Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-09 / 81. (1119.) szám
6 A^ACt^3^-HTí»t iAP’ Rozsnyó püspökei Nagy nevek a rozsnyói püspökség múltjából — Galgóczy Jánostól Bulmies Mihályig — Másfél százados lesz ezidén a rozsnyói püspökség — A M. P. H. munkatársától — Rozsnyó, április Ez évben százötven éve annak, hogy Mária Terézia királyné a rozsnyói püspökséget alapította. A centennáriumot, az egyházmegye századik „születése napját" 1876-ban nagy ünnepélyességgel ülte meg a rozsnyói püspökség. Bizonyára ahhoz méltó lesz a másfélszázados ünnep is. 1876 november 25-én este az egyházmegye összes plébániának templomaiban hálaadó istentiszteletek voltak. Rozsnyón ugyanaznap reggel 4 órától 5-ig ötven mozsárlövés hirdette az ünnepet. Este 7 órakor pedig az .akkori püspök: Schopper György által megrendelt nagy harang, székesegyházi harangtörnyunknak ma is ékessége, először szólalt meg, a százados évforduló tisztéletére. 26-án az egyházmegye minden plébániájánál Veni Sancte után az uj század első szent miséit tartották. Rozsnyón újból 50 mozsárlövés hirdette a nagy nap reggelét, az ünnepi szentmisét maga a püspök: Schopper György celebrálta. Az uj egyházmegye területét — a szepesi és besztercebányai .püspökségekkel egyidejűleg — az esztergomi érseki főegyházmegye akkor még roppant területeiből hasította ki a királynői kéz s első urául, Rozsnyó első püspökéül Galgóczy János esztergomi nagyprépostot nevezte ki. Galgóczy azonban, mielőtt uj állomását elfoglalhatta volna, meghalt. Utóda gróf R é v a y Antal lett s az egyházmegye élén . állott 1776-tól 1780-ig. ő renováltatta a több mint négy évszázados székesegyház épületét, ő emelte a kath. gimnáziumot. A püspökség számára megvette Somodi nyaralót, a hozzátartozó birtokkal együtt. 1780—1799-ig a nagy Andrássy família egyik tagja lépett Révay örökébe: csikszent- királyi és krasznahorka-váraljai báró A n d- r á s sy Antal. Bölcsen és atyailag kormányozta egyházmegyéjét. Húsz uj plébánia neki köszönheti létét. Ma már kevesen tudják, hogy ő emelte Rozsnyó leghatalmasabb tornyát, a város legmagasabb pontját büszkén koronázó székesegyházi harangtornyot. Andrássy ? Antal nagy tudós • is volt s a püspöki könyvtárat nagy értékekkel gazda- gitottg. A magyar .tanügy .lelkes barátja, önsztöndijakat, segélyeket oszt. „A szegények atyja", kik székházát folytonos ostrom alatt tartják. S ő szeretettel állja az ostromot. De állott még keményebbet is: összeütközésbe került a kormánnyal, mely egy házassági ügyben kiadott körlevelének visszavonására akarta bírni s ennek megtagadása miatt összes püspöki jövedékeit zár alá vették. Lelkiismerete azonban nem ismert meghajlást. Kivonult a püspöki székházból, beköltözött a helybeli Ferenciek-zárdájánalc egyik cellájába s két éven át — igazi szerzetesi szegénységben élve, — onnan kormányozta egyházmegyéjét, a régi eréllyel, a régi szeretettel, gondossággal. Ott is halt meg, a szűk barát-cellában, a kis termetű, hajlott testű, de nagy- szellemü és törhetetlen akaratú főpap. 1802-ben Szányi Ferenc követte. Ennek főpásztori gondosságát jellemzi, hogy egyházmegyéjének legtávolabbi, legnehezebben hozzáférhető plébániáit is bejárta, felkereste, sokszor ökrös szekéren. Hat uj plébániát állított. 1808 május 2Ü-án letette a rozsnyói papnövelde alapkövét. A napóleoni hadjárathoz jelentékeny pénzösszegeken kívül egy kitünően felfegyverzett és ellátott lovas- ssapatot állított ki. A Ludovica Akadémia megalakításában hétezer forinttal, akkoriban igen nagy összeggel vett részt. Több mint hetven éves korában halt meg 1810-ben. 1811-től 1824-ig galántai gróf Eszter- h á z y László volt Rozsnyó püspöke- Szegényeinek a sző szoros értelmében ingét is odaadta- Jótékonyságában annyira ment, hogy miután magánvagyonát teljesen szétosztotta, sokszor ő maga is nagy pénzzavarba jött. La jcsáik Ferenc 1825-től 1827-ig, mindössze két éven át kormányozta a rozsnyói egyházmegyét, jótékonyságáról volt szintén nevezetes, av a rozsnvéi és rimaszombati tanítók „jobb ellátására** 7.350 forintot adományozott. Később’ nagyváradi püspök, nagyszellemü s áldásos tevékenységű főpap. Scitovszky Jánosra (1828—18391 különösen azért lehet büszke a rozsnyói egyházmegye, mert Tele egy hercegprímást, sőt bíborost adtunk az egyháztörténelemnek. Tüneményes pályáiénak kiemelkedőbb állomáson érdemes vónrirrtekintenünk: Az abauji Bélán született 1785-ben. Elemi iskoláit Jolsván járta, a gimnáziumot Rozsnyón. 1804-ben rozsnyói papnövendék. 1808-ban a művészetek és bölcselet, 1813-ban a theológia doktora. 1809-ben a rozsnyói kath. gimnázium bölcselet- és mathematika- tanára, 1811-ben a theológa tanára. 1824-beu már rozsnyói kanonok és papnevelő intézeti igazgató, de amellett tovább tanít. 1827-ben rozsnyói püspök. 1839-ben pécsi püspök, 1849-ben hercegprímás és esztergomi érsek, 1853-ban bíboros, a pápai csillagkereszt viselője. Emellett Esztergom megye örökös főispánjaAz esztergomi bazilika építésének költségeihez valóban fejedelmi összeggel: közel egy millió forinttal járult hozzá. A kegyes sors megengedte érnie azt is, hogy erre a gyönyörű műre ő tehesse fel a koronát: ő szentelte fel az európai hirü remek bazilikát. Hogy magyar hitéről, meggyőződéséről ezen, a trónhoz oly közelálló pozíciójában sem feledkezett meg, sőt azt bátran vallotta, annak történelmi emlékű tanujelét adta az 1860-ikt Szent-István napján, mikor a budavári nagy körmenetet ő vezette. Ehhez a pompás ' gesztushoz akkor nagy bátorság kellett! És benne megvolt. Ami rozsnyói ténykedését illeti, székesegyházunk neki köszönheti Szent Néti vértanú nagyértékü, remekművű üvegszerénybe zárt relikviáit, melyeket a Szentszéktől székvárosa számára megkapna sikerült. Mint egyházmegyéjének igazi Mecaenása, egész kis irodalmi kört gyűjtött maga köré s nemcsak a „Rozsnyói egyházmegyei töredékek" megjelenését tette lehetővé, melyben az egyházmegyei papság irodalmi munkássága nyert állandó teret, de amellett mintegy nyolcvan különféle nyelvű és tartalmú müvet adatott ki. A rimaszombati iskolára 5.009 forinton felül, a losonci tanítónak 2.100 forintot, a vekemyeinek 1.000 forinton fe- A lül adományozott. Már hercegpripás volt, s még mindég nem feledkezett meg Rozsnyóról: akkor küldött 500 forintot a Kálvária helyreállítására. Különben összes hagyatékának egy nyolcad részét is végrendeletileg a rozsnyói székeskáptalanra hagyta. Pécsre távozása után gróf Zichy Domokos vette át tőle a rozsnyói püspöki széket 1840-ben Két évig volt a miénk. 1842-ben a veszprémi püspökséggel cserélte fel a rozs- nyóit. Utóda: Kis Apponyi Bartakovics Béla 1845-től 1850-ig volt Rozsnyó püspöke, tehát a legkritikusabb, legnehezebb időkben- És meg tudott felelni a nehéz feladatnak; soha nem feledte, mivel tartozik — mint főpap, egyházának, s mint magyar — hazájának. Losoncon, mely fölött 1848. tüzes, véres zivatarral zúgott tova, — romjaiból újjá emelte a kath. templomot, paplakot és iskolát. Itthon Rozsnyón, ahol ugyancsak végigkaszált a végzet, a hatalmas tűzvész áldozatául esett püspöki székházat és Ferencrendi szerzet- házat uj fedél alá helyezte. Utóbb egri érsek lett. Nyájas, leereszkedő modoráért, örökké derült kedélyéért és sok más lebilincselő tulajdonságáért „Rozsnyó legnépszerűbb püspökének" nevezték. 1851-ben Kollárcsik István lett utóda, 1869-ig. Nagytudásu, szilárd akarat- erejű, fáradhatatlan tevékenységű férfi. Gyakran kinzó betegsége sem képes hátráltatni áldásos munkásságát. Jótékonysága, áldozatkészsége páratlan. Tanítóképzőre 10.000 forintot, a székesegyház belső felszerelésére, ékitésé- re 20.000 forinton felül, még külön egy 7-000 forint értékű drága miseruhát adományozott. ö telepítette Rozsnyóra a pau- lai szent Vinczéről nevezett nővéreket, kiknek zárdáját 30.000 forint költséggel építette fel. Maga az alapítvány külön közel 24.000 forint A zárda homlokzatán arany betűk hirdették: „Kollárcsik püspök a kisdedeknek szentelő" (A Nővérek vezetése alatt álló ovoda és elemi, valamint polgári leányiskolát értve.) A senkinek nem vétő, egyedül a nemes alapitó emlékét tisztelő sorokat a hatóságok évek előtt eltávolították. A zárda, s a falai között működő iskolák aranybetüknél is maradandóbban örökítik meg alapitójuk nevét! Nagystílű, érdekes és mégis sok tekintetben disszonáns egyéniség következett ezután a rozsnyói püspöki székben; Schopp e.r György. (1872—1895-ig.) Nagymüvelt- ségü européer, ki ifjuéveiben Európa minden országát bejárta s tanulmányozta. Scitovszky ismeri és kedveli s behozza a budapesti tudomány-egyetem hittudományi karának professzorául, majd egyetemi rektor is lesz 1864/5-ben. 1868-ban esztergomi kanonok, 1870-ben a bécsi Pázmáneum igazgatója, 1872-ben rozsnyói püspök, 1887-ben, ötven éves bölcsészet-doktori jubileumán. a budapesti egyetemi tanács tiszteletbeli theológiai doktorrá választja, 1888-ban pápai trónálló és római gróf, 1891-ben v. b. t. t., kegyelmes ur lett. Sikerekben, fényben, elismerésben gazdag pályáján mégis csupa disszonanciát váltott ki maga körül. Mindég elégedetlen volt mindenkivel, bizalmasa nem volt, senki előtt meg nem nyilt, rozsnyói székházában is elzárkózva élt, csak udvarmesterré emelt szolgájával érintkezve, s általa véve tudomást a városban és a világban történtekről. Jótékony, adakozó, de büszke, hideg. Egy az ő területeire vezető, a Sajón átfektetett palló miatt képes a várossal dühös perbe szállni s a pallót éjjel elhordatni kerülőivel. Trefort Ágoston kuluszminisztert, — kivel állandó hadilábon állott, — a királyhoz intézett vádiratban bevádolta! Mogorva, barátságtalan, békétlen természetének nagyrészt betegsége volt az oka s hogy bár nagy alapítványok, építkezések hirdetik ma is nevét, — a közvetlen környezetére, korára, hogyan hatott, arra nézve jellemző a Rozsnyói Híradó 1895. évfolyamának azon száma, mely az elhunyt püspököt elparentálja. A cikk, — terjedelmes, sokhasábos, — minden inkább, csak nem nekrológ. Valóságos vádirat, mely csak a beteges ingerültséget és örökös raagábazárkozottsá- got említi mentségül Schopper György minden hibájára. Egyetlen öröme, úgy látszik, az építkezésekben volt. ö építtette a püspöki székház könyvtár- szárnyát, melyen ma is felirat . hirdeti: „Geoi’givs Episcopvs Litteris". A könyvtár állományát is nagyértékü anyaggal gazdagította. ő építtette újjá a kát. elemi iskolát, ő alapitotta s építtette a Koscha-Schopper kórházat, mely ma Rozsnyó s messze vidékének áldásosán működő közintézménye. Egyedül erre a célra 300.000 forintot áldozott, s talán a kórház' felszentelését követő disz- lakomán volt legboldogabb életében az örökké mogorva, elégedetlen ember. A Zárda kibővítésére 20.000 forintot adott. A székesegyház harangíornyába négy uj harangot, köztük a gyönyörű hangú, 37 mázsás Mária-harangot hozatta, melyet a püspökség százados évforduló ünnepén huzatott meg először. Az ö adománya s róla van nevezve a budapesti szt. István Bazilika „Szent György‘*-ha- rangja, egyben a magyar főváros legnagyobb harang-óriása. A múltak ködén át eltűnnek az emberi gyarlóságok, kőben áll s ércben zeng tovább mind az, ami Schopper Györgyben kiemelkedő érték volt. Halandó porai — végakaratához híven — élete főmüvének, a Kósa- Schopper kórháznak kápolnájában, az oltár mögötti kriptaüregben nyugosznakUtána — Rozsnyó tizenkettedik püspöke volt a szerencsétlenül gazdálkodó Ivánko- vics János, a tizenharmadik: Sipeki Balázs Lajos, a mindnyájunk szeretetében még benne élő s örökemlékü főpásztor. Drága, nemes lélek, jól választotta a sorszámot. Beteljesült rajta a szent magyar szám végzete... Hosszú árvaság után Csárszky Józsefben kapta a rozsnyói egyházmegye 14-ik, rövid idő alatt is mindenkit meghódító egyéniségű püspökét és alig fél év után B u b n i c s Mihályban a 15-iket. ö lesz az, kinek kormányzása alatt a püspökség másfélszázados fennállását fogja ünnepelni. A nagy elődök áldozatos, apostoli szelleme ihlesse meg az utódokat! Tichy Kálmán. — A kisebbségek nyelvi jogait ismertető füzet. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok prágai Központi Irodája egy több, mint 100 oldalas, könnyen kezelhető füzetben kiadta a csehszlovákiai nyelvhasználati jognak kimerítő ismertetését. A magyarnyelvű füzet a szakszerű bevezetés, jegyzetek és magyarázatok mellett magában foglalja teljes szöveggel a saintgermaini kisebbségi szerződésnek és a csehszlovák alkotmánylevélnek a nyelvi jogra vonatkozó szabályait, a nyelv törvényt, a nyelvtörvény végrehajtási rendeletét s végül a megyei képviselőtestületeknek, megyei választmányoknak és járási választmányoknak nyelvhasználatát szabályozó kormányrendeletet. A* füzet közvetlen husvét után hagyja el a sajtót és 4 koronás árban kerül forgalomba. Az egyesek és szervezetek (egyesületek) részére egyaránt nélkülözhetetlen füzet megrendelhető úgy a Központi Irodánál (Prága, II., Porié 14/a. mez.), mint a magyar pártok központjainál. A legcélszerűbb megrendelési mpd: a füzet ára és a portóköltség fejében 4 korona 50 fillér értékű levélbélyeget beküldeni a Központi Iroda prágai címére. 1 ■ 1926 április 9, péntek. — Holota dr. képviselő szabadságon. Érsekujváiri tudósítónk jelenti: Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, Érsekújvár vá- rosbirája, kétheti szabadságra Olaszországba utazott. — Halálozás. Kubinyi Pál dr., szegedi közismert nőgyógyász, egyetemi tanár, felesége született Bartányi Anna, e hó 3-án Szegeden hirtelen elhalt. Halála kiterjedt rokonságot döntött gyászba Gömörmegyében. Holttestét. Miskolcon a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Licktenstein László, Miskolc város volt főispánja sógornőjét gyászolja az elhunytban— Karín Michaelis Írónő európai körúton. Karin Michaelis dán írónő amerikai útja után most az európai metropolisokat keresi fel, ahol előadásokat tart a modern nőkérdésről. Előadásait mindenütt a legnagyobb érdeklődéssel kisérik. Tegnap Budapesten tartott Michaelis előadást a régi országházban az elvált nők érdekében megindított világmozgalom fontosságáról. Nagy biztosítótársaság alapítását javasolta, amely védelmet nyújtana a nőknek az elválások ellen. Az apa biztosítja leányát s a biztosítási összeg fizetési kötelezettségét a leány férjhezmenése esetén a férj magára vállalja. Ha most mindennek ellenére a házasság felbomlanék, az asszony a teljes biztosítási ősz- szeget megkapná, ugyanez történne özvegység esetén is. Az előadó meg van győződve, hogy néhány évtized múlva jelentős politikai programmá válik mindenütt a nők védelme a válásokkal szemben. A neves írónő, akinek „A veszedelmes életkor" cimü regénye óriási feltűnést keltett, ma este Prágában tart előadást ugyanerről a témáról. — Párbajban súlyosan megsebesült a Léderer-ügy főtárgyalásának vezetője. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Apáthy Jenő dr. ezredes-hadbíró, aki a Léderer-ügy főtárgyalását vezette, egy lova- gias ügy jegyzőkönyve miatt ma délelőtt súlyos feltételű kard-párbajt vívott Lengyel Aladár magánzóval, párbajban Apáthy az arcán sérült meg súlyosan. Az említett jegyzőkönyvben foglaltak miatt Apáthy még Kör- mendy-Ékes Lajossal, Kiár Dezsővel, Erdélyi Bélával és Rácz Vilmossal is meg fog verekedni. Apáthy e párbajaira katonai felettes hatóságaitól engedélyt kapott. A párbajsorozatot előidéző jegyzőkönyvben ugyanis Apáthy mint párbajsegéd olyan tényeket állított, amelyek miatt Lengyel levelet intézett hozzá azt állitván, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. — öt halottja van már a soproni autóbalesetnek. Sopronból jelentik: Tegnap az Erzsébet-kór- házbam kiszenvedett a kis Haoker Vera is, úgy, hogy a húsvéti borzalmas autpkatasztrőfa halálos áldozatainak száma ötre emelkedett. A négy soproni áldozatot, akik valamennyien Haoker Lipót hozzátartozói, tegnap temették el óriási részvét mellett. A halálautő egyedül életben maradt utasát: Frlipek Ferenc soffőrt a rendőrség őrizetbe helyezte. Tanúvallomások szerint ugyanis a soffőr, aki csak nemrég állott Hackerék szolgálatába, a gépet meg nem engedett sebességgel vezette. A szakértői vélemény is nyomatékos gyanuokokat szolgáltatott Filipek ellen, úgy, hogy letartóztatása indokolttá vált. f — Postapalota Tátrafüreden. TátrafüredrŐl jelentik: Már a békében felmerült a terv, hogy Ó- és Ujtátrafüred részére közös postaépületet emelnek. Tekintettel arra, hogy a két fürdőhely forgalma az utóbbi években tetemesen felszaporodott, a postaügyi minisztérium felelevenítette a régi terveket és az erre vonatkozó aktákat kikérte a magyar kormánytól. Nemrég érkeztek meg az iratok Budapestről, úgy, hogy a minisztérium - már meg is kezdte a tárgyalásokat a telektulajdonos úrbéresekkel. Hir szerint az épület a mai u. n. Beran-korcsma környékére kerülne, ugv, hogy éppen Ó- és Ujtótra- füred határán lenne. — Harmincéves találkozó. A kassai M. K. gazdasági tanitézet 1896-ban végzett hallgatóit ezúton hívom meg a május 23-án Kassán az Európa szállóban megtartandó 30 éves találkozóra. Akadályozás esetén írásbeli értesítést kérek. Ficker Rudolf Siba p. Heretnik, zsupa XX. Slovenskó. — Halálozás. Komáromi tudósítónk jelenti: Raikalubi Ratkovszky Mária 76 éves korában Érsekiéi községben elhunyt. — A rimaszombati Katolikus Olvasóegylet kabaréja. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A Katolikuskor húsvéthétfői kabaréja telt házat vonzott. Az előadást Földy Valika szavalata vezette be, azután I enkey László énekelt aktuális pesti kuplékat. A kör legjobb műkedvelői Szőke Sjzakáll „Homokzsák" cimü tréfáját adták elő frenetikus hatás mellett. A legjobb alakítást Pánczéi Manó szerepében Durda János nyújtotta, de kitűnő volt még Durda Elemér, Tokár An- nuska és Baranyay Icza. A rimaszombati műkedvelők kedvence, Tóth Bözsike, énekelt a Vigözvegyből néhány dalt és Durda Jánossal együtt egy ügyes láncduettet is előadott. Tankó Aranka nagy hatással recitált egy szellemes monológot, méltán rászolgálva a zugó tapsokra. Szenes Béla „Papa vizsgázik" tréfája zárta be a műsort, amiben főképpen Bittner Manci árult el nem mindennapi játékkésEséget.
