Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-18 / 89. (1127.) szám
1926 április 18, vasárnap. ^saeBEBa^-jJBaKrajrapaa^MfeaBiy^ ^PA^tMAJ&^AU-HIULAE ABBAZIA HOTEL QUISESÜNA HOTEL EDEN A tengerparton a nagy fiirtíőveí szemben Pe nsio rendszer! Kérjen Fürdési idény május 1-től — Ajánla- r^vr\Ql'lpl<rt'l 1 qÍ" tos szobákat már most megrendelni v/ö^JClLLLloL A felsőzempíáni refarmátus egyházmegye a kongrua rendezéséért A felsőzemplém református egyházmegye áp- .íjis íő-én Töketerebesen rendkívüli közgyűlési tartott Virágh József esperes és Szabó István rangidősebb tanácsbiró elnöklete alatt. A gyűlés legfontosabb tárgya a kongma-tör- vényjavaslat tárgyában való állásfoglalás volt. A közgyűlés elsősorban is 'iltakozott a törvényjavaslat azon intézkedése ellen, amely a lelkészek fizetését évi 11.000 koronában állapítja meg. A lelkészek egyetemi képzettségének és a súlyos megélhetési viszonyoknak megfelelőleg követelik, hogy a lelkészek alapfizetése 24.000 korom !*- Mén, míg a korpótlékot, amely hat Ízben ismétlődik, egyenként 1000, összesen !3000 koronában állapítsák meg. Családi pótlék gyanánt minden gyermek után 1000 koronát kíván a közgyűlés. As illetőséggel néni biró lelkészek részére is kiutalandó az államsegély, n jövőben alkalmazandó lelkészek azonban csak illetőségük kimutatása után kapjanak államsegélyt. A most alkalmazásban lévő lelkészek cseii- szlovák nyelvi vizsgálatától el kell tekinteni, a jövőben azonban az államsegélyt csak a nyelvi vizsgát letettek részére kívánja folyósittaíni. A közgyűlés a földbirtok haszonbérlő jövedelmét a vidéken szokásos haszonbéri érték szerint kívánja niegáüapittatni. A fölszárr Ltást minden önálló jövedelemre nézve az egytázi hatóságok utján hajtsák végre. Az 1843. XX. t. c. értelmében költségveíésileg biztosítani kell az eddig folyósított mindennapi segélyeket, sőt ezeket a szükséghez mérten fel is kell emelni. Az indokolásban megállapítja a közgyűlés, hogy az utódállamok az elődáljam minden terhét kötelesek viselni. E követelményeknek a csehszlovák állam ezideig eleget tett ugyan, de a megváltozott viszonyokat nem vetie figyelembe. A közgyűlés határozatát egyhangúlag hozta meg. Heves vita Léva képviselőtestületében a szlovák liga hivatalos fogadtatásáról Léva város köagytilése — Labdajáték as idős tisztviselőkkel — A P. M, H. tudósítójától. — Léva, április 17. Léva város képviselőtestülete csütörtökön este tartotta ez évben első közgyűlését, amelyben heves jelenetekre került a sor. A uaplrend előtt interpellációk voltak. Breuer Géza független szocialista a szlovák liga lévai kongresszusának ügyében kifogásolta, hogy a liga a város vezetőségétől hivatalos fogadtatást kíván, noha érkezését hivatalosan nem jelentette be. Az interpelláló ebben a képviselőtestületnek ignorá- Írását látja. A tanács a hivatalos fogadtatás inellett döntött. Ezt a határozatot az interpelláló megfel- lebezie. Jastenák Gyula vezető biró kijelenti, hogy a liga helyi csoportja öt, mint a város vezetőjét, előzetes értekezletre meghívta és ott szóval bejelentették a lévai kongresszust. Sörnél Károly ta- nitóképző-intézeti igazgató elismeri, hogy a rendezés sok elfoglaltsága közepette formahiba történ.!. Végre is sok beszéd után a közgyűlés túlnyomó része a hivatalos fogadtatás mellett foglalt állást 1' ásféiórás vita után ‘értek át a napirendre. Srobár, majd Micsura minisztersége alatt egy-egy tisztviselőt helyeztek Lévára más szlovenszkói városokból anélkül, hogy megállapították volna, hogy a más városokban töltött negyedszázados szolgálatuk után járó nyugdijukat melyik város fogja fedezni. Léva képviselőtestülete 1923-ban a két tisztviselőt nem ismerte el végleges hivatalnokának és a miniszteri intézkedésben a város autonómiájának a megsértését látta. A kerületi hivatal azonban kimondotta, hogy a tisztviselők végérvényes hivatalnokai a városnak s igy a nyugdíjfizetési kötelezettség Lévára hárul. A város fellebezésére a zólyomi zsupanátus azzal felelt, hogy a miniszterek eljárását nem bírálhatja felül, a kerületi hivatal döntését azonban jóváhagyta. így került az ügy a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz, amely a zsupanátus határozatát ellentétes kitételei miatt mégsem misitette. A képviselőtestület most újból foglalkozott a kérdéssel. Ranan dr. néppárti képviselőtestületi tag a két tisztviselő érdekében szólalt fel, mig egy cseh városatya azt az állítást kockáztatta meg, hogy a kormány olyan magyar hivatalnokoknak ad nyugdijat, akik az állam ellen dolgoznak. A többség a volt minisztereket lelte felelőssé azért, hogy a két tisztviselői ilyen súlyos helyzetbe hozta. Tury-Nagy János magyar nemzeti párti biróhe- lyettes azt fejtegette, hogy a kérdés nagyfontossá- gu, mert elvi döntésről van szól A képviselőtestület hoszu vita után úgy határozott, hogy a kerületi hivatlnak még érvényes régi határozata ellen beadott fellebeaéséí továbbra is fenntartja. A jövő évi magyar költségvetés határkő a magyar pénzügy történetében KétazerStszáz tíssSvIset&S is r és elbocsátanak — Magyarország kész kereskedelmi szerződések kötésére — Huszonhárom ál> lammal szebben a legtöbb kedvezmény viszonyában A pénzügyi ellenőrzés megszüntetésének kérdése a magyar nemzetgyűlés előtt AZ IDŐ SODRÁBAN Budapest, április 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzet- gyűlés mai ülésén az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről szóló törvényjavaslat rövid tárgyalása után, amelyet általánosságban elfogadtak, Búd János pénzügyminiszter beterjesztette az 1926—27. évi költségvetést. — Ez a költségvetés — mondta . -- határkő a magyar pénzügy történetében. Az első költségvetés, amely mindenre kiterjeszkedik. Felolvasta a népszövetséggel kötött megállapodást, majd kijelentette, hogy egységes alapra helyezte a költségvetést, amelynek a biztonság széles határait és az .államháztartás egyensúlyát kell megteremtenie. kormány a tisztviselők létszámát újabb 2500 fővel szándékozik csökkenteni, de ezt nem elbocsátásokkal, hanem üzemredukció révén akarja elérni, A jelen körülmények között nincsen még meg annak a lehetősége, hogy a tisztviselők fizetését emeljék. Majd a nyugdíjasokról szól. Ma legalább háromszor annyi nyugdíjast kell Magyarországnak eltartania, mint békében. A nyugdíjasok tétele annak idején alig érte el a költségvetés 2 százalékát, mig ma meghaladja annak 13 százalékát. A takarékosságról szólva kijelentette, hogy nemcsak a személyi kiadásokban érvényesítik a takarékosság 1, hanem a dologi kiadásoknál is. Ezután áttért a kereskedelmi szerződések kérdésére. Magyarországnak érdeke, hogy a szomszédos államokkal kereskedelmi szerződéseket kössön s ennek a kormány eleget is kíván tenni. Megszüntette máris azokat az akadályokat, amelyek a kiviteli és behozatali tilalom alapján állottak elő. A kormánynak mindig az volt az álláspontja a kereskedelmi szerződéseket illetőleg, hogy a viszonosság és a közgazdasági érdekek figyelembe vételével szívesen köt bármely állammal szerződést. Huszonhárom állammal a legnagyobb kedvezmény alapján kötött Magyarország szerződést. Tarifáiig szerződése van Lengyelországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és Francia- országgal. Az utóbbi hetekben sikerült Ausztriával is megegyezésre jutni s reméli, hogy rövid időn beliig életbe is lép az uj szerződés, amelyhez hatalmas gazdasági érdek fűződik. Majd az ellenőrzés megszüntetésének problémáját vetette föl. Ez több feltételhez van kötve, amelyeket teljesíteni kell. Ilyen: a költségvetési javaslatot, az apropriá- ciót junius olsejéig meg kell szavazni. Feltétel továbbá a Pénzintézeti Központra és a Postatakarékpénztárra vonatkozó törvényjavaslatok mielőbbi letárgyalása. Az ülés tart. Vallott a rockenderfi haramia Azért $Zfe meg DÜlneri, mert az álmában hangosan féirebeszélt — Marjenfeatí, KöRigswart és RockencSorf népe meg akarja lincselni a vöroshaju rabBógySSkost — Lansky ártatlansága kiderült Königswart, április 17. A tegnapi nap teljesen földerítette azt a bestiális gyilkosságot, melynek egy egész család esett áldozatául. Csütörtökön letaTÍóz- tóztatták Eperjesen Sandtner Ferenc közkatonát, aki útközben bevallotta az őt kisérő csendőröknek, hogy a borzalmas tettet ö követte el. Hangsúlyozta, hogy a gyilkosságnál senki sem segédkezett neki, hanem maga ütötte agyon fejszével mind a négy áldozatát. Tettét azzal indokolja, hogy Döiner íöldbérlő pénzét akarta megszerezni, de összesen csak 1000 koronát talált. Tegnap délután átkisérték az égeri törvényszékre, ahol azonnal kihallgatták. A kihallgatás befejezésével átadják a pilzeni hadbiróságnak, amely előtt, mint tényleges szolgálatot teljesítő katona, fog felelni szörnyű tettéért. A vizsgálóbíró eredeti terve szerint a tett színhelyére akarták a gyilkost szállítani, ott szembesíteni a véletlenségből életben maradt 13 éves Döiner Gáspárral. Ettől a tervtől azonban elállt a vizsgálóbíró, egyrészt azért, mert Sandtner mindent bevallott, másrészt azonban azért, mert Marienbad és Königswart állomásai előtt óriási emberíönieg várta a gyilkost és nem titkolták azt, hogy meg akarják lincselni. Különösen Rockendorf lakossága készült erre és már föl is fegyverkezett. A gyilkos Sandtner Ferenc 23 éves, Briixből származik és vörös haja miatt a vidéken csak „vörösfejü“, „Rotkopf“, néven ismerték. Már eddig is rovottmultu volt. A múlt év szeptemberében került ki a boryi fegyházból, ahol rablásért és tiltott fegyverviselésért 15 hónapi súlyos börtönbüntetését töltötte. Letartóztatásakor megállapították a csendőrök, hogy Sandtner ruhái véresek. A gyilkos eleinte mindent tagadott, de később bevallotta azt is, hogy a fejszét magához véve az erdőbe ment és ha útközben találkozott volna valakivel, azt is leütötte volna. Megírta a P. M. H., hogy a csendőrség legelőször Lansky Mihályt tartóztatta le, akit azzal gyanúsítottak, hogy részes a gyilkosságban. Lansky ugyanis a fejszét az erdő szélén megtalálta és a fejsze beszolgáltatása végett önként jelentkezett a csendőrségen. Minthogy ez az együgyű parasztember a ke- resztkórdések alatt teljesen megzavarodott s zavarával gyanút keltett, alapos ok volt arra, hogy letartóztassák. Ma azonban már tisztázódott, hogy Lánsky tényleg a bokorban találta a fejszét. A Pilsner Tagblatt értesülése szerint Sandtner a következőképpen irta le rettenetes tettét. A tettre már előre felkészült s múlt hét péntekén Rockendorf közelében elrejtőzött és éjjel 11 órakor az ablakon keresztül hatolt be Dölnérék szobájába. Amikor látta, hogy a család valamennyi tagja alszik, pénz után kutatott. Abban a hitben volt, hogy Döinernek legalább 50.000 koronája van odahaza. Nagyon elővigyázatosan kutatott, hogy senkit föl ne ébresszen. Döiner közben álmában beszélni kezdett. Sandtner azt hitte, hogy ébren van s megismeri és elárulja öt. Ezért ijedtében a magával hozott fejszével néhány ütést mért Döiner fejére. Ezután agyonütötte a többieket is. A pénzt magához vette s az ablakon keresztül elmenekült. A nyomozás ezzel még nincsen befejezve, mert nagy a gyanú, hogy valószínűleg polgári személyek is bele vannak keverve a gyilkosságba. A csendőrség valószínűleg még több embert fog letartóztatni. A nyomozás érdekében azonban részleteket még aem közölhet a nyilvánossággal. Az életben maradt Dölnerné még mindig apatikusan fekszik és nem hallgatható ki. A kis 7 éves József állapota még mindig aggasztó, de az orvosok remélik, hogy őt is életben tudják tartani. Irta: Sehöpllin Aladár. Jóindulatú kézből küldtek nekem egy uj- ságlapot: a Bicsérdyzmus cimü Erdélyben megjelenő újság egy számát. Címlapjára rá van ragasztva egy nemrég a P. M. H.-ha irt cikkemnek bekezdő passzusa, amelyben egy barátom hirtelen halála alkalmából arról Írtam, hogy ezt a tragikus esetet úgy éreztem, mintha váratlanul mellém lépett volna a halál. Az a női kéz, amely a lapot nekem elküldte, nyilván arra akart figyelmeztetni, hegy a halálfélelem ellen orvosságot találhatok a bicsérdyzmusbau, tehát legyek magam is bicsérdystává. Meg kell azonban vallanom, hogy erre alig találok hajlandóságot. A priori szkeptikusan állok minden olyan dologgal szemben, amely azzal kecsegtet, hogy meg tudja szüntetni a halált, vagy legalább valami fantasztikus távolságra kitolni ezt a mindig rémitő eshetőséget és ezenfelül nem is tartom sem a magam önzése, sem az emberiség egyetemes szempontjából kivinni való dolognak, hogy az emberek százötven-kétszáz évig vagy éppen örökké éljenek. Hogy’ a bicsérdyzmus dietetikája egészségi, szempontból indokolt és helyes-e, arról nem akarok vitatkozni, mert ez alapjában orvosi kérdés és dilettantizmusnak tartom, hogy ilyen dolgokhoz hozzászóljon valaki, aki nem ismeri az emberi test rejtelmeit, az ezerféle megbetegedések lehetőségeit s az emberiség e téren való tapasztalatait és tudományos kutatásait. Én csak a dolog gyökeréhez szólok hozzá. Meggyőződésem szerint, ha volna mód a halál kiküszöbölésére, akkor az emberek erre már rájöttek volna. És még inkább meggyőződésem, hogy a halált nem szabad kiküszöbölni, mert a halálra elsősorban az életnek van szüksége. Az ember éppen eleget él, ha megéri azt a bizonyos legvégső határát az emberi életnek. Eleget kap az élet öröméből és fájdalmából, eleget tapasztal, sót ennél többet már aligha is képes tapasztalni, mert a tapasztaló képességnek is vannak határai. Aki alkotásra született, tudós, művész, államférfi technikus, az eleget alkothat nyolcvan-kilenc- ven éven át s aligha is volna több alkotásra képes. El lehet képzelni, hogy valamiképpen ki lehet küszöbölni az életből az elöregedés testi bajait és akadályozottságait, de nem képzelhető el, hogy ez egyúttal azt is jelentse, hogy a lelket bizonyos határon túl is fogékonnyá, uj benyomásokra és tapasztalatokra képesnek lehet megtartani. Már pedig mit ér a fiatalos test, ha a lélek elvénhedik? Jókainak van egy szép meséje a lányról, aki egy tündértől halhatatlanságot kap, de örök ifjúság nélkül s végül bogár nagyságúvá töpörödve, boldogtalanul könyörög a halál áldásáért. Ez fordítva is megáll: az öreg lélek fiatal testben boldogtalannak erezné magát. Különben is a természetet lehet korrigálni, de csak úgy, ahogy a nyomdába kerülő munkáinkat korrigáljuk: kijavítunk benne egyes lényegtelen sajtóhibákat, de nincs az a korrektúra, amellyel egy rossz Írást iává, tehetségtelen írót tehetségessé lehet teuni. Vagyis: a természeten tudunk lényegbe nem vágó javításokat végezni, de az alaptörvényeken, melyek a lényeget teszik, nem tudunk változtatni. Találhatunk védelmet a hideg, meleg, vihar, árvíz stb. ellen, de azt sohasem fogjuk elérni semmiféle tudománnyal, hogy ne legyen többé hideg, meleg, vihar, árvíz stb. A halál pedig alaptörvény, minden élő szervezet alá van vetve neki, tehát az ember is. Növény, állat, mind halandó, mért lehetne az ember halhatatlan? Többet mondok: az élet, melynek nincs határa, már nem volna élet. Ami van, annak határai is vannak, terjedelme is van. Aki örökké él, az nem él, meG lehetetlen volna az élet tudata bennem, ha az életem nem lenne véges. Örökké élnék, de nem tudnám, hogy élek, úgy élnék, mint a még öntudatlanul tenyésző csecsemő. A halál jelenléte oltja beléuk az élet tudatát. Az örök élet azt jelentené, hogy visszaesnénk a növények tudattalan világába. Már pedig inkább vagyok hatvan évig ember, mint ezer évig növény. Ezek azonban filozófiai dolgok, egy ilyen nagyközönség számára való fejtegetésben bajosan tárgyalhatok. Fogjuk meg a kérdést más -szempontból; kivánatos-e az emberiség szempontjából az emberi élet túlságos meg- j hosszabbítása? Hogy kívánatos azokat az | okokat kiküszöbölni, melyek az emberi éle- j let általában s különösen az emberek nagy 5
