Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-27 / 96. (1134.) szám

1926 április 27, kedd. PIM»»IU J'JU—lWU.*■|.wtai u»uuu«aBJM3:w .uamr itnmmvntmammv^r-rmi 3 ,A legionSsták feladata az olasz politika magas nivéjá: meghonosítani Csehizlováklában' Benes külügyminiszter szenzációs nyilatkozata az olaszországi tegionisták ünnepélyen Heti napló Budapest, április. Nagyzási mánia. Olyan emberi, aki meg lenne elégedvk helyzetével, sorsával, igazán nehezen lehet ta­lálni mostanság e földi téreken. Valami fana­tikus, vad, legyőzhetetlen érzés diktálja az emberbe, hogy földi életének nyomorúságát a csillogások és a magasabbrendüségek ha­zug papirmasé-diszébe csomagolja., talán ha­sonlítunk mindnyájan a strucchoz, aki a ve­szedelmesen közeledő ellenség elől fejét a ho­mokba dugja és gyorsan szépet, kedveset, ve­szélytelent álmodik a forró nap alatt. Ma mindnyájan rabruhás, bilincset álmodók va­gyunk, verklit forgatunk s opera színpadot ál­modunk mellé, villamosjegyet váltunk s pu­hán ringó autóban képzeljük magunkat, pro­pelleren kelünk _ át a hidak a,lati és oceán- ró hajót vélünk füstölögni a távolban. A ke- rcskedősegéd este monoklit próbál szemébe erőltetni és kaucsukgallérjóban, veszedelme­sen hóditóra suvikszolt bokszcipőjében fedd­hetetlen lovagnak érzi magát: valóra váltja az élet-álmát. Ez az álmodozás, elégedetlenség, megölője annak, amit boldog, elégedett etet­nek neveztek őseink, akik hosszuszáru pipá­val üldögéltek el az ámbituson vasárnap dél­után és végtelen egyszerűnek, komplikáció nél­kül valónak tudták az egész világot. Az egész világot, ahol a mindenségit az a horizont je­lentette, ami a szomszéd falu tornyától a nagy nyírfáig terjedt. Ma már komplikáltak vagyunk s e belső zavar eredménye aztán igazán nem lehet más, minthogy az elégedetlenség apró bombái puk­kannak szét s uj meg uj sebeket ejtenek amúgy is megviselt valónkon. Elégedetlenek, betegek, nagyravágyók, maniákusok vagyunk, mert látva-látunk, az elérhetőség minden pozitív reménye nélkül kuliszatologatónák álltunk be a festeti, mgsz- tikszos forgatagba: színházat játszunk, de va­lóságnak álmodjuk. * Nem lehet csodálni, ha még a Margitvi- zes üveg is keserves durranással hasadt ketté $ a felszabadult szénsav szégyenlős füstölgés­sel kiáltja jajjá bánatát: mint viz születeti, de mint peszgő álmodott meghalni. S ahogy neki nem sikerült, úgy nem ér célt mindahány. • Más, azaz: ugyanaz. — A körúton most. egy narancsárus tologatja kocsiját, S naran­csok, sárga, érett banánok, datolyák tornya tetején vastag papírlapon áll a figyelmeztetés: — „Jei on parié francais .. .!'* Igen: a narancsárus franciául is beszél s ezt örömmel tudatja a nagyérdemű közönség­gel. Két rongyos ficcsért, — a papír ezrest hív­ják itt igy, — francia leckét vehetsz a napfól barna árustól, amíg a mandarint válogatod. S az idegenlégiót megjárt utcai árus bizonyára szépet álmodik a Nemzeti Színház sarkán mig apró vevői, akik helyett olykor még csak da­dái bírják az értelmes emberi nyelvet, gü­gyögve tűnődnek a felíráson: „Jei on parié francais ..Már várom, hogy egy cipőpuco- ló-sváb ládikóján az „Eenglish spoken“ fogja hívogatni a poros topánokat s a villamoska­lauz táskáján dallamos .,Si parla Haliam“ ör­vendezteti a Duce utazgató híveit. Álmodni szép. * Ám a legszebb felfelé Ívelést mégis az a teherkocsi mutatta, amelyik reggel egy fáradt lóval bandukolt a kültelek felé. Kél *uhanc biztatta a lovat s a járókelők békésen botor­káltak mellette. Egy forgalmas sarkon i)cdt rebbenéssel ugrott szét a tömeg s a rendőr is utat jelölt kinyujtoi fehér keztyüjével. Igen, a stráfkocsi autóvá küzdötte föl magát ? a gyeplőszár mellé applikált hatalmas autókürt megnyomogatásdval tette magát hírhedtté, léptette elő önmagát félelmetes gépkocsivá, mig el nem érte őt is a nagyzolók s mánidku­soíc végzete: az egyöntetű nevetés. * Igen: nagynak lenni szép dolog. De csak egy félrelépés, egy erőszakolt, nem odavaló mozdulat: felemelkedik a könyörtelen itélö, a tömeg s nevetésével döfi le a nagyzolót. A fenségestől a nevetségesig csak egy lépés. Csakhogy ezek éppen ezt az egy lépést té­vesztik el. Rövidet ugrottak. (—thyvi—.) Prága, április 26. Az olaszországi légionáriusok szövetsége tegnap délelőtt a weinbergi Radiopalotában nagy ünnepséget rendezett a csehszlovák csapatok olaszországi megalakulásának nyol­cadik évfordulója alkalmából. A köztársasági elnököt Sárnál dr. kancellár képviselte, to­vábbá jelen voltak még Pignati olasz követ, Benes dr. külügyminiszter, Vozenilek tábor­nok, Gajda vezérkari főnök és még más elő­kelőség. Az ünnepélyt Vokács osztályfőnök, a szövetség elnöke nyitotta meg, majd Benes dr. emelkedett szólásra s többek között eze­ket mondta: — A békekonferenciák óta mind a mai napig alkalmam volt együtt dolgozni Olasz­országgal, az olasz kormányokkal és a barát­ságot fentartani az olasz nemzettel. Eddig már két politikai szerződést kötöttünk. Az elr'i 1921-ben, a másodikát 1924-ben a jelen­legi Mussolini-kormánnyal. Csehszlovákiának mindig érdeke volt és marad is ez az együttműködés és barátság. Moszkva, április 26. Az orosz fővárosban rendkívüli lelkesedést keltett a német-orosz semlegességi és biztonsági szerződés al4> Írása. Az unió központi végrehajtó bizott­ságának tegnap esti ülése eseményszámba ment és a szovjetlapok ma reggel úgy szá­molnák be Litvinovmak, Csicserin külügyi népbiztos helyettesének nagyarányú beszédé­ről, mint a hétéves orosz külpolitikai kon­szolidáció egyik legnagyobb eseményéről. A terem, ahol a német-orosz szerződést be­jelentő és az egész külpolitikai helyzetet vá­zoló beszéd elhangzott, zsúfolásig megtelt kö­zönséggel. A tribünökön, a diplomaták és az ujságirék páholyában egyetlen üres hely sem maradt. Az állami élet összes vezető egyéniségei megjelentek, a hadseregnek főbb tisztjei, a német, a japán, az olasz nagyköve­tek s az összes külföldi missziók vezetői. Litvinov általános feszült figyelem mel­lett rövidem vázolta az európai államok közt lévő ellentéteket s mégegyszer leszögezte Oroszország hivatalos álláspontját a népszö­vetséggel szemben. Hibáztatta az európai sajtót, mely a leszerelési konferencia tekin­tetében oly egyoldalú álláspontot foglalt el és oly rövidlátóan ragaszkodott Genfhez, hol­ott ez a ragaszkodás nem jelent egyebet, mint a nyugati államok s főleg Anglia rossz- szándékának és a kezdeményezés komoly­talanságának kifejezését. Ezután a német-orosz szerződésről beszélt. A szovjetkormány már régóta ajánlja az államoknak a külön biztonsági szerződések megkötését. Ennek a politiká­nak első eredménye a Törökországgal kö­tött baráti szerződés volt. A népbiztos ma abban a szerencsés helyzetben van, hogy bejelentheti a második baráti szerződés­nek, a német-orosz paktumnak aláírását. (Litvinov e szavai után a házban óriási lelkesedés támadt, amely az elnöki emel­vényre, a tribünökre és a közönség páho­lyaira is átterjedt. A népbiztos csak percek után tudott ismét szóhoz jutni.) Litvinov röviden elmondotta a berlini szerződés tartalmát. A két állam jövőbeni viszonyá­nak alapjául a rapallói szerződést tekintik. Berlin és Moszkva kötelezik magukat a po­litikai és a gazdasági kérdések jóakaratu Csehszlovákiának nem szabad elfelejtenie, nnKeppen szerezte meg a szabadságát és ki segített neki ebben. Benes végül szükségesnek tartotta hang­súlyozni, hogy a cseh közvélemény és a cseh sajtó tar­tózkodjék minden félreértéstől és polé­miától, amely azt a látszatot kelthetné, hogy a régi kapcsolat megszűnt és hogy a köztársaság megfeledkezett Olasz­ország iránti kötelességéről. — A mi törekvésünk — mondta Benes — a jövőben is az lesz, hogy Olaszországgal min­denkor barátságban éljünk és vele együtt­működhessünk. Elsősorban az olasz légionáriusok fel­adata a cseh közvéleményt erről fölvilá­gosítani és a szoros kapcsolatot elősegí­teni és az olasz kultúra és politika magas nivóját meghonosítani Csehszlovákiában. Ez kötelességük a légionáriusoknak az olasz nemzet iránti hála fejében. közös megoldására, továbbá, hogy kon­fliktusok esetén és más szerződések köté­sénél kölcsönös semlegességet őriznek meg, nem vesznek részt egymás iránti el­lenséges cselekedetekben s távoltartják magukat az esetleges pénzügyi vagy gaz­dasági blokádoktól. A szerződés e passzu­sánál a német kormány kijelenti, hogy vé­leménye szerint a népszövetség tényleg a béke eszméjét szolgálja s ezért a moszkvai szerződésnek, amely szintén a békét akar­ja, nem szabad ellentétbe kerülnie a nép­szövetséggel. A népszövetségbe küldött né­met delegált állandóan a béke érdekében fog síkra szállani. A további pontokban a népszövetségi alkotmány 16. és 17. pontjá­nak interpretálása következik. E pontok értelmében Németországtól függ mindig, vájjon résztvesz-e az Oroszország ellen irá­nyuló esetleges szankciókban. Ha nem Oroszország a támadó, akkor Németország­nak a 16. pont szerint sem kötelessége közbelépni. Mindkét kormány elismeri vé­gül egy közös döntőbiróság legfelsőbb kompetenciáját. Litvinov nyomatékkai kijelenti, hogy az ismertetett szerződésen kirül semmi­lyen más titkos klauzula nincs a két állam között. A szovjetkormány min­den állammal hajlandó a berlinihez hason­ló semlegességi szerződést kötni. E mondatnál ismét óriási üdvriadalom keletkezik a teremben. A népbiztos ezután még röviden vázolja a német-orosz viszony történetét, majd a háromszázmilliós német hitel kérdéséről beszél, amely szerinte csak azért nem volt folyósítható, mert a német kormány jószándéka ellenére a német ban­kok kapzsisága és nyerészkedési vágya lehe­tetlen feltételeket" szabott Oroszországnak. Ezután a többi államokkal való viszonyt ismertette Litvinov. Az angol kormány szerinte még mindig halálos ellenségnek tekinti a szovjet­kormányt. Igaz, hogy az utóbbi időkben itt is történt közeledés s igy a jövő Ué mindenki csak re­ménnyel tekinthet. A szovjetkormány tudo­mására jutott, hogy Amerika a Kerenszkij-féle adósságok Selyem és siövelküiöalegosségck legolcsóbb beszerzési forrás* IFJ.KUEIrtSAKDOR-(!& Kassa - KoSteón, Fő - utca 9. szám. Mintaküldés vidékre 1 elismerésének alapján hajlandó tárgyalni Moszkvával. Ugyanekkor hajlandó vizsgálat tárgyává ten­ni a szovjet ellenköveteléseit is, úgy hogy komoly remény vau a megegyezésre. Len­gyelországgal Moszkva hőn óhajtja a baráti viszony helyreállítását. Ugyanez vonatkozik a balti államokra is. A távoli Kelet problé­máira térve Litvinov megcáfolta a szovjet kinai szerepéről szóló hireket. Szó sincs ar­ról, hogy Oroszország füti a Mennyei Biroda- lo mzavargásait. Sőt legújabban még a szov­jetellenes hadvezérek, mint Csangszolin is, határozott közeledést mutattak Moszkva felé és például Karachan pekingi orosz nagy­követ visszahívását, amelyet Csangszolin egy jegyzékben követelt, ma már a mukdeni marsai sem tartja szükségesnek. Litvinov vé­gül a Törökország, Japán és Afganisztán felé irányuló politikáról számolt be, majd óriási helyeslés mellett befejezte expozéját. A ma reggeli szovjetsajtó véleménye szerint Litvinov beszéde a Iegpozitivebb tanujele a szovjet általános békepoliIlkájá­nak, amelyet nem frázisok, hanem tettek bi­zonyítanak. A szomszédos államokkal kötött és kö­tendő biztonsági szerződések mutatják, hogy Oroszország nem törekszik az euró­pai rend fölbontására, hanem megelég­szik azzal, ha konszolidálja saját helyze­tét s emellett megbókiil a nyugateurópai hatalmakkal. Ugyanezt a felfogást tük­rözi a német sajtó is, sőt Angliában meg a többi államban szintén azon a vélemé­nyein vannak, hogy a mérsékelt elemek moszkvai uralma ma már biztosított s a szovjetorosz unió ma semmivel sem ve­szedelmesebb az egyes nagyhatalmakra nézve, mint bármely demokratikus vagy monarchisztikus kormányformában élő nagyhatalom. Valószínűnek vehető, hogy a tegnapi moszkvai beszéd elő fogja se­gíteni Anglia Moszkvához való közeledé­sét s nem lehetetlen, hogy Németország mintájára csakhamar Olaszországgal, Franciaországgal, Japánnal és Lengyel- országgal megcsinálják az orosz Locarnót. Miért siettek a. szerződés aláírásával? London, április 26. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint a német- orosz szerződést sokkal hamarább írták alá, mint eredetileg tervezve volt, s Londonban nem egészen tisztán látják, hogy miért tör­tént ez a sietség. Egyesek szerint London d‘Abernon nagykövet révén figyelmeztette Berlint, hogy a növekvő eurónai bizalmatlan­ság és kritika miatt jobb, ha a szerző­dést gyorsan aláiriák s azonnal nyilvá­nosságra hozzák. Mások szerint viszont Moszkva siettette az aláírást, mert fáit, hogy a nyugati fenyegetések következ­tében Németország elhatározása az utol­só pillanatban meginog. Moszkva tehát fölhatalmazta a berlini orosz nagykö­vetséget, hogy azonnal fogadja cl a ber­lini kormánytól követelt szövegváítoz- tatásobat, s mindenáron siettesse az aTá- irást. így tehát a birodalom az utolsó pillanatban nagy diplomáciai sikert aratott, mert Moszkva a kudarctól való félelemtől sietségében sok elvan fölté­telt elfogadott, amelyeket más időben aligha irt volna alá. A moszkvai végrehajtóbizofíság határozata Moszkva, április 26. A moszkvai köz­ponti végrehajtóbizottság tegnap az esti órákban határozatot fogadott el, melyben üdvözli az orosz—német szerződést. A bi­zottság nagyfokú megelégedését fejezte ki Litvinov beszédéről s különösen azt helyes­li, hogy a szerződést nem kisérik tiíkos klauzulák. Az orosz sajtó valóságos örömmámor­ban aszik. A lapok nyomatékkai figyelmeztetnek arra, hogy ha Locarnó tényleg azt jelenti, amit alkotói hangsúlyoznak, akkor a német- orosz szerződés nem állhat vele ellentétben. Mindenesetre a moszkvai diplomáciának si­került Locarnóból kiirtani a szovjet ellen irányuló tüskéket. Szo¥jetriiámor fogadta a német-orosz szerződést Lőfvlnov uj utakat Jelző beszéde — Németország a szovieleSSeraes blokádban se.ti vesz részt — A szerződés pontos tartalma — Nincs titkos klauzula .... nM^w-ri-n iT-'-■ - i ii ■ gr—mminm—n 1--------------------.... —■ ^ ------11 11" ••■■■■■'ninui >. m-iwínnaii Ro zsnyói vasas-gyógyiiirdö ós hidegvíz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely, 3,. StoSnava-Roxsnyö, (Sslovenukö) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbár talmak, migráine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger szine felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32.— Ke, — Posta, tá­vírda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdőígazgatőság. , , I. I I ■ il. ■■ ■ , ... ............. .■ ...... i - ------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom