Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-04 / 78. (1116.) szám
14 1926 április 4, vasárnap. Cselló Én nem tudok zenét, pedig tanultam mint kell szabályos, tiszta hangokat előkinozni húrból a vonóval. Hiába volt a skála és gyakorlat: nem lettem mester s mégssak hegedűs sem tellett belőlem, ki néha tánczenére állítja be pocakos hangszerét. Néha sajnálom felejtett, régi csellóm, mely otthon, Pesten, réghagyott lakásban, falnak támasztva vár és néma mint a sir, — csak néha mordul, mély, panaszos hangon, ha rámoláskor oldalbavágja egy dőlgoskezü, siető cseléd. Zenés szavakkal sokszor próbálkoztam pótolni, felejtett hangszer régi, búgó hangját, mikor Tehozzád zsoltározott a csend. Kicsi leány, jó volna néha mégis ha hideg szavak nyers tömege helyébe néhány szerelmes, puha csellóhangot küldhetnék Hozzád a messzeségbe, hogy beleöleljenek a két füledbe. Kicsi leány, ilyenkor, gondolatban, kezembeveszem v régi ócska hangszert — a hurok rég lekoptak róla tán —- felhúrozom szerelmes szép igékkel és hozzámszólt szavaidat huzom vonónak a megfeszült, ezüstös húrokon. Jár no József. Sok darab, kevés könyv A magyar szépirodalom válságos helyzete — Irodalmi szatírák és társadalmi vígjátékok — A fajkevereeés problémája Erdős René legújabb regényében Groteszk És nem kellene más csak a halántékomon egy ici-pici rés fekete-piros csöppnyi mint egy katicabogár s elszivárogna tőlem a lét,, a föld, a fák és közelebb jönne az ég. e kék lakk a a fényesség. Az élet nagy felelősség jó volna letenni és jó tudni, hogy nem kellene más csak a halántékomon egy ici-pici rés fekete-piros csöppnyi mint egy katicabogár üT■s könnyű légen ♦ könnyű szívvel repülnék Feléd s ha igazak a mesék ki tudja talán még könyökömre bajló, bámuló angyal ie lehetnék a menyben a lábod zsámolyánál. Szenes Erzsi. Ezt akarom .Ezt akarom. Most ez a végzet: az akarat Ez fog járni szüntelen véled. :Akarom, hogy a szádra fagyjon a nevetés és soha nyugtod ne akadjon. Azt akarom, hogy lásd az arcom mégszépülve sok év múltán, sok dühös harcon. Akarom. — És az akaratnak jégkarjai á'i * > álom helyett szemedre fagynak, hogy nem fogsz tudni elaludni soha, soha. — Csak félni, fázni, nyögni, futni. Hogy nem fogsz tudni másra nézni, mást csókolni, mást szeretni és mást igézni. Azt akarom, hogy összeroppanj mint a pohár boros, éjszakás viharokban. Ezt akarom! — S az akaratnak a tőrei élet helyett szivedig hatnák. Azt akarom, hogy úgy jöjj értem imádkozva s megrokkanva a büszkeségben. Kélembéri Sándor. Monté Carlo, Nizza és Paris után Prágában is üvegen járják a táncujdonságobat. A prágai közönség a Cristal-Pavillonban már üvegen táncol. A Daliborka kávéház Cristal-Pavillonja Praha IV., Badeniho tf. 290. Mindennap elsőrendű műsor Szabad bemenet — Vasárnap 5 órai tea — Szabad bemenet A tavasz késő ébredése szomorúan köszönt az idén a magyar alkotó művészetre. A husvét sajnos, nem igen hoz az idén piros tojást a magyar Íróknak és művészeknek, ami annál szomorúbb, mert tehetség, irő- készség, művészi alkotó erő, frissen buzgó invenció van itt ma is bőven, talán bővebben, mint valaha volt. De mindez hiába, ha a darabnak nincs közönsége, a könyvnek nem akad elég olvasója, s a legértékesebb, legszebb műalkotás sem tud vásárlóra találni. Magyarországon ma lappangó színházi válság van. Két színházat szinészkonzorcium tart fenn. A főváros legszebb operettszinhá- za alighanem kénytelen lesz kapuit hosszabb időre bezárni. Két sikert egyszerre nem igen bir el a szezon. A siker tehát nem a darab jóságától függ, hanem a szerző szerencséjétől, vagy a színház ügyes politikájától, amellyel a darabot a legalkalmasabb időpontban egy másik siker lanyhulásának gondosan kilesett és kivárt pillanatában adja elő. De még a színházakénál is szomorúbb az a válság, amely e pilanatban a könyvkiadást fenyegeti. A regény- és novellairók helyzete amúgy is mindig hátrányosabb volt nálunk mint a színpadi szerzőké, ma azonban egyenesen katasztrofális. És mig a színházaknál a közönség kisebb érdeklődésre az előadott darabok számát szaporítja, addig a könyvkiadás csődje valósággal némaságra kárhoztatja az irót. Ha nincs nagy siker, egyre újabb meg újabb darabot kell elővennie a színháznak- De ha nincs könyvkiadás, akkor az iró legfeljebb az iróasztal- fiók számára dolgozhat és meg van fosztva az írói alkotás éltető levegőjétől, a nyilvánosságtól. A kettős válság ellenkező irányban haladó eredménye az a nálunk egészen sajátságos tünet, hogy sok a darab, kevés a regény. Holott eddig éppen fordítva volt. Nem is olyan régen probléma volt a magyar darabok előadása, ma fordítva a magyar regény kiadása kezd problémává válni, mert a kiadók, ha már egyáltalában aktivitásra szánják magukat, szívesebben adnak ki olyan külföldi ,regényt, amelynek már. a külső siker hiré lendületet biztosit a magyar könyvpia-, con is. .A múlt század, végén és ennek a századnak az elején a magyar sajtó valósággal hősi küzdelmet folytatott a magyar drabok érvényesítéséért, ma ugyanez a feladat vár rá azzal a különbséggel, hogy rövidesen már nem a teljesen versenyképessé vált magyar dabarért, hanem a katasztrofális válságba került magyar regényért kell megvívnia ugyanezt a küzdelmet a külföldi irodalommal szemben. A színházi szezőnnak a legutóbbi hónapban egész sereg bemutatója és olyan reprize volt, amely részben a darab gyökeres átdolgozása, részben a teljesen uj átrendezés folytán, bemutató számba megy. Két darab a maga filozófikus, a színpad keretein tulkivánkoző, mélyebb emberi jelentőségével kikivánkozik abból az átlagtermésből, amelynek célja végeredményében több kevesebb irodalmi kvalitással mégis csak a köönség szórakoztatása. Az egyik H e r c z e g Ferenc Majom színháza, amely- lyel már röviden foglalkoztam is. A Majom Színház egészen bizonyosan Shaw hatása alatt született meg Herczeg külföldi inspirációkra és áramlatokra- mindig érzékeny lelkében. Ez is ugyanabból a kegyetlen szarkazmusból táplálkozik, amelyből a B a b a- h u szatírája is kipattant s amely a felsőbbrendü fajtában meglátja a korrupciót, a kegyetlenséget, az elfajzott dekadenciát a primitív ősiséggel szemben. A Baba-huban politikai mellékzöngék zavarták a tendencia tiszta kikristályosodását, itt azonban egész tisztán áll Herczegnek az az alapgondolata, hogy az ember a legkegyetlenebb, a leggyülőlködőbb és a leghitványabb karakterű vadállat. Erre a tapasztalatra jutnak a majmok is, amelyek már-már szövetségre akarnak lépni az emberrel, de az utolsó pillanatban mégis észreveszik, hogy az emberi kapzsiság ki akarja őket rabolni az emberi kulturközös- ség szent nevében, riadtan térnek vissza az erdőbe, a primitív ősállapotra, azzal a szent meggyőződéssel, hogy az emberrel tisztességes, jóindulatú állat nem állhat szóba. A gondolat érdekes, uj és mélyebb jelentőségű. Az ötlet kitűnő és groteszk színpadi helyzetekre ad alkalmat, a darabnak még sem volt sikere. Ennek pedig az volt az oka, hogy az ötlet megmaradt ötletnek, amely csak a véletlen hangulat szeszélyes felvillanása volt Herczegnél, amely mögött nem állt határozott, következetesen és hittel vallott világfelfogás. Viszont maga az ötlet nem volt elég ötletesen kihasználva a színpadon és nem kisérte a groteszk lehetőségeknek az az ezer variáció- ju élcpergőtüze, amely az ilyen daraboknak éppen a káprázatosig bluffjével biztosit sikert. Herczeg nem tudott harcos, meggyőződéstől áthevitett szatírát adni, az ötletes játék elkápráztató bluffjéhez pedig nem nyúlt.. Ezé'! bukott meg a darab, amelynek így nem volt határozott karaktere. Általános emberi gyöngeségeket leleplező szatírának szánta „Maskara'1 cimü darabját Bánffy Miklós gróf is. Bánffy vagy irói nevén Kisbán Miklós a mai idők kaotikus zűrzavarát, a társadalmi pozíciók eltolódásának, a csődbejutott ideológiák teljes erkölcsi anarchiájának groteszk hátterét választotta, sereg bohókás karikatúrát állított be ebbe a miliőbe annak a bizonyítására, hogy az emberek mind valamely felvett póz hazug álarcában járnak, de tüstént ledobják ezt az álarcot, mihelyt a nagyképü szerep, amelyet csak játéknak vállaltak, komollyá kezd válni. Darabjának azonban csak az elgondolása jó. Maguk az egyes karikatúrák az érdekesek. De az egész elgondolás színpadi megvalósítása nem sikerült. A karikatúrák nem válnak elevenné a színpadon, nem kerülnek egymással szerves kapcsolatba. A szerző maga sincs teljesen tisztában a szándékával. Maga sem tudja, mit akar, még kevésbé tudják a a figurái, de legkevésbé tudja a közönség, amely legfeljebb azon törheti a fejét, a mai társadalomnak melyik ismert alakját akarja a szerző színpadra vinni. Holott a szerzőtől távol állott minden ilyen szándék, ő különböző társadalmi fonákságokat gyúrt össze egy-egy alakjába és egyáltalában nem szánta szatíráját kulcsdarabnak. Pedig majdnem az előadás is beleesett ebbe a tévedésbe és a színészek ismert közéleti szereplők, sőt ma már történelmi alakok Károlyi Mihály gróf, Kun Béla, Héjjas Iván, Anuonyi gróf, Hatvány Lili bárónő maszkjában akarták szerepeiket játszani. Ez a szándékuk szerencsére megtört a szerző kemény ellenállásán, de játékukban igy is éreztettek valami reminiszenciát és ezzel még fokozták a zavart, amely az át nem gondolt darabban úgy is elég kellemetlenül hatott. A Nemzeti Színház legutóbbi hónapját a Herczeg-ciklus, majd az uj Shakespeare-cik- lus foglalta le. Uj darabot csak egyet mutatott be a színház, Miklós Jenő egyfelvoná- sos Hattyúdalát, amely igen stílusos bevezetője volt a Shakespeare-ciklusnak. Miklós Jenő darabja az öregedő költő estéje Shakespeare maszkjában. Amit Miklós Jenő ad, az egy végső haik szerenád a költői láng ki- lobbanása előtt. Finom, halk, színes, meleg, tiszta .és..minden izében költői s. ebben a stílusban adta elő a Nemzeti Színház kitűnő együttese. Ugyancsak a Nemzeti Színház adta elő a Kamara Színházban Ferenczy Ferenc „Mimikri“-jét, amely a szerző „Örök küzdelem" cimü darabjának átdolgozása. Az átdolgozás után könnyed társadalmi vígjáték lett belőle, amely műfajnak egyik legszellemesebb próbáját adta a szerző a Flirtben. A darab középpontjába az átdolgozás után egyik epiződalak, a 1‘art pour l‘art hazug, mulatságos figurája került, aki hazugságait az elmélet filozófiai alapjaira helyezi. A Mimikriben tehát az igazság és a hazugság kerülnek szemben egymással és a darab gyengéje éppen az, hogy hiába jelenik meg a darabban a hazugság mint művészibb, magasabb- rendü életforma, mégis az igazság győz, ami helyes lehet az abszolút morál szempontjából, de a szerző alatt vágja a fát, mikor pár pillanattal előbb még lelkes apológiát tart a hazugság mellettMegérkezett különben a második nagy szezónesemény is, amely alighanem átveszi majd a „dr. Szabó Juci" szerepét s a legnépszerűbb és leglátogatottabb darabja lesz az utószezonnak. Ez az esemény a Vígszínház legutóbbi bemutatója, Szenes Béla „Az alvó férj" cimü darabja. Sikerült, Ízléses és hatásos színpadi alkotás, amely egyben kedves vígjáték és könnyed társadalmi szatíra is. Szenes kitűnő megfigyelője a mai pesti életnek és ügyes persziflálója. Persziflázsa nagyon mulatságos, de jő oldala, hogy nem bánt és nem fáj. Eddigi darabjaiban inkább csak ez a persziflázs volt meg. Az alvó férj azonban mint vígjáték is egészen jól felépített, érdekes, kedves figurával kitünően bonyolítja a cselekményt s a bonyodalmat egészen decens eszközökkel oldja meg. Fokozta a darab sikerét a Vígszínház minden tekintetben kitűnő előadása. Annál közönségesebb és durvább eszközöket használ Bús Fekete László „303. A hüségszérum" cimü darabjában, melyet a Re- naissance Színház mutatott be. Bús Fekete abból a kissé ostoba fikcióból indul ki, hogy egy féltékeny orvostanár feltalálja a hűség- szérumot és beoltja vele a feleségét. A szérum a mondain kacér hölgyet szigorú, rideg, külsőleg és belsőleg puritán nővé változtatja át és a férj rájön, hogy sokkal jobban szerette azt az asszonyt, aki mindenkinek tetszett s aki mindenkivel kacérkodott és már- már hűtlenné lesz a műtéti beavatkozással erőszakolt asszom-ho*. Termés’—ir,é'- idejében kiderül, hogy a hűség-szérum csak humbug és a kacér menyecske csak játszotta az egész hűség-komédiát, hogy féltékeny férjét megleckéztesse. A mese tehát egészen operettizü, s a humor a legalsóbb- rendü bohózatok durva helyzetkomikumának színvonalán áll s a jó előadásban csak néhány sikerültebb figura mókái érvényesülnekKönyv, különösen pedig eredeti magyar könyv az utóbbi időben alig jelent meg. Érdekes tünet különben az is, hogy a szépiro-- dalomnál sokkal jobban érdekli a közönséget az oktató filozófia és essay-irodalom. Ez természetesen kifejezésre jut a könyvkiadásban is. Újabban sokkal több tudományos vagy esztétikai munka jelenik meg, mint tiszta szépirodalom. Legutóbb három ilyen érdekes munkára is fel kell hívni a figyelmet. Az egyik Vojnovics Géza dr. kitűnő kis vezérkönyve az angol irodalomról, a másik Bonkáló Sándor dr. egyetemi tanár kétkötetes orosz irodalom története, amely egészen uj szempontok szerint tárgyalja az orosz irodalmat és a legújabb nálunk még egészen ismeretlen orosz irók munkáit is ismerteti, még pedig ugv az Oroszországban maradt, mint az emigráns irodalmat. A harmadik pedig Hevesy Iván igen eredeti és érdekes „Filmesztikája", amely a maga nemében úttörő munka. Jelentősebb magyar szépirodalmi munka csak egy jelent meg a legutóbbi napokban és ez Erdős René regénye, a „Báró Herzfeld Clarissz". Ezt is inkább csak a szerző neve teszi érdekessé. Erdős René ma a legolvasottabb magyar szépirók közé tartozik. A Santerra bíboros és a Nagy sikoly óriási könyvsikere óta minden újabb regényének megjelenése eseményszámba megy a könyvpiacon. Ebben a regényében a faj- keveredés érdekes problémáját veti fel. A regény hősnője, aki különben élő és érdekes típus, zsidóapa és régi erdélyi nemesi családból származó anya gyermeke és a két fajtának minden rossz tulajdonságát örökli. Ez a terheltség nehezedik rá egész életében. Ez hajszolja bele egy különös szerelembe, amely lehúzza, züllésbe rántja és végül halálát okozza. A szerző ugyan rehabilitálja a báró leányt és grófnőt, mert az inasról, akivel szerelmi viszonya van kiderül később, hogy emigráns orosz arisztokrata. De akkor Herzfeld Clarissz már halott és azzal a tudattal pusztult el, hogy beszennyezte, íe- aljasitotta magát. Erdős René érdekes elbeszélő, regényének hősnője izgalmas, fűszeres egyéniség, kár hogy a köuvvet erősen megtörni durva erótikáju jelenetekkel csak azért, hogy mennél szélesebb rétegű olvadó táborra tegyen szert. Hogy lehetséges és invenciózus íróknak ilyen eszközökhöz kell folyamodniuk olvadó közönségük odaédesgeiőse céljából, ez maga is eléggé mutatja a válságot, amelynek különben megdönthetetlen bizonyítéka a legutóbb megjelent könyvnek csekély száma is. A magyar szépirodalom helyzete tehát ebben a pillanatban meglehetős sötét és kilátástalan. Már most egészen komoly és súlyos szimptőmák' mutatkoznak, félő azonban, hósry a válság tulajdonképpen csak most kezdődik. Kállay Mjldós. Mehetsz öröm ... Mehetsz öröm!.... Mehetsz, te nagy, te szép, büszke, siető jó. Mehetsz!.... Forró vágyó szájam akit ivott, szilaj öleléssel akit ölelt, erős akarással akit tartott két karom. — mehetsz!.... Mély voltál, — mély. — Szivedre boralva a vén föld szive dongott a mélyeden, — a föld örök tüze melegített a mélyeden — mély voltál, —- mély. — És fölötted az égen a nap tüze a kéken a fénylő lánglavinás nap, — és voltál glóriás korongn ezer szivárványát belémszóró fényes nap.... És most mehetsz!... Mehetsz öröm te nagy, te szép, büszke, siető. jó. Mehetsz.... Lobbanó tüzet aki nekem adtál bódult és ébredő megállást — elküldelek. Forróbbat várok, fájóbbat, jobbat, szebbeket. Fájdalmat ölelek, könnyeket. Mehetsz öröm — már küldelek... Wimherger Auna. Vidékiek különleges figyelmébe! Helyei Gyula kárpitos, Kassa, Fő-utca 56-58, Színháztér. Készit művészi ízlésű ülőbútorokat, speciális ágyfotelleket s azonkívül függönyterveket. Támogassuk iparosainkat I
