rögzített tüt hoz érintkezésbe. Mikor a henger a saját tengelye körül s azonkívül magán a tengelyen is tovább mozcg, a tü a hengerfelület minden pontjával érintkezésbe jut s igy a domborulatoknak megfelelően a mikrofon ellenállása változásokat szenved, az adó állomás tehát modulálható. Az ilyképpen elektromos rezgésekké változtatott fényt a felvevő állomáson ismét fénnyé alakítják át, amely egy kis tükörrel ellátott oscillografra kerül. A tükörről a fény egy ernyőre vetődik, amely- erősségű megvilágítás, mivel a távolbalátásegyik sztuen az üveg7 teljesen átlátszó, a másik szélén az üveg fényáteresztő képessége folyton csökken. A fénysugár ezen a résen és egy üveg lencsén át a féladó állomás hengerével synchron mozgó hengerre esik. Az os- ciilograf szerkezete folytán a fénysugár az ernyőn nem hatolhat át, ha az oscillograf nyugalmi helyzetben van, azaz a beérkezett rezgések modulációinak megfelelően az . oscillograf hol jobban, hol nehezebben mozdul el s így a felvevő hengerre világosabb, vagy sötétebb fénypontok esnek. Természetesen ezen a hengeren fényérzékeny papiros van s igy rajta megkapjuk a leadott képet. A Belin- módszerrel továbbított képek csodálatos tisztaságnak s olyanok, mintha eredeti, közvetlenül a helyszínen készült felvételek lennének. Ráncos képű öreg urak, gyönyörű női arcok legparányibb részletei is teljes finomsággal domborodtak ki s még az olyan felvételek is, amelyek mozgalmas és nagy tömegeket ábrázolnak, bámulatosan tiszta képet nyújtanak. A távolba fotografálásnak ma még csak egy komolyabb nehézséget kell leküzdenie s ez a leadó és felvevő állomások egyidejű, azaz syncsheron működése. A Belin által bemutatott készülék még kissé komplikált; abban a pillanatban, amikor ennek egyszerűsítését elérik, a távolba fotografálás véglegesen és tökéletesen megoldottnak tekinthető. A távolba fényképezés jövője A távolba fotografálásnak beláthatatlan fontossága van. Ennek révén lehetővé válik, hogy sajátkezüleg irt táviratainkat, kezünk vonásainak megfelelő eredetiségben juttassuk a címzetthez. Általában minden okmányt a maga hü eredetiségében bocsáthatunk világgá, s megoldódik a kinai és japán jelképes képírás továbbításának eddig megoldhatatlannak látszott problémája is. A kriminalisztikában a körözöttek fényképét öt percen belül minden rendőrállomással közölni lehet s óriási az nj találmány jelentősége is. A filmfelvételek távolba való fotografálá- sa meseszerü lehetőségeket nyújt Eddig a filmeket, a készítésük helyétől távol lévő részek csak elkésve kapták meg s igy például a filmriportok elveszítették aktualitásukat. A jövőben éppen ugv, mint ma, az események megtörténte után szinte már percek múlva értesülünk azokról rádió utján, láthatjuk s egyidejűén hallgathatjuk is azokat otthoni kis felvevökésziilékünkön és vetítő vásznunkon. A mozgófényképek távolbaviteléröl Belin professzor igy nyilatkozott: — A mozgófényképek távolba átvitele az ón számomra immár szántén nem probléma többé. Franciaországi laboratóriumokban most tesszük találmányunkon az utolsó simításokat, két vagy három hét, * legfeljebb egy hónap és mindenki tudni fogja, hogy a mozgófényképek távolságokon át való közvetítése nemcsak megvalósulhat, hanem azt is, hogy miképpen valósult meg, — A mozgófényképek drótnélküli továbbítása elé a legnagyobb akadályt a továbbításhoz szükséges óriási gyorsaság tornyosi- totta. A mozgókép tudvalevőleg állóképeknek egy tizedmásodpercen belül való egymásra torlódásából áll. A drótnélküli továbbításhoz tehát az szükséges, hogy egy képet egy tized másodpercen belül adhassunk le, illetve vehessünk fel. A képek leadása, úgy az állóképeké, mint mozgóképeké egyes képelemek leadásából áll. Ezeket a képelemeket úgy nyerjük, hogy a továbbításra szánt felvételt egy tükörkészülék segítségével elemeire bontjuk. Kutatásaink szerint egy négyzetmi- liméternyi képnek félig-meddig tökéletes továbbításához 90 képelemre van szükség. A továbbítandó filmrész területe 18X25, azaz 450 miliméter Az összes képelemek száma 450 X 90, azaz 40.500. 40.500 képet kell tehát továbbítanunk egy tizedmásodperc alatt, ahhoz, hogy a mozgófényképek átvitele sikerüljön. — Ennek a gyorsaságnak az elérése teoretikusan egyáltalában nem lehet probléma, csupán az okoz nehézségeket, hogy ennek a rendkívüli gyorsaságra megfelelő érzékenyen reagáló anyagot találjunk. Immár ez is megtörtént. Az eljárásnak részletét egyelőre nem mondhatom el, miután munkatársammal való megegyezésem folytán, csak aznap, mikor a nagy nyilvánosság előtt mutatjuk be készülénkünket, fogjuk részletesen kifejteni eljárásunk módozatait és megjelölni azt a utat, amelyen eljutottunk a probléma megoldásáig. — A mozgófényképek továbbítása a középső fokot alkotja az állókép átvitele és a távolbalátás között és ha ezt megoldottuk, csak egy lépés a távolbalátás megvalósítása is. Immár csupán egyetlen nehézség van, ez pedig a kellő erősségű megvilágítás, mivel a távolbalátás nál reflektálódó fényről van szó és ennek kellő megerősítése a rendelkezésre álló, szinte végtelenül rövid idő alatt újszerű technikai megoldásokat igényel. Husvét Sevillában — A P. M. H. levelezőjétől — Sevilla, április 9. Sevilla a húsvéti ünnepeken találkozó- helye a nemzetközi társaságnak. Minden vonat zsúfolásig tömve, poros autók vágtatnak a szélrózsa minden irányából s a Quadalqui- viren gazdag amerikaiak yachtjai horgonyoznak. Az utcákon csodálatos ellentétben keverednek össze a járókelők. Ott látjuk Andalúzia barna asszonyait tüzes fekete arab szemükkel, feketébe öltözve, piros rózsával szénfekete hajukban, fekete mantillával fejt £ körül... s ott látjuk az előkelő külföldi nőket Pária legújabb divatosodáiban, a tavaszi színek ragyogó pompájában. Szőkehaju magas angol nők, hirtelen szőke skandinávok csodás ellentétet alkotnak a kis fekete benszülöttekkel. Sevilla husvétkor hivetkőzik önmagából s a vallásos ünnepeknek valóságos orgiáit üli. „Semana Santa“, szent hét, visszaemlékezés Jézus Krisztus szenvedésére. A Gol- gotha tragédiájára. Virágvasárnapon kezdődnek a híres processziók s nagypénteken az alkonyat beálltával érnek véget. Ekkor az egész város mélységes gyászba borul, hogy illő hangulatban várja a feltámadás ünnepét. Szín, illat, élet eltűnik az utcákról. Sevilla gyászol. A nagyheti processziók az Ur szenvedésének jeleneteit képekben örökítik meg. Látjuk a jeruzsálemi bevonulást, a Getschemane kertben végzett imát, a fogságba vitelt, a keresztutat Krisztus alakját a fafaragászat régi mesterművei reprezentálják s Mária szobrait is ott hordják a menetben pazar dísszel ékesítve. Ilyenkor a templomok, a kolostorok megnyitják kincses kamráikat, de a gazdag családok is kikölcsönzik ékszereiket a szobrok feldiszitésére. Sehol a világon nem olyan virágzó a Mária-kultusz, mint Andalúziában, amelyet a benszülöttek a legszentebb Mária országának neveznek. Sevilla minden városrészének külön Máriája van s mindegyike a legszentebb, legtiszteltebb, legszebb, ellentétben a más városrészek Máriájával. A processzióban csak férfiak vesznek részt s ezek Sevilla sok vallási szövetkezésének tagjai, akiket nazarénusoknak neveznek. Hosszú fekete kámzsát viselnek, amely hosszú csúcsban végződő fedővel borul a fejre. Az arc el van takarva, a homlokról a mellig kendő hull alá, amely csak a szemet hagyja szabadon. Ez még a vezek- lési idő maradványa, amikor a vezeklők nem akarták felismertetni magukat. Nagypéntek éjszakája a szűk Call de las Sierpesen. A házak mentén széksorok buzognak, az erkélyek sűrűn megrakva emberekkel. Hosszú, néma várakozás, mig végre felharsantak a trombiták s tompa dobszó ha Ix útszik fel. Elől egy szakasz katona lovagol. Sötét, borzalmas, tetőtől-talpig beburkolt alakok lépkednek utánuk párosával, kezükben égő gyertyákkal. Néhány száz pár vonul el előttünk. Dobpergés, tompa, nehéz, izgató. Egyházi ornátusban papok, majd katonák következnek utánuk s ott hozzák a megfeszített életnagyságu képét, elrettentő természetességben. A nehéz alkotmány alatt harmincán görnyednek, de a hordozókat elrejti a talapzatról lehulló kendő, csak a hatvan lassan előrehaladó lábat látni. A dobok elnémulnak. Egy leány fenn az egyik erkélyen elnyújtott hangon panaszos megrázó dalt énekel. Könnyek szöknek a szemekbe. A szoborra most vakító világosság esik s a megfeszítettet magasra emelik. Amint a tö- viskoszorus fej kiemelkedik, zokogás tör fel a tömegből. A menet tovább halad. Újból a páros férfiak végtelennek tetsző sora, min- denik nagy, súlyos kereszt alatt görnyed. Most muzsika hangzik fel, de a gyászdalt tiszta fanfárck törik át, a feltámadás dicsőségét hirdetve. Tömjén száll az égbe. Széles ezüst baldachin alatt földig hulló fehér díszruhában, melyen arany liliomok vannak kihimezve, az istenanya szobrát hozzák. Fején tizta aranyból vert sugárkcróna, nyakán, fülében remekmívű ékszerek. Imára kulcsolt kezeiben drágagyöugyből rózsafüzér. A 7 éjszaka szelid. A szökőkutak vize lágyan csobog. A virágok illatoznak. Csend. Magány. Vágy. Egészen világos a sevillai tavaszi éjszaka. Magyar, román, olasz, angol stb. utlcvél- vizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró átlövőiéinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala.
