Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-11 / 83. (1121.) szám

192fi április 11. vasú r n an. irm.iu?x--xi xzzrvzsrizxansaRtwmsmv.Tam 'RRX<5AIiA\AfifeARlHIRLAt ki íüö mm Irta: Schopflin Aladár. Nem fognak megharagudni,, ha most a/, egy­szer nem magam szólok önökhöz* hanem csak a tolmács szerepót vállalom. A csere, melyet aján­lok, nem rossz önökre nézve, mert helyettem a mai Európa legszellemesebb embere szól e hasá- hon: Bemard Shaw, az angol drámaíró, s ho­nink legszabadabb szellemű publicistája. Egyik cikkéből idézek néhány részlete*, amely a művé­szeire való nevelésről szól, de tulajdonképen — mint Shaw minden müve — a mai élet kritiká­jához ad merész és elmés adalékokat. — Csak arra akarom felhívni a figyelmet, — kezdi Shaw a maga szokott ártatlan arcával — hogy a művészei az, ember egyedüli igazi tanító-’ mestere. Már máskor is hangsúlyoztam, hogy nincs a világon ember, aki ha nem fenyegetik kínzással, el tudjon olvasni egy iskolai könyvet. . .nnek az oka abban rejlik, hogy az iskolai könyv nem művészi, .alkotás. Ép oly kevéssé lehet elvi­selni egy előadást vagy prédikációt, ha a tanító nem művészember. Leszámítva a betegségeket, nincs rettentőbb dolog, mint unalmas könyveket olvasni, unalmas színdarabot vagy nehézkes pré­dikációt. hallgatni, érdektelen képeket vagy csúf épületeket nczni. Az az erőszak, melyet ezzel tesznek lelkűnkön, sebeket hagy hátra és subtilis betegségeket idéz elő, a melyeket a pszichopato- lógusok még nem vettek kellően figyelembe. Az iskola, a melyben minden tanító tényleges kontár és minden tankönyv müvészietlen, annyira meged- zett minket, hogy egyenesen rémitő képességet szereztünk az unalom elviselésére. Sőt még azt, a meggyőződést is elsajátítottuk, hogy a művészet fajtalan dolog és kárhozatosan hat a jellemre. A templomban, a parlamentben, nyilvános gyűlése­ken ünnepélyesen ülünk és hallgatjuk az unalmas fecsegőket és szónokokat, mert mióta járni és beszélni tudunk, mindig ránk kiabáltak, megszid­tak:, terrorizáltak, megvertek és becsuktak min­ket. ha az unalom és a fecsegés ellen fel mer­tünk lázadni vagy jelét adtuk természetes boszu- ságunknak az unalmasok és fecsegők ellen. És ha akad ember, a kinek lelkében van elég veleszü­letett erő, hogy szétrobbantsa ennek a belénk ne­velt tiszteletnek a kötelékeit, és pellengérre állít­sa ezeket a fontoskodó szélhámosokat, kigunyolja és csúffá tegye őket, a hogy ezt Voltaire és Dickens tették, akkor fel vagyunk háborodva és e.lriadunk, még ha nem tudjuk is elfojtani neve­tésünket. Sőt ami még rosszabb, félünk azoktól és üldözzük őket, a kik az igazságot meglátják és hirdetik, mert őszinteségük és éleslátásuk kedve­zőtlen világítást vet a mi vakságunkra és tévely­gésünkre. Ezután arról beszél Shaw, hogy az unalom e megszokása miatt hallgatják végig az emberek iskolás gyerekek türelmével a rossz zenei elő­adásokat és beszédeket és hogy Londonban min­den este százezer fontokat adnak ki az emberek olyan művészeti előadásokra, melyek csak annyi­ban vannak a művészettel kapcsolatban, hogy megszilárdítják azt a gyűlöletet, mellyel az angol ember úgyis viseltetik iránta. Viszont azonban mindenki élvezhet igazi művészetet: olvashat jó könyveket, hallgathat jól előadott jó zenét a pia- nolája sigitségével, nézheti szép képek szép reprodukcióit. Szóval — folytatja aztán — manapság min­denki számára nagy bősége érhető el a művészet­nek. A nehézség abban áll, hogy mi a művészet­re, amely egyedül tud a test és a lélek szép­ségére nevelni, amelyben a múlt újra éled ben­nünk, és a jövő reménye ragyog ránk, amely a lelkesedés hivatott közvetítője és a szentek kö­zössége felé vezető utunk, — hogy mi a művé­szetre rásütjük a bűn bélyegét. Azért, mert min­denütt, ahol a művészet fellép, ott fellép az el­lenállás a zsarnokság ellen, a láncok letépóse, ott a szabadság lehellete lebeg. A művészet elnyo­mására való kísérlet nem sikerül teljesen, de a hatása még mindig elég nagy arra, hogy az embe­reik végtelen sokasága elsatnyul a művészet utáni vágyban és a megtűrt művészet egy nagy része megromlik. Az ember sok gazdag családdal talál­kozik Angolországban, akiknek nem sokkal van több kultj«ájuk, mint a lovaiknak és kutyáiknak. És sok szegény család, akiket szegénység és vá­rosi élet megfoszt a világ szépségének szemléleté­től, bizonyosan boldogabban élne mint disznó, mert emberiességének nem tudja nyújtani az egyedüli hatásos eszközt a kultúrához, a mű­vészetet. Az éhséget mesterségesen tartják fenn még akkor is, ha meg volnának az eszközök le­küzdésére. Meg vannak tiltva az elbeszélő mü­vek, meg vannak tiltva a képes levelező lapok, meg van tiltva a színház, az opera, meg vannak tiltva a szép színek, épen úgy, a hogy a bűn meg van tiltva. Hangosan imádkoznak istenhez és hall­gatagon tisztességtelenséggel vádolják. A bűnnek minden művészivel, az erénynek minden hitvány­nyal és utálatra méltóval való összekapcsolása elvvé emeltetett. mLeondanak azokról az egészsé­ges feltételekről, melyeket a művészet az ember érzéki vágyainak szerez. Kultivál: férfiak és nők helyett, akiket ezernyi finomodás fékez, akiket a csúnyaság eltaszit, akik visszariadnak a durva­ságtól, megborzadnak a nyerseségtől, akiket az a varázs, melyet a művészet leplez előttük, felne­vel arra, hogy mélyen és édesen tudjanak érez­ni. — ezek helyett látjuk a válogatás nélküli rabló vágyat az élvezet után hajszolódni, látjuk a leg­durvább izgatószerekkel való dicsekvést. Szünte­lenül a tisztaság, szépség és erény után kiabá­Ismeretlen tettesek éjfél után kirabolták a rimakokovai római katolikus templomot Betyá r világ íelsögömörbeu. — A templomot teljesen kifosztották. A hely beket és a papi ruhákat elvitték. — Erélyes nyomozás indult a rablók felkutatására. — A P. M. H. tudósítójától. — Rimakdcavft, április 10. A rimaszombati községeket állandó izgalom­ban tartót'a az a hajsza, melv a rimaszombati ! fogházból megszökött SLmo testvérek lilán indul1 la rimamenti erdőségekben. Tegnap jelentettük, | hogy a két szökött fegyencet végre elfoglak és u j- I ból lakat, alá tették. A rimámén ti betyárvilág I azonban mára újabb szomorú szenzációval szol­gált. Isntereflen lettesek a csütörtökre virradó éjjel szentségtörő kézzé! feltörték a rima­kokovai. római katholikus templomot és kirabolták. Szép tavaszi este volt. A kokovai éjjeli őr másodmagával teljesített szolgálatot. Éjfél után a katolikus templom felől világosságot vetlek észre az éjszakában. Rögtöni tudták, hogy baj van, mert a templomot este be szokták zárni. Felrohantak a parókiára és jelentették az esetet. A templomkulzsok a helyükön voltai--, azt senki­nek nem adták oda. .Mire a templomhoz értek, a templomban a világosság már kialudt, vak sötét­ség és mély csend uralkodott. Az este lezárt aj­tók azonban ki voltak feszítve s mikor bemen­tek, azonnal látták, hogy a templomban rablók járlak, akik a tem­plomot kirabolták, az értékes kegyszere­ket, kelyheket, a szentséget, sőt a papi. ruhákat, is magukkal citték. A faluban általános riadalmat okozott, hogy a rablók már a falu közepén lévő templomba is bemerészkednek. A csendőrség a sezntségtörő rablók kézrekeritésére a legerélyesebb nyomozást vezet* j be. áiiamS építési-tort jegyek j készpénz és részletfizetésre. Evenként Ki 16,000.000 : nyeremény sorsolása. Rendelje meg a sorsjegyet: j y, Hrabanek a spol. Praha II.. Yáclavské nám. 56. I banküzletében. • j Szolid képviselők (elvételnek ! 5251 : Nyolcszázéves kőfal mögött Béla király mesél Anonymus nyomdokain a szentelt falak között — A latin—magyar kultúra nyomában Ipolybalog, április 10. Az Ipolyság—balassagyarmati országút mentén fekete humus fordult, mindenütt a csillogó eke nyomán. Fenn az Isten azuros palástja alatt röp- keszárnyu pacsirta imádkozik a kora reggelnek. A szőke Ipoly éles kanyarodással vág a Duna felé; két oldalán hosszú, kékes láncban húzódnak a bör­zsönyi és a honti hegyek. Csodálatosan szép pano­rámája, az áldott anyaföldnek, kicsiben a tejjel- mezzel folyó Kánaán, hátán, mint szorgalmasan dolgozó hangyák: az ipolymenti magyarok dolgoz­nak, ostorpattogbafva, dudolgatva. Az ipolybalogi templom kőkerítése előtt állok. A régiek kedvenc körbeépitése méteres átmérőjű falat emelt a nyolcszázéves templom köré. A milleniutn esztendejében faragtak uj kaput, ott ékeskedik az apostoli kettős kereszt és a Nagy­asszony képe, ügyes kezekkel faragva bele a ke­mény fába. A -templom belseje Magyarország ókora. A szé­les, falábakon nyugvó kóruson szentek szobrai fa­ragva, latin a felírás: Sanctus Paulus, Sanctus Petrus. A műtörténet emlékek országos bizottsága nem engedi a templomot lerontani. A szentélyt • a formát okvetlen meg kell hagyni. Ipolybalog ez év nyarán készül a nyolcszáz­esztendős templom renoválására És a pár százezer koronás költséget minden nagyobb emóció nélkül odaáldozzók, mert ez a község messze földön híres magyaros gavallériájáról. Ezerkilencszázflhuszonegyben kapott önálló plé­bániát,akkor százhúszezer korona költséggel papla­kot építettek, iskolájuk a környék legszebb isko­lája, tizenhétablakos utcai homlokzattal. Általában típusa a rendszerető, áldozatkész és kötelesség­tudó községnek. Beszélgetünk a barnaarcu, tipikusan magyar emberekkel. — Nincs nálunk sem földesur, sem zsidó — mondogatják —, mienk az egész határ. Körülbelül ötszáz hold rétjük van az Ipoly mentén. A régi jó időkben az alagi versenypályára szállították a kitűnő szénát, amelynek hire messze földre eljutott. Ma már az újfajta szőlőkkel is próbálkoznak. Hiába, magyar ember itala a bor, legjobban megoldja a nyelvet és csínján élve vele, megpiro- sitja az arcot. Tanítót, papot, aki nekik dolgozik, megbecsül­nek, mert tudják, hogy az iskola neveli őket a mun­kás és becsületes életre. ... Béla király templomára méltán büszkék, bár a fiatalabbak szeretnének már a megnagyobbí­tott és kitatarozott templomba járni. Nem füti őket a politika. Náluk első a munka, a politika és minden egyéb csak az utána követ­kező pihenő óráiéban és ünnepnapokon kerül napi­rendbe. Mert jól tudják, hogy az áldott föld csak akkor termi meg a maga gyümölcsét, ha szivvel- lélekkel vele dolgoznak. És a magyar földműves kenyere tadó munká­ját nem szárnyalhatja túl a harminc politikai párt versengése. ... A lezajlott világháborúban íb megállották derekasan a helyüket. Alig van katonaviselt em­ber, aki ne altiszt lett volna. Magam is katonáskod­tam egy-két emberrel és mindig kellemesen emlé­kezem rájuk vissza. Persze, ők is erősen bizakodnak, hogy meg­nyílik a csehszlovák magyar határ-menti szomszé­dos forgalom s akkor a bőségesen termő eszten­dőkben megint csak szabaddá lesz előttük a vác— budapesti vonal. ... Az országút mentén kőfallal kerített ósdi templomban Béla király szelleme pihen. Szinte kihallik a lúd toll sercegése, amivel Anonymus barát jegyzi a magyarok krónikáját: „... innen pedig megindulván, a Duna partján menőnek és a Wereuecca vizén átmenvón, tábort ütének az Ypul (Ipoly) vize mellett és mivel isteni kegyelem vala bennök, mindenki félt tőlök.. Vájjon visszaemlékeztek-e néhanapján a barna, lóratermett ősökre, akik ezeregynéhány esztendő­vel ezelőtt itt kalandoztak a Verőce s az Ipoly tá­ján és megszerezték nektek e földet, hogy áldás és békesség fakadjon belőle a késő unokákra? ... Farkas István. lünk, és képtelenek vagyunk azt felismerni és szeretni, ha feltűnik előttünk, úgy hogy veszedel­mesebb nagy prófétának vagy költőnek lenni, mint húsz társulatot alapítani, amelyek a szegény emberek zsebéből kicsalják a megtakarított pénzecskéi ültet. Nem szabad egy pillanatra sem azt gondolni, hogy műveletlen emberek csupán közönbösek a nagy és nemes tulajdonságok iránt. Gyűlölik őket gonosz akaratú gyűlölettel. Az ilyen tulajdonságok a legjobb esetben olyanok, mi^t ritka és pompás madarak; ha meglátják őkét, az egész ország kezébe veszi a puskát, de a madárnak legalább kijut a kitömés kitün­tetése. Alapjában mindez abból a szokásunkból szár­mazik, hogy megtiltjuk gyermekeinknek, hogy terhűnkre legyenek, ön úgy aggódik a fia er­kölcse miatt — mert hisz mindenki tudja, milyen ter­hes tud az lenni — s azért távol tartja tőle a milói Vénuszt és végül valósággal a gyalázatos nősze­mély karjaiban, vagy még ennél is gyalázato­sabb karokban találja, ön elhatározza, hogy Praxiteles Hermese és Wagner Trisztánja illetlen egy fiatal lánynak. Hogy aztán megszabaduljon, az ön szülői oltalmától, a leánya olyan férfihoz megy nőül, aki kétségbeejtően különbözik Hér­méstől ép úgy ment Trisztántól, önök nem foj­tottak el egyetlen egy szenvedélyt, nem hárítottak el egyetlen veszedelmet, csak elrontották a szenvedélyeket azzal, hogy éhezésre kárhoztatták őket és lebontották mindazokat a védőfalakat, melyek egy szabadságban nevelt gyermeket olyan hathatósan megvédenék. Nektek vannak férfiai- tok, akik a vallász szolgáinak hiszik magukat és nyíltan bevallják, hogy az utca kocsiutján kell menniök, hogy a járda veszedelmeitől megmene­küljenek. önök vadászatokat rendeznek ama nők ellen, akik kísértésükre vannak, — nyomorúságos nőszemélyek, akiket a mii vész nem tudna borza­lom nélkül megérinteni, önök lármát csapnak j több ruha érdekében, ami elleplezze a testet. És ! az ilyen embereket nemcsak hogy nem róják meg, hanem még bámulják és tisztelik is őket, mialatt a művészeknek küzdeni kell, hogy meg­tűrjék őket. Amazoknak a ruhátlan emberi test a legborzasztóbb, legtöbb mérget terjesztő, legobs- cénebb látvány a világegyeteriiben. A művész számára a legjobb esetben a természet legbámu- latra méltóbb játéka, az átlagos esetekben közön- bős valami. Ha valami csoda révén holnap lees­nék minden londoni lakosról ruháinak minden rongya, akkor ez a művészi érzésű emberekre nem volna semmi hatással, a müvészietlen embe­rek ellenben megőrülnének és könyörögnének a hegyeknek, hogy essenek rájuk és födjék el mez­telenségüket. Én azon a nézeten vagyok, hogy ez tökéletesen egészséges szellemi alkatra vallana a művészek részéről, tökéletesen betegesre a nera- müvészek részéről. Az egészséges lelki alkat egy hideg országban, mint a mienk, csak a mezítelen testtel való bizalmas ismeretséggel érhető el. Szóval abban a mértékben nevelkedünk fel ostobán és együgyüen, amennyiben nem művé­szien nevelkedünk és az a körülmény, hogy a bu­taságnak ezt az eredendő bűnét el kell viselni, mert általános, sőt mint angol jellemvonás ünne­peltetik, még csak súlyosbítja a dolgot. A helyzet jelenleg annál komolyabb, mert a vallásos neve­lés megszűnése miatt a művészet utolsó napsuga­ra is eltűnt iskoláinkból. Az ungvári Nepomuki-szobrot visszaállítják Ungvár, április 10. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Em­lékezetes, hogy ismeretlen tettesek elpusz­tították Ungvár egyetlen nyilvános helyen ál­ló szobrát, amely Nepomuki Szent Jánost áb­rázolta. A rombolás hire óriási felháborodást kel­tett úgy hogy a kedélyek lecsillapítása vé­gett Gébé munkácsi egyházmegyei gör. kai, püspök és Taby Abris róm. kát. püspöki vi­kárius küldöttségileg jelentek meg a helyet­tes kormányzó előtt, kérve öt, utasítsa a rendőrhatóságot, hogy a tetteseket okvetle­nül nyomozza ki. A rendőrigazgatóság meg is kezdte a nyomozást de az eredménytelenül végző­dött. A közönség körében aztán az az eszme merült fel, hogy a szoborrombolást emléktáb­lával örökítik meg, mig másrészt elhatároz­ták, hogy a szobrot újra öntetik és yedig vasból, vagy bronzból. Az elhatározást tett követte, amennyi­ben egy magát megnevezni nem akaró ungvá­ri uriasszony nagyobb összeget ajánlott fel a szobor újra öntésére. A szobrot az egyház már meg is rendel­te és Nepomuki Szent János napján akarja Ungvár és a vidék közönségének iinnepies részvétele mellett felszentelni. — Miniszterlátogatás Kassán. Kassáról telefonálják: Riha vasutügyi miniszter, szlo- venszKÓi ispekciós körútja során tegnap Kas­sára érkezett. Poprádig elébe utazott Do- lánszky, az uj kassai vasutigazgató Mikenda dr. vasúti főorvossal. A miniszter Kassán tisztán személyi és vasúti szakkérdésekkel foglalkozott s fogadta a vasutasok küldött­ségét. Még az este tovább utazott. Vagyondézsma-tárgyalások a losonci pénzügyi kirendeltség területén — A P. M. H. tudósitójától Losonc, április 10. A losonci pénzügyi kirendeltség terüle­tén, ahová a losonci és kékkői közigazgatási járások tartoznak, a vagyondézsmakivetése- ket annak idején a dézsmakötelesek 90 szá­zaléka megfelebbezte. A felebbezéseket a. pénzügyi kirendeltség vezetőjének intézke­dése folytán nem fogják a felek jelenlétében tárgyalni. A felek felhívást kapnak, hogy felebbezési indokaikat s bizonyítékaikat 15 napon belül személyesen vagy írásban terjesszék be « ezután a kinevezett bizottság fogja megállapí­tani a felebbezők vagyondézsmájának összegét A losonc-apátfalvai körjegyzőséghez tartózd községek részére már ki is kézbesítették a felhívásokat. Az eddigi eredményekből ítél­ve a pénzügyi kirendeltség a földbirtok és a fundus instructus értékét olyan magasra be­csüli, hogy a piacát veszített és értékesítési lehetőségektől megfosztott határ menti köz­ségeket teljes végromlásba fogja dönteni. Ismét felépítik a híres uzsoki fürdőt Ungvár, április 10. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A háború előtt is híres volt a határmenti Uzsok községben lévő gyógyfürdő, amelynek savanyu sósvizét külö­nösen Galícia betegei keresték fel. A fürdő ugyanis csupán pár száz méternyire van a történelmi nevezetességű uzsoki hágótól. Magyarországiak igen ritkán keresik fel, de Galí­cia városaiból és községeiből nagyon sok beteg töl­tötte ott évről-évre a rövid, dí annál kedvesebb nyarat. Az orosz hadak betörése katasztrofálissá vált a fürdőre nézve, amelyet teljesen elpusztítottak. A kárpáti falvak felépítése idején sem gondolt senki arra, hogy a fürdőt ismét helyreállítsa és gyógy­vizének ismét hasznát vegye. A fürdőt ugyanis annak idején egy lengyel ál­lampolgár vette meg, akinek most nem állott érde­kében azt ismét felépíteni. Uzsok község képviselőtestülete tehát elhatá­rozta, hogy a fürdőnek a község számára való ki­sajátítását fogja kérelmezni. A kérelemnek ered­ménye lett és így a kisajátítási eljárás Zseltvay János dr. ungi zsupán jelenlétében a napokban megtörtént. A kisajátítás révén a fürdő forrásain kívül három holdnyi — nagyrészében, sajnos, igen megrongált — erdő, illetve parkterület jutott a község birtokába, amely azonban uj ültetéseikké] és parkírozással ismét helyrehozható. Ha a község terve sikerül, úgy Uzsok ismét látogatott fürdőhellyé válik, ami az amúgy is na­gyon szegény községet gazdaságilag igen fellen­dítené. *o$©o®©©QQ©e©©e ee öcp oqc©qögssaa. Ssfflli«f©l©ge Dr. iSelb ezelőtt a prágai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és masodorvosa 9*rdhfg<n B2. VcDsHSéE.5*«>-Br«ni HM, Wassermann vizsgálati ,*O»3ö©<5e®eiSiQ©0í3ÖÖ©©6O©9Oöö3ööe/O.'y I 5 Táncra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom