Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-27 / 96. (1134.) szám

4 1926 április 27, kedd. Paris tüntet Paris, április. Franciaország lassan csúszik le azon a lejtőn, amin a középeurópai hatalmak szé- ditő goxsasággal gurultak le. Franciaország csigalassúsággal, de halálos biztonsággal kezd lesülyedni a gazdasági, a politikai és a pénzügyi krízis süppedős és veszedelmes in- goványaiba. Mindennap apró kis jelek mu­tatják a lefelé megtett utat; tegnap minisz­terválság, ma kommunista tüntetés, holnap a valuták ideges ugrándozása, holnapután or­szágos tüntetés a kenyérárak felemelése el­len, utána szépen kifésült és kiplakatirozott miniszterelnöki beszéd a nemzeti erők össze­fogására a frank megmentése érdekéhen — amit minden huszadik ember olvas el és amire csak minden századik ember rezonál — majd egypárnapi viszonylagos nyugalom következik, ami után megint elölről kezdődik a játék. A képviselőházban nem merik meg­szavazni a radikális adókat, félvén a válasz­tók haragjától az elkövetkezendő választások idején, a nagytőkéhez sincs bátorságuk hoz­zányúlni, mert mint általában majdnem min­denütt, a parlamenti emberek itt is a nagy­tőkések és a kapitalisták kezében vannak a nagy francia demokrácia dicsőségére. Min­den héten újabb és újabb, országot meg­mentő pénzügyi reform lát napvilágot s mi­előtt az egyikből csinálnának valamit, máris a másikhoz fognak. Minden valamire való embernek van külön zseniálisan kidolgozott, nagyszerű tervezete, amellyel egy-kettőre meg lehetne oldani a pénzügyi válságot, min­denki igyekszik segiteni a bajokon, termé­szetesen a más rovására és terhére, minden­ki akar valamit, de senkisem azt, amit a má­sik. A sok alkalmi és dilettáns bába között pedig szépen elvész a gyerek, a frank egyre veszt értékéből, az élet egyre drágul, a fize­téseket neim emelik, a nagykereskedelmi in­dexszám a hatodik százas felé kapaszkodik. 'A kereskedők elégedetlenek, hogy nem megy jól az üzlet, a földművelők panaszkod­nak, hogy nagyok az adók, a munkások és hivatalnokok elkeseredettek, mert a fizetés­ből nem lehet megélni, egyszóval a közgaz­dászok által felállított elmélet szigorú törvé­nyei szerint Franciaország szépen átcsúszik a financiális krízisből a sokkal veszedelme­sebb szociális és gazdasági krízisbe, ugyan­olyan szimptomák között, mint amilyeneket mi megéltünk alig pár évvel ezelőtt. Ezek közül legjellemzőbb a fixfizetésesek elége­detlensége és mozgolódása. De míg Magyar- országon a köztisztviselők voltak azok, akik legutoljára mertek megszólalni, itt ellenke­zőleg éppen a köztisztviselők a haut parleur- jei az általános elégedetlenségnek. torlódott autóbuszok és autók lefolytak a nagy boulevard-ra és az opera-avenüre és a rend egy félóra múlva kezdett nagynehezen helyreállni, a füttyszó újra felhangzott, uj csoport, uj tömeg keletkezett, amely most a változatosság kedvéért az internacionálét kezdte énekelni. Az előbbi jelenet újra meg­ismétlődött szóról-szóra. És ez igy ment négyszer egymásután, félórás időközökben, hol a macskazenével, hol az internacionálé- val, mindig újabb és újabb ötszáz-ezer főnyi tömeggel. Mig az Opera-téren a tüntetés szü­netelt, azalatt az idő alatt az opera háta mö­gött, a gare Saint Lazar-nál rendeztek ugyan­ilyen kiadású tüntetést. És ez igy tartott vagy három óra hosszat. Ezalatt a forgalom Prága, április 26. A cseh színpadi szerzők egyesülete néhány nappal ezelőtt Budapestre küldte megbízottait, hogy vegyék föl a közvetlen kapcsolatot a magyar színpadi szerzők egyesületével és megállapodáso­kat létesítsenek a kölcsönös jogvédelemről. A de­legáció ma érkezett vissza Prágába s annak tag­jaitól szerzett értesülésünk alapján jelenthetjük, hogy a Budapesten kötött szerződés, melyet ma­gyar részről Heltai Jenő és cseh részről Scháffer Ottmár irt alá, nagyfcmtosságu határkövet jelent a cseh-magyar kulturális közeledés utján. A megállapodás lényege, hogy a két iróegye- sület állandó kontaktusban állva fölhívja egymás figyelmét azokra a színdarabokra, regényekre és egyéb irodalmi termékekre, amelyeket alkalmas­nak tart Csehszlovákiában, illetve Magyarországon való elhelyezésre. Ezeket a müveket azután az iletékes egyesület csehre, azaz magyarra fordit- tatja és elhelyezi, illetve kiadatja, vagy kiadja. A megállapodásnak már ez a pontja is nagy­jelentőségű, mivel szorosabbá válik a két nemzet közötti kulturális kapcsolat. Előreláthatóan több magyar színdarab és regény fog a cseh közönség elé kerülni, mint cseh darab Magyarországra; aminek egyszerű magyarázata abban rejlik, hogy Magyarországon sokkal nagyobb a termelés, mint Csehszlovákiában, ahol viszont sokkal nagyobb a közönség fölvevőképessége. A cseh színpadi szerzők egyesülete az elhe­lyezésen kívül kötelezte magát arra, hogy a ma­gyar Íróknak teljes jogvédelmet biztosit Csehszlo­vákiában; továbbá gondoskodik a tandemek és a város szivében teljesen megakadt, a tünte­tők hol kiabáltak, hol a békés járókelőt szi­mulálták, a rendőrök az izzadtságukat törül­ték, a rendőrprefektus pedig dühöngött, hogy a tüntetők kijátszottak. Egyébként az Opera­téren semmi komolyabb dolog nem történt. Mindössze pár száz tüntetőt állítottak elő és néhány tuoat rendőrt vertek meg. De még mialatt a köztisztviselők macska- zene-hangversenyt rendeztek az Opera előtt a kormány tiszteletére, a börzén ezalatt az idő alatt az angol font száznegyvenről száz­negyvenkettő és félre sétált föl az elégedet­len francia köztisztviselők kakofónikus hang­versenyének financiális rezonanciájaképpen. Burghardt Aladár. egyéb tiszteletdijak behajtásáról s a magyar Írók­kal félévenként elszámol, addig is előleget ad az őket megillető összegekre. A cseh színpadi szer­zők egyesülete az ellenőrzést a legkorrektebbül fogja végezni, amiben a hatóságok is segédkezet nyújtanak neki, amennyiben állandóan közük az egyesülettel a színházak, sőt a műkedvelő társu­latok műsorát is. A cseh egyesület hosszú évtize­dek óta fennálló testület, amely hatalmas vagyon­nal rendelkezik és igy módjában. áll tekintélyes összegeket fordítani a magyar Írók honoráriumára. A jogvédelem kölcsönös. A magyar színpadi szerzők egyesülete, mely a jövőben kizárólagos­sági joggal képviseli a cseh Írókat Magyarorszá­gon, azokat ugyanabban a jogvédelemben része­síti, mint a saját tagjait. A cseh megbízottak több színdarabot és re­gényt: Heltai Jenő, Zilaby Lajos és számos más magyar iró müveit hozták magukkal, a magyar színpadi szerzők egyesülete még többet küld utá­nuk s egyszersmind megkérte a cseh megbízotta­kat, hogy Capek Károly Krakatit című regényét szerezzék meg, melyet a budapesti Atheneum Temyei László fordításában szándékszik kiadni. A cseh bizottság a lehető legjobb benyomáso­kat szerezte Budapesten, ahol a legszívesebb fo­gadtatásban volt része. Scháffer Ottmár, a kiváló cseh iró, a bizotság elnöke kijelentette, hogy a fordításhoz rövidesen hozzákezdenek és reméli, hogy a prágai színházak műsorában már a jövő idénytől kezdve el fogják foglalni a magyar szer­zők az őket megillető helyet. A szivhüdött embert operációval meg lehet mentem A sebészet nem ismer korlátokat — Operálókéssel a legnemesebb szerven keresztül — Egy amerikai orvos szenzációs műtété a szív belső megbetegedésénél A cseh színpadi szerzők egyesülete fölvette a közvetlen kapcsolatot a magyar Írókkal Magyar irók müvei csehül és cseh íróké magyarul — Kölcsönös jogvédelem Ez a haut-paríeur akarta ma délután belerecsegtetni hangját Paris idegesen, gyor­san verő szivébe a piacé de 1‘Opéra-n. A köz- tisztviselőknek különböző politikai színár­nyalatú szervezetei ma délutánra nagy tün­tetést terveztek az Opera előtt. Természete­sen a kormány azonnal megtette a megfelelő lépéseket, hogy ebből a fizetésemelést köve­telő tüntetésből ne legyen semmi és már a kora délutáni órákban rendőrcsapatok szál­lották meg az opera környékét, hogy a fel­vonulást megakadályozzák és hogy semmi­féle csoportos menet ne juthasson az opera közeiébe. Maga a rendőrprefektus intézke­dett a helyszínen. Ámde a tüntetők rava­szabbak voltak a rendőrprefektusnál. Nagy­szerű módszer szerint dolgoztak. Mint békés járókelők, egyenként, ártatlan arccal ácso- rogtak és sétáltak fel és alá az opera körül a boulevard-on, amikor egy éles füttyszóra a kirakatnézőkből és járókelőkből egyszerre tüntető köztisztviselők lettek. A füttyszóra egy csomóba összefutottak, pár pillanat alatt ötszáz-hatszáz főből álló tömeg keletkezett. A zsebekből előkerültek a fütyülök, trombi­ták és a kereplők és megkezdődött az irtóza­tos macskazene. Mindez pár pillanat alatt történt. A forgalom megakadt, az autók és autóbuszok végtelen sora egyszerre meg­rekedt A rendőrök, fehér botjaikat a tejük fölött lóbálva, nekirohantak a tüntetőknek, hogy szétoszlassák őket. Lökdösés, dulako­dás, lárma, pofonok és kiabálás. Az egymás­ba kapaszkodó tüntetőket a markos, váloga­tott rendőrök igyekeztek szétráncigálni. Az ablakok és erkélyek egyszerre megteltek fe­jekkel, a Café de la Paix terraszán a vendé­gek az asztalokra állva nézték az érdekes küzdelmet. Amíg a tér egyik sarkán igy folyt az egyenlőtlen küzdelem, a fütyülök és a rö­vid rendőrbotok között, a tér másik sarkán újra felhangzott a jelzés. TJjabb összefutás, újabb tömeg, újabb macskazene és újabb su­hogó rendőrbotok. Egy negyedóra múlva az összekapaszkodó tüntetőket sikerült szét- cibálni s a feltartóztatott autósorok csigalassú­sággal újra megindulak. Alighogy az össze­Prága, április 26. Régen te tiszteletteljes borzadály vette körül a testnek azt a szervét, amely a vért löveti szét a test valamennyi részébe, a szivet. De a természettudo­mányi gondolkodás győzelme után is, amely felde­rítette a szívnek szerepét az organizmusban, a chirurgusok sokáig nem hatolhattak be műszereik­kel ebbe a nemcsak romantikus értelemben nemes szervbe. Csak a múlt évszázad végén várt uralko­dóvá a sebészetben az a nézet, hogy a szív is kiállja a műtéti beavatkozást. A sebészetet egyrészt felbátorították a szív burkolatán végzett sikeres operációk, másrészt az operációs technika nagy előretörése, amely finom művészetével mindinkább felderítette a mellkasban rejtőzködő centrális orgánumot. Ludwig Rehn kön/igsbergi sebészé az érdem, hogy a szívműtéteket bevezette a sebészetbe. Őne­ki© sikerült elsőizben 1897-ben, hogy a szív össze- varrása által egy különben halálos kimenetelű sziwérzést meggyógyított. Azóta ezzel az operatív beavatkozással az orvostudománynak egyetlen le­hetősége van arra, hogy a szív sebesülésének vér­zését megakadályozza. Több ezer embernek életét a szivvarrással mentették meg. A szívnek gyors mozgása miatt természetesen nagy művészetet megkövetelő feladat az, hogy az orvos a szivet olyan, aránylag fixirozott helyzetbe hozza, amely a szívműtétet lehetővé teszi. A sérü­lésnek megtalálása nem olyan nehéz feladat, mert legtöbbnyire a szív elülső részén van és a íixiro- zásra legalkalmasabbnak látszik a szétválasztott szivburoknak kifeszitése. Maga a varrás a szívizom­nak törékenysége (a viscosdtas hiánya) miatt rend­kívül nagy elővigyázatosságot igényelő feladat, bár ennél a szív tevékenységét (a ritmikus összehúzó­dást és kitágulást) a modern sebészek véleménye szerint nem szükséges tekintetbe venni. A varrásra igen finom selyemszálat használnak, amely a gyó­gyulás után sem okoz nehézségeket. A szivvarrás volt sokáig az az alap, amelyen a szívsebészei, hosszú időn át épült. Nemcsak egy­szerű sebesüléseknél, hanem olyan esetekben is, midőn idegen test hatol a szívbe, mentséget hozott. Ha egy igen vékony tü hatol a szívbe, amely kí­vülről megragadható, akkor ezt egyszerűen kihúz­hatják. De ha nagyobb tárgy, például késpenge, tőr stb. fúródik a szívbe, akkor ezt nem leket egy­szerűen kirántani, mert rögtön halálos vérzés ál­lania be. Ezért szdvsér üléseimél feltétlenül hagyjuk el azt az ösztönszerü cselekedetet, hogy segiteni akarván, a sérült melléből kiszakítjuk a kést, mert ebben az esetben feltétlenül halálát okozzuk az áldozatnak. A sebész csak akkor húzhatja ki a szúró tár­gyat a szívből, mikor az operációs asztalon azt szabaddá tette és igy módjában áll a nyomban beálló heves szív- vérzést a varrással gyorsan elzárni. Rehn profesz- szomak valószínűleg igaza volt, amikor Erzsébet királynő meggyilkolása alkalmával ezt jegyezte meg: A szerencsétlen császárnőt meg lehetett volna menteni, ha segiteni akaró emberek a tőr ki- rántásával nem okozzák halálát. A szivvarrás mellett a szívsebészetben igen nagy jelentőségű az úgynevezett 6zivmasszázs. Scdxiff és Hóeke állatokon végzett kísérletekkel már 1874-ben kimutatták, hogy a dobogni megszűnt szivet masszázzsal átmene­tileg működésbe lehet hozni. Később, amikor a szivmasszázst embereken is alkalmaztak, sok emberéletet mentettek meg azzal, hogy a direkt szivmasszázst idejében alkalmazták, különösen bizonyos narkótákus eseteknél, kötéllel való öngyilkosságnál, pulzusgyöngülésekniél. Már ezek az eredmények is a sebészet legna­gyobb diadalai közé tartoznak, de túlszárnyalják őket azok az újabb munkálatok, amelyek az eddig gyógyíthatatlannak vélt szivbillentyü- tágulást operatív beavatkozással akarják ki­küszöbölni. öarrel s tőle függetlenül Rehn, Jeger, Hnecher már évek óta fáradoznak azon, hogy kimutassák állatokon végzett kísérletekkel, hogy a szívbillen­tyűk operálhatok. Cushingnek sikerült bebizonyí­tania, bogy lehetséges a szivcsucstól kiindulva, a kést bevinni a szivkamarába s a billentyűn keresz­tül a pitvarba, anélkül, hogy az halált okozna. A további kutatások eredményei alapján az amerikai Cutler 1924-ben megkoronázta a szívgyógyászok fáradozásait, amennyiben sike­rült egy szivbillentyiitágulást a pitvarbillentyü egy darabkájának eltávolításával meggyógyí­tani. Ezzel a szívsebészet legutolsó ctappejához érkeztünk, amikor nemcsak külső sebesüléseknél, hanem bel­ső defektusoknál is eredménnyel operálják a szivet. Megérkezel! Újból kaph.íó! Bicsérdy Béla könyve „A halál legyőzése" III-ik legújabb, bővített kiadás, 68 fejezettel Ára Kő. 65.— 5317 Kapható a ,, G é n i U £ u könyvesboltjában, Kosice (Malom-utca 22.) Vidékre postán az összeg előzetes beküldése, vagy után­vét mellett. Öngyilkos lelt Bicsérdy titkára A családi gyászjelentés — vádirat Bicsérdy ellen — A P. M. H. tudósitójától — Gyergvószentmiklós, április 26. Makkay Béla kolozsvári postai főtisztviselő egyike volt a Bicsérdy leglelkesebb rajongóinak. Mint hü tanítvány nemcsak követte a mestert, de élénk propagandát fejtett ki tanai mellett. Ez mind­untalan súrlódásokat okozott közte, bivatalnökiár- ■aai és barátai között. A surládások Makkay szenve­délyessége miatt úgy elfajultak, hogy a különben kitűnő tisztviselőnek el kellett hagynia állását. Ekkor Fogarasra költözött, ahol Bicsérdy titkára lett, azonban ez a kitüntetésnek vett pozíció nem hozta meg számára sem az anyagi biztonságot, sem a lel­ki kielégülést. Hogy mi történt a mester és titkára között, arról pontos adatok nincsenek, tény azon­ban, hogy Makkay Béla súlyos csalódással hagyta el a mestert és meghasonulva önmagával, tegnap Gyergyószent- mákJóson szivén lőtte magát. Nyomban meghalt. Az alig 32 éves, szimpatikus és intelligens em­ber tragédiája széles körben kelt részvétet. Testvérei: Makkay Domokos dr., Makkay Zsom­bor, Makkay Endre és Makkay Erzsiké megdöbben­tő hangú és szomorúan érdekes gyászjelentésben parentálják el elhunyt fivérüket. A gyászjelentés­ből, amely vádirat Bicsérdy ellen, a következő sorokat ragadjuk ki: Testvérünk a kunrasMssal szabadon szédelgő Bicsérdy egyik áldozata lett. Megsiratjuk és el­temetjük, de gyászunk nem elszigetelt volta nem szállhat sírba Véle, hanem Eget kér és fórumot keres ... Makkay Béla halála után az erdélyi sajtó eré­lyesen követeli az illetékes hatóságok erélyes be­avatkozását, szigorú vizsgálatot a vád ügyében, amelyet a gyászbaöltözött Makkay-csaléd emel a kuruzslás ellen. Rejtelmes módon eltűnt a legszebb nagyváradi asszony A városi villamosmüvek íőtisztviselöjének felesége a rendrség gyanúja szerint bűn­tény áldozata lehet Nagyvárad, április 26. ... Nagyváradnak izgalmas szenzációja van. A legrejtélyesebb módon eltűnt lakásáról egy ismert uriasszony, Nagy Sándovné, a vá­rosi villamosüzem főtisztviselőjének felesége, aki arról volt nevezetes, hogy ö volt a leg­szebb nagyváradi asszony. A feltűnően szép, 26 éves Nagy Sándorné ter­mészetesen a nagyváradi úri társaság ked­vence volt s azzal a második nevezetesség­gel is dicsekedhetett, hogy férjével a legszebb harmóniában élt. A férj három nappal ezelőtt Dévára utazott s amikor most hazaérkezett, lakásukat zárva találta. Valami szerencsét­lenségtől tartott, ezért azonnal a rendőrség­hez fordult. Rendőri asszisztenciával törték fel a la­kást. Nagy Sándorné azonban nem volt a lakásban. A legnagyobb feltűnést kelti, hogy a rendőrség megállapítása szerint a lezárt lakásban a leg­teljesebb rend volt, az eltűnt szépasszonynak egyáltalán sem­miféle holmija nem hiányzik. Sem levelet nem hagyott a lakásban, sem semmiféle jel nem mutatja eltűnését, amely igy teljesen titokzatos. A rendőrség azonnal bevezette a nyomozást, táviratilag értesítették az összes határállomást, de Nagy Sándornét seholsem látták. A rendőrség attól tart, bogy valami rendkívüli rejtélyes bűnesetről lehet szó. Ghandi Európába jön London, április 26. A Reuter-iroda bombny jelentése szerint Ghandi, a híres hindu reformátor augusztus elején Európába jön, hogy részfvegyen a finnországi világdiákkonferencián. A konferen­cia rendezőivel tudatta, hogy csak abban az eset­ben jöhet, ha nem kell európai ruhákat öltenie cs ha biztosítják számára ugyanazt a diétát, anrlyet vallási meggyőződése előír. A konferencián sak mint csendes szemlélő vehet részt és senki se kö­vetelje tőle, hogy*,beszédeket mondjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom