Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-05 / 53. (1091.) szám

8 í»RXGAI-MA<SyATt-HrRt.flÉ! 1926, március 5. Pántéi. — A prágai Makk-est. A prágai Makk március 11-én este 7 órai kezdettel nagysza­bású kulturestét rendez a Deutsches Haus (Gráben 26) tükörtermében a prágai magyar diáksegély alap javára. Az ünnepélyt a ren­dezőség a magyar-német kulturbarátság esz­méjének szenteli. Áz est folyamán ölvedi László saját költeményeit szavalja, Szvatkó Pál dr. német nyelvű előadást tart a szloven- szkói magyar kultúráról, Kálix Jenő prágai magyar zongoraművész Chopin, Debussy és Dohnányi müveiből játszik, Fehér Lajos jo­gász Ady verseket szavál. A prágai német szinház egyik kiváló szavalómüvésze németül mutat be Ady és ölvedi verseket Neubauer Pál dr. sikerült fordításában. Helyárak: 20, 10 és 5 Kcs, állóhely 3 Kcs. Jegyek elővétel­ben március -4étől kezdve a Deutsches Haus pénztárában s a Makk titkáránál kaphatók. — Ki törődik a lévai, nyitrai, rozsnyói és kas­sai ifjúsággal? Illetékes helyről kapjuk a megdöb­bentő értesítést, hogy Szlovenszkó több városában, ahol tulnyomőlag vagy legalább is szép számú kisebbségben magyar a lakosság, egyetlen ifjúsági sajtóorgánumunknak, A Mi Lapunknak vagy egy­általában nincs előfizetője, vagy ha van is, feltűnően kevés. Most, hogy a P. M. H. munkatársai is sorra megszólalnak az ifjúságunknak szánt hasábokon, bepillantást nyertünk A Mi Lapunk szerkesztésébe és látjuk, hogy a lap minden anyagi és egyéni ér­dek kizárásával csakis szellemi célokat szolgál, a szlovenszkói árva magyar ifjúságot akarja meg­nevelni, helyes útra irányítani Vétkes nembánom- ságnak és hanyagságnak kell titulálnunk, ha hall­juk hogy olyan városokban, mint Léva, Nyitra vagy Rozsnyót, ahol még magyar iskolát sem láto­gathat a magyar gyerek, nem akad jövőnkre is gondoló magyar ember, aki átérezné a magyar szellemű ifjúsági lap nevelő fontosságát és ter­jesztené a Mi Lapunk hírét a magyar szülők és gyerekek között. Még olyan nagy város, mint Kassa sem tud annyi előfizetőt fölmutatni, mint pl. a kis Érsekújvár, vagy Losonc, Rimaszombat. Pedig Kassán magyar középiskola van s utóvégre a ta­nárok azért kapnak fizetést az államtól, hogy a magyar fiukat derék emberekké neveljék. S bizo­nyára az állam célja is, hogy a gyerekek kezében nem ponyvaregény vagy holmi vicclap legyen, ha­nem nevelő értékű ifjúsági irodalom. Ki törődik a lévai, nyitrai, rozsnyói és kassai magyar ifjúsággal? — A Mi Lapunk, diák- és oserkészlap márciusi száma a következő változatos tartalommal jelent meg: Lajos bácsi: A sport, Eleőd Anikó: Vörösek a fák, Gregus: Pál dr.: Hogyan élnek a hangyák, Ölvedi László: Cserkészek, Fenyves Pál dr.: Két barát beszélget, Bencze Bálint: A cimbora, Klimits Lajos: Szaharán, Világjáró: Egy vándorbot, egy ta­risznya és egy tárogató, Fakadó Rügyek és a többi havi rendes rovat. Szlovenszkó egyetlen magyar if­júsági lapja mind örvendetesebben halad a fejlődés utján. Előfizetési ára egész évre 20 korona. A cseh nyelv tanulásához legjobb a Brabek 1100 szó módszere. Kapható minden könyvkereskedésben. 8ios — A metropolita és a polgármester. Cetinjéből jelentik: A Njegos ünnepet rendező bizottság teg­nap ülést tartott, amelyen példátlan botrány ját­szódott le a montenegrói metropolita és a cetinjei polgármester között. Egy vita közben Dozsicc Gavrilo dr. metropolita ezt kiáltotta Milosevícs polgármester felé: — Polgármester komám, hazug fráter vagy! — De te is az vagy — felelte a polgár- mester. Kissé később a metropolita a polgármester egy kijelentésére ingerülten felugrott helyéről és torkaszakadtából kiabálta: — Te cigány! — És te nem az vagy? — volt a felehet. A metropolita nem tudta tovább türtőztetni magát, a polgármesterhez lépett és kétszer arculiitötte. Milosevics polgár- mester az erős ütéstől megingott, de már a másik percben erősen a gyomrába rúgott a metropolitá- nak, aki elterült a földön. Az ülés résztvevői ezu­tán megegyeztek abban, hogy az ügyet a leg­nagyobb titokban tartják. A titok azonban már másnap egész Cetinjében elterjedt és arról egész napon keresztül heszéltek. A Vreme nagy cikkben számol be a szokatlan háborúskodásról. — Bodva községben agyon akarták verni az adótisztviselőket. Miskolcról jelentik: Bodva köz­ségben pénteken igen szorongatott helyzetbe került az oda végrehajtás céljából kiküldött két adótisztviselő. A falu lakói rájuktámadtak és ha a csendőrség gyorsan közbe nem lép, a két sze­rencsétlen adőhivatalnok életébe került volna a végrehajtás céljából való kiszállás. Az adótiszt­viselők megjelentek a községben, hogy ellenőrizzék az adókivetéseket és néhány adóvégrehajtást foganatosítsanak. Az eljárások során felkeresték többek között Kállai András földmüvés házát is. Amikor a ház elé értek, a házat nagy tömeg vette körül, ami egyébként az utóbbi időben már egészen szokottá vált az adóvégrehajtások alkalmával. A tömeg megfenyegette a. hivatásukat teljesítő tiszt­viselőket, majd Kállai András a tömeg uszítására durva hangon nekitámadt a tisztviselőknek és ki­utasította őket a házából. Amikor a tisztviselők csititani igyekeztek a feldühödt embert, akkor ez intett József öccsének és ketten megtámadták a két tiszviselőt, akiket kilöktek a házból. Eközben olyan kijelentésekét tettek, hogy az ország nem csonkaország, hanem nyúzó ország. Az udvarra került adótiszteket a tömeg körülvette, ásókkal, kapákkal, botokkal támadtak rájuk. Már ütlegelni kezdték őket, amikor megérkezett a csendőrség, riasztó lövéseket adott le, mire a tömeg ijedten elmenekült. A csendőrség Kállai Andrást és Kállai Józsefet letartóztatta és beszállította a miskolci ügyészség fogházába, ahol a vizsgálóbíró izgatás, .nemzetgyalázas és hatóság elleni erőszak címen mindkettőjüket vizsgálati fogságba helyezte. Négy hónap alatt befejezik Komárom villamosítását A lakosok tiltakoznak a vezetékeknek a házakra való építése ellen — Négy hónap alatt kész a vezeték — A P. M. H. tudósítójától — A felvilágosítások során az állam képvi­selői kijelentették, hogy a város területén kábelvezeték is lesz, de a szűk utcákon ez lehetetlen. A kormány képviselői nyilatkoz­tak aziránt is, hogy az összes munkásokat a város területéről alkalmazzák a vállalatnál­A villamosvezeték a város területén egy­millió 700.000 koronába kerül, ebből körülbelül a hétszázezer korona lesz a munkabér. Az összes szerelési anyag már a viilamostelepen van. A mun­kálatokat a város területén négy hónap alatt fejezik be. A városnak adandó kedvezményre nézve az elnöklő miniszteri tanácsos azt az ígéretet | tette, hogy a helyi áramfogyasztásból 7% ré- j szesedést kap a gázgyár vesztesége ellensu- [ lyozásául. A villamosmü igazgatósága is Ko­máromban lesz és minden munkását Komá­romból alkalmazza. A város iskoláiban az áramot ingyen szolgáltatják. Ezek után áttértek az érdekeltekkel való tárgyalásra, mely egyénenként történt. A pol­gárságnak jelentékeny érdekelt része tiltakozott az ellen, hogy a villamosvezeték házaira épüljön. Azonban igen sokan voltak, akik a bele­gyezést megadták, mivel a műszaki közegek teljesen megnyugtatták a közönáéget a veze­ték veszélytelen volta, felől és meggyőzték őket annak közérdekű és közhasznú voltáról. A tiltakozók közt volt a Ház- és Telektulaj­donosok Egyesülete is. A közigazgatási bejárás a délutáni órák­ban ért véget, amikor az állam képviselői be­járták az építendő vezeték minden vonalát. Komárom, március 4. j A komáromi állami villamosmü közigaz­gatási bejárása szerdán volt a komáromi vá-j rosházán, melyen a lakosság sorából, akiket j a villamosvezeték ügye érint, igen sokan vet­tek részt. A kormányhatóság részéről a po­zsonyi közmunkahivatal részéről Rosenau Ot­tokár miniszteri tanácsos és Csernó Ede mű­szaki főtanácsos érkeztek Komáromba, akik­hez csatlakoztak a villamosmü vezetősége ré­széről Kunovianek igazgató és Beranek Fri-I gyes főmérnök a villamosmü többi műszaki alkalmazottjával. A várost Csizmazia György városbiró, Jávor Jenő főjegyző, Sándor Ernő íőszámvevő képviselték. A tanácskozást Rosenau miniszteri taná­csos nyitotta meg, aki azt hangsúlyozta, hogy az államnak semmi oka sincsen konkurrábú a várossal és arra törekszik, hogy békés utón jöjjön létre köztük a megegyezés a víl- j lamositás kérdésében. Csizmazia György városbiró a város kö- [ zönségenek kívánságait hangsúlyozza és azt. j jegyzi meg, hogy a villamosság ügyében elő-1 terjesztett kívánságait az állam még eddig nem honorálta. A közönség sem, a "árosi vezetőcég sem ismeri a villamos vezeték tervezetét, enéJkii! természetes, hogy a város közön­sége sem adhatja az építkezéshez bele­egyezését. A város régi házai a vezetékeknek raj­tuk való alkalmazá-ivul veszélynek vaunak kitéve. A százalékos részesedésre vonatkozó­lag még mindig nem ismeri a város a kor- mány álláspontját. A műszaki tisztviselők ismertetik a ve­zeték építési tervezetét. Boldoghy Gyula épi- tőmester, az ipartestület elnöke az oszlop-! rendszer ellen nyilatkozik és kábelvezetéket: kíván a város egész területén. ' Ezernyi éhező vasutascsalád hiába kér kenyeret az államtól Holota János dr. képviselő beszámolója a közalkalmazottak érsekujvári csoportjának ala­kuló gyűlésén — A P. M. H. éjid.ősitőjátőr— •' A Érsekújvár, március 4. Érsekújvár híres és nagy vasutasváros volt mindig. Békében is, most is közel 3000 vasutascsalád élt itt, akik az államfőidulat alatt néhány száz többi közalkalmazottal együtt a legsúlyosabb helyzetbe kerültek. A szerencsétlen sztrájk miatt az állam valamennyi volt magyar közal­kalmazottat elbocsátotta a szolgálatból, agy hogy sokezer érsekujvári cső,hídnak a leg­súlyosabb nyomorral J.ellett küzdenie. A nélkülözőknek fele úgy próbált javí­tani a sorsán, hogy átment Magyarországba dolgozni s ezek aztán ott a vagonlakások, az inflációs fizetések, a nélkülözések s a B-listák minden baját végigszenvedték. Az ittmaradottak egyik részének ennyit legalább sikerült elérnie, hogy elszámolandó nyugdijelőleg ckmen ■— .melyet a régi magyar nyugdíj szerint szarnia- n-ik ki — kapnak havonta néhány száz koronát. Négyszáz család van azonban Érsekúj­váron és sokszáz a környéken, amelyek egyetlen fülért sem kapnak. Pedig vannak köztük olyan közalkalma­zottak, akik 25—30 esztendőn keresztül fizették a nyug- dijf litereket, amelyek ma valorjzáb a, kamatos kamatokkal igen jelentékeny összeget reprezentálnak S ezeknek az embereknek mégis nyomorogniuk kell!... Érthető, hogy ezeknek a közalkalhiazot- taknak elkeseredése óriási, — érthető, hogy minden megmozdulásuk tömeges, — de tisz­teletreméltó és ezeknek a szenvedő tömegek­nek az érettségére jellemző, hogy elkeseredésük dacára mindig a legna­gyobb fegyelmezettséggel viselkedtek, sohasem ragadhatták el magukat s igy. mint állampolgárok ellen sem lehet sem­mi kifogás ellenük. * Ugyanilyen méltóságos lefolyású és fe­gyelmezett volt a Magyar Nemzeti Pártban tö­mörült közalka mázott tk érseki'.] rá :i s7^k- csoportjának alakuló gyűlése. Mintegy 500 elbocsátott közalkalmazott — Délszlovenszkó Cigányzenei KitflnC borok I A „Kréméi Kaller“«ben (Nckazanka) Olcsó vacsora! Magyar konyhai 14 községének a kiküldöttjei --"gyűltek-össze,, hogy meghallgassák Holota János dr. nem­zetgyűlési képviselőnek — akit a közalkal­mazottak a maguk képviselőjének tartanai — beszámolóbeszédét Forró István elbocsátott vasutas, ideigle­nes elnök megnyitó beszéde után, a közönség lelkes ovác.ói közben ÍRü- ta dr. emelkedett szólásra s részletesen ismertette az elbocsá­tott közalkalmazottak ügyének állását. Törté­nelmi visszapillantása során 1919-től kezdve kiterjeszkedett a kérdés minden fázisára, az elbocsátás okaira, az eredménytelen interven­ciók hosszú sorozatára, a vasutigazgatóság merev, rideg álláspontjának inditó okaira, — végül pedig ismertette az ügy mai állását és sürü intervencióinak kilátásait. Hangsúlyozta Holota képviselő, hogy tisztában van azzal, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbségnek egyik legégetőbb, legfájóbb problémája az elbocsátott vasutasok s postások ügye és személyes közbenjárásai során igyekezett segíteni azokon, akin csak lehetséges volt. Az egész ügy szanálása azonban — állapította meg Holota dr. — azért nehéz és azért késik, mert ' az elbocsátott vasutasok ügye nemzetkö­zi jellegű és a Magyarország és Csehszlo­vákia közötti megegyezés tárgyát képezi. Amig e két állam között a nyugdijkérdés és az állampolgárság ügye elintézve nem lesz, addig nem lehet remény a vasutasok ügyének végleges szanálására sem. A fő nehézséget az okozza, hogy Magyar- ország mindazoknak az elbocsátott közalkal­mazottaknak a nyugdijterbét CsehszloválSára akarja háritani, akik területileg csehszlovák állampolgárságra tarthatnak igényt. Sajnos — mondotta Holota dr. — mindkét állam anyagi okokból a véglete­kig szeretné kitolni az elintézés idejét, nem gondolva arra, hogy Szlovenszkóban . és Magyarországon tízezernyi család vár­ja nyomorogva, éhezve a kedvező döntést. Holota nagy tetszéssel fogadott beszéde után Magyar Mihály és Füle Lajos elbocsátott vasutasok szólaltak fel, majd megválasztottál; az érsekujvári és környéki szakcsoportok tisztikarát és választmányát: elnök Dobossy József, alelnökök Magyar Mihály és Diós} József Érsekújvár, Juhász János Tardoskedd, titkár Forró István Érsekújvár, .pénztáros Greznár István Érsekújvár. Magyar ágra száll a kihalt osztrák Dreher-család óriási vagyona (A P. M. E. bécsi szerkesztőségétől.) Bécset s a bécsi közönséget most semmi sem foglalkoztatja jobban, mint a hatalmas, sokezermilliárdos Dreher vagyon sorsa. Dreher Oszkár, a vagyon tizenkét esztendős ura, Abbáziában spanyol betegséget, majd agyhártyagyulladást kapott és meghalt Dreher Oszkárnak nagyapja volt az 1923 augusztusában elhunyt Dreher Antal, aki tudvalevőleg csaposlcv gényből lett sörgyárossá, szokszázmilliárdos vagyon urává. Ennek a beláthatatlan vagyonnak örököse és a Dreher-hitbizomány ura, Dreher Antal a múlt év augusztusában halt meg. Nagybátyjuk, Dreher Jenő, az ismert istállótulajdonos és a magyarországi Dreher-birtokok tulajdonosa kezelte máig a kiskorú fiú számára az óriási Dreher-vagyont. A család bécsi ágát hosszú idő óta valósággal üldözi a sors. A tizenkét éves Dreher Oszkárral a hatalmas dinasztia elvesztette a százmilliárdokra rugó vagyon örökösét és hitbizományának vá­rományosát. A kis Oszkár apja hasonló módon, tragikus körülmények között vesztette el életét Közvetlenül a. háború kitörése előtt, 1914-ben Triesztből autón utazott Bécsbe és Klagenfurt közelében az automo­bil felborult vele. Néhány nap múlva belehalt sérüléseibe. A Dreher-ház jelenlegi seniorja: Dreher Jenó tudvalevőleg magyar állampolgár. A Dreher-család osztrák ága a kis Oszkár halálával kihalt és igy a hatalmas vagyon a magyar ág seniorjára, a Bu­dapesten élő Dreher Jenőre száll. Az eső Bemutató a pozsonyi színházban Pozsony, március 4. Faragó Ödön drámai színtársulata kedden Po­zsonyban a városi színházban előadta az angol Paul Maugham hires színmüvét, az „Esőt1*. A darab újszerű. Az első felvonásban alig történik valami Egy angol sziget a Csendes Óceánon. Egy harmadrangú szállodácska, ahova matrózokk között megérkezik Sadie Thomson, a honoluli mulatókból megszökött kis lápvirág és ugyanide érkezik Davidson misszionárius, aki fel­adatául tűzi ki, hogy a szigetet megtisztítja a bűn­től és igy elsősorban a kis Sadie Thomsontől, aki részeg matrózok között gramofon muzsikája mellett mulat, táncol. Az abbé lassanként szerelmes lesz a leányba. A harmadik felvonásban megtörténik, a drámai kifejlet: a pap elbukik a leány lábai előtt, de a költői igazságszolgáltatás nem marad el: reg­gelre átvágott torokkal találják a tengerparton: ön­gyilkos lett. A leány pedig matrózával Sidneybe megy, uj életet kezdeni. A három felvonás ideglázban tartotta a közön­séget, amely ma is zsúfolásig megtöltötte a színhá­zat. Sadie Thomsont Nagy Erzsi játszotta, aki a drámai elmélyüléseket éppoly tökéllyel adta, mint a könnyüvérü matrőzleány játszi ugrándozásait. Partnere, Faragó Ödön, az abbé szerepében nyúj­tott megkapó alakítást. Davidsonné szerepéből Gál Annié csinált ér­dekes alakítást. Méltóságos, komoly és férje bűnét megbocsátani tudó hitves volt. Horn szállodás szerepéből Farkas Pál kabinet- alakitást kreált. . Ungváry Ferenc az orvos, Révész Ilonka a szállodásné, Wlassics Györgyike az orvosné, Vad- nay János pedig a tengerész-őrmester szerepében tűnt ki. A rendezés mintaszerüsége Faragó Ödön mű­vész kezét dicséri. (*) Táncestély Nagyszombatban. A trencséni származású Mihalec M., a pozsonyi szlovák nemzeti szinház balletmesterének, Viscussi Achillnak ta­nítványa, zajos külső sikerrel mutatkozott be e hét két estélyén a Rádió mozgóban. A fiatal tánc- müvésznőnek, aki Sinding, Schubert, Serly, Pro-. haska és Nedbal zenéjére táncolt, minden techni­kai előfeltétele megvan arra, hogy a jó táncosnők sorába lépjen és remélhető, ha az évek megfelelő művészi lendületet hoznak, tartalomban elmélyül és mozgásban szabadabbá válik, gyakrabban talál­kozunk majd nevével. Faragó Ödön színtársulatának műsora Rimaszombatban: Péntek: MIENK AZ ÉJSZAKA, szinmü-bemutató Szombat: NAGY NÖ, operett-újdonság, Viola Mar­gittal , * Vasárnap délután: ŐRLOW, mérsékelt helyárak­kal Vasárnap este: NAGY NŐ, bucsu-előadás Rozsnyón: Március 9, kedd: NÓTA I^ÉGE, Megnyitó-előadás, Viola Margittal. A Délszlovenszkói színtársulat műsora Komáromban: Péntek: ORLOV (Bemutató előadás). Szombat délután: A DOLOVAI NABOB LEÁNYA (ifjúsági előadás). Szombat este: Dr. SZABÓ JUCI (bemutató előadási. Vasárnap délután: RÉGI Jó VILÁG (ope­rett). Vasárnap este: ORLOV (operett). Hétfő: URIEMBÉREK (színmű). Kedd: ORLOV (operett).

Next

/
Oldalképek
Tartalom