Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-09 / 81. (1119.) szám

1926 április 9, péntek. 7 —- Halál az épülő templomban. Mára- tnarosszigeti tudósítónk jelenti: Daruda László talaborfalvai ácssegéd a tiszakirváni pravoszláv templom menyezetét csinálta, egyszerre csak megszédült, társai levitték az emelvényről, de abban a pillanatban, ahogy földet értek vele, meghalt. — önkéntes tiizoltóegyesiilet alakult Szögyénben. Szőgyénből jelentik: Szőgyénben megalakult az önkéntes tüzoltóegyesület, melynek máris 36 legénységi tagja van. A tisztikar egy főparancsnokból és két altiszt­ből áll, a tagok száma napról-napra emel­kedik. — Póruljárt betörő. Nyitrai tudósítónk jelenti: Tegnap délután Gemeiner Anna öz- vegyasszouy lakásába betörtek. Mikor az asz- szony visszatért, a betörőt még bentit ta­lálta a lakásban. Ez rátámadt, földre tepeite és elmenekült. A rendőrség elfogta a betö­rőt Szikora József foglalkozásnélküli fiatal­ember személyében. Szembesítésnél az asz- szony ráismert támadójára. — Orvosi hir. Balassa Imre dr. külföldi tanulmányújáról visszatérve, rendelését Pel- sőcön (Plegivec) megkezdte. — Véres táncmulatság. Tudósítónk je­lenti: Húsvéthétfőn Garamsalló községben táncmulatsá volt A mulatság közben a le­kéri legények összekülömböztek a garamve- zekényiekkel, akik közül Tóth István a vere­kedés hevében hátba szúrta Sztraka Lajos lekéri legényt, mire ez revolvert rántott és Tóth István mellébe lőtt. A vizsgálat meg­indult. — Húsvéti tüzek a Garamvölgyön. Tu­dósítónk jelenti: Garamvezekényen husvét éjjelén Rostás István gazdálkodónál tűz tá­madt. A valószinüleg gyújtogatásból szárma­zó tűz az egész házat elhamvasztotta. — A következő napon Stanakovics Ferenc és Kovács Mihály garamvezekényi gazdáknál jelentkezett a vörös kakas, mely alkalommal mindkét gazda szalmakészlete égett le. —- Tolvaj pincérleány. Ungvári tudósi­tónk jelenti: Illés Irén pincérnő betört Steril Hermann Kapós-utcai lakoshoz, honnan 7— 8000 korona értékű ruhaneműt lopott el és megszökött. — A esehnyelvü rendőr igazságot szol­gáltat. Huszti tudósítónk jelenti: Varga Gé- záné kézimunkát küldött haza kis fiával egyik megrendelőjének. Egy idegen orosz asz- szony elopta tőle a csomagot. A gyermek dula­kodott az asszonnyal csomagjáért. Jött az áll. rendőr, de nem értette meg a magyarul be­szélő gyermeket, hanem csak az asszonyt, aki a rendőr segítségét kérte a kis tolvaj ellen. A vagyonbiztonság őre gumi botjával elverte a gyermeket és elkergette. A tolvaj vigan tovalépett a csomaggal. — öngyilkosjelölt szobafestősegéd. Ung­vári tudósítónk jelenti: Gocsán József szo­bafestősegéd tegnapelőtt illuminált állapot­ban összeveszett apjával, akit egy darab tég­lával meg is ütött, úgy, hogy az öreg ember elájult. Ekkor a megijedt fiatalember ön­gyilkossági szándékkal a Kisung-csatornába vetette magát, honnan sógorának még ide­jében sikerült az elkeseredett embert ki­menteni. — Hátszél milliót sikkasztott és megszökött. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A csepeli kikötő építkezését végző francia Schneider- Creuzo't cég titkára, Gábor Dezső, 600 millió ko­ronát sikkasztott el. Gábor az összeget a francia követségnél vette fel a vállalat számára. Gábor megszökött. A budapesti rendőrség körözi. — öngyilkos negyedi földmives. Érsek­újvári tudósítónk jelenti: Takács Gyula ne­gyedi földmives szerdán délután Negyed mellett a Vágba vetette magát. Mielőtt az öngyilkosság szemtanúi megmentésére gon­dolhattak volna, a hullámok elragadták. Vég­zetes tettének okát nem ismerik. — Levágták a kötélről. Komáromi tudó­sítónk jelenti: Molnár István piaci árus afelett való elkeseredésében, hogy 200 koro­nát elvesztett, elhatározta, hogy megválik az élettől. A padláson felakasztotta magát, de a hárbeliek észrevették és levágták a kötélről. — A második emeletről utcára dobta a mosohaiiát. Salzburgból jelentik: Kasztuer Viktor nevű lakatossegéd lakásának második emeleti ablakából az utcára dobta ötéves mostohafiát és a gyermek olyan súlyosan megsebesült, hogy aligha marad életben. Mi­kor a szomszédok berohantak a lakásba, a bestiális ember hajánál fogva hurcolta a földön hároméves mostahaleányát. A sze­rencsétlen gyermekek édesanyja éppen most tölti ki büntetését lopás miatt, a salzburgi országos törvényszék fogházában, ahová most a férje is bekerült. xx Újdonság! Uriasszonrok és urileányob! Ha igazán szépek és üdék óhajtanak lenni, oldassák vasárnaponként a Prágai Magyar Hírlapban az „IZA", pozsonyi kozmetikai intézet tanácsait. A pompás hírnek örvendő intézet diszkrét kérdésekre is szívesen felel, ha a kérdezősködő válaszbélyeget mellékel. A postacsomagok cimjelzés nélkül küldet­nek szét. A kozmetikai intézet egész nap nyitva van. Pozsony. Stefauik-utca 19/11, 5165 — Oh jaj, megfojt az átkozott köhögés, ha nem használok Egger-féle mellpasztillát. Újra kapható minden gyógyszertárban és drogériában. 3558 ^I^^-MACítARHIRLAE — A k&tonacsiny vége. Pozsonyi tudósí­tónk jelenti: Rybik Gyula besztercebányai illetőségű katona, aki a nyitrai ezrednél szol­gált, december elején egy utcai nő lakásáról annak 2500 korona értékű toalettjét ellopta. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy tettét tréfából követte el, hogy Luca napján nőnek öltözhessen. Az ügybe bajtársait is, sőt a szobaparancsnokát is beavatta. Ezek mentő vallomása után a csíny tevő katonát felmen­tették. — A „Nagymama" Rimaszombatban. Ri­maszombati tudósítónk jelenti: Az itteni Mű­kedvelők asztaltársasága husvét vasárnapján mutatta be a Tátra-szálló színpadján nívós előadásban Csiky Gergely háromfelvonásos vígjátékét a „Nagymamáit, Fráter József rendezésében. A címszerepben Tóth Ilonka nyújtott kitűnő alakítást, Márthat Kiss Maris­ka játszotta, Tímár Karolin szerepében pe­dig Kovács Annuska jutott megérdemelt tap- sokhez. Biaczovszky Irénke pompás figurát hozott ki Serafin szerepéből és a férfiak kö­zül különösen Nagy László, Szemrád Károly és Janecska Rudolf tűntek ki. Előadás után táncmulatság volt. — A pozsonyi beförökirálv büntetését a tábla helybenhagyta. Tudósítónk jelenti: Puiodna József hírhedt betörökirályt, mint annak idején jelentettük, a törvényszék leg­utóbb négyévi fegyházra Ítélte. A felebbezési tárgyaláson az elitéit azzal az indokolással, hogy a pozsonyi bírákat elfogultnak tartja, más bíróságot kért. A tábla a furcsa kérést elutasította és az elsőfokú ítéletet helyben­hagyta. — Kariak az elmegyógyintézetben. Po­zsonyból jelentik: A kétévi fegyházra ítélt Kaviák Ignác volt propagacsnaügynök egy mára kitűzött sajtóperi békéltető tárgyaláson nem jelent meg. Az idézőlevél azzal jött vissza, hogy a címzett az elmegyógyintézetbe vonult be. — Nagy ékszerlopás Semmeringen. Bécsből jelentik: A Semmering egyik elő­kelő szállodájában husvét első ünnepén nagy ékszerlopás történt. Egy budapesti gyáros felesége, sétáról hazatérve, rémülten vette észre, hogy ellopták ékszeres dobozát a szek­rényből, amelyet álkulccsal nyitottak föl. Az ellopott ékszerek sok milliót értek. Ugyan­akkor ugyanabban a szállodában egy ma­gyar arisztokrata no nyitva találta a szekré­nyét, amelyet távozásakor gondosan bezárt A tolvaj nyilván ebben a szobában is járt, de megzavarták munkájában. — A vonat halálra gázolta. Komáromi tudósítónk jelenti: Metvkó József 32 éves vasúti munkás Kovácspatak állomáson a vo­nat kerekei alá került, amikor a berobogó vonat előtt át akart futni a síneken. A sze­rencsétlen munkás szörnyethalt. — Erdőégés Radosma mellett. Nyitrai tudósitónk jelenti: A radosmai püspöki ura­dalmi erdő tegnap reggel kigyulladt. Kileuc hold erdő leégett. A tüzet csak négyórai ke­mény munka után sikerült lokalizálni. A kár meghaladja a 15.000 koronát. H. József nagy- rippényi gazda ellen, akit a tűz keletkezése előtt az erdőben láttak, eljárás indul. Ez Amerika Irta: Kun Andor Hegedűs Lóránt magyarázta a minap, hogy a világtörténelem áíköliözöban van Eurépából Amerikába, mert a világtörténelem olyan, mint az elefánt: lassan lép, de nagyokat lép. A világtörté­nelem hosszú ideig Ázsiában lakott s azután nehéz­kes elefánt-lábaival nagyot lépett: átköltözött Európába. Most már felemelte robusztus combjait, meglendítette súlyos-lomha testét, csak egy-ké<t vi­lágtörténelmi pillanat: már át is települt Ame­rikába. Északamerika óriási és még benépesitetlen te­rületei, természeti kincseinek kiaknázatlan tulten- gése, a két Óceán közt terjengő földrész, amelyik egyesíti észak előnyeit dél pompázatos bujaságával, kelet kultúráját nyugat csodálatos klima-mérsékle- tével: a lehetőségek határtalanságát nyújtja. S mig Európában a fajták, nemzetek harcai, versengése döntenek romokba kultúrát, biztonságot, gazdasági fejlődést, addig az óriási területen egy nyelvében, érzésében, most ébredező történelmi tradícióiban egységes amerikái faj, nemzet halad, gazdagodik s ikaparintja magához a megkergült, egymást gyil- koló-züllesztő Európának előbb gazdagságát, azután kultúráját s végül világtörténelmi vezető pozícióját. Amerika már egészen más, mint Európa. Nem arányainak nagysága, nem Newyork felhőkarcolói, Pittsburgh bánya-gvár-pokla, nem a vad nyugat prairiei, vagy a Niagara különbözteti meg Európá­tól, hanem az, hogy más a lelke, a gondolkozás- módja, erkölcse, szenvedélye, vagyis — mint ahogy ott mondják — más a spirit-je. Nekünk, a halálraítélt Európa gyermekeinek nem kedves, nem szép, nem kívánatos ez a spirit, de figyeljünk rá, mert mi már a múlt vagyunk s ők a jövő, nem ők európaizálódnak, hanem mi fo­gunk amerikanizálódni; ők már úgy járnak közénk, mint mi a régi Róma restaurált fórumára, vagy Pompéibe, s ott, az Óceánon túl látjuk, hogy milyen lesz a mi eljövendő világunk. * Odaát már arra rendezkedik be minden, hogy minél alaposabban kihasználható , legyen az ember, hogy minél tökéletesebben kiszedhető legyen be­lőle minden erő és minden érték. Azért van a nagy kényelem a háztartásban, a tökéletes és törvények­kel védett pihenés vasárnap, az italtilalom és azért nem lehet ott időt fecsérelni — nincs korcsma, ká- vóház — azért nem lehet üldögélni, csak szaladni, mert ott az ember minden energiája, izma, idege a munkáé, hogy kipihenten és csak a munkában élje ki magát az ember-gép minden rugója, motor­ja, lelke-veleje. A berendezkedés rákényszerit min­denkit arra, hogy csak dolgozzon, ezért fizetik és becsülik meg a munkát. De azért is kopik el idő­nap előtt maga az ember. Rendszerek épültek ki, hogy az alkalmazott, a munkás minden lehelete kihasználható legyen, ne fecsérelődjön el az ember-gép munkaerejének egy perce sem és a vállalatok azért fizetik és fejlesztik alkalmazottaik tehetségét, hogy azt ki is használ­hassák. Az ember ott csak egy numerus, gép, amelyik­nek annyi az értéke, amennyi munkateljesítmény kipréselhető belőle. Nem több és csak addig, amig van benne munkaérték. Viszont azt jól meg is fize­tik. A lehetőségek pedig beié (hatatlanok. Ezért op­timista ott még a nyomor is. És ezért válik ott szen­vedéllyé a munka. Ezért vetnek ott kevesebb súlyt az általános műveltségre és többet a szaktudásra. Azért különb az ő szemükben a mérnök a tudósnál, a gyári mun­kás az ügyvédnél, vagy lapszerkesztőnél. És azért nagy ember Ford. akinek évi tiszta jövedelme 60 millió dollár, mert úgy ki tudja használni az em­bert, hogy annak lefoglalja a leheletét is, amikor sorba állítja őket s megindul az első sróf s a kü­lönböző alkatrészek úgy formálódnak futva három óra alatt automobillá, hogy a sorban álló munkások közül egy-egy ugyanazt a műveletet végzi másod­percnyi megállás nélkül. Ezért készül el egy autó három óra alatt és dob ki a gyár nyolc másodper­cenként egy-egy uj autót. Ez Amerika lángoló vá­gya: az ember tökéletes kipréselésével szinte a le­hetetlenségig kihasználni az emberi munkát. * A newyorki ember igazi élete: a futás. Reggel villámgyorsan rohannak 25—30 kilométerről a vil­lamoson, földiéiért t in, vagy földalattin: a subwayn. Begyömöszölik ebbe az Európában vonatnak beillő villamosba az embertől teleket s az a hatalmas ál­lomásokról egymás mellett, felett, alatt száguldva röpíti őket néha ötemeletnyi mélységben a föld alatt, néha a tengerág alatt, néha tiz emelet magas­ságban, a munkahelyükre, ahol rohanva dolgoznak, állva ebédelnek — legtöbbnél nincs munkaköziben cigarettázási idő sem —, hogy este ismét begyurják őket a subwayba és holtfúradtan érjenek haza. Mindenki rohan, tépi magát... ez Newyorkban az átlagember élete. Ezenközben nincs ideje ma- gasabbrendüvé fejlődnie, kedélye elmállik és vé­gül szenvedélye, szerelme lesz a rohanás a dollá­rért. Illetve maga a dollár. * A szórakozása? Szombat este a színház, mozi és variété az ő amerikatias naivságukkal, tilos még a legenyhébb kétértelműség is és fontos a boldog befejezés. Vasárnap a sport, vagy a könyvtár (van is minden falunak nyilvános könyvtára és a new- yorki Public Libraryban például minden könyvet, újságot — magyart, szlovákot, vagy akár zanzibárít — megrendelnek, ha kéred) és főként a templom. New Jerseyben vasárnap például még labdázni, sé­tálni is tilos — pihenni kell —, Alabamában, meg Tenesséeben még a cigarettázást is eltiltották, mert — ártalmas. Vendéglőben nem lehet üldögélni. Ká- vóház nincs... Az átlag amerikai 16 éves korában már pénzt keres — előkelő urak gimnazista gyerekei is el- mennnek karácsonyi vakáció alatt az üzletházakba karácsonyi ajándékokat árulni —, 20 éves korában pedig már nősül az amerikai fiú. Nincs hát fiatal­sága sem ... A nő sokkal magasabbrendü, szebb és műveltebb. Sehol annyi igazán elegáns asszonyt és oly kevés csinos, vagy jólöltözött férfit nem láttam, mint Amerikában. Nagy is a nő-kultura. A férfi tolja a gyerekkocsit, mosogat; a liften, ha nő lép be, g legöregebb férfi is leveszi a kalapját. Mindig a nő köszön előre — ő válogatja meg, hogy kit akar megismerni — és csikorgó hidegben is hajadon­fővel áll a férfi ■ az utcán, ha nőismerőse megszó­lítja. Becsukják azt, aki nőt elcsábít és meglincsel­nék azt, aki nőt fixirozna, vagy pláne ismeretlenül megszólítana. És a gyerek... A gyerek a legna­gyobb ur. A gyereknek mindent szabad és becsuk­ják azt a szülőt, aki megütné a gyermekét. Régi vicc, hogy' ha a Broadwayn a gyerek felgyújtja a szemétláda papírját, a rendőr vigyáz — nem, hogy a tűz elharapódzón, de hogy senki meg ne zavarja mulatságában a gyereket. Az iskoláztatás ingyenes, meg a tankönyv, Írószer is és a magasabb iskolák­ban a jő előmenetelő diák annyi fizetést kap, amennyit abban a korban munkával megkeresne, hogy a szegény gyerek is végezhesse tanulmányait, viszont érettségi után is gyakran elmegy a fiú lif­tesnek, vagy szállodai omnibusznak, office boy- nak ... A nő és a gyerek minden... a férfi pedig gép, aki dolgozik és elkopik. A Kbatömés Amerikában szigorúan tilos, mert a szegény liba szenved, amig erőemkosau hizlal­ják. Viwont, ha a négereket délen méf eWg gyak­ran meglincseMk, azon alig háborodik fel valaki. # Ha megkérdezed az amerikait, hogy milyen ember X, azt feleli: — Nooo, alig hiszem, hogy többje van tizenöür dollárnál. * A köztársasági elnök évi fizetése 75.000 dollár, a miniszteré 12.000 dollár. Viszont Jeriesa 90.000 dollárt, Chaplin 1,000.000 dollárt kapott egy sze­zonra. Deonpsey, a boxbajnok, pedig egyetlen mér­kőzésért 500.000 dollárt kapott. • Valaki csodálkozva kórdeate tőlem: — Miért van az önök vusutaín Osztály; Mert Amerikában nincs. A gazdag ember ex- presszen utazik, vagy PuThn&nnön, a szegény em­ber rendes vonaton. Az amerikai vasút külön szen­zációi: az óriási lokomotivok, góliát-sinok s hallat­lan gyorsaság, a kényelmes, forgatható plüssfote- lek, a néger pincér, aki kiszolgál; jeges vizet kapsz, ülésed átalakítható megvetett ággyá, ragyogó tár­salgók. lapok, könyvtár, íróasztalok, rádió, sür­gönyhivatal, egyes vasutakon fürdőszoba. Ha pedig késik a vonat, kártérítést kapsz aszerint, amennyit késett. Hja, az idő pén* *. • Karácsony hetében Newyorkban caak bankok­nál 1.6 millió dollárt váltottak aranyra, hogy aján­dékba adják a szegényeknek. • Smith, amikor a demokratáik köztársasági el­nökjelöltje. akart lenni, meglátogatta azt a halas­kofát, akinél kifutógyerek volt fiatalkorában- • A milliárdos bankárt G. P. (Dzei Pi) Morgan- nak hiyják. A legkisebb amerikai óffice-boy i» igy szólítja, ha dolga van vele: — Halló, Dzsipi! Próbálja azonban igy szólítani a legmálhárdo- sabb idegen is! • A muukát megbecsülik, de pénzt szeretni csak annak lehet, aki munkáltató. Ez a Tágya minden amerikainak. • Ez az ország az ő Hatalmas fölényérvel még min­dig gyerek. És ez az Ország az ő mamutb-vároeai- val még mindig üres. • A WaH Streeten — a banknegyedben, a felhő- karcolok közt amikor a legretteneiesebb a for­galom, felmászik egy ember az autó tetejére s on­nan tart programbeszédet: egy alapítandó vaPás apostola. Az égen megjelennek repülőgépek s egy cigarettagyár hirdetését rajtolják színe* füstöt ere­getve a levegőbe. Tényleges katonák vonulnak fel, a mellükön reklám táblákkal, amelyen naivan hang­zatos frázisokkal magasabb zsoldot követelnek. A templomok pedig reklámirozzák magukat, ingyen bibliát, vagy neves hitszónokokat ígérve. • A képviselők dolgozószobát, Írógépet, titkárt, könyvtárt kapnak a kongresszusi palotában és mindnek szobájában ott lóg egy berámázott lap, az elnök és miniszterek arcképévé]. A felirata ez: — The United States i« the Biggest Buesmés in World (Az Egyesült Államok a világ legkitűnőbb részvénytársasága). Itt hat 110,000.000 stockhol- chers. 110,000.000 részvényese van. Vagyona csak­nem 300 milliátd dollár. A nép a részvényes és azért választja az elnököt, hogy jól vezesse a rész­vénytársaságot. * Newvorkot egy kongresszus alkalmára odase- reglett vendégeknek igy mutatta be a New York Times: —- Newyorkban löbb olasz lakik, mint Rómá­ban; több ir, mint Bubimban; több német, mint Brémában, a világ zsidain&k egy tizedrésze. Több telefonkapcsolata van, mint Londonnak, Parisnak, Berlinnek, Pétervárnak és Rómának együtt. A világ öt legnagyobb hídja is Newyorkban van. Naponta kétezer színház és mozi játszik benne. Ezerötszáz a temploma. Naponta 800.000 látogató érkezik. Min­den ötvenkettedik másodpercben oáküvő van s minden hatodik percben születés. Minden tizedik percben uj üzletet alapítanak és minden Őtven- egyedik percben uj épület készül el. íme ez New­york városa! — Lábfájdalmak, lábelgörbtilések (ö- és X­lábak, veleszületett esipőficamodás, dongaláb, lúd­talp stb.), rheumás megbetegedése^ bénulás utáni zsugorodások eredményes kezelésben részesülnek. Weil Miklós dr. Testegyenésreti intézetében, Bra- tislaTa-Pozsony, Védcölöp-ut 51. sz. — Gyógytorna rossz testtartás, hátgerincelferdüléseb ellen. —• Rendelés: hétköznap 10—12-íg, délután 3—5-ig, va­sárnap és ünnepnap délelőtt előzetes bejelentés esetén. Telefon: 25—98. 3545 — Szanatórium „Caritaa“, Bratislava, Torna-utca (Telocvicná ul.) 18b. Szülészet, nőgyógyászati-sebészeti műtétek, női bajok speciális gyógykezelése, diatherma, kvarc- fénykezelés, Wassermann-állomás, Sachs Ge- orgi, Melnickereakciókkal, bisztológia, bak­teriológia, vizelet-, vérsejtvizsgálatok. Szülé­si pausál 8 napra II. osztályon, normális szü­lés esetén, orvosi ellenőrzéssel 1000 korona, Telefon: 28—95,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom