Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-05 / 53. (1091.) szám

1926, márc'us 5. Péntek. Magyar sors — magyar tragédia Vyy elbocsátott magyar vasúti tisztviselő csa- Májának tragédiája Kubában Gömör, március 4. Március. Tavasz. Lágyan simogató, meleg napsugár. Az ember el szeretné hitetni ilyen­kor magával, hogy máskép lesz minden. Uj vágok jönnek és uj remények. Bizakodón né­zünk előre és szinte dühösen kergetjük el ma­gunk elől a Télnek, a pusztulásnak képeit. De hiába. Azok jönnek, tolakodóan, meztelenre vetkőzve és lelketborzongtatóan. És szinte kia­bálón állanak elénk: Nem. Még nincs Tavasz. Még mi ittmaradtunk a Télből és rajtunk meg­törik a leghizelgöbb napsugár. Egy zdrnélküli fonott kosárkoffer, egy be­esett arcú, lialavány asszony és egy rongyuk­ba burkolt, kis-lány. Egy tragédia. Ott dllamk. sápadtan, némán ai zajos vasúti vendéglő előtt. Egy elegánsan öltözött ur siet a bejárat felé. Az asszony könyörögve nyújtja ki cson­tos, vézna kezét: — Uram, segítsen rajtunk, Kuba szige­téről jöttünk, elpusztultunk, nem tudok mihez fogni, éhesek vagyunk. Segítsen uram... Az ur dühösen méri végig az asszonyt: — Menjen dolgozni. Szégyelie magát, ja- vakorbeli-asszony létére kiáll koldulni. Pfuj. — És egy nagyot köpve besiet a vendéglőbe. Az asszony szemében két könnycsepp csillan meg. Aztán a,patikusán néz maga elé. Hözzálépek. Az asszony ijedten néz rám, aztán reflexszerüen kinyújtja a kezét. Egy pénzdarabot adok a kezébe. Hálálkodóan eme­li fel hozzám a szemét: — Köszönöm, uram, köszönöm. Kérem, hogy beszélje el tragédiáját. Ful­dokló zokogás tör elő kebeléből. Percekig nem tud. szóhoz jutni, aztán beszélni kezd: — A férjem még a magyar államvasutak­nál teljesített szolgálatot, mint raktárnok. Sze­rényen, harmonikusan éltünk és meg voltunk elégedve a sorsunkkal. Aztán jött a prevrot férjem még egy ideig állásában maradt, de kis idő múlva követelték, hogy tegye le a hti- ségesküt. A férjem ezt megtagadta-, mire el­bocsátották állasából. Nem volt mihez fog­nunk, mig az uramnak az az ötlete támadt hogy vándoroljunk ki Kubába, mivel hallotta- hogy ott nagyon jó kereseti lehetőség van. Kis vagyonkánkat pénzzé teltük és egy tava­szi napon útra keltünk Kuba szigetére. Havannában szállottunk partra és az Immigralions-House-ban kaptunk lakást, mig valami munkát nem találtunk. Három hosszú hónapot töltöttünk ott, mivel nem tudtunk munkát találni, mig végre a férjem egy kávé- ültetvényesnél kapott alkalmazást Havannától mintegy 20 óra járásra. Engem nem akart magával vinni, így én lánykámmal az Immig- rauons-Hausban maradtam. Férjem minden héten pontosan elküldte nekem a heti-bérét. Levelében mindig panaszkodott, hogy nem bírja úgy a munkát, mint az ugyancsak ott dolgozó négerek és kínaiak és ezért- a gazdája folyton zsörtölődik. De azért majdnem egy fél­évig dolgozott, mikor egyszer a gazdájától egy levelet kaptam, hogy a férjem súlyosan meg­betegedett és engem kíván látni. — Azonnal útnak indultam, de mire oda­értem, a férjem már halott volt. Megcsípte egy Úgy és a csípéstől Vérmérgezést kapott. Képzelheti helyzetemet: Az Immigrations­' house-ból kikergettek bennünket. Koplalva járkáltunk kislányommal napokkosszdt az ut­cákon, mig a rendőrség le nem tartóztatott bennünket. Két hétig ültünk börtönben, mig a csehszlovák konzulátus nem adott hajójegyre pénzt. Most itt vagyunk. Hajlék és kenyér nélkül. Az asszony teste görcsösen rángatódzik a zokogástól. A kislány is 8'ra< kezd. Elfordul­tam, hogy én is kitöröljek a szememből egy könnycseppet. Magyar sors — magyar tragé­dia... Bent a vendéglőben egy öblös torok éne­kelni kezd: Ja mám domo- gramofon... Horkai W. Jenő. Faragó színtársulatának válsága A Szinpártoló-Egyestilet rimasíombati helyi elnöke megvizsgálta Faragóék számadásait A könyvvizsgálat mindenben megerősíti a kiszivárgott válsághíreket — Saját tudósítónktól —• Rimaszombat, március 4. A szlovenszkói magyar lapokban megjelent hírek a Rimaszombatban játszó Faragó-társulat anyagi válságáról a meglepetés szenzációjával hatot­tak mindenütt, legfőképpen azonban Rimaszom­batban, ahol a publikum minden rétege abban a hitben ringatta magát, hogy az idei sziniszezón anyagi szempontból várakozáson felül sikerült. Senki nem adott hitelt annak a hírnek, hogy a Faragó-társu­lat már a losonci szezonból 120.000 koj-onás deficitet hozott ^magával Rimaszombatba. A közönség tamáskodása teljesén érthető, mert kizárólag a nézőtér tömöttségéből alkotja meg vé­leményét. A vidéki kisvárosok szinházéletét alapo­san ismerő közönség azonban nagyon jól tudja, hogy a nézőtér nem adhatja meg a pénztárfiók tar­talmának pontos tükrét s bizony zsúfolt nézőtér nem jelent egyben eladott házat is. Számtalanszor előfordul, hogy a nézőtér min­den álló és ülőhelye foglalt, ellenben a kassza csak félház eladásról tud. A nézőtéren nemcsak a fizető­publikum foglal helyet, hanem a tiszteletjegyesek, szabadjegyesek, rohamjegyesek tömege is nagy­számú széket tart naponta megszállva. A drámai előadásoknál ez a visszás helyzet csak kivételes napokon adódik elő, mert. drámához eddig a szabad­jegyes publikummal együtt sem lehetett soha negyedháznál többet összetoborozni. De tTSO ezer koronás rimaszombati deficit keletkezésének nem ez az oka. A napi 4000—5200 koronás rezsit még akkor .sem lehet. Faragóéknak Rimaszombatban kikeresniök, ha minden jegy elkellne is, mert ebben az esetben sem lehetséges a mai redukált helyárak mellett a terem kicsiny volta miatt 3800—4300 koronánál nagyobb bevételt elérni. Egy-két. kivételes sikerű operettnél el is ér- Ve ezt a maximumot a színház pénztára, a rima- szombati szezon túlnyomó részében azonban a bevétel jóval alatta maradt, a 2500 ko- ronámk és a színház pénztárkönyvéből megállapítható, hogy egyetlen drámai elő­adás sem érte el az 1500 koronás napi be­vételt. Az operettek tehát átlag 2-500 ko­rona, a drámai előadások pedig 30*00 koro­na napi veszteséget jelentenek Fara­góéknak. Szerintünk nem kell külön hangsúlyozni azt a kö­rülményt, hogy a deficit okozójául sem a losonci, sem a rimaszombati publikum be nem állítható. Sem ennek a két városnak ezerfelöl igénybevett közönségét terheli a Rimaszombatban katasztró­fái issá alakult helyzetért a felelősség, hanem egyesegyedül a szlovenszkói teljhatalmú miniszté­riumot, amely a szezónbeosztás mumusával pont * ssezón derekán vidéki kis városokba kergeti a magyar színészeket ni előrelátha­tó anyagi összeomlásba. Ez a tendencia a bűnös a szlovenszkói magyar szín­ház mai állapotáért. Vezető embereinknek magukévá kell tenni a magyar színház ügyét és minden rendelkezésre ál­ló eszközzel el kell érni egy olyan szezónbeosz- tást, amely megfelel a városi magyar közönség számarányának. A verejtékes adófilléreket szállító magyarság joggal követeli jogainak érvényesítését és az államkasszának a bevételekből a magyar szinház fentartására is meg kell adnia a törvényes hozzájárulást, mint minden kulturállamban. Hogy a Faragóék anyagi válságáról elterjedt hírek mennyire megfelelnek a valóságnak, bizo­nyltja az a tény, hogy a Szinpártoló Egyesület ri­maszombati helyielnöke, Sicbert Károly gyárigaz- gató máris hivatalos vizsgálatot tartott a színháznál, megvizsgálta Faragóék könyveit, feljegy­zéseit és a legrészletesebb rovancsolást végezve az egész vonalon, megtette hivatalos jelentését dr. Blanár Bélának Kassára. A megejtett vizsgálat mindenben megerősítette a kiszivárgott válsághíreket és ob­jektív helyzetjelentőségüket teljes egészében iga­zolta. Biztosra vesszük, hogy a kassai szezónvégre készülő társulat íelsegitésére a Szinpártoló Egye­sület meg fogja találni a leggyorsabb és legmegfe­lelőbb megoldást és ennek megtörténtével minden lehetőt elkövet, hogy a szlovenszkói magyar szí­nészet tervszerűen rendszeres támogatásban része­süljön. — A magyarság részvétele n népszövetségi li­gák kisebbségvédelmi ülésén. Szüllő Géza dr nem­zetgyűlési képviselő és Flachbarth Ernő dr., a szlo- venszköi és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pár­tok központi irodájának igazgatója, a mai nap fo­lyamán elutaztak Genfbe, hogy ott a Magyar Nép- szövetségi Liga képviseletében részt, vegyenek a népszövetségi ligák uniója által kiküldött kisebb­ségi bizottság ülésén. — Stodola Kornél Párisba átázott Po­zsonyból jelenti tudósítónk: Stodola Kornél szenátor, a Kereskedelmi és Iparkamara el­nöke, tegnap Parisba utazott a kereskedelmi kamarák világkongresszusára., . — Változások a pozsonyi rendörigazga- tó ságon. Pozsonyból. jelenti tudósítónk: Grösdhl Károly dr. bűnügyi fogalmazót visz- szarendelték a pozsonyi rendőr igazgatóság­hoz. Jakubóczy József dr.-t segédfogalmaző- vá, Miklóska Jánost pédig fogaimazógyakor* nokká nevezték ki. Szandtner Sándor dr. és Lorenz János dr. fogalmazókat rendőrbizto- sókká nevezték ki. — Járási bizottsági ülés. Rimaszombati tudósitónk jelenti: Hanerz Emil járásfőnök elnöklésével most tartotta rendes ülését a rimaszombati járási bizottság, melyen jóvá­hagyták & tiszolci volt magyar kaszinó épü­letének postahivatal céljaira való eladását, ezenkívül pedig vita nélkül jóváhagyták több község 1925. évi zárszámadását. — Doktornő-avatás. Az első lévai dok­tornőt: Nemes Hedviget a napokban avatták a prágai német egyetemen az orvostudomá­nyok doktorává. — Hamis öt- és egykoronások forgalom­ban. Pozsonyból jelenti tudósítónk: A kőr- möcbányai pénzverde ma egy pompásan ha­misított őt- és egykoronás fémpénzt küldött be a pozsonyi államügyészségnek. Mind a két hamis pénzt Szlovenszkón hozták forga­lomba. — Régi magyar asszonyok halála. Lévaj tudó­sítónk jelenti: A hontmegyel Deménden a napok­ban hunyt el özvegy Paczolay Jánosné született Majthényi Kamilla (bárónő). Az elhunyt nagy asz- szony az egész környék legidősebb asszonya volt 98 évével. Családja nagy szerepet vitt Hont régi magyar életében s férje a honti magyarság vezére volt. Férje halála óta teljesen visszavonultan élt deméndi kastélyában, amely valamikor az egész vármegye politikusainak gyülhelye volt. — Léván elhunyt szentandrássi Tokody Imréné született Král Anna, a lévavidéki kávés- és vendéglősipar- társulat első elnökének özvegye, 79 éves korában. Szerdán temették nagy részvét mellett a családi sírhelyen. Nagy rokonság gyászolja. — Lenin-utca Komáromban? Komáromi tudó­sítónk jelenti: A városi tanács keddi ülésén egyik kodfbiunista tanácstag ismét előhozakodott azzal a múlt évben már leszavazott indítványukkal, hogy a Nádor-utcát, a város főutcáját, Leninről nevezzék el. Az indítványt a városi tanács többsége lesza­vazta, de a kommunisták azt követelik, hogy a kép­viselőtestület njra tárgyalja. — öngyilkos asszisztensnő. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Gsimó Irma huszonöt­esztendős orvosi asszisztensnő pár nappal ezelőtt öngyilkossági szándékból szublimát- oldatot ivott. Bevitték az állami kórházba, ahol tegnap meghalt Tettének oka boldogta­lan szerelem. Holttestét felboncolták. — Hatvan évig volt egy munkahelyen. Pozsonyból jelenti tudólitónk: Szilviám Ká­roly, a Kreibich müasztalos cég előmunkása, 74 éves korában meghalt. Hatvan esztendeig volt megszakítás nélkül a gyár alkalmazott­ja. Számos aranyérme és díszoklevele volt. — A semmeringi nemzetközi sakkverseny már­cius 6-án kezdődik a Becs melletti Semiueringen, a Panhaus-szálíóban- A versenyre a következő vi­lághírű játékosok neveztek be: Aljechin (Moszkva— Pária), Bogoljubov (Trieberg), Davidson (Amszter­dam), Grünfeld (Bécs), Janovszky (Páris), Kmoch (Bécs), Miche! dr. (Bern), Niemzovitsch (Kopen- hága), Réti (Köln), Roselli dél Turco (Flórénz), Ru- binstein (Berlin), Spielmann (Bécs), Tarrasch dr. (München), Tartakover dr. (Páris), Treybal dr. (Prága), Vajda dr. (Budapest), Vidmar dr. (Lai- bach) és Yates (Londoni — A nagy érdeklődéssel várt versenyről a „nagy ágyuk" közül csupán Las- ker dr., Capablanca, Tőrre és Marshall hiányzik, de Bogoljubov, a moszkvai győző és legnagyobb riválisa, Aljechin részvétele a semmeringi verseny­nek is hatalmas jelentőséget biztosit. — Ungvár mozit épít. Ruszinszkói szerkesztő­ségünk jelenti: A város kezelésében lévő mozgó­szinbáz jelenleg a városi szinház helységét használ­ja az előadások céljaira. Az ungvári színházról szakértők állapították meg, hogy nem felel meg hivatásának. Ugyanígy nem felel meg mozinak sem. Most a városi hatóság azzal a tervvel foglal­kozik, hogy a mozi részére külön helyiséget épít a város központjában, amely kizárólag ezt a célt szolgálná. A városi hatóság ezt a lépését azzal indokolja, hogy a városi társulatok annyira igény­be veszik, hogy a mozielőadásokat nem lehet olyan időben és számban megtartani, mint ahogy azt a város gazdasági érdekei, illetve a közönség igé­nyei megkívánják. A tervvel kapcsolatban azonban az a kérdés kerül előtérbe, hogy nem volna-e ol­csóbb a jelenlegi városi színház megfelelő átalakí­tása, hogy át mindkét feladatának megfeleljen, mint uj telek vásárlása és üj épület emelése? A tepv keresztülvitele előtt tekintetbe kell venni a Galagóba építeni szándékolt állami színházat is, mely ha elkészül, a szüítársulatokat már gazda­sági okoknál fogva is magához fogja vonzani és akkor a városi szinház kifejezetten mozi céljaira használható fel. A kérdés elbírálása természete­sen az összehívandó képviselőtestületre tartozik. — Megmentette az nra életét. Komáromi tudó­sítónk Írja: A párkánynánai vasúti állomáson tel­jesít szolgálatot Vrzala József cseh vasúti tisztvi­selő, aki a napokban eszméletlenül esett le a szé­kéről otthon. Felesége látva az ura állapotát, tudta, hogy vértolulása van és ezen csak érvágással lehet­ne segíteni. De a párkányi orvos messze van, mig az kiér, addig a beteg állapota végzetessé is vál- hatik. Hamar ollót ragadott és azzal akarta az erét felvágni férjének, de ezzel nem ment semmire, te­hát az éles konyhakéssel vágta el egy erét és az ura csakugyan jobban lett. Az előhívott orvos sze­rint a bátor asszony megmentette ura életét. — Aki az édesanyját zsarolta. Pozsonj'ből je­lenti tudósítónk: Zapletál Imre 23 éves rovottmul- tu pozsonyi magántisztviselő Dejtén édesanyját, öz­vegy Zapletál Erzsébetet, állandóan zsarolta. Halá­los fenyegetések között egy Ízben ötezer, majd ezer koronát zsarolt ki tője. Édesanyja följelentette rossz útra tévedt fiát, akit szerdán vont felelősségre a pozsonyi törvényszék. A zsaroláson kívül lopással és sikkasztással fs vádolták az elzüllött fiatalem­1 bért, aki egy ideig egy prágai cég ügynöke volt. de i cégét megkárosította. A bíróság kílencbóüapi bör- i tönre Ítélte. — A lévai protestáns leányegylet vallásos es­télye. Léváról jelenti tudósítónk: A lévai protes­táns leányegylet sikerült vallásos estélyt rendezett. Antal Gyula ref. lelkész tanulságos bibliamagyará­zata után Moravszky Eszter alkalmi szavalatával, majd Tolnay- Lenke „Legyen Krisztus mindenütt" cimü költemény előadásával keltett tetszést. Vida Etus sikerrel énekelt. Ezután Faragó Jőzsa olvasta fel Madame Sans Géné tanulmányát a nőkről, ör- dögb Lenke szavalata után Korpás László Kersék János költeményeiből mutatott be hármat. Bándy Endre evangélikus főesperes emelkedett szellemű imája rekesztette be az ürihepélyt. Rablótámadás Szügyénben. Komá­romi tudósítónk jelenti: Szögyénben isme­retlen tettesek éjjel bezörgettek Seress Ka­talin lakásába és bort követeltek tőle. Az asszony nem nyitott nekik ajtót, mire a rab­lók feszegetni kezdték az ajtaját. A szorult helyzetben levő asszony lármájára az éjjeli őrök riasztották el a kellemetlen éjjeli láto­gatókat. — Táncmulatság szennyrirfürdövel. Komáromi tudósítónk jelenti: Karva község­ben táncmulatságot tartottak, melyen egy dunamenti határfinánc is résztvett. Ez a sö­tét udvaron botorkálva beleesett egy két és fél méter mély szennyvizgödörbe, amelyben ruhája teljesen tönkrement. A vendéglőst most kártérítésért beperelte. — Két holttestet fogtak ki a Dunából. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Monostorpusz- tán egy férfi holttestét fogták ki a Dunából. Valószínűleg Kormos János hegyőrrel azo­nos, aki legutóbb Vágujbelyen lakott. Duna- kilitinél egy 20—25 év körüli női holttestet fogtak ki a vízből. A pozsonyi rendőrlgazga-' [óságot mindkét esetről értesítették. — Elnöfesértési perek. Pozsonyból jelenti tu­dósítónk: Kristöfív István nagyszombati gazdál­kodót elbocsátott alkalmazottai azzal vádolták, hogy Masaryk elnök képét félreeső helyre akasztotta. Rendtörvénybe ütköző vétség miatt szerdán vonta felelősségre s* pozsonyi törvényszék Pásek-tanóesa Kristóffyt, de bizonyitékok híján fölmentette. — Salzer Móric nyitrai korcsmáros és felesége, úgy nyilatkozott a korcsmában, hogy ha a köztársasági elnök befenné lábát helyiségükbe, kirúgnák. A nyitrai törvényszék Salzer Móricot egyhónapi, fele­ségét tizennégy napi fogházra Ítélte. A pozsonyi tábla ma helybenhagyta az ítéletet •— A lévai dalárda közgyűlése. Lévai tudósí­tónk jelenti: A közszeretetben álló Lévai Dalárda, mely szép kulturmunkát végei Léván, a napokban tartotta rendes. évi közgyűlését élénk érdeklődés mellett. Grimm György elnöki megnyitója után Józsefetek Géza igazgató terjesztette be tartalmas és a dalárda egész évi életére és működésére rész­letesen kiterjedő jelentését, mélyet egyhangúan tudomásul vett a közgyűlés. Indítványára Hangos- né, Kmoskő Irénnek, Kleisner Pál zenetanárnak és Jakabfalvy Bazsának jegyzőkönyvi köszönetét mondott a közgyűlés önzetlen működésűkért. E* után a múlt évi zárszámadást és a jövő évi költség* vetést tárgyalták le és a tisztujitást ejtették meg A jelölő bizottság ajánlása alapján egyhangúan választották újból elnökké Grimm Györgyöt, alel- nök lett Vlcsek Ferenc dr., igazgató Józsefesek Géza, karnagy Heckmann István, ügyész Gyapay Ede dr., titkár-jegyző Taby Lajos, pénztáros Gu­ba János, gondnok Randik Aranka. Megalakították a választmányt is. Gyűlés után meleg ünneplés- j ben részesítették a betegségéből felgyógyult. Jó- i zsefesek Géza igazgatót. | — Tízévi fegybázra ítélték a gyilkos féltékeny i aggastyánt. Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: A nmlt év nyarán FJaxmayer Károly 6^ éves pékmester féltékenységi rohamában összeszur­kálta fiatal feleségét és dührohamában halálos se­bet ejtett Kohn Jenő 18 hónapos gyermeken is. A féltékenységében gyilkossá vált aggastyánt a buda­pesti törvényszék tegnap 10 évi fegyházra Ítélte. — 110 karátos gyémántot találtak Délameriká- bán. A lapok jelenti Rio de- Janeiróböl, hogy egy gyémántkutató Rio de Carcasban egy 110 karátos gyémántot talált. A gyémánt állítólag különb a Dél Csillagánál, a Nagy-Mogunál, a Dél Keresztjénél és a Bányák Csillagánál, az eddig talált legértékesebb gyémántoknál. Értékét 3 és 14 millió lírára teszik. — Szegény Rockefeller. Rockefeller tudvalevő­leg világszerte ismert amerikai milliárdos. Sok a pénz, még pedig dollárban és ugyancsak vigyáz, hogy minden fillérje, helyesebben minden milliója minél tovább kamatozzék neki. Mert fizetni nem szeret, buzza-halasztja a dolgot. Jó sokáig adósa volt az államnak sok millió vámilletékkel, de se- hogysem akart fizetni és a vámhatóság emberei nem juthattak a pénzhez, mert Rockeieller egész sereg detektiwel és őrrel megakadályozta, hogy bejuthasson a palotájába olyan ember, akiről csak valamiképpen is föltehető, hogy némi vonatkozás­ban van a vámhatósággal. De mégis rajtavesztett A milliárdos egyik unokahuga nemrégen bálban volt és ott egy kitűnő táncossal ismerkedett meg, aki nagyon megtetszett neki. A fiatalé bér onge- delmet kért. hogy másnap tiszteletét teh*.- - -. ké­rése meghallgatásra talált. Másnap az ehx s fia talember, a kitűnő táncos, meg is jelent, a R ökrei- ler-család fogadótermében és alig. Hogy üdvözöl­ték, levetvén a gavallér álarcát, mint nagyobbraugu vámhivatalnok igazolta magát, aki foglalni jött a hátralékos vámilleték miatt. Nem is sokat teketó­riázott, hanem hivatalos pecsétet nyomott a drága és szép bútorra. A milliárdos erre kénytelen-kel- letleu sürgősen kifizette a hatvankétmilliós hátra­lékát. Szegény Rockefeller! Az unokahugát bizo­nyára jól összeszidta, mert ö tetté lehetővé, hogy á vámhatóság túljátszott az adós nagybácsi eszén Talán nem is engedi főbbé bálba. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom