Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-23 / 93. (1131.) szám
Mai számunk 10 oldal V. évf. 93. (1131) szám « Pántok • 1926 április 22 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul \2J\\\. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Csehszlovákia és az orosz-német szerződés Quod licet Jovi non licet bovi, mintha még n a is ez lenne az európai vezérpolitikának körüldédelgetett alapelve. Volt Locarnó, igaz, megvolt a genfi kudarc is, de amikor az Ur 1926-ik évébe lendültünk, mindenképpen! azt hittük, hogy a varsaillesi kasztrendszernek | vége szakadt s a német birodalom, meg a j többi legyőzött állam, egyenrangú felekként i könyvelhetnek már el Klió asszony legújabb évkönyvébe, ó, csak most látjuk, mennyire csalódtunk, ha példának okáért azt hittük, hogy a hatvannégymilliónyi. németség egyenrangú a tizenhárom milliós Csehszlovákiával, azzal a Csehszlovákiával, ahol — Isten bocsáss — a tizenhárom millióban is van vagy öt, amely a szerencsétlen legyőzőitek fajáhez és nemzetéhez tartozik. De hát mi gondolunk, a Hradzsin magas diplomáciája pedig cselekszik. Anglia kissé csóválta a fejét, amikor tudomást szerzett a német-orosz prparléról, Franciaországban az emberek ajkukba haraptak ijedtükben, végeredményben azonban belátták, hogy Berlin jogos és okos dolgot cselekszik, ha a nyugati hatalmakkal kötött megegyezés után a nagy keleti birodalommal is biztosítja a nyugodt jövőt. Elvégre kölcsönös semlegességi fogadalomról van szó, azaz a nyugalmi állapot intézményessé tételéről s a német birodalom úgy vélte, hogy talán mégis joga van békében élni szomszédaival s erejét külső feszültségek helyett a belső fejlődésre koncentrálni. Valószínű, hegy Párisban eszükbe jutott a Quai d‘Or- say hivatalnokainak, hogy Moszkvában francia nagykövet is ül, aki fölöttébb kedvező üzleteket köt az elvtárs-nemzettel, valószínű, hogy az olasz duce is csak azért hallgat, mert ugyanolyan bűnösnek érzi magát orosz viszonylatokban, mint Németország s valószínű, hegy a legújabban kovácsolt olasz-francia- jugoszláv katonai szövetségtervet nyugat belátó urai ugyanannyira a locamói szerződéstől távolesőnek érzik, mint a német-orosz szerződést. így tehát a Rajnától nyugatra és délre hallgatnak, sőt mintha bizonyos fokig szégyenkeznének is, tudván, hogy Stresemannt egyedül a genfi arculcsapás ösztökélte a moszkvai liaisonra. Ellenben a Hradzsin. Hát csak nem engedhető meg, hogy a német birodalom oly jogokat követeljen és gyakoroljon,- mint amilyen jogokkal például Csehszlovákia rendelkezik! Ha Prága köt semlegességi szerződést Moszkvával, ó az más. Prága gondolhat előnyös békéjére, de a birodalomnak európai kötelessége, hogy állandó zavarokkal és bizonytalanságokkal küzdjön s igy veszélytelenitse a többiek imperializmusát. Miként a westpha- liai béke után a sok száz ellentétes országocs- kára bontott német birodalom évszázadokra visszaesett és lehetővé tette szomszédainak határtalan gyarapodását, úgy most is illő volna, ha a nagy német test általános zavaraiban mások halászhatnának. És fölöttébb szorgos külügyminiszterünk jónak látja figyelmeztetni nyugati protektorait, hogy talán még sem szabad önállósághoz engedni a birodalmat s szüksége volna, ha léte, vagy nem léte fölött a megbízható európai külügyminiszterek, esetleg a párgai külügyminiszter is, őrködjék. Nosza hát, csapjunk föl Locarnó őreinek. Nekünk ugyan semmi közünk az egészhez, de utóvégre a háború befejezése óta szinte Prága tradíciója már, hogy Európa magasztos béliéje felett őrködjék s amint egy nagyhatalom kihágást követ el, azonnal intézkedjék, — azonkívül meg lehetetlen, hogy Németország elkövesse a nagy arcátlanságot s hasonló szaKész a német-orosz szövetség Stresemann szerint Németország csak megelőzte Franciaországot — Benes erőszakos rohama a szerződés ellen — A kisantant közös tiltakozása Bécs, április 22. Bukaresti jelentések szerint a csehszlovák és a jugoszláv kormányok arra kérték a román kormányt, hogy ez vegyen részt a kisantant berlini demar- sában és tiltakozzék szintén a német—orosz szerződés ellen. Beavatott körök szerint Lengyelország is csatlakozni fog Prága kéréséhez. Általában az a vélemény uralkodik, hogy a beavatkozás iniciativája Benőstül indult ki s ő beszélte rá a többi közép- európai hatalmat isParis, április 22. A Journál berlini tudósítója jelenti, hogy Stresemann dr. külügyminiszter magához kérette az amerikai sajtó képviselőit és kifejtette előttük a német-orosz szerződés lényeges pontjait Stresemaun az angol és francia újságírókat nem hívta meg. A külügyminiszter kijelentette, hogy a szerződés teljesen kész és csak az aláírásra vár. Megismételte azt a kijelentését, hogy a semlegességi határozattal kibővített megegyezés nem áll ellentétben Locarnó vagy a népszövetség szellemével. Csak annyi tény, hogy sri; ?fj vJaony* számos előnyt biztosit n. birodalom' számára Oroszországban. A miniszter csodálkozott azon a rossz hangulaton, amelyet ez a német—orosz szerződés Franciaországban okozott. Hiszen tulajdonképpen Németország csak azt cselekedte, amit Franciaország már régen tervezett, s az igazság egyszerűen az, hogy Berlin e semlegességi szerződéssel megelőzte Párisi. A Journál két megjegyzést fűz Stresemann nyilatkozatához. Először megállapítja, hogy a német külügyminiszter beismerte, hogy tényleg szerződési viszony áll fenn Berlin és Moszkva között, másodszor azt, hogy Stresemann Franciaország elleni kirohanásai a német külpolitikai front megváltoztatásáról tesznek tanúságot Berlin, április 22. A tegnapi és a mai ! berlini sajtó egyöntetűen támadja Benes | dr. csehszlovák külügyminisztert azzal a lé- j péssel kapcsolatban, amelyet a prágai ál- jlamférfiu a német—orosz szövetség rneggát- Iása érdekében a nyugati hatalmaknál tett. A német kormány hivatalosan még nem kapta meg a Benes-féle memorandumot, de arról már autentikusan tudomása van, jhogy Benes egy kérdőívet nyújtott át a ! nyugati államoknak, amelyen öt kérdést ál- I lit föl- Az első kérdés arról szól, vájjon egy i német—orosz szerződés esetén Németország köteles lesz-e értesíteni Oroszországot mindama tanácskozásáról, amelyet a nyugati államokkal folytat. A másik kérdés arra vonatkozik, hogy kompetens lesz-e a népszövetség eldönteni egy Oroszországgal való háború esetén, hogy ki volt a támadó fél. A harmadik kérdés arra vonatkozik, hogy mit kell Németországnak tennie, ha már a népszövetség tagja lesz és a népszövetség Oroszország bojkofját követeli. U,gyedszer Benes fölveti a kérdést, vájjon a locarnói szerződés garantálja-e Németország korlátolt semlegességét a népszövetségi paktum ■16. pontjának betartásánál. Az ötödik kérdés fölveti, hogy ki lesz az. eljövendő semlegességi vitákban a kérdést eldöntő mto- ritás. — A német sajtó nagy felháborodással vesz tudomást Benes lépéséről s megállapítja, hogy a csehszlovák külügyminiszter minden alapot nélkülözve avatkozik be Németország külpolitikájába. P. lapok arra is rámutatnak, hogy míg Prága hajlandónak 'mutatkozott Oroszország? >1 semlegességi szerződést kötni, addig kif igásolja, ha Németország ugyanc't teszi „A fascizmus polgárháborúra fog vezetni" A ruszinszkói eskiidtbiráskodás felfüggesztésének Javaslata a szenátusban - Niesner német szociáldemokrata a munkás* ság egységes frontját hirdeti a fascisták elien Prága, április 22. A szenátus mai ülését délután egynegyednégy órákor nyitotta meg Kloiács elnök. Második olvasásban elfogadták az Albániává! * kötött kereskedelmi szerződésről szóló javaslatot, majd elfogadták azt az indítványt, hogy rövidített eljárással fogjak letárgyalni a ruszönszikód esküdtök óságok működésének továbbá felfüggesztéséről, a hadikárosulbak jogigényeiről és a házaló kereskedelemről szóló kormányjayaslatoteait. . : < A ruszinszkói esküdtbiróságok működésének további felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat előadója az alkotmányjogi bizottság részéről Lnkes cseh agrárius szenátor. Referátumában hangsúlyozza, hogy a kormány azért tartja szükségesnek a ruszinszkói esküdtszékek felfüggesztéséről szőlő törvényjavaslat meghosszabbítását, mert elsősorban nincsenek megfelélő épületek Ruszinszkóban. Egyedül a beregszászi törvényszék épülete volna alkalmas, de ez tuiközel feleszik a magyar határhoz, ezért meg kell várná, amíg fölépül a huszfci és az ungvári törvényszéki palota. További oka a fölfüggesztésnek az, hogy a ruszinszkói őslakosság még nem elég fejlett kultúrájú s igy az esküdtből-óságok ítéletei a. legtöbbször híjával volnának a kellő objektivitásnak és az igazságosságnak. A kormány eredetileg az 1927. év. végéig akarta a törvényjavaslatot ■ meghosszabbítani, de a képviselőház ehhez nem járult hozzá. így az esküdtszékek működésének felfüggesztéséről csak ez • év végéig van szó, vagyis mindössze néhány hónapról. Az előadó beszéde után megindult a vita, amelyhez tiz szónok jelentkezett. Niesner nőmet szociáldemokrata szerint a javaslat megsérti a békeszerződés rendelkezéseit. A békeszerződésben ugyanis Ruszinszkó részére biztosították az autonómiát, de a kormányrendszer nyolc év óta az autonómia helyett a hatóságokat még legelemibb jogaiktól is megfosztja. Csodálkozik az előadónak azon az állításán, hogy Rusznn- szkóban nincs megfelelő épület az esküdt bíróságok működésére és hogy a ruszin lakosság még nem érett meg erre az intézményre." Ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak,-mert hiszen a régi magyar rezsim alatt Rusmnszkóban is működtek az esküdt-bíróságok, miért ne • lehetne tehát most is müködniök. Azonban itt a kormányrendszernek az a tendenciája, hogy lópésről-iépésre kivételes állapotokat teremtsen. Mert nemcsak a messze keleten fekvő Ruszinszkóban, hanem itt Csehországban is mindgyakrabbam észlelhetjük a sérelmes hatósági túlkapásokat. A gyülekezési szabadságot állandóan megcsorbitják, sőt még a nők gyűlését is, amelyet a szociáldemokraták minden évben meg szoktak tartam, megakadályozzák a hatóságok. Majd a belpolitikai helyzetre tér át. A mai válságot a régi koalíciós rendszer korba cifra ga idézte elő, amit most újból fel akarnak támasztani. Az utóbbi időben a fascizmus is fölütötte a fejét, sőt már szervezkedik is. Ez a mozgalom arra vezethető vissza, hogy az aránylag kis cseh pártok már n9m tudnak érvényesülni a kormányzatban. (Élénk helyeslés, amelyben a cseh szociáldemokraták is részt vesznek.) A feketeingesek már sok helyen szerepelnek. Saját gyűlésükön inzultáltak egy cseh szociáldemokratát, mert beszélni mert, Máhrisch- Ostrauban pedig szétrobbantottak egy német nőp- gyülést. Witt cseh szociáldemokrata közbekiált: A máhri-sohostrauá zavargók utcai csirkefogók voltak! Dyfe Viktor cseh nemzeti demokrata: Ezt nem lehet róluk mondani. Tisztességes emberek voltak azok! Witt: De igenis azok voltak! Csodálkozom, hogy ön védelmébe veszi őket. Havlena cseh szociáldemokrata: Hiszen azok fasöisták, ön pedig nemzeti demokrata. Mindenesetre érdekes, hogy védelmükre kel. Hruban, aki-közben átvette az elnöklést, csengőjét rázza és csöndre inti a közbeszólókat. Niesner azzal fejezi-be egyórás beszédéi, hogy. ha ezek az állapotok tovább is igy fognak tartani és a fascizmus, amely ma még ugyan nem egységes, tagjai pedig alig húszéves ifjak, .akiknek még nincsen választójoguk sem s még nem találták meg a maguk Mussoliniját, mert az idősebbek még nem ■mernek nyíltan pártjukra állani, de ez rövidesen megtörténhetik, akkor polgárháború tör ki, mert a fascizmus elsősorban a nemzetiségek ellen készülődik, de nem kevésbé a munkásság ellen is, amely nemzetiségre való különbség nélkül fel fogja vénni a harcot a fascizmus ellen. A javaslatot nem fogadja el. Luksch nőmet agrárius reflektál Heller dr. német szociáldemokrata szenátor tegnapi beszédére kijelenti, hogy ha a német agrárius és a német parlamenti szövetség a fix gabona vám ok mellett fog szavazni, ezt. nem politikai célokból, hanem ’exLsztenciá'lis érdekből teszi Heller tegnapi beszédében a törpebirtokosok nevében beszélt. Én is-— mondja, a szónok —. fölhozhatnám azt a különbséget. amely a nagy és kis ügyvédek között fennáll, hogy egyenetlenséget szüljek. Heller: Nem tisztességes dolog személyeskedni! Luksch: Én csak azt teszem, amit ön. ön is éket akart verni a gazdák közé. Heller: Figyelmeztetem, hagyja abba a személyeskedést, mert meg fogja bánni. Erre éles szóharc támad a német agráriusok és német szociáldemokraták között. Az elnök csengője állandóan szól. Luksch: A' német szociáldemokraták nem akarják megengedni, hogy a legkisebb védelemben részesítsék a mezőgazdaságot Azonban követelik a magas'iparvámokat és a nagy iparvámvédelmet. Az agráriusok hajlandók égy javaslatot tenni: Lemondanak a fix gabona vám okról azzal a feltétellel, hogy feloldják az ipari vámokat is. Niesner közbeszól: Mi ezt nem tehetjük, mert. nincs--kezünkben a hatalom. Mondja meg a cseh agráriusoknak. . Luksch: A belpolitikai válságról szól ezután s kijelenti, hogy egy államban sem élbad kezet biztosítson magának, mint többek között a kisantant. Ha tehát a nyugati államo nem találnak, semmi kivetni valót a németorosz szerződésen s bizonyos közös mulasztások, avagy közös locamói eüengések természetes, megengedett következményének vallják azt, itt van Prága, hogy felpiszkálja az ügyet, csomót keressen a kákán s a birodalmat újból mint megrögzött szentségtörőt ajánlja London és Páris kegyes figyelmébe. Nem hisszük, hogy hálás szerep az „európai lelkiismeret szerepe*4, amit itt játszanak s nem tudjuk megérteni, hogy mért pont Prága előtt bűn, ha Németország igyekszik mindenütt maga körül békét, és nyugalmat biztosítani. Utóvégre semmi baj sem származik abból, ha a német és az orosz békében él s az általános nagy világmegbékélés legföljebb azt idézhetné elő majd a jövőben, hegy Csehszlovákiában is megengedhetik csehek meg németek, csehek meg magyarok békés egyenrangúsága és nyugalma Ez pedig nem olyan nagy baj, hogy miatta érdemes.az európai rendet fölforgatiii-
