Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-12 / 59. (1097.) szám

4 ^IW<SAI-iV\AfikflRHÍKIiAE 1926 március 12, pántok. Hojyan kezeit a népszövetség a kisebbségi kérdést A panaszok orvoslásának komplikált módja Mit tehet Németország? -t- Csehszlovákia és Lengyelország tették lehetetlenné a kisebb­ségek hathatós védelmét s— A P. M. H. alkalmi genfi tudósítójától — Géni, március 9. Az utóbbi időben sok szó esett arról, hogy Németország népszövetségi belépésével az európai kisebbségek sorsán nagyot lendí­tenek a körülmények. Ez a nézet azonban sok tekintetben téves, aminek igazolásául álljon itt az a tekervényes mód, amellyel a népszövetség szabályzata értelmében a ki­sebbségeken segíteni tud. Ha megismerjük ezt a komplikált eljárást, akkor belátjuk, hogy a népszövetség mai összetételében alig­ha lehet az a fórum, melytől a kisebbségek hathatós segítséget várhatnának. Annak idején, amikor Wilson elnök a Népszövetség eszméjét felvetette, japán és zsidó részről akció indult meg, hogy a nép- s"övri=-érT alkotmányába be kell venni a nemzeti kisebbségek védelmét is. A béke­^wtxyak dikiatorai azonban félmunkát végeztek és felruházták ugyan a népszövet­séget azzal a feladattal, hogy ellenőrizze a kisebbségek helyzetét, azonban nem adtak hatalmat a népszövetségnek, hogy az esetle­ges sérelmeket, amelyektől — sajnos — már évek óta hangos Európa, orvosolja. Európában a nemzeti kisebbségek száma meghaladja a 30 milliót. A következő álla­mokban élnek nemzeti és felekezeti kisebb­ségek, amelyekre a népszövetség ellenőrzési joga kiterjed: Csehszlovákia, Ausztria, Bulgária, Jugo­szlávia, Magyarország, Románia, Görögor­szág, Albánia, Lengyelország, Finnország, Lettország, Észtország, Litvánia és Örmény- ország. E 14 ország közöU a győztes nagy­hatalmak nem foglalnak helyet, rájuk a nép- szövetség ellenőrzése nem terjed ki, habár ezekben az államokban is élnek nemzeti ki­sebbségek, igy Olaszországban, Francia- országban, Oroszországban, Spanyolország­ban és más államokban is. A népszövetség ugyan már évek előtt határozatot hozott, hogy az összes európai államok saját érde­kükben cselekednek, hú a nemzeti kisebb­ségek szabadságjogait tiszteletben tartják, azonban arra nincsen módja és felhatalma­zása a népszövetségnek, hogy a felsorolt 14 államon kivül más országokban is ellenőriz­ze a kisebbségek helyzetét. Habár a népszövetség alkotmánya, leg­alább is a kisebbségek védelmét illetőleg, igen hiányos, mégis módjában állana a nép­szövetségnek, hogy érvényre juttassa a ki­sebbségek jogait. A népszövetség azonban a kisebbségi panaszok számára annyira bonyo­lult tárgyalási eljárást állapított meg, hogy szinte lehetetlen a kisebbségek számára pa­naszaikat a népszövetség elé juttatni. A panaszt emelő kisebbséget a népszö­vetség alkotmánya nem tekinti népjogi érte­lem oen vett alanynak, nem kezeli egyenjogú peres félként, úgy hogy a kisebbségi pana­szok csak akkor kerülnek tárgyalásra, ha a népszövetség tanácsának tiz tagja közül va­lamelyik magáévá teszi a benyújtott panaszt és elvállalja annak képviseletét. Eddig a tanácsban helyet foglaló államok közül egy sem mutatott valami nagy hajlandóságot és kedvet a kisebbségek sérelmeinek felkaro­lására. A tanács tagjainak ugyan nemcsak joguk, de egyúttal kötelességük a kisebbsé­gek helyzetének figyelemmel kisérése, azon­ban a népszövetség vezető államai eddig strucpolitikát folytattak. Másik hátránya a tárgyalási ügyrendnek az, hogy a népszövetség csak olyan panaszo­kat akceptál, amelyek megfelelnek a követ­kező öt feltételnek: 1. Meghatározott, a kisebbségi szerződés valamelyik határozmányát sértő esetre kell vonatkoznia. 2. Nem szabad forradalmi irányzatúnak lennie. 3. A panaszt benyújtóknak kifogástalan és szépit a Corall-créme Corall-puder Corall-szappan F&enltal • C. S- R. résiére i Vöröa Rák gyógylár, Bratlslava. így fiatalít módon igazolniok kell, hogy felhata mazásuk van a kisebbség részéről a panasz benyújtá­sára. 4. A panasz szövegének hangja nem lehet sértő. 5. Nem vonatkozhat rés judicata-ra. A további eljárás a következőképpen folyik léc Ha egy formailag helyes panasz befut a népszövetség titkárságába, úgy a titkárság az öt kellék megvizsgálása és megfelelőnek találása után a panaszt az érdekelt, vagyis a bepanaszolt kormányhoz juttatja vélemény- mondás céljából. A népszövetség tanácsa a válaszadást három hónappal elhalaszthatja, ami természetesen felette hátrányos a ki­sebbségek számára, másrészt azonban az illető kormánynak időt nyújt a visszás hely­zet megváltoztatására. Ha beérkezett az illető kormány vála­sza, úgy a genfi titkárság az aktát elküldi a népszövetségi tanács mindenkori elnökének. Ez a következő alkalommal hármas bizottsá­got hiv össze saját elnöklete alatt. Ez a bi­zottság nyomban elutasíthatja a panaszt, de jogában van a panaszt megokoltnak és jo­gosnak minősíteni. Ez azonban még mindig nem elegendő, hogy a panasz a tanács elé kerüljön. Ehhez még szükség van valamelyik tanácstag ajánlására, amire azonban igen ritkán kerül sor. A panaszok rendszerint a bizottság titkos ülésein intéződnek el. A panasz tárgyalása esetén a tanácsnak joga van végleges utasításokat adni. A bepa­naszolt kormány résztvehet ugyan az ügy tárgyalásán, azonban nincsen szavazati joga. Nézeteltérés esetén az ügy a hágai döntő­bíróság elé kerül, amelynek döntésével Szinte állandóan folyik a munka az orvostudo­mány tökéletesítésére. Szerte a világban dolgoznak a tudósok uj, eredményesebb módszerek megálla­pításán, hogy az emberek egészségét tökéletesbit- sék. Az utóbbi időkben az orvostudományban mindjobban érvényesül a szeggeszción alapuló gyógymódok alkalmazása. Ez váltotta ki a pszicho­analízis tudományát és ennek nyomán termelő­dött a conéizmus, a kontinens egész orvosi karát foglalkoztató uj eljárás, amelynek alapja az aka­raterőnek olyan kifejlesztése, hogy a beteg a ma­ga akaratával igyekezzék betegségét legyőzni. Mindenféle testi betegségeknél az idegrend­szer és a lélek egyensúlya is megváltozik. Ennek oka a testi fájdalom vagy rosszullét, a betegség által okozott tehetetlenség és a betegségtől való félelem. Ezeket nevezzük együttvéve a testi be­tegség ideges kisérő tüneteinek, amelyekre na- gyón könnyű és hálás feladat az orvos részéről megnyugtató, gyógyító szuggeszciókkal hatni- Más az eset a tulajdonképpeni idegbajoknál, ahol az idegrendszer maga beteg és ezért szuggeszriókra nem éppen úgy reagál, mint a szervi betegségek­nél. Ennél a szuggesztiv megerősítést igyekeznek elérni hipnózis által vagy különféle, a képzelőte­hetségre és bizakodásra nagy hatást kifejtő stili­záló gyógykezelési eljárásokkal. Ilyen stilizáló gyógykezelési eljárások sokszor nem is orvosi tudományokból fakadnak, hanem laikusok kitalá­lásából keletkeznek. így jött létre a régi időkben a Messmerizmus. A hipnotizmus felfedezésére pe­dig különféle hipnotikus módszerek, amelyek kö­zül a nancy-i iskola egyenkénti és a Wetterstrang tömeges hipnotizálási módszereit emlitjük, voltak kihatással. A hipnotikus kezelések különösebb egyéni rátermettséget követelnek az orvostól, vagy a lai­kus hipnotizálótói, amely rátermettség a fellépés modorában, sőt a hipnotizáló külsejében, szavá­ban, eljárásaiban, amelyek sokszor bizony színé- sziesek, állanak. Célját a hipnotizőr többnyire két utón éri el: vagy úgy, hogy a betegre kissé rá­ijeszt, vagy pedig úgy, hogy a betegre behízelgő hatást gyakorol. Miután ezekkel a többé-kevésbé művészi képességekkel és külső kellékekkel nem minden hipnotizőr rendelkezik, igyekeztek külőn- felé tisztán a gyógyulás hitét feíkeltő hipnotizá­lás nélküli kezelési stílusokat is megteremteni, így jött létre egy Prieznitz Jakab nevű karinthiai molnár kitalálásából a hidegvlzgyógykezclés, ame­lyet később Winternitz nagymértékben kifejlesz­tett. így jött létre egy bajor pap, Kneip páter kita­lálásából az ő gyógykezelési módja, azután a Rlk- li-féle kezelés stb. Miután ezek a stilizáló kezelé­sek nagyrészt gyógyintézetekhez voltak kötve, ame­lyek nem mindig hozzáférhetők, létrejöttek beszél­getési módszerekkel járó újabb szuggesztiv keze­lési metódusok, amelyek között általánosan nagy­hírűvé vált. a psyehoanalysisnek nevezett módszer és ezek melleit újabban érdeklődéssel kísé­rik a Coué lyoni gyógyszerész által be­vezetett szuggesztiv eljárási. 4 Coué-féle eljárás tulajdonképpen Payolnak az akarat neveléséről irt munkájának gondolatával rokon és * betegben a betegség leküzdésére irányu­ló akaratot igyekezik felkelteni, megerősí­teni is diadalra vinni. szemben nincsen helye a felebbezésnek, A hágai nemzetközi döntőbíróság azonban nem igen szokott ítéletet hozni, hanem csak véle­ményt mond. Ez az eljárás felette nehézkes, egyoldalú és legnagyobb részében titkos. Csak azok a tagállamok tehetnek javaslatot valamilyen panasz tárgyalására, melyek tagjai a tanács­nak is. Azonban éppen a tanácstagokat nem érinti a kisebbségek elnyomása és ezért az egész ajánlási rendszer illuzórikus. Tittoni volt miniszterelnök, Olaszország képviselője, 1920-ban ajánlatot tett, hogy a népszövetség összes tagjainak joguk legyen megvizsgálni a befutó panaszoltál A népszövetség akkor ezt az indítványt elfogadta, 1923-ban azonban Csehszlovákia és Lengyelország javaslatára visszaállította a régi helyzetet, vagyis a pa­naszok megvizsgálására csak a tanácstagok jogosultak. Délafrika képviselője a népszövetség második értekezletén javaslatot tett állandó népszövetségi kisebbségi osztály létesítésére. Gilbert Murray délafrikai delegátus javasla­tát elvetették, akárcsak később Apponyi Al­bert gróf és Litvánia delegátusának hasonló célú indítványait. A közel jövőben sajnos nem várható, hogy a kisebbségek a népszövetségben hatá­sosabb patrőnust nyerjenek. Németország be­lépéséhez sem szabad ebben a tekintetben túlságosan vérmes reményeket fűzni. Német­ország meg fogja ugyan kísérelni a kisebb­ségi ügyek napirendre tűzését, azonban egyelőre egyedül fog állam a népszövetség tanácsában és igy a túlerővel szemben alig­ha számíthat jelentősebb eredményekre. Magától értetődik, hogy normális idegrendszerü akarat feltételei mellett némely esetben elég köny- nyü volt egy betegség tüneteit legyőzni. így pél­dául látjuk, hogy akiknek a lábán valami baja volt, amely sántitásra késztette, ettől a sántitástól nehezen válik meg akkor is, amikor már a fájdal­mat okozó dolog meggyógyult Benne marad a fájdalom emléke és a fájdalomtól való félelem a szervezetben. Az illető nem mer jól a lábára ál­lam és tovább sántit, mint ahogy sántítania kellett előbb. Ha most ilyen betegnek saját gondolata vagy más gondolat azt az elhatározást szuggerálja, hogy én nem fogok többé sántítani és megpróbá­lom ezen önmagámnak adott parancs gyakori is­mételgetésével a sántitás nélkül való járást, akkor csakhamar belejön és a sántitási kényszer elma­rad. Egészen más az eset, hogyha valaki például egy sajátságos ideges félelemnek, az agorafóbiának rabja, amely abban áll, hogy nem mer az utcán átmenni, mert fél, hogy valamely jármű elüti, nem mer a járdán menni, mert fél, hogy a házak rá­dülnek, nem mer színházban tartózkodni, mert fél, hogy a színház ráég, nem mer hídon átmenni, mert hogy a hid alatta leszakad, vagy attól fél, hogy neki be kell a folyóba ugrani. Ilyen esetekben ezeknek a félelemérzeteknek semmi valóságos gyökerük nincsen. A félelem egy betegesen disz­ponált, abnormális idegrendszerü és lelkű kon­dícióból támad. Ezeknél, ha a józan ész meg is szólal, hogy a félelem oktalan, ezzel szembeszegül az akaratnál mindig erősebb ideges kényszer. Ha akaratuk erősítésével akarják legyőzni a kény­szerfélelmüket, az eredmény a kényszernek még hatalmasabbá duzzadása. Ennél a Payot- vagy Coué-féle akaraterősités nemcsak eredménytelen, de küzdelmeiket fokozza és küzdelmeiket mentül jobban erőltetik, annál biztosabban kudarccal jár­nál?. Lehet ugyan a Coué-féle akaratnövelést hip­nózissal is erősíteni. Ebben az esetben azonban a szuggeráló parancsa az, ami több-kevesebb si­kerrel legyőzi a nehézségeket, nem pedig mint Coué az ő elméletében felállítja, a beteg 6ajál akarata, saját autoszuggesztiója az, amelyet elég gyakorlás, gyakori ismételgetés győzelemre tud segíteni. A Coué-féle kezelés ezért csak azoknál a kisebb jelentőségű ideges bajoknál és a szervi betegségeket kesérö ideges tüneteknél tud jó ered­ményt elérni, ahol minden más esetben, minden más módszerrel szintén könnyű az eredmény ki­küzdése. Lényegében a Coué-féle kezelés mégis csak a kezelő orvos szuggesztivitását jelenti, da­cára annak, hogy ő a módszerét úgy állítja be, mintha az tisztán csak autoszuggesztió gyarkorlá- sán múlnék. A szuggesztiós kezelések igen nagy jelentő­ségűek, de az egy elvhez kötött formális rendszer, jóllehet az újdonságokat kísérő érdeklődés miatt nagyobb nyilvánosságú lehet, nem mindig ered­ményes. A sok kezelésre szoruló beteg jobban jár akkor, ha olyan idegorvost keres fel, aki nem kö­tötte le magát semmiféle egyoldalú, egy kizáróla­gos szuggesztiós rendszernek, hanem az adott esett Jól megvizsgálja s az illető egyén idegrend­szerét és lelkülelét jól kiismerve választja meg azt a módszert, amely éppen ebben az esetben ered­ményt ígér. Az orvos ilyen magatartása nem elvan feltűnést keltő, nem kedvez annvíra a reklám céljainak, azonban több, maradandóbb é» Igazibb gyógykezelési eredményekre vezet Angol interpelláció az alsóház- faan egy szép asszonyért London, március 1L A P. M. H. egyik múltkori számában cikket közölt arról, hogy Cathcart gróínét Newyorkban nem akarták partra engedni, mert megtudták, hogy férjétől való válását az ő hibájából mondták ki. A már-már világhírűvé dagadt botrány Angliában nagy visszhangot keltett és tegnap az alsóházban is szóba került. Több interpellációt intéztek ebben ! az ügyben konzervatív részről Chamberlain kül- | ügyminiszterhez, amelyben megtorló intézkedése- két kértek, Chamberlain azonban azt válaszolta, hogy ilyenekről szó sem lehet, mert as Egyesüli Államok úgy magyarázhatják a saját törvényeiket, ahogy nekik tetszik. Ugyanez áll különben Angliára is és az angol ha­tóságoknak szintén joguk van bármüyen külföldi beutazását mogakadályozni, Lansbury munkáspárti szólalt fel ezután, aki azt mondta, hogy az egész ügy abból keletkezett, mert Amerika nem tesz különbséget gazdag és sze­gény bevándorló közt. Kirkwood radikális mun­káspárti pedig még tovább ment Kijelentette, hogy csakis ezért fújták fel az ügyet, mert arisztokrata nőről van szó. Mialatt pedig ez történt Londonban, Cathcart grófnénak, áld kiutasítását megfelebbéite a bíró­sághoz, megengedték, hogy addig is, amíg ügyé­ben kimondják a végső szót, partra szállhasson Ez meg is történt, úgyhogy a grófné jelen lehetett, a The Ashes (Hamu) cimü színdarabjának pre­mierjén, ami utazásának voltaképpen célja volt. Az affér olyan reklámot szolgáltatott a darabnak, amüyent a „producer*4 Caroll színházigazgató sem­mi pénzen sem tudott volna megvásárolni és igy olyan nagy a közönség érdeklődése a darab iránt, ami még Amerikában is példátlan. Cathcart gróf­nőt a lapok is ostromolják cikkeiért, az igazgató pedig arra szeretné rábírni, hogy ő maga is lépjen fel a darabjában, mert ebben az esetben mindjárt kétszeresére lehetne felemelni a helyárakaL Ebben a diadalmámorban azonban olyan do­log történt, ami alighanem rövidesen véget fog vetni a newyorki Cathcart-láznak. Caroll igazgató ugyanis az ünnepelt tiszteletére villájában estélyt adott, amelyen olyan orgiák folytak le, hogy egész Amerika megbotránkozott rajta. Amikor ugyanis a jókedv tetőpontra hágott, fürdőkádat ál­lítottak az asztalra, amelyet pezsgővel töltöttek meg és egy Roger nevű színésznő ruhátlanul ug­rott bele, azután onnan kinálgatta pezsgővel az urakat. A rendőrség már le is tartóztatta, as igaz­gatót, aki elsősorban Cathcart grófnőt igyekszik mentegetni, Kijelentette, hogy a grófné a vacsora után felkelt az asztaltól és hazament. Amikor a bacchanália megkezdődött, már régen a lakásán volt és igy eb­ből az esetből kifolyólag nem történhetik bántó- dása. A rendőrség most errevonatkozóan folytatja a tanúkihallgatásokat, de eddig nem tudott biztos támpontot találni, mert az összes jelenvoltak be­rúgtak és nem emlékeznek lyra pontosan, hogy a grófné mikor távozott. Egyelőre tehát még nem viszik vissza Ellis Islandra és kényelemben élvezi a Hamu gyönyöreit. Négyezer esztendős az Eton-frizura Berlin, március 11. >,Mélyen tisztelt hölgyeim! Ha önök azt hiszik, hogy mindazok a divatbeli extravagan­ciák, amelyekkel önök bennünket, bámuló férfiakat napról-napra meglepnek, valóban újak és még soha Ismertek nem voltak, ala­posan tévednek. Mert az önök legfrissebb ta­lálmányai az Eton-frizurától a rövid szoknyá­ig nem egyebek, mint letűnt kultúrák után­zásai/4 Ezekkel a szavakkal kezdette meg Black- man professzor, a híres egyiptológus egyik múlt héten tartott berlini előadását, amely­ben a divat problémáiról beszélt, A Britisb- Muzeum termeiben összegyűjtött hatalmas anyag alapján kimutatta, hogy a modern élet legújabb berendezkedései már rég megvoltak. Tébének előkelő hölgyei a tizennyolcadik dinasztia idejében, tehát 1600 évvel Krisztus előtt, olyan frizurát viseltek, amely ma Eton- frizura néven hódította meg a hölgyvilágot- Az egyptomj nők ugyanazokat a szépitőszere- ket használták, mint a mai nőink. Festették magukat, szemöldöküket kirajzolták, borot­válkoztak is, festőeszközeik ugyanazok voltak, amilyeneket a modern kozmetika liasznáL Sőt volt egy pont, amelyben az egyptomi hölgyek döntő fölényben voltak a mai nők fölött Illatszereik ugyanis a mai legraffindüabb párisi illatokat js magasan túlszárnyalták. A mumiasirokban olyan csodálatos és rit­ka illatoknak a nyomaira bukkantak, ame­lyek a bebalzsamozott múmiákból még négy ezer esztendő múlva is teljes üdeséj ükkel áradtak ki és ezek az illatok a Guerlaint és a Cotyt is messze felülmúlják. Az a kétNruhadarab, amely ma dernier erik, ismerős volt az egyptoiftiak elett Csak az volt a különbség hogy a régi egypto- miaknál az urak viselték a jumpert, mig a pyjama a hölgyek ruhadarabja volt Akaraterejével az ember leküzdheti a betegségeket Az autoszuggeszció a gyógy eljárások szolgálatában — A szuggeszció szervi bajok meg- gyógvitására nem alkalmas — A legdivatosabb uj eljárás a couéizmus

Next

/
Oldalképek
Tartalom