Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-18 / 89. (1127.) szám
6 -HmMT* 1926 április 18, vasárnap. tömegemak, egész osztályoknak az életét a kelleténél jobban megrövidítik, arról nem lehet vita. Ezen dolgozik több-kevesebb eredménnyel a tudomány, mióta csak van s ez a cél nyugtalanítja mindazokat,, akiknek módjukban van résztvenni az emberek sorsának intézésében. De hogy nagyon messzire, mondjuk évszázadokra kiterjeszteni az ember élettartamát nagyon üdvös dolog volna, azt nem tudom elképzelni. Először ez nagyon meglassítaná az élet tempóját, az évszázados élettel megajándékozott vagy inkább arra kárhoztatott ember nem sietne úgy az élete munkáját elvégezni, hiszen ráérne még pár száz évig. Másodszor lehetetlenné válna az emberi haladás talán legtöbb motora: a nemzedékek cseréje. Az egyik nemzedék túlsókéig tartaná kezében a fáklyát, a másik tulkésőn kapná kezébe. A világot csupa tultapasztalt, tehát túlságosan konzervatívvá vált évszázados öregek kormányoznák, kiesne belőle mindén, ami a fiatalság müve, a lendület, temperamentum, intuició, az ösztönök frissessége s maradna egy agg falanszter, aminél borzasz- j tóbbat el sem lehet képzelni az ember életé-! re. És egyáltalán kétséges, volna-e kedve és hajlandósága egy évszázadokig élő embernek gondoskodni utódokról. Ha nem kellene arra gondolnia, hogy legyen, akinek élete eredményeit átadja örökségül. Én pszichológiai meggondolásokból azt képzelem, hogy az ötszáz évig élő ember is csak annyit élne, any- nyit tudná élvezni az élet öröméből, bujából, szépségéből és rútságából, harcából és békéjéből, mint a nyolcvan évig élő ember s ez az élettartalom ötszáz évre elosztva kevésnek bizonyulva, az ilyen élet üresnek, sivárnak, tehát értéktelennek tűnne fel. A tulhosszu élet boldogtalanság volna. Aki nekem azt mondja, hogy legyőzi a szenvedést, annak én megragadom a kezét: vigyázz, hagyd abba, mert legyőzöd az örömöt is. Aki nekem azt mondja, hogy legyőzi a halált, annak azt mondom: életgyilkos vagy, mert a halállal együtt legyőzöd az éle- j tét is. Tedd meg, hogy ne legyek kénytelen tuikorán, dolgom végezetlenül meghalni, tead, hogy öregségemben is ura maradhassak testem és szellemem erejének. De ne vedd el tőlem a halált, mert akkor nem tudom élvezni az életet sem. Mert a halál a legborzalmasabb valami, de nekem szükségem van borzalmasságára, hogy sötétsége bitterében észre tudjam venni az élet fényét. Ember vagyok, csak olyan dolgot tudok élvezni, csak annak tudok örülni, amiről tudom, hogy vége lesz. A halhatatlanság a spleent jelentené nekem, az életundort, a meghasonlást és csömört. Félek a haláltól, minden lépésnél, amellyel közeledem hozzá, egyre jobban, de ez a félelem adja meg az életem értékét. Min mérjem a nagyszerű adományt, azt, hogy élek, ha nem azon, hogy milyen rossz lesz elveszteni? Hogy sokan vannak a bicsérdyzmus hívei, hogy fanatikusok, valóságos vallási szektát alkotnak — azt megértem. Ma az emberek két véglet között hányódnak. Vagy túlságosan kevésre értékelik az életüket — lásd az öngyilkossági járványt! — vagy túlságosan sokra. S a mai izgatott, zaklatott életű ember kelleténél jobban fél mindentől, ami félni való, elsősorban a haláltól. Aki aztán — mint a bicsérdyzmus — azt tudja vagy iperi Ígérni, hogy megszabadítja a halálfélelem gyötrelmétől, annak természetesen köny- nyen esik szuggesztiója alá, hisz neki és ebben a hitében megnyugvást és enyhülést is talá}. A bicsérdysták is. meg fognak halni, ki később, ki korábban, mert emberek ők is, halálos Ítélettel születtek, de egyelőre van egy illúziójuk s a valóságos értékek mai devalvációjában az illúzió is csaknem egy7 rangra emelkedik a tényleges értékkel. A Norge legénysége halálosan fáradt Leningrád, április 17. A Ncrge körülbelül egy hétig marad Oroszországban és megvárja, amíg a Spitzbergákon végleg elkészítik hangárját Az utazás a Spitzbergákig körülbelül 40 óráig fog tartani s nem lehetetlen, hogy a léghajó közben Vardöben rövid 'időre megszakítja repülését A Norge legénysége igen fáradt, mivel az utóbbi napok viharos utazásai az emberek idegeit alaposan megviselték. így többek között a léghajóból kénytelenek Voltak a vihar következtében az összes bútordarabot.kidobni s a legénység állva tette meg a fárasztó utat. Ezenkívül a hideg a gondolában néha —3 fokot ért el, ami hosz- szabb időre tényleg elviselhetetlen állapot A legénység mégis optinüsztikusan tekint a további utazás elé. Leningrádból naponta több ezer ember utazik ki a hangárokhoz, j,0gv megnézze a hatalmas léghajót. Nobile kapitány a szovjetunió minden részéből számos szerencsét kívánó táviratot kag. Óránként huszonöt embert öl meg Amerikában az automobil Hare a gondolatlaság ellen, halálfejes borzalmakkal — A P. M. H. tudósítójától. — ^©GSCÖO©G2«)GOOQO©eöS©©9GC3C»G9Sr, Syfiiidologe Dr. Kolb exelőtt a prágai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa Prátfa HH. 31. szám. Wassermann vizsgálat! ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©ooe®©©©©©©©©^ Newyork, április 17. Az automobilok elszaporodása uj. ismeretlen forgalmi problémákat teremtett az egész világon. Amikor Názáreth uccáin törökül, zsidóul és angolul irt figyelmeztetőtáblák maximálják az autók sebességéi és forgalmi rendőrök cirkálnak a szentföld országufain, nem lehet érdektelen, hogy Amerikában, ahol statisztikai kimutatások szerint minden óraban huszonöt embert gyilkol és kőzet nyolcszáz embert sebesit meg löbbé-kevésbé súlyosan az luiomobil, ahol tehát a forgalmi probléma* a legakutabb az egész földkerekségen, hivatalosan milyen politikát ládák szükségesnek ezek ellen a döbbenetes ada tok ellen, amelyek joggal hinthetnek fel valóságos nemzeti veszedelem gyanánt. — A statisztikusok ugyanis, akik Amerikában mindenre rávetik magukat és feldolgoznak mindent a legaprólékosabb részletekig, nemcsak azt számították ki, hogy tizennyolcmillió amerikai teher — és személyautó közül 18.000, tehát minden ezredik megöl egy évben egy embert, hanem, konzervativan 4000 dollárra becsülve egy emberéletet, tőkésítették a 18.000 hullát és az eredmény gyanánt jelentkező 72,000.000 dollárt 6 százalékkal kamatoztatva megáll a pitották, hogy több mint 1.200,000 000 dollár veszteséget okoznak évente a nemzeti embervagyon- ban az amerikai automobilok. Az ijesztő adatok természetes következménye gyanánt a . balesetek redukálásánál, problémájával Amerikának minden nagy városa foglalkozik, sőt évről-évré országos biztonsági konferencia is szokott összeülni Washingtonban a belügyminiszter elnöklete alatt. A balesetek túlnyomó részének gondatlanság a forrása ugv az autózók, mini a közönség részéről. Ez ellen a gondatlanság ellen kellett tehát elsősorban felvenni a harcot. Hogy hogyan vették fel, abban nagyon sok tipikusan amerikai ötlet nyilatkozik meg. St, Louisban például a minap avattak fel a várcs szivében egy emlékműdet, amelyet harminckét halálragázolt gyermeknek emeltek ezzel a felírással: „A gondatlanság és könnyelműség oltárán feláldozott gyermekéletek emlékére." Newyork bán a Fifth Avenue és a 43. utca sarkán, amely a világ egyik legforgalmasabb pontja és negyedóra alatt ezer automobil áthaladásának színhelye, a forgalmi toionyból egy hálálj15 mutat csontos ujjúval a járókelőkre ezzel az ijesztő felírással: „Enyén vagy, gondatlan járókelő!" Egy nagy nyugati városban még ijesztőbb metódushoz folyamodtak. Egy ember-Mefiszto járja az utcákat, egyik kezében falábai, a másikban üveg- szemeket tart, megállítja a kelleténél gyorsabban haladó automobilokat, leckét ad a gyorshajtás veszélyeiből és felkínálja falábát és üvegszemeit a sofőr ép lába és ép szeme helyébe. Az autóbalesetek azonban nem kizárólag a nagy városok uccáin értek el tűrhetetlen méreteket. Az országutakon nagyon sok a „halálkarya- rodó". Az ohiói Mc. Gonigal mellett Donahey kormányzó tizennégy fehérre festett hatalmas fakeresztet állíttatott egy ilyen veszedelmes ponton. Mindegyik kereszt egy gondatlan autózó halálát jelenti. Vannak vasúti átjárók, ahol figyelmeztető póznára emelték az összezúzott, vonaltól elütött automobilt. NeVyorkban is van egy ilyen rémes memento a Bronxban és a legutóbbi balesetellenes napon Washingtonban rendezett felvonuláson alapzatra emeltek és kerekekre raktak két egymásba futott, pusztulásban összeforrt automobilt és „így történt" felírással végigvonultatták a főváros uccáin, hogy szemléltető képet, adjanak arról, milyen könnyen olthatnak ki emberéleteket az összeütközések. Az elrettentés és borzalomkelfés dacára évről- évre nő Amerikában a forgalmi balesetek száma. Ennek azonban elsősorban az autótulajdonosok számának gyors szaporodása az oka. Az elmúlt hat év alatt két és félszeresére nőtt az aulák száma., a balesetek azonban csak 80%-kal szaporodtak. Amíg hat-hét évvel ezelőtt minden ötszázadik automobil ölt, ma fnár csak minden ezredik olt ki emberéletet. Iszonyatos számot ad ki ez is, radikális csökkentésére még sincs sok remény. Losonc város pénzügyi és közigazgatási rendszerének hibái A járási bizottság okosabb gazdálkodásra inti a várost — Saját tudósítónktól — Losonc, április 17. A losonci járási bizottság f. hó 15-én tartott közgyűlésén a községi kőire égvetésiek bemutatása során 'Kristóf! Sándor, a magyar nemzeti párt főtitkára, éles bírálat tárgyává tértié Losonc város költségvetését és általában a város egész közi gaz- gaíá«i és gazdálkodási módszerét. Megállapítja, hogy a költségvetés nem reális, mert nem tünteti fel pontosan a város jövedelmeit és kiadásait. Rámutat azután arra a hibás gazdálkodási rendszerre, hogy a város vezetősége teljesen elhanyagol bizonyos jövedelmi forrásokat s ezek helyett szokatlan s gyakran törvénytelen jövedelemforrásokat eszel ki. Ezen megállapításának igazolására felsorolja, hogy a város vezetősége egyáltalában nem szorgalmazza azoknak a követeléseinek a behajtását, amelyekkel az állam tartozik a városnak a városi közkórház s a városi polgári leányiskola megváltása címén. A hatalmas, egész városrészt káté vő kaszárnya- épületek nem jövedelmeznek egy fillért sem, mert bérösszegük olyan csekély, hogy az a jókarbantar- tásra sem elegendő. Így bosszulja meg magát az az érthetetlen előzékenység, amelyet a szerződéskötéskor a város a katonai kincstárral szemben tanúsított. Valamikor a kaszárnyák bére a legszebb jövedelmét képezte a városnak. Követeli, hogy a laktanyabérelszámolásokat ezentúl mindig egy bizottság ejtse meg. Felemlíti ezután, hogy a városnak tetemes összegre rugó értékei vannak Magyarországon. Közvetlenül a megszállás előtt ezeket az értékeket Salgótarjánba szállították. Ezen értékek között van •többek között a városi nyugdíjalap is, körülbelül 200.000 aranykorona értékben. A város mostani laikus vezetői azonban nem törődnek ezzel sem. Nem tünteti fel a költségvetés az építkezési szubvenciók bevételezését sem. A város sok építkezést végeztetett: a patak melletti baraklaikásokat, kislakásokat, tisztviselői lakásokat stb. építtette. Megkapta-e a város a törvényszerinti állami támogatást? És ha nem kapta meg, miért nem követel legalább késedelmi kamatokat? — Minderről mélységesein hallgat a költségvetés. Ellenben a város vezetősége elmulasztotta az újonnan betelepült bankokat azon törvényes kötelezettségeikre kényszeríteni, hogy üzlethelyiségeik és tisztviselőik részére lakásokat építsenek. Miért előzékenyebb a város vezetősége az idegenből betelepült bankokkal szemben, mint a város közönségével szemben? A gazdag bankok nem építkeznek, elfoglalják a lakásokat s a város vezetői azután az adózó polgárság pénzéből építkeznek. Ez hallatlan ilíojalMs az elöljáróság részéről a közterhek súlya alatt nyögő városi polgársággal szemben. Nem ad felvilágosítást a költségvetés a telefon- állomások utáni kényszerkölcsönjegvzés állampa- párajinak jövedelméről sem. Felhívja a járási bizottság figyelmét a városnak egynémely rendezetlen anyagi ügyére, amelyek valamikor még nagyon kritikus helyzetbe sodorhatják a város közönségét. A város vezetősége már régóta ujjat húz a losonci ref. egyházzal bizonyos természetbeni járandóságok miatt. Ezen ügynek históriai háttere van. Pár évszázaddal ezelőtt Losonc város és a rét. egyház még birtokközösségben éltek. Később ezen biríokközösséget kölcsönösen megszüntették s az egyház nagy kitér jedésü ingatlanokat engedett át a városnak olyan feltétel alatt, hogy a város köteles az egyháznak bizonyos természetbeni járandóságokat fizetni évenként, amelynek összege, illetve mennyisége pontosan meg van állapítva s a város ezen kötelezettsége valamennyi városi ingatlanon első helyen van bekebelezve a ref. egyház javára. A város ezen kötelezettségét pontosan teljesítette egészen az állam fordulatig és pedig pénzértékre beváltva, 1200 aranykoronát. A fordulat óta a városi hatóság nem hajlandó fizetni a természetbeni járandóságókat, hanem csupán 1200 csehszlovák koronát, amelyet viszont az egyház nem fogad el. így a ref. egyháznak a követelése már tetemes összegre rúghat s ez a követelés első helyen van bekebelezve a város ingatlanain, tehát könnyű szerrel perelhető és végrehajtható is. A. másik rendezetlen ügye a városnak az államrendőrséggel áll fenn. Ugyani® az államrendőr- ség azon jótéteményért, hogy a város derék, kötelességtudó s a lakosság nyelvét beszélő rendőrséget sziélttek eresztette e helyébe idegen, senkit- semmdt nem ismerő, a lakosság nyelvét nem értő darabontokat telepített a városba, csekély félmillió évi hozzájárulást kért a várostól. A város nem volt hajlandó a rengeteg terhet magára vállalni, hanem csupán évi 170.000 korona összeget, vagyis araeny- nyit a régi rendőrség fentartására fordított,, ajánlott fel. Az államrendőrség nem fogadta el a felajánlást, az összeget át nem vette egy évben sem s a város pénztára ezen összeget évről-évre tartalékolja az államrendőrség részére. Szólott azután még a város mezőgazdasága üzemvezetéséről, amely szintén nem állja ki a jogos bírálatot. A város événként körülbelül 100.000 koronáért vásárol takarmányt, holott a városnak van jelentékeny földbirtoka, amelynek gazdaságos kihasználásával a fenti összeg megtakarítható lenne. Csakhogy a város az egyik 80 holdas birtokát bérbe adta 11.000 korona bérösszegért, a fedői birtok jövedelméről pedig nem találunk feljegyzést a költségvetésben. Az utcaseprési kiadások 20.000 koronáról felemeltettek 50.000 koronára. Vájjon miivel lehet megindokolni ezt a horribilis kiadási többletet? Ilyen gazdálkodás mellett nem csoda, ha a város olyan jövedelemforrások bevezetéséhez folyamodik, amelyek más városokban vagy teljesen ismeretlenek, vagy lényegesen kisebb mértékben sújtják a közönséget. így például a városnak már régóta nincs joga szedni köve- retvámot, mivel az erre vonatkozó engedély- okirat már régen lejárt. Ennek ellenére a város igen magas kövezetvámot és helypéoizt szed, amivel erősen korlátozza a piac látogatását, kiszámíthatatlan kárt okozva ezáltal a város kereskedőinek és iparosainak. De még ez a vámszedés egyébre is megtanít: hogyan lehet az igazságtalanságot igazságtalansággal megszorozni. A szlovák vidékekről a városba vezető gácsi és zólyomi utakon a vámsorompó olyan helyeken van elhelyezve, hogy utcák előzik meg, amelyeken a szlovák fogatok a vámsorompó elkerülésével jöhetnek a városba, niig a magyar fogatokon kíméletlenül behajtják a magas vámdijat. E felett szemet huny a derék magisztrátus. Egyetlen városban sem terhelik a közönséget olyan magas vigalmi adóval, mint Losoncon. A rendőrség pedig egyenesen szertelenségig viszi a különféle dijak szedésével az úgynevezett vigalmakat. Ez által a minimálisra csökkentették a műkedvelőd előadásokat, hangversenyeket s a vendégipar helyzetét válságosra fordították. A közönséget elszólttá tták a vendéglők, kávéházak látogatásától, a nagy7 adókat fizető vendéglősök és kávésiparosok pedig tönkremennek. Különösen a magyar vendégipari üzemeket üldözik a záróra és a táncengedélyek korlátozásával, míg a Karbun-féle cseh vendéglőben ezt a korlátozást. nem veszik olyan szigorúan. Az idegen, aki Losoncán jön, elbámul ezen a rendőri túlbuzgóságán. És a város hatósága, ahelyett, hogy igyekeznék a város társadalmi életének a zavartalanságát biztosítani s ezen bosszantó vigalmi vámoktól mentesíteni a publikumot, — szinte sportszerűen veti magát rá az újabb és uiabb vigalmi-féle adók kitalálására. Itt találták fel a kibic-adót is és beavatottak szerint már van is-róla kész szabályrendelet az állami jegyző íróasztalán. Azt is tudni vélik, hogy a szabályrendelet úgy kodifikálta a kibic fogalmát, hogy „Kibic az, aki a játékot előszeretettel nézi s a játékost alkalomadtán helyettesíti". Végül még rámutatott a költségvetés több apróbb részletére, amelyeknél bölcsebb gazdálkodással csökkenteni lehetett volna a város közönségének terheit. Majd indítványt tesz, hogy zavarok elkerülése végett hagyják jóvá a város költségvetését azonban a járási bizottság figyelmeztesse a város hatóságát lelkiismeretesebb, szakszerűbb és a város közönségének érdekeit fokozottabban védelmező gazdálkodásra és közigazgatási tevékenységre. Ezen indítványt a járási bizottság egyhangúlag elfogadta. Mikes püspököt és Zichy Vladimír grófot a frankügyben kihaJlga ják Budapest, április 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). Mikes gróf szombathelyi püspök, ma délelőtt ónként megjelent a franknyomozás vizsgálóbírója előtt, aki csaknem háromnegyed óra hosszat hallgatta ki. A püspök a vizsgálóbírótól való távozásakor az újságírók kérdéseit elhárította magától. Tegnap érkezett meg Romániából Zichy Vladimír gróf Budapestre, aki a lapokból értesült arról, hogy nevét is belekeverték a frankügybe. A francia megbízottak jelenlétében azonnal megkezdték kihallgatását, amely Schultze életbiztosítására vonatkozó tárgyalásokkal áll kapcsolatban. Zichy gróf kijelentette, hogy e tárgyalásokon részt vett, de sejtelme sem volt arról, hogy milyen célból akarják Schultze életét biztosítani. így fiatalít és szépít a j iÍ é% CsralS-podcr fJöíSM-szsppan y1 / FSIerí'v-.t a C. S. R. részére: Vörös Rák gyógy tár, Bralislava.
