Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-07 / 55. (1093.) szám
2 A magyar nemzeti párt intéző bizottsági Ülése Rimaszombatban — Saját tudósítónktól — Rimaszombat, március 6. A magyar nemzeti párt ideiglenes országos intézőbizottsága március 13-án, délelőtt 10 órakor Rimaszombatban intézőbizottság! ülést tart. A párt vezetősége a személyre szóló meghívókat mór elküldőtte, de tekintettel a tárgyalásra kerülő ügyek nagy fontosságára, ezúton is kéri az összes intézőbizottsági tagok feltétlen megjelenését. Az intézőbizottsági ülés tárgysorozata a következői 1. A kér. szoc. párttal való együttműködés megbeszélése. 2. A pártprogram végleges megállapítása. 3. A szervezeti szabályzat megalkotása. 4. A különböző szakosztályok jelentése. 5. Egyházpolitika}, jogvédelmi és kulturális szakosztály megalkotása. 6. Esetleg indítványok. A magyar nemzeti párt rimaszombati központi irodája kéri az intézőbizottsági tagokat, hogy érkezésüket tudassák a pártirodával (Rimaszombat, Tompa-tér 2.), hogy elszállásolásukról idejében gondoskodni tudjanak. Szigorított rendőri óvintézkedések Karlsbad külvárosaiban Karlsbad, március 6. Tegnap jelentettük íentartással, hogy a karlsbadi rendőrfelügye- lőség Karlsbad külvárosaiban Alt- és Neu- Fischemben ostromállapotot hirdetett ki, Újabb értesülésünk szerint este 9 órán tűi nem szabad nyitva hagyni a házak kapuit és engedély nélkül az utcán tartózkodni tilos. Az utcákon csendőr és rendőrjárőrök cirkálnak. Ennek a rendőri intézkedésnek oka abban keresendő, hogy Fischernben a múlt éjszaka 15 fiatalember megvert egy rendőrfelügyelöt, aki az utolsó tüntetés alkalmával kíméletlenül viselkedett a tüntetőkkel szemben. ’A német törvényhozók intervenciójára kijelentette a belügyminiszter, hogy ezen intézkedés hétfőig fog tartani. swsMckcf r mindönki csak £ip jerlK és Tso öanksazáüan vesz. Orailsiovo, Rttdnitttá ni. Telefon IS*) és £363. ínvnvwvwmfYmvmmivmT A cseh szociáldemokraták Hlinkáékka! is a kormányban maradnak Prága, március 6. Parlamenti tudósítónk j beszélgetést folytatott egy koalíciós pártvezérrel, aki a koalíció válságáról a következőket ! mondotta: — Az agrárpárt éppen abban az időben követeli ultimátumszerűén a szilárd vámok bevezetését, amikor a koalíciónak egyébként is óriási politikai nehézségekkel kell küzdenie. — A szilárd vámok ellen azonban egyedül a szociáldemokraták vannak, mig. a többi pártok, tehát még a nemzeti szocialisták is, hajlandók elfogadni az agrárpárt követelését. —Tisztára strueepolitika a koalíciós sajtó egyrészének az az eljárása, hogy a közvélemény félrevezetése végett a koalíció helyzetét a legrózsásabbnak tünteti fel. Ezzel szemben tény, hogy a koalíció helyzete január óta lényegesen rosszabbodott s ma a pártok közötti nézeteltérések már ellentétekké mélyültek ki. — Svehla miniszterelnök nagyon jól ítéli meg ezt a szituációt s ezzel magyarázhatók az ö közvetlen és közvetett tárgyalásai a szlovák néppárttal, amelyek kisebb-nagyobb megszakításokkal . január tizenkettedike óta folynak. A miniszterelnök lllinkáék révén szeret- s né a kormány platformját kiszélesíteni és megerősíteni. — Sokan azt hiszik., hogy Hlinkáék kormányba lépése inága után vonja a ézociálde- mokraták kiválását a koalícióból. Ez a feltevés téves. - ■- «•- ... — Ha szlovák néppárt belép a kormányba, — ami a lgnagyobb valószjnüség szerint előbb-utóbb mégis csak bekövetkezik — akkor kell a szociáldemokrata pártnak kettőzött erővel dolgoznia a koalíción belül, hogy a csehszlovák nemzeti kormány teljes jobbfelé való fordulását megakadályozza. A rtépsiü vétség! konferencia megnyitásénak küszöbén Unden Svédország lüesgdöntbetSen álláspontjáról — Stresemann a népszövetségi „csapdáról" London, március 6. Géniből érkezett jelentések szerint valószínűnek vehető, hogy a népszövetségi ülést semmi zavaró momen- (íum sem fogja megakasztani. Németország valószínűleg a jövő csütörtökön már részt- vesz a tanács ülésén. A Daily Telegraph értesülése szerint Lengyelország is beleegyezett abba, hogy ügyét csak szeptemberben tárgyalják. A Morningpost szerint Kína ki akar lépni a népszövetségből, azzal az ürüggyel, hogy állandó .tanácstagsági kérését visszautasították. Egészen bizonyos, hogy a mostani ülésszak dönt a leszerelési konferencia ügyében is. Stockholm, március 6. Unden külügyminiszter közvetlenül Genfbe utazása előtt a parlamentben beszédet mondott, melyben kifejtette érveit, hogy Svédország miért ellenzi a népszövetségi tanács kibővítését. Kijelentette, hogy Svédország állandóan azt a nézetet képviselte és fogja képviselni, hogy i a tanács kibővítése gyöngítené a nemzetek szövetségének átütő erejét. Állandó nehéz- j ség maradna továbbá, hogy a nagyhatalma- ] kon kivül mily sorrendben vegyék föl a ki-j ! sebb államok megbízottait az állandó ta- j \ nácsba. A tanács problémája létezik ugyan, j ! de nem az állandó tanácstagságra vonatkozik, hanem arra, hogy mily módon történjék a nem állandó tanácstagok megválasztása. Az összes pártok azonosították magukat a külügyminiszter álláspontjával. London, március 6. A Daily Express interjút közöl, amelyet Lady Drummond Hay folytatott Stresemann külügyminiszterrel. Stresemann egy karikatúrát mutatott az uj- ságirónőnek, amely karikatúra Németország népszövetségi belépését ábrázolja. A német a Locarno felé vezető utón halad, amikor az ut hirtelen egy nyílt csapda felé vezet, melyet egy ismert állam férfiú a népszövetség köpenyegóvel igyekszik leplezni. Lent a csapdában számos olyan hatalom vár, amelyek még nincsenek fölvéve a népszövetségbe. Stresemann nyomatékkai figyelmeztetett arra, hogy Németországot nem lehet becsapni és a belépést föltételekhez nem lehet kötni. A _ ..... „Ma Genfbe utazom, de sem túlzott pesszimizmussal, sem tulnagy optimizmussal nem megyek oda. Csak belső nyugalommal és bizalommal, mert remélem, hogy Németország önérzetét megőrizve léphet be a nemzetek szövetségébe s fontos részévé válhat annak/1 flz albatrosz — Charles Baudelaire —* Mily tráía az, ha a matrózok elfogják a Hatalmas albatroszt, e büszke madarat, Mely mindig gondtalan s hűséges utitársa Minden hajónak, mely a sós Tizen halad! Alig, hogy lába ér fedélzet padlójára, A lég királya már bukdácsol s felborul. Szánalmasan lelóg két hószin, büszke szárny*, Mint fáradt evező, mely kézből majd kihull. A lég utasa, nézd, most önmagának roncsa, Oly szép még az imént, most világ csúfja lett! Az egyik füstöt fú csőrébe, hogy bosszantsa. Bicegve táncot jár a másik és nevet! A költő is olyan, mint a felhők királya. Viharral szembeszáll és szárnyal magasan. De amint visszatér újból a föld sarába. Saját szárnyaiban megbotlik untalan. Franciából fordította: Zoltán Vilmos. A titkár Irta Krúdy Gyula A csiziós könyvek ugyan nem tudnak róla, de annál inkább az elgyötört, hossza- dalmasan virrasztók. Váratlanul jön, mint a lódobogás. Ismerősöm igy beszélte: — fiatalember koromban égy kedélybeteg öregembernél voltam házi mulattató, befegápoló, könyvtáros, titkár, hoppmestei, — már amilyen állása égy magamfajta, ambíció nélküli fiatalembernek akadhat. Egy felvidéki kastélyunkban végre utólérte a másvilág! futár a főurat. Bekötötte a lovát az istállóba, Ő maga leült a folyosón, hógy még a festmények is megdermedni látszottak jelenlététől. Akkor már bárom asszony ápolta a haldoklót, három asszónyhuga, akik a sürgönyeimre az ország különböző tájairól ide- sieítek, nehogy ellopjak valamit a hagyaték| ból. Az egyik asszony hercegné volt, a má- \ sik grófné, a harmadik báróné. Különben je- I lentéktelenek voltak, mint ősanyáik, akik- | nek arcképei alatt közömbösen járogat- ; tam él. Az asszonyok, hogy egymást is ügyel- ; hessék, persze egyszerre ápolták a haldoklót. Nem mondhatnám, hogy ez a tömeges ápolás kedvező hatással lett volna gazdám szívbajára. Azonkívül éjszakára megint csak nekem kellett egyedül maradni a beteg mellett, aminél mulatságosabb dolog ugy- j sem akadt az elhagyott házban, de éjszaka , mégis csak aludni szerettem legjobban. Csináltam tehát egy órarendet a ke- J | gyelmes asszonyok számára, amely órarend ; szerint a napnak bizonyos óráiban mindig ! csak egyenkint inspekcióznak a haldokló! ; mellett. Ügyesen felosztottam a huszonnégy; ! órát, piros betűkkel, az aranyat sem kiméivé, órarendet rajzoltam, amelyet a folyosóra függesztettem. Kegyelmes úrnőim azt mondták, ügyes ember vagyok. Felváltva ápolták az öregembert, aki | | ennek megörült és tovább élt, mint vártuk, * A hercegné volt az első, aki megunta a ! dicsőséget. A hajnali órák voltak az 6 in- | spekciői, mert különben is koránkelő volt. — Elaludt — mondta suttogva, amint > kisurrant a folyosóra, ahol a káplánnal együtt vártuk azt a pillanatot, amikor istenhez kívánkozik gazdánk. A hercegnét, persze alaposan megviselte a napok óta tartó ápolás. — Igazán nem tudja az ember, hogy mi volna jobb az ilyen szerencsétlen nagy betegnek < . . Tovább kínlódjon, vagy .... így szólt a hercegné, bizalmasan, egyszerűen, mint a házicselédség előtt szokás. — Ha legalább valami jő könyv volna itt a könyvtárban, gyorsabban múlna az idő! Kívánsága parancs volt, nyomban talpra állottam a karos gyertyatartóval. — A könyvtár az emeleten van. A hercegnének világítottam a lépcsőkön. A fehér falon olyan volt az árnyékunk, mintha lopni mennénk. A kék ápolónői ruha, amely még a háború alatt került a hercegné ruhatárába, egykedvűen mendegélí mellettem, mint valami keserves, de elmu- laszthatatlan kötelesség. De mire a régi kastély elhagyott folyosójára értünk, a hercegné leült egy hordágyra, amelyen az öregembert szoktuk a levegőre cipelni. És a kísértetekről, házi pletykákról, a helybeli Cselédség ügyesbajos dolgairól tudakozódott. Különösen ! Örült* hogy a kastélybeli szobalányok az j egykori várbörtönben szokták lebonyolítani szerelmi találkozásaikat Éppen úgy meg lehet értük halni, mint a színésznőkért. Csak a költők hiszik, hogy a hercegnék ; másformák, mint a többi nők: Megígérte, hogy a temetés után a pártfogásába vesz. . A grófné délutánonként szökött ki a nyűgös betegembertől a folyosóra. — Nem bírom — jelentette ki tragikusan és hollófekete haját piros kendővel kötötte át. Megbolondulok, amikor rám néz és azt mondja, hogy én is olyan életrabló vagyok, mint a többiek. Ki akarja itt az Ő drága életét elrabolni? Gyanakodva nézett rám, majd meg a káplánra. A káplán lesütötte a szemét, mert nemrég került ki a papneveldéből, de én régebben megszöktem már onnan. így tehát ő is csak azt kérte, hogy valami mulatságos könyvet szerezzek neki, valami naptári, amelyben borsos adomák vannak . . . Könyvtárunk szigorúén tudományos — aggodalmaskodtam. De Ő nem sokat törődött, velem, utánam jött az emeletre és mikor a hordágy mellett elhaladtunk, váratlanul megtelepedett. Sok á kisértet ebben a régi házban? kérdezte. No ennek bizonyosan a hercegné'szólott 1926 március 7, vasárnap. London, március 6. Az angol delegáció ma délelőtt 11 órakor a Viktoria-pályaud- varról Párisba utazott, ahonnét este a francia delegációval együtt tovább megy Genfbe/ Az angol lapok bizonyosra veszik, hogy a népszövetségi tanács kibővítésének problémáját a mostani ülésen egy megválasztandó bizottságra bízzák. | Jóka község és a földreform i. Jóka' község képviselőtestülete, március 3-ikáir megtartott rendes ülésén egyhangúlag a következő határozati javaslat^ hozta: yA Jóka községi képviselőtestület a leghatározottabban tiltakozik a földreform törvénynek a jelenlegi módszer mellett való végrehajtása ellen, mivel az ellenkezik nemcsak a törvény világos, kétséget nem tűrő szövegével, hanem az alkotmáuytörvény- nyel is. Tiltakozik az ellen, hogy a földreformtörvény, mely éppen a föld népének sorsát volna hivatva megjavítani, otthonából kiűzze, kenyerétől megfossza a tisztes munkában megőszült földmunkásságot és kezébe nyomja a vándor-, sőt koldusbotot. Tiltakozik az ellen, hogy a földosztás politikai érdemek jutalmazására szolgáljon. Tiltakozik azon gazdasági politika ellen, | mely idegeneket, idegen országokból repat- ríáltakat a helyi lakossággal szemben előnyben részesít. Tiltakozik azon igazságtalanság ellen, hogy az igénylő csak azért ne kaphasson földet, mert magyar, mert ebben a magyarság céltudatos üldözését látja. Minthogy pedig a köztársaságban élő magyarság az alkotmánytörvény értelmében az államnak teljes és egyenjogú polgára, a reá háramló összes közterhet, pénz- és vár- j adót példásan lerójja s minthogy továbbá az I alkotmónytörvény az állampolgárok közt k.ü- jlönbseget sem nemzetiségi, sem egyéb tekintetben nem ismer, a jogokat és kötelességeket mindenkire nézve egyenlőképpen - írja. elő: a községi képviselőtestület méltán és erélyesen követeli: hogy a nagybirtokok parcellázásánál mindenek előtt a helybeli lakosság igényei legyenek kielégítve, hogy az alkalmazott munkásság végkielégítése feltétlenül megélhetésre elegendő szántófölddel történjék. v Jelen határozati javaslat egyidőben meg*- kÜldendő a földmivelési miniszternek és a prágai nemzetgyűlésnek. Kimondja végül a képviselőtestület, hovy jelen határozatát hasonló állásfoglalás céljából a szomszédos községek elöljáróságának átiratilag haladéktalanul megküldi. a hordágyról és az elhagyott folyosóról, azért nyomban áttértem a házi pletykákra, a szobalányok kalandjaira. A grófnők épp úgy kedvelik a vidám történeteket, mint akárki mások. A grófnőkre éppen annyit lehet utólagosan gondolni, mint azokra az egyszerű .nőkre, akiket valahol guzsalv mellett láttunk és sohasem felejthetünk. Pártfogását ő is megígérte. . . ... A báróné délelőítönkint strázsálta a gazdag öregembert, de egyszer ő is megszökött a dignitász szaga elől. Rémült arccal jött ki a szobából: — Emberfeletti szegénynek küzdelme... Az ablakmélyedésbe vont. és igy szólt hozzám:. — Mondja, hol van az a folyosó, ahol olyan jókat lehet nevetni? * Bevallom, hibát követtem el, mikor megsemmisítettem az órarendet: a lustaságom volt az oka. Minek mulattassam én külön a kegyelmes úrnőket, mikor együtt is tarthatom őket? Az asszonyok Ismét együtt és egyszerre ápolták az. öregembert és egyezerré szöktek ki a betegszobából, hogy az elhagyott folyosóra jöjjenek, ahol társaságomban sok vidám órát töltöttek. Egyszer javában kacagtak a hordágyon üldögélve valami pajkosságon, a cigaretta- füst megtöltötte a folyosót, amikor a lépcsőkön hörögve, hosszú ingben, mezítláb felkapaszkodott az őrizetlenül hagyott haldokló. Kidülledt szemeivel végignézte n jelenetet, aztán a férfiak szokásos bölcsességével igy intézkedett: — titkár nr, még ebben az órában el fogja hagyni a házat. Ezután összeesett é» a hordágyon lórit- lük a holtát. Utólérte a futár. A nők azonban megtartották nagybátyjuk végSŐ parancsát, kidobtak a kustéMml. De nem sokat bániam, mert úgyis meguntam kegyelmes úrnőimet.
